Ajax-loader

'20. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Avery Corman - Kramer ​kontra Kramer
"- ​Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik? - Igen. - Szóval, amikor egy anya és egy apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki. - És miért dönti el? - Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember. - Olyan, mint az igazgató? - Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak." Ez a mára már klasszikussá érett regény - egy válás története, egy ambiciózus fiatal anya karriervágyáé, a négyéves kisfiukkal egyedül maradó apáé, Billyé, a kisfiúé, akinek a maga módján szintén meg kell küzdenie azzal a helyzettel, hogy a szülei később marakodnak érte és fölötte - a kritikusok szerint új irányt szabott a társadalmi gondolkodásnak Amerikában. Része volt ebben a felejthetetlen filmváltozatnak is, amelyben Dustin Hoffman és Meryl Streep játszotta a főszerepeket.

Szilvási Lajos - Vízválasztó
Akik ​olvasták Szilvási Lajos Kinek a sorsa? című regényét, régi ismerőssel találkoznak a Vízválasztó főszereplője, Bojtár István személyében. Időközben azonban tizenkét év telt el, s ebből a legutóbbi hármat Bojtár Kubában töltötte. Távolléte alatt a Radius Híradástechnikai Művek vezetése egy klikk kezébe került. Megalázott és félreállított emberek várják vissza a Vízválasztóra Bojtárt, abban bízva, hogy ez a fáradhatatlan és korrumpálhatatlan mérnök lesz az az ember, aki eredménnyel száll szembe a Snádler klikkel. A három évvel korábbi Bojtár István helyett azonban 1970-ben egy agyonfáradt szívbeteg férfi érkezik haza. Lesz-e ereje, hogy kesztyűt dobjon azoknak, akik a szocializmust önnön hitbizományuknak tekintik, ellen tud-e állni a megnyugvásra vágyás, a korrumpálás és az asszonyi megkörnyékezés kísérteteinek? Kinek a sorsa fontosabb - az egyéné-e vagy a közösségé? - az a kérdés állítja ismét válaszút elé Bojtárt.

Nemere István - A ​rémület irányítószáma
- ​Itt a rendőrség... tessék, ki beszél? - A kórházból beszélek, kérem... Sipos vagyok, az éjjeli portás... egy hulla... egy halott fekszik, kérem, a hullakamrában...! Koltai őrmester mélyet lélegzett, ceruzáját ledobta az asztallapra, s rákezdte: - Ide figyeljen, ember! Hát hol legyen az a hulla, ha nem a hullakamrában? Azért van az a helyiség, nem? - De igen, illetve nem...! Az a hulla nem itt halt meg a kórházban, illetve lehet, hogy itt, de... Szóval, bocsánat, elkezdem elölről, mert egészen belezavarodtam..." Hogy került idegen hulla a hullakamrába? Miért van a zsebében egy fekete varjútoll? Ki a gyilkos? És a legfontosabb: miért követi el véres tetteit, mi az indítéka? Berki százados a maga csöndes, szerény módján hallatlan biztonsággal fűzi egybe a szerteágazó szálakat, és végül megnyugtatóan zárja le az izgalmas, érdekfeszítő nyomozást.

Georges Simenon - Liberty ​bár / Maigret csalódik
Közhelynek ​számít, hogy a legendás Maigret alakjában Simenon magát mintázta meg: elég ránézni a fényképére, hogy felismerjük benne a bölcs, megértő felügyelőt, s az elmaradhatatlan pipa sem hiányzik soha a szájából. A Liberty bár című regényének külön érdekessége, hogy itt az áldozat figurájában is megjelenik; William Brown - akárcsak a nagy nőfaló Simenon - gyakorlatilag bigámiában él két asszonnyal, s közben időről időre kiruccan a környék nyilvánosházaiba, mígnem egy nap... Maigret felügyelő érthető rokonszenvvel viseltetik a megboldogult iránt. A másik regényben is önnön alteregójával kerül szembe, aki ezúttal egy világhírű, szuperintelligens, de hideg, a nőket élvezeti tárgyakként kezelő sebészprofesszor. Ám a felügyelő kezdeti rokonszenve most valami egész másba csap át.

