Ajax-loader

'történelmi dokumentum' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Joseph Medicine Crow - Will Henry - T. B. Marquis - Kis ​nagy indiánkönyv
Kiadónk ​három, az előző években külön-külön megjelentetett, az amerikai indiánok sorsával foglalkozó kötetét most egy könyvben kaphatja kézhez az olvasó. Regényes dokumentumok ezek, a fehér ember megjelenése nyomán alakult kényszerű változásokról, amelyek sok szívfájdalmat és halált jelentettek nem csak az indiánok számára. Egy törzsfőnök dicső tettei (J.M. Crow) az indián varjú törzs s vezetőjének sorsát, a Leforge, a fehér indián (T. H. Leforge), egy indiánként meghalni akaró fehér ember önéletírását, a Custer tábornok utolsó csatája (Will Henry) pedig az amerikai hadsereg Little Big Hornnál lezajlott, indiánok elleni példátlan vereségét tárgyalja. kevesebb

Marita A. Panzer - Nők ​az angol trónon
A ​15. század második felében élt első angol királynőtől, a Tudor-házból való Yorki Erzsébettől VIII. Henrik szerencsétlen sorsú asszonyaiig, a nagy formátumú, szigorú erkölcsű, majdnem két emberöltőn át uralkodó Viktória királynőn át a napjainkban is regnáló II. Erzsébetig tartó időszakot fogja át a könyv. Az olvasmányos mű nemcsak életutakat mutat be, hanem az uralkodói asszonysorsok tükrében Anglia és Európa történelmét is.

Henry Hamilton - Rablott ​kincsek nyomában
A ​magyar könyvpiacon elsőként tűnt fel ez a könyv, amely a világ régi és legeslegújabb műkincsrablásaival foglalkozik. A szerző az ókorral kezdi és az egyiptomi sírrablók trükkjével ismerteti meg az olvasókat, hogy aztán a későbbiekben ismerjük, miképpen loptak és raboltak össze kincset az ókor más népei. A rómaiak és a görögök, a perzsák és mások hatalmas rablóhadjáratai elevenednek meg szemünk előtt, hogy aztán lássuk középkor nagy – és olykor nem egészen normális – műgyűjtőszenvedélytől hajtott uralkodóit. Néhány híres festmény kalandor története, elképzelhetetlenül nagy és szervezett műkincsrablások leírásai vezetnek el bennünket a jelen korba. A huszadik század ezen a téren is óriási volt – Napoleon rablásai eltörpülnek Hitler és Sztalin akciói mögött. A könyv helyenként izgalmasabb, mint egy krimi – máshol meg ismereteket közöl, amit sehol sem kaphat meg az olvasó. Lebilincselő olvasmány!

Paul Fischer - Kim ​Dzsongil bemutatja
Mielőtt ​a világ leghírhedtebb diktátora lett, Kim Dzsongil az Észak-koreai Propaganda és Agitációs Minisztériumot és annak filmstúdióit irányította. Mivel ambiciózus terveihez nem állt rendelkezésére elegendő tehetség, elraboltatta Dél-Korea leghíresebb színésznőjét és annak férjét, az ország legnépszerűbb rendezőjét és producerét. Az elrabolt álompáros sorra készítette Észak-Korea legjobb filmjeit, ám közben kidolgoztak egy olyan szökési tervet is, melyet bármelyik hollywoodi kasszasiker megirigyelhetne. A Dél-Koreától és Észak-Koreától Hongkongon át Bécsig és Budapestig ívelő történet bemutatja Szin Szangok és Cshö Unhi elrablását, az általuk készített filmeket és izgalmas menekülésüket is. Paul Fischer több mint ötven, a történet szereplőivel és más dezertőrökkel készített interjú alapján írta meg könyvét, amely ritka bepillantást enged egy rejtélyes nemzet abszurd történetébe és mindennapjaiba.

