Ajax-loader

'növényvilág' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Simon Tibor - Mohák, ​zuzmók, harasztok
1974 ​- Rajzolta Huller Ágoston A zuzmók, a mohák pionír növények. Elsőnek jelennek meg a kopár sziklákon, törmelékeken, legyőzik a kőzetek élettelen világát. Savaikkal megbontják az ásványok térrácsát - ahogy tudományosan mondják, bázisokat szabadítanak fel, humuszban gazdag termőtalajt készítenek az utánuk jövő fejlettebb és igényesebb növények számára. Tűrik a hideget, összezsugorodnak, összeszáradnak a hőségben - akár több hónapig -, anélkül hogy végleg kiszáradnának. Az első esőre, tél végi hóolvadásra visszanyerik formájukat, újra élettől duzzadnak. Hogyan vizsgáljuk őket? Egy kis víz elég felélesztésükhöz, s általában egy kézinagyító (6-10-szeres) elég a tanulmányozásukhoz. A 40-200-szoros nagyítású egyszerű mikroszkópban a két üveglap közé vízbe helyezett mohalevél, spóratok egészen titokzatos formavilága tárul fel.

Debreczy Zsolt - Fák, ​bokrok
Rajzolta ​Huller Ágoston (1973) Bíró Krisztina (1982) Ha a jégkorszak előtti Európa erdeiben járhattunk volna, mammutfenyők, szabalpálmák, mocsári ciprusok, páfrányfenyők, mindenféle örökzöldek pompás erdeibe jutottunk volna. Pedig akkor már ütött a végórája ennek a csodálatos paradicsomnak. A nyarak egyre hűvösebbek, csapadékosabbak lettek, a sarki jégvilág lassan és alattomosan növekedni kezdett, a télen felhalmozódott hó és jég nyárra sem olvadt el. Gleccserek nyomultak dél felé, fagyos szelek söpörtek végig a szubtrópusi erdőkön. A többször ismétlődő eljegesedések után még hírmondó sem maradt a fatermetű örökzöldek és lombos fák pazar világából. Mai természetes erdeinkben könnyen megszámolhatjuk, hányféle fa és bokor él: alig néhány száz. A kertészkedő ember azonban szépen visszatelepítette a mai európai parkokba az eltűnt harmadkori növényvilágot, amely Japán, Kína és Észak-Amerika mérsékelt övének néhány kedvezőbb fekvésű foltján átvészelte a jégtakaró pusztítását. Könyvünk a Közép-Európában élő, erdőt alkotó fákon és bokrokon kívül a legszebb park- és utcai fákat is bemutatja. Feltüntetjük az őshazát, a növény magasságát (a zárójelben közölt méretek az őshazában elért magasságot jelentik), a virágzás hónapját.

Horánszky András - Vadvirágok ​1.
1972 ​- Rajzolta Csapody Vera Meg akarod a világot ismerni nélkülük? Képzelj el egy világot virágok, fák nélkül, s a kép, ami felrémlik előtted, az üresség, a halál képe. A földnek csillagai a virágok - tartja a latin közmondás, egy régi kínai mondás meg éppen megfordítja: a csillagok az ég virágai. Virágnéven hívja kedvesét a költő, virágénekek születtek a nép ajkán, a paradicsom virágoskertjébe teremti a régiek képzelete a mondabeli első emberpárt. Valami ősi vággyal keresi az ember azokat a csodálatos kerteket, az igaziakat, amit még az érintetlen természet természet tartogat számára: a rétek margarétás, harangvirágos, szegfüves tengerét, a kopár dolomitsziklák parányi sziklakertjeit. A patakok várják, amelynek nefelejcses kék partján mintha az ég kékje tükröződne vissza, és havasok, a föld legpazarabb vadvirágos kertjeivel, óriás virágaival. Még itt van ez a paradicsom a küszöbünk előtt - még tömegesen virít a lila kökörcsin néhol a budai hegyekben, az őszi kikerics a lekaszált rétek smaragdjában, s a külvárosi gyepes útszéleken különös-kedves hírmondói élnek még a régi növényvilágnak. Azokat a fajokat válogattuk inkább ki a közép-európai növényvilág (flóra) mintegy ezer fajából, amelyek még valóban feltűnnek erdőn-mezőn, csavargásaink közben. Könyvünk kora tavasztól késő őszig követi ezeknek a "virágoskerteknek" változásait, s hogy megkönnyítse a keresést, a virágok felismerését, színek szerint csoportosítja őket fehér, sárga, lila, kék, rózsás, bíbor és cinóberpiros táblákba. A táblák összeállításakor szinte csokrokat kötöttünk, élveztük annak az örömét, hogy tudjuk: melyik virág nőhet egymás közelében hasonló igényei miatt; melyik virág hűséges kísérője egy-egy erdőtípusnak, vagy melyik csak ritka vendége a növénytársulásnak.

