Ajax-loader

'történelmi dokumentum' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Josef Cachée - Gabriele Praschl-Bichler - "...Önöknek ​persze könnyű, beülhetnek egy kávéházba..." - Ferenc József magánélete
Ez ​a könyv olyan képet rajzol a császárról, amit hiába keres az Olvasó a történelemkönyvekben: egy polgár lép elénk, egy családapa, aki bár olykor makacs és pimasz, nagyvonalú és kicsinyes, mégiscsak ember. Ferenc József mindmáig ismeretlen vonásai tárulnak fel ebben a könyvben. Az olvasó, a néma vendég bekukkanthat a császári toalettbe, a háló- és dolgozószobába, az ebédlőbe, tanúja lehet, hogy hol és hogyan elégítette ki nagyon is emberi szükségleteit. Közben persze feltárulnak a Habsburg uralkodó nyárspolgári vonásai, ám méltóságán nem esik csorba. Ez a könyv nem rajzolja át az osztrák császárról kialakított immár klasszikus képet, de azért felmutat néhány, az uralkodót mégiscsak jellemző szeretetre méltó tulajdonságot, ami emberközelbe hozza személyét.

Elek Judit - Sükösd Mihály - Tutajosok
Elek ​Judit nagyszabású, kétrészes, magyar-francia koprodukcióban készült filmjét, amelyet az 1990-es budapesti filmszemlén tekinthet meg a néző, hosszadalmas könyvtári munkálatok előzték meg: a máig szinte feltáratlan vagy inkább hozzáférhetetlen, hírhedt tiszaeszlári "vérvád" peranyagának áttanulmányozása és feldolgozása. Kötetünkben nem csupán a monumentális filmakotás irodalmi rangú forgatókönyvét adjuk közre, illusztrálva a filmből, jól áttekinthető válogatást is a tiszaeszlári vérvád perének elképesztő anyagából, mely fordulataiban a legizgalmasabb társadalmi-politikai krimikkel vetekszik.

Ismeretlen szerző - Apollodóros ​vádbeszéde Neaira ellen
"Az ​ókor történetéből kevés nőalakot ismerünk meg, és ők is királynők, uralkodók feleségei, szeretői. A Neaira elleni beszéd egészen más világba vezet be minket: egy athéni prostituált dolgos hétköznapjait tárja az olvasó elé. Megismerjük Neaira életét kislány korától kezdve, kapcsolatait a kor híres és hírhedt férfialakjaival, és a szélhámosságokat, amelyek, úgy tűnik, a vesztét okozták. A Neaira elleni beszéd első ízben jelenik meg magyar nyelven, az olvasó eligazodását segítő jegyzetekkel, és a kort, a körülményeket bemutató kísérő tanulmányokkal. Élvezetes olvasmány - nem kiskorúak számára." (Németh György)

Bombera Krisztina - Felhőkarcolat ​- New York 2001.09.11
Rémülten ​tekerem tovább a rádió keresőjét a Szép Új Világról. A szomszédos adón épp egy prostituálttal beszélgetnek. Hatalmas lett a forgalma közvetlenül szeptember 11-e után, meséli. »Mindenki tudni, érezni akarta, hogy él, és a szex ebben sokat segít. Én is helyt akartam állni a tragédiában. Ilyen nehéz időkben meximális színvonalon kell dolgozni. Sokat kerestem, és ezúton szeretném felajánlani az összeg felét a mentésben életüket vesztett tűzoltók családtagjainak.«\" Ez a könyv Bombera Krisztina naplója New York-ból 2001. szeptemberétől 2002. februárjáig. Újságírósors, mondhatnánk: az ember elutazik a férjéhez, egy kicsit visszaváltozna feleséggé - az események azonban követik őt. Nevezhető-e naplónak egy olyan könyv, amely sokmillió ember történetét meséli el? De nevezhető-e hírnek egy olyan esemény, amely többmillió ember életét változtatta meg egyik napról, egyik percről a másikra?

