Ajax-loader

'régészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Nemere István - Új ​titkok könyve
Világunk ​még ma, a huszadik század vége körül is tele van megfejtésre, magyarázatra váró jelenségekkel - "titkokkal". Hol az égbolton megjelenő azonosíthatatlan tárgyak/járművek (?) - "UFO"-k - hol egyes embertársaink meghökkentő képességei döbbentenek rá bennünket, mennyi mindent nem ismerünk még igazán. Titkokat rejt a múltunk is: a glozeni régészeti leletek az emberi civilizáció kialakulásával kapcsolatos ismereteink újragondolásával késztetnek, s kérdőjelek sorába botlunk, ha Rudolf trónörökös halálának vagy hajdani híres emberek hirtelen eltűnésének a körülményeit firtatjuk. A sikeres szerző ilyen érdekes "rejtélyekből" és "titkokból" összeállított újabb csokrot nyújt át az olvasóközönségnek.

Sarah Garden - Halhatatlan ​szerelem
Amerikai ​régészek ásatást végeznek a kizil-kumi sivatagban. A kutatók között van Coral, a szép, fiatal lány is. Hamarosan gazdag lelőhelyre bukkannak, értékes kincsek, régiségek kerülnek elő. Coral nagy lelkesedéssel végzi munkáját, de gondolataiban hamarosan belefészkeli magát egy új érzés: beleszeret a stáb jóképű vezetőjébe. A dolog azonban nem ennyire egyszerű, más is szemet vet a férfira... A két idősíkban játszódó történet megismertet bennünket a feltárt kincsek eredeti tulajdonosainak tragikus szerelmi történetével, miközben betekintést nyerhetünk a régészek érdekes, különös világába, melyben a siker, a féltékenység és természetesen a szerelem is szerepet játszik...

Kent R. Weeks - II. ​Ramszesz fiainak sírja
Egy ​amerikai egyiptológus, Kent R. Weeks 1995-ben - a Királyok Völgyében - felfedezte II. Ramszesz fiainak temetkezési helyét. "Kent Weeks története a Királyok Völgye legnagyobb ismert sírjának felfedezéséről és feltárásáról, valamint annak az ősi egyiptomi történelemmel való kapcsolatáról, igazán lenyűgöző alkotás - egy kalandos történet, amely egyszerre magával ragadó és tudományos." Hugh Downs "A II. Ramszesz fiainak sírja az egyik legcsodálatosabb történet, amely Egyiptomról íródott, mióta Carter pislákoló gyertyája először megvilágította Tutanhamon sírjának falait. Bárkit elbűvöl, aki szereti a kalandot, az izgalmat és a felfedezés varázsát." Douglas Preston a Riptide és a Thunderhead szerzője

Frei Tamás - Bábel
A ​terrorizmust a drótkerítés sem képes megállítani. A modernkori népvándorlás bábeli zűrzavarában minden lehetséges! André Calvi, Frei Tamás eddigi négy sikerkönyvének a főszereplője mindig azt mondta: a végén a rosszak győznek. Marco Boretti, az új főhős szerint viszont a gátlástalan okosak!

Heinrich Alexander Stoll - A ​holt-tengeri barlangok rejtélye
Egykor ​virágzó "Sóstengeri város"-ról beszél a Biblia a Holttenger partmellékén; de Mózes már sivatagként látta meg "a haragvó Isten völgyét"; Bahr Lut - Lót tengere, mondják a beduinok, akik évszázadok óta a mészkősziklák és márgateraszok között kóborolnak kecskenyájaikkal, s néha még ma is remélik, hogy megtalálják az arab mesék kincsekkel teli csodabarlangját... Mert barlang az van bőven a kopár és omlatag sziklafalakban. És kincsek? - Nos, az utóbbi évtizedekben olyanokra is akadtak. Karátokkal mérhető, szemet kápráztató nemesfém- és drágakőfélék ugyan ezúttal sem kerülnek elő, de azoknál talán sokkal értékesebb és becsesebb adatok azokról az emberekről, életünkről és eszméikről, akik itt éltek mintegy kétezer évvel ezelőtt. - Hhirbet kumrán-Kumráni kő-rom. Így nevezik a helyet, ahol a rejtélyes barlangokból, véletlenül, olyan ősi kéziratok kerültek elő, amelyeknek tartalmi értékelésén már második évtizedes lázas izgalommal fáradoznak és vitatkoznak a tudósok: hebraisták és biblia-szakértők. A szenzációs kéziratos emlékeket már 1961-ben, A holt-tengeri tekercsek c. kiadványunkban ismertettük. H. A. Stoll a tekercsek felfedezésének nem kevésbé izgalmas történetét mondja el regényében, kiegészítve az ezt követő régészeti kutatások eseményeinek és eredményeinek érdekes bemutatásával. A regényes hangvételű, de a tudományos kutatások biztonságos megállapításait népszerűsítő feldolgozás élménytkeltő bepillantást nyújt a régészeti feltárásokkal és a kéziratok megfejtésével kapcsolatos hipotézisek körébe is. Bevonja az olvasókat a felfedezések nagy rejtélyeinek megoldásába: -Kik voltak azok az emberek, akiknek írásait vagy olvasmányait véletlenül felfedezték a beduinok a barlangokban? -Mikor éltek "a fény fiai" - ahogy az írástekercsek említik őket? -Mikor, és miért helyezték el a tekercseket a barlangokban? -Önálló, eddig ismeretlen alkotások-e a napvilágra került kéziratok, vagy már ismert ősi szövegek másolatai? Ezekkel és más izgalmas kérdésekkel foglalkozik e regény.

