Ajax-loader

'portré' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gogol
elérhető
0

Bakcsi György - Gogol
Tartalom Bevezetés A ​titokzatos törpe Gogol szülei - Poltava és Nyezsin - I. Miklós Oroszországa - Az irodalmi élete Vidám ördögűzés Hans Küchelgarten - Kallódás - Az ukrán téma.- Esték egy gyikanykai tanyán - Puskin és Gogol - Az asszonyok - Egyetemi tanársága A tolvaj koca Régimódi földesurak - Hogyan veszett össze ... - Tarasz Bulba - Vij A démon lámpása Pétervári elbeszélések - A Nyevszij Proszpekt - Az arckép - Az őrült naplója - Az orr - A köpönyeg - A hintó - Róma Egy kifejezetten orosz anekdota Gogol a színházról - Darab-töredékek - Háztűznéző - Kártyások - A revizor-téma - Hlesztakov - A polgármester - A némajelenet - A bemutató - Az átdolgozás - Önelemzés A bolygó író Külföldön - Szlavofilek és nyugatosok - "Furcsa, beteg ember" - Anyagi ügyei - A bécsi betegség A Trojkában csicsikov ül A Holt lelkek első kötete - A poéma - A holt lelkek jelentése - A földesurak - Csicsikov - Kopejkin kapitány - A szerző - A lelki megújulás A darabokra szabdalt világ Az új látásmód - Munkamódszer - A frakkba öltözött kutya - Nevek, felsorolások - Nyelvi szabálytansága - Beszéltetés - Téveszmerendszer - Logikátlanságok Az igazság iszonyú vágya Hat évig külföldön - Az író-próféta - Válogatott levelek - Irodalomról és művészetről - A fogadtatás - Gogol és Belinszkij - Szerzői önvallomás A félelmetes titok Jeruzsálemben - Vjelgorszkaja - Matvej atya - Kéziratégetés - A Holt lelkek második része - Halála - Orosz követői - Külföldön Magyarországon - Zenében és képben Gogol legfontosabb életrajzi adatai Felhasznált irodalom Névmutató

Kovács Endre - Történelmi ​arcképek
Kovács ​Endre, a jeles Kossuth-díjas történész legújabb munkájában a társadalomtörténeti folyamatok érzékeltetésére az életrajz műfaját választotta. A sok esztendős kutatás eredményeit összegező könyv tíz jelentős XIX. századi személyiség portréját rajzolja meg.

Lengyel_b%c3%a9la_gorkij
elérhető
0

Lengyel Béla - Gorkij
Tartalom Kérdések ​(Bevezető) Gyökerek Gyermekkorom Emberek között Az én egyetemeim Író születik "A jövőnek zengek himnuszokat" Magányosan Az újságíró Költemények prózában Életképek Allegóriák Az első nagy sikerek Mezítlábasok Tévedés Ars poetica Kritika és önvizsgálat A nagyepika felé A színpad erejével Kispolgárok Éjjeli menedékhely Himnusz az emberről Az Ember Lázadóból forradalmár A véres vasárnap Levél Tolsztojnak Jegyzetek a nyárspolgárságról Pillanatképek 1905-ről Drámák az értelmiségről Nyaralók A nap fiai Barbárok Emigrációban Az utazó forradalmár Amerikában Az anya Ellenségek Marxista kritikusai Olaszországi évek Capri szigetén Az "istenépítők" Az egyéniség pusztulása Újabb regények Mesék Itáliáról Orosz mesék - Orosz földön Előjáték az önéletíráshoz Újabb színművek Újra itthon A háború és az előítéletek ellen A fiatalokért Viharban Vitája Leninnel A kultúráért és az írókért Az arcképfestő Csehovról Tolsztojról Leninről A többi portré Ismét külföldön A fiatalok tanítója Az "új Gorkij" Különös sorsok írója Gyilkosok és csótányok Lószúnyog Rendkívüli történetek Művészi újjászületés Az Artamonovok Az utolsó évek A nép nevelője Publicisztika Az irodalomról Az irodalompolitika Az utolsó elbeszélések Az utolsó színművek Klim Szamgin élete A tükörember Klim ellenfelei A szintézis Lázadó és álmodozó (Összegezés) Írók Gorkijról Életrajzi adatok Felhasznált irodalom

Scherter Judit - Hősnők ​és írók
Írás ​közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság? És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén? Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz. Nők, hősnők, regényhősnők - csodálatos, titokzatos világ.

