Ajax-loader

'szeged' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Fenákel Judit - Az ​elhallgatás
Szuggesztív, ​meggyőző írás Fenákel Judit új regénye: Az elhallgatás: s egyben izgalmas, olvasmányos, érdekfeszítő. "A félreértések és magyarázkodások gyakran egész életünket kitöltik - mondja új könyvéről az író. - Hallgassuk végig két ember párbeszédét, rövid idő alatt számtalanszor képesek félreérteni egymás szavait, és kényszerülnek magyarázni önmagukat. Ráadásul az élet nem két személy dialógusa, s minél több szereplő avatkozik a történetbe, annál több alkalom kínálkozik a félreértésre is. Az új félreértés újabb magyarázkodási kényszert vált ki: az említett konfliktus állandóan ismétlődik. Az ember természetesen erre a kihívásra is többféleképpen válaszolhat. Ennek a regénynek hőse a neurózisba menekül. Története - a részletek mozaikszerű s a képzettársítás szeszélyének engedelmeskedő leírásával - egy neurózis magyarázata. Olyan neurózisé, melyet nem szervi elváltozások, de elme károsodása, hanem a gyarapodó élettapasztalatok idéztek elő." A téma "kitalálja" a hozzávaló regénytechnikát. Míg más regényben a történet hitelesítését a fiktív dokumentumforma szolgált, megint másikban az alkattól idegen hőssel való azonosulást a monológ, itt a bonyolultabb társadalmi és lelki folyamatok ábrázolásában az asszociáció szabadsága segítette az írót.

Covers_347737
elérhető
0

Juhász Gyula - Örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bauer Barbara - Kétszáz ​éves szerelem
Szentirmai ​Róza egy isten háta mögötti faluban él fiával, a tizenegy éves Janóval. Családjában a bábamesterség anyáról lányára szálló tudomány - őt is szívesen hívják, ha gyermek érkezik a házhoz. De ismer gyógyírt a női test és lélek minden bajára, kezében van a csábítás és a testi örömök fokozására szolgáló csodaszerek titka, ahogy az összetört szívek balzsama is, férfinak, nőnek egyaránt. A faluban az a szóbeszéd járja, hogy tudása nem e világi: felmenői között boszorkány is akadt. Úgy látszik, csak a saját életét nem tudja egyenesbe hozni, az egyetlen férfi, akit valaha szeretett, gyűlöli. Egy napon Rózát furcsa, valóságosnak tűnő álomból ébresztik. Míg álmában máglyára vetették, a valóságban a háza ég le. Bár fiával sértetlenül megmenekülnek, hamuvá és porrá lett életükből semmi más nem marad, csak egy bordó, bőrkötéses könyv - egy hosszú évszázadokat átfogó napló, mely a semmiből került elő, benne egy üzenettel. Róza késztetést érez, hogy beleírjon egy kérdést a bordó könyvbe, melyre megdöbbentő módon válasz érkezik. Válasz - kétszáz évvel korábbról. Róza kíváncsian ered útnak, hogy megtudja, ki írhatta a sorokat. Miközben az árvíz után újjászülető Szeged utcáit járja a könyvvel a kezében, egyre többet tud meg egy olyan világról, amelynek már a nyomai is csak az emlékezetben élnek. A könyv sorai az egykori Boszorkányszigetre vezetik, ahol a fák és gyomok között meghallja a múlt suttogását, a talpa alatt pedig megérzi az egykori máglyák hamujának perzselő érintését. Bauer Barbara új regénye egy évszázadokon átívelő, mágikus szerelem története, melyben párhuzamosan elevenedik meg a híres szegedi boszorkányperek sötét időszaka és a két világháború közötti Magyarország falusi valósága. A nagy kérdések - hogy mit jelent nőnek lenni, mi kell a boldogsághoz, mi vezet az igaz szerelemhez - talán minden korban ugyanazok. Egy azonban biztos: férfi kell hozzá, mégpedig az igazi!