Ács Emőke - 88 ​színes oldal a rózsákról
A ​"virágok királynője" címmel i. e. 600 évvel Szappho illette a rózsát. E büszke címet azóta sem hódította el más, a rózsa a legnépszerűbb virágvilágsztárok egyike. Keleten és nyugaton egyaránt kultusza van. Hazánkban sincs kert, park nélküle. Népszerűsége érthető, hiszen a leghosszabb ideig virító cserjénk, május végétől a fagyokig bontogatja szirmait. Színskálája roppant széles, és küllemi megjelenésének gazdagsága ugyancsak páratlan.

Márk Gergely - Rózsák ​zsebkönyve
Virágok ​királynéja! - olvassuk egy-egy rajongó leírásában, s e fenséges jelzőt bizony hosszú évezredek során vívta ki legnépszerűbb virágunk, a rózsa. Lapozzuk csak fel a történelem eseménynaptárát: ott látjuk minden nevezetes korszak vagy esemény lapján a rózsa nevét is. Végigkísérte ő már a görög és római hódítók dicsőséges útjait, s ha néha-néha el is tűnik történetét kutató szemünk elől, pár lappal odébb újult erővel tör az élre, s hódítja ismét rajongóinak tömegét. S mennyi esemény, monda és legenda fűződik nevéhez ; a törökök szerint pl. az első "szent rózsanövény" Mohamed verejtékeiből fakadt. E kis könyvben egy kiváló elméleti és gyakorlati szakember munkáját adjuk most olvasónk kezébe, aki mint kertész és már mint szakíró sem ismeretlen az olvasók előtt, s előző könyvei is méltán arattak nagy sikert.

Jankovich Oszkár - Nagy Béla - Gumós ​és gyöktörzses kerti virágok
Nem ​növénykülönlegességekről van szó, csupán olyan évelőkről, amelyek gumójukkal, illetve gyökértörzsükkel vészelik át a telet. Ezeket a növényeket tehát nem rokonságuk miatt tárgyaljuk együtt, hanem az említett közös tulajdonságuk miatt, ami egyúttal szaporításukat, nevelésüket is meghatározza. Sok növényfaj tartozik ebbe a csoportba, de a szerzők csak a legjelentősebbeket, a termesztésre és kiültetésre legalkalmasabbakat mutatják be.

