Ajax-loader

'életmű' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Világirodalmi ​arcképcsarnok I-II.
Hegedûs ​Géza könyve 100 alkotó életútját tárja elénk mívesen megírt miniesszékben, amelyekben a pontosságra, megbízhatóságra való törekvés jól megfér a könnyed hangvétellel, az olvasmányos, színes stílussal és a közvetlen elõadásmóddal.

Varga József - Ady ​és műve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Shane Salerno - David Shields - Salinger
J. ​D. Salinger tíz évig írta, majd haláláig keserülte a Rozsban a fogó-t. A könyv megjelenése előtt második világháborús veterán volt, poszttraumásstressz szindrómával; a háború után mást se keresett, mint sebzett pszichéjének gyógyírját. A "gimis srác"-ról szóló regény hatalmas sikere mítoszt szült: Salinger, akárcsak Holden, érzékeny mimóza, túl jó erre a világra. Ezek után egész életében sikertelenül békítgette önnön két szögesen ellentétes verzióját: a mítoszt és a valóságot. A Rozsban a fogó-ból több mint 65 millió példány fogyott, és továbbra is évente több mint félmillió fogy; nemzedékek számára meghatározó mű, maradandó amerikai kamasz-totem. Salinger karcsú életművének - négy rövid könyvének - kulturális súlya, hordereje szinte páratlan a modern irodalomban. A kritikusok és a köz fél évszázados játszmája, hogy az emberben a műve révén olvassanak, az embert ugyanis nem lehetett szóra bírni. Salinger epikai alteregó-telitalálata, megszállottan őrzött magánszférája, bevehetetlen bunkere - makacsul közre nem bocsátott írásainak tetemes titkos tárháza - megközelíthetetlen legendává terebélyesedett. Salinger rendkívül bonyolult, mélyen ellentmondásos személyiség volt. Valótlanság - hiába sulykolták nekünk -, hogy életéből az utolsó ötvenöt évet visszavonultságban töltötte; nagy utazásokat tett, sok viszonya, életre szóló barátsága szövődött, falta a tömegkultúrát, sűrűn példázta sok tekintetben mindazt, amit írásaiban bírált. Dehogy volt ő remete, állandó párbeszédet folytatott a világgal, hogy remetehírét erősítse. Magánszférát akart igazából, de a remeteséggel járó írói hallgatás idővel ugyanolyan védjegye lett személyének, mint a Rozsban a fogó. Sokat elemezték már, milyen nehéz lehetett Salingernek a mítosz árnyékában élni és dolgozni, amit kár tagadni; mi bemutatjuk, ő maga is mennyire gerjesztette nagy átéléssel ezt a mítoszt. Három célt tűztünk magunk elé: hogy megtudjuk, Salinger miért hagyott fel a publikálással; miért vált köddé; és min dolgozott haláláig, negyvenöt éven át. Kilenc év alatt, öt kontinensen, több mint kétszáz személlyel készítettünk interjúkat, közülük addig sokan nem voltak kaphatók nyilatkozatra, a mi kérésünknek azonban mind készséggel tettek eleget. Szándékunk, hogy sokrétűen mutassuk meg Salingert, a számára életre szóló kötődést jelentő második világháborús elhárító ügynöktársak, a szerelmek, barátok, gondviselők, diáktársak, valamint a szerkesztői, a kiadói, a New Yorker-es kollégái, rajongói, ócsárlói és még sok jelentős személyiség személyes vallomásával arról, hogyan hatott életükre, munkájukra, nagy általánosságban a kultúrára. Az általunk most először közreadott anyag - több mint száz fénykép, jegyzőkönyvek, naplók, levelek, emlékiratok, bírósági feljegyzések, tanúvallomások, titkosság alól nemrégiben feloldott katonai iratok szemelvényei - reményeink szerint sok ténybeli pontosítást és jelentős felfedezéseket nyújthat. Kiemelten világítunk rá az életút utolsó ötvenöt évére, arra a korszakra, amely Salinger korábbi életrajzírói számára nagy részt homályban maradt.

