Ajax-loader

'atomenergia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Björn Wahlström - A ​mag és az alma héja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Merle - Nekünk ​nem kel föl a nap
A ​mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól. A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai - sajnos - ma is aktuálisak." (a Kiadó)

Frederik Pohl - Csernobil
Frederik ​Pohl, az amerikai science fiction klasszikusa váratlanul megdöbbentő dokumentumregénnyel lépett olvasói elé. A csernobili atomerőműben történt robbanás esetét írta meg, felsorakoztatva regényében hősöket és gyávákat, tehetetlen bürokratákat és energikusan cselekvő személyiségeket, azokat, akik részesei, szenvedő alanyai vagy önfeláldozó szereplői voltak századunk egyik riasztó balesetének. Széles körképet fest a regény a szovjet társadalomról, polgárairól és vezetőiről s a küzdelemről, amelyet az újítás hívei a maradisággal folytatnak. Lángol az erőmű, füstfelleg borítja az eget, terjed a radioaktív sugárzás, a maguk teljességében mutatkoznak a modern technika veszélyei, bekövetkezett az, amire a science fiction írók számos könyvben figyelmeztették az emberiséget. A valóság túllépett a legmerészebb képzeleten... Pohl a szovjet hatóságok és irodalmi szervek segítségével elolvashatta a dokumentumokat, szemtanúkkal, résztvevőkkel beszélgetett, s a tényekből kiindulva, óriási írói tapasztalatát felhasználva, páratlanul izgalmas és fordulatos, felelősséggel teljes regényt adott olvasói kezébe.

Piers Paul Read - Uramisten, ​mit tettünk!
A ​szerző nem ismeretlen a magyar olvasónak:"Életben maradtak" című könyve, amelyből nagy sikerű film is készült, több kiadást élt meg nálunk. Az andokbeli légi katasztrófa túlélőiről készült dokumentumkötet a horrorfilmek izgalmával jeleníti meg a valóság horrorját. Ennek a könyvnek a 68. oldalán a csernobili atomreaktor robban fel, hogy a valóság horrorja itt is túltegyen a legszörnyűbb kitaláción. A vezetők az atombiztos óvóhely mélyéből utasítják az embereket, nézzék meg, mi történt. A szerencsétlenek minden védőfelszerelés nélkül mennek a biztos halálba. Mert a nyilvánvaló ténnyel először senki sem mer szembenézni. Aztán már a páni félelem alakítja az eseményeket. Amelyeknek emléke bennünket tölt el szívszorító rémülettel. Főként amiatt, mert még ma sem tudjuk pontosan, mi történt. Talán mégis kisebb a baj, mint először hitték? Talán nem is azokat a falvakat evakuálták, amelyeket kellett volna? Read ezt a katasztrófát írta meg lélegzetelállítóan, regényszerűen. A mentőket, akiknek bőrét összeégette a haldoklókból áradó sugárzás, az orvosok emberfeletti munkáját, akik szintén sugárfertőzöttek lettek, a kétségbeesett feleséget, aki Leninhez imádkozik a mauzóleumban, hogy megmentse a férjét... A magyar könyvpiacon még nem jelent meg ilyen színvonalú dokumentumregény: adatokkal, térképekkel, jegyzőkönyvekkel. A valóság szörnyűségeivel.

Sárhidai Gyula - Atom-tengeralattjárók
Az ​első és a második világháború idején a tengereken minden hajó feszülten figyelte, nem tűnik-e fel valahonnan a "lopakodó tengeri farkas", a tengeralattjáró. A tengeralattjáróktól való félelem nem volt alaptalan. Igaz, a haditechnikai eszközök fejlődése során a tengeralattjárók ellen folyó harc is egyre eredményesebb lett, mégis megtartották a jelentőségüket, sőt az 1950-es évek végétől szerepük a katonapolitikai helyzet és az erőviszonyok alakításában egyre nő. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy az 1950-es évektől megoldódott a hadászati rakéták mozgatható elhelyezésének a kérdése, a rakétafegyverek a szárazföldi silókon kívül a tengeralattjárókon is megjelentek (a tengeralattjárókra költözhettek). Ezzel a megoldással nagy hatótávolságú, csapásmérő tengeralattjárók bővítették az arzenálok amúgy is rendkívül változatos sorát. A ballisztikus rakéták szolgálatba állítása óta a hadászati nukleáris fegyverrendszerek közül legvédettebb a rakétahordozó atom-tengeralattjáró. Ez önmagában is bizonyítja e korszerű haditechnikai eszköz jelentőségét. Tekintsük át, hogyan lett a technika fejlődése során a sok áldozatot követelő vízi járműből napjaink egyik legjelentősebb fegyvere.

