Ajax-loader

'hadászat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Julius Caesar - A ​gall háború
A ​mű az időszámításunk előtti első század színterére viszi el az olvasót. Ez Gallia, ahová Julius Caesar felvonult Róma legfegyelmezettebb és legbátrabb légióival, hogy a remélt zsákmányból kifizethesse adósságait, kielégítse becsvágyát és kövesse azt a római hagyományt, mely szerint meg kell tartania és ki kell terjesztenie Róma hatalmát. A gall háborúról szóló feljegyzések jelentéseiben járatlan erdőkről, ezer veszélyt rejtő mocsarakról, ismeretlen állatfajokról esik szó. A különös társadalmi és erkölcsi rendben élő törzsek mindenre elszánt, ravasz vezéreinek ellenállását vakmerő rajtaütésekkel, fáradságos ostromokkal, hosszú menetelesékkel és finom diplomáciai manőverekkel törhette csak meg a zseniális katona, a kemény imperátor...

Szun-ce - A ​háború művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - Az ​Árpád-kor háborúi
Mivel ​magyarázható az az egyre növekvő érdeklődés, ami nemzeti történelmünk korai időszakai iránt megnyilvánul? Főként azzal, hogy még mindig számtalan feltételezésre vagyunk utalva - megfelelő források hiányában - a 895 és 1301 közötti periódust illetően. Jogos tehát az az igény, hogy még árnyaltabb képet kapjunk nemzeti históriánknak erről a korszakáról is, mert "az a nép, amelyik nem ismeri saját történelmét, megérdemli, hogy újra élje azt" (John Bernal). A nemzetközi rangú történész, Kristó Gyula legújabb könyve elé aligha írhatnánk azt a mottót, miszerint: boldog az a nép, amelynek története unalmas olvasmány. Az Árpád-kori hadtörténelem szintézisét tartalmazó monográfiájában ugyanis történelmünk sokat idézett - de talán mégsem eléggé ismert - nagy sorsfordulóit (honfoglalás, kalandozás, tatárjárás stb.), katonai eseményeit állítja elemzései középpontjába. A szerző - a téma forrásanyagának teljes birtokában - a marxista tudós felelősségérzetével vizsgálja a 9-13. századi hadtörténetünk megannyi mozzanatát, szeme előtt tartva a Hérodotos által támasztott magas szakmai és etikai követelményt, miszerint a historikus megállapításai az örökkévalóságnak kell, hogy szóljanak. Támadó és védelmi harcok, győzelmek és vereségek elevenednek meg a könyv lapjain, de mindegyiket összeköti a haza sorsáért aggódó, érte tenni kész nép önfeláldozó helytállása, lelkes patriotizmusa.

Szun-ce - Vu-ce - Szema-fa - A ​háború művészete / A hadviselés szabályai / A tábornagy metódusa
Az ​ókori Kína legendás hadvezér-filozófusainak műveit mind a mai napig élvezettel és - ami még fontosabb - haszonnal forgatják mindazok, akiknek életében komoly szerepet játszik a stratégia és a taktika. Legyen szó akár hadtudományokról, harcművészetekről, politikáról, vagy az üzleti élet legkülönbözőbb területeiről, ezen írások komoly előnyökhöz juttathatják mindazokat, akik megértik, mit üzennek a hajdanvolt hősök, akik bölcs tanácsaikat gyakorlati lépésekké változtatva beépítik mindennapjaikba.

Földi Pál - A ​sztálingrádi csata igaz története / A halál 50 órája igaz története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szun-ce - A ​hadviselés tudománya
A ​nyugati világ a közelmúltban fedezte fel Szun Cét, akinek két és fél ezer éves hadtudományi műve mára filozófiává nemesedett. Egyre gyakrabban idézik a mindennapi életben, de felhasználják az üzleti „hadviselés" kézikönyveként is. Stratégiai gondolkodása, meglátásai, éles logikája és ismeretei az emberi természetről éppen olyan érvényesek, mint amikor a tizenhárom fejezet íródott. Ma is az marad életben, aki terjeszkedik, befolyása alá vonja vagy megsemmisíti a vetélytársakat. Igaz, már nem alabárdok és harci szekerek a küzdelem eszközei, de a felülkerekedni akarás, a győzelemre törekvés örök érvényű, akárcsak Szun Ce évezredes gondolatai.

