Ajax-loader

'20. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


J. K. Rowling - John Tiffany - Jack Thorne - Harry ​Potter és az elátkozott gyermek
Tizenkilenc ​évvel a roxforti csata után… Harry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskoláskorú gyermek apjaként kell helytállnia. Miközben Harry a múlttal viaskodik, kisebbik fiának, Albusnak is meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad. A _Harry Potter és az elátkozott gyermek_, J.K. Rowling, John Tiffany és Jack Thorne új műve, a nyolcadik Harry Potter-történet, egyszersmind az első, amit színpadon hivatalosan bemutattak. Színpadra írta: Jack Thorne. Ez a könyv, amely a színházi próbák szövegkönyvének különleges kiadása, lehetővé teszi, hogy azok is nyomon követhessék Harry Potternek, valamint családjának és barátainak sorsát, akik nem látták a darabot. Az ősbemutatóra 2016. július 30-án a londoni West Enden került sor. A _Harry Potter és az elátkozott gyermek_et elsőként a Sonia Friedman Productions, Colin Callender és a Harry Potter Theatrical Productions vitte színre.

Covers_71886
elérhető
1

Gerd Fuchs - Nulla ​óra
Amikor ​ a regény főszereplője, Werner Haupt 1945 májusában a frontról hazatér dél-németországi falujába, nem leli honát a hazában. Szülei eltűntek, házukba idegenek költöztek, s tizenöt éves öccse, Georg börtönben van. A helységet amerikaiak szállták meg, akik rendet akarnak teremteni a zűrzavarban. Haupt még nemigen tért magához-fiatal is, huszonnyolc éves - az utóbbi évek szörnyűségeitől, nem tud az amerikaiakhoz dörgölődzni, mint sok földije, némi előnyök és ajándékok reményében. Mind a már régebben is antifasiszta érzelmű, újonnan megválasztott polgármesternőtől, mind az amerikai parancsnoktól gondolkodási időt kér, hogy megemészthesse az utóbbi idők s a háborút követő nulladik óra eseményeit, s a tisztázásban segíti családja korábbi náciellenessége. Lassítja azonban beilleszkedésének folyamatát, hogy öccse egy hírhedt ifjúnáci csapat, a werwolfok bandájának vezéreként rettegésben tartotta a falut, most pedig némasággal tüntet az új helyzet ellen. Érdekes, színes alakok kavalkádja népesíti be e freskó-gazdagságú regény lapjait: bukott egzisztenciák, feketézők-síbolók, frontról hazatértek, ártatlanok és bűnösök, a nácitalanítás procedúrájába került volt náci párttagok és évekig koncentrációs táborokban sínylődő áldozataik, valamint megtévesztettek és szimpatizánsok-mind-mind új kiindulópontról, a nulláról kezdik életüket, amelyet az izgalmas-forrongó nulladik órában ragad meg az író. - Végül Werner Haupt is felismeri a cselekvés szükségességét: tanári állást vállal a helyi gimnáziumban. Megismerkedik egy fiatalasszonnyal, Hannah-val, akihez tartós szerelmet ígérő érzés fűzi, az akinek az eljövendő időket jelző energikus vállalkozói ambícióihoz is lassan hozzászoktatja magát, belátván, a pusztán romantikus moralizálásnak nincsen már helye. Így példázódik az érdekes fejezetek során a kis délnémet falu történetében immár a későbbi Német Szövetségi Köztársaság múlt és eljövendő képe is.

Nicholas Sparks - Szerelmünk ​lapjai
"Tudom, ​hogy nincs bennem semmi különös. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezetest, nevem hamarosan homályba vész, de tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég..." A mű a végtelen szerelem szívszorítóan gyengéd története. 1946-ban, Észak-Karolinában kezdődik, amikor Noah Calhoun visszatér a második világháborúból. A harmincegy éves férfi, miközben megpróbálja birtokát felvirágoztatni, folyton egy gyönyörű lányra gondol, akivel tizennégy évvel korábban találkozott, és akit eddig mindenkinél jobban szeretett. Az emlékeinek él, egészen addig, amíg a lány meg nem érkezik a városba. Mi történt velük az elmúlt években, és hogyan alakul további életük? Mindezt megtudhatjuk e páratlanul szép, mesterien szőtt, megrendítő és igaz szerelmi regény lapjairól.