Grecsó Krisztián - Vera
Szeged, ​1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

Grecsó Krisztián - Megyek ​utánad
"Hogy ​lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?" Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt.

Sarnyai Tibor - Valódi ​műhely
Ez ​a kötet egy hazánkban egyedülálló filozófiai műhely, a Szegedi Lukács Kör huszonöt éves történetét dokumentumokkal illusztrálva mutatja be. A mindez idáig legnagyobb magyar gondolkodó, filozófus és esztéta mai nemzetközi fogadtatását, jelentőségét tovább árnyékolják a kötetben található, külföldi szerzők tollából született Lukács-tanulmányok, valamint a jelentős magyar Lukács-kutatókkal és és értelmiségiekkel készült interjúk. A körről szólva Kéri Elemér 1995-ben írt mondatait vehetjük még kölcsön: "[a] Szegedi Lukács Kör valódi műhely... Légköre más egyetemek, intézetek kutatóit is vonzza, de külföldi kutatók is otthonosan mozogtak benne".

Kolozsi László - Ki ​köpött a krémesbe?
A ​kilencvenes évek elején eltűnt egy fiatal lány. Apja Uri Geller mentalista segítségét kérte, találja meg gyermekét. Helgának azonban nyoma veszett. Szintén Szegeden a híres cukrászt és családját kivégezték. Miért, kinek az érdekében? Két újságíró nyomozása döbbenetes eredményre jut.

Móra Ferenc - Szegedi ​tulipános láda
Köszönöm ​Szegednek, hogy engem fiául fogadott - mondotta Móra Ferenc őt ünneplő barátainak. Nos, a hála sok változatát kimutatta Szeged iránt. Köszönetének foglalata ez a kötet is: Szeged múltjára, társadalmára, kiemelkedő alakjaira, művelődési intézményeire vonatkozó cikkeinek gyűjteménye. Móra Ferenc pályája során Szegedről írni sohasem szűnt meg - valósággal ontotta a Szeged legelemibb érdekeit szolgáló cikkeket. E kötetének írásai elsősorban helytörténeti érdekűek. De nincs olyan téma, amiről Móra Ferenc ne tudott volna írni. Egyéniségének fénye, varázsa átvilágítja az egykori eseményeket, és ebben a fényben közelebbinek látjuk az öregek arcát, alakjukat, viselkedésüket, a történeti hősöket leszállítja talpazatukról: élő egyéniségük erejét érezzük. Az író gazdag, színes képzelete az a híd, mely visszavezet a "régi Szeged" letűnt világába.

Covers_98276
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Szegedi ​Nemzeti Színház - 1883-1986
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bólya Péter - A ​veréb századik lépése
"Kedves ​Mikes Kelemen! Tegnapelőtt találtam egy félhalottat. Fürdés közben. Átúsztam a Tiszát este, félig részegen, és a túlsó parton hasra estem egy nőben. Eszméletlen volt. Felcipeltem az útra, bevittem a klinikára, de másnap hajnalban meghalt. Egy nappal előbb kellett volna átúsznom a Tiszát. Most éppen délelőtt van. A koleszban (26) vagyok. Ambrus fekszik, alszik. Tegnap óta lázas. Influenzás. Sajnálom. Állandóan izzad, de jól áll neki, hogy beteg. Eszembe jutott a beszélgetés, amikor nekem támadt. Miért vagyok olyan, amilyen? És ő most miért beteg? Lehet, hogy ő, Ambrus Béla lesz a legklasszabb orvos, a főtudós, a többszörös családapa, de hát ez is egy forma, a másik is egy forma. Mi lenne a világból, ha mindenki Ambrus lenne? Kettőkor biológiagyakorlat. De nem megyek. Majd azt mondom, ápoltam az Ambrust, azért hiányoztam. (Lehet, hogy akkor fázott meg, amikor átúsztam a Tiszát, hehe.) Holnap folytatom a levelet, most unlak, Kelemen. Hol tartottam, itt tartottam. Tegnap felmentem Beához. Otthon volt. Az anyja sehol. Szeretkeztünk. "Finom vagy", mondta Bea, ez a szavajárása. Felültünk, cigiztünk. És egy pillanatra - isten bizony! - az jutott az eszembe, hogy mi a túrót keresek én itt."

