Ajax-loader

'atomenergia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Marc Elsberg - Blackout
Februári ​fagyok söpörnek végig Európán, amikor a kontinens szinte teljes elektromos hálózata összeomlik. A következmények katasztrofálisak. A sötétbe borult utakon egymást követik a karambolok, leáll a fűtés, a vízszolgáltatás, a mobilok feltölthetetlenek, az internet elérhetetlen. Piero Manzano, az olasz informatikus hackertámadást vél felfedezni a háttérben, de gyanúja a hatóságoknál süket fülekre talál. Az Europol terrorelhárító szakértője, François Bollard végül meghallgatja, ám ekkor olyan e-maileket fedeznek fel Manzano laptopján, amelyek rá terelik a gyanút. A támadók agyafúrtak és kíméletlenek. Európában atomkatasztrófák fenyegetnek, az emberek elegendő élelem, víz, üzemanyag és orvosi ellátás nélkül vegetálnak sötét, fűtetlen lakásaikban. A túlélésért folytatott küzdelem hamarosan oda vezet, hogy a rend már csak a katonaság bevetésével tartható fenn... Napjaink egyik legnagyobb német regénysikere olyan kérdéseket vet fel, melyekre az emberiségnek mielőbb választ kell találnia. Mert holnap talán már túl késő lesz...

Frederik Pohl - Csernobil
Frederik ​Pohl, az amerikai science fiction klasszikusa váratlanul megdöbbentő dokumentumregénnyel lépett olvasói elé. A csernobili atomerőműben történt robbanás esetét írta meg, felsorakoztatva regényében hősöket és gyávákat, tehetetlen bürokratákat és energikusan cselekvő személyiségeket, azokat, akik részesei, szenvedő alanyai vagy önfeláldozó szereplői voltak századunk egyik riasztó balesetének. Széles körképet fest a regény a szovjet társadalomról, polgárairól és vezetőiről s a küzdelemről, amelyet az újítás hívei a maradisággal folytatnak. Lángol az erőmű, füstfelleg borítja az eget, terjed a radioaktív sugárzás, a maguk teljességében mutatkoznak a modern technika veszélyei, bekövetkezett az, amire a science fiction írók számos könyvben figyelmeztették az emberiséget. A valóság túllépett a legmerészebb képzeleten... Pohl a szovjet hatóságok és irodalmi szervek segítségével elolvashatta a dokumentumokat, szemtanúkkal, résztvevőkkel beszélgetett, s a tényekből kiindulva, óriási írói tapasztalatát felhasználva, páratlanul izgalmas és fordulatos, felelősséggel teljes regényt adott olvasói kezébe.

Kirády Attila - Csernobil-vádirat
Özv. ​Szabadszállási Kálmánné: "A halálos ágyán arra kért: Kicsim, bizonyítsd be, hogy minket beleküldtek a halálba. Akkor megfogadtam, ha beledöglök is, a végére járok ennek a borzalomnak. Én mindent megtettem..." Özv. Kiss Istvánné: "Hazajött és azt mondta, rendesen lemosták őket, meg a cégnél is közölték, hogy nem lesz semmi baj. Aztán elkezdett vérezni, 30 kilót fogyott, kihullott a haja és annyiféle áttételes rákja lett, hogy számolni sem tudtam már." Özv. Szívós Gézáné: "Nem akarom exhumáltatni, nem akarom bolygatni a sírját, a férjemet már senki sem adhatja vissza nekem." Özv. Kosáry Jánosné: "Bementem az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetbe, és sírtam, könyörögtem, csapkodtam az asztalt, mert látni akartam a férjem holttestét. Pár nap múlva egy urnában kaptam meg a maradványait." Szabó István, halála előtt két nappal: "Tudom, hogy én is Csernobil miatt halok majd meg, de nincs hová fordulnom, mert nincs már időm..." A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett Szabadszállási Kálmán kamionsofőr perében. A jogerős ítélet kimondta: a férfi azért halt meg, mert 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa után nem sokkal a veszélyes térségbe küldték. Az ítélet nyomán Kirády Attila és Vujity Tvrtko újságírók keresni kezdték azokat a kamionsofőröket, akik szintén ott jártak. Ki engedte ki ezeket az embereket? miért nem mondta nekik senki, hogy életveszélyes területre mennek? Kik tiltották le akkor a veszélyt jelző híreket? A Csernobil-vádirat végére talán az is kiderül, miért kellett meghalniuk a magyar kamionsofőröknek.