D. Nagy Éva - Vadvirágok ​2.
1976 ​- Rajzolta Csapody Vera Új vadvirágos kötetünk testvére, folytatása az elsőnek. Úgy szólunk benne, ahogy elkezdtük, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk; tovább keressük az erdő-mező szépeit, "csillagait". Meg kell ismernünk őket, míg el nem tűnnek; meg kell ismernünk, hogy megvédhessük őket. Mert elmennek a virágok, a fák, a lepkék és madarak az ember útjából! Mint kicsi Noé bárkájába, úgy gyűjtöttük össze a legpompásabb virágokat, amelyek ritka kincsek a Kárpát-medence vagy éppen hazánk flórájában. S gyöngykereső ujjal szedegettük fel hozzá az elhullajtott, elfelejtett régi neveket is, már amennyire a szűkös hely megengedi. Válogattunk a mezsgyék, erdőszélek, romfalak naponta látott, szép virágú fajai között is. Mennyi kedves virágot lehetne ezek közül bemenekíteni a kertbe! És meghagyni vagy visszahozni nyaralóink köré az ősgyepet, az odavalósi növényritkaságokkal. Ha ismerjük szokásaikat, termőhelyüket - új ágyat vethetünk nekik, kimenekíthetjük őket a megbolygatott földek, irtások félelmesen elszaporodó gyomjainak fojtásából - ahol "fölmagzik a növényi gonoszság"! Mert a gyomok meg éppen az ember nyomában járnak, az ő környezetében szaporodnak el igazán. Kaliforniai sárga mák rétjében pipitérek fehér virágait láttuk virítani - Észak-Amerika rétjét egybeforrni egy magyar réttel - egy tihanyi nyaraló kertjében, elhagyott szántóföld helyén. Ezekkel és a csenkeszek gyepjével száműzték a gazt, nem gyomirtóval, s hívogatják vissza az őshonos fajokat.

Járainé Komlódi Magda - Kultúrnövények ​2.
Földünkön ​240000 virágos növényfaj él, s ebből kb. 1800 a termesztett. Régészeti leletek tanúsítják, hogy kultúrnövényeink eredete az emberiség sok évezredes történetének hajnaláig nyúlik vissza. Kisázsiai ásatásokból a növénytermesztés több mint 9000 éves emlékeit (magvakat, őrlőköveket, mozsarat) tárták fel, bizonyítván, hogy Mezopotámia a gabonakultúra bölcsője volt. A Tigris és az Eufrátesz folyók termékeny síkságán búza-, árpamezők, borsóföldek és pisztácialigetek zöldelltek. Ősi sumér agyagtáblák írásai tanúsítják, hogy Babilónia népe már 7000 évvel ezelőtt malátakenyeret evett, és árpasört ivott. 5000 éves egyiptomi királysírokból gabona-, zöldség- és salátanövények magvai, gyümölcsök és fűszerek maradványai, kender és len rostjai, olajos magvai kerültek elő. A múmiákat burkoló lenvásznak finomsága fejlett rostkészítés- és szövéstechnikáról, a sírkamrák falán megörökített jelenetek a virágzó gabonatermesztésről tanúskodnak. A legősibb egyiptomi képírásjel a három gabonaszem. Több ezer éves lepénydarab bizonyítja nálunk is, hogy már az Aggteleki-barlangban élt kőkorszaki ember finom csemegéje a gomborka olajos magvaival megszórt lepény volt. Az ember először gyűjtögette táplálékát. A mérsékelt övön a téli élelemről is gondoskodnia kellett, s kezdetben az állatok meglesett raktárait fosztotta ki. Később maga is raktározott, de a nehezen gyűjthető élelmet még sokáig az állatoktól szerezte. Az észak-amerikai dakota indiánok például rendszeresen kukoricára cserélték az egerek földimogyoró-raktárait. Így könnyen ínyencfalatokhoz jutottak, s az állatok sem pusztultak el. A gyűjtött magok a tanyahelyen elszóródtak, kikeltek, teremtek. Talán e véletlen siker késztette az embert arra, hogy a fáradságos, bizonytalan gyűjtögetés helyett a földbe vájja kőszerszámait, s most már tudatosan vesse el, válogassa ki s nemesítse a növények magvait.

