Ajax-loader

'történetfilozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csabai Tamás Mihály - Európa, ​Amerika, az iszlám és a kommunizmus
Történetfilozófia ​az Írásokban A hat előadásból álló kötet az emberi történelem hajnalától vezeti le a mai folyamatokat, az egység és a politikai széttagolódás „váltógazdaságaként” jellemezve azt. Történetfilozófiáját az Írásokból meríti, amely a birodalmi vallások dicstelen szerepére is külön figyelmet fordít.

Blazovich Jákó - A ​nagy Szfinx
Embertani ​problémáktól visszhangzik szellemi életünk. A legkülönbözőbb világnézeti alapokon mozgó munkák kísérleteznek az embereszme tartalmának kifejtésével. Az ember divatossá lett. A divat - legalább a szellemiek terén - nem mindig a szeszély egy-egy futó hulláma: sokszor nagy korszükséglet fejeződik ki benne. Ez áll esetünkben is. Az ember divatossá lett, mert ráeszméltünk arra, hogy kultúránknak ő a legnagyobb Ismeretlenje. Az embereszme homállyal borított mélységei mindíg vonzották a gondolkozó embert. Különböző kultúrák viaskodtak e mélységek fölkutatásával. A munkát több-kevesebb siker koronázta. Hol a művészet, hol a bölcselet, hol a különböző teológiák bukkantak rá a sok tévedés között egy-egy igazságra. A kereszténységgel az embertan történelmi fordulóhoz ér. Krisztus személyében és Evangéliumában bontakoznak ki teljesen az ember-probléma mélységei és magasságai. Amit addig csak sejtettünk, azt most megtudtuk: döbbenetesen nagy föladat embernek lenni. Annyira nagy föladat, hogy tökéletes megoldást csak Krisztusban talált. A «lumen Christi» (Krisztus világossága) megvilágította az ember értékét, értelmét, célját, tökéletesedésének és kiteljesedésének föltételeit, erőforrásait. A keresztény ó- és középkor teológiája, bölcselete, művészete nagy szeretettel, az igazságot megillető pietással mélyedt el a krisztusi embertan tanulmányozásában, szépségeinek fölismerésében. Ma, amikor ezekkel az évszázadokkal szemben lassan-lassan utat tör magának az előző emberöltők elfogultságán keresztül a történelmi igazság, meghatódott tisztelettel állunk embereszméjük előtt.

Tud%c3%a1s_az_id%c5%91ben
Tudás ​az időben Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Tudás ​az időben
A ​kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a tudás általuk vizsgált területén valamilyen fordulópontot mutassanak be, ahol a korábbi elképzelésekben vagy az alkalmazott (kísérleti vagy gondolkodási) módszerekben valamilyen változás következik be, valami új jelenik meg. A Tudás az időben cím éppen arra utal, hogy az itt közreadott tanulmányok a tudás episztemológiai jellemzőit történeti változásukban követik nyomon. A kötet tanulmányai a BME Filozófia és tudománytörténet tanszéke (FTT) mellett működő MTA Tudományfilozófia és tudománytörténet támogatott kutatócsoport műhelyében készültek. A szerzők a BME FTT, az ELTE Tudományfilozófia és tudománytörténet tanszéke, illetve az MTA támogatott kutatócsoport tagjai, valamint külföldi szakmai partnereik. A (magyar) szerzők a kötetet Vekerdi Lászlónak ajánlják köszöntésül 80. születésnapjára, minthogy mindannyian az ő tanítványainak vallják magukat, ha nem is a szó szoros, iskolás értelmében, de mert az ő írásai meghatározóak voltak tudománytörténészi tanulmányaik során, s mert munkáit, gondolatait, felfogását az újabb generációk oktatása során ők maguk is továbbadják.

Gyáni Gábor - Posztmodern ​kánon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hayden White - A ​történelem terhe
"A ​tágabb értelmiségi közösség számára már nem magától értetõdõ, hogy a múlt elfogulatlan vizsgálata - »önmagáért«, ahogy mondani szokták - emberi mivoltunkat illetően akár nemesítő, akár megvilágító erejű volna. Az általános közmegegyezés mind a művészetekben, mind a tudományokban ennek éppen az ellenkezõje. Ebbõl pedig az következik, hogy korunkban a "történész terhe" az, hogy a történelmi kutatások méltóságát olyan alapon állítsa helyre, amely összhangba hozza azokat a tágabb értelmiségi közösség céljaival és szándékaival, azaz oly módon alakítsa át a történelmi kutatásokat, hogy általuk a történész pozitív módon vegyen részt a jelennek a "történelem terhe" alól történõ felszabadításában."