Lengyel_b%c3%a9la_gorkij
elérhető
0

Lengyel Béla - Gorkij
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balogh László - József ​Attila
József ​Attila életútjának, költői fejlődésének, művészi eredményeinek számtalan részletkérdését vonták új fénybe a kutatók az utóbbi években, s számos érdekes könyv összegzi pályájának egyes szakaszait és művészetének korszakos, egyetemes jelentőségét. Balogh László könyvében egyesül a tudományos igényesség a szenvedélyes, vonzó előadásmóddal. Olyan kutató munkája ez, aki szereti és legbensőbb vonatkozásaiban is érti nagy költőnk egész életművét.

Hajdu Ráfis - Sarkadi ​Imre
Tartalom Debrecentől ​- Debrecenig Előjáték A felszabadulásig Leszámolás a mítoszokkal Novellák Új úton Gál János útja Bukdácsolva Út a tanyákról Rozi A teljesség felé Szeptember Vihar előtt Válság és kiteljesedés Válság Kettősség vagy egység? Oszlopos Simeon Bolond és szörnyeteg Elveszett paradicsom A gyáva Jegyzetek

Tüskés Tibor - Nagy ​László
A ​szerző - munkájáról: „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala« : a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti."

Vargha Kálmán - Gelléri ​Andor Endre
Vargha ​Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.

Benedek István - Benedek ​Marcell
„Félrevezető ​volna, ha azt a címet adnám ennek a könyvnek: »Apám regénye«. Több és más akar lenni, életrajzon kívül korrajz is, a korrajzon belül kissé az irodalom egy szakaszának fejlődéstörténete, de úgy, hogy akarva-akaratlan kibontakozik belőle egy család életrajza, olyan családé, amely három nemzedéken keresztül eljegyezte magát az irodalommal.”

Kvétoslav Chvatík - Milan ​Kundera regényeinek világa
Milan ​Kundera írásainak megjelenése Magyarországon eseményszámba megy: Közép-Európának ez a sarka is figyel rá, várja műveit. Kundera nemcsak regényeiben, de esszéiben is tanúságot tett már róla, milyen szigorú bírája az irodalomnak - önmagának is. Munkásságáról ezúttal emigráns sorsában osztozó honfitársa, a prágai strukturalista iskola neveltje, a konstanzi egyetemen modern irodalomelméletet és -történetet előadó Kvetoslav Chvatik elemzését olvashatjuk. Chvatik minden előadásában és művében arra törekszik, hogy dinamikus, átfogó képet adjon a regényről mint autonóm művészeti formáról. Nem csoda hát, hogy éppen Kunderát és írásművészetét választotta témájául, hiszen számára - és nyilván még sokak számára - Kundera a par excellence regényíró. Ahogyan Kundera a regény egészének jelentésére teszi a hangsúlyt, Chvatik is egységében szemléli a teljes életművet, kimutatja logikus felépítését, visszatérő témáit. Kronológiai rendben elemzi Kundera műveit, a világirodalom egészébe, a XX. század második felében irodalmi folyamataiba illesztve bele őket. Szerinte Kundera volt az, aki a hatvanas években visszahelyezte jogaiba az elbeszélést mint olyat, és ami nem kevésbé fontos, az elbeszélőt, a narrátort, akinek van mersze beleavatkozni, beleszólni a történetbe. S bár főt hajt a szerző előtt, aki úgy tartja, magánéletéhez, pályája bukkanóihoz senkinek semmi köze, mert csak a mű számít, a regények szempontjából lényeges zenész és filmes múltról, közéleti szereplésről mégiscsak szót ejt, vizsgálja az írói életrajz és írói életmű viszonyát, meglepő összefüggéseket tárva fel. Jóvoltából beleszagolhatunk annak a közép-európai forrásvidéknek a levegőjébe, ahol ez az egyetemes, metafizikus témák felé forduló írásművészet gyökeredzik. Chvatik monográfiája, amelynek függeléke Kundera néhány cikkét, beszélgetést tartalmazza, lendületes, jól olvasható, modern felfogású, friss szemléletű munka.