Ismeretlen szerző - Az ​okkult az orosz és a szovjet kultúrában
A ​kilencvenes években, a kommunizmus bukása után Oroszországban egyszeriben újraéledtek és elképesztő népszerűségnek örvendtek mindazok az okkult, ezoterikus, "titkos" tanok és eszmék, amelyek a XX. század elején - és már korábban is - nagymértékben hatottak az orosz szellemi életre és sok nagyszerű művész munkásságára. A legjelesebb nyugati russzisták 1991 júniusában a Fordham Egyetemen konferenciát tartottak erről a kérdésről, s ennek anyagából nőtt ki egy vaskos kötet (melyből mi válogatást adunk közre). A tanulmányok feltárják az orosz szabadkőművesség, teozófia, antropozófia, kozmizmus stb. gyökereit, hatásait, kimutatják a "titkos" tanok beépülését a kommunista ideológiába és a "szocialista realizmus" művészetébe, és választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen lelki-szellemi - és társadalmi - igényeket elégítenek ki az okkult eszmék. S ezek ismeretében mélyebben megérthetjük az orosz irodalom számos ragyogó alkotását - Dosztojevszkij, Belij, Brjuszov, Bulgakov, Platonov és mások műveit, vagy éppen Eisenstein filmjeit, Vrubel festményeit. Míg a leginkább Blavatszkajához, illetve Steinerhez kapcsolódó teozófia és az antropozófia eszméi már nálunk is hozzáférhetők az ezotéria iránt spirituálisan vonzódó vagy tudományosan érdeklődő olvasók számára, a kötet szerzői néhány olyan témával is behatóan foglalkoznak, amelyek Magyarországon még jóformán teljesen ismeretlenek - ragyogó tanulmány szól Nyikolaj Fjodorov XIX. századi orosz filozófusról, aki minden valaha élt ember feltámasztásának ügyét hirdette, a kozmizmusról, amely a XX. század legnagyobb hatású - és talán legnagyobb veszélyeket hordozó - orosz filozófiai irányzata, és a kilencvenes évek okkult reneszánszáról, amely megmutatta, hogy a kommunista ideológia kérge alatt (vagy épp abban megbújva) Oroszországban mindig is tovább éltek és hatottak nemcsak a pravoszlávia és a népi vallásosság elemei, hanem a legkülönbözőbb "titkos" tanítások is...

Ismeretlen szerző - Serédi ​Jusztinián hercegprímás feljegyzései 1941-1944
"A ​kormányzó szerint Magyarország csak királyság lehet. Királya pedig lehet akár Ottó, akár a Horthy-unoka, ha megnő, akár más, de gyermek nem lehet. Erre megjegyeztem, hogy ha ez a felfogása, akkor kár engedni, hogy a gyermekkirály gondolatával hónapokon keresztül izgalomban tartsák a nemzetet! A kormányzó ismét utalt arra, hogy a szimpátia-megnyilatkozásokat nem kívánja megakadályozni." Serédi Jusztinián hercegprímás Könyvünkben olyan dokumentumokat tárunk az olvasó elé, amelyeket részben már megszületésüknek szinte másnapján is láthattak a közelmúlt történetének kutatói. Az utóbbi időkig azonban jobbára csak egyes részleteit idézték ezeknek a feljegyzéseknek. Mindez egyáltalán nem volt véletlen, hiszen ezek az írások egy olyan magas közjogi méltósággal rendelkező, hercegprímási rangú tudós főpap tollából születtek, aki nemcsak szemlélője, hanem -- legalábbis országunkat illetően -- cselekvője, sőt befolyásolója is volt a II. világháború eseményeinek. A felszabadulás utáni politikai klerikalizmus ezeknek a dokumentumoknak mindenekelőtt azon részeit idézte vagy bocsátotta közre, amelyek a hercegprímás, az egyház háborúellenessége és az emberi jogokért való kiállása mellett szóltak. Az 50-es évek harcos antiklerikalizmusa pedig más részletekkel minduntalan a főpapság háborús felelősségét, a régi rendszer átmentésére, sőt a Habsburgok restaurálására irányuló törekvéseit kívánta bizonyítani. Mindezekhez képest megnyugtató szintézist persze az utóbbi évtizedekben történt teljesebb közlések sem nyújtottak. Könyvünkben sem ígérhetünk ilyet, mert szándékaink szerint sem erre, hanem másra vállalkoztunk. Mindenekelőtt arra, hogy magukat a teljes dokumentumokat bemutassuk, és a bennük foglalt történéseket érzékeltessük. Kommentálásunk sem kíván több lenni e vállalt cél szolgálatánál. Orbán Sándor - Vida István