Covers_343026
elérhető
56

Szabó Magda - Álarcosbál
A ​nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt

Covers_1923
elérhető
22

Szabó Magda - Freskó
"Pályám ​kezdetén, mint a Lengyel Balázs immár legendás Újhold-ja köré csoportosuló fiatalok egyike, költőként indultam, második verseskötetemre 1949-ben kaptam az osztályidegen voltomra való hivatkozással még aznap vissza is vett Baumgarten-díjat. A zsdanovi gesztus hazai irodalompolitikánkban való érvényesítése startpisztoly dörrenése volt, az Újhold nemzedék, amely megalkuvás nélkül szembeszállt a követelményekkel, kivonult az arénából, s kollektív döntése: nem publikálunk többé, évekre megbénította a reális magyar irodalmi életet. A bekövetkezett helyzetre ki-ki írói alkata szerint reagált, volt, akit a helyzet brutalitása némaságba merevített, nálam a felháborodás kifejezési formaváltozást eredményezett, saját személyemről elfordult a tekintetem, elkezdtem figyelni, majd ábrázolni a meggyalázott országot, abbahagytam a versírást, és egy megrendítő családi haláleset után átélt temetés keserves élménye meg is hozta első regényem, a Freskó témáját. A mű 1953-ban íródott, s ha nem megfelelő kezekbe kerül, bármit eredményezhetett volna, akár a Gulágot is. Tudtam, mit ábrázolok, nem is mertem otthon tartani a hamar bujdosóba adott kéziratot, rejtegette azt Lengyel Balázs és Nemes Nagy Agnes, volt Ottlikék, volt Kálnoky László őrizetében, egy példány Debrecenben, anyámék szenespincéjében a szén alatt. 1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A Freskó-t a megalázott kitaszítottak jóvátételt ígérő Istene kísérte: itthoni, meglepően kedvező fogadtatása eljutott az akkor még nyugatnémet Insel kiadóig, és a könyv kikerült a nemzetközi könyvpiacra. Váratlan sikert aratott idegenben is, itthon meg a kínosan megdöbbent marxista kritikusok eddigi támadásaikat udvarias elismeréssé mitigálták. Az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat, ez annyit jelentett, nincs mit kezdeni velem, ha eddig nem változtam, már aligha fogok akkor, mikor már a nemzetközi sajtó is véd. A Freskó egyetlen nap története: Annuska, aki kezéből a festőművész ecsetjét kitépte a hatalom, aki dísztárgyak készítésével keresi a szülői házból való szökése után a kenyerét Pesten, anyja temetésére hosszú távollét után először látogat szülővárosába, s mikor ismét szembesül élete hajdani irányítóival és tanúival, zavart megrendüléssel éli át, senkinek nincs már hatalma felette, nem rettegni: szánni valók a családtagok, Tarba lakói, mindenki, aki egykor bántotta vagy akitől iszonyodott. Annuska úgy tér vissza a fővárosba, hogy nem visz magával mást, csak a szánakozást, a hajdani félelemmel együtt egész Tarba emlékként marad vissza a Pest felé futó gyorsvonaton. A regény szerkezete akkor még feltűnéskeltően új volt. Nem a móriczi hagyományt követtem, hanem belső monológokkal dolgoztam. Annuska figuráját mindig más családtag, barát vagy ellenség szemszögéből ábrázoltam. Most, hogy újra elolvastam a könyvet, elfogott a borzongás: mi lett volna, ha ez az ábrázolás, amelyről azt hittem, sose lát nyomdagépet, akkor vetíti ki a letagadhatatlan igazságot, mikor boldog felszabadulttá hazudtak egy boldogtalan és megszállás alatt élő országot? Úgy meglepett, hogy nem kerültem börtönbe. A Freskó számomra örökre az újrakezdett írói élet szimbóluma marad, eltaposott fiatalságunk húsvéti csodája, a feltámadás. Egyszer, az üldözöttség legmélyebb bugyrában majdnem számonkérő indulattal faggattam Istent, ha arra teremtett, amit élnem kell, ugyan miért tette. Ma már tudom, Isten a Freskó-val válaszolt." Szabó Magda