Georges Simenon - Maigret ​szórakozik
Kötetünk ​két Maigret-történetet tartalmaz. Maigret szórakozik Maigret ezúttal a meleg, de kedélyes nyári Párizsban tölti szabadságát. Alig egy-két nap múlva azonban egy újsághír dúlja fel nyugalmát: egy divatos orvos feleségét holtan találták a szekrényben. Maigret-ben nyomban felébred a kopóösztön, lelke a kötelességszerű pihenés és élvezetes munka közt hányódik, míg végül az élvezetet választja: titokban magánnyomozásba kezd. Vajon sikerül-e megőriznie inkognitóját? Maigret-t meglopják Egy zsebtolvanak az a látszólag képtelen ötlete támad, hogy épp a jól ismert Maigret felügyelő zsebéből vegye ki a pénzt és az igazolványokat az autóbuszon. Az ügyetlen tolvaj azonban hamarosan maga jelentkezik, és elvezeti Maigret-t egy különös, szövevényes bohém világba, de legelőször egy ajtóhoz, amely egy szép, fiatal nő zöld legyekkel borított hullájára nyílik...

Agatha Christie - Gyilkosság ​meghirdetve
Agatha ​Christie minden idők legnépszerűbb krimiírója. Példátlanul magas, több mint 2 milliárdos példányszámban nyomtatták ki műveit. A bűnügyi regények valóban egyetlen és igazi királynője... Agatha Christie Gyilkosság meghirdetve Ki akarna előre reklámozni egy gyilkosságot? Meglepő módon mégis ez a hirdetés jelenik meg a Gazette napilapban: "Ezúton tudatjuk, hogy október 29-én, pénteken du. fél hétkor a Little Paddocksban gyilkosság lesz elkövetve. Minden külön értesítés helyett." Ez meglepi a városka lakóit, de feltételezik, hogy valamiféle tréfáról van szó. Éppen ezért sokan felbukkannak a megadott partin, egy rejtélyes gyilkosos mulatságra számítva. De a legnagyobb megdöbbenésre, amikor kialszanak a fények, tényleg elkövetnek egy gyilkosságot. Az áldozatot senki sem ismeri, és a helyi rendőrség tanácstalan. Szerencsére Miss Marple éppen a környéken jár...

Agatha Christie - Nyaraló ​gyilkosok
Hercule ​Poirot azt reméli, hogy békességben töltheti vakációját az exkluzív tengerparti nyaralóhelyen. Sajnos, már az első napok is zaklatottan telnek - mindenki arról susog, hogy a híres "férfifaló", a szépséges színésznő, Arlena Stuart ezúttal kire vetette ki hálóját. Kavarognak az indulatok a szépasszony körül - mígnem egy különlegesen szép, verőfényes napon rábukkannak a holttestére! És éppen Hercule Poirot volt az, aki utoljára beszélt Arlenával, amint a csábos teremtés titkos találkára osont... Poirot úrnak természetesen ezek után nem adatik meg a nyugalmas nyaralás! Mivel a szép Arlenára sokaknak volt okuk haragudni, a gyanúsítottak száma sem csekély. Monsieur Poirot azonban nem volna méltó hírnevéhez, ha végül nem sikerülne kibogoznia a nem mindennapi rejtély szálát - és lelepleznie a valódi gyilkost.