Gabriele Praschl-Bichler - „Isten ​adjon tartós boldogságot”
Ha ​a Habsburgok életkörülményeiről tájékozódnánk, sokat hallhatnánk nagyúri méltóságról, csillogásról, gazdagságról, no meg házaspárokról, akik- ahogy illik- boldogságuk megteremtésének és gyermekeik nevelésének szentelték életüket. Sokuk valóban így élt. Akadtak azonban olyanok is, akik inkább polgári élvezeteknek hódoltak, az államérdeket és a méltóságot pedig a megfelelő skatulyába helyezték. Közéjük tartozott maga a hagyománytiszteletéről híres I. Ferenc császár is. Buzgón "megcselekedte, amit megkövetelt a haza": négyszer házasodott, mindannyiszor rangjához méltóan. A földi boldogságot mégis egy másik nőnél lelte meg. Lánya, Mária Lujza, Napóleon felesége Adam Niepperg grófnak szült törvénytelen utódokat. János főherceg is alaposan felborzolta a császári család kedélyeit, amikor elvette a polgári származású Anna Plochlt. Vilmos főherceg, a német lovagrend tagja szüzességi fogadalmat tett, és suba alatt élte ki szenvedélyeit. Lujza trónörökösnő Toselliné, Rudolf trónörökös lánya pedig Pletznekné lett. Szalvátor Lajos, a művész és forradalmár a saját neméhez tartozókat részesítette előnyben. Fivére, Szalvátor János tengerészként lelte halálát a Horn-fok közelében. Ferenc József a férjezett Katharina Schrattot szerette, és mára már az sem titok, hogy fia, Rudolf a könnyűvérű hölgyek társaságában érezte jól magát. A császári család szerelmi élete mindmáig bővelkedik kalandos történetekben.

Karel Van Mander - Hírneves ​németalföldi és német festők élete
Több ​ezerre tehetjük azoknak a festőknek a számát, akik Németalföldön Karel van Mander (1548-1606) előtt és az ő korában működtek. Ezek közül kiválasztani a száz legkiválóbbat, ma sem volna könnyű feladat. Mander ez a lelkes és tájékozott festőművész, költő és író hallatlanul nehéz munkát végzett az ecset nagymestereinek bemutatásával. Nemcsak az életrajzok legapróbb mozzanatait kutatta fel fáradtságos munkával: finom megfigyelései az elemzett műalkotásokat is életre keltik. Kikről szólnak a könyv novellisztikus esszéi? A sort a Van Eyck fívérek nyitják; s csak a legnagyobbakat említve, a Holbeinről, Dürerről, Lucas van Leydenről, Boschról, Bruegelről elmondottak máig alapvető információk a művészettörténészeknek, a lebilincselően izgalmas, olykor ellenálhatatlanul humoros olvasmány a művészet kedvelőinek.

Michel de Grèce - A ​császárné búcsúja
Uralkodói ​családok szövevényes története a 19. századból. Egy különös lányé, aki a belga királyság és az Osztrák–Magyar Monarchia bonyolult, politikai csatározásokkal terhes családi viszonyai közé kerül. Sarolta, Lajos Fülöp unokája, szép, intelligens, és legalább annyira akaratos, mint amennyire rejtélyes fiatal nő. Életében keveredik a kaland, a regényesség és a tragédia. Habár állandóan ünneplik, és számos esemény szereplőjeként folyton szem előtt van, élete talányos marad. Ilyen titkokkal terhelt viszony házassága is Miksa főherceggel. Látszólag szenvedélyesen szerették egymást, mégis egyfolytában menekültek egymás elől. Milyen intrikák sorozataként válhattak a távoli Mexikó császári párjává? Milyen baljós események sorozata veszi kezdetét hatalomra kerülésükkor? Álompár Ferenc József és Sisi árnyékában: Sarolta és Miksa kettőse végre méltó figyelmet kaphat. Szerelmüknek és Sarolta izgalmas, tragédiákkal terhelt életének regényes története ez a könyv. A hercegi családból származó szerző eddig fel nem tárt magánarchívumi dokumentumokban kutathatott, új megvilágításba helyezve ezzel a császárné rendkívüli életét.