Covers_233988
elérhető
0

Illyés Gyula - Petőfi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Így ​élt Blaha Lujza
Színháztörténetünk ​két jelentős alakja: Déryné és Jászai Mari után most a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának állít emléket ez a kis kötet. Egy színészcsaládban született kislány, aki gyerekkorában lépett először színpadra, és egész életében játszott és énekelt, a fennmaradt dokumentumok szerint - csodálatosan. Blaha Lujza élete a sikerek története, de a magyar színjátszás és a magyar színház kialakulásának és fejlődésének a története is. Ennek bemutatása által válik Karcsai Kulcsár István írása nemcsak érdekessé, hanem hasznossá is.

Forrai Gábor - Rudolf ​Carnap
Rudolf ​Carnap (1891-1970) német származású filozófus és logikus, a logikai pozitivizmus nevű irányzat vezéralakja. 1935-ig a Bécsi Kör, a legjelentősebb logikai pozitivista csoportosulás tagja volt, majd haláláig az Egyesült Államokban dolgozott. Frege logikájától és Rusell episztemológiájától befolyásolva arra törekedett, hogy létrehozza azt az elméleti keretet, amelyben a tudomány racionálisan rekonstruálható, azaz a tapasztalat szolgáltatta tényanyagból logikailag kifogástalan módon felépíthető. A könyv végigkíséri Carnap nézeteinek alakulását, figyelmet fordítva arra, hogy a program megvalósítása körben felmerülő problémákra miként dolgozott ki Carnap újabb és újabb megoldásokat. Jóllehet a logikai pozitivista program végső soron megvalósíthatatlannak bizonyult, a megvalósítási kísérletek során létrejött egy új filozófiai diszciplína, a tudományelmélet. Logikusként Carnap A nyelv logikai szintaxisával és szemantikai írásaival beírta magát Frege, Russell és Tarski mellé a huszadik századi logika klasszikusainak sorába.

Darai Lajos Mihály - Karl ​Popper
Karl ​Popper osztrák származású angol filozófus, logikus, szociológus. Elméleti munkásságának fő területe: a tudományos megismerés módszerének vizsgálata. Kritikailag kapcsolódik századunk ismert pozitivista filozófiai csoportosulásához, a "Bécsi Kör"-höz, melynek különösen szubjektivizmusát bírálja. Popper, szociológiai nézeteit tekintve, a polgári demokrácia védelmében lépett fel. Ilyen értelemben a fasiszta-fasizálódó rendszerek kritikusa. Ugyanakkor azonban, szintén a "tiszta demokrácia" álláspontjáról, támadta a szocializmus társadalmi-politikai berendezkedését is. Szocializmuskritikáját Popper a közgazdász F. A. Hayeknek a szocialista tervgazdálkodás elleni érveire alapozta. A marxizmust megsemmisíteni szándékozó historicizmuskritikája és a szocialista társadalmakra rávarrt zártságvádja szintén fontos eleme Popper marxizmus- és szocializmuskritikájának. Popper a marxizmus ellenében az ún. kritikai racionalizmus elvét vonultatja fel; a létező szocializmus helyett pedig a "nyílt társadalom" koncepcióját javasolja. - A könyv részletesen ismerteti Popper nézeteinek történeti-eszmetörténeti hátterét, s tárgyilagos marxista elemzését adja a tudományfilozófiája és társadalomfilozófiája közötti benső összefüggéseknek.

A. I. Gesszen - Így ​élt Puskin
A ​klasszikus orosz irodalom legnagyobb költőjének életrajza kerül most az olvasó kezébe. Százegynéhány oldal egy olyan pályáról és életműről, amely irodalomtudósok százainak nyújtott kutatási lehetőséget, és amiről könyvtárnyi anyagot írtak - bizony nem sok. Mégis elég ahhoz, hogy nagy vonalakban betekintést nyújtson A. Sz. Puskin rövid, mozgalmas életébe, és érdeklődést keltsen költészete iránt. Ennek a kis kötetnek külön nevezetessége, hogy szerzője, a kilencvennyolc éves A. I. Gesszen, jeles Puskin-kutató, külön a magyar ifjúság számára írta e művét. A kötet több, mint száz dokumentumértékű képpel jelenik meg.