Immanuel Kant - Történetfilozófiai ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Frank R. Ankersmit - A ​történelmi tapasztalat
A ​történelmi tapasztalat F. R. Ankersmit groningeni székfoglaló beszédének szövege. Ankersmit a Hayden White nevével fémjelzett narrativista történetfilozófia jeles képviselője. 1993-ban, amikor székfoglalóját tartotta, a történelmi tapasztalat a történetfilozófia elhanyagolt területének számított. A történelmi tapasztalat olyan megbízható érzéki tapasztalat, amelyből hiányzik az eltelt idő, ezért mindenfajta kontextualizálásnak ellenszegül. Aki történelmi tapasztalatra tesz szert, az meg van győződve arról, hogy közvetlen és autentikus kapcsolatba lépett a múlttal Ankersmit - többek között Huizingára, Kantra és Arisztotelészre hivatkozva - a tapintásérzékkel hozza kapcsolatba a történelmi tapasztalatot.

Jean-Luc Godard - Bevezetés ​egy (valódi) filmtörténetbe
„A ​film művészettörténete nemcsak stílusokat, műfajokat, iskolákat metsz keresztül, de magukat a filmeket is, hiszen egyetlen filmben több hagyomány is keresztezheti egymást. A »valódi filmtörténetet«, ahogy Godard nevezete, ezért nem dokumentumok, nyilatkozatok, gyártási statisztikák vagy szerzői életrajzok, hanem mélyreható formai elemzések alapján lehet csak megírni.” (Kovács András Bálint)

Covers_556922
Szekfű ​Gyula Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Szekfű ​Gyula
Szekfű ​Gyula a 20. századi magyar történetírás egyik legtöbbet alkotó és legtöbb, fergeteges vitát kiváltó egyénisége volt. Méltatói a romantikus nacionalista és liberális történelemszemlélet legnagyobb hatású és kíméletlen kritikusát tisztelték benne, míg bírálói megalkuvó, a mindenkori hatalomhoz igazodó és a mindenkori hatalmat igazoló személyiséget láttak benne. 1883. május 23-án, Székesfehérváron született. A helyi cisztercita gimnáziumi, a pesti bölcsészkari, majd az Eötvös-kollégiumi tanulmányok után, még az első világháború előtt a közös császári és királyi levéltár munkatársa lett Bécsben. Szellemi fejlődésén ellentétes tudomány-módszertani és szemléleti hullámok hagytak nyomot - a marxista történetírás, valamint a gazdasági tények és jelenségek történetformáló erejét hirdető történelmi materializmus.

Mesterházi Miklós - Renault ​Clio
A ​történelem tanulmányozását Hume még bátran ajánlhatta hölgyolvasóknak is akár, alkalmatosnak vélvén azt az erények ápolására - csakhogy ez meglehetősen rég történt, valamicskével még a történetfilozófia föltalálása előtt. Ma aligha akadna bárki is, aki hasonló meggondolatlanságra vetemedne. Megkönnyebbüléssel fogadtuk a hírt: a történelemnek vége. Ennyi volt. A szerző bevallja, megigézte a történelem igézetének e (persze régóta készülő, de csak mostanság műszakilag átadott) vidám összeomlása. Megpróbált eltűnődni rajta, mit is érthetnénk azon, ami érthetetlennek tetszik abból, amit végre megértettünk. Hiszen hogy történeteket tudunk fabrikálni és követni, ez elemi tehetségünknek mondható, ám ettől, hogy voltaképpen mit is kérdezünk, amikor azt kérdezzük, mi történt?, s hogyan válaszolnak erre a történetek, korántsem egyszerűen megoldható probléma; ahogy az sem, hogyan vezet orrunknál fogva, ha félreértjük, mit kérdezünk, és mire válaszolunk. A könyv a történetírók történetei kapcsán ilyen együgyűnek látszó kérdésekre keres választ, abban a hitben, hogy bár a történetfilozófia és tárgya, a történelem is rossz hírbe keveredtek, Clio száműzhetetlen kultúránkból, ha megérteni kívánjuk, milyen praktikákkal tartjuk magunkban és kultúránkban a lelket, és ha a lelket tartani akarjuk benne.

John Lukacs - Egy ​nagy korszak végén
Régóta ​tudhatjuk, hogy John Lukacs amerikai történész - avagy a mi Lukács Jánosunk - minden könyvében (a szigorúan vett történészi munkáiban is) "résztvevő" módon ír a történelemről: miközben igyekszik a lehető legpontosabban feltárni egy-egy történelmi eseményt, mindig látjuk és érezzük az elemzés mögött őt magát, az érző és töprengő embert. Ez a könyve talán a többinél is szenvedélyesebb és szubjektívebb, s így sok mindenben vitára ingerelheti az olvasót akár a filozófiai nézeteit, akár egyes gondolkodók és történelmi személyiségek (Freud, Darwin, Marx, Einstein, Hitler) megítélését illetően. Ám Lukács János éppen azt akarja, hogy az olvasó gondolkozzék vele együtt, és reméli, "hogy egyesek számára könyve zenéjéből kihallatszik az igazságnak legalább valami halovány visszhangja".

Kollekciók