Carl von Clausewitz - A ​háborúról
A ​nagy francia forradalom, majd a napóleoni háborúk a hadviselésben új korszak beköszöntét jelentették. Elengedhetetlenné vált új általános érvényű összefüggések megállapítása és rendszerbe foglalása. Ezt a korszak kétségtelenül legjelentősebb katonai teoretikusa Carl von Clausewitz oldotta meg leginkább időtállóan. A Zrínyi Kiadónál most megjelent legújabb magyar változat egy német nyelvű Clausewitz-könyv újrafordítása és lektorált szerkesztése, mely a katonai műveltség szélesítéséhez kíván hozzájárulni.

Hans-Dieter Otto - Katonai ​tévedések lexikona - A szalamiszi csatától az iraki háborúig
Tévedni ​emberi dolog - békében épp úgy, mint háborúban. Az ember téved, ha tévesen értékel egy tényállást, ha szubjektív módon igaznak tart valamit, ami objektíven nézve hamis. A tévedés az emberi lét alapvető tapasztalata. Lényegéhez tartozik, hogy csak utólag ismerhető fel, és épp ez az igazi gond. A tévedés gyakran hirtelen szeszélyen, gyors döntésen alapul, néha azonban látszólag alapos megfontolás következménye. A mindennapi életben a tévedés általában észrevehető, a keletkezett kár behatároló. A háborúban azonban a tévedés általában sokakra végzetes következményekkel jár, kihathat teljes népek, egész nemzetek sorsára. Katonai tévedések újra és újra előfordulnak, méghozzá általában - új köntösben - a régiek ismétlődnek. Gyakran az ellenség erőinek alábecsülése vezet katasztrófához. 1815-ben Napóleon alábecsüli Wellington védelmi képességeit. Hitler oroszországi hadjárata csúfos kudarcba fullad. 1945-ben Okinawán az amerikaiak éppúgy elszámítják magukat, mint 1954-ben a franciák Dien Bien Phunál. Nem ritka, hogy tévesen értékelik a hadműveleti helyzetet. Az actiumi tengeri csatában Kleopátra túl hamar törődik bele a csata elvesztésébe. 1588-ban a spanyol Armada meghódíthatta volna Angliát, ha először nem vitorlázott volna Calais-ba. 1914-ben megtörténik a "marne-i csoda", mivel a németek abban a téves hitben vannak, hogy képtelenek tartani magukat. 1944-ben Hitler rossz helyen várja a partraszállást. 1950-51-ben az amerikaiak nem számítanak arra, hogy Kína is beavatkozik a koreai háborúba. A tévedés a mit sem sejtő ellenség képében is színre léphet. 1740-ben az osztrákokat éppúgy megdöbbenti Nagy Frigyes csapatainak felbukkanása, mint az amerikaiakat 1944-ben az ardenneki német offenzíva. 1973-ban, Jom Kippur napján az egyiptomi támadás teljesen váratlanul érte az izraelieket. Súlyos következményekkel járnak azok a tévedések is, amelyek helytelen stratégiából következnek. 1916-ban Verdunnél kudarcot vall a németek kivéreztető harcmodora. 1940 őszén Nagy-Britannia megnyeri az angliai légi csatát, mivel a német légierő felhagyott a lokátor-állomások és repülőterek bombázásával, s ehelyett inkább Londont támadja. 1941 és 1945 között a szövetséges bombázók támadásai nem törték meg, éppen ellenkezőleg, növelték a német lakosság harci kedvét. A katonai tévedések révén nyilvánvalóvá válik a vérontás értelmetlen volta. A szerző választ keres arra is: vajon más lenne-e a történelem, ha e tévedések nem következtek volna be? Hans-Dieter Otto 1937-ben született Berlinben. Több könyvet írt, 2003-ban az Ullstein kiadó gondozásában jelentette meg "Az igazságszolgáltatás tévedéseinek lexikona" című művét, mely néhány hét alatt bestsellerré vált. Otto jogi tanulmányokat követően biztosítóknál tölt be vezető tisztségeket. A történelem, főként pedig a hadtörténelem mindig is vesszőparipája volt. Ahrensburgban él.

A. G. Arbatov - A ​hadászati erőegyensúly és az USA politikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​hadművészet ókori klasszikusai
A ​hadtörténelemnek és ezen belül a hadművészet történetének tanulmányozása elválaszthatatlan a történelem egész folyamatának megértésétől. Ennek a feladatnak elvégzését akarja az ókorra, a rabszolgatartó társadalmak korára vonatkozóan megkönnyíteni a jelen forrásgyűjtemény.