Isépy István - Gyógynövények
"Fűben, ​fában orvosság van" - mondták a régiek. Gyógyfüvekkel a betegségek ellen? Vajon mit mond erről a XX. század embere? Sok évszázados tapasztalaton alapuló gyógyításról van szó vagy csak babonás kurzslásról? Némely növény gyógyító vagy éppen mérgező hatását az ősember is hamar felismerte. Az ókori kultúrákban (Mezopotámia, Kína, India, Egyiptom, görög-római) az i. e. VI. évezredtől kezdve már több száz gyógynövényt tartottak számon. A gyógynövények ismerete egyben hatalmat is jelentett. A gyógyítást misztikus, vallási szertartások kíséretében varázslók, papok, sámánok, a honfoglaló magyarság körében táltosok végezték. Késői követőik voltak szinte napjainkig a füves- vagy más néven javasasszonyok. Reméljük haszonnal forgatjátok majd e kis könyvet, amikor nyitott szemmel járjátok az erdők, mezők, a természet nagy \"patikáját\". Ha meg éppen a gyógynövény-szaküzletekben, gyógyszertárakban beszerzett gyógyteák, növényi eredetű gyógyszerek hatására épültetek fel betegségetekből, még inkább véditek majd kincset érő, gyógyító vadvirágainkat!

Csűrös László - Gyógynövények ​mint természetes gyógyanyagok
Napjainkban ​az emberek érdeklődése megélénkült a gyógynövények iránt. Számos új növényalapú gyógyszert állítottak elő, s ezek széles körű használata ráirányította a figyelmet az őket részben vagy egészben szolgáltató vadon termő vagy termesztett növényekre, s ezek divatból kiment s elfeledett használatára is. Sok gyógynövény terapeutikai értékkel bír, bár többségük mindössze fenntartó kezelés értékű, de ellenállóbbá, egészségesebbé teszi a szervezetet, s ezáltal hozzájárul az egészség és a jó fizikai állapot megőrzéséhez és fenntartásához. Nagy előnyük a gyógynövényeknek, hogy természetes anyaguk révén - a szintetikusan előállított gyógyszerekkel ellentétben - nincs mellékhatásuk. Készíthetünk belőlük teákat, forrázatokat, tinktúrákat, fürdőt, borogatást, kenőcsöt. Ehhez viszont, ismernünk kell őket. Ehhez nyújt könyvünk segítséget.

Jana Stroblová - A ​mezők titkai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horst Altmann - Mérgező ​növények, mérgező állatok
A ​könyv bemutatja a mérgezéseket vagy egyéb komplikációkat okozó növény- és állatfajokat. Egy-egy faj leírása tartalmazza a legfontosabb jellemzőket, az előfordulás helyét, a mérgezést okozó anyagokat, a mérgezési tüneteket, a szükséges elsősegélyt és terápiát. Kiegészítésképpen megtalálható a termések fotók alapján történő áttekintése, valamint egy fejezet a mérgező szobanövényekről, és egy összeállítás a játszóterekre, az óvodák és iskolák udvaraira telepíthető nem mérgező növényfajokról.

Leo Sillner - Fokhagyma ​a gyógyító csoda
Kedveli ​Ön a fokhagymát? Három oka is van, hogy igennel feleljen. 1.: a fokhagymás ételeknek fenséges az illatuk. A 2. ok az íze, amiről a legjobb szakácsok regéket tudnának mesélni, kezdve a leheletnyi finom fokhagymás ízesítéstől egészen a fokhagymadús csodákig. A 3. ok egészségügyi természetű, mivel már évezredek óta ismert (csak néha feledésbe merült) a gyógyhatása tengernyi betegség gyógyításában, illetve megelőzésében. Nem szereti Ön a fokhagymát? Mert azt mondja, nem illata van, hanem szaga? Igazából nem a fokhagyma kellemetlen szagú, hanem a fokhagymát evő ember. Nem szereti, mert az íze mindenen áthatol, minden fűszert elnyom? Talán csak rossz a fűszerezési technikája, nem megfelelő arányban és mennyiségben használja őket. Nem szereti, mert egy növény nem lehet igazi gyógyszer. Ebben téved talán a legnagyobbat, mert gyógyszerészek, biológusok a megmondhatói annak, hogy milyen sok hatásos gyógyszernek növényi eredetű hatóanyagi vannak. Reméljük, hogy Ön e könyv elolvasása után a fokhagymaimádók közé fog tartozni, mert e műből nemcsak a fokhagyma áldásos hatásait, hanem az esetleges „kellemetlenségek" elkerülését is megtanulhatja. Ráadásul, ha Ön egyben háziasszony is, igen jó recepteket is olvashat. S ezek után mi csak egyet kívánunk: sok örömet leljen e könyvecske elolvasásában.