Agatha Christie - Öt ​kismalac
Carla, ​a csinos, okos és bátor fiatal lány nem épp szokványos ajándékot kap a huszonegyedik születésnapjára: egy levelet, mely azt állítja, hogy rég halott édesanyja ártatlan. A bűnt, amelyért elítélték, nem ő követte el. Valójában nem ő mérgezte meg a férjét, a zseniális, ám csapodár festőt. Ám a bizonyítékok az asszony ellen szólnak. Hercule Poirot, a legendás nyomozó vállalja, hogy tizenhat év távlatából megfejti az ügyet, s a nyomozás során felkeresi mind az öt lehetséges tettest: a tőzsdést (aki piacra járt), az amatőr botanikust (aki otthon ült), a nagyvilági nőt (aki sok húst evett), a nevelőnőt (aki hoppon maradt) és a fiatal archeológusnőt (aki meg visított: ui, ui, ui)...

Agatha Christie - Paddington ​16.50
Az ​idős, törékeny Miss Marple maga már nem játszhat detektívesdit - amikor azonban tudomására jut, hogy barátnője, vonaton utaztában, egy gyilkosságnak lett szemtanúja, nem nyughat nyomozóösztöne. S az a "csekélység", hogy a mondott időben a vasútvonalon semmiféle bűnesetről nem érkezett jelentés, nem gátolja a találékony öregkisasszonyt abban, hogy kiderítse: mégiscsak történt gyilkosság, s hogy a feltételezett áldozat feltételezett holtteste vajon hová tűnhetett.

Agatha Christie - Temetni ​veszélyes
A ​Coral tyúkszemtapasz- és lábápolószer-gyár gazdag tulajdonosát váratlanul elragadja a halál. Fia, lánya nincs: öccsei, húgai, sógornői búcsúztatják díszes temetésén a rájuk váró csinos örökség reményében. Mindnyájan alaposan rászorulnak némi pénzmagra. A temetést követő bőséges villásreggeli után kiderül, hogy nem ok nélkül reménykedtek, s immár a rózsásabb jövő boldog tudatában sajnálkozhatnak a megboldogult hirtelen halálán, amikor az egyik örökös váratlanul megszólal: - Hiszen meggyilkolták, nem?! És másnap - őt gyilkolják meg otthonában. Van-e összefüggés a két haláleset között, s ha igen, milyen? A boldog örökösök közül gyilkolt-e valaki, s ha igen, miért? Ezt a rejtélyt kell megoldania Hercule Poirot barátunknak, a belga mesterdetektívnek - s talán nem árulunk el nagy titkok, ha megnyugtatjuk a nyájas olvasót: Poirot ezúttal sem hagyja cserben a zseniális képességeiben reménykedőket.

William Faulkner - A ​hang és a téboly
A ​kísérlet: Faulkner legnagyobb, méltán leghíresebb regénye. A történet: a faulkneri legendakör legteljesebb összegzése. Egy átokvert család, mint "az elátkozott Dél" megtestesítője - ismerős képlet, ám a Compsonok históriája jóval szövevényesebb, semhogy mindenestül beleférne. Sorstragédia, mint az Atreidáké. S mint minden tragédia, mondataiban - áradó és meg-megbicsakló, darabokra töredező és oldalak, évtizedek távolából is egymást kereső, eltéphetetlenül összetartozó mondataiban - roppant ellentéteket markol össze: durva komikumot és nemes heroizmust, bűnt és bűnhődést, jót és rosszat, feketéket és fehéreket. Tragikus költészet ez, szemléletében, szerkesztésmódjában és stílusában egyaránt. És tragikus filozófia, melyben egyszerre szólal meg az emberi önkifejezés két végletesen távoli lehetősége: "a hang" - az értelmetlen iszonyat történelem előtti üvöltése, és "a téboly" - a túlhajszolt értelem, a betegesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonygató vitája. Négy elbeszélő - három Compson-testvér (egy idióta, egy öngyilkosjelölt, egy kisvárosi Jágó) és végezetül maga a szerző - mondja el ugyanazt a históriát. Négy változatban pereg le előttünk ugyanaz az álom: korunk látomása. A modern világ ős-egyszerű elemekből összeálló bonyolult rendszere tárul föl benne, a modern ember végzetesen bizonytalan, de mégis gyötrelmes bizonyossággal létező erkölcsi világrendje.