Szvetlana Alekszijevics - Csernobili ​ima
1986. ​április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla. A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.

Maurice Goldsmith - Frédéric ​Joliot-Curie
Joliot-Curie ​egyedülálló módon képviselte nemzedékének azt a tudóstípusát, aki felismerte a tudomány és társadalom összefüggéseinek rendkívüli fontosságát és felelősségét. Élete nehéz harcokban telt el. Mint a világ egyik vezető fizikusa csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, belépett a Francia Kommunista Pártba, a felszabadulás után a Francia Atomenergiai Bizottság főbiztosa lett, harcolt az atomenergiával való visszaélés, az atombomba gyártása ellen, amelyet a tudomány elárulásának tekintett. A nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és vezetője volt. A harmincas évek elején Joliot-Curie és felesége, Irène Curie közös kutatómunkájukkal felfedezték a mesterséges radioaktivitást. A szerző elsősorban politikai partnere volt Joliot-Curie-nek, jól ismerte barátait és ellenfeleit, az akkori tudományos és társadalmi erőviszonyokat. A tudós-politikus életútja mögül a kor társadalmi problémái is kirajzolódnak.

Piers Paul Read - Uramisten, ​mit tettünk!
A ​szerző nem ismeretlen a magyar olvasónak: "Életben maradtak" című könyve, amelyből nagy sikerű film is készült, több kiadást élt meg nálunk. Az andokbeli légi katasztrófa túlélőiről készült dokumentumkötet a horrorfilmek izgalmával jeleníti meg a valóság horrorját. Ennek a könyvnek a 68. oldalán a csernobili atomreaktor robban fel, hogy a valóság horrorja itt is túltegyen a legszörnyűbb kitaláción. A vezetők az atombiztos óvóhely mélyéből utasítják az embereket, nézzék meg, mi történt. A szerencsétlenek minden védőfelszerelés nélkül mennek a biztos halálba. Mert a nyilvánvaló ténnyel először senki sem mer szembenézni. Aztán már a páni félelem alakítja az eseményeket. Amelyeknek emléke bennünket tölt el szívszorító rémülettel. Főként amiatt, mert még ma sem tudjuk pontosan, mi történt. Talán mégis kisebb a baj, mint először hitték? Talán nem is azokat a falvakat evakuálták, amelyeket kellett volna? Read ezt a katasztrófát írta meg lélegzetelállítóan, regényszerűen. A mentőket, akiknek bőrét összeégette a haldoklókból áradó sugárzás, az orvosok emberfeletti munkáját, akik szintén sugárfertőzöttek lettek, a kétségbeesett feleséget, aki Leninhez imádkozik a mauzóleumban, hogy megmentse a férjét... A magyar könyvpiacon még nem jelent meg ilyen színvonalú dokumentumregény: adatokkal, térképekkel, jegyzőkönyvekkel. A valóság szörnyűségeivel.

Robert Merle - Nekünk ​nem kel föl a nap
A ​mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól. A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai - sajnos - ma is aktuálisak." (a Kiadó)

Sárhidai Gyula - Atom-tengeralattjárók
Az ​első és a második világháború idején a tengereken minden hajó feszülten figyelte, nem tűnik-e fel valahonnan a "lopakodó tengeri farkas", a tengeralattjáró. A tengeralattjáróktól való félelem nem volt alaptalan. Igaz, a haditechnikai eszközök fejlődése során a tengeralattjárók ellen folyó harc is egyre eredményesebb lett, mégis megtartották a jelentőségüket, sőt az 1950-es évek végétől szerepük a katonapolitikai helyzet és az erőviszonyok alakításában egyre nő. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy az 1950-es évektől megoldódott a hadászati rakéták mozgatható elhelyezésének a kérdése, a rakétafegyverek a szárazföldi silókon kívül a tengeralattjárókon is megjelentek (a tengeralattjárókra költözhettek). Ezzel a megoldással nagy hatótávolságú, csapásmérő tengeralattjárók bővítették az arzenálok amúgy is rendkívül változatos sorát. A ballisztikus rakéták szolgálatba állítása óta a hadászati nukleáris fegyverrendszerek közül legvédettebb a rakétahordozó atom-tengeralattjáró. Ez önmagában is bizonyítja e korszerű haditechnikai eszköz jelentőségét. Tekintsük át, hogyan lett a technika fejlődése során a sok áldozatot követelő vízi járműből napjaink egyik legjelentősebb fegyvere.