Somorjai Ferenc - Szeged
Gyakorlati ​útmutatóval, térképjegyzékekkel és alaprajzokkal kiegészített útikönyv Szeged városáról.

Temesi Ferenc - Por ​I-II.
I. ​kötet Porlódon játszódik Temesi Ferenc műve, ez az írói szótár formájú regény. Ott, ahol a "por" ellen nemcsak küzdeni kell, hanem együtt élni vele, sőt szeretni is, mint magunkat. Vágyak, mesék, mítoszok - s a kemény természeti-történelmi körülmények csapásai - "lecsapódásai közepette épül-alakul a város. Innen ide gyökerezik az a - történetében Porlóddal "összenőtt" - család, melynek sorsa kibontakozik a regény - egyelőre első kötetének - lapjain, s melynek sarja, Szeles András az ötvenes évek gyereke, a hatvanasok kamasza, a hetvenes esztendők fiatalembere. Nemcsak önmagát vállalja-képviseli tehát a főhős (és a Szótáríró), hanem városát, családját, barátait, ellenségeit - és az olvasót is. Csodás és hétköznapi, régi és közelmúltban játszódó történetek "fegyelmezett kavargása" komponálódik szerves egységgé, hogy bemutassa: Itt minden megtörtént, s minden egy kicsit másképp történt meg. Ám Temesi alkotása több, mint a "porlódiság" sajátos atmoszférájának s "képletének" rajza, s több, mint nemzedéki, család és énregény: mert mindez együtt. Lexikális szerkesztéséből következően is egymás mellett jelennek meg a múlt és a jelen alakjai, s így bontakozik ki hat nemzdék s evvel a helyszín története. Időben is hatalmas távot fog át a Por: 1833-tól 1973-ig juttatja el az olvasót. S mit fűz hozzá eme első kötethez a szerző: "Nincs más hozzáfűznivalóm a Szótár első kötetéhez, mint a második: L-ZS." II. kötet Bizonyára nagy érdeklődés előzte meg a történet folytatását: Temesi Ferenc írói szótár formában közreadott regényének második kötetét. Az előzőekben az olvasó megismerkedhetett Porlód város sajátos atmoszférájával, a főhőssel, Szeles Andrással, családjának hat generációjával. Régi és közelmúltbeli - homályosabb és élesebb - képkockákból áll össze végül is a monumentális freskó, feledhetetlen alakjaival, fantasztikus, hétköznapi történéseivel, színhelyeivel. Olvasói sejthetik, hogy - a rejtett linearitás törvényeinek eleget téve - az író most a századelőtől "címszavazza" tovább a Porlódon átsüvítő történelmet, az életet, a Kispéter-Stolz-Szeles család sorsának alakulását s a fiatalember - férfivá - érlelődő András kalandjait. Mindezt olyan provinciális hitelességgel, amely azt sugallja, hogy voltaképp mindenhol provinciában élünk.

Covers_233261
elérhető
0

Péter László - Szeged
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lipták Gábor - A ​hajómalom kísértete
A ​sümegi fazekasok, A soproni ötvös című köteteinek legjobb hagyományait folytatta e munkájában is a magyar múlt nemrég elhunyt, lelkes ismerője. Négy terjedelmes elbeszélésének főhősei fiatal, igyekvő emberek, akik két ügyes kezük munkája mellett eszükkel, tisztességükkel is megérdemelt helyet vívnak ki maguknak a körülöttük forrongó, hol emberi rosszindulat, hol természeti csapás, hol forradalom és fegyveres harc mozgatta világban.