Sigmund Freud - Mózes
Nem ​könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosab lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad.

Herbie Brennan - Az ​ókori Egyiptom titkos története - Hogyan tűnt el egy fejlett civilizáció?
Hogyan ​voltak képesek az egyiptomiak többtonnás gránittömböket emelgetni? Valóban ismerték a tengeralattjárók és helikopterek működési elvét? Mágia vagy tudomány állt elképesztő technikai megoldásaik háttérében? Herbie Brennan új könyvében választ kaphatunk a fenti, és sok más, hasonlóan izgalmas kérdésre. Az ókori Egyiptom titkos története lendületes, bámulatos kutatásokra épülő mű. Az új régészeti felfedezések és tudományos kormeghatározási módszerek teljesen megváltoztatják a történelem előtti korokról alkotott eddigi nézeteinket. Herbie Brennan ezen információk felhasználásával nyújt lenyűgöző betekintést a világ legelképesztőbb kultúrájának rejtelmeibe. A szerző bebizonyítja, hogy a technikailag fejlett egyiptomi kultúra a történészek által megadott időpontokhoz képest évezredekkel korábban virágzott.

Rob MacGregor - Indiana ​Jones és az utolsó keresztes lovag
Indiana ​Jones ezúttal részben személyes okokból hagyja ott tanári szobáját és csatolja fel ostorát. Hírt kap arról, hogy édesapját – akinek árnyékából számos kaland, eredmény és tudományos elismerés után sem volt még képes kilépni – elrabolták. Kiderül, hogy idősebb Jones professzor a nácik fogságában van. A németek tudják, hogy Jones titkos naplója segíthet nekik közelebb kerülni a hőn áhított ereklye, a Szent Grál lelőhelyéhez, amely a legenda szerint az örök élet kulcsa. Indy apja jegyzeteit felhasználva nekivág a kalandos útnak: először Velencébe, onnan Berlinbe, majd tovább a Közel-Keletre, a Szentföldre. A fenyegető veszéllyel nem egyedül kell szembenéznie, hiszen Velencében találkozik Dr. Elsa Schneiderrel, aki elkíséri további útjaira. Indy közben kénytelen behatolni az oroszlán barlangjába – a nácik főhadiszállására – is, hogy kiszabadítsa apját. A két Jones ettől kezdve egyszerre lesz üldözött és üldöző, miközben életveszélyes kalandok tucatjain verekszik át magukat. Vajon meg tudják-e kaparintani a németek előtt a kelyhet, miközben sarkukban lohol az egész Harmadik Birodalom?

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Stein Aurél - Ázsia ​halott szívében
Stein ​Aurél (1862-1943) talán minden idők legszerencsésebb régészeti kutatója volt. Indiában, Belső-Ázsiában és Iránban tett expedíciói páratlanul gazdag anyaggal gyarapították a földrajztudományt, a régészetet és az orientalisztikát. Hihetetlenül nehéz körülmények között dolgozott, bejárta a "világ tetejét", a Pamír jeges hágóit, a Taklamakán forró sivatagát, Afganisztán határaitól eljutott a kínai nagy falig. Művei éppoly fordulatosan örökítik meg a több ezer éves, befalazott buddhista könyvtárak felfedezését, a rejtett barlangtemplomok kincseinek felkutatását, mint kalandos utazásait az ismeretlen vidéken, Ázsia "halott szívében". Válogatásunk bemutatja Stein Aurél nagy expedícióinak legizgalmasabb részleteit; valamint – újdonságként – legkorábbi kasmíri útját, amely eddig magyarul sohasem jelent meg. Szerepel a kötetben néhány olyan, eredetileg is magyarul írt, kisebb műve is, melyet mostanáig csak alig-alig hozzáférhető tudományos folyóiratokban lehetett olvasni. Sok eredeti fényképpel, térképpel díszített könyvünket a régészeti és földrajzi felfedezések iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Rapcsányi László - Boros János - Vendégségben ​őseinknél
Az ​álmok néha valóra válnak, ha évtizedek múlva is. Ilyen volt a diákkori ábrándozás a térkép fölött arról, hogy milyen jó lenne eljutni oda, ahol a régi magyarok jártak, az őshazába. A hely, a tér megnyílt előttünk, de az utazásra készülődve felvetődött, vajon a múltba, az időbe hogyan fogunk eljutni? A témával ismerkedve, könyveket lapozgatva találtunk kalauzainkra, a tudósokra. A régi szerzők nyomán a maiakra. Az írott útbaigazítások után az élőszóbeliekre. Történészek, régészek, nyelvészek, antropológusok, folkloristák, magyarok és szovjetek - oroszok, hantik, komik, baskírok, tatárok, ukránok - finnek és más nemzetbeliek készséggel vezetettek be tudományuk világába, mondták el kutatásaik eredményeit, fejtették ki előttünk nézeteiket. Az őstörténet tudományvilágában éppúgy kalandoztunk tehát, mint a tájakon, ahol eleink élhettek. Az Urálon innen és túl, az Irtis és az Ob mocsártengerében, a komi föld tajgarengetegében, a baskírok, a tatárok ligetes országában, a Volga mentén, a Donnál, a Kubánnál, a Kaukázus árnyékában, az Azovi-tenger, a Meótisz homokos partján, az ukrán sztyeppén és a Kárpátok szelíd hegyei között. Régi nyomokat kerestünk, régi emlékeket véltünk felfedezni, barátságos, velünk érző, rokonszenvező és rokon emberek között valóban vendégségben jártunk. Ősi tájak mai lakói és a régmúlt ötven tudósa segítségével - vendégségben őseinknél. Erről szól ez a szabálytalan útikönyv. Köszöntjük az Olvasót a régi könyvek szép szokása szerint tisztelettel és barátsággal. Mert a mi könyvünk ugyancsak régi is, meg új is, útirajz is, történelem is. A tájakat, melyeken őseink életek, barangoltak igéztük fantáziával: hajdani öltözékében, és meg-meglestük mai arcát Meótiszen innen és Urálon túl. Gyakran emlegetett szerencsénk úgy hozta, hogy eddig talán még nem is akadt más, aki így, egyvégtében végigjárta volna őstörténetünk, népvándorlásunk útját. És Nyugat-Szibériától a Kárpátokig mindenütt volt egy dolgozószoba, egy intézet, egy ásatás, ahol ezzel a témával foglalkoztak, és jó néhány tudós, akikkel erről beszélgettünk. Népünk múltjának színtere a Szovjetunió területére esik, de a magyar csak egy a sok-sok nép között, amelyik ott hagyta nehezen kibogozható jegyeit a tengernyi ország sztyeppéin, folyópartjain. Milyen népekkel éltünk, keveredtünk, merre sejthetők a rokoni szálak, mit őrzött meg több évezredes múltjából nyelvünk, milyen kollektív tapasztalatokkal, ismeretekkel érkeztünk hazánkba? A szovjet-magyar közös kutatások, történészeink, régészeink, néprajzosaink egyre bővülő köre válaszol erre, és talál hallatlanul izgalmas feladatokat ezen a történelmi utakkal keresztül-kasul szabdalt kontinensen. Mi, az utazók, úgy éreztük, hogy jelet kell hagynunk ezeknek a kutatásoknak régmúltjáról, mai eredményeiről, és sohasem titkolt hevülettel kérdeztünk, figyeltünk, ismerkedtünk. Azt hiszem érzelmes, fogékony utazók voltunk.