Varró Aladár Béla - Gyógynövények ​gyógyhatásai
Hajdanán ​elsősorban a növényekből készítettek orvosságokat. Kitapasztalták, melyik növény milyen betegség kezelésére alkalmas, s tudásukat füveskönyvekben jegyezték le. Ma, amikor az emberiség nagy része eltávolodott a természetes életmódtól, amikor a helytelen életvitel fenyegető megbetegedések lehetőségeit rejti magában, a természetgyógyászat a reneszánszát éli. A ma embere -még a szakemberek is- újra felfedezi az erdők, mezők virágaiban rejlő ősi gyógyító erőt. E modern kori "füveskönyvből" Varró Aladár Béla gazdag ismereteit, több évtizedes tapasztalatait és a népgyógyászat adatait ismerhetjük meg.

Horváthné Baracsi Éva - Balázs Erzsébet - Nagy Árpád - Szabó Péter - Hajdu Zsuzsanna - Ágyásba ​való évelő virágok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szűcs Lajos - Kedvelt ​kaktuszok, pozsgások
Napjainkban ​kulturált lakás alig képzelhető el dísznövény nélkül. Ahol nemrég megelégedtek vágott virággal vagy egy-két cserepes növénnyel, ott ma már a lakószoba egy részét (falát vagy sarkát) növénnyel telepítik be. Ez az elhelyezés szinte kínálja a lehetőséget a kisebb növénygyűjteményeknek, mindenekelőtt kaktuszokból, amelyekből kis helyen is többet és így többfélét lehet tartani. A pozsgások azonban a növénygondozás magasabb iskoláját igényik: nem is annyira ismeretekben (abban is), mint figyelmességben, körültekintésben. Jobban kell ismerni a növény eredeti élőhelyét (sivatag, fennsík, esősebb hegyoldal stb.), mert hasonló feltételeket kell biztosítani számára, mint amelyhez kialakulása során alkalmazkodott. Mindenekelőtt a napfény és öntözés létfontosságú, amelyre a szerző már a bevezetésben felhívja a figyelmet. Ezért a kapott vagy beszerzett pozsgásnak a tartási viszonyait is igyekezzünk megtudni, hogy a könyvekben megtaláljuk a rá vonatkozó tudnivalókat. Aki pozsgás növényt tart, sohase elégedjen meg a fajról leírt ismeretekkel: lapozzon vissza a nemzetségnévhez, és olvassa figyelmesen az ott leírtakat. De legalább ilyen fontosak a bevezető fejezetek, amelyek a származási helyről, az elhelyezésről, a talaj megválasztásáról és elkészítéséről, a gondozásról, különösen pedig az öntözésről és a teleltetésről tájékoztatnak, amely utóbbiak pl. előfeltételei a virágzásnak, vagyis annak, hogy a növény a természetes életét élhesse lakásunkban is.