Tóth Béla - Atomkihívás
Tóth ​Béla 1930-ban született a Szabolcs megyei Újfehértón. 1950-ben érettségizett a budapesti Toldy Gimnáziumban. 1955-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett a moszkvai Mendelejev Egyetemen. Ezután meghívták a Központi Fizikai Kutató Intézetbe, ahol - harmadmagával - megalapította a Reaktorkémiai Osztályt (a későbbi atommag-kémiai kutatások bázisát). Itt, 1956 márciusában - Magyar-országon elsőként - megvalósította az atommaghasadást. 1961-ben a „világviszonylatban is kiemelkedő minőségű radioaktív izotópok előállításáért" Akadémiai Díjat kapott. 1966-ban - szintén a Mendelejev Egyetemen - megvédte tudományos disszertációját a maghasadás és az ultramikrokoncentrációjú anyagok termodinamikája terén, majd ugyanezen a területen végzett munkásságáért 1968-ban elnyerte a „Műszaki Doktor"-i címet (a Budapesti Műszaki Egyetemen). 1978-ban és 1980-ban Los Alamosban (USA) - posztgraduális képzésben - újabb diplomákat szerzett a hasadóanyagok vizsgálata terén. A tudományos kutatómunka mellett folyamatosan oktatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol az 1960-as évek közepén - a mai napig is népszerű - új tárgyat vezetett be „Nukleáris kémiai technológia" címmel, majd az 1980-as évek végén ismét új főtárgyat kezdett oktatni „Nukleáris környezetvédelem" címmel. 1978-ban meghívták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, ahol - mint az ENSZ hivatalos hasadóanyag-ellenőre - közel hat éven keresztül ellenőrizte az „Atomsorompóegyezmény" betartását (2 évig az USA és Kanada, közel 4 évig pedig az akkori közös piaci országok ellenőreként). Az 1980-as évek második felében - 5 éven keresztül - a paksi atomerőmű tudományos tanácsadójaként is működött. Itt - több jelentős tanulmánya mellett - egyik értelmi szerzője, majd a megvalósítás szervezője volt az 1990-es évek elején a (NAÜ anyagi támogatásával) létrehozott Nemzetközi Központnak az atomerőművek karbantartására. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A kiváló tudós műve sok évtizedes egyetemi előadásainak és részben saját tapasztalatainak egy különleges összefoglalása a szélesebb olvasóközönség számára az atomenergiáról, erről a sokak számára ma is félelmetesnek tartott erőforrásról.

Covers_250490
elérhető
0

Dexter Masters - Baleset
Los ​alamosban balul üt ki egy kísérlet, egy atomtudós sugárfertőzést kap. Gyorsítva vár rá Hirosima sok túlélőjének tragikus sorsa, lassú, kínos halála. Miközben a halálra ítélt tudós gondolataival mi is végigkövetjük - nemcsak tudományos, hanem emberi, etikai szempontból is - az atombomba megalkotásának folyamatát, Los Alamos történetét, érdekes képet kapunk a magyarok szerepéről a huszadik század legfélelmetesebb találmányának létrejöttében.