Földes Anna - Így ​élt Móra Ferenc
Móra ​Ferenc több mint hét évtizede a gyermekek egyik legkedvesebb és legolvasottabb írója. Mi a titka művei hosszú életének? Minden bizonnyal az író mély embersége, saját élményeiből fakadó rokonszenve az életben botladozó szegény emberek és gyerekek iránt. Móra azonban nemcsak a gyerekek írója volt, felnőtteknek írt regényei is jelentősek, és mint újságírót, közéleti embert is számon tartjuk a század első harmadának életében. Földes Anna a magyar kultúrélet egyik legtermékenyebb alakját állítja elénk Móra Ferencről írott életrajzában, megmutatva, hogy a külső eseményekben nem is olyan gazdag életpályán milyen mélységek és magasságok mutatkoznak. A XX. század elejének irodalmi élete és benne szinte külön világként Szeged pezsgő levegője tárul az olvasó elé ebben a gazdagon illusztrált kötetben.

Hovanyecz László - Értékteremtők ​2011
Az ​Értékteremtők idei kötetében Erdős Tibor, Halász Judit, Kaján Tibor, Kántor Lajos, Ranschburg Jenő, Romány Pál és Szakcsi Lakatos Bélával ismerkedhet meg az olvasó.

Szab%c3%b3_dezs%c5%91_ady
elérhető
1

Szabó Dezső - Ady
"Történelmi ​tény" - írta Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében -, hogy a húszas évek kezdetén Szabó Dezső volt a szellemi Magyarország legfontosabb embere. Egy egész nemzedék az ő könyvein keresztül alakította ki életformáját, az ő szemével nézte a szellem jelenségeit; előző korok vívmányaiból, a Nyugat-mozgalomból, ami maradandó, még Ady Endre is, csak rajta keresztül jutott el a magyar ifjúság nagy részéhez. Ez az átközvetítés a legnagyobb érdeme." Vajon milyen volt ez a Szabó Dezső festette Ady-kép? Hogyan látta, láttatta ez a szertelen, szélsőséges, különös alkotó századunk nagy lírikusát? Erre segít választ adni e kötet két tanulmánya.

Kozma Dezső - Mikszáth ​Kálmán
"Ellenállhatatlan ​mesélő, kiapadhatatlan humorista, változatos, színes alakjai legalább annyira jellemzik, mint szellemes ötletei, közvetlen elbeszélői magatartása éppúgy, mint kivételesen természetes hangja. Az író-utódok közül sokan és sokat tanultak tőle, századunk olyan alkotói is, mint Móricz Zsigmond vagy Krúdy Gyula. Móricz az élet, az emberek illúziók nélküli, éles szemű megfigyelőjét látta és tisztelte benne elsősorban, ezért érezte magához közel, Krúdyt a mikszáthi világ különös alakjai, emlékezésben fogant hangulatai nyűgözték le."

Kónya Judit - Sarkadi ​Imre
"Apja ​afféle duhaj dzsentri volt, anyja parasztszármazék, »lentről« került a házba, amelynek aztán haláláig »úrnője« lett. A különös, de mégis oly természetes frigyük gyermeke szóval erről sohasem beszélt. Annál többet mozdulataival, különösen vegyített gondolataival, írásainak fölényes és ugyanakkor fogcsikorgatóan tiborci mondataival. Dózsa György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel" - írja Illyés Gyula a modern magyar irodalom egyik legbonyolultabb, feloldatlan kettősségek erőterében élő egyéniségéről, Sarkadi Imréről, akinek életútja és írói pályája elválaszthatatlanul összeszövődött a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. Kónya Judit kitűnő tanulmányában izgalmasan és pontosan mutatja be Sarkadi életútját, az elbeszélések, regények és drámák megszületésének emberi és társadalmi körülményeit s a megrendítő hirtelenséggel lezárt életmű belső tájait. A gyermek- és ifjúkor jellemformáló, irányadó élményeitől a végzetes mélybe zuhanásig felidézi az író sorsának-életének minden meghatározó fordulatát, s ezzel egyidejűleg nagy meggyőző erővel érzékelteti, hogy az önkifejezés elemi vágya, a cselekvés öröme, a hétköznapok vállalása, az önkínzó igazságkeresés, a morális tisztaság igénye milyen összetett és jelentős életművet hozott létre.