Otto Rahn - Keresztes ​hadjárat a Szent Grál ellen
A ​Szent Grál kutatások legfontosabbika, az eredeti Indiana Jones, Otto Rahn első könyve először olvasható magyar nyelven! Ismerje meg meg ezt a könyvet, amelyre minden Grál kutató hivatkozik, amely ebben a témában megkerülhetetlen! Az eredeti legelső kiadás alapján történt fordítást tartalmazó kötet nem hiányozhat azok könyvtárából, akiket ez a téma valaha is érdekelt. Hiába próbálták titkolni ezt a könyvet és elhallgatni az elmúlt hosszú évtizedekben, immár magyar nyelven is elérhető Otto Rahn alapműve! „Olvasd el és döbbenj meg Te is azon, hogy mi is az a Szent Grál!” Otto Rahn kutatási eredményei világviszonylatban is megkérdőjelezhetetlenül egyedülállóak, míg maga a személye és a magánélete körüli sok furcsaság alapján a Hihetetlen Magazinba kívánkozik. • Ki is ez a személy? • Ki volt a valódi Indiana Jones? Otto Wilhelm Rahn 1904. február 18-án született a németországi Michelstadt-ban. Édesanyja nagyon sok érdekes történetet, regét mesélt a kis Otto-nak, aki nagyon hamar a német legendák megszállottja lett. Talán nem véletlen, hogy fiatalként a Giessen-i Egyetemen történelmet, régészetet és filozófiát hallgatott, ahol tanára - prof. Baron von Gall - megismertette a katarok ősi történeteivel is. A Parszifál mítoszokon, Grál legendákon, Nibelungéneken, Lohengrinen nevelkedett Rahn azonnal ráérzett a katar téma fontosságára. Épp ezért 1931-ben a francia Pireneusokba utazott, ahol elkezdte a kutatásait. Rahn úgy vélte, hogy szoros összefüggés van a Wolfram von Eschenbach által leírt Parszifál mítosz és a katarok Grál legendája között. (Ebben szoros szövetségesre talált Antoin Gadal francia történész személyében, aki szintén kiállt ezen teória mellett.) Rahn hitt abban, hogy a katarok ősi titkának kulcsa valahol a Montségur hegynek a mélyén rejtőzik, az utolsó katar erődítménynek a helyszínén, melyet keresztes hadjárattal puszítottak el évszázadokkal ezelőtt. Rahn szerint a katarok őrizték a Szent Grált a Montségur-i kastélyban, valamint összefüggés van a katarok és az ősi kelta druidák között is. Véleménye szerint a katarok ősi tudását évszázadokon át a trubadúrok hirdették szerte Franciaországban, ezért a legendák alapja igenis valósnak bizonyul. Otto Rahn-t az első könyve, a „Keresztes hadjárat a Szent Grál ellen”, igen hamar az elismert tudósok sorába emelte szerte Európában. Az elismertség azonban nem járt anyagi haszonnal: az addig is igencsak szerényen élő és dolgozó Rahn-t továbbra sem vetette fel a pénz, sokszor a kutatásai mellett lévő falusiak látták el ennivalóval a nemegyszer napokig éhező tudóst, aki minden pénzét a régészeti munkáiba ölte. Épp ezért hatalmas meglepetéssel vette kézbe azt a levelet, melyet az első könyve megjelenése után kapott, melyben egy titokzatos idegen hihetetlen összeget - 1000 birodalmi márkát - kínált neki havonta a kutatásaiért cserébe. A pénzben szűkölködő Rahn így elment a megbeszélt találkozóra, ahol a legnagyobb meglepetésére Heinrich Himmler, a német SS vezére fogadta kitörő lelkesedéssel. Amint azt a megbeszélésen Rahn megtudta, Himmler és Adolf Hitler Otto Rahn legnagyobb rajongói, és felkérik, hogy a Német Birodalom dicsőségére segítse felkutatni azokat az ősi ereklyéket - a Szent Grált, a Frigyládát, a Végzet Dárdáját, a lejáratot a Belső Földbe - melyekkel a Német Birodalom spirituálisan és szakrálisan is legyőzhetetlenné válik. Rahn rövid gondolkodás után igent mondott: az addig éhező tudós a felkínált lehetőségre nem tudott nemet mondani. (1000 Birodalmi márka mai árfolyamon kb. 1.3-1.5 millió forint, és ezen felül a Német Birodalom Otto Rahn minden kutatási és utazási költségét térítette.) Egy feltétel azonban volt: Otto Rahn-nak be kellett lépnie az SS-be, hogy az ott már működő speciális alakulat tagjaként kutatásait azonnal a német kormány tudomására hozhassa, valamint, hogy megkapja a diplomata útlevelet. Egyetlen egy pici bökkenő azonban még volt: Rahn zsidó volt, és nyíltan meleg. Himmler természetesen megnyugtatta, hogy ezen kis malőr semmiben sem jelent