Gyenes István - Mi ​illik, mi nem illik?
Miért ​"rendhagyó"? Illemtanunk találós kérdéssel kezdődik. Melyik a világ legnehezebb mestersége, amelyet mégis mindenki egész életében gyakorol? Már többen megfejtették: együtt élni embertársainkkal. Emberek között születünk, élünk, dolgozunk, ilyen vagy olyan vonatkozásban a közösséghez kapcsolódik titkos becsvágyunk és szerelmünk is. Korhoz illően kell viselkedni, kétféle értelemben is. Változik az életkorunk (a csecsemőből egyszer nagymama vagy nagypapa lesz) és adott földrajzi helyen, adott történelmi korban élünk. Népeknek is megvan a maguk életkora, hagyománya, társadalmi szokásrendszere. Illemtanunk arról beszél, hogy nálunk és most hogyan emberibbé alakítani kapcsolatainkat.

Szentmihályi Szabó Péter - W. ​B. Yeats világa
William ​Butler Yeats (1865-1939) nemcsak az "ír reneszánsz" irodalmi és politikai mozgalmában kerül az első helyre műveinek értékével és jelentőségével, hanem korszakos szerepet tölt be a XX. századi költészet útjának előkészítésében és meghatározásában is. "Egyik metaforája szerint - írja róla méltatója, A. G. Stock - az emberiség úgy teremti meg egy civilizáció hagyományát, ahogy a madár fészket épít, hogy legyen hol megpihenni, ahol a lélek megkapja a maga táplálékát, ahonnan felrepülhet. De a madár és a lélek akkor van igazán elemében, ha felszáll fészkéről és egyedül szárnyal fel az ég feltérképezetlen mezőire. Így van ez Yeatsszel is. Nem tudott csak önmaga lenni és nem is lehet megérteni az ír civilizáció nélkül, amely gondolkodásának alapja, de amikor leginkább önmaga, akkor magasan fönt van és egyedül, felemelkedve civilizációjából a magányos élmény ürességébe." Ennek a nagy, modern költőnek a pályáját rajzolja meg Szentmihályi Szabó Péter könyve.

Covers_35885
elérhető
5

Lion Feuchtwanger - Goya
"A ​megismerés gyötrelmes útja" - ezt az alcímet adta regényének Lion Feuchtwanger. Francisco Goya, a nagy spanyol festő emberi és művészi kibontakozásának útja ez. Spanyolország a XVIII. század második felében a külső pompa és ragyogás mögött a legsötétebb elnyomás, az inkvizícikó borzongató szellemét őrizte. Mindent elüldöztek, mindent elpusztítottak, ami az emberiesség, a szabadság jegyében született. Goya személyisége, világfelfogása, minden cselekedete kihívás az önkénnyel szemben, egész művészete lázadás, harc az emberi szellem szabadságáért. Feuchtwanger regényéből mozgalmas elevenséggel bontakozik ki a spanyol történelemnek ez az izgalmas fejezete, s Goya központi figurája körül kitűnően ábrázolt mellékszereplők - valóságos és költött személyek - egész sora vonul fel.