Piers Paul Read - Uramisten, ​mit tettünk!
A ​szerző nem ismeretlen a magyar olvasónak: "Életben maradtak" című könyve, amelyből nagy sikerű film is készült, több kiadást élt meg nálunk. Az andokbeli légi katasztrófa túlélőiről készült dokumentumkötet a horrorfilmek izgalmával jeleníti meg a valóság horrorját. Ennek a könyvnek a 68. oldalán a csernobili atomreaktor robban fel, hogy a valóság horrorja itt is túltegyen a legszörnyűbb kitaláción. A vezetők az atombiztos óvóhely mélyéből utasítják az embereket, nézzék meg, mi történt. A szerencsétlenek minden védőfelszerelés nélkül mennek a biztos halálba. Mert a nyilvánvaló ténnyel először senki sem mer szembenézni. Aztán már a páni félelem alakítja az eseményeket. Amelyeknek emléke bennünket tölt el szívszorító rémülettel. Főként amiatt, mert még ma sem tudjuk pontosan, mi történt. Talán mégis kisebb a baj, mint először hitték? Talán nem is azokat a falvakat evakuálták, amelyeket kellett volna? Read ezt a katasztrófát írta meg lélegzetelállítóan, regényszerűen. A mentőket, akiknek bőrét összeégette a haldoklókból áradó sugárzás, az orvosok emberfeletti munkáját, akik szintén sugárfertőzöttek lettek, a kétségbeesett feleséget, aki Leninhez imádkozik a mauzóleumban, hogy megmentse a férjét... A magyar könyvpiacon még nem jelent meg ilyen színvonalú dokumentumregény: adatokkal, térképekkel, jegyzőkönyvekkel. A valóság szörnyűségeivel.

Gudrun Ziegler - A ​Romanovok titka
1994 ​nyarán számos orosz városban gyászünnepségen emlékeztek meg az 1918-ban meggyilkolt cári családról. Moszkvában felavatták II. Miklós emlékművét, Jekatyerinburgban pedig, Ahola cár és családja a halálát lelte, éjszakai halottvirrasztást tartottak. A ház, a gyilkos tett színhelye nincs már meg, de néhány ember emlékezete megőrizte azt a helyet az erdőben, ahol 1991-ben szigorú biztonsági rendszabályok közepette kiástak kilenc csontvázat. Azóta a genetikai vizsgálatok igazolták, hogy köztük vannak a cár, a cárné és három lányuk földi maradványai. A többi csont a cári család orvosáé és három fiatal nőé, akik nem álltak rokonságban az orosz cári családdal. Anasztazija, a legkisebb cárleány és öccse holttestének nem volt semmi nyoma; minden bizonnyal elégették a gyilkosok. A Romanovok történetét olyan csúcsok és szakadékok kísérik, mint kevés más uralkodóház családi krónikáját; könyvünk ezt a színes kaleidoszkóphoz hasonló történetet beszéli el. Feszült és vértől borított képekben válik érzékletessé a cári trónra került uralkodók, monarchiák különböző, nem egyszer ellentmondásos jelleme. A szerzőnő, Gudrun Ziegler dinamikus fejezetek során mutatja be az orosz birodalom hatalmasainak tündöklését és bukását, mesél álcárevicsekről, beszámol lázadásról és elnyomásról. A hatalom - nemegyszer véres - gyakorlatát éppúgy megrajzolja, mint az országhatárokon messze túlnyúló szerelmi- és érdekszövetségek változatos kavalkádját, s az udvari cselszövények hálóit szövő intrikusokat is megismerteti az olvasóval - egészen az utolsó cár, II. Miklós és családja meggyilkolásáig, 1918-ig. Ez a könyv a Romanovok, az orosz cári dinasztia változatos történetét beszéli el - háromszáz évnél is hosszabb históriáját. Izgalmas ábrázolásban és feszült jelenetekben válik érzékletessé a cári trónra került uralkodók különböző, nemegyszer ellentmondásos jelleme. A kötet az orosz birodalom hatalmasainak tündöklését és bukását mutatja be az olvasónak, mesél az álcárevicsekről és titokzatos udvari fondorlatokról, beszámol lázadásról és elnyomásról, és a hatalom változatos gyakorlatát éppúgy megrajzolja, mint a cselszövések finom, ám erős hálóit szövő intrikusok sötét játékait - egészen az utolsó cár, II. Miklós és családja máig sem egészen felderített meggyilkolásáig, 1918-ig. S végül, de nem utolsósorban "gyorsfényképet, pillanatfelvételt" kapunk az utolsó fejezetben az utókor, a történelmi jelen, a 90-es évek Oroszországának igyekezetéről is, hogy megemlékezzék és fellebbentse a fátylat a rejtélyes-véres leszámolásról, valamint a több évszázados múlt értékben gazdag, ám egyben nyomasztó örökségéről, hagyatékáról is.