Tóth Béla - Atomkihívás
Tóth ​Béla 1930-ban született a Szabolcs megyei Újfehértón. 1950-ben érettségizett a budapesti Toldy Gimnáziumban. 1955-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett a moszkvai Mendelejev Egyetemen. Ezután meghívták a Központi Fizikai Kutató Intézetbe, ahol - harmadmagával - megalapította a Reaktorkémiai Osztályt (a későbbi atommag-kémiai kutatások bázisát). Itt, 1956 márciusában - Magyar-országon elsőként - megvalósította az atommaghasadást. 1961-ben a „világviszonylatban is kiemelkedő minőségű radioaktív izotópok előállításáért" Akadémiai Díjat kapott. 1966-ban - szintén a Mendelejev Egyetemen - megvédte tudományos disszertációját a maghasadás és az ultramikrokoncentrációjú anyagok termodinamikája terén, majd ugyanezen a területen végzett munkásságáért 1968-ban elnyerte a „Műszaki Doktor"-i címet (a Budapesti Műszaki Egyetemen). 1978-ban és 1980-ban Los Alamosban (USA) - posztgraduális képzésben - újabb diplomákat szerzett a hasadóanyagok vizsgálata terén. A tudományos kutatómunka mellett folyamatosan oktatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol az 1960-as évek közepén - a mai napig is népszerű - új tárgyat vezetett be „Nukleáris kémiai technológia" címmel, majd az 1980-as évek végén ismét új főtárgyat kezdett oktatni „Nukleáris környezetvédelem" címmel. 1978-ban meghívták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, ahol - mint az ENSZ hivatalos hasadóanyag-ellenőre - közel hat éven keresztül ellenőrizte az „Atomsorompóegyezmény" betartását (2 évig az USA és Kanada, közel 4 évig pedig az akkori közös piaci országok ellenőreként). Az 1980-as évek második felében - 5 éven keresztül - a paksi atomerőmű tudományos tanácsadójaként is működött. Itt - több jelentős tanulmánya mellett - egyik értelmi szerzője, majd a megvalósítás szervezője volt az 1990-es évek elején a (NAÜ anyagi támogatásával) létrehozott Nemzetközi Központnak az atomerőművek karbantartására. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A kiváló tudós műve sok évtizedes egyetemi előadásainak és részben saját tapasztalatainak egy különleges összefoglalása a szélesebb olvasóközönség számára az atomenergiáról, erről a sokak számára ma is félelmetesnek tartott erőforrásról.

Dexter Masters - Baleset
Los ​alamosban balul üt ki egy kísérlet, egy atomtudós sugárfertőzést kap. Gyorsítva vár rá Hirosima sok túlélőjének tragikus sorsa, lassú, kínos halála. Miközben a halálra ítélt tudós gondolataival mi is végigkövetjük - nemcsak tudományos, hanem emberi, etikai szempontból is - az atombomba megalkotásának folyamatát, Los Alamos történetét, érdekes képet kapunk a magyarok szerepéről a huszadik század legfélelmetesebb találmányának létrejöttében.

Stolmár Aladár - Az ​én Csernobilom
Stolmár ​Aladár egyike az első magyar atomerőműves mérnököknek. Moszkvai tanulmányai után a Paksi Atomerőmű tervezése során a szovjet partnerekkel közösen ő dolgozta ki az új, a nemzetközi előírásoknak megfelelő atomerőművi biztonsági szabványt a szovjet VVER típusú atomerőművekre. Ehhez kapcsolódott az eleddig még nem publikált meghiúsult kísérlet is, mely a Szovjetunióban épült RBMK (csernobili) típusú atomerőműveknek ezen szabványok szerinti átalakítására irányult. 1985-ben, amikor a Paksi Atomerőművel kapcsolatos bírósági eljárásokat titkossá nyilvánították, az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt az Energiaügyi Minisztériumban (DOE) aktív szereplője volt annak a tevékenységnek, mely a Szovjetuniót történelme során először rábírta, hogy a nemzetközi közvélemény számára jelentést adjon ki egy belügyéről, a csernobili üzemzavarról. A nagy sikerű angol kiadás után végre magyarul is olvasható a szerző visszaemlékezése az érintett műszaki kérdésekre és a történelmi eseményekre, amelyeknek részese volt.