Vladimír Páral - A ​képzelet kínja
1954 ​június elsején a huszonkét éves Marek Paar (alias Vladimír Páral) vegyészmérnök, zsebében friss diplomájával elindul, hogy meghódítsa a világot (vagy legalábbis egy darabkáját: a libereci Primatex vállalatot). A világ azonban közönyösen, mi több, ellenségesen fogadja az ifjú titánt, akiről hamarosan kiderül, hogy bár túlfűtött képzelete nem ismer határokat, szakmai tudása igencsak behatárolt. Szerencsére (vagy sajnos?) hősünk kellőképpen felvértezte magát a csalódások és kudarcok ellen: mindig kéznél van egy vigasznyújtó, ihletadó idézet Stendhaltól (Balzactól, Goethétől és a többiektől). Persze azért Paar tesz is valamit boldogulása érdekében. És hogy karrierje magasba röpítő katapultjánál egy szép (és vezető beosztásban lévő) asszony áll? Volt már ilyen a történelemben (és a világirodalomban). A gyors felszárnyalást gyors zuhanás követi: Paar szégyenszemre megfutamodik élete első nagy küzdőteréről, és a sors kirótta büntetésként írói próbálkozásokra ítéltetik. A cseh Vladimír Páral 1980-as regényének alapötletét magától a nagy Stendhaltól kölcsönözte. A főhős, Marek Paar sorsa a Julién Sorel-i életút modern, XX. századi, kelet-európai változata. Páralnak megadatott az éleslátás, hogy napjaink valóságának minden mozzanatát feltérképezze. Regénye szociográfiai felmérés, lélektani értekezés, jellemtanulmány, gazdasági helyzetjelentés és (ami a fő) sodró lendületű, "százszázalékos" nagyregény.

Sánta Ferenc - Húsz ​óra
A ​cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.

Evelyn Waugh - A ​megboldogult
Evelyn ​Waugh (1903-1966) - akinek keresztneve mögött egyébként nem hölgy található, hanem egy hatgyermekes, hadviselt családapa - Hampsteadben született, irodalmárcsaládban. Oxfordban modern történelmet tanult. Első művét, egy Dante Gabriel Rossetti-életrajzot, 1927-ben publikálta, de szépírói hírnevét 1928-as első regénye, a sikeres - és azóta számos kiadást megért - _Jámbor pálya_ alapozta meg. Rengeteget utazott: külföldön és hazájában egyaránt a Brit Világbirodalom hanyatlásának jelei ragadták meg leghatásosabban termékeny szatirikus fantáziáját. A háborús évek után "vizsgálódását" kiterjesztette Amerikára is - ottani élményeinek tömör, ám az angliaiaknál nem kevésbé szatirikus foglalata _A Megboldogult_ című kisregény - egy "temetkezési szalon" vérfagyasztó szerelmi háromszög-históriája, egy balzsamozóművész, egy hullakozmetikusnő meg egy kóbor angol poéta részvételével (nem beszélve a "szalon" vendégeiről...)

Dymphna Cusack - Fekete ​villám
Tempe ​Caxton negyvenöt éves, de ezt senki se mondaná róla: ragyogóan szép, elegáns és híres asszony, az ausztrál tévé egyik sztárja. Élethivatásának tekinti a szépség dicséretét és megtartását, mert az igazi női feladat szerinte: tetszeni. De mi történik, ha mindennek villámcsapásszerűen véget vet egy véletlen? Ha a férfi, akire egész életét feltette, egyszerre otthagyja egy másikért, aki nem szép, de nagyon gazdag? Tempe úgy érzi, összeomlott egész világa, és inkább a halálba menekül. Öngyilkossági kísérlete nem sikerül, s miközben ébrenlét és ájultság között lebeg, letesznek az ágyára egy vékony füzetet: évekkel ezelőtt a Malájföldön elesett fia naplóját. Ez a napló felfed előtte egy soha nem sejtett titkot, és egyszerre fordulatot hoz egész életébe...

Françoise Sagan - Jó ​reggelt, búbánat!
Egy ​tizennyolc éves párizsi lány írta ezt a regényt. A mai francia nagypolgári ifjúság viharos, bonyolult, s meglehetősen cinikus életérzése árad belőle: vidámság és unalom, szerelem, napsütés, titkos bánat, öntudatlan kegyetlenség és a szépség, a jóság talán még öntudatlanabb áhitozása. De Sagan, ez a csípős nyelvű gyerek, nemcsak a maga tizennyolc éves világát tudja kifejezni. Valami különös koraérett megértéssel tekint maga köré, árnyalt, finom lélekelemzése "felnőtt", érett írónak is becsületére válnék. A Jó reggelt, búbánat valóságos diadalutat járt meg Európában, de még a tengeren túl is. Kevés regény van, amely jellegzetesebben érzékeltetné a húszadik század ötvenes éveinek francia - vagy talán nyuga-európai - ifjúsága egy részének kiábrándult mohóságát, tépett életigenlését. Sagan könnyed, szellemes szövegét Boldizsár Iván fordításában olvashatja a magyar olvasó. A kötethez Bajomi Lázár Endre írt előszót.