Stolmár Aladár - Az ​én Csernobilom
Stolmár ​Aladár egyike az első magyar atomerőműves mérnököknek. Moszkvai tanulmányai után a Paksi Atomerőmű tervezése során a szovjet partnerekkel közösen ő dolgozta ki az új, a nemzetközi előírásoknak megfelelő atomerőművi biztonsági szabványt a szovjet VVER típusú atomerőművekre. Ehhez kapcsolódott az eleddig még nem publikált meghiúsult kísérlet is, mely a Szovjetunióban épült RBMK (csernobili) típusú atomerőműveknek ezen szabványok szerinti átalakítására irányult. 1985-ben, amikor a Paksi Atomerőművel kapcsolatos bírósági eljárásokat titkossá nyilvánították, az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt az Energiaügyi Minisztériumban (DOE) aktív szereplője volt annak a tevékenységnek, mely a Szovjetuniót történelme során először rábírta, hogy a nemzetközi közvélemény számára jelentést adjon ki egy belügyéről, a csernobili üzemzavarról. A nagy sikerű angol kiadás után végre magyarul is olvasható a szerző visszaemlékezése az érintett műszaki kérdésekre és a történelmi eseményekre, amelyeknek részese volt.

Sinka József - Bitó János - Jövőnk ​kulcsa az energia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nicholas Harris - Joanna Turner - Hihetetlen ​utazás az Univerzum végtelenjébe / Hihetetlen utazás az atom belsejébe
Bármely ​tárgyról is legyen szó - székről, rovarról vagy akár levegőről -, azt már tudhatjuk, hogy mindegyik apró részecskékből, atomokból épül fel. Az viszont már kevésbé ismert, hogy az atomok is részecskékből állnak. Olyan kicsikből, hogy a velük foglalkozó szakemberek még a legerősebb mikroszkópokkal sem láthatják őket. Ennek ellenére állíthatjuk, hogy az egész Univerzum belőlük, mint apró téglákból épül fel. Ezekből az elemi részecskékből áll össze az atom. Ha az atomok összekapcsolódnak, molekula keletkezik. Az életfontosságú szervek is molekulákból állnak. Az állatok, a növények és egyéb élő szervezetek egyaránt bolygónk, a Föld részét képezik, amely pedig a Naprendszerhez tartozó bolygók családjának a tagja. A Nap egy csillag a sok közül, amelyek galaxisunkat, a Tejútrendszert alkotják. Az Univerzumban milliárdnyi a galaxisok száma. E könyv segítségével felfedezőútra indulhatunk az Univerzumban...

Makra Zsigmond - Az ​atomreaktorokról és a radioaktivitásról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laura Fermi - Atom ​a családban
Enrico ​Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert. Fermi 1938-ban fizikai Nobel-díjat kapott az indukált radioaktivitással kapcsolatos munkájáért.

Katona Zoltán - Elemi ​részek
A ​kutatás korai stádiumában általában nem lehet látni, mi a haszna, sőt még azt sem, mi az értelme azoknak a részletkérdéseknek, amelyekkel egyes tudósok foglalkoznak. Az agyag legegyszerűbb állapotainak, az anyag mélyének, belső végtelenjének tanulmányozása azonban idáig is vázául, gerincoszlopául szolgált tudományágak egész rendszerének, s döntően határozta meg a világról kialakított felfogásunkat. Az elemirész-fizika, mint az anyag legmélyebb szerkezeti szintjét kutató tudományok egyenes ágú utódja, nemcsak a múltra hivatkozik – a jelenre és még inkább a jövőre. Kétségtelen, hogy a gyorsítók technikájának fejlődés lehetővé teheti olyan kis méretű gyorsítók építését, melyeket, mondjuk, a konzerviparban lehet hasznosítani. Kétségtelen, hogy egy szép nap a régészeti kutatásokat technikailag forradalmasíthatja az elemirész-fizika valamely „melléküzeme”. Ez azonban a jelen kutatások értékének csak homályos vetülete. Igazán csak a jövő tükre az, amely napjaink tudományos munkájának valódi nagyságát és jelentőségét helyesen mutathatja meg. Arra a pillanatra gondoljunk, amikor mai, néha kétségbeejtően esetlen, néha teljesen haszontalannak tűnő tudásunk hirtelen, új értelemben összeáll. Addig pedig mindennap tovább kell lépni, a gigászi gyorsítókban, a havasokban álló megfigyelőállomásokon, az űrlaboratóriumok műszerfalánál.