majd nehézséget Rahn-nak, sőt, minekután SS-tiszt lesz, még védettséget is kap az akkoriban már erősödő antiszemita és homofób túlkapásokkal és atrocitásokkal szemben is... Rahn tehát elkezdett dolgozni, ráadásul most már az anyagiak sem állhattak az útjába: végre úgy és olyan módszerekkel dolgozhatott, amiről addig még álmodni sem mert. Idővel azonban rádöbbent, hogy a náci pártnak nem a német nép dicsőségére van szüksége ezekre a tárgyakra és kutatásokra, hanem hogy a nemzeti szocialista ideológiát alá tudják támasztani - akár a tudományos tények elferdítése árán is. Nagyon hamar ellenkezni kezdett kenyéradói eszméi és ideológiája ellen, amit sokszor nyíltan és őszintén el is mondott bárkinek. Idővel az ellenkezései Himmler füléig is eljutottak, épp ezért egyre türelmetlenebb és agresszívabb módon követelte Rahn-tól az eredményeket. Tény, hogy Rahn az SS-ben töltött évek alatt szinte alig adott át valamit is a németeknek. Hogy az eredménytelenségét elfedje, 1937-ben kiadta a Lucifer udvartartása című könyvét, saját költségen, mivel félt, hogy ha a német kormány által jelenteti meg, akkor az már nem csak az ő írásait fogja tartalmazni. Félelme nem volt alaptalan: mikor Himmler megtudta, hogy kiadta a könyvet, égtelen haragra gerjedt és azonnali parancsban az összes elérhető példány megsemmisítését rendelte el. (Rahn halála után a Német Birodalom kiadta a Lucifer udvartarása átdolgozott - nemzeti szocialista ideológiával kiegészített - változatát, de az Angyali Menedék kiadó gondozásában Ön még az eredeti, Otto Rahn-féle változatot tudja elolvasni.) Rahn ezt már nem bírta szótlanul, ezért nagyon csúnyán összeveszett Himmlerrel, aki boszúból a Dachau-i koncentrációs táborba küldte Rahn-t: dolgozni. Otto Rahn, a neves és elismert történész onnantól a Dachau-i tábor őreként dolgozott. Dachauban próbálta ki a fogvatartottakon a német vezetés a legújabb fejlesztésű fegyverek emberi testre gyakorolt hatását, Otto Rahn-nak pedig az volt a feladata, hogy a próbapályára kísérje a foglyokat, valamint a kísérlet után letakarítsa a terepet az emberi maradványoktól. Két hétig bírta ezt az embertelen munkát, kollégái állandó terrorja és gúnyos megjegyzései közepette, majd mivel a vezetőség egyre erőszakosabban követelte az árja származását igazoló dokumentumok haladéktalan beadását részéről, ezért Otto Rahn 1939. március 13-án, 35 évesen öngyilkos lett a Tirol-i Söll közelében, vagy legalábbis a hivatalos jelentések szerint öngyilkosságot követett el. A holttestet nagyon nehezen tudták azonosítani, sokak szerint egy Otto Rahnra hasonlító személyt találtak, de a tényleges azonosítás nem történt meg soha... A Német Birodalom hatalmas ceremónia során eltemette a német tudományos élet kimagasló személyiségét, majd utána Otto Rahn évtizedeken keresztül tabutéma lett - az egész világon. Pedig utóélete is egészen kalandos: számtalan személy tanúsította, hogy látták Rahn-t 1941-ben Dél-Franciaországban, 1944-ben írásos dokumentumok vannak arról, hogy pénzt utaltak Rahn számlájára (amit Otto Rahn fel is vett), és 1967-ben újságfotón szerepelt, ahogy egy San Francisco-i kávézó teraszán kávézik - ahol még mindig 35 éves! Rahn a hívei és rajongói szerint megtalálta a Grált, sőt, talán az összes keresett tárgyat és titkot sikerült felkutatnia, de azokat nem adta át a németeknek. Tény az is, hogy Otto Rahn személye ihlethette a világhírű és sikeres akciósorozat - az Indiana Jones - főszereplőjének karakterét, de Hollywood érthető okokból ezt sosem vállalta be nyíltan. Otto Rahn személye évtizedek óta megosztja az embereket, de az is igaz, hogy nélküle egy olyan téma maradt volna feltáratlan, mely nélkül a történelem egyik nagyon fontos területe merült volna a feledésbe. Azok a kutatók, akik jelenleg is ezeket a témákat kutatják, mind-mind Otto Rahn kutatásait veszik alapul, de SS tiszt múltja miatt nem illik megnevezni, hogy a témában a kutatási eredményeket egy olyan személynek köszönhetjük, aki egy személyben annyit tett a történelemkutatás oltárára, mint addig még senki. Az ő neve: Otto Rahn.