Ismeretlen szerző - A ​Magyarországi Református Egyház címtára, 1998
A ​kötet adatait a Zsinati Iroda közigazgatási, szeretetszolgálati, missziói, külügyi, iskolaügyi osztálya, a Református Lelkészi nyugdíjintézet, az egyházkerületek püspöki hivatalai, valamint az esperesi hivatalok szolgáltatták. A címtár szerkesztésének lezárása: 1998. március 31.

Leon Battista Alberti - A ​festészetről / Della pittura, 1436
Leon ​Battista Alberti A festészetről című munkája 1435-36-ban íródott, nyomtatásban először 1540-ben jelent meg Bázelben. Bár Magyarországra korán elkerült, már Mátyás király corvinái között is szerepelt két példányban, első magyar nyelvű fordítása mindeddig váratott magára. A fordítás elkészítése alighanem azért is jelentett gondot, mert Alberti kétféle változatban, latin és olasz nyelven is megírta értekezését, amelyek több ponton eltérnek egymástól. Ráadásul mindkét változat több kéziratban maradt fenn, amelyek eltérő pontosságúak. Magyar fordítója, Hajnóczi Gábor igyekezett megőrizni mind a latin, mind az olasz nyelvű szövegben foglaltakat, ezért a fordításnál az olasz nyelvű változatot vette alapul, de az Alberti által lefordítatlanul hagyott latin szövegrészeket dőlt betűvel szintén beleépítette az értekezés szövegébe. Az olasz szöveg esetében a legjobbnak tartott firenzei kéziratot, a latin esetében pedig a vatikáni kéziratot használta fel a munkájához. ; Alberti Della pittura című értekezése alapvető jelentőségű munka nemcsak az itáliai, de az egész európai művészettörténet forrása, a traktátusirodalomban összekapcsolja a késő középkori Cennino Cennini művét (Libro dell' Arte) a reneszánsz művészek későbbi elméleti írásaival. A festészetet a - középkori értékeléssel szemben - "szabad" művészetekkel egyenrangúként tárgyalja. Szerzője nem festő volt, hanem klasszikus nyelveket tanult, egyetemet végzett, sokoldalú tehetségű, művelt ember, aki szoros kapcsolatban állt mind a világi és egyházi hatalommal, mind a művészekkel. A latin nyelvű változat ajánlását a mecénás Giovan Francesco Gonzagának, a másik prológusát a szobrász és építész Filippo Brunelleschinek írta. Értekezése három részből, "könyvből" áll. Az első könyv - bár a szerző nem használja a perspektíva kifejezést - lényegében a 15. századi festői perspektíváról, a látvány képi megszerkesztéséről szóló szabatos leírás. A második könyv arról szól, hogyan kell az ilyen módon megalkotott térben egy adott témát, jelenetet ábrázolni. Ezen alkotófolyamat három fázisát írja le: a körülrajzolás, a kompozíció és a megvilágítás, vagyis a színek használatának elveit foglalja össze. A harmadik könyv a festő személyiségével foglalkozik, azokat a követelményeket fogalmazza meg, amelyeknek szerinte minden festőnek meg kell felelnie. A jegyzetekkel, irodalomjegyzékkel, név- és tárgymutatóval is kiegészített kétnyelvű (olasz-magyar) kiadáshoz a fordító, Hajnóczi Gábor írt a szerzőt bemutató és mű tartalmát és jelentőségét megvilágító kitűnő bevezető tanulmányt. - A művészettörténet és -elmélet iránt érdeklődők, egyetemisták olvasmánya.