Öveges József - Kis ​atomfizika
E ​könyv íróját, a kereken negyedszáz ismeretterjesztő mű szerzőjét, a rádió- és televízióműsorok gyakori és a közönség körében népszerű vendégét minden bizonnyal nem kell bemutatnunk az olvasónak. Mostani könyvében századunk egyik legnagyobb vívmányának, az atomfizikának a fejlődését és legáltalánosabb érdeklődésre számot tartó tényeit ismerteti, az anyag, elektromosság, energia atomos voltára utaló legegyszerűbb tapasztalati jelenségektől az atommagra, meghasadásra és fúzióra vonatkozó elméleti ismeretekig, s a gyakorlati felhasználás számos eszközéig. (Természetszerűen bemutatja a radioaktív izotópok alkalmazásának módszereit, a magfizikai kutatás óriás-berendezéseit, az atom- és hidrogénbombát, valamint a hasadó- és fúziós reaktorokat is stb.) Ismeretterjesztő módszerének közismert erényei, a _fokozatosság_ és a köznapi eszközökre és érzékletes összevetésekre támaszkodó _szemléletesség_ ez esetben is biztosítja, hogy könyve nem csupán tanulságos, de egyúttal élvezetes olvasmányul is szolgál majd mindazok számára, akik ha csak elvi fokon is, de meg akarnak ismerkedni az atomfizikával.

Thomas N. Scortia - Frank M. Robinson - A ​Prometheus-válság
Parks ​nézte, amint a szabályozórudak felemelkednek helyükről a reaktor aljában, és benyomulnak a kritikus fűtőelemköteget rejtő szelvénybe. Az egyik rúd nekiütközött a kötegnek és megállt. A hidraulikus motor néhány másodpercig vinnyogva küszködött, aztán a rúd áthatolt a fűtőrudak elgörbült kötegén. - Negatív - szólalt meg az egyik technikus. Parks érezte, hogy a lenti csoporton szinte fizikai megkönnyebbülés fut át. Ekkor döbbent rá, hogy ő is visszafojtotta a lélegzetét. - Rendben van, Delano, vigye kritikus alá. Delano habozott. - A program még... - Az ördögbe a programmal, vigye le kézivel! - Hallottátok - fordult Delano a többiekhez. - Vigyétek le. - Kilencszáz Kelvin, nyolcszázötven, hétszáz... - Kritikus alatt vagyunk - szólt egy másik technikus - Infravörös kép? - Hármas. - Jelezd a MIROS központnak. - Delano a kamerába pillantott. - Ez kicsit meleg volt az ízlésemnek, Greg! - Átkozottul meleg volt - intett Parks egyetértően...

Maurice Goldsmith - Frédéric ​Joliot-Curie
Joliot-Curie ​egyedülálló módon képviselte nemzedékének azt a tudóstípusát, aki felismerte a tudomány és társadalom összefüggéseinek rendkívüli fontosságát és felelősségét. Élete nehéz harcokban telt el. Mint a világ egyik vezető fizikusa csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, belépett a Francia Kommunista Pártba, a felszabadulás után a Francia Atomenergiai Bizottság főbiztosa lett, harcolt az atomenergiával való visszaélés, az atombomba gyártása ellen, amelyet a tudomány elárulásának tekintett. A nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és vezetője volt. A harmincas évek elején Joliot-Curie és felesége, Irène Curie közös kutatómunkájukkal felfedezték a mesterséges radioaktivitást. A szerző elsősorban politikai partnere volt Joliot-Curie-nek, jól ismerte barátait és ellenfeleit, az akkori tudományos és társadalmi erőviszonyokat. A tudós-politikus életútja mögül a kor társadalmi problémái is kirajzolódnak.

Bernhard Bröcker - Atomfizika
A ​kötet - az SH atlaszokból már jól ismert módon - színes ábrák és részletes szövegoldalak segítségével nyújt áttekintést az atom-, mag- és a részecskefizika módszereiről és eredményeiről. A tartalomból: Felfedezések; Kvantumelmélet; Atomhéj és molekula; Mérési módszerek; Magfizika; Magmodellek; Elemi részecskék; Kölcsönhatások; Detektorok; Sugárforrások; Reaktorok; Atombombák; Sugárvédelem; Izotóptáblázat; Atommagtáblázat; Fizikai állandók; Tárgymutató.