Révay József - Séták ​a római Magyarországon
A ​római Magyarország kutatás régi keletű, több mint másfél százada folyik rendszeresen. Magyar archeológusok lelkes és tudós gárdája szinte napról napra hozza felszínre az érdekesebbnél érdekesebb emlékeket és leleteket. Révay József még háború előttről ismert, most az újabb ásatások anyagával kiegészített könyvében nem kisebb feladatot teljesít, mint azt, hogy összekapcsolja a tudományt a szépirodalommal, a múltat a jelennel, nyomon kíséri a kövek, tárgyak sorsát az évszázadokon keresztül, s a romok közé mindig odaképzeli a régi embereket, úgyszólván feltámasztja őket poraikból, megeleveníti hajdani életüket, örömeiket és bánataikat az olvasó elé tárja, hogy a mai ember valóban közel érezze magához ókori testvéreit. A mű nem kézikönyv, nem leltár, nem lexikon, nem a pannoniai emlékek pontos és száraz felsorolása, hanem izgalmas, érdekes, nemegyszer csapongva teremtő képzelettel megírt ókor-kutatás: az embert keresi mindenütt a kövek mögött, az embert és az életet.

C. W. Ceram - Az ​első amerikai
A ​szerzőnek eddig két könyve jelent meg magyarul, _A régészet regénye_ és _A hettiták regénye_, s mindkettő nagy sikert aratott. Legújabb műve, _Az első amerikai_ Észak-Amerika régészetével foglalkozik, az ősi indián kultúrákat ismerteti. Ellentétben a látványos mexikói és perui magas kultúrákkal, amelyeknek bőséges irodalma van, az észak-amerikai korai indián kultúrákról alig olvashatunk magyar nyelven. Pedig Észak-Amerika régészete hallatlanul sok érdekességet tartogat számunkra. Alig ismeretes például, hogy a prehisztorikus Észak-Amerikában is emeltek piramisokat; e földépítmények alapterülete az egyiptomi piramisokéhoz mérhető, csak sokkal több — sok ezer — van belőlük; hogy egyes vidékeken hatalmas, több száz méteres, állat alakú földsáncok húzódnak, amelyekhez hasonlót még sehol a világon nem találtak; hogy az Egyesült Államok délnyugati területein a 16. században megjelenő spanyolok négy-ötemeletes házakat pillantottak meg, amelyekben indiánok százai éltek; hogy olyan, emberkéz alkotta eszközöket találtak Észak-Amerikában, amelyeknek korát egyes kutatók 30000 évesre becsülik. Ceram segít eloszlatni azt a köztudatban élő téves elképzelést, hogy Észak-Amerika hatalmas térségein a fehér ember megjelenése előtt csak primitív indián törzsek éltek, amelyek csupán vadászatból tartották fenn magukat. A szerző nyomon követi a régészeti feltárásokat, beszámol a leletekről, és mindig érdekesen tárja elénk a belőlük levonható következtetéseket. így egyidejűleg kap áttekintést az olvasó az észak-amerikai régészet fejlődéséről és a korai indián kultúrákról, amelyeknek némelyike viszonylag magas színvonalat ért el a földművelésben és a kézművesség több ágában, használati tárgyaik célszerű megformálása és művészi díszítése pedig egyenesen bámulatra méltó.

Lőrincz L. László - A ​föld alatti piramis
Samuel ​Nelson magánzsaru utálja, ha lefűrészelt csövű vadászpuskát fognak rá: ezúttal mégis ez történik. A következmény? Lélegzetelállítóan izgalmas hajsza egy titokzatos csecsemő után, akinek hosszában is vannak bordái a mellkasában; egy rejtélyes szkarabeusz filmvetítésbe kezd; a kis fekete kalapos belemászik a szemétládába, majd elhatározza, hogy megöli Nelsont; végül összeáll minden idők leghihetetlenebb régészeti expedíciója, hogy megkeresse a legendás föld alatti piramist.

Alfredo Rizza - Asszíria ​és Babilónia
Ez ​a kötet azokkal az ókori kultúrákkal foglalkozik, melyek egymást követve jelentek meg s tűntek el Mezopotámiában, az Eufrátesz és a Tigris folyó közti térségben, és melyeket manapság általában az asszírokkal és a babilóniaiakkal szoktak azonosítani. Az újkőkorral, illetve a korai sumer civilizációval kezdődően e könyv lapjain szerepelnek a térség legfontosabb történelmi eseményei, uralkodói. Az asszírok és a babilóniak felbecsülhetetlen művészeti, tudományos és irodalmi alkotásai megihlették a görögöket és a perzsákat, akiknek ezen ősi civilizációk iránti tisztelete és áhítata még évszázadokig át- meg átszőtte a történelmi visszaemlékezéseket, mielőtt megfakultak és eltorzultak volna, vagy végleg a feledés homályába merültek.