Covers_138992
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Bod ​Péter írásaiból, írásairól
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balogh László - József ​Attila
József ​Attila életútjának, költői fejlődésének, művészi eredményeinek számtalan részletkérdését vonták új fénybe a kutatók az utóbbi években, s számos érdekes könyv összegzi pályájának egyes szakaszait és művészetének korszakos, egyetemes jelentőségét. Balogh László könyvében egyesül a tudományos igényesség a szenvedélyes, vonzó előadásmóddal. Olyan kutató munkája ez, aki szereti és legbensőbb vonatkozásaiban is érti nagy költőnk egész életművét.

Hajdu Ráfis - Sarkadi ​Imre
Tartalom Debrecentől ​- Debrecenig Előjáték A felszabadulásig Leszámolás a mítoszokkal Novellák Új úton Gál János útja Bukdácsolva Út a tanyákról Rozi A teljesség felé Szeptember Vihar előtt Válság és kiteljesedés Válság Kettősség vagy egység? Oszlopos Simeon Bolond és szörnyeteg Elveszett paradicsom A gyáva Jegyzetek

Kecskeméthy Aurél - Gróf ​Széchenyi István utolsó évei és halála
Kecskeméthy ​Aurél (1827-1877), egy helytartótanácsi kishivatalnok fia, Budán és Vácott végezte tanulmányait, a pesti egyetemen ügyvédi oklevelet szerzett, majd Bécsben és Pesten működött mint ügyvédgyakornok. A Fiatal Magyarország köréhez laza kapcsolatok fűzték, Petőfi és Jókai is barátai közé tartozott. "Nagyon szép gyerek volt, vidám, könnyűvérű fiú - emlékezik rá Jókai -, elmés gúnyora nem kímélt senkit, még saját magát sem. Nagy szenvedéseken át vezette őt világába az élet, s ezek tanították meg tagadni mindent és kikacagni mindent." A szabadságharc küzdelmeiben alig vett részt, a bukás után nem fenyegette kényszerbe sorozás, börtön. 1850-ben kezdte el hírlapírói pályáját, a hivatalos Magyar Hírlap-nál, majd a bécsi belügyminisztérium sajtóosztályának cenzora lett; később is az osztrák kormányt támogató lapok munkatársa, szerkesztője volt. A kiegyezés körül csatlakozott a Deák-párthoz, annak konzervatív szárnyához tartozott. Kákay Aranyos álnéven szellemes, nagyhatású országgyűlési "árny- és fényképek"-et írt, majd igen érdekes beszámolót 1876-os észak-amerikai útjáról, az amerikai politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokról. Kecskeméthy Aurél 1857-ben barátja, Török János közvetítésével kapcsolatba került Széchenyi Istvánnal, sűrűn eljárt hozzá Döblingbe, tájékoztatta a világ eseményeiről, a külföldi sajtó cikkeiről. Ezért gyanússá is vált az osztrák rendőrség szemében, 1859-ben házkutatást tartottak nála, felfüggesztették cenzori állásából. Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála című munkája, amely 1866-ban jelent meg, a riport, emlékirat, lélekraju, esszé kitűnő ötvözete, pontos és anyaggazdag beszámoló Széchenyi István utolsó éveiről, az öngyilkosságát előkészítő eseményekről, árnyalt, érzékletes portré és korrajz.

Chaplin_002
elérhető
1

Szalay Károly - Chaplin
Mivel ​lehetne a legjobban jellemezni Charlie Chaplint, a világhírű filmkomikust? Azzal talán, hogy senki úgy meg nem nevetette és meg nem ríkatta az embereket, mint ő? Vagy azzal, hogy a londoni nyomornegyedek ócska bérkaszárnyáinak lakójából milliomossá, Beverly Hills egyik legszebb luxusvillájának, majd Vevey kastélyának tulajdonosává lett? Esetleg azzal, hogy 50 esztendő legnagyobb politikusai, tudósai, művészei keresték társaságát, büszkélkedtek barátságával? Vagy netán botrányos szerelmi kalandjaival és hódításaival, kései , de annál boldogabb családi életével? Az jellemzi-e mindenekelőtt, hogy ő az egyetlen nagy filmkomikus, aki sohasem bukott meg, sohasem ment tönkre, akit a hangosfilm sem söpört le a filmvászonról? Vagy az, hogy mindenben zseniális volt, hogy ő írta, rendezte, játszotta, forgalmazta filmjeit, sőt ő írta legtöbbhöz még a zenét is? Mindez együtt! Páratlan tehetsége páratlan szerencsével párosult. Élete alkotás, elismerés, siker és gazdagság ritka ötvözete. Charlie, a csavargó halhatatlanná vált!