Wass Albert - Black ​Hammock
Black ​Hammock egy kis város a floridai bozótok mélyén, itt játszódik Wass Albert regénye. 1718-at írnak, mikor egy kalózbanda William D. Marvicknak, az angol királyi flotta virginiai parancsnokának kastélyát kirabolja. Ezzel megkezdődik "Iszapvárosban" a hátborzongatóan izgalmas kincsvadászat. Sir William a rablók nyomába ered. Rövid ágyúcsata után a kalózok két mentőcsónakon próbálják menteni a bőrüket és a kincseket; a parancsnok felfegyverzett matrózaival szintén csónakokban folytatja az üldözést. Az egyik folyókanyarban aztán eltűnnek a csónakok, úgy tűnik véglegesen. Az indiánok mészárolták le őket, vagy a George-tó környékét uralom alatt tartó spanyol katonák? A mesés kincsek mindenesetre többeket - még több, mint kétszáz év múlva, az első világháború után is - a rejtély felfedésére indítanak.

Bohumil Hrabal - Véres ​történetek és legendák
A ​kötet az 1948 és 1986 között írt időszak elbeszéléseit gyűjti egybe, amelyek sokáig csak íróasztalfiókban hevertek. Magukkal ragadó kis történetek ezek, szórakoztatóak, és elgondolkodtatóak is egyben, néhol szürreális, néhol meg fűtött erotikával teli. Szóval nagyon is Hrabali. Ajánlom mindenkinek.

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Covers_16469
elérhető
4

William Faulkner - Sartoris
A ​Sartoris önéletrajzi fogantatású családregény. A dinasztiaalapító legendás John Sartoris ezredes dédapjáról mintázta Faulkner. Még fontosabb és érdekesebb a szerző ifjúkori önarcképe: az első világháborúból hazavetődő Sartoris unoka, Bayard. Az ő világa, az "elveszett nemzedék" szemlélete a regény prizmája: ezen át látjuk - ironikus ellenfényben - a polgárháborús déli múltat is. Az idő felbontása-összebogozása a könyv ábrázolásmódja és mondanivalója. Mint minden Faulkner-mű, a Sartoris is korunk sorskérdését faggatja: azt vizsgálja, hogyan birkózik meg a modern tudat a régi időkből rámaradt - éltető és mérgező, megbéklyózó és továbbsegítő - örökséggel. A Sartoris-ban együtt van a faulkneri univerzum minden későbbi motívuma, jóformán minden későbbi szereplője is. Az olvasó, ha megismerni kívánja ezt az "Újvilágot" - a huszadik század talán legnagyobb regényírói életművét -, a felfedezések valóságos aranybányáját lelheti benne.

Szabó Magda - A ​szemlélők
A ​szemlélők ha úgy tetszik voltaképpen szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé. Persze nemcsak szerelmes regény. Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is. (Szabó Magda) A regény első kiadása 1973-ban jelent meg