Szentesi György - Hadászati ​rakéták
A ​XX. század vége joggal atom-, de emellett rakétakorszaknak is tekinthető. E kor jellemzésére használatos másik elnevezés - az űrkorszak - is szorosan összefügg a rakétákkal, hiszen az űrobjektumok pályára állításának, manővereztetésének kizárólagos eszközei a rakéták. Egyértelmű tehát, hogy a rakéták korában élünk. A békés célú természettudományos kutatás, az űrhajózás és a hadviselés eszközei között a rakéták a tudomány vagy a pusztítás hordozóiként egyaránt jelen vannak.

Winkler Gusztáv - Az ​európai kultúrkör hadművészete a kezdetektől a magyar honfoglalásig
A ​mű az európai és az ezt kialakító, befolyásoló térség hadművészetének fejlődését, fő állomásait tárgyalja a kezdetektől az 1000. évig. Bemutatásra kerülnek azok az alapvető harcmódok, amelyek az emberiség történetének első évezredeit meghatározták. Az úgynevezett klasszikus ókori társadalmak (Sumer, Egyiptom, Róma stb.) katonai tevékenysége mellett párhuzamosan tárgyalja a még ősi jellegű Európa hadművészetét is, hiszen a fegyveres harc már a korai időszakokban is szorosan összekötötte e térségeket. A konkrét harctéri eseményeken keresztül is bemutatott fejlődés, változás szövegeit több mint 60 térképvázlat és számos egyéb rajz illusztrálja, könnyebbé téve ezek megértését.

Rob Johnson - Michael Whitby - John France - Útmutató ​a győzelemhez
Elgondolkodott ​már azon, vajon mi kapcsolja össze Robert E. Lee tábornok Chancellorsville-ben, 1863-ban aratott győzelmét Franciaország királyának majd 600 évvel korábbi hadmozdulatával? S vajon hogyan hatolt át Zsukov tábornok az ellenséges arcvonalakon Mongóliában, 1939-ben? Ehhez hasonló izgalmas kérdésekre keressük a választ, s megvizsgáljuk azt is: Hogyan lehet a terepet uralni és a környezetet kihasználni? Mikor és hogyan a leghatékonyabb a bekerítés, és mi az a lefogás? Mikor érdemes bevetni a tartalékokat? Hogyan kell megszerezni és megtartani a kezdeményezést? Mi is az a terrorizmus? Kötetünkben több mint 40 ókori, közel-keleti és modernkori csatát elemzünk, és rajtuk keresztül áttekintjük a szárazföldi, tengeri és légi hadviselés 25 legfontosabb taktikáját. 28 térkép és 113 fekete-fehér kép illusztrálja szemléletesen az egyes csaták menetét, illetve nyújt betekintést a hadiesemények meghatározó és forró pillanataiba.

John Keegan - A ​tengeri hadviselés története
A ​kiváló brit hadtörténész könyvének tárgya: hogyan harcolt az ember a tengeren a sorhajók virágkorától a tengeralattjárók megjelenéséig. Elemzése négy kulcsfontosságú ütközetre koncentrál. Ezek a trafalgari, a jütlandi, a Midway-szigeteki és az atlanti-óceáni ütközet. A mű nemcsak ismerteti a tengeri hadviselés fejlődését a vitorlás hadihajóktól a csatahajókon át a repülőgép-anyahajókig és a tengeralattjárókig, hanem mintegy élményszerűvé is teszi az olvasó számára, hogy a csata ára – akár tengeren, akár szárazföldön vívják is – emberéletekben méretik. "A világ legkiválóbb hadtörténészének könyve." Tom Clancy

Paul Herbert Freyer - Halál ​a tengereken
"... ​A parancsnok is karabélyt kér. Még az orvos is, akit pedig hippokratészi esküje arra kötelezne, hogy minden embernek segítséget nyújson, fegyvert ragad, és lövi a vízben vergődő hajótörötteket. A fedélzetről leszűrődő pokoli zajra a főtechnikus is megjelenik a hídon. De a lövöldözéstől megrészegültek közül senki sem hajlandó átadni neki karabélyát, s ezért Lenz, hogy maga se tétlenkedjék, a célokat jelöli meg a tüzelők számára. Az U-852 a hullámokon sodródó roncsdarabok között köröz. A lövedékektől átlyuggatott mentőcsónak pillanatok alatt megtelnek vízzel, s a holtakkal és súlyos sebesültekkel együtt elmerülnek. A mentőövek viszont bármennyi találatot is kapnak, a víz színén maradnak, mert parafadarabokkal vannak megtöltve. Ezért most a tengeralattjáróról kézigránátokat dobnak feléjük. Röhögő, torz ábrázattal vágódnak hasra a tengeralattjáró acélfedélzetén egy-egy jól sikerült dobás után a szilánkok elől fedezéket keresve, hogy azután diadalordítással üdvözöljenek egy-egy telitalálatot. A szörnyű színjátéknak csak az esti szürkület vet véget. Közel és távolban semmi jel sem árulja el, hogy itt valamikor egy hajó szelte a habokat. Az U-852 tovább folytatja útját déli irányban, mintha az embertelenségnek ezek a borzalmas órái nem is lettek volna. Eck kapitány elégedetten jegyzi be a hajónaplóba: "Március 13. 17.50. Elsüllyesztettük a 'Peleus' görög gőzhajót. Az elsüllyesztés térségében minden áruló nyomot eltüntettünk." Ilyen józan módon lehet körülírni a legkegyetlenebb gyilkosságot. Dönitz elégedett lehet neveltjeivel.