Gábor Miklós - Sánta ​szabadság
Az ​Egy csinos zseni, Gábor Miklós 1954-es naplóiból írott könyve az elmúlt év egyik legnagyobb sikere lett. Most itt a folytatás: 1955, 1956, 1957 - három, reményekkel, a szabadság mámorával és a bukás tragédiájával terhes és teljes év története. Különleges könyv - az író könyve a színészről, aki mindig, minden porcikájában érzi, hogy a legnagyobb bukás után is játszani kell. Hogy játszani akar.

Megyery Sári - Játékszerelem
"A ​közelmúltban elhunyt Megyery Sári, aki az Én is voltam jávorfácska című 1979-ben megjelent önéletírásával méltán aratott nagy sikert, ebben az utolsó művében lazán összekapcsolódó emlékeiben és kedvenceiről - főleg írókról - rajzolt portréiban is a saját, élményekben gazdag, harmonikus és végtelenül sokoldalú életéről mesél. Ez a mindig megújhodásra kész, változtatni, a tudástól újabb és újabb területeket elhódítani akaró és tudó asszony - túl a nyolcvanon is - csodálatra méltó nyitottságával, mély és egyszerre bájosan naiv emberismeretével, megejtő derűjével valóságos természeti tünemény. Vigasz minden olvasónak a hanyatlás, az öregedés szorongató érzésére;" A kötet a színésznő-írónő portré műfajába tartozó írásaiból válogat. Az Emlékek franciaországi élményeit tartalmazza: De Gaulle bevonult Párizsba, Ignotus Pálnak iránta érzett szerelmének dokumentumairól számol be. Olvashatunk még A halászó macska utcája írójáról, Földes Jolánról, Shakespeare szülőföldjéről, egy párizsi vécés néni nagy bajáról , Körmendi Ferencről, Simone de Beauvoir-ról és Illyés Gyuláról is. A Portrék című második részben külföldi írók és más hírességek életét mutatja be.

Galsai Pongrác - A ​besurranó szerkesztő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Toldy Ferenc - Irodalmi ​arcképek
1856-ban ​jelent meg Toldy Ferencnek az irodalmi arcképeit és beszédeit összegyűjtő kötete, melynek anyagából válogatásunk készült. Rövidebb tanulmányait és a régi magyar irodalom néhány vitás kérdését boncolgató előadásait Toldy Ferenc az eredeti kiadásban ezekkel a mondatokkal bocsátotta útjára: "...többnyire a futó óra művei; s így vázlatok inkább, mint részletesen kifestett képek: de jobbára hosszas ismeretség emlékezeteiből kölcsönzött vonásokkal, mik - úgy biztatom magamat - jellemzők is, valók is. Nem mind nagy nevek. De ország nemcsak büszke alapeszekből, hanem középmagasságú dombok és síkokból is áll; város nemcsak tornyok és paloták, hanem közszerű házak és kunyhókból is: s annak és ennek ismerete az egészben van. Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s fénytelen, de hasznos munka is önismertetésre és hálára méltó. Mégis, éppen a tárgyak, de kétségkívül a tárgyalás különbségei szerint is - mert alkalom és idő nem egyformán szolgáltak - különböző becsűek e képecskék: az egykori irodalomtörténész azonban mindegyiknek fog találni adatokat és iránypontokat, miket fán csak e lapon őriznek meg; a hazafi olvasó pedig felismeri azon ikercsillagát az eszmének és érzésnek, mely valamikor minden Jónak, derűben s borúban, úgy szerzőnek is, hosszú pályáján, kalauza és lelkesítője volt."