Simon Tibor - A ​magyarországi edényes flóra határozója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Peter Atherton - Aloe ​Vera
A ​több mint 30 éves általános orvosi működése során DR. PETER ATHERTON egyre fokozódó érdeklődéssel fordult a kiegészítő gyógymódok felé, és kétéves kutatói ösztöndíja ideje alatt az Oxfordi Egyetemen az Aloe vera orvosi szempontból lényeges tulajdonságait vizsgálta. Kutatási eredményei igazolták a növény hasznosságát, így a mindennapi orvosi gyakorlatában is sikeresen alkalmazta. A kötetben erről kapunk hasznosítható információkat. Ennek megfelelően az „ALOE VERA - A GYÓGYÍTÓ NÖVÉNY” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az Aloe vera gyógyító hatásait ebből a könyvből szeretnék még részletesebben megismerni, és alkalomadtán lehetőleg alkalmazni is.

Járainé Komlódi Magda - Kultúrnövények ​3.
A ​sokhasznú növények főleg trópusi, szubtrópusi fajainak újabb tarka csokrát gyűjtöttük össze olvasóinknak, folytatva ezzel a sorozatban a Kultúrnövények 1-2. és a Fűszernövények című köteteinket.

Fekete István - Fészekrablás
Felsőfokú ​tanulmányai során Fekete István alapos mezőgazdasági képzésben részesült, miközben a széleskörű oktatás révén a gyermekkorától folyamatos gyarapodó természettudományi ismeretei is rendszereződtek és elmélyültek. A haláláig szenvedéllyel űzött vadászat és horgászat kiváló lehetőségeket biztosított a folyamatos tapasztalatszerzésre, és egyúttal korán tudatosította benne, hogy valójában egyetlen dolog érdekli igazán, mégpedig az erdők, mezők és vizek világa. Köteteket lehet összeállítani a természetírásaiból, amelyek közé - tágabb értelemben - a vadászírások éppen úgy odatartoznak, mint az ismeretterjesztő publicisztikák, a szakcikkek és elbeszéléseinek egy része. Gyakran a természet valamely jelensége áll e kisprózák középpontjában, rendszerint egy-egy állatfajhoz kötve. Övék a nézőpont, az ábrázolásmód szakszerűen részletező, a narratíva tónusát pedig a látvány és hangulat impressziói határozzák meg. Az effélék elsősorban "állatos elbeszélések", mivel az állatok inkább szereplői, mintsem hősei a történeteknek. A klasszikusnak mondható állatelbeszélésekben (éppen úgy, mint az állatregényekben) viszont az író nevesíti, és szinte mindig címszereplővé teszi a szükségszerűen antropomorfizált állatfigurát. A cselekmény a példázatos szándéknak megfelelően bonyolódik, attól függően, hogy minek a kifejeződései a hősök. Fekete István varázsának titka, hogy - az elbeszéléseiben éppen úgy, mint a szakcikkekben és az ismeretterjesztő publicisztikákban - megszólítja a természetet, és az válaszol neki, ő pedig hihetően tolmácsolja a megtudottakat. Legújabb kötetünkben e téma és hangnem szerint is roppant változatos "társalgásból" kínálunk ízelítőt. A madarak, kutyák, macskák és egyéb melegvérű állatokat szerepeltető, különböző műfajú írásokat most is ciklusokba rendezve, az első megjelenések alapján közöljük.

Viragok2
elérhető
3

Richter Ilona - Virágok
Igazán ​szeretnél megismerni minket? Akkor most bemutatkozunk neked szépen, sorban, ahogy illik. Megmondjuk a nevünket, és azt is, hogy mikor, hol találkozhatsz velünk. Utak mentén, bokrok alján, erdőkön, mezőkön, tavaszébredéstől őszi lombhullásig. Mikor látunk? Várunk szeretettel!