Paul Scott - A ​korona ékköve
A ​végzetük ugyanoda vitte őket, bár mást akarnak, másra vágynak. Daphne, egy fiatal angol nő és indiai szerelmese, Hari Kumar, akit a lány elleni erőszak vádjával bebörtönöznek; az államcsínyeket ismerő rendőrfőnök; a missziós tanítónők; Susan és Sarah, a két Layton lány; egy orosz emigráns gróf; a muzulmán politikus és fiai, Ahmed és Sayed - India mindegyiküknek mást tartogat: hatalmat, szerelmet, gazdagságot vagy halált. Paul Scott négy kötetből álló regényfolyama az első világháborút követő évektől egészen a hetvenes évek derekáig öleli fel a brit korona ékkövének számító India történelmét, az indiai brit uralom végnapjait; állandó zavargások, testvérgyilkos indulatok, vallási ellentétek, titkolt szerelmek és elkendőzött vágyak, hatalommal bíró bűnösök és mindenüktől megfosztott ártatlanok hol lenyűgöző és fenséges, hol pedig szégyenteljes és mocskos, arannyal és vérrel írott tablóját, amely India sosem látott arcát mutatja nekünk.

Juan Carlos Onetti - A ​hajógyár
A ​mai latin-amerikai irodalom egyik legszuggesztívebb alkotása. Írója egy helyütt Faulkner, Proust, Joyce műveit említi meg, mint a világirodalom jelentős alkotásait; íróját úgy említi a világirodalmi kritika, mint akire Faulkner hatott leginkább, s akinek Kafka, Buzzati, Beckett a rokonai. A világirodalmi nevek sorát még Krúdyéval kell bővíteni, mert több regényének - ennek is - ugyanaz a különös Larsen a hőse, aki szindbádi bolyongó. Az élet peremére sodródott figura ez a Larsen, vénülő senki. "Hullagyűjtő" a csúfneve, mióta egy - talán létező, talán csak látomásbeli, térképen meglelhetetlen - városban örömtanyát alapított, már csak hulla értékű nőkkel. Ezzel a bélyegnévvel a petyhüdő-elzsírosodó arcán tér vissza ugyanarra a tájra, hogy cégvezetői állást vállaljon egy hajógyárban. Nem létező hajógyárban, mert az üzem csődbe ment, néptelen. Omladozik a sólya, sártengerben áll a kongó irodaépület. Törött ablakain befúj a szél, poros és penészes iratok, levelek, számlák lapjait sodorja sarokból sarokba. Munkások nincsennek, alkalmazottak nincsennek - azaz kettő van: nem létező gépek és soha meg nem épülő hajók terveivel foglalatoskodik egy főmérnök, és soha be nem hajtható követeléseket, ki nem fizethető tartozásokat főkönyvbe könyvel egy főkönyvelő. Larsen, a hősiesen elszánt egzisztencia-roncs, az eszelő perekkel és még eszelősebb tervekkel foglalkozó tulajdonos ki tudja, hányadik ál-cégvezetője. Ki tudja, mikor, a század mely évtizedében? Ki tudja, minek? Látszatvilágban látszatmunka, abszurd helyzetekben egymásnak jövőt és sikert hazudók szüntelen menekülése újabb és újabb hazugságokba. Bizarr kalandok során silány valóságnak mindössze annyi, hogy gyanús tekergők, szélhámosok és hordalék-emigránsok meg-megveszenk a düledező raktárból néhány láda rozsdás alkatrészt, szerszámot, hasznavehetetlen fúrógépet, mert kell étel is, alkohol is. Larsennak szánalmasan uraskodni is kell, hiszen föl akarja küzdeni magát: feleségül akarja venni az eszelős gyáros félkegyelmű lányát. Szikár regény, takarékos stílus, fölényes írói érzékkel alkalmazott abszurd eszközök. A valóság pontos és hátborzongató vetülete. A hajógyár nem jóslat, de egy történelmi típushelyzet - bárhol, bármikor ismétlődhető, máris megismételt helyzet ábrázolása és ey emberi magatartás fölött kimondott ítélet. Uruguay fejlődésére és történelmére is jellemző a kísértet-hajógyár válság-élőképe. Virágzást, polgári demokráciát is, félelmes gazdasági válság követett ott, és a csődszituációban - a hatvanas életben - katonai junta ragadta magával a hatalmat, de a válságon nem tudott enyhíteni, hiszen haladók és baloldaliak bebörtönözése, a szellemi elit emigrációba kényszerítése, a gazdasági és társadalmi kritika elnémítása nem old meg semmit. Holt ipar, széthulló gazdaság és munkáját-egzisztenciáját veszett társadalom bódé- és putrilakásainak, vakolatjuk-mállott, uralkodó villáinak bűzét csak lefojtani lehet, eloszlatni nem. Az általános hazudozás pedig a tehetetlen és tétlen remény tévmagatartása; csak tovább omlasztja azt, ami inog és omladozik, és a magányosok öncsalása nem ment meg a magány-tragédia halálos végétől.