Vargha Kálmán - Gelléri ​Andor Endre
Vargha ​Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Horváth Béla - Czigány ​Dezső Ady-képei
"Czigány ​elkészült új portrait-mmal. Esténként, villanyfénynél ültem neki. Rendkívül sikerült, érdekes, de kegyetlen kép. Valósággal leleplezés s majdnem karikatúra, ami magának biztosan nem fog tetszeni. Most szeretne rólam egy negyedik képet festeni..." (Ady levele Lédához 1907. nov. 9-én)

Dénes Zsófia - Szivárvány ​Pesttől Párizsig
A ​94 esztendős Dénes Zsófia élményekben-eseményekben és jelentős és érdekes találkozásokban oly páratlanul gazdag életének hatvan esztendőnyi távolságát fogja át ez a kötet. Memoár, remekbe sikerült portrék sorozata és színes-ízes útibeszámoló egyben. Dénes Zsófia már az 1910-es évek elején a Világ tudósítója Párizsban, tanúja a nagy művészeti forradalmaknak, Párizs forrongó, erjedő művészeti életének. Találkozik neves művészeivel és minden szépre és újra fogékony szemmel és lélekkel issza magába és raktározza el e találkozások élményeit. Megismerkedik Brandessel és Andersennel, hallja Carusót, Giglit és Saljapint, látja Nizsinszkijt és Sarah Bernhardtot éppúgy, mint a párizsi revük fényes csillagát Polaire Etoile-ot vagy a másik híres revüsztrát Dolly Jennyt. De ismeri Freudot is; Ferenczi, Freud kongeniális munkatársa a nagybátyja, és Goddeck, a már akkor európai hírű pszichoanalitikus a Tanácsköztársaság bukása után bécsi emigrációba kényszerült írónő lelki támasza, a hazátlanság és kilátástalanság keserveinek elviselésében. És ezek az emberek mind-mind felvonulnak a könyv lapjain, a maguk igazi mivoltában, Dénes Zsófia írói karaktere feltétlen őszinteség, mély emberség és az emberséggel átitatott szépség iránti páratlan érzékenység jellemzi. Ahogy ő maga vall erről: "Amit papírra verettem, sohasem volt kieszelt történet. Nekem az élet kellett, úgy, ahogy átéltem. Embereket láttam - művészeket, tudósokat és írókat - és megfestettem külső és belső képmásukat. Egészen benne éltem koromban, minden évjárat azévi gyermeke voltam. Ezért gondolom, hogy amit feljegyeztem, az egyben korrajz." Mint ahogyan nemcsak útibeszámoló, hanem maradandó irodalmi és művészeti élmény kötetének második része, amelyben a 60-as években tett két franciaországi utazásának eseményeit és találkozásait eleveníti fel. A közel fél évszázaddal ezelőtt felfedezett dolgokkal és emberekkel való újratalálkozásról ad benne számot és a számadással együtt mérleget is csinál: mi változott itthon, és mi ott, művészek és művek mai értékelésében és hatásában.

Szőnyi Szilárd - Pokorni ​Zoltán
Portrénk ​Pokorni Zoltán útitársául szegődik: vele együtt idézzük fel családi hátterét, tanulmányait, a rendszerváltozás körülményeit. Bemutatjuk, hogyan került jószerivel a katedráról a parlamentbe, miként lett előbb frakcióvezető, azután oktatási miniszter és a Fidesz elnöke, alelnöke. Szőnyi Szilárd újságíró, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát angol szakon 1994-ben. 1990 óta az IGEN című katolikus folyóirat munkatársa. 1997 és 2000 között a Magyar Nemzet újságírója, 2001 óta a Heti Válasz belpolitikai rovatvezető-helyettese.

Tarján Tamás - Kortársi ​dráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Végh Antal - Megmondom ​őszintén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_91636
Ady ​Endre Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ady ​Endre
Fellépése ​a századelőn egy nagy hagyománnyal dicsekvő és megújulásra képtelen népies ízléseszménnyel szemben történt, s nem lebecsülhető ellenállásba ütközött. De éppen a konzervatív fenyegetés tartotta össze a progresszió táborát, tompítva és leplezve a belső ellentéteket. Bár Ady szerette magát magányos harcosnak nevezni - ezzel is fokozva szerepe nagyságát -, valójában a századelő reformnemzedéke, a Huszadik Század és a Nyugat köre teljes mellszélességgel felsorakozott mögé. Az irodalmi életben hívek és ellenfelek egyaránt őt ismerték el az új irányzat első emberének. Ady ambíciója több volt: a régi és az új harcát nem kívánta korlátozni az irodalomra; tisztában volt vele, hogy a modern, városias kultúra meghonosítása a tét, s ez a magyar glóbusz mélyreható átalakítását jelenti.