Fülöp László - Élő ​költészet
Egy ​nagyobb lélegzetű - az elmúlt harminc év magyar költészetét áttekintő- tanulmányt és tizenegy kisebb-nagyobb költőportrét tartalmaz a kötet. A fiatal debreceni irodalomtörténész és kritikus abból az alaptételből indul el, hogy a magyar líra sohasem volt egyhangú, mindig sokszínű volt és gazdag, a felszabadulás azonban "távlatnyitó lehetőséget" teremtett továbbgazdagodásához. Ezt bizonyítva elemzi a különböző lírai irányzatokat és törekvéseket. Nem mindent átfogó líratörténetet írt; könyve inkább műhelytanulmány, kísérlet. Nemcsak vagy nem a legnagyobb költői teljesítmények foglalkoztatják, hanem tegnapi és mai költészetünk problémái, olyan problémák, amelyek vitát kavartak; viták, értékelések, amelyek szerinte helyreigazítást igényelnek. Szerényen és rokonszenvesen vitatkozik, nem dönt, nem ítélkezik, csak hozzájárul véleményével a vitatott kérdések megoldásához. Roppant anyagismeret s tárgya odaadó szeretete jellemzi. Tiszteletet ébreszt benne minden nagy teljesítmény, azok is, amelyek nem állanak közel szívéhez-ízléséhez, de mindig őszintén megvallja, kik és miért kedvesek neki a mai magyar lírából. És ez a tárgyilagossággal párosult elfogultság teszi élvezetessé, rokonszenvessé írásait.

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
1926. ​március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.

Takács Tibor - Móra ​igazgató úr
Takács ​Tibor kivallatta Móra Ferenc kitűnő munkatársát, Kotormány János múzeumi altisztet, aki a nagy író "jobb keze és mindenese" volt, és akit az író számtalan művében jelenít meg: ő a "múzeumi János", a "hivatali János", a Móra "személye körüli miniszter", "a helyettes kán". Kotormány számtalan hosszabb-rövidebb történetet mondott el, ezek mind igen jellegzetesek, és olyan mélységeket tárnak fel Móra mindennapos életéből, alkotói tevékenységéből, amelyeket csak az az ember vehetett észre, aki tiszta, látó szemmel élt, és dolgozott együtt Móra Ferenccel. Nagy értéke a műnek, hogy a szerző nemcsak a nagy író életével ismerteti meg az olvasót, hanem Kotormány János vonzó alakját is megeleveníti.

Czine Mihály - Móricz ​Zsigmond
"Klasszikusaink ​műveit százezrek olvassák, a róluk szóló irodalmat csak kevesen, mert a babona szerint az irodalomtörténet nem sokak olvasmánya. Pedig egy ilyen könyv is lehet érdekes, lebilincselő. Czine Mihály irodalomtörténész műve is ilyen: ha olvassa az ember, úgy érzi, regénybe fogott."

Kelemen János - Benedetto ​Croce
Benedetto ​Croce, a marxista Antonio Labriola tanítványa, a XX. századi Olaszország legnagyobb hatású polgári gondolkodója. Budapesttől Amerikán át Japánig olvasták és kommentálták műveit. Esztétikája és a történelemről kialakított koncepciója filozófus nemzedéket nevelt. Gramsci, akinek munkásságában szintén kimutatható Croce hatása, a korabeli Európa legnagyobb élő gondolkodójának nevezte. Jelen munkájában a szerző Croce fejlődését mutatja be. A filozófiát, az esztétikát, az irodalomtörténetet és a történelmet felölelő gazdag életművéből a marxizmushoz, a német klasszikus filozófiához és az olasz kulturális hagyományokhoz való viszonyát, intuíció-elméletét, szellemfilozófiai rendszerét és a történelmi megismerésről szóló tanítását elemzi. Összehasonlító vizsgálatok segítségével jelöli ki helyét a modern polgári filozófiai irányzatokon (főleg a pozitivizmus-antipozitivizmus ellentétén) belül. Megmutatja, hogy Croce álláspontját a történelmi ismeret természetéről és a történeti magyarázatról folyó mai vitákban is érdemes figyelembe venni, mivel jellegzetes - bár komoly kritikával kezelendő - megoldási típust képvisel.