Tormay Cécile - Emberek ​a kövek között
Ahogy ​ebből a regényből és ekkoriban írt novelláiból is kitűnik, a fiatal Tormayt a dél, a mediterrán varázsa ragadta magával, de míg korábbi novellái csupán a görög és az olasz föld mesés idilljeit villantják fel, itt már a lélek mélységeibe is behatol. A kirobbanó sikerű regény szinte azonnal német, angol és francia nyelven is napvilágot látott, s Tormayt egyszerre a kortárs világirodalom megbecsült tagjává avatta

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Horn Gyula - Azok ​a kilencvenes évek...
"Olyan ​Európát, olyan világot kell teremtenünk, ahol nemcsak születni és meghalni lehet, hanem élni is érdemes. Ha ezt az esélyt elmulasztjuk, soha nem bocsáthatjuk meg magunknak és nem lesz aki megbocsáthat majd nekünk." Ennek a világnak a megteremtésén munkálkodott az elmúlt évtizedben is e könyv szerzője, aki belülről ismeri a magyar valóságot, s otthon van a nagyvilágban is. A korszak hiteles tanúja vall ebben a könyvben politikáról, emberekről, saját töprengéseiről,küzdelmeiről, melyeket a pártjában, a parlamentben és a nemzetközi színtéren folytatott. Könyve mottója lehetne: Így láttam én. Horn Gyula ugyanis ügyel arra, hogy -mint a "Cölöpök" című művében - csak azokról az eseményekről írjon, melyekben személyesen részt vett, az évtized azon szereplőiről nyilatkozzék, akikkel közvetlen kapcsolatba került. Az újságolvasó állampolgár így is számtalan, eddig ismeretlen eseménnyel és történéssel találkozik ebben a rendkívül érdekes és olvasmányos visszaemlékezésben. Az Európai Unióval, a NATO-val, a Valutaalappal, a Vatikánnal, a környező és a távoli országok állam- és kormányfőivel folytatott tárgyalások épp úgy szóba kerülnek benne, mint a kelet-közép-európai polgári átalakulás szülési kínjai. Amikor pedig hazai gondjaink lényegét és összefüggéseit világítja meg, jelenünk és közeljövőnk megítéléséhez nyújt segítséget.