Ismeretlen szerző - Stúdió ​'81-'84 - interjúk, vitairatok, portrék
„1980. ​november 18-án a Magyar Televízió emlékezetes nagy botrányainak egyike zajlik: útjára indul a Stúdió '80, a televízió kulturális hetilapja. Azóta eltelt több mint öt esztendő. Ilyen komoly múlttal a hátunk mögött, játszani kezdtünk a gondolattal, hogy a beszélgetésekből kiválogatunk egy kötetrevalót. Íme, az eredmény. Újraolvasva ezeket a beszélgetéseket, mi öten - Kepes András, Szegvári Katalin, Baló György, Petrányi Judit, Érdi Sándor -, e kötet összeállítói ismételten köszönjük beszélgetőpartnereinknek azokat a perceket, melyeket társaságukban tölthettünk."

Kelemen Attila Ármin - Így ​működik Markó Béla
Kelemen ​Attila Ármin interjúkötete nem a hagyományos értelemben vett beszélgetőkönyv, hosszabb lélegzetű portréinterjú. A kérdező és interjúalanya, Markó Béla, nem hátradőlve beszélgetnek, Kelemen Attila nem hagyja szabadon csapongani a beszélgetést, egy pillanatra sem engedi ki kezéből a gyeplőt. A politikus-olvasó-író-költő-színházbarát interjúalanyról így talán többet megtudunk, ha nem is törnek elő minduntalan elfejtettnek hitt gyerekkori emlékek a párbeszéd során. A gondolatmenet szándékos, és sokszori megszakítása hasznosnak bizonyult: meglepetésszerűen záporozik a következő kérdés, és a válaszadó éppolyan hirtelen, és őszintén válaszol. A kötet egyik kulcsszava éppen ez, az őszinteség, egy olyan ember szavait olvashatjuk, aki két világ határán, a közéleti szereplésből való kivonulást követő, intenzívebb alkotói munka kezdete után vall gondolatairól, emberekről, könyvekről, művészetről.

Megnyesett_fa
A ​megnyesett fa kizöldül Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​megnyesett fa kizöldül
a ​könyv az 1983. május 18-án bemutatott dokumentumfilm alapján készült A későbbi esztergomi érsek Lung László néven 1910. március 12-én született Zalalövőn, egy mélyen vallásos család első gyermekeként. Az elemi iskola elvégzését követően középfokú tanulmányait a nagykanizsai, majd - miután hatodikos gimnazista korában jelentkezett a veszprémi egyházmegye szeminaristái közé - a veszprémi piaristáknál folytatta. Lékai egy későbbi interjúban megemlíti, hogy a papi hivatás választásának elmélyülésében és öntudatosodásában nagy szerepet játszott Krizsala Ferenc hittanár egyénisége, aki épp ezekben az években kezdett tanítani Nagykanizsán. 1928-ban a tehetséges fiatalembert egyházi elöljárója Rómába küldte. Pappá szentelésére is az Örök Városban került sor 1934. október 28-án. A Gregoriana Egyetem növendékeként megszerzett teológiai doktorátusát követően 1936-ban hazatért egyházmegyéjébe. Rövid ideig káplán egy zalai faluban, majd hét éven keresztül a veszprémi hittudományi főiskola dogmatikatanára és szemináriumi prefektus. Időközben németes hangzású családi nevét Lékaira magyarosította.

Kerényi Mária - Neményi ​Lili
Ez ​a könyv nemcsak sztárokról divatos nagy nevekről szól, hanem a színészet sok-sok alázatos szolgájáról, akik leírhatatlan nyomort is vállalva, erős-szívós gyökereikkel a haza földjébe, az anyanyelvbe kapaszkodva segítették a magyar színészet virágbaborulását. Kis névtelenekről, akik nagy művészek voltak. Neményi Lili

Veress Dániel - Vándor ​úton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_111477
elérhető
0