Levendel Júlia - Így ​élt Anton Csehov
Anton ​Pavlovics Csehov (Антон Павлович Чехов) (Taganrog, Orosz Birodalom, 1860. január 29. – Badenweiler, Németország, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. A 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója. wikipedia

Nemes Nagy Ágnes - A ​gyufaskatulyától Prométheuszig
Nemes ​Nagy Ágnes költői és esszéírói életművét kiegészíti és értelmezi az a félszáznál is több interjú és beszélgetés, amelyeket 1966 és 1990 között készített. Mindazt, amiről verseiben oly kivételes nyelvi sűrítettséggel, tanulmányaiban oly éles tisztánlátással beszél, itt az élő hang közvetlenségével, könnyedén társalogva mondja el olvasóinak. De az interjúk nem csak saját művészetébe és gondolkodásmódjába vezetnek be. A huszadik század második felében Nemes Nagy Ágnes azon kevesek közé tartozott, akik a nőket képviselték a nyilvánosság előtt. Ő maga is tudatában volt társadalmi szerepének, és sok újságíró, szerkesztő is észrevette ezt, s folyamatosan teret adtak véleményének. A kötet, amely Nemes Nagy Ágnes valamennyi ismert, nyomtatásban megjelent interjúját közli, így valóságos szellemi bédekker. Egy nagy költő kalauza a világban való eligazodáshoz.

Leonard_%e2%80%8bcohen
Leonard ​Cohen Ismeretlen szerző
elérhető
7

Ismeretlen szerző - Leonard ​Cohen
41 ​év, 26 interjú, 19 vers angolul és magyarul "Elegáns és előzékeny társalgó, az interjúk szerzői ezt szinte egységesen tanúsítják. Viszont keselyűként csap le a jó kérdésekben rejtőző szellemi prédára. Persze hogy finoman narcisztikus, amikor a szellemi teljesítményéről van szó, mégis végtelenül szerény, és híján van az üres öntetszelgésnek és önkímélésnek. Sose álszent, mindig szókimondó." -Müller Péter Sziámi "Az ember, aki ezekből a beszélgetésekből kirajzolódik, éppolyan bonyolult és meglepő, mint a karrierje. Kijelenti, hogy nem kedveli a beszédet, ugyanakkor időnként kifejezetten bőbeszédű. Éveken át szinte bárkinek, időbeli korlátozás nélkül nyilatkozik, majd hosszú évekre visszahúzódik egy zen kolostorba, és egyáltalán nem ad interjút. A legtöbb újságíró elbűvölő úriemberként emlegeti, de néhányan szóvá teszik megkérdőjelezhető viselkedését és részeg locsogását. Cohen érzelmi állapotai éppoly változatosak ezekben a beszélgetésekben, mint a témái, hangulatait mégis nehéz kiolvasni belőlük. A fiatal és a középkorú Cohen hol gunyoros, hol cinikus vagy éppen játékos. És mintha nem is lenne egészen őszinte, talán még magával sem; olykor inkább szerepel, ahelyett hogy szívből szólna. De legalább következetesen érdekes, még ha ismétlésekbe, netán önellentmondásokba keveredik is. Aztán a 90-es évek végén eljön egy pillanat, amikortól kezd úgy viszonyulni mindahhoz, amit korábban mondott, mint valami "fedősztorihoz". Innentől egyre inkább lerántja magáról a leplet, sokkal nyíltabban beszél a depressziójáról, a kapcsolatairól és a pályafutásáról." -Jeff Burger "Tinédzser koromban én voltam az egyetlen a társaságomban, aki hallgatta őt, méghozzá buzgón, mindennap, az iskola után. Úgy éreztem, hogy a barátom, és ezen az érzésen a találkozásunk sem változtatott." -Suzanne Vega Leonard Norman Cohen (1934) kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró. Korunk egyik legjelentősebb előadóművésze. Jeff Burger író, újságíró, szerkesztő, a Springsteen on Springsteen című könyv szerkesztője. Rendszeresen publikál a Barron's, a Family Circle, a GQ, a Los Angeles Times és a Reader's Digest magazinokban. Ridgewoodban (New Jersey) él.

Kollekciók