Sun-Tzu - Ping-Fa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vu-ce - A ​háború útja
A ​mű a kínai hadtudomány szakirodalmi alkotásai közül a egyik legjelentősebb és legrégibb (i. e. 5–4. századi). Szerzője forradalmian bátor elveket fogalmaz meg a hadviselés terén, s elveit, meghatározásait, taktikai javaslatait még ma is sokan alkalmazzák Kínában a mindennapi életben épp úgy, mint az üzleti világban, a politikában.

Covers_119980
Katonai ​alapismeretek Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Katonai ​alapismeretek
A ​Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói által készített tankönyvet tartjátok a kezetekben. Elkészítésekor az a cél vezérelt bennünket, hogy új alapokra helyezve megújítsuk a középiskolákban tanuló fiatalok honvédelmi felkészítését. A Katonai alapismeretek tankönyv lehetővé teszi számotokra, hogy elsajátítsátok hazánk honvédelmével, a Magyar Honvédség felépítésével és működésével, a katonák kiképzésével és mindennapi életével kapcsolatos ismereteket. Megismeritek a modern hadviselés jellemzőit, a modern haditechnikai eszközök fontosabb tulajdonságait, a túlélés fogásait, a tájékozódás módszereit és modern eszközeit. A tananyag elsajátítását több mint 300 db fénykép, ábra segíti, és a tanulás során sok olyan önálló feladatot is meg kell majd oldanotok, amelyek még érdekesebbé teszik a tanórákat. A kötelező tananyagon túl a tankönyv sok érdekes kiegészítő információt is tartalmaz, amely tovább bővíti ismereteiteket.

Matthew Colville - Kingdoms ​& Warfare
Run ​your own domain and go to war! _Kingdoms & Warfare_ allows players to lead an organization that takes on villainous realms in shadowy intrigues, and build an army to battle tides of enemies. Lead a thieves’ guild, holy church, noble court, or other domain to victory against a hag coven, undead dominion, or draconic empire! Characters are still adventurers, but the stakes are higher. That dragon doesn’t just threaten you, it endangers your people. Dive into the new rules in this 320-page, full-color PDF that includes new action-oriented monsters, magic items, and a complete adventure that teaches you how to use domain intrigue and warfare. You’re not just responsible for your party anymore.

Taj Kung - A ​háború törvényei
Sen-cung ​császár Kr. u. 1080-ban rendelte el a legkiválóbb hadászati könyvek kiválogatását. Ez a válogatás A hadművészeti kánon hét könyve címet kapta, melynek legismertebb műve a hazánkban is népszerű A háború törvényei Szun-cétól. A kánon további három könyve, mely a Kr. e. három évszázad alatt keletkezett, mindeddig ismeretlen volt a hazai olvasóközönség előtt. A Taj Kung hat titkos tanítása a Hadakozó fejedelemségek korszakában született, és azon politikai és katonai törvényeket ismerteti, melyekkel sikeresen lehet egyesíteni az égalattit, azaz megteremteni az egységes Kínai Birodalmat. A hagyomány szerint ehhez a törekvéshez adott hathatós segítséget Vej Liao-ce műve, melynek eredményeképpen Kr. e. 221-ben Csin állam, a többi fejedelemséget megtörve, megszerezte a birodalom fölötti hegemóniát. Jelen kötet harmadik könyve a Huang Si-kung három stratégiája pedig már a Csin-dinasztia bukását követő hanyatló korszakban ad útmutatást arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a kormányzás erejét és a rendet az országban. Az ókori kínai hadművészeti könyveket mind a mai napig nem csak a had- és harcművészetek gyakorlói, hanem katonai stratégák, politikusok és vállalati vezetők is előszeretettel forgatják az egész világon. A hadvezér tisztjeivel és harcosaival együtt fázzon vagy tűrje a hőséget, velük együtt szenvedjen, küszködjék, éhezzék, vagy épp lakjon jól, csak így érheti el, hogy a három sereg katonái a dobok hangját hallva örvendjenek, a gongok hangjának hallatán pedig felbőszüljenek. Ha a katonák a magas falak ostromakor, mély tavakon átkelvén, nyilak és kövek zápora alatt egymással versengenek, hogy melyikük kapaszkodik fel előbb, a csupasz pengék összecsapásakor pedig azon versengenek, hogy melyikük tör előbbre elsőként, nos, mindezt nem azért teszik, mert szeretik a halált, vagy mert örömüket lelik a sérülésekben, hanem csakis azért, mert a hadvezérük tudja, ha fáznak vagy melegük van, ha éhesek vagy jóllakottak, és mert tisztán látja szenvedéseiket és keserveiket.