Covers_368879
elérhető
4

Jack London - A ​Vaspata
Ez ​a regény a fiatalon elhunyt, kalandos életű, izgalmasnál izgalmasabb történeteket ontó író egyik leghíresebb műve. A századelő imperialista Amerikáját mutatja be, de a realisztikus történet közben utópiává tágul, és látomásként közvetíti a munkásosztály eljövendő forradalmi harcait. Különös fiatalember áll a történet középpontjában: egy munkásból a munkások harcainak vezetőjévé vált céltudatos, elszánt harcos, aki a maga erejéből magas fokú elméleti képzettségre tesz szert. Bár nézeteiben keverednek Marx, Nietzsche és Spencer filozófiai tanai, mégis a marxi alapok bizonyulnak a legerősebbeknek, az az, ami lankadatlan harcra ösztökéli. Elsősorban a környezetét, de mindenkit, aki vele kapcsolatba kerül - így olvasóit is - meggyőzi a Vaspata (a gazdagok uralma) kegyetlenségéről, tarthatatlanságáról. Izzóbb hevülettel talán még soha nem érvelt írás a világirodalomban a kapitalizmus pusztulásának szükségszerűségéről, az Emberi Testvériség Korszakának eljöveteléről.

Martin Zobel - Horst Weibelzahl - Lisa Mrose - Nyers ​ételek
A ​háziasszonyok mindennapos kérdése: MIT FŐZZEK MA? Szükséges-e egyáltalán minden nap főzni? Természetesen nem mindenkor indokolt a főzés. Miért ne tehetnénk változatosabbá étkezéseinket kevés munkával, főzés nélkül, rövid idő alatt? Ebben a könyvben 190 receptet találhatunk zöldségből készíthető salátákra, és több mint 100-at gyümölcsből készíthető ételekre. Bizonyára sokan idegenkednek majd az első pillanatban különösnek tűnő társításoktól, de ha kipróbálják, megváltozik véleményük. Bátran nekiállhatnak a salátakészítésnek: darabolják vagy reszeljék meg a hozzávalókat, keverjék jól össze, hintsék meg ízlésük szerint friss, zöld fűszerekkel és "szóróanyagokkal", és már készen is van a vitaminokban és ásványi, valamint rostanyagokban gazdag saláta!

Hajnóczy Péter - A ​halál kilovagolt Perzsiából
Hajnóczy ​Péter kisregényében összeolvasztotta két novellás kötetének néhány jellegzetes motívumát, nagyobb epikai forma komponálására használva fel írói tapasztalatát. A kisregényben is megjelenik a novelláról novellára vándorló, jóhiszemű, szorongásos fiatalember, aki makacsul kísérletezik a társadalomba való beilleszkedéssel, de őszintesége, természetessége, szuverén lénye megbotránkozást, furcsállkodást, nemegyszer gyanakvó elutasítást vált ki. Megjelenik a szabadság groteszk szimbóluma: az ital, megjelenik a keserves fizikai munka és a strand, amely itt is az életöröm, az idill helyszíne. Két időben játszódik a regény; múlt és jelen összehangzásának váltóin fordul át egyik időből a másikba a történet. A jelen: egy fiatal író küzdelme saját gyengeségével, az önmaga elől való menekülés vágyával. A múlt: kora fiatalsága, amikor még szabad és bátor volt, éppen csak meglegyintette az elgyávító tapasztalat. Szabad és bátor volt, annak ellenére, hogy szorongva alávetette magát egy lány akaratának, és lesújtotta a köztük lévő társadalmi különbség. Valószínűtlennek látszott ugyan, hogy sikerülhet életkísérlete, melynek során nem iskolai és egyetemi évfolyamok lépcsőin kapaszkodik a célja felé, hanem szabálytalanul, nagy kerülővel, vállalva szabálytalan természetét, de csírájában benne volt a lehetőség: a sikeré, igaz, hogy egyszersmind az önrombolásé is. A két idősík párhuzamos haladása egy sors felnövekvését kíséri: a jó és a rossz lehetőség útját a fiatalember életében.