Jean Sévillia - Az ​utolsó császár és király
1916-ban ​Ferenc Józsefet I. Károly osztrák császár, IV. Károly magyar király néven felszentelt uralkodó követte. A huszonkilenc évesen trónra lépő fiatalembernek határozott elképzelései voltak: békét és reformokat akart, béketárgyalásokat kezdeményezett a központi hatalmakkal. 1918-ban azonban le kellett mondania az oszták és a magyar trónról egyaránt. 1920 márciusában és októberében két sikertelen puccskisérletet hajtott végre, hogy visszaszerezze a magyar koronát. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Ismeretlen szerző - Ókori ​keleti történeti chrestomathia
Az ​Ókori Kelet története a Földközi-tengertől a Sárga-tengerig terjedő hatalmas területen játszódott le, s időbeli kerete közel háromezer évet foglal magában. A kötet szerkesztője ezzel a válogatással megpróbál az idézett munkákhoz viszonyítva lényegesen kisebb terjedelem mellett is aránylag egyenletes képet nyújtani az ókori keleti államok történetéről. A közölt források 19 különböző ókori nyelven íródtak, s ezeknek még egy szakember is csak töredékét ismerheti. Ezért a kötet nemcsak az egyetemi oktatásban, hanem az Ókori Kelet kutatásával foglalkozók számára is fontos munka.

Szabó Csaba - Soós Viktor Attila - "Világosság"
A ​létezett szocializmus korában a katolikus egyház és a pártállam viszonyában nem egyforma erők álltak egymással szemben. A diktatórikus állam minden szóba jöhető apparátusával a katolikus egyház térdre kényszerítésére, megalázására, üldözésére törekedett. A szerzők az Állami Egyházügyi Hivatalba telepített, "Világosság" fedőnevű belső rezidentúra tevékenysége nyomán bemutatják, hogy a Magyar Népköztársaság hírszerzése (III / I-es csoportfőnöksége) az 1960-as, 70-es években hogyan igyekezett beférkőzni a Vatikánba és a nemzetközi egyházi szervezetekbe. Az eddig ismeretlen dokumentumokkal alátámasztott, objektív történeti munka új megvilágításba helyezi az állambiztonság, a BM Hírszerzés egyházakkal kapcsolatos tevékenységét. Első alkalommal vehet kezébe az olvasó hiteles, szakszerű történészi munkát a rendszer működtetőiről, az ügynökök beszervezőiről, az egyházellenes operatív állambiztonsági tervek készítőiről.

Hegedüs Gyula - Történelmi ​dokumentumok lexikona
A ​történelem írott forrásait gyakran emlegetjük, de-vajon mindig tudjuk-e, mit is tartalmaznak a dokumentumok? Hammurapi törvényeire régisége miatt utalunk, Szent István királyunk törvényeit illik ismernünk, de mit mondanánk az ugyancsak sokat emlegetett maastrichti vagy a schengeni egyezményről?Lexikonunk 4000 év történelmi dokumentumait 700 szócikkben tárgyalja. Olyan dokumentumok ezek, melyeket államfők, törvényhozó testületek, kormányok, minisztériumok, politikai pártok és egyesületek, politikusok, egyházi vezetők vagy hadvezérek írtak alá vagy adtak ki: alkotmányok; törvényjavaslatok, törvénycikkek, törvények, törvénykönyvek; dekrétumok, ediktumok, rendeletek, törvényerejű rendeletek; szerződések, megegyezések, egyezmények, paktumok, döntések; charták, alapokmányok, statútumok; tűzszünetek, fegyverszünetek, békeszerződések; konkordátumok, bullák, enciklikák, regulák; proklamációk, nyilatkozatok, petíciók, manifesztumok, kiáltványok; röpiratok, pamfletek; programok és beszédek.

Csoma Lajos - Az ​elfelejtett forradalom
Az ​1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából rengeteg, többségében hiánypótló munka született. Ez a könyv is ezt a célt szolgálja; egy korábban keletkezett helytörténeti munka tényanyagának kiegészítését, téves adatainak kiigazítását (Bálint László: 1956 Hódmezõvásárhelyen). Az elfelejtett forradalom valamelyest kiemelkedik a témában megírt többi szakirodalom közül, ugyanis szerzõje amellett, hogy korabeli „dokumentumok” alapján rekonstruálja az adott korszakot, saját maga is résztvevõje, alakítója volt az eseményeknek. Az olvasó párhuzamosan követheti a tényszerû-hiteles és a személyesen átélt történelem pillanatait. A könyv elõszavában Dr. Lázár János, Hódmezõvásárhely polgármestere a következõképpen jellemzi a szerzõt és könyvét: „Csoma Lajos nem történész, jogvégzett ember. Írásának fejezeteiben egymást váltják a kihallgatási jegyzõkönyvek, a személyes visszaemlékezések – az oral history elevenségével –, valamint a szerzõ által ésszerûen papírra vetett sorok, az események kommentárjai, és a történések szereplõinek a moralitás ernyõjén megképzõdõ jellemábrázolása.” Rövid, tömör, lényegretörõ elemzés ez; a könyv értékét, megírásának célját mutatja. Emellett számtalan, korábban még ismeretlen dokumentumok találhatóak meg benne, amelyek hozzájárulnak a hódmezõvásárhelyi események „fehér foltjainak betapasztásához”.