Darvasi László - Virágzabálók
Darvasi ​László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Megyesi László - Lineáris ​algebra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hatvani László - Kalkulus ​közgazdászoknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilasi László - A ​harmadik híd
A ​hajdani kanadai emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét ebben az egyetlen napnyi regényben. A cselekmény helyszíne Szeged napfényes városa, annak már-már kultikus színhelyei, a Dóm tere, a belváros gondosan kikövezett utcái, az árnyas Tisza-part, a ferencesek ősi temploma. Ám a cselekmény által nem derűs és boldog sorsok bontakoznak ki, hanem az élet mélyebb és hidegebb bugyraiba merülhetünk bele. Egy minap tartott osztálytalálkozón veszi kezdetét a történet, hogy aztán hősi tettekre és gyengeségekre, csalásokra, elhallgatásokra, szétfoszló álmokra, rejtett életekre, ifjúkori bűnökre és örömökre nyíljon rá az elbeszélés ablaka. Középkorú emberek, régi barátok mesélik vagy hallgatják el, mi történt velük az utóbbi harminc év alatt, s hogy mi történik velük most. Sok jó, sok rossz, sok igaz, sok hazugság. És ebből a regényből megtudhatjuk azt is, mi a mondat otthona. Hogy lehet az szív, test, lélek, szellem. Persze. De a mondat legfőbb otthona az ember sorsa és esendősége, amiben nyugalmat mégsem lelhet soha. Bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus könyvet tart a kezében az olvasó. (Darvasi László)

999646397a
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Páter ​Zadravecz titkos naplója
A ​szegedi szervezkedők egyik első érdemleges ténykedése a Prónay-féle tiszti különítmény felállítása volt. Ezt a különítményt nem kell bemutatnunk az olvasónak: neve fogalommá vált Magyarországon már akkor, amikor a Tisza hullámai sodorták a bácskai partok felé áldozatainak hulláit. Zadravecz és a Prónay-különítmény hamarosan egymásra talált. Prónay, a szadista gyilkos, tetteinek valamiféle feloldozását vélte megtalálni abban, ha tisztjei papi áldásban részesülnek, Zadravecz pedig eszményei gyakorlati megvalósítóit ismerte fel a szennynek, mocsoknak és vérnek e bandájában. Úgy érzete, itt a nagy pillanat: vagy most kerül be a "nagypolitikába", vagy soha. E találkozás jegyében rendezte meg élete nagy jelenetét: a Klauzál téri zászlószentelést. A nép nélküli "kormánynak" és a katonaságát pótló különítményeseinek népszerűsége a szegedi lakosság között a kicsinél is kisebb volt. (Ezt egyébként maga Zadravecz is keserűen állapítja meg írásában.) A férfiak nem akartak Horthy-katonák lenni. Hogy a jeges tartózkodás falát áttörjék, meg kellett teremteni a "nemzetmentő" nimbuszát. El kellett hitetni, hogy a grófok, tábornokok, ügyvédek és katonatisztek "kormánya" nem saját hatalmát, hanem "Magyarországot" akarta visszaszerezni; hogy Horthy bandája egyenes leszármazottja a törökverő Hunyadi dicső seregének. E feladat elvégzésére vállalkozott Zadravecz.