Covers_428036
elérhető
255

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Covers_34430
elérhető
17

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

Michael Cunningham - Az ​órák
Michael ​Cunningham, a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb alakja, Órák című regényéért 1999-ben elnyerte a PEN-klub Faulkner-díját, valamint az irodalmi Pulitzer-díjat. A könyv három nő sorsán keresztül tér és idő metafizikus kapcsolatának szívszorító élményét nyújtja. Első helyszíne London, az idő pedig a második világháború kezdő napja. Virginia Woolf írónő öngyilkosságot követ el. Teste ott lebeg a folyóban, melynek hídján anyukájával éppen átsétál egy kisfiú. A következő helyszín New York City, a XX. század végén. Clarissa Vaughan könyvkiadó éppen virágot vásárol barátjának, Richardnak, a beteg homoszexuális költőnek, aki most nyert el egy rangos irodalmi díjat. A harmadik idősíkon a második világháború után vagyunk, Kaliforniában, ahol Laura Braun háziasszony neveli fiát, egy meglehetősen fojtogató légkörű házasságban. Cunningham kivételes könnyedséggel és biztonsággal teremt kapcsolatot a három nő sorsa között. S miközben a regény ide-oda ugrál a XX. században, az író tiszta, erős, költői hangon mesél el történeteket emberekről, akik szerelem és magány, remény és elkeseredés konfliktusaiban próbálnak értékes életet élni, nem egyszer családjuk, barátaik és szeretőik ellenében. A könyvből Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével nagysikerű film készült, mely már látható a magyar mozikban is..

Arthur Koestler - Sötétség ​délben
A ​Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, a "hitehagyás" friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott "politikai botrányon". Nyikolaj Szemjonovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik gárda vezető alakjaihoz tartozó, a szovjet rendszert a legnagyobb külső nehézségek és belső kétségek között is hűen szolgáló, jelentős funkcionárius, egyik napról a másikra egy börtöncellában találja magát. Vádlói hajdani elvbarátai, s a három kihallgatáson keresztül folyó lelki procedúra tétje: Rubasov belátja-e, hogy az ügy a kommunista forradalom logikája és az áldozatvállalás szelleme szerint a legvégső megaláztatást, el-nem-követett bűnök vállalását, áldozatkén való önfeláldozást várja tőle. A regényíró meggyőző lélekrajzzal, a mozgalom első évtizedei hatalmi mechanizmusának tényszerű ismeretével, és természetesen a modellszerű események tanúságának megfelelően igennel válaszol erre a kérdésre, írói erényeit azonban abban csillogtatja meg, hogy mindezt képes hitelesen, emberi dimenziói szerint ábrázolni. A sztálini korszak napvilágra kerülő dokumentumai mellett a "tárgyi valóság", a "kulcsregény"-jelleg el is veszti jelentőségét - a modern társadalmi üdvtan abszurd logikájának éles kritikai analízise teremti meg a regény atmoszféráját, és ez biztosítja emberábrázolásának erőteljes hatását is. A regény olvasása revelatív élmény, nem a "perek", hanem a század politikai drámáinak egyik kulcsregénye.

Agatha Christie - Az ​Álmok Háza
Hercule ​Poirot, minden idők leghíresebb nyomozója halott. Miss Marple, a zseniális szimatú öregkisasszony sincs már az élők sorában. Alkotójuk, Agatha Christie is eltávozott 1976-ban - és mégis új meglepetéssel szolgál híveinek: angol kiadója kötetbe gyűjtötte a szerző élete során folyóiratokban, elfeledett antológiákban megjelent írásait, és átnyújt belőlük egy csokorravalót - méghozzá nem is akármilyen csokorravalót - Christie hűséges olvasótáborának. A kilenc elbeszélés Agatha Christie jeles tulajdonságainak egy-egy tükörcserepe, s egybegyűjtve ragyogó tükre a szerzőnek. Akad a kötetben romantikus elbeszélés, a misztikum határát súroló história, humorral elegyített krimi, kincsvadászat és igazi-valódi detektívtörténet, hullával, gyanúsítottakkal és természetesen tettessel - akinek kilétére ki más derít fényt, mint a halhatatlan Hercule Poirot!