Soltész István - Árpád-házi ​királylányok Európában
Milyen ​méltatlanul keveset tudunk a régi korok asszonyairól, még akkor is, ha királyi házak szülöttei voltak! Pedig ha kicsit megismerjük a sorsukat, rájöhetünk, hogy életük, jellemük sokszor máig ható, sorsfordító hatással volt országok, birodalmak történetére. Erre az ismerkedő kalandra hív ez a könyv. Az Árpád-házi herceglányokat bemutató, kalandos részleteket sem nélkülöző könyv elsősorban arról szól, hogy miként lehettek a dinasztiákat, európai udvarokat összekötő királylányok alázatos és engedelmes szolgálók és egyben koruk hősei is. Bemutatja a magyar származású női szenteket is: Szent Erzsébetet, Szent Kingát, a szentéletű Jolántát, Szent Margitot, Boldog Tössi Erzsébetet, akik a krisztusi elkötelezettség erejével, szeretettel és megértéssel, szociális szakértelemmel segítették környezetük elesett embereit. Áldozat és hit, szerelem és szenvedély, politikai intrikák és bölcs józanság, szentek és szajhák élete középkori díszletek között - romantikus világba vezet el az Árpád-ház lányainak életét bemutató, a tények, az adatok mellett néha a beleélő fantázia eszközeit is felhasználó könyv.

Deák Ferenc - Kossuth Lajos - Párbeszéd ​a kiegyezésről
Száz ​esztendeje folyik a vita a kiegyezésről: helyes volt? szükséges volt? kényszerű volt? Mit értek el vele elődeink, s mit vesztettek el ugyanakkor? Merre billen a mérleg nyelve? Kinek volt igaza? Deáknak, aki a forradalom betetőzését, vagy Kossuthnak, aki a forradalom elárulását látta a kiegyezésben? Álláspontjukat ismerjük. Most figyelemmel kísérhetjük érveiket is. Hiszen 1867 megítélésekor mindketten ugyanarra a forradalomra hivatkoztak! Az 1848-49-es eseményekre! Azaz: a felelős magyar minisztériumra, a Függetlenségi Nyilatkozatra, illetve az olasz segélyre és Világosra...

Benedicti Fehér - Lexicon ​epigraphicum pannonicum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eleanor Herman - A ​vatikán úrnője
Eleanor ​Herman (Királyok szeretői, Királynők szeretői) a mára szinte teljesen elfeledett Olimpia Maidalchini történetét göngyölíti fel egy oknyomozó újságíró alaposságával és egy történész objektivitásával. A szerző szakértője az uralkodók magánélete körüli vizsgálódásoknak, ám ez a kötet is bebizonyítja, hogy írója nem csupán a titkos vagy kevésbé titkos testi örömök udvari krónikása, de nagyszerűen elemző kutató, aki nem mellesleg lankadatlan lendülettel és élvezetesen mesél a tizenhetedik századi Róma mindennapjairól. A katolikus egyház történetében kevés kivételes képességű női irányítóról beszélhetünk, de Olimpia Maidalchini mégis megtalálta a módját, hogy a háttérből irányíthassa a legbefolyásosabb pozíció birtokosát - magát a pápát. Olimpia mindig is jól helyezkedett: vagyonosokhoz ment férjhez, és vagyonosok után lett özvegy. Harmadik házassága révén megismerkedett a félénk Gianbattista Pamphilivel, és éles szemével egyből felfedezte, hogy határozatlan sógora többre érdemes - sokkal többre. Az ambiciózus Olimpiát ekkortól kezdve egyetlen cél vezette: mindent megtett, hogy sógorát pápává választassa, hogy ekként ő maga - egy nő - uralkodjon a Vatikánban...