Marx György - Gyorsuló ​idő
Marx ​György olyan nem­zet­kö­zi te­kin­té­lyű tudós volt, akit erő­sen fog­lal­koz­tat­tak a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok fej­lő­dé­sé­vel kap­cso­la­tos ma­gyar és glo­bá­lis tár­sa­dal­mi prob­lé­mák is. Vá­lo­ga­tott írá­sai híven tük­rö­zik a kö­zel­múlt és a ma tár­sa­dal­mát érin­tő ter­mé­szet­tu­do­má­nyos kér­dé­sek­re vo­nat­ko­zó ki­út­ke­re­ső meg­lá­tá­sa­it, ame­lyek máig is ha­tá­so­sak. Az írá­so­kat a szer­kesz­tők hat cím köré, hat rész­be ren­dez­ték: „Földi vi­lá­gunk” fő­ként tár­sa­dal­mi kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zik; az „Én tanár va­gyok” című rész a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok ta­ní­tá­sá­val kap­cso­la­tos írá­so­kat tar­tal­maz­za; „Az Uni­ver­zum” koz­mo­ló­gi­ai té­má­jú cik­kek­ből vá­lo­gat; a „Tö­ré­keny Föl­dünk” és a „Koc­ká­za­tok” a kör­nye­ze­tün­ket fe­nye­ge­tő glo­bá­lis prob­lé­mák­ról és az atom­ener­gia sze­re­pé­ről szól; az „Ere­de­ti tu­do­má­nyos köz­le­mé­nyek” cso­port­ban pedig több­sé­gük­ben eddig ma­gya­rul még meg nem je­lent, a ku­ta­tói kö­zös­ség­nek szóló szak­cik­kek ol­vas­ha­tók Pat­kós And­rás értő for­dí­tá­sá­ban. A szer­kesz­tők a könyv né­mely fe­je­ze­tét az ak­tu­á­lis ért­he­tő­sé­get se­gí­tő jegy­ze­tek­kel egé­szí­tet­ték ki. Ju­hász Fe­renc Kos­suth-dí­jas költő – Marx György sze­mé­lyes ba­rát­ja volt, aki­nek pró­za­vers elő­sza­va ve­ze­ti be a kö­te­tet. Pat­kós And­rás fi­zi­kus, egye­te­mi tanár és Sü­kösd Csaba fi­zi­kus, egye­te­mi do­cens – mind­ket­ten Marx György ta­nít­vá­nyai és mun­ka­tár­sai – hosszabb élet­raj­zi esszé­ben tet­tek kí­sér­le­tet mes­te­rük al­ko­tói pá­lyá­já­nak be­mu­ta­tá­sá­ra.

E. H. Burhof - Mit ​hozhat az atomenergia az emberiségnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Helmut Lindner - Atomenergia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marx György - A ​marslakók érkezése
„A ​tudományos elmék azon galaxisa, amelyik az atomenergia fölszabadításán dolgozott, valójában a Marsról érkezett a Földre. Nehezükre esett idegenszerű kiejtés nélkül beszélni angolul, ez pedig elárulta volna őket. Ezért azt állították magukról, hogy ők magyarok, hiszen közismert e nép azon sajátsága, hogy anyanyelvén kívül semmi más nyelvet nem tud furcsa kiejtés nélkül használni. Ezt az állítást azonban nehéz volna ellenőrizni, hiszen Magyarország oly messze van Amerikától." - Ezek Fritz Houtermans szavai. Ő ismerte fel elsőként a nap- és csillagenergia nukleáris eredetét. Az atomenergia felszabadításának, a számítógép megalkotásának, a modern repülés kifejlesztésének történetét sokan megírták Amerikában és más országokban. Szilárd Leó A delfinek hangja című könyvében ezt írta: -„Elmesélem az Uránium Program történetét, nem azért, hogy bárki elolvassa, hanem csak Isten számára." - Hans Bethe, az atomenergia program elméleti vezetője megkérdezte: -„Nem gondolod, hogy Isten ismeri a tényeket?" Erre Szilárd azt válaszolta: -„Lehet, hogy ismeri, de nem az én verziómat." Ez a könyv az atomenergia fölszabadításának, a gyors információfeldolgozásnak, az űrkutatás elindulásának, az élet egzakt tudományos megközelítésének magyar változata. A szerző személyesen ismerte a könyvben bemutatott tudósok többségét. Megkérdezte őket magyar iskolájukról, a fölfedezéshez vezető gondolatmenetükről, merész gondolataik nyugati fogadtatásáról. A történészek feladata lesz majd, hogy a 21. században kiértékeljék a tényeket és legendákat, szándékokat és következményeket. Ezen könyv angol nyelvű változata The Voice of the Martians címen élénk visszhangot váltott ki a tengeren túl. Jelen átdolgozás a magyar olvasók számára készült, kibővítve az angol kötet hatására megszerzett, megküldött adalékokkal, véleménye