Covers_405368
elérhető
113

Sigmund Freud - Álomfejtés
A ​pszichoanalízis megalapítójának nagy hatású összefoglaló műve a klinikai lélekelemzéshez anyagot adó egyik legfontosabb jelenséget, az álmot vizsgálja, bebizonyítva, hogy az álom nem véletlenszerű és értelem nélküli, hanem a pszichikumnak logikusan értelmezhető, belső törvényei szerint létrejött terméke. A klasszikus műhöz írott utószavában állapítja meg Hermann István: ebben a felfogásban új "nemcsak az, hogy a régimódi babonás álomfejtéssel Freud tökéletesen szakít, és nem is csupán az, hogy az álmok egy részét vágyálomnak tekinti, vagy a vágyak valamiféle torzulása variációjának. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy először von bele a pszichopatológia tárgykörébe egy olyan életterületet, amely látszólag a mindennapi élet tárgykörébe tartozik. Ennek az eljárásnak megvannak a maga veszélyei. Az egyik veszélye az, hogy a normális életet is pszichopatologikusnak kezdik sokan tekinteni. De megvannak az előnyei is. Arról van szó, hogy nincsen teljesen külön, teljesen elválasztott pszichológia és pszichopatológia. A pszichopatológiának, vagyis az ideggyógyászatnak és a lélekgyógyászatnak azon kell alapulnia, amit a normális életben a lelki működésekről tapasztalunk. Az álom tehát még nem ideggyógyászati vagy lélekgyógyászati jelenség. De az álom magyarázata, értelmezése feltétlenül hozzájárulhat egy-egy személyiség lelki világának tudatos rekonstrukciójához".

Covers_42853
elérhető
18

Agatha Christie - No. ​16
Az ​angol hírszerzés veszélyes titkosügynök érkezését várja. Nem tudják, mikor jön, milyen néven jelentkezik - semmi közelebbit nem tudnak róla, csupán a kódszámát: ő a "No. 16." Úti célja a Blunt magánnyomozó-iroda, amely nem más, mint a titkosügynökök találkahelye. az angol hírszerzés azonban leleplezi az irodát és Mr. Bluntot. Az ügynökséget továbbra is fenntartják, csak épp a saját embereiket állítják Blunt úr helyére: Tommy és Tuppence Beresfordot, akik már az első világháború alatt is eredményes hírszerzőként működtek... A házaspár munkához lát... Négy elképesztő gyilkosság, egy ékszerrablás, két hamisítás, továbbá egy csempészbanda leleplezése után - életveszélyes helyzetekből szabadulva - végre elérkezik a sorsdöntő nap: AZ IDEGEN KÉM JELENTKEZIK!...

Veres Péter - Falusi ​krónika
Ajánlás ​ "...Az emlékezet - tudjuk - nem egészen megbízható vezető. Összezavarja a vágyakat a valósággal. De ez nem olyan nagy baj, mint a kicsinyes betűmoly ^^ hiszi. Mert ha valami mint tény nem igaz, akkor mint vágyálom igaz. A népi emlékezet akkor is valóság, ha nem csak tényeket, hanem vágyálmokat is őriz..."

Covers_32337
Kökény ​kisasszony Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Kökény ​kisasszony
"Napsütötte ​hegyoldalon élt Kökény kisasszony, a lakása csupa ablak volt, gicsgöcs a fala, levélzsup a teteje. Bármilyen szellőcske jött, az mind tisztelgett nála. megsimogatták, megcsiklandozták - talán attól lett olyan gyönyörű kék..."

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Indridi G. Thorsteinsson - A ​79-es sofőr
Legtöbb ​olvasónk előtt szinte ismeretlen Izland, e nagykultúrájú kis ország irodalma. Laxness után most Indridi G. Thorsteinssont, a legfiatalabb izlandi prózaíró nemzedék tagját mutatjuk be. Egyszerű emberekről, egy taxisofőr "hétköznapi" tragédiájáról szól ez a kisregény, amelyet az író főhősével mondat el. A 79-es sofőr hitelesen, belső átéléssel meséli el élete utolsó, végzetes epizódját. Thorsteinsson finomtollú író. Műve összhangját nem bontja meg felesleges kommentárokkal, mégis minden sora mögött ott lüktet, mennyire félti, mennyire szeretné megóvni népét a gazdaságilag és erkölcsileg korrumpáló amerikai szellemtől.