Rupáner-Gallé Margó - Szerelem ​Szegeden
Mi ​történik, ha egy elkényeztetett, szeszélyes és gazdag lány egy napon arra ébred, hogy nincs többé egy forintja sem? Keleti Blanka ettől kezdve egy kávézó pultjában ácsorog, a pult túloldalán pedig Nemes Ádám áll pimasz mosollyal az arcán, aki az ex-szerelem, volt szomszéd és jelenlegi főnök egy személyben. Mindenhol ott van, ahol nem kéne, és mindenről határozott véleményt mond, holott erre senki sem kérte. Ezekről a dolgokról Blankának lenne mit mesélnie, akárcsak arról, hogy milyen felrúgni egy életet és elköltözni egy idegen városba, miután megszakítunk minden kapcsolatot az éppen széthullóban lévő, korábban tökéletesnek tűnő családunkkal. Ez a történet életre szóló lecke Blanka számára, a tétje pedig nagyobb, mint gondolná. A kérdés persze egyértelmű: vajon sikerül-e neki elérni azt, amire vágyott? A válasz sajnos határozott nem… A happy end mégsem marad el. Csak sokszor magunk sem tudjuk, hogy mi is az, amire vágyunk. Az élet ugyanis szeszélyesebb tud lenni még Blankánál is, így arra is képes, hogy egyetlen leheletével elfújjon mindent, amiben hiszünk, és mindent, amiről azt gondoljuk, hogy fontos, vagy számít. Majd ahogyan a régi képek eltűnnek a szemünk elől, úgy válik láthatóvá az, ami eddig takarásban volt.

Bálint László - A ​Kommunista Párt öklei
Talán ​közismert a rákosista idők e jelmondata: „az Államvédelmi Hatóság a Párt ökle”. Később, amikor már nem ÁVH volt a szervezet elnevezése, némileg változott az állomány, változtak a módszerek is. A Párt ökölcsapásai alattomosabbak, kiszámíthatatlanabbak lettek. A rendszerváltozást követően megfogalmazódott az igény az állambiztonsági múlt megismerésére. Az államvédelmi múltról viszont sokkal ritkábban és sokkal kisebb hangerővel esett szó, pedig az volt a sötétebb, a gyalázatosabb és a több áldozatot követelő. A kettő szétválaszthatatlan, hiszen a fő cél ugyanaz maradt, a folytonosság a személyi állományt tekintve is tetten érhető. Utóbbi megismertetésére tesz kísérletet a szerző levéltári dokumentumok rendszerezésével és a közvélemény elé tárásával – nem a bűnbakkeresés, hanem a tisztánlátás és a szakszerűség igényével. Magyarországon eddig még nem készült ilyen jellegű és terjedelmű összeállítás, a Szegedre és Csongrád megyére szorítkozó adatgyűjtés hosszadalmas kutatómunkát igényelt.

Cserna-Szabó András - Sömmi
Rózsa ​Sándor történetét sokan elmesélték már. A nép, az istenadta nép egy rakás nótát és legendát költött a betyárvezérről, a ponyvaszerzők se lustálkodtak Rózsa-ügyben, de az irodalmi profik közül is számosan pennájuk hegyére tűzték az alföldi szegénylegény sorsát: Arany, Tömörkény, Krúdy, Móricz, Móra stb. Az előbbiekben felsorolt elbeszélőkben egyetlen közös van: egyik sem volt ott! Mármint senki nem látta közelről Rózsa Sándor működését. Most azonban egy koronatanú beszéli el a közismert történetet. Veszelka Imre, a legszöbb paraszt, Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája meséli el, hogy valójában hogyan is estek meg a dolgok. Ha valaki, hát ő igen közelről látta az eseményeket, és most (1900-ban) a szegedi Páva vendéglő előtt elmondja az igazi, eddig eltitkolt, megdöbbentő sztorit. Ördögi easternre számítson az olvasó, kegyetlen, de igaz szavakra, mert Veszelka nem kér de nem is ad kegyelmet. A Sömmi patakvértől nem mentes, de igaz érzelmekben is dúskáló betyárregény, melyben nemcsak a szegénylegényekről hullik le a lepel, de magáról a történelemről is. Mert Veszelkától megtudjuk, semmi sem úgy történt, ahogy eddig tudtuk. Sömmi!