Horváth Teri - Sári-gyöp
Horváth ​Teri írja könyvéről: "Ha szíves olvasóm kérdőre von engem, miért írok, gondolkodóba esem: talán önmagamnak. Talán édesapám elfáradt földműveskeze vezeti a tollam, tőle örököltem mesélő kedvemet, szókincsemet. Édesanyámtól jó emlékezetemet és érzékenységemet. Úgy szeretem az emberi szót, mint a madarak énekét. Szeretek írni, mert megkönnyülök tőle, mint a fájdalom a sírástól. Szeretek emlékezni, képzelődni - mesterségem a színészet. Elképzelt lényeket kell életre keltenem, vérrokon bennem a leírt szó és a kimondott szó. Fennhangon írok. Úgy mondom tollamba történeteimet, mintha mellettem állna valaki. Mintha hallgatna valaki. Úgy látszik, nekem az íráshoz közönség kell. Előtódulnak az én világomból asszonyok, emberek, jönnek-mennek, látni ttudom őket, mint tesznek-vesznek. Hallom a hangjukat. Késztetnek engem: róluk írjak, helyettük beszéljek. Ne henyéljek! Írok hogy ne múljék el nyomtalanul a végtelen időben az általam ismert világ. Mert ennek tudója és látója én vagyok... Írok, mert megnyugszom tőle. Talán fölösleges energiaforrásaim fakadnak föl bennem, ha kevésnek érzem a színházi feladatokat. Tévedés ne essék! Nem akarok író lenni. De valamiképpen igazságot szeretnék szolgáltatni áldozatos, agyonszidott nemzedékemnek. Írásaimból nem akarok sem pénzt, sem dicsőséget... Elég nekem az az elismerés, amit pályám folyamán kaptam a közönségemtől. S ezt köszönöm. Tovább írok folyton, kútforrásom a változó világ s az ember. Az eleven jelen. Idestova harminc esztendőt töltöttem el Budapesten, a színházi életben. Szeretnék írni nagy elődeinkről. Elevenekről és holtakról. Ahogyan én láttam őket, ahogyan én ismertem nagy színészeinket. A kulisszák mögött az öltözőkben és a rivaldafényben. Annyi, de annyi a mondanivalóm! Érzek magamban annyi erőt, hogy megírjam a küzdelmes, helyenként örömmel telt felnőttkort!"

Kellér Andor - Déli ​posta
"Elnehezülő ​szívvel forgatom ezeket a kéziratlapokat, Kellér Andor utolsó könyvét - a ki nem hűlt szavak még őrzik a hangját, az igékből elő-elővillan a szeme, az óvatosan válogatott jelzőkből megcsap okos igényessége..." - Így kezdi bevezető sorait a régi barát, Illés Endre, aki egyben maga is modellje a kötetben szereplő egyik portrénak. S miközben kutatja Kellér Andor írásművészetének, arcképfestő tehetségének titkát - új portrét fest meg: a festő portréját, aki egyéni szemléletmódjának rejtett varázsával oly sok alakot idézett elénk e kötet lapjain. - "Mindig - vagy mondjuk szűkkeblűen: majdnem mindig beletalált a legbelső körbe. A bűvész szerény mosolyával mutatta fel a lényeget..." - "Egy-egy portréját rögtön kétszer érdemes elolvasni. Először azért, amit az író ad, és adni akar. Másodszor - amit az író titkaiból elleshetünk, ezért." - "Milyen tanulságos és izgalmas, hogy Kellér Andor hányféleképpen tudja megközelíteni témáját. Milyen titkokat és álarcokat tép le modelljeiről - tép? dehogy is! a modell végül megbékélten, készségesen saját maga veszi le minden álarcát."

Kercza Imre - Világnézetek
Napilapinterjúkat, ​-riportokat talál ebben a vékony kötetben az olvasó, mégpedig megjelenésük sorrendjében. Nincs tematikus válogatás, mert készítése idején mindegyik időszerű, ezért fontos volt. Ma is az, mert a konkrét események, leírások vagy az azokra történő reagálás mellett bepillantást engednek a nyilatkozók gondolkodásába. Ezért is volt érdemes csokorba kötni és így közre adni az írásokat. Erre a gondolatfüzérre utal a kötet összefoglaló címe is. Lehet, hogy az olvasónak kutatni kell majd gondolatai között azért, hogy egy történésre pontosan emlékezzen. Az interjú alanyának gondolatai azonban érdemesek arra, hogy mai szemléletével összevetve eldöntse: miként és mennyit változott, illetve változott-e azóta a felfogása. Ezért ajánlom lapozgatásra ezeket az írásokat az olvasónak. Kercza Imre (A kötetben szereplő személyek: Dr. Rozsos István, Wimal Morapityie, Szász Endre, Varga Béla, Lamperth Mónika, Szekeres Imre, Boross Péter, Hiller István, Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, Herényi Károly, Konyári János, Kolber István.)