Sinka József - Bitó János - Jövőnk ​kulcsa az energia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nicholas Harris - Joanna Turner - Hihetetlen ​utazás az Univerzum végtelenjébe / Hihetetlen utazás az atom belsejébe
Bármely ​tárgyról is legyen szó - székről, rovarról vagy akár levegőről -, azt már tudhatjuk, hogy mindegyik apró részecskékből, atomokból épül fel. Az viszont már kevésbé ismert, hogy az atomok is részecskékből állnak. Olyan kicsikből, hogy a velük foglalkozó szakemberek még a legerősebb mikroszkópokkal sem láthatják őket. Ennek ellenére állíthatjuk, hogy az egész Univerzum belőlük, mint apró téglákból épül fel. Ezekből az elemi részecskékből áll össze az atom. Ha az atomok összekapcsolódnak, molekula keletkezik. Az életfontosságú szervek is molekulákból állnak. Az állatok, a növények és egyéb élő szervezetek egyaránt bolygónk, a Föld részét képezik, amely pedig a Naprendszerhez tartozó bolygók családjának a tagja. A Nap egy csillag a sok közül, amelyek galaxisunkat, a Tejútrendszert alkotják. Az Univerzumban milliárdnyi a galaxisok száma. E könyv segítségével felfedezőútra indulhatunk az Univerzumban...

Szatmáry Zoltán - Aszódi Attila - Csernobil
Csernobil. ​Ez az ukrán kisváros lassan húsz éve fogalom, amelyről szakemberek, politikusok és maga a bizonytalanságnak kitett nagyközönség vitatkozik. Az ott történtek valószínűleg örökre a világtörténelem részévé váltak, akárcsak Pompei vagy Hirosima tragédiája. A szerzők ezúttal szakemberek és nem újságírók, ezért szakszerűen ugyanakkor mindenki számára érthető módon ismertetik a csernobili atomerőmű típushibáit, a súlyos baleset okait és lefolyását, valamint az ahhoz vezető műszaki, társadalmi és politikai okokat, a kibocsátott radioaktív szennyezés földrajzi eloszlását és annak egészségügyi következményeit. Részletesen kitérnek a korabeli és a jelenlegi tájékoztatás ellentmondásaira, a média és a szakemberek felelősségére. A könyv tartalmaz egy mellékletet is az elmúlt hatvan év reaktorbaleseteiről. Szatmáry Zoltán fizikus, a Műegyetem egyetemi tanára. Annak idején személyesen részt vett a csernobili katasztrófa hazai hatásainak az elhárításában. Aszódi Attila gépészmérnök, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének az igazgatója, egyetemi docens.

Makra Zsigmond - Az ​atomreaktorokról és a radioaktivitásról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laura Fermi - Atom ​a családban
Enrico ​Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert. Fermi 1938-ban fizikai Nobel-díjat kapott az indukált radioaktivitással kapcsolatos munkájáért.

Katona Zoltán - Elemi ​részek
A ​kutatás korai stádiumában általában nem lehet látni, mi a haszna, sőt még azt sem, mi az értelme azoknak a részletkérdéseknek, amelyekkel egyes tudósok foglalkoznak. Az agyag legegyszerűbb állapotainak, az anyag mélyének, belső végtelenjének tanulmányozása azonban idáig is vázául, gerincoszlopául szolgált tudományágak egész rendszerének, s döntően határozta meg a világról kialakított felfogásunkat. Az elemirész-fizika, mint az anyag legmélyebb szerkezeti szintjét kutató tudományok egyenes ágú utódja, nemcsak a múltra hivatkozik – a jelenre és még inkább a jövőre. Kétségtelen, hogy a gyorsítók technikájának fejlődés lehetővé teheti olyan kis méretű gyorsítók építését, melyeket, mondjuk, a konzerviparban lehet hasznosítani. Kétségtelen, hogy egy szép nap a régészeti kutatásokat technikailag forradalmasíthatja az elemirész-fizika valamely „melléküzeme”. Ez azonban a jelen kutatások értékének csak homályos vetülete. Igazán csak a jövő tükre az, amely napjaink tudományos munkájának valódi nagyságát és jelentőségét helyesen mutathatja meg. Arra a pillanatra gondoljunk, amikor mai, néha kétségbeejtően esetlen, néha teljesen haszontalannak tűnő tudásunk hirtelen, új értelemben összeáll. Addig pedig mindennap tovább kell lépni, a gigászi gyorsítókban, a havasokban álló megfigyelőállomásokon, az űrlaboratóriumok műszerfalánál.