Stephen Bertram - Élet ​az ókori Mezopotámiában
A ​kötet arra összpontosít, hogy miként követték egymást a 3000 éven át virágzó társadalmak az ókori Mezopotámiában. Feltárja e nagy civilizációk - a mezőgazdaság, az írás, a városok, a törvénykezés, sőt a sörfőzés bölcsőinek - kultúráját. Megvizsgálja a sumérok, a babiloniak és az asszírok mindennapi életét kb. i. e. 3500-tól kezdődően egészen i. e. 500-ig, összegyűjtve mindazt a tényt, amit a mai régészek a térség múltjával kapcsolatban feltártak. Minden fejezetet széleskörű szakirodalom, eredeti rajzok, fényképfelvételek, és térképek egészítenek ki. Összeveti a régészeti és történelmi forrásokat, és így a Közel-Kelet történelme, régészete, vallása vagy kultúrája iránt érdeklődő olvasó bőven talál benne hasznos és érdekes információkat.

Koncsek László - Bibliai ​földeken
A ​bibliai földekről, Izraelről szól a könyv, erről az egyedülállóan érdekes országról, ahol a sok évezredes múlt omladozó emlékei között egy új élet bontakozik ki felfokozott reményekkel és várakozásokkal, de sok belső feszültség, ellentét és konfliktus is dúlja népét. A szerző érzékletesen írja le a megkapóan szép judeai és galileai tájakat, Jeruzsálemet, a megosztott várost, a Holt-tenger dermedt világát, vén arab városok ezeregyéjszakai romantikáját, a tengerpart párájában buján tenyésző ültetvényeket. Megemlékezik a sivatag homokja alá temetett évezredes kultúrákról, bibliai emlékekről, zsidók, filiszteusok, kanaániták, arabok és keresztesek titkait rejtegető öreg romokról, s a máról, a homokon és kövön új országot építők erőfeszítéseiről, eredményeiről. Koncsek éles szemmel figyeli a modern élet lüktető ritmusát, nem feledkezik meg az új városokról, üzemekről, kibucokról, a daruerdővel koszorúzott nagyforgalmú kikötőkről, a sivatagról, mészköves hegységektől elhódított termőföldekről, újratelepített erdőkről, az öntözőcsatornák kilométereiről, tervekről és álmokról, jó szándékú lelkesedésről és életörömről. Izrael megragadóan szép arca mellett szól egy születőben levő ország vajúdásairól is. A könyv megmutatja a világ minden részéből összeverődött bevándorlók társadalmat feszítő problémáit, a mély ellentmondásokat, bizonytalanságokat, egy országot, amely a maga sajátos eredeténél fogva a világon páratlan gondokkal küzd. Ír a szerző a bevándorlók közötti szakadékokról, a haladást és fejlődést gátló rituális törvények szigorúságairól. Nagyon érdekesen elemzi a bevándorlók által importált nyugati szemlélet orientalizmussal vívott harcát. Bevándorolt magyarokkal is találkozik Koncsek László, akikben az új hazába illeszkedés szándéka és a honvágy idegeket nyűvő kettősséget teremt. Egy utazás tengernyi élményeinek, találkozásoknak, történeteknek, meghitt beszélgetéseknek, emberi sorsoknak, pionír hőstetteknek, a Földközi-tenger napsütésében fürdő szép tájak látványának, bibliai legendákat szülő és az emberiség évezredek messzeségébe vesző történelmet idéző emlékeknek mozaikjaiból állította össze a szerző ezt az útleírást, amely képet ad a napfény és az árnyék, a remények és a konfliktusok országáról - Izraelről.

Szentiványi Jenő - A ​görög gálya titka
Minden ​kalandok ősi színhelye, a tenger a mai ember számára is sok meglepetést tartogat. Egyszer kihaltnak hitt ősvilági hal kerül elő a mélyből – élve; másszor meg hajdani hajókatasztrófák nyomait tárják föl a kutatók, rég letűnt kultúrák sértetlen maradványait emelik újra napvilágra... Esztendőkkel ezelőtt a marseille-i öbölben találtak rá a könnyűbúvárok – izgalmas körülmények között – egy kétezer esztendős görög gályára. Az elsüllyedt hajó rakományának nagy része sértetlen volt, ám a tudósoknak éppen ez adott alkalmat, hogy megoldják egy történelmi rejtély titkát.

Napmad%c3%a1r
elérhető
18

Wilbur Smith - Napmadár
Egy ​régészeti expedíció izgalmakkal teli felfedezésében vehetünk részt Közép-Afrika rejtélyekben gazdag tájain. Megelevenedik előttünk a mai Botswana területén fekvő, ókori karthágói város, Opet felfedezése. A sodró lendületű, kalandokkal és érzelmekkel átszőtt történetben feltárul a jelen és a múlt. A Napmadár története a titkos vágyak misztikus megvalósulásáról szól: álom az álomban. - Repülj Napmadár!