Ismeretlen szerző - Növényélettan ​- Növekedés- és fejlődésélettan
A ​növényélettan talán leggyorsabban fejlődő területe a növekedés- és fejlődésélettan, amely a molekuláris biológia eszközeivel a növénybiológia legjelentősebb eredményeit hozta létre az utóbbi évtizedben. Ismereteink a növény növekedésének és fejlődésének hátterében működő molekuláris mechanizmusok részleteire is kiterjedve új, átfogó képet nyújtanak a környezeti tényezők és a belső növekedésszabályozók szerepéről, a növény fejlődéséről az embriótól a virágzásig. Bár molekuláris biológiai és biotechnológiai szempontú könyvek megjelentek magyar nyelven az utóbbi években, az egyetemi oktatásban használt általános jellegű jegyzet már több szempontból is elévült, nem tartalmazhatta a legújabb eredményeket. Úgy véljük, hogy az egyetem növényélettani oktatás számára egy új tankönyv megjelentetése elkerülhetetlenné vált. Ezzel kiteljesül a növényélettan oktatásához szükséges anyag, a már korábban, Láng Ferenc szerkesztésében megjelent "Növényélettan. A növényi anyagcsere" c. tankönyvvel együtt.

Frenyó Vilmos - Rejtelmes-e ​a növényi élet?
A ​mimóza levele összecsukódik ha megérintjük, pedig a növénynek sem idegei, sem izmai nincsenek. Számos virág rovarokat csal a belsejébe, hogy azután elfogyassza azokat, mint akárhány ragadozó állat. A növény csendes munkájával a napfény sugaraiból, a levegőből és a talajból cukrokat, vitaminokat képes előállítani. Mindezek tények, melyeket jól ismerünk. De vajon mi van a látszat mögött? Milyen folyamatok zajlanak le a növényben, míg a jelentéktelen magból pompázó virág lesz? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ dr. Frenyó Vilmos, a budapesti tudományegyetem professzora most második kiadásban megjelenő érdekes, gondolatébresztő könyvében. Sok kísérlettel, az oknyomozó detektív logikájával bizonyítja be a természet titkaira kíváncsi olvasóknak: nem is olyan rejtelmes a növényi élet.

Covers_347425
Biológiai ​alapfogalmak Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Biológiai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sigrid Heuer - Szobanövények
A ​lakás klímájához szokott, szépen díszlő szobanövények a Föld legkülönbözőbb részeiről kerültek hozzánk: a szépséges azálea Kelet-dzsiából, az elegáns flamingóvirág a trópusi Közép-Amerikából, a kényes afrikai ibolya az esőerdők övéből. Mindegyikük egyedi ápolást kíván. Ez a kis tanácsadó több mint 60, többé-kevésbé ismert szobanövény leírását - számosat színes képen is bemutatva - adja közre az olvasónak. Ennek alapján már nem is olyan bonyolult feladat a növények ápolása. A tartalomból: * Tanácsok a növények tartásáról * Természetes növényvédelem * Szaporítási ismeretek * Szobanövények A-tól Z-ig.

Christopher Grey-Wilson - Kerti ​virágok
A ​színes rajzokkal illusztrált könyv több mint 400 virágos növény felismerésében és kiválasztásában nyújt segítséget.

Haraszti Ede - Zsebkönyv ​a növények életéről
Előszó ​(részlet): Napjainkban egyre gyorsul a növénytani tudománynak, mint a biológiai alaptudományok egyik legfontosabb ágának fejlődése. Az emberiség gyors szaporodásával és igényeinek növelésével egyre parancsolóbb szükségszerűséggel nő az igény a szervesanyag-termelés minél gyorsabb fokozása iránt. A növekvő igény fokozott feladatokat állít a növénytermesztés és ennek egyik alaptudománya, a növénytan elé. Ezzel párhuzamosan a műszaki és a többi tudományágak gyors fejlődésükkel újabb és újabb tudományos ismereteket, technikai eszközöket adtak a növénytani kutatók kezébe. Ily módon egyre mélyebben képesek behatolni a növények szerveinek, szöveteinek, sejtjeinek rejtelmeibe, s ezáltal jobban megismerve az ott lejátszódó élettani folyamatokat, növelni a szervesanyag-termelést. A könyv anyaga, felépítése és tárgyalási módszere nagyrészt megegyezik a hazánkban használt legtöbb növénytankönyvével. Zsebkönyv jellege és kisebb terjedelme miatt azonban egyes fejezetei rövidre szabottak. Célunk olyan, viszonylag rövid, de a lényeges növénytani ismereteket magában foglaló, gyakorlati könyv kézbeadása volt, amit a jelen igények megkövetelnek és a hazai általános növénytani alapképzettség mellett minél szélesebb körben használni tudnak olvasóink.