Zsíros Rózsa - A ​siker nyomában I.
Zsíros ​Rózsa könyve egy készülő könyvsor első darabja. Három sikeres életút olvasható a kötet lapjain. Hardy Ilona az újkori magyar tőzsde megalapítója, az Aranykor Nyugdíjpénztár alapító elnöke, Schiller Péter az Opel kereskedőhálózat magyarországi létrehozója és Esztergályos Jenő az Apáczai Kiadó megtermetője, az ország legnagyobb magán-tankönyvkiadója vall a sikerről, a családról, ahonnan jöttek, tanulmányaikról és arról az útról, melyet eddig megtettek. A portrék színesek, vonzóak, azzá teszi őket alanyuk, akikből sugárzik a hit, a meggyőződés: értelmes életet érdemes élni, s ehhez nem csupán szerencse, hanem akarat, önbecsülés és jó helyzetfelismerés is szükséges. - Érdemes ajánlani mindazoknak, akiket érdekel a mások életútja, életvezetési módszere.

Szuhay Balázs - Kiadom ​magam
E ​könyvben - mint a cím jelzi - kiadom magam. Hogy ki vagyok? Az elmúlt fél évszázadot átélt magyar állampolgár. Életem tehát nem unalmas tespedésben telt. Oly pályát választottam, mely - bár sokat vesztett hajdani "titokzatosságából" - kívülről csillogóbbnak tetszik, mint amilyen valójában. De belülről is szép. Nehéz, de elhagyhatatlan. Szerencsés sorsom olyanokkal hozott össze, kiket én nem tudok elfeledni. Szeretnék segíteni az olvasónak, hogy ő se feledje őket. Megpróbálom megmutatni magamat, s azokat, kiket szerettem, tiszteltem. Úgy, ahogyan én láttam őket. Csortos Gyula inasa egyszer rossz fát tett a tűzre. Csortos kirúgta. Az inas jogosnak tekintette az ítéletet, de kérlelte a Mestert, hogy cselédkönyvébe ne írja be távozásának okát. Írjon jó véleményt róla, akkor könnyen el tud majd helyezkedni. Csortos megszánta, és hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon, ezt írta cselédkönyvébe: "Akinek pont ilyen kell, annak melegen ajánlom!" Én sem tudok mást írni könyvemről. Akinek pont ilyen kell, annak melegen ajánlom!

Eörsi István - A ​szabadság titokzatos bája
Tavaly ​válogatott publicisztikai írásaim randevúztak egy molett kötetben, most esszéim, kritikáim és portréim szívósabbnak becsült egyedei ünneplik harminc éves éretlenségi találkozójukat. Reményeim szerint ugyanis az 1967-ben születettek legalább abban megegyeznek az újszülöttekkel, hogy a provokáció energiái megóvják őket az eminensek erényeitől: a kiegyensúlyozottságtól és bölcsességtől, mely utóbbi tulajdonság hordozói megbékélnek a világ állapotával, és – kedvelt Brechtem meghatározása szerint – vágyaikat nem töltik be, hanem elfelejtik. Egyébként sokminden megváltozott tavaly óta: másképp hívják könyvem kiadóját, más művész tervezte a borítót, mely a maga részéről elvesztette régi keménységét. A válogatás nehezebben ment, mert gyakran tétováztam egyenértékű írások között, és mert túl sokat kellett időznöm számomra létfontosságú halottak társaságában. És amikor már lezártam ezt a könyvet, tovább szaporodott a számuk: meghalt a Költő, és még egy Kaddist sem mondhattam érte, mert nála is eltökéltebb ateista vagyok. Nem változott ellenben az a tapasztalatom, hogy a műfajok nálam egymásba olvadnak. Van, aki ezt hibámul rója fel. Védekezésképp szerényen Goethéhez folyamodom: Csak érzésem, véleményem szerint írtam mindig nektek – így hasítom szét a lényem, s megmaradok mindig Egynek.* *Vigyázat, ez is provokáció!

Kollekciók