Simonffy Géza - A ​felébresztett atommag
A ​szerző – Az Atomvilág szereplői c. sikeres Búvér kötete után – ismét az atomok érdekes világába vezeti az olvasót. A könyv lapjain megelevenedik a radioaktivitás, az atommaghasadás felfedezésének izgalmas története, s megismerkedhetünk az atomreaktorok szerkezetével, működtetésével is. A sugárzó energia mai, sokrétű felhasználásán túlmenően, a szerző néhány, ma még fantasztikusnak tűnő elképzelés ismertetésével világítja meg, milyen óriási lehetőségek rejlenek az atom energiájának békés célokra való felhasználásában. A kötetet Bérczi Ottó rajzai illusztrálják.

Zágoni Ferenc - A ​megjelölt ember
Miva ​Siro, japán orvos túlélte a hirosimai tragédiát, és életét a sugárbetegek gyógyításának szentelte. Amikor felismeri magán is az atombetegség jeleit, az Egyesült Államokba utazik, hogy utolsó erejével bosszút álljon. A pilótát keresi, aki a bombát a város fölé irányította, de a találkozás perceiben ráeszmél, hogy a hirosimai borzalmakért nem a félőrült pilóta felelős, az igazi bűnösöket másutt kell keresnie. Megjelenése riadalmat okoz, az emberek többségét határozott állásfoglalásra kényszeríti, egyesekben felébreszti a lelkiismeretet, mások, akik a hídregén-bomba végítéletét szánják az emberiségnek, ellene fordulnak. Anna, a disszidens magyar lány az ő hatására találja meg ismét élete értelmét, célját. A rendkívül izgalmas, fordulatos regény külön érdeme és érdekessége, hogy gazdag tényanyagra épül, több szereplőjének modellje pedig félreérthetetlenül azonos élő (részben magyar származású) személyekkel. .

Vári Anna - Tiszta ​atomenergia?
Az ​atomenergia hívei szerint ez az energiafajta tiszta és olcsó. Mások viszont felhívják a figyelmet a nukleáris energia-termelésből származó radioaktív hulladékra, amely sok ezer évig sugárzó izotópokat is tartalmaz. E hulladékok végleges elhelyezése mindmáig megoldatlan problémának bizonyult, így várhatóan a jövő nemzedékek számára is terhet fog jelenteni. A radioaktív hulladékokat kezelő létesítmények telepítését számos országban tiltakozások kísérték, sok helyen meg is bénították. A hulladékok azonban folyamatosan halmozódnak, és az emberiség kezd ráeszmélni, hogy tenni kellene velük valamit. Néhány országban ígéretes hulladékkezelési programok indultak el, máshol kudarcba fulladt kezdeményezéseknek, majd újabb nekilendüléseknek lehetünk tanúi. Természetesen Magyarország sem kivétel, nálunk is történtek-történnek kísérletek a hulladék elhelyezésére. Kötetünkben áttekintjük hazánk és további nyolc fejlett ipari ország radioaktív hulladékkezelési programjainak történetét, és bemutatjuk az ezzel kapcsolatos közvélemény alakulását is. Elsősorban szociológiai és etikai szempontból vizsgáljuk a technikai és társadalmi közelítésmódok változásait, és arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen tanulságok vonhatók le a nemzetközi és hazai erőfeszítésekből. A kötet felvetései túlmutatnak a nukleáris problematikán, és reményeink szerint segítséget nyújtanak más olyan technológiai vívmányok társadalomtudományi nézőpontú elemzéséhez is, amelyek hosszú távú hatásait ma még csak nagy bizonytalansággal látjuk előre. Vári Anna a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének tudományos műhelyvezetője és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének egyetemi magántanára. 1989 és 1993 között vendégprofesszorként a New York Állami Egyetemen dolgozott. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektet vezetett, elsősorban a környezetpolitika, a környezeti kockázatkezelés és a társadalmi részvétel témakörében. Tanácsadóként több nemzetközi szervezet (például az OECD, a European Bank for Reconstruction and Development, az International Institute for Sustainable Development és az International Institute for Applied Systems Analysis) munkáját segítette. Összesen mintegy 180 magyar és angol nyelvű tudományos cikket, könyvfejezetet és könyvet publikált.