Arató László - Bátyi Zoltán - A ​Csillag
A ​Délmagyarország két jogvégzett újságírója ezzel a könyvvel betekintést nyújt a börtönök belső világába. A szerzőpáros bemutat, leír és elemez, bekukkant a körlettől az orvosi rendelőig minden elérhető zugba, láttatja a hétköznapot és a karácsonyt, megszólaltatja a börtön lelki gondozóját és a javíthatatlannak tűnő rablógyilkost, s mindezek közben gondosan kerüli a szenzációt és az amerikanizált csőlátást. Széles látókörükben elfér a börtön múltja, a büntetés végrehajtás elmélete, az elítéltek élete, a börtön őreinek sajátos helyzete, a pszichológusok és nevelők nézőpontja és néhány különleges sors is.

Veress D. Csaba - A ​szegedi vár
A ​szerző jó ismerője a magyarországi várak történetének. Ez irányú korábbi munkáját a kritika elismeréssel fogadta. Ebben a könyvében a szegedi vár históriáját, ezzel szoros összefüggésben a török háborúkban, a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-49. évi forradalomban betöltött szerepét tekinti át. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában eddig megjelent vártörténeti kötetek a napjainkban is épen álló vagy romokban heverő várak történetét beszélik el. E könyvben a szerző egy olyan vár históriáját írja le, amelyet ma hasztalan keresnénk, pedig nem ostromok, dúlások vagy elemi csapások következtében tűnt el a föld színéről. A törökök által épített külső tornyos erősséget alig száz esztendeje lebontották. A várost elpusztító 1879. tavaszi árvíz után Szeged teljes átépítésekor szükség volt a régi vár területére, de még inkább a vár sok ezer köbméternyi tégla-, kő- és földtömegére. A felhasználható anyagokból a mai belváros középületeinek sora épült fel, a másra alkalmatlan törmelékkel pedig feltöltötték szinte az egész belváros területét. Az örökre eltűnt régi vár így tovább él – legalábbis anyagában – a ma is álló épületek sorában. A vár falai, tornyai helyén ma egy modern nagyváros élete zajlik, s a sok hadakozást, vért, szenvedést látott sáncai helyén parkok sétányai húzódnak. Emlékét mindössze egy repkénnyel befuttatott erődítménymaradvány őrzi. A vár elhamarkodott lebontásából adódó kár pótolhatatlan, s ezt igazán csak napjaink szervezett műemlékvédelme mérheti fel.

Bálint Sándor - A ​szegedi nép
A ​legendás etnográfus, Bálint Sándor már klasszikusnak számító kötete időben és térben mutatja be a várost, s a szegedi népélet szokásvilágát. Rácsodálkozhatunk e sajátos, ízes nyelvet beszélő nép művészetére: dalaikra, költészetükre, meséikre.

Budai István - Fényben ​és homályban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Garai János - Szegedi ​rejtvény
Leírásokból ​tudjuk, hogy már az őskor sem volt mentes a furfangos és humoros észjárás serkentését célzó fejtörőknek, rejtvényeknek, de a keresztrejtvény - mint szójáték - csak a huszadik század első felében robban be a köztudatba. A rejtvényfejtés elválaszthatatlan a rejtvény készítésétől. Ismerik és művelik a világ legrejtettebb zugaiban is. Minden kontinensnek, országnak megvannak a maga jellegzetes rejtvényei, szójátékai. Garai János kötete igazi csemege a rejtvényfejtés hódolóinak, hiszen közel fél évszázada készíti csalhatatlanul Tisza-parti, szegedi keresztrejtvényeit, amelyekből nemcsak válogat, de a készítés fázisaiba is bepillantást enged.