Roger Crowley - Tengeri ​birodalmak
„Túlzás ​nélkül mondhatom: hátborzongató a sztori. És ahogy az igazi nagyjeleneteket lefesti – Málta ostromát, a lepantói csatát –, a lélegzetem is elállt.” (Michael Prodeger, Sunday Telegraph Books of the Year) Midőn Nagy Szulejmán szultán inváziós hajóhada megindult 1521-ben Rodosz ellen, kezdetét vette a hatvan esztendős, eposzi léptékű küzdelem a Földközi-tenger régiója fölötti uralomért. A keresztes hadjáratok korát idéző, félelmetes csaták kora ez, berber kalózoké, fehér rabszolgáké és az Oszmán Birodalomé – no meg az iszlám és a kereszténység, a kelet és a nyugat közti háborúé. Roger Crowley magával ragadó stílusban kalauzolja olvasóját Isztambultól Gibraltárig, ismerteti meg legendás harcosokkal a kalóz Barbarossától a johannita lovagokig, hozza tapintható közelségbe Málta véres ostromát s a világrengető lepantói döntő tengeri ütközetet. „Felkavaró olvasmány… Crowley tudományosan is biztos alapokon áll, elbeszélői stílusa pedig mindenestül élvezetes, nagyszabású, régimódi.” „Ez a Crowley nagyon tud mesélni… A Tengeri birodalmak minden egyes oldalát élveztem, és sajnálattal vettem tudomásul, hogy egyszer véget ért.” (John Julius Norwich, The Wall Street Journal) „Nagyszerűen elbeszélt történet.” (Dominic Sandbook, Daily Telegraph Books of the Year)

Kertész István - A ​görög-római hadművészet fejlődése
A ​kötet a görög-római hadművészet történetét és fejlődését ismerteti a Kr. e. 13. század közepe - a trójai háború feltételezett időpontja - és a Római Köztársaság Julius Ceasar nevével fémjelzett bukása közötti időszak vonatkozásában, korszakonként, az ókori irodalmi és tárgyi emlékanyag segítségével. Kiegészítésképpen pedig egy-egy tanulmány elemzi a katonai hírszerzés és híradás gyakorlatát a klasszikus (görög-római) hadművészet korában, valamint az antik imperializmus természetét. Kertész István ókortörténész jelen kötete alapvető összefoglalása és továbbgondolása a korábban megjelent hadtörténeti könyveinek (Ókori hősök, ókori csaták; Antik harcmezőkön; Ez történt Marathónnál; Héraklész unokái: a lovas makedónok története Nagy Sándor haláláig; Hannibal: a pun háborúk kora; A hódító Róma).