Öveges József - Kis ​atomfizika
E ​könyv íróját, a kereken negyedszáz ismeretterjesztő mű szerzőjét, a rádió- és televízióműsorok gyakori és a közönség körében népszerű vendégét minden bizonnyal nem kell bemutatnunk az olvasónak. Mostani könyvében századunk egyik legnagyobb vívmányának, az atomfizikának a fejlődését és legáltalánosabb érdeklődésre számot tartó tényeit ismerteti, az anyag, elektromosság, energia atomos voltára utaló legegyszerűbb tapasztalati jelenségektől az atommagra, meghasadásra és fúzióra vonatkozó elméleti ismeretekig, s a gyakorlati felhasználás számos eszközéig. (Természetszerűen bemutatja a radioaktív izotópok alkalmazásának módszereit, a magfizikai kutatás óriás-berendezéseit, az atom- és hidrogénbombát, valamint a hasadó- és fúziós reaktorokat is stb.) Ismeretterjesztő módszerének közismert erényei, a _fokozatosság_ és a köznapi eszközökre és érzékletes összevetésekre támaszkodó _szemléletesség_ ez esetben is biztosítja, hogy könyve nem csupán tanulságos, de egyúttal élvezetes olvasmányul is szolgál majd mindazok számára, akik ha csak elvi fokon is, de meg akarnak ismerkedni az atomfizikával.

Thomas N. Scortia - Frank M. Robinson - A ​Prometheus-válság
Parks ​nézte, amint a szabályozórudak felemelkednek helyükről a reaktor aljában, és benyomulnak a kritikus fűtőelemköteget rejtő szelvénybe. Az egyik rúd nekiütközött a kötegnek és megállt. A hidraulikus motor néhány másodpercig vinnyogva küszködött, aztán a rúd áthatolt a fűtőrudak elgörbült kötegén. - Negatív - szólalt meg az egyik technikus. Parks érezte, hogy a lenti csoporton szinte fizikai megkönnyebbülés fut át. Ekkor döbbent rá, hogy ő is visszafojtotta a lélegzetét. - Rendben van, Delano, vigye kritikus alá. Delano habozott. - A program még... - Az ördögbe a programmal, vigye le kézivel! - Hallottátok - fordult Delano a többiekhez. - Vigyétek le. - Kilencszáz Kelvin, nyolcszázötven, hétszáz... - Kritikus alatt vagyunk - szólt egy másik technikus - Infravörös kép? - Hármas. - Jelezd a MIROS központnak. - Delano a kamerába pillantott. - Ez kicsit meleg volt az ízlésemnek, Greg! - Átkozottul meleg volt - intett Parks egyetértően...

Bernhard Bröcker - Atomfizika
A ​kötet - az SH atlaszokból már jól ismert módon - színes ábrák és részletes szövegoldalak segítségével nyújt áttekintést az atom-, mag- és a részecskefizika módszereiről és eredményeiről. A tartalomból: Felfedezések; Kvantumelmélet; Atomhéj és molekula; Mérési módszerek; Magfizika; Magmodellek; Elemi részecskék; Kölcsönhatások; Detektorok; Sugárforrások; Reaktorok; Atombombák; Sugárvédelem; Izotóptáblázat; Atommagtáblázat; Fizikai állandók; Tárgymutató.