Horváth Péter - Kedves ​Isten
1960, ​Magyarország. Egy tízéves fiú az öccsével váratlanul – és számára érthetetlen okból – intézetbe kerül. (Apja börtönben ül a forradalomban való részvétele miatt, anyja elvesztette az állását, ideiglenes munkája mellett nem tudja ellátni a fiait.) A gyerek a brutális erőszak-szabályok szerint élő közösségbe kerülve megpróbálja feldolgozni a történteket és mindazt, ami vele az intézetben megesik. Kitűnő tanuló – ez több mint szálka a gyerektársak szemében. Egyetlen barátra lel, aki a maga kezdetleges, gyermeki módján istenhitre tanítja. Hősünk ettől kezdve rendszeresen levelez a megismert, mégis ismeretlen Úrral – bár nem igazán hisz abban, hogy Isten megszabadítja félelmeitől és szenvedéseitől. Másik szál a forradalom szegedi eseményeinek peranyagokból összeállított története, amelynek egyik meghatározó szereplője az intézetbe került fiú édesapja. Isten mindent lát, de nincs hozzáfűznivalója.

Darvasi László (Szív Ernő) - Összegyűjtött ​szerelmeim
Szív ​Ernő, a közismert hírlapíró, elbeszélések, regények és színpadi művek alkotója-szereplője, tárcarovarok vezető munkatársa ebben a könyvben saját életének történetét mondja el, mégpedig különleges szempontból: egyetlen nagy gyűjteménybe foglalta azokat a nőket (fiatal lányokat és érett szépasszonyokat, világhíres ragyogó szépségeket és a szürke hétköznapok megkerülhetetlen részeseit, tisztességben megőszült családanyáktól a névtelen utcalányokig), akiket szeretett, és akik szerették őt. Összegyűjtötte szerelmeit, néha szabályos elbeszéléssel, néha tárcával, néha egy mondattal, néha csak egyetlen jelzővel adózott nekik - ám mindegyikükről megemlékezett, és hosszabb-rövidebb ideig mindegyiküket főszereplővé léptette elő. Történhet-e ennél több? Az Összegyűjtött szerelmeim írásai választ adnak erre a kérdésre.

Kékesi Dóra - Várom ​a párom
KIKAPCSOL, ​MEGNEVETTET, SZÓRAKOZTAT Miről álmodhat egy lány, ha már 29 éves, az állása pocsék, a lakása felejtős, a kocsija pedig használhatatlan? Egy pasiról, aki társa a bajban, aki kedves, megértő, humoros és természetesen kiváló szerető. Szilágyi Henriettának nincs szerencséje a szerelemben. Az igazinak hitt férfiakban sorra csalódnia kell, és mintha minden ellene esküdne össze. Még jó, hogy barátnőire, a netes horoszkópokban hívő Margóra és a hebrencs, szöszi Lillára mindig számíthat. És valakire a szomszédból, aki mellette van, ha már égig ér a baj... Létezik a nagy ő? Vagy álom csupán? Mi, nők, milyen praktikákat vetünk be, hogy felfigyeljen ránk az álompasi? És mit teszünk, ha felbukkan a gyönyörű konkurencia? Vagy csupán ölbe tett kézzel várjuk a párunkat? Minden kérdésünkre választ kapunk a nagy sikert aratott A holnap érintése szerzőjének, Kékesi Dórának a legújabb, sok humorral és még nagyobb szívvel megírt regényében.

Bátyi Zoltán - Táncol ​a Tisza
Tizenkilenc ​történetben elmesélt életeket fűz össze könyvemben egy folyó, a Tisza, aminek partján évszázadok óta íródnak az újabb és újabb hétköznapi mesék. Nagyon remélem, soraimat olvasva beleszeretnek a Tiszába is, Szegedbe is az olvasók. Azok, akik még soha nem látták, milyen ez a folyó, mikor napfényzenére táncol, és milyen ez a város, amikor a parti sétány padjain ölelkeznek a szerelmesek. És azok is nagyobb megértéssel fordulnak egymáshoz, akik évek óta a folyó partjához gáttal, mosollyal, sóhajjal varrt falvakban, városokban élnek.

Talig%c3%a1s
elérhető
11

Darvasi László - Taligás
Bécs, ​1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről.

Kollekciók