Alexander Watson - Az ​erőd
Przemyśl ​1914–1915-ös ostroma az első világháború során jelentőségét tekintve Sztálingrád 1942–1943-as, második világháborús ostromához fogható. Przemyślnél a cári Oroszország hadereje támadta az Osztrák–Magyar Monarchia erői által védett erődrendszert. A Monarchia seregében nagyon sok magyar katona és tiszt harcolt itt, így Przemyśl védelme a magyar történelem szerves része is – ez a könyv a téma első ilyen részletességű feldolgozása. 1914 őszére egész Európa háborúban állt. A harcban álló országok ekkorra már korábban elképzelhetetlen mértékű veszteségeket szenvedtek. Mind a nyugati, mind a keleti fronton az előre kidolgozott, részletes hadműveleti tervekből szinte semmi sem valósult meg, ezek helyett kétségbeesett rögtönzésre kényszerültek a harcoló felek. Nyugaton könyörtelen lövészárok-háború kezdődött, keleten pedig minden szem Przemyśl erődjére szegeződött. A przemyśli erődrendszer elhúzódó ostroma a leghosszabb ilyen jellegű ostrom volt az első világháború alatt. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege az erőd védelme és a későbbi felmentési kísérletek során összesen 800 ezer főt vesztett. Przemyśl több szakaszból álló ostroma az első világháború egyik meghatározó történéssorozata volt. Amennyiben az orosz csapatoknak sikerült volna áttörniük itt, nyitva állt volna az út előttük Európa középső része felé. Mire az erődrendszer elesett, az erőik már annyira kimerültek, hogy nem tudták folytatni az előrenyomulást. Nem túlzás azt állítani, hogy az itt történtek meghatározó befolyással voltak Európa további sorsára. A későbbiekben sem az orosz haderő, sem az osztrák–magyar nem tudta igazán pótolni az itt elszenvedett veszteségeket. Alexander Watson könyvének a lebilincselő történetmesélés mellett nagy erőssége, hogy hatalmas és szerteágazó forrásbázisra támaszkodik, illetve hogy a szűkebb értelemben vett katonai történéseket a maguk tágabb társadalmi-emberi kontextusában is bemutatja.

Chris Goss - Véres ​Vizcaya
A ​Véres Vizcaya a Luftwaffe történetét, valamint a brit Királyi Légierővel, az Egyesült Államok Hadseregének Légierejével és az amerikai haditengerészettel vívott csatáit dolgozza fel 1942 júliusától 1944 augusztusáig a Vizcayai-öböl fölött. A német és angolszász szövetséges túlélők beszámolóinak felhasználásával a könyv bemutatja az egység kezdeti nehézségeit, sikereit 1943 nyarán és tavaszán, harcait a sokszoros túlerő ellenében, és végül pusztulását a normandiai partok fölött 1944 júniusában.Átfogó függelékekben sorolja fel az egység parancsnokait, hajózóit, légi győzelmeit és veszteségeit. Részletesen ismerteti a támadást is, melyben a híres színész, Leslie Howard meghalt, és tisztázza a II. világháború egyik nagy rejtélyének körülményeit.A több mint 200, többségében korabeli német fényképfelvétel szemléletesen mutatja be az V./KG 40 repülőgépeit, hajózóit és ellenfeleiket: a szövetséges repülőgépeket és személyzeteiket.

Pető István Norbert - A ​Gripen vadászrepülőgép
Az ​emberiség történetének elválaszthatatlan részét képezik a fegyveres harcok, valamint a hozzájuk kapcsolódó technikai fejlesztések sora. Ebből a könyvből megismerhetitek a repülés fejlődését a görög mondák legendás alakjaitól kezdve az ötödik generációs vadászgépek lenyűgöző világáig. Bepillantást nyerhettek a Gripen fejlesztésének történetébe, működésébe, felépítésébe és fegyverzetébe is.

Gunther E. Rothenberg - The ​Napoleonic Wars
This ​vividly illustrated history of the Napoleonic Wars documents the wars' origins in the French Revolution, narrates Napoleon's victories at Austerlitz and Jena, and concludes with his defeats in the Iberian peninsula, Russia, and finally at Waterloo. Author Gunther E. Rothenberg describes how Napoleon transformed interstate warfare into a system of relentless conquest, creating a military superpower on a scale not seen since the Roman Empire. Though eventually defeated, Napoleon's model of conquest set a pattern that was to be revived by modern totalitarian states, and their opponents.A sweeping examination of the rise, triumph, and eventual downfall of Napoleon, a man whose military genius forever changed the face of war.Analysis of Napoleon's system of waging war, and the strategies that allowed him to create a singularly powerful army. A look at the profound influence of Napoleonic conquest on warfare of the modern era.