Ady Endre - Ady ​Endre összes versei
Ady ​óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt. Illyés Gyula

Sinclair Lewis - Királyi ​vér
Sinclair ​Lewis utolsó nagy regénye. Neil Kingsblood, az átlag-amerikai kispolgár a második világháború befejezésekor visszatér szülővárosába. Apja közli vele a családi hagyományt, amely szerint állítólag királyi vérből származnak. Neil utánanyomoz, és nem angol királyok, hanem néger ősök kerülnek napvilágra. A megdöbbent fiú megismerkedik a négerek életével, problémáival, és elébe tárul az amerikai néger-ellenes politika igazságtalan, jogtalan, kegyetlen és buta rendszere. Elhatározza, hoy felfedi néger származását. Rokonai és barátai elhagyják, kirúgják állásából, ki akarják kergetni lakásából, lincshangulatot szítanak ellene és a végén letartóztatják. De mégsem győzték le: felesége és új barátai kitartanak mellette, és megtalálta azt az eszmét - a faji elnyomás elleni harcot - mely tartalmat ad életének.

Demian
elérhető
76

Hermann Hesse - Demian
Az ​ember élete lehetőség, hogy megtalálja a sorsához elvezető utat. De rábízhatjuk-e magunkat a sorsra? És ha ez a sors bűnökre csábít, ha eltávolít a tiszta és fényes világtól? Bűn-e a bűn? És jó-e a jó? Van-e szabad akaratunk? Létezik-e Isten? Mi az igazi szeretet? Amikor lelkünk mélyére nézünk, rájövünk, hogy hasonló kérdésekkel vívódunk mi is. "Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud."Ezek a gondolatok szövik át Hesse fiatalkori regényét, amelyet álnéven adott ki.Megjelenése óta a Demian méltán foglalja el helyét a virágirodalom gyöngyszemei között.

Agatha Christie - Halál ​a Níluson
Ki ​irigyelhette szépségét, gazdagságát, boldogságát? Mindenki. Kinék lehetett több-kevesebb oka a gyilkosság - sőt gyilkosságsorozat elkövetésére? A hajón szinte mindenkinek. S ha már Ergyiptomban, régészeti leletek felkeresésére indult útnak gazdag utasaival a hajó, a „véletlenül” fedélzetén tartózkodó Poirot is régészeti módszerekkel kezd a bűntény felderítéséhez: először minden zavaró, fölösleges elemet eltávolít, aztán minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy az a gyilkos, akire (természetesen) a legkevésbé sem gyanakodhatunk.

Agatha Christie - Gyilkosság ​Mezopotámiában
Amy ​Leatheran, a jó kedélyű és roppant hatékony ápolónő dr. Leidnertől, a neves archeológustól kap munkaajánlatot, aki éppen egy Hasszenje környéki expedíciót vezet. A tudós gyengélkedő feleségére, a már nem egészen fiatal, de még mindig vonzó Louise-ra kellene gondot viselnie a sivatag közepén. Amy tapintatos érdeklődésére, hogy tulajdonképpen mi is a baja a hölgyenek, dr. Leidner bizonyos ideges félelmekre tesz homályos utalást. Csak nem delirium tremens? - teszi fel magának a kérdést a sokat tapasztalt nővér. Ám amikor megérkezik az ásatás helyszínére, és négyszemközt marad Mrs. Leidnerrel, kiderül, téves volt az előzetes diagnózis. A szépasszony ugyanis egészen valós dologtól retteg. Nevezetesen attól, hogy rövidesen meg fogják ölni...

Rejtő Jenő (P. Howard) - Az ​előretolt helyőrség
Humor ​és feszítő izgalom keveredik _Az előretolt helyőrség_ című vérbeli P. Howard-regényben. Nemcsak azért, mert a Galamb nevű légiós, aki az afrikai kikötők félelmetes hírű verekedője, tulajdonképpen valamikor szép jövő előtt állott, de elszegényedett angol nemesifjú, aki minden verekedésben nemcsak azért van benne, mert a halált keresi - hanem azért is, mert a sorozatos véletlenek folytán egy rejtélyes gyilkos nyomát kutatja, miközben ő maga is a gyilkosság vádjával hadakozik. Az izgalmas kalandok során megtudjuk, hogy a karóra nem feltétlenül az idő múlását hivatott szolgálni, és azt is, hogy a legváratlanabb helyzetekben fel-felbukkanó és furcsa módon mindig dalos kedvű szellemből lehet bátor és egyben bűbájos feleség is...