Marx György - Gyorsuló ​idő
Marx ​György olyan nem­zet­kö­zi te­kin­té­lyű tudós volt, akit erő­sen fog­lal­koz­tat­tak a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok fej­lő­dé­sé­vel kap­cso­la­tos ma­gyar és glo­bá­lis tár­sa­dal­mi prob­lé­mák is. Vá­lo­ga­tott írá­sai híven tük­rö­zik a kö­zel­múlt és a ma tár­sa­dal­mát érin­tő ter­mé­szet­tu­do­má­nyos kér­dé­sek­re vo­nat­ko­zó ki­út­ke­re­ső meg­lá­tá­sa­it, ame­lyek máig is ha­tá­so­sak. Az írá­so­kat a szer­kesz­tők hat cím köré, hat rész­be ren­dez­ték: „Földi vi­lá­gunk” fő­ként tár­sa­dal­mi kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zik; az „Én tanár va­gyok” című rész a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok ta­ní­tá­sá­val kap­cso­la­tos írá­so­kat tar­tal­maz­za; „Az Uni­ver­zum” koz­mo­ló­gi­ai té­má­jú cik­kek­ből vá­lo­gat; a „Tö­ré­keny Föl­dünk” és a „Koc­ká­za­tok” a kör­nye­ze­tün­ket fe­nye­ge­tő glo­bá­lis prob­lé­mák­ról és az atom­ener­gia sze­re­pé­ről szól; az „Ere­de­ti tu­do­má­nyos köz­le­mé­nyek” cso­port­ban pedig több­sé­gük­ben eddig ma­gya­rul még meg nem je­lent, a ku­ta­tói kö­zös­ség­nek szóló szak­cik­kek ol­vas­ha­tók Pat­kós And­rás értő for­dí­tá­sá­ban. A szer­kesz­tők a könyv né­mely fe­je­ze­tét az ak­tu­á­lis ért­he­tő­sé­get se­gí­tő jegy­ze­tek­kel egé­szí­tet­ték ki. Ju­hász Fe­renc Kos­suth-dí­jas költő – Marx György sze­mé­lyes ba­rát­ja volt, aki­nek pró­za­vers elő­sza­va ve­ze­ti be a kö­te­tet. Pat­kós And­rás fi­zi­kus, egye­te­mi tanár és Sü­kösd Csaba fi­zi­kus, egye­te­mi do­cens – mind­ket­ten Marx György ta­nít­vá­nyai és mun­ka­tár­sai – hosszabb élet­raj­zi esszé­ben tet­tek kí­sér­le­tet mes­te­rük al­ko­tói pá­lyá­já­nak be­mu­ta­tá­sá­ra.

E. H. Burhof - Mit ​hozhat az atomenergia az emberiségnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Helmut Lindner - Atomenergia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marx György - A ​marslakók érkezése
„A ​tudományos elmék azon galaxisa, amelyik az atomenergia fölszabadításán dolgozott, valójában a Marsról érkezett a Földre. Nehezükre esett idegenszerű kiejtés nélkül beszélni angolul, ez pedig elárulta volna őket. Ezért azt állították magukról, hogy ők magyarok, hiszen közismert e nép azon sajátsága, hogy anyanyelvén kívül semmi más nyelvet nem tud furcsa kiejtés nélkül használni. Ezt az állítást azonban nehéz volna ellenőrizni, hiszen Magyarország oly messze van Amerikától." - Ezek Fritz Houtermans szavai. Ő ismerte fel elsőként a nap- és csillagenergia nukleáris eredetét. Az atomenergia felszabadításának, a számítógép megalkotásának, a modern repülés kifejlesztésének történetét sokan megírták Amerikában és más országokban. Szilárd Leó A delfinek hangja című könyvében ezt írta: -„Elmesélem az Uránium Program történetét, nem azért, hogy bárki elolvassa, hanem csak Isten számára." - Hans Bethe, az atomenergia program elméleti vezetője megkérdezte: -„Nem gondolod, hogy Isten ismeri a tényeket?" Erre Szilárd azt válaszolta: -„Lehet, hogy ismeri, de nem az én verziómat." Ez a könyv az atomenergia fölszabadításának, a gyors információfeldolgozásnak, az űrkutatás elindulásának, az élet egzakt tudományos megközelítésének magyar változata. A szerző személyesen ismerte a könyvben bemutatott tudósok többségét. Megkérdezte őket magyar iskolájukról, a fölfedezéshez vezető gondolatmenetükről, merész gondolataik nyugati fogadtatásáról. A történészek feladata lesz majd, hogy a 21. században kiértékeljék a tényeket és legendákat, szándékokat és következményeket. Ezen könyv angol nyelvű változata The Voice of the Martians címen élénk visszhangot váltott ki a tengeren túl. Jelen átdolgozás a magyar olvasók számára készült, kibővítve az angol kötet hatására megszerzett, megküldött adalékokkal, véleménye