Antony Beevor - A ​spanyol polgárháború
Guernicával, ​a Condor-légióval, Hemingwayjel, Orwell-lel, a Nemzetközi Brigádokkal, Federico García Lorca halálával a spanyol polgárháború a XX. századi történelmi mitológia része lett, s ezért is igaz, amit Beevor, a kiváló angol történész könyve bevezetőjében ír: "A spanyol polgárháborúnál meggyőzőbben semmi sem bizonyítja, hogy a történelmi tárgyú vitákban nem lehetséges megfellebbezhetetlen ítéletalkotás." S bár tudatában van annak, hogy ő sem lehet kivétel (azaz nem tud tökéletesen előítélet-mentesen közelíteni a témához), könyve mégis kiváló példája annak, hogyan lehet egy roppant összetett történelmi eseményt minden oldalról megvizsgálni. Beevor, miközben - főként a polgárháború katonai-hadászati vonatkozásaira és legnagyobb csatáira koncentrálva - világos és áttekinthető eseménytörténetet ad, elsősorban a spanyol polgárháború különféle sematikus ábrázolásai ellen hadakozik. A konfliktusban részt vevő valamennyi erő gyökereit, társadalmi beágyazottságát, politikáját, propagandáját elemzi, eloszlatva mind a jobb-, mind a baloldali mítoszokat, s bemutatva mindkét oldal kegyetlenségeit. Spanyolország 1936 és 1939 között bizonyos értelemben a második világháború első nagy hadszínterét jelentette - főként a németek, olaszok és szovjetek számára olyan kísérleti terepet, ahol új fegyvereiket és katonai doktrínáikat kipróbálhatták, s ahol már olyan atrocitások zajlottak, amelyek előrevetítették a második világháború borzalmait. E jelentősége ellenére magyarul még nem jelent meg objektivitásra törekvő, kiegyensúlyozott munka a spanyol polgárháborúról: e hiány pótlásához járulhat hozzá Antony Beevor könyve.

Bencze László - Az ​állóháború harcászati és hadászati előzményei
Ivan ​Bloch pétervári futurológus írta 1899-ben: ,,...A romboló eszközök tökéletesítésével szemben a lehetőleg biztos védelmi eszközök fejlődése áll... A modern harcászat hevenyészett erősségeket hozott létre, és a jövő egy sor földbeásott állás küzdelmévé alakul át. Minden kötelék, magasabb egység, amelyik elér egy vonalat, hevenyészett földerődöket hoz létre, és ezért - eltekintve a speciális műszaki alakulatoktól - a gyalogság és a lovasság is viszi magával a sánceszközöket. Valamennyi katona, amint sikerülhet, mellvédet kotor maga elé, hogy mögüle tözeljen. A jövő csatatere kisebb-nagyobb fedezékekből fog állni. Mintha vakondtúrások tömege borítaná a földet..."

David Cornell - Bannockburn
Most, ​hogy napirendre került Skócia kiválása Nagy-Britanniából, különös olvasatot kapnak a sok évszázados skót–angol viszony kiemelkedő eseményei. Az 1707-es egyesülést megelőző időszak egyik legfontosabb történése volt az 1314. június 24-i bannockburni csata a Robert Bruce, vagyis I. Róbert skót király által vezetett skót és a II. Eduárd által vezetett angol sereg között. A brit történelmi emlékezetben is mind a mai napig kiemelt súllyal van jelen ez a csata, és ez nem véletlenül van így. Bannockburnnél a skótok váratlanul hatalmas győzelmet arattak, sőt ez a győzelem az egyik legnagyobb diadaluk volt az egész történelmük során. A győzelem annál is inkább váratlan volt, mert az angolok háromszoros túlerőben voltak, így még döbbenetesebb az a katasztrofális vereség, amelyet elszenvedtek. A szerző ezt az ikonikus csatát helyezi tágabb politikai és katonai kontextusba, mélyebben elemezve Robert Bruce és Eduárd angol király szerepét a csatához vezető eseményekben, részletesen bemutatva magát a kétnapos csatát is. A könyvből izgalmas bepillantást nyerhetünk a Magyarországon kevéssé ismert, konfliktusokkal teli skót–angol viszony történetébe, megismerhetjük a korszak kiemelkedő személyiségeit, valamint a kor hadviselésének részleteit.

John Keegan - A ​parancsnoklás álarca
Ez ​a könyv hadvezérekről szól. Arról, hogy kik ők, milyen cselekedetek fűződnek a nevükhöz, s hogy e cselekedetek milyen kihatással vannak arra a világra, amelyben a közönséges halandók, férfiak és nők élnek. Hiszen egy tábornok – ez a szó már önmagában is kétértelmű – sokkal több a hadsereg egyszerű parancsnokánál. Lehet király vagy pap: Nagy Sándor mindkettőt megtestesítette egy személyben. Lehet diplomata: Marlborough és Eisenhower egyformán kiválóan értett a békítéshez és a stratégiához. Lehet inkább teoretikus, mint gyakorlati szakember: az idősebb Moltke inkább intellektuális képességeivel írta be nevét a történelembe, mintsem végrehajtói tehetségével. Parancsnokolhat az uralkodó helyetteseként, mint Wellington, vagy esetleg demokratikus gyülekezet felhatalmazásával, ahogy Grant kapta a hatalmát. Lehet demagógból zsarnokká avanzsált politikus, és mégis megőrizheti főparancsnoki hatalmát, ahogyan Hitlernek sikerült. A hadvezérség sokkal több, mint seregek vezénylete a harctéren. Hogy a megszokott kliséhez folyamodjunk, a hadsereg annak a társadalomnak a tükörképe, amely kiállítja. A célokat, amelyekért küzd és ahogyan küzd, az határozza meg, mit akar elérni az adott társadalom a háborúval és mit vár el a hadseregétől.