Vitalij Szkljarov - Holnap ​volt Csernobil
"Egy ​szemtanú jegyzetei. Már megint egy könyv Csernobilról? Ugyan, hisz annyi van már belőle! De ha egy olyan ember szólal meg, aki a legveszélyesebb napokat töltötte ott annál a vonalnál, mely akár végzetessé is válhatott volna? Egy szakember, egy miniszter... Sok forró fejet lehűt a szerző cáfolhatatlan tényekkel bebizonyított következtetése: az atomerőművek - a plutónium gyártás és az atombomba törvénytelen gyermekei - veszteségesek."

Perger András - Az ​atomenergia esélyei a XXI. században
Az ​atomenergia az olcsóság-tisztaság-biztonság szentháromságának ígéretére épült. Mára azonban egyértelművé vált, hogy az ígéreteket nem váltotta be. Kiadványunk bemutatja a nukleáris ipar helyzetét, elemzi a "nukleáris reneszánsz" akadályait, ismerteti az atomerőművek gazdasági hátterét, és egyéb, a döntéshozatal során megfontolásra érdemes kérdéseket.

Szvetlana Alekszijevics - Csernobili ​ima
1986. ​április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla. A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte. Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte. Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet. Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből. Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.

James Mahaffey - Atomic ​Accidents
From ​the moment radiation was discovered in the late nineteenth century, nuclear science has had a rich history of innovative scientific exploration and discovery, coupled with mistakes, accidents, and downright disasters. Mahaffey, a long-time advocate of continued nuclear research and nuclear energy, looks at each incident in turn and analyzes what happened and why, often discovering where scientists went wrong when analyzing past meltdowns. Every incident has lead to new facets in understanding about the mighty atom—and Mahaffey puts forth what the future should be for this final frontier of science that still holds so much promise.

Ismeretlen szerző - Szemelvények ​a nukleáris tudomány történetéből
A ​nukleáris tudomány meglehetősen népszerűtlen napjainkban - a „nukleáris" kifejezés szinte már szitokszónak számít. Ez a közvélekedés persze érthető, ha a Hirosima és Nagaszaki felett felrobbant urán-, illetve plutóniumtöltetű atombombákra vagy az 1986-os csernobili robbanásra gondolunk. A történelem eseményei azt mutatják, hogy a tudományos eredményeket a politika gyakran emberi életek kioltására használta fel, és csak később fordította a társadalom javára. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a Japánra ledobott atombombák meggyorsították a háború befejezését. A csernobili eseményeket emberi mulasztások sorozata okozta, és ez szintén nem a tudomány bűne. A nukleáris tudományról kialakult negatív véleménnyel szemben az az igazság, hogy ez a diszciplína volt a 20. század természettudományának motorja: eredményei segítették megérteni az anyag, a környezetünk és az univerzum szerkezetét. A könyv a tudományterület fontos eredményeihez vezető folyamatokat és a legsikeresebb kutatókat mutatja be. A nukleáris tudományt oktatók és kutatók könyvespolcának fontos darabja lehet ez a kötet, amely hasznos kiegészítő információkat nyújt munkájukhoz.