Erdélyi Tibor - Tengerdi János - Permetezés, ​porozás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sulyok Mária - Trópusi ​orchideák
Nevüket ​mindig legendák övezték. Mondták őket húsevőknek, holott nem azok, mérgezőknek, pedig nem tartalmaznak mérgező anyagot. A "csodálatos" jelzőt ritka szép virágaikkal azonban mindenképpen megérdemlik. A sarki vidékek és a sivatagok kivételével mindenütt élnek Földünkön orchideák, s az egész világon szigorúan védettek. Hazánkban 45 orcideafaj őshonos. Ma már pontosan kidolgozott receptek vannak nevelésükre, nemesítésükre. A titokzatosság köde felszállt, de szépségük megmaradt, s népszerűségük napról napra nő.

Kósa Géza - Havasi ​virágok
E ​kis könyvecske Európa nagy hegységeinek jellemző havasi növényeivel kívánja megismertetni az olvasót. Többségük szigorúan védett, tilos letépni, kiásni őket! Köszöntsék ismerősként a hegyek virágai a csúcsokat járó kirándulókat.

Dr. Lénárd Gábor - Biológia ​10.
A ​szerző biológia-tankönyvei Magyarországon 25 év óta ismertek és kedveltek. E tankönyvek tananyaga a szaktanárok szakmai és módszertani kultúrájára épül. Nagy értékük a pontos, didaktikailag kimunkált szövegalkotás, a jól meghatározott fogalomrendszer. A tankönyvek az ismeretanyagot tematikus egységek szerint tárgyalják. Az egyes fejezeteken belül – a tanórai egységeknek is megfelelő részek után – az értékes szakmai módszertani kultúrát meghagyva – az új érettségi közép- és emelt szintű követelményrendszerének megjelenítése, illetve a kiegészített tárgymutatón belül a megtanulandó fogalmak összegyűjtése. Az ismeretanyag tárgyalása megfelel a tantervi követelményeknek, és egyben megőrzi az előző kiadások értékeit.

Tuba Zoltán - Vízinövények
1987 ​- Rajzolta Bíró Krisztina A szárazon csodákat művelő ember ősi vággyal vonzódik a vizekhez és környékükhöz, a természet legüdébb foltjaihoz. Nem csoda, hiszen a vízi, lápi és mocsári világ semmi máshoz nem hasonlítható. A folyószabályozások és a lecsapolások előtt hazánk jelentős részét uralta a víz élővilágával. Csodálatos és félelmetes volt ez egyszerre. A múlt század közepi Bodrogköz lápvidékéről írja a krónikás: "Sok község él csupa lúdtenyésztés-nádlás vagy csíkhalfogásból, marhát őriz, a lápot használja, szántóföldje nincs..." Egykor hazánk nagy részét uralta a víz csodálatos és félelmetes élővilágával. A vizek, lápok elzártságuk révén háborítatlanul őrizhették mára megtizedelődött növényritkaságaikat, melyek még mai is számtalan meglepetést tartogatnak. Kötetünkben a tavaink, folyóink, nyílt vizeinek és partjainak növényeit mutatjuk be a mocsarak és lápok titokzatos növényzetével együtt. Utalunk arra is, hogy e növények élelemforrásként, gyógyírként és használati tárgyként is szolgálnak.

Kollekciók