Lawrence Freedman - A ​stratégia története
Napjainkban ​már senki nem gondolja, hogy a stratégia kizárólag haditervek kovácsolását jelenti, s a tábornokok szűk körén kívül mindenki mást hidegen hagy. Bár a görög eredetű kifejezést nyelvújítóink még a „hadászat” szóval magyarították, a XX. század második felétől világossá vált, hogy a katonák mellett immár sem a politikusok, sem a menedzserek nem lehetnek meg stratégia nélkül. Mi több, a közélet és az üzleti világ az utóbbi évtizedekben szinte kisajátította magának a fogalmat. Ami korábban zseniális hadvezérek harctéri gyakorlatát jellemezte Nagy Sándortól kezdve Caesaron és Attilán át Napóleonig, továbbá Clausewitz korától a hadelmélet gerincét képezte, az az ezredfordulóra a katonai teoretikusok belügyéből egy szinte mindenre ráhúzható, többé-kevésbé ködös „tudománnyá” vált. Mindazonáltal nemcsak egy NATO-hadművelet vagy egy marxista, esetleg iszlamista forradalom, hanem egy választási kampány sem képzelhető el stratégia nélkül, s épkézláb tervezés híján a társadalmi aktivisták akciói is hamvukba holt kísérletek lesznek. Mint ahogy az üzleti élet „farkastörvényei” közepette is bajosan tudna talpon maradni az a szűk látókörű kisvállalkozás vagy épp mamutcég, amely lemond a stratégiai elemek rugalmas alkalmazásáról. Lawrence Freedman, akinek a londoni King’s College hadtudományi tanszéke bő három évtizeden át volt szellemi műhelye, a stratégia fejlődéstörténetét kutatva nem csupán Dávid és Góliát történetéig vagy a bibliai Sátán lenyűgöző lázadásáig, hanem egészen a főemlősök viselkedéséig nyúl vissza. Nem habozik megvilágítani a propaganda és a reklámipar módszertanának szoros kapcsolatát sem. Sőt, könyvében terítékre kerül az ókori görögök és kínaiak, valamint a reneszánsz kor izgalmas stratégiafelfogása is, hiszen aligha csoda, hogy ma már Szun-ce és a sokáig félreismert Machiavelli a kedvenc szerzője azoknak a kampánymenedzsereknek, akik elbűvölve találgatják: vajon a politikai és az üzleti játszmák egyes szereplői miért sikeresebbek, mint hasonló adottságú ellenfeleik.

Geoffrey Regan - Hadászati ​balfogások
„A ​háború sokkal komolyabb dolog annál, semhogy tábornokokra lehetne bízni.” A mondást Clemenceau-nak tulajdonítják. Geoffrey Regan — a nagysikerű Döntő csaták című könyv szerzője — most a hadtörténelem „dicső” lapjait fonákjáról szemlézi. Az ókortól napjainkig, több évezred ugyancsak döntő, de kudarccal végződő csatáinak miértjét próbálja megmagyarázni. Az egyetlen magyarázó tényezővel, amit úgy hívnak : human factor. Azaz emberi tényező. Kevésbé fennkölten és jelen esetben: emberi ostobaság, emberi nagyravágyás, emberi hiba. És persze ennek következménye: százak, ezrek, tízezrek halála. . . És nemcsak az ellenség soraiban! Erről szól ez a könyv. Mert a „kalkulálható veszteség” — a stratégia sajnálatosan morbid, de szükségszerű része. De ha a stratégia eleve hibás, őrült, agyalágyult? Akkor mekkora a „kalkulálható” veszteség? Ha egy tábornok ellenséges hadtestnek néz egy békésen legelésző öszvércsordát, vagy ha a részegségtől nem tud a csata reggelén időben felkelni, vagy ha azt hiszi, hogy őt egy elefánt teherbe ejtette. . . — akkor baj van. Mint ahogy mindig, ha háború van. A szerző talán vezekel is ezzel a könyvvel. Hiszen a Döntő csaták-ban a „hadi művészet” zsenijeinek állított emlékművet. Itt — talán még tanulságosabban — lerántja a leplet a botcsinálta stratégákról. Ezért (is) érdemes elolvasni!

Kollekciók