Demeter Zsófia - A ​pákozdi győzelem
Irodalmi ​művek, egykorú dokumentumok és visszaemlékezések a dunántúli védelmi hadműveletről (1848. szeptember 29. - október 7.).

Parmenidész - Empedoklész - Töredékek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johann Georg Lughofer - A ​császár új élete
Vajon ​Miksát, Mexikó császárát 1867. június 18-én valóban kivégezték-e? A Habsburg-uralkodó dicstelen vége sok kérdést hagy megválaszolatlanul: – Miért nem használta ki a császár azt a menekülési lehetőséget, amely a kivégzése előtt pár nappal kínálkozott? – Miért zárták el a közönséget a kivégzéstől? – Miért nem sikerült bebalzsamozni a holttestet? – Miért reagált olyan visszafogottan a hivatalos Oszták-Magyar Monarchia Ferenc József császár testvérének kivégzésére? – S végül: ki az a titokzatos Justo Armas, aki 1868-ban hirtelen felbukkant El Salvadorban? Mexikói Miksa császárt nem végezték ki, hanem Justo Armas néven élt tovább még évtizedekig El Salvadorban, a kis dél-amerikai államban – legalábbis így szól az egyik legenda. Mexikói Miksa halála körül még mindig sok titok, rejtély lappang, amely foglalkoztatja az embereket. Hogy lehet az, hogy a császár nem használta ki a kivégzése előtt kínálkozó menekülési lehetőséget? Miért zárták el a közönséget a kivégzéstől? Hogyhogy nem sikerült a holttest bebalzsamozása? Miért reagált olyan hidegen az Osztrák–Magyar Monarchia Ferenc József császár testvérének főbelövésére? És főképp: ki az a titokzatos Justo Armas, aki 1868-ban olyan hirtelen bukkant fel El Salvadorban? Mexikói Miksa császár életét, rossz viszonyát Ferenc Józseffel, kormányzásának viharos körülményeit és politikai hátterét vizsgálja ez a könyv, valamint azt az esetleges nyugodtabb, politikamentes életet, amelyet a távoli El Salvadorban élhetett… JOHANN GEORG LÜGHOFER 1974-ban született Linzben. Történelmet, politikatudományt, germanisztikát és filozófiát hallgatott Bécsben, Granadában és Nizzában, jelenleg vendég-kutatóként él Mexikóban.

Antonia Fraser - VIII. ​Henrik hat felesége
Számos ​művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul. Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek. Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés. -Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is. Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok. Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.

Horánszky Nándor - Az ​alsósztregovai Madách-síremlék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baráth Magdolna - Szovjet ​diplomáciai jelentések Magyarországról a Hruscsov-korszakban
Az ​itt publikált első dokumentumok 1956. november elején, a második szovjet intervenciót követően keletkeztek, a kötetet lezáró feljegyzéseket pedig Hruscsov első titkári posztról történt leváltását követően, 1964. november végén vetették papírra. A könyvben közölt dokumentumokat a szerző a budapesti szovjet nagykövet, illetve kisebb részben a nagykövetség beosztott diplomatáinak a magyar politikusokkal, párt- és állami funkcionáriusokkal, a kulturális élet irányítóival folytatott beszélgetéseikről készített és ún. szolgálati naplójukba lejegyzett feljegyzésekből válogatta.

Thea Leitner - Férfiak ​árnyékban
A ​szerzőnő - több történeti munka írója - olyan férjek portréját rajzolja meg, akiknek felesége örökölte az uralkodói rangot, így ők, a férfiak az - általában - erőteljes személyiségű asszonyok mögött háttérbe szorultak. Gyakran rangban is hitvesük mögött álltak, s az udvari etikett szigorú szabályai miatt sok megaláztatásban volt részük (például nyilvános étkezéseken nem ülhettek feleségük mellett). Legtöbbjük nem tudta kibontakoztatni igazi egyéniségét, visszahúzódott a magánélet bástyái mögé, a különböző tudományoknak szentelte életét. Ezeknek az „árnyékban élő férfiaknak" az élete sokkal rövidebb volt, mint szép kort megért feleségeiké. A könyv Nagy Katalin cárnő férjéről, Péter cárról, Mária Terézia férjéről, Ferenc Istvánról és Viktória királynő férjéről, Albertről szól.