Candace Bushnell - Szex ​és New York
"Isten ​hozott az elveszített ártatlanság korában!... Első az önvédelem és a jó üzlet. Ámor meg elhúzhat a jó büdös francba." - Íme New York, Manhattan, a felső tízezer, a kulturális elit világa. A kivételezettek nemegyszer botrányos szexuális szokásairól most egy kívülálló rántja le falrengető humorral a leplet. A Candace Bushnell, angol újságírónő által írt, szellemes és brutálisan őszinte kötet bemutatja azt a manhattani réteget, akik csapatostul lepik el a partikat, bárokat, klubokat. A különböző történetekben a szerző saját élményeit, tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Carrie, az ifjú írónő folyton rosszkor és rossz helyen keresi a szerelmet. Mr. Big, az iparmágnás egyik értelmetlen partnerkapcsolatból sodródik céltalanul a másikba. Samantha Jones, a negyvenes éveit taposó filmproducer a nők azon nemzedékéről mesél, akik egyetlen dolgot tanultak meg nagyon jól az életben: a szépség és a fiatalság múlandó. A "modellezők" csakis és kizárólag fotogén "dilis csajokkal" hajlandóak randevúzni és ágyba bújni. No meg a "biciklis bölcsészek", akik már jócskán benne járnak a korban, s közlekedési eszközükön kívül csak a hátizsákjukhoz ragaszkondnak nagyon.

Raffai Sarolta - Asszonyok ​a Virág utca négyben
"Meglehet, ​szebb volna az élet, ha az ember minden szépségre fogékony lélekkel jönne erre a világra. Talán így is van. Talán mindenki ráébred egyszer, mi az, ami mellett úgy futott el hamis örömöt szerezni, hogy szívébe fogadni soha nem próbálta igazán. Holott övé is lehetett volna a világ minden szépsége akár." Asszonyi sorsok összevetése, elemzése, egy költőnő stílusában.

Daniel Keyes - Az ​ötödik Sally
Sally ​Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash? Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

J. K. Rowling - Harry ​Potter és a bölcsek köve
Harry ​remegő kézzel megfordította a küldeményt. A borítékot lezáró piros viaszpecsétet címer díszítette: oroszlán, sas, borz és kígyó vettek körül egy nagy R betűt. Harry Potter még csak hallani sem hallott Roxfortról, amikor a Privet Drive 4-es számú ház lábtörlőjére elkezdenek sorban hullani a levelek. A zöld tintával címzett és piros pecséttel lezárt sárgás pergameneket azonban gyorsan elorozza rémes nagynénje és nagybátyja. Harry tizenegyedik születésnapját egy hatalmas, bogárszemű óriás, Rubeus Hagrid zavarja meg, és elképesztő híreket hoz: Harry Potter varázsló, és felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Ezzel elkezdődik egy hihetetlen kaland!

Graham Greene - Az ​emberi tényező
A ​brit titkosszolgálat hétköznapjaira a gyanú árnyéka vetül: titkos információk jutnak át a szovjet táborba. A bizalmas adatok szivárgási helyét könnyen azonosíthatják, mivel csak három ember jöhet szóba. A kettős ügynököt szigorú titoktartások közepette, nagy erőkkel kezdik keresni. De vajon ki lehet az? Graham Green, a nagy sikerű regények írója e regényében a titkosszolgálatok sötét oldalát mutatja be: a cég munkája csupán gazdasági célokat szolgál, az embereket kihasználja, munkatársaitól pedig érzéketlenséget vár el...