Wojnárovits László - Sugárkémia
Az ​ionizáló sugárzások hatására a közeg molekulái kémiai átalakuláson mennek át, azaz a régi molekulák átalakulásaival új molekulák jönnek létre, megváltoztatva ezzel az anyag fizikai, kémiai és esetleg biológiai tulajdonságait. A víz például elemeire, hidrogénre és oxigénre esik szét, telített szénhidrogén molekuláknál dehidrogéneződés és dimerizáció, telítetleneknél polimerizáció következhet be. Polimerekben degradáció, vagy térhálósodás megy végbe. A biopolimerekben, például a DNS-ben szálszakadás, vagy a szerkezet egyéb módosulása tapasztalható. Ezek az átalakulások egyes estekben (sugárvédelem) elkerülendők, más esetekben gyógyászati, illetve technológiai célokra hasznosíthatók. A könyv első fejezetei a sugárforrások és a sugárenergia elnyelésének ismertetésével, a kísérleti és mérési módszerek bemutatásával, a folyékony, szilárd és gáznemű anyagok sugárkémiájával foglalkoznak. A könyv nagyobbik része a gyakorlati alkalmazásokat tartalmazza: kitér a víz alkalmazására reaktor hűtőközegeként, a szénhidrogéneknél megemlékezik a sugárzásiniciált termikus krakkolásról. A polimerekkel kapcsolatos fejezet az elmélet mellett ismerteti a megvalósított ipari eljárásokat, köztük a hazai technológiákat. Nagyszámú sugárzásos eljárást mutatnak be az élelmiszerekkel, sterilezéssel és környezetvédelmi alkalmazásokkal kapcsolatos fejezetek is.

Ray Mackintosh - Jim Al-Khalili - Björn Jonson - Teresa Peña - Az ​atommag
Az ​atommag elképzelhetetlenül kicsiny és hihetetlenül nagy sűrűségű test, amely az atom középpontjában foglal helyet. A Nap belsejében zajló atommag-reakciók teremtik meg a fényt és a hőt a földi életünkhöz, az atommagok tudománya pedig kulcsszerepet játszik a gyógyászatban, az iparban és világunk megértésében. Az összes kémiai elem magfolyamatokban keletkezett, többségük a csillagokban, mint például életünk hordozója, a szén is. Ez a könyv felderítő útra visz bennünket az anyag szívébe. A radioaktivitás felfedezésétől indulunk el, követjük a fejleményeket, és hamar eljutunk az atommag felfedezéséig. Az atommag csodák forrása, és ezek felderítésének vágya azóta is tudósnemzedékeket indít el egyre tovább a még járatlan úton. Ezen a nyomon az 1920-as években különös, új törvények születtek a fizikában: a valószínűség lépett a bizonyosság helyébe, az anyag részecskéiről pedig kiderült, hogy úgy viselkednek, mint a hullámok. A könyv bemutatja, hogyan lehet méréseket végezni az atommagokon, annak ellenére, hogy mikroszkóppal sem láthatók, és hogyan lehet megérteni tulajdonságaikat a náluk kisebb részecskék segítségével. A különféle magok szemrevételezése elvezet az atommaghasadás és az atommagfúzió energiatermelő folyamatainak megértéséhez. Az atommagtudomány alkalmazása sokrétű: életbevágóan fontos eszközöket ad az orvosi diagnosztika és a rák gyógyítása számára, űrhajók energiaforrásául szolgál, és ipari alkalmazása is széles körű. Minden, amit csak az éjszakai égen látunk, magreakciók eredménye. A magfizika kulcsot ad a modern csillagászat jelenségeihez és a kémiai elemek kialakulásának megértéséhez. Az _Utazás az anyag szívébe_ végigvezet a tudomány egyik legszebb felderítő útján, bevezet az atommagok titokzatos világába, és bemutatja az atommagok tudományának szerepét mindennapi életünkben. A tudomány úttörőinek zsenialitása és elméleteik eleganciája ihletet adhat a diákoknak, és megmozgathatja a hozzá nem értő, de kíváncsi olvasó képzeletét is. Egyet kell értenünk az angol címbe rejtett szójátékkal: az atommag nemcsak az anyag szíve (heart of matter), hanem egyben a dolog lényege (heart of the matter) is.

Rutherford - Az ​új alkémia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.