Simonffy Géza - A ​felébresztett atommag
A ​szerző – Az Atomvilág szereplői c. sikeres Búvér kötete után – ismét az atomok érdekes világába vezeti az olvasót. A könyv lapjain megelevenedik a radioaktivitás, az atommaghasadás felfedezésének izgalmas története, s megismerkedhetünk az atomreaktorok szerkezetével, működtetésével is. A sugárzó energia mai, sokrétű felhasználásán túlmenően, a szerző néhány, ma még fantasztikusnak tűnő elképzelés ismertetésével világítja meg, milyen óriási lehetőségek rejlenek az atom energiájának békés célokra való felhasználásában. A kötetet Bérczi Ottó rajzai illusztrálják.

Zágoni Ferenc - A ​megjelölt ember
Miva ​Siro, japán orvos túlélte a hirosimai tragédiát, és életét a sugárbetegek gyógyításának szentelte. Amikor felismeri magán is az atombetegség jeleit, az Egyesült Államokba utazik, hogy utolsó erejével bosszút álljon. A pilótát keresi, aki a bombát a város fölé irányította, de a találkozás perceiben ráeszmél, hogy a hirosimai borzalmakért nem a félőrült pilóta felelős, az igazi bűnösöket másutt kell keresnie. Megjelenése riadalmat okoz, az emberek többségét határozott állásfoglalásra kényszeríti, egyesekben felébreszti a lelkiismeretet, mások, akik a hídregén-bomba végítéletét szánják az emberiségnek, ellene fordulnak. Anna, a disszidens magyar lány az ő hatására találja meg ismét élete értelmét, célját. A rendkívül izgalmas, fordulatos regény külön érdeme és érdekessége, hogy gazdag tényanyagra épül, több szereplőjének modellje pedig félreérthetetlenül azonos élő (részben magyar származású) személyekkel. .

Björn Wahlström - A ​mag és az alma héja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vári Anna - Tiszta ​atomenergia?
Az ​atomenergia hívei szerint ez az energiafajta tiszta és olcsó. Mások viszont felhívják a figyelmet a nukleáris energia-termelésből származó radioaktív hulladékra, amely sok ezer évig sugárzó izotópokat is tartalmaz. E hulladékok végleges elhelyezése mindmáig megoldatlan problémának bizonyult, így várhatóan a jövő nemzedékek számára is terhet fog jelenteni. A radioaktív hulladékokat kezelő létesítmények telepítését számos országban tiltakozások kísérték, sok helyen meg is bénították. A hulladékok azonban folyamatosan halmozódnak, és az emberiség kezd ráeszmélni, hogy tenni kellene velük valamit. Néhány országban ígéretes hulladékkezelési programok indultak el, máshol kudarcba fulladt kezdeményezéseknek, majd újabb nekilendüléseknek lehetünk tanúi. Természetesen Magyarország sem kivétel, nálunk is történtek-történnek kísérletek a hulladék elhelyezésére. Kötetünkben áttekintjük hazánk és további nyolc fejlett ipari ország radioaktív hulladékkezelési programjainak történetét, és bemutatjuk az ezzel kapcsolatos közvélemény alakulását is. Elsősorban szociológiai és etikai szempontból vizsgáljuk a technikai és társadalmi közelítésmódok változásait, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen tanulságok vonhatók le a nemzetközi és hazai erőfeszítésekből. A kötet felvetései túlmutatnak a nukleáris problematikán, és reményeink szerint segítséget nyújtanak más olyan technológiai vívmányok társadalomtudományi nézőpontú elemzéséhez is, amelyek hosszú távú hatásait ma még csak nagy bizonytalansággal látjuk előre. Vári Anna a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének tudományos műhelyvezetője és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének egyetemi magántanára. 1989 és 1993 között vendégprofesszorként a New York Állami Egyetemen dolgozott. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektet vezetett, elsősorban a környezetpolitika, a környezeti kockázatkezelés és a társadalmi részvétel témakörében. Tanácsadóként több nemzetközi szervezet (például az OECD, a European Bank for Reconstruction and Development, az International Institute for Sustainable Development és az International Institute for Applied Systems Analysis) munkáját segítette. Összesen mintegy 180 magyar és angol nyelvű tudományos cikket, könyvfejezetet és könyvet publikált.