Graham Greene - A ​csendes amerikai
Graham ​Greene párját ritkító szűkszavúsága ellenére, vagy éppen azért, remek elbeszélő. A sűrítés mestere sokat tud a világ minden tájáról, minden tudományról, s ami tény, adat felmerül műveiben, az mind helytálló, mindnek értelme van, és történeteiben valódi szerepet kap. A 20. század egyik legolvasottabb szerzőjének írásaiban sajátosan keveredik kalandosság, lélektani hitelesség és társadalmi kritika. ___Az amerikaiak vietnami beavatkozását egy angol tudósító közönyös szemével rögzítő, de annál kíméletlenebbül leleplező regény főhőse egy fiatalember, Alden Pyle, a csendes amerikai. Otthon kellett volna maradnia, hogy olvassa az újságok vasárnapi mellékleteit meg a baseballhíreket. Nyugodt élet járt volna neki egy szabályszerű amerikai lány oldalán, aki tagja a Könyvbarátok Klubjának. De mert fiatal volt, hiszékeny és tudatlan, mindenfélébe belekeveredett. Saigonba ment, mert azt mondták neki, hogy vegye fel a harcot a militarista bajkeverőkkel, diktátorokkal, s nyerje meg a Távol-Keletet a demokráciának. Halálában magányos ellenálló maradt, de tisztasága, bátorsága, a szabadságot és a többi embert kereső személyisége példaként áll mindenféle elnyomással és háborús uszítással szemben.

Jules Verne - A ​dunai hajós
A ​dunai horgászok nemzetközi szövetségének horgászversenyén nagy meglepetés születik: egy addig ismeretlen magyar horgász nyeri el a két nagydíjat. Borus Demeter rögtön szenzációs bejelentést tesz: egy ladikban úgy evez végig a Dunán az eredettől a torkolatig, hogy közben csak horgászattal tartja fenn magát. Az útra váratlan és kéretlen társra akad. Ez az útitárs - valójában nyomozótiszt - hamar rájön, hogy utazónk nem az, akinek kiadja magát, de csak rengeteg kaland és kalamajka után döbben rá, hogy nem is az, akinek ő sejtette. Az 1870-es években játszódó regény izgalmas, fordulatos története végső soron a Duna menti népek barátságának ma is időszerű eszméjét hirdeti.

Csizmadia Éva - Esküvő ​a Girland úton
Csizmadia ​Éva legújabb - sorrendben tizenhatodik - kötetében eddig nem közölt, az íróasztal fiókjában "heverő" írásait gyűjtötte egybe.A személyes hangvételű visszaemlékezésekből kiemelkedik a címadó novella, amelyben a valóság és az írói fantázia keveredik. A történetfüzérből az elmúlt évszázad kisvárosi polgári hangulata árad, melyet jól érzékeltet a következő részlet."Udvarias mosollyal kísérte őket a pincér a telefonon már lefoglalt asztalhoz. Az elegánsan meghitt környezetben oldódott Hildában a feszültség, jólesett ránézni a mellette ülő nemes vonású arcra. A pincér visszatért az étlapokkal, az üveg borral, töltött az egyik, majd a másik pohárba. Mindkettőjüket megérintette a lelkük mélyén szunnyadó érzés, de már egyre lazultabb feszültséggel nyúltak a pohár után. Ittak pár kortyot, az orvos szólalt meg simogató hangján.-Hilda kedves, valamennyit már tudok magáról, ismerem az édesapját is, de segítsen nekem megfejteni, vagy legalábbis árulja el: ki az a virágot küldözgető vitéz?"

Robert Merle - Üvegfal ​mögött
A ​regény színhelye a nanterre-i egyetem "üvegfallal" körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe. A regény cselekményének időpontja 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák - a forrófejű forradalmi "kemény" mag - elfoglalja a tornyot. Robert Merle aki ebben az időben tanára volt a nanterre-i egyetemnek, óráról órára feleleveníti a nap eseményeit, az olvasó pedig együtt él, gondolkodik a sokféle szereplő változó hangulataival, cselekedeteivel, és egyre nagyobb érdeklődéssel követi a mozaikokra töredezett jelenetekből összeállított izgalmas történetet.

Kollekciók