Szombathy Viktor - Regényes ​erdő
E ​könyv hőse nem szökött meg hazulról, nem is csavarog. Iskolai és szülői engedéllyel járja az országot. Így vetődik el egy bakonyi erdészházhoz, ahol éppen ásatás előkészítése folyik. Hogy ettől kezdve milyen kalandokba bonyolódik. Pompás Feri, az már maradjon ennek az izgalmas, sok szép tájleírásban is bővelkedő regénynek a titka. Annyi azonban bizonyos, ha hősünk kezdetben attól tartott, nem lesz majd élménye, amiről az első őszi dolgozatban beszámoljon, hát nagyon tévedett. Nem is egy dolgozatra, hanem egész regényre való kaland esik meg vele

Kádár Zoltán - Sárkányok ​újjászületése
"... ​1898-ban Osborn a wyomingi nagy dinoszaurusz-lelőhelyre utazott. Tavasz volt, virágzottak a kaktuszok, midőn a tudós megérkezett a sziklás tájra, amelynek mélyén az óriási őshüllők csontjai nyugodtak. Rövid kutatás után Osborn egy hatalmas combcsontra bukkant, majd a lábszárcsontok is felszínre kerültek. Az alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy a Brontosaurus-nál ls nagyobb dinoszaurusz, a Diplodocus maradványait találta meg a szerencsés kezű amerikai kutató."

Gerő János - Az ​előkerült falu és egy nyomozás története
Országos ​hírű régészünk páratlan leletre bukkan a tiszaháti falu határában: Árpád-kori település emlékeit találja meg. Az ásatások során aranytárgyak is napvilágra kerülnek, melyeket egy rovott múltú vénember eltulajdonít. Másvalaki kis neszét veszi a kincsnek és ellopja az öregtől. A tolvaj nagy körültekintéssel fog neki az értékesítésnek, külföldre akarja a kincset kijuttatni. A lelkes gyerekek, akik egy nyáron át okos és hasznos munkájukkal segítettek a régészeknek - fekete pulijuk hathatós közreműködésével - nekilátnak a nyomozásnak. A könyv az ifjúságnak és a felnőtt olvasóknak is igen szórakoztató, tanulságos olvasmány. A cselekmény alaptörténete valóságos.

Ahmed Osman - Idegen ​a Királyok Völgyében
Kutatás ​az egyiptomi múmia azonossága után – egy olyan kutatás, mely 22 évig tartott, s egy váratlan, megdöbbentő eredményre vezetett Józseffel, az ősi héber pátriárkával kapcsolatban. Az ókori Egyiptom hosszú történelme során csupán egyetlen személyt ismerünk, aki a „Fáraó atyja” címet viselte. Ő pedig nem más, mint Juja, a 18. dinasztiabeli IV. Thutmózisz fáraó (i.e. 1413-1405) minisztere. Ugyanezt a címet viselte a Mózes I. könyvében szereplő József pátriárka. Ez a felismerés Ahmed Osman fejében villant fel, huszonkét éven át tartó kutatást követően, s ez volt az alapja azon első elméletének, amely megdönti az egyiptomi és az ószövetségi történelem számos elfogadott elméletét. Juja személye hosszú ideig rejtély volt az egyiptológusok számára. Bár nem volt a királyi ház tagja, mégis a Királyok Völgyében temették el, ahol 1905-ben fedezték fel a sírját. A különlegesen jó állapotban fennmaradt múmiája jelenleg a Kairói Múzeumban látható. A maradványok erős sémita jegyekről árulkodnak, melyek alapján arra lehet következtetni, hogy Juja ereiben nem egyiptomi vér csörgedezett. A neve is idegenszerű, és temetésének módja is számos tekintetben ellentmond a korabeli egyiptomi szokásoknak. Sőt, a lánya, Teje, Thutmózisz fiának, III. Amenhotepnek lett a Nagy Királyi Felesége, dacolva így azzal a hagyománnyal, miszerint a fáraó akkor nyeri el a trónhoz való jogot, ha feleségül veszi a saját testvérét…

Rex Keating - Mentőakció ​Núbiában
A ​Nílus völgyének az a szakasz, amelyet Núbiának nevezünk, 1960 és 1969 között minden idők leglátványosabb és legjobban összpontosított régészeti mentőakcióját élte át az UNESCO égisze alatt. Mintegy harminc ország tudósai, építészezi és mérnökei vették fel a harcot az idővel: feltárták és konzerválták atzoknak az ősi műemlékeknek, településeknek és temetőknek jelentős részét, amelyeket Egyiptom asszuáni duzzasztójának megnövekvő vízszintje halálra ítélt. Itt az egyiptomi fáraók az i. e. 19 században bevehetetlen erődök egész sorát hozták létre, hogy megvédjék országukat - de kikkel szemben? A kérdés csak egyike az expedíciók számára feladott talányoknak. Sehol máshol a világon nem lehetett volna, alig kőhajításnyi távolságra egymástól, féltucatnyi különböző kultúra emlékeire bukkanni. A szakemberek körén kívül kevéssé ismeretes, hogy Magyarország is részt vett, és mai napig is részt vesz az UNESCO leletmentő akciójában. Ezért is különös figyelmet érdemel a kötet függeléke, amelyben két magyar régész, Castiglione László és Török László szakszerű s egyúttal színes, élményekben gazdag beszámolót nyújt az 1964-ben Núbiában folytatott magyar ásatásról.

Joe Alex - A ​Labirintus Úrnője
A ​híres krimiszerző bájos régész barátnőjének sikerül megfejtenie egy ősi krétai szöveget, melyből kiviláglik, hogy egy kis görög szigeten volt valaha a krétaiai istennőjének, a Labirintus Úrnőjének szentélye. A gazdag régészeti zsákmány reményében, kutató expedíciót szerveznek. A labirintushoz vezető barlangnyílásban holtan találják az expedíció egyik tagját. Joe Alex munkához lát...