Perger András - Az ​atomenergia esélyei a XXI. században
Az ​atomenergia az olcsóság-tisztaság-biztonság szentháromságának ígéretére épült. Mára azonban egyértelművé vált, hogy az ígéreteket nem váltotta be. Kiadványunk bemutatja a nukleáris ipar helyzetét, elemzi a "nukleáris reneszánsz" akadályait, ismerteti az atomerőművek gazdasági hátterét, és egyéb, a döntéshozatal során megfontolásra érdemes kérdéseket.

Serhii Plokhy - Chernobyl
The ​gripping story of the Chernobyl nuclear disaster, from an acclaimed historian and writer On the morning of 26 April 1986 Europe witnessed the worst nuclear disaster in history: the explosion of a reactor at the Chernobyl nuclear power plant in Soviet Ukraine. The outburst put the world on the brink of nuclear annihilation. In the end, less than five percent of the reactor's fuel escaped, but that was enough to contaminate over half of Europe with radioactive fallout. In Chernobyl, Serhii Plokhy recreates these events in all of their drama, telling the stories of the firefighters, scientists, engineers, workers, soldiers, and policemen who found themselves caught in a nuclear Armageddon and succeeded in doing the seemingly impossible: extinguishing the nuclear inferno and putting the reactor to sleep. While it is clear that the immediate cause of the accident was a turbine test gone wrong, Plokhy shows how the deeper roots of Chernobyl lay in the nature of the Soviet political system and the flaws of its nuclear industry. A little more than five years later, the Soviet Union would fall apart, destroyed from within by its unsustainable communist ideology and the dysfunctional managerial and economic systems laid bare in the wake of the disaster. A poignant, fast paced account of the drama of heroes, perpetrators, and victims, Chernobyl is the definitive history of the world's worst nuclear disaster.

Mike Kraus - Prip'Yat
From ​author Mike Kraus, creator of the bestselling Final Dawn series, comes a new book: Prip'Yat: The Beast of Chernobyl Two Spetsnaz officers are dropped into the ghost city of Prip'Yat and tasked with investigating mysterious disturbances around the city and the nearby Chernobyl power plant.... Unaware of the special forces operation, two cousins from Kiev sneak away and travel to Prip'Yat under the cover of night, excited to finally explore and experience the forbidden place.... And the abandoned city, a shadow has stirred. A new book from bestselling author Mike Kraus, "Prip'Yat: The Beast of Chernobyl" is a horror/adventure tale that takes place in the ghost city of Prip'Yat and the nearby disaster zone of Chernobyl.

Adam Higginbotham - Éjfél ​Csernobilban
„Legaszov ​(…) hátat fordított minden politikai ortodoxiának, amiben tinédzserkora óta hitt, és kijelentette: a szovjet tudomány utat tévesztett. (…) Nem pár nemtörődöm reaktorkezelő, hanem a szovjet szocialista kísérlet alapvető hibája vezetett a négyes blokk katasztrófájához.” Higginbotham kimerítő kutatáson alapuló dokumentumregénye részletekben bővelkedő, olvasmányos elbeszélése a csernobili atomkatasztrófának, úgy, ahogy még sohasem olvashattuk. 1986. április 25-e fordulópontot jelentett a történelemben. Az erőmű balesete nemcsak azt változtatta meg gyökeresen, ahogy az emberek addig gondolkodtak a nukleáris energiáról, de rávilágított bolygónk ökológiai rendszerének sérülékenységére is. A „békés atom” egy csapásra láthatatlan gyilkossá vált a világ szemében. Az esemény, amely hozzásegítette ellenfelét, az Amerikai Egyesült Államokat ahhoz, hogy győztesen kerüljön ki a hidegháborúból, döntő szerepet játszott az öröknek tűnő szovjet birodalom összeomlásában. Moszkva számára egyaránt jelentett politikai, pénzügyi, környezeti és tudományos katasztrófát – lerántotta a leplet a szovjet rendszer hazugságairól, és végleg megroppantotta gyenge lábakon álló gazdaságát. A tragikus éjszakán induló történet hátterében érzékletesen kibontakozik a diktatúra harminc éve letűnt világa, amikor a lojalitás a kommunista eszme hamis ideáljaihoz az emberi gyarlóságokkal együtt olyan veszélyes helyzetet teremtett, aminek megoldásához a történések szereplőinek összes találékonyságára és sokak hősies és önfeláldozó erőfeszítésére szükség volt.

Kollekciók