Maria Sigrid Grössing - Sigrid-Maria Grössing - Rudolf ​trónörökös
Erzsébet ​királyné és Ferenc József egyetlen fia Rudolf trónörökös volt, akinek titokzatos és váratlan halála mélyen megrázta az uralkodópárt és az egész országot is. A személyes tragédián túl ennek a szomorú eseménynek következtében az utódlás kérdése is problematikussá vált. Rudolf személyisége, viselkedése már életében is sok mendemondára adott okot.

Helga Thoma - Boldogtalan ​királynék
Tragikus ​házasságok majdnem minden európai udvarban lejátszódtak. A császárok és királyok leányait egyszerűen árunak tekintették, adták-vették őket, és államérdekből sokszor már gyermekkorukban elküldték valamilyen távoli országba, hogy egy olyan férfi mellett éljék le az életüket, akit még sohasem láttak. Boldogságról nem esett szó. Akadtak azonban boldogtalan királynék, akik nem hagyták megtörni magukat, és minden szenvedés ellenére volt annyi erejük, hogy meghatározó módon avatkozzanak be a politika ügyeibe.

Lippay János - Posoni ​kert - 1664
Kiben ​minden kerti Munkák, Rendelések, Virágokkal, Veteményekkel, Fákkal, Gyümölcsökkel, és Kerti Csömötékkel való baimolódások: azoknak Nemek, hasznok, bé-csinálások bővségesen Magyar nyelven leirattattanak, kivált-képpen azok, az kik Esztergami Érsek Urunk Ő Naga Posoni kertében talaltatnak. Az Nemes Magyar Nemzetnek közönséges hasznára. Jezsuiták rendin-való P. Lippay János-által. Kinek első könyve nyomtattatott Nagy Szombatba, az Academiai bötűkkel. Anno 1664.

Q. Curtius Rufus - A ​makedón Nagy Sándor története
Útleírás, ​anekdotafüzér, a modern lélektani regény előfutára: talán így fogalmazhatnánk meg legjobban e különös könyv műfaját. Útleírás, hiszen a világhódító Nagy Sándor hadjáratairól szóló krónika elvezeti az olvasót Egyiptomba, Perzsiába, a mesés Indiába, megismertet messzi tájakkal, rémítő állatokkal és furcsa népszokásokkal. És anekdotafüzér is, egyfajta Ezeregyéjszaka meséi vagy Dekameron. Megelevenedik a gordiuszi csomó kettévágásának története, olvashatunk az amazon királynőről, aki fiúgyermeket szeretne a makedón királytól, és fiúszeretőkről, akik tisztes katonák élete-halála felől döntenek. Bepillantást nyerünk Dareiosz kincsesházába, Szemiramisz kertjeibe, tanúi vagyunk a hatalom megtartásáért vívott kegyetlen harc eseményeinek, megvesztegetéseknek, gyilkosságnak, a hóhér munkájának.

Robert Kershaw - Háború ​virágfüzérek nélkül
A ​Háború virágfüzérek nélkül c. művében Robert Kershaw elsősorban azoknak a német katonáknak a szemszögéből mutatja be az eseményeket, akiket azért küldtek, hogy harcoljanak és meghaljanak Hitler grandiózus terveinek megvalósításáért. A német hadinaplók, harcjelentések és az SS jelentéseinek felhasználásával az egyszerű katonák és alacsonyabb rangú tisztek nézőpontjából mutatja be a hadjáratot. Ez az új forrásanyag, melynek nagy részét idegen nyelven még nem publikálták, teljesen más megvilágításba helyezi a Barbarossa-hadműveletet. (Megtudhatjuk belőle azt is, a támadás mekkora meglepetést keltett a megnemtámadási szerződést ismerő német katonák soraiban.)

Kollekciók