Mummy
elérhető
1

Anne Rice - The ​Mummy
With ​this kick-off to a new series, Vampire Chronicler Rice abandons her troupe of nocturnals for the living dead of another kind. In a tale that's part horror and part romance, Egyptian King Ramses, made immortal in his youth, is awakened from self-imposed dormancy and deposited in 1914 London. Ramses's introduction to modern times is charming but slow. The plot, however, revs up a bit when he returns to Cairo and runs into an old girlfriend. Much in this book will be familiar to Rice's fans, except in this case it doesn't work. The characters are mostly boring and the conflict is flimsy. You know nothing bad is going to happen to anybody--and nothing does. You're also cheated out of a genuine conclusion, which is both dissatisfying and unfair. Stick to those blood drinkers, Anne, and let the sleeping mummies lie. - Michael Rogers, "Library Journal"

Erdélyi István - Sugár Lajos - Embert ​keresünk
"A ​tübingeni egyetem tulajdonában volt egy egyiptomi múmiafej. A koponyatető jobb oldalán ovális mélyedést találtak. A számítógépes rétegröntgenezés során kiderült, hogy valamikor agydaganatműtétet hajtottak végre rajta, és a trepanálás szélén a csont ismét sarjadni kezdett. Az illető ezt a nem könnyű műtétet (i. e. 1500 körül) túlélte. Összekorrodált fegyverek, bronzszobrok röntgenezése néha igen fontos ismereteket nyújthat. Így pl. Marcus Aurelius ismert lovas szobrának röntgenvizsgálata bizonyította, hogy a szobrot még az antik időkben többször javították. Ezt igazolta később a szobor belsejét fényképező száloptikás berendezés is. A bronzszobor átvilágítás a természetesen magasabb csőfeszültséget (256-300 kV) igényel. Lezárt múmiaszarkofág, a múmiák bepólyált teste szétbontás nélkül vizsgálható. Az ilyen vizsgálat választ adhat olyan kérdésekre, amelyek az életkorra, nemre, esetleges betegségekre vonatkoznak."

Covers_97060
elérhető
0

Daniel Lenihan - Merülés
Az ​ifjú régészhallgató egy nap búvárkodás közben kétezer éves cserépedényre bukkan egy víz alatti barlangban. Büszkén viszi vissza az egyetemre, nagy dicséretre számítva, ám kis híján ízekre szedik. Egy életre megtanulja, miként kell bánni a történelmi műkincsekkel. Már gyakorló régészként és elsőrangúan kiképzett mélyvízi búvárként nevezik ki az SCRU, azaz az Elsüllyedt Kulturális Kincsek Különítménye vezetőjének. Csapatával, az SCRU-val lebilincselően érdekfeszítő kalandokban van része. Megbízatásaik során rég elsüllyedt hajók roncsait kutatják fel a Felső-tó jéghideg vizében, Bully Hayes kalózkapitány hajóját a Csendes óceánban...

Kenneth Pearson - Patricia Connor - A ​doraki kincs
James ​Mellaart, a világhírű angol régész, Törökországban végez kutatásokat. A kisázsiai újkőkorral foglalkozik elsősorban. Számos sikeres feltárás van már mögötte, amikor egy váratlan esemény csaknem derékba töri pályáját. Gyanúba kerül egy értékes lelet eltűnésével kapcsolatban. Két angol újságíró véletlenül tudomást szerez a történtekről, elutazik Törökországba, és az események nyomába ered...

John Waechter - Az ​ember őstörténete
"Az ​ember korai története bonyolult mozaik, amelynek egyes darabjait több tudományág, a geológia, a botanika, az állattan és a fizika egyaránt vizsgálja. Az őstörténész persze számos forrásra támaszkodhat. Könyvünk nem csupán ennek az őstörténetnek a vázát akarja összeállítani, hanem igyekszik megvilágítani azt is, hogy a mozaik egyes darabkáiból hogyan lehet mind teljesebbé tenni a képet az emberiség régmúltjáról."

Douglas Preston - A ​majomisten elveszett városa
A ​Majomisten elveszett városáról Közép-Amerika gyarmatosítása óta keringenek történetek. A legenda szerint az őslakosok a mai Honduras belsejébe menekültek a spanyol hódítók elől, és magukkal vitték a kincseiket is. A szent városukat azóta rettenetes átok védi: aki belép a területére, hamarosan megbetegszik, és meghal. 2012-ben a népszerű krimiíró, Douglas Preston csatlakozik egy régészekből és geológusokból álló kutatócsoporthoz, amelynek célja, hogy megtalálják az elveszett várost. Egy új, az amerikai hadsereg részvételével kifejlesztett légi radartechnika segítségével feltérképezik, mi rejtőzik a sűrű őserdő felszíne alatt. A képek azonban a legmerészebb várakozásaikat is felülmúlják: a meredek hegyektől körbevett, elhagyatott völgyben ugyanis nemcsak egy város, hanem egy egész rejtélyes civilizáció nyomaira bukkannak. Hamarosan a saját bőrükön tapasztalják meg a vállalkozás árnyoldalait: a zuhatagszerű esőzések, a sártenger, a vérszívó rovarok, a jaguárok és a mérges kígyók veszélyeztetik az expedíció sikerét, és nem utolsósorban a tudósok életét. Arra viszont még ők sem számítanak, hogy a legnagyobb fenyegetést az elveszett város átka jelenti: egy gyógyíthatatlan trópusi betegség, amely akár halálos is lehet. A Majomisten elveszett városa drámai fordulatokban bővelkedő, ugyanakkor hiteles beszámoló a 21. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezéséről, amelynek ott a helye a történelmi rejtélyek iránt érdeklődő minden olvasó könyvespolcán.

Kollekciók