Ryszard Kapuściński - Lapidárium
"Az ​alábbi szaggatott feljegyzéseket úgy kezelem, mint egy folytatandó sorozat kezdetét. Sokáig haboztam, kiadjam-e a kezemből mindazt, amit eddig írtam, vagy legalább a félezredik oldalig folytassam. A kiadó rábírt, hogy már most állítsam össze könyvvé a kész szöveget. Mivel pedig az egész se lesz más, mint "szövegfolyam", jellemző jegye az, hogy bármikor abbahagyható és újrakezdhető. A cím, a lapidárium is ezt jelölné. A könyvnek két ihlető forrása volt: az egyik eszmei jellegű, a másik formai. Az eszmei azt jelenti, hogy a fő részt a hajógyári sztrájkok és az 1981. december 13-án kihirdetett szükségállapot idején és után jegyeztem le. Ezekből a történelmi eseményekből engem a válságunk és drámánk által kiváltott hangulatok, emberi érzelmek és gondolatok érdekeltek. Ez a lapidárium lényegi forrása. Forrásának formai műhelyjellege pedig abban rejlik, hogy megkísérli a bennünket körülvevő világ alakzatait, üzeneteit rögzíteni. A helyszínen, azon melegében írt beszámoló a riport. Én a lapidáriumban kísérletet teszek egy afabuláris beszámolótípus megteremtésére. Ez a feljegyzés nem tartalmaz semmiféle hagyományos riport jellegű leírást: tömörítésre, rövidítésre törekszik. Egyfajta kísérlet. Az olvasó dönti el, hogy mennyire sikeres." Ryszard Kapuściński

Josef Cachée - Gabriele Praschl-Bichler - „...fáradtan ​teszem le esténként koronám...”
Ez ​a könyv nemcsak tartalmilag, hanem nyelvezetével is szeretne különbözni a hasonló könyvektől. Egy császárné hétköznapjairól és "gondjairól" számol be: bemutatja Erzsébet ruhatárát, hajápolási szertartásait, étkezési (vagy inkább éhezési) szokásait , gyógykúráit, betegségeit. Mesél arról, hogy mi iránt lelkesedett szenvedélyesen, mi mindenhez volt tehetsége, mesél örökös utazásairól, a félelmeiről, a babonákról, a depresszióról és nem utolsó sorban a személyzettel és az udvarhölgyeivel kialakult kapcsolatáról.

Sigrid Laube - Sisi ​titkos szerelme
Az ​osztrák írónő dokumentumok alapján írja le Sisi gyermek- és ifjúkorát. Vajon hogyan alakult volna a történelem és a szereplők sorsa, ha a tizennyolc éves császár nem tiltakozik a kiszemelt menyasszony ellen, és nem Erzsébetet veszi feleségül, hanem nővérét, akit császárnénak szántak és neveltek.

Beate Hammond - Mária ​Terézia, Erzsébet, Zita
Mária ​Terézia születése csalódást okozott, mert VI. Károlynak fiúörökösre lett volna szüksége ahhoz, hogy a Habsburg Birodalom minden gond nélkül fennmaradhasson. Születésekor senki sem hitte volna, hogy a kislány egykor császárnő lesz. Neveltetése és képzése ennél fogva nem erre a nagy feladatra irányult, hanem vallásosságra, a szépművészetek megismerésére oktatták, s főleg a zenei tehetségét fejlesztették. Mária Terézia kitűnően énekelt, a Hofburg-beli koncerteken még a visszafogott udvari emberek is lelkesen ünnepelték. Tizenkilenc éves volt, amikor feleségül ment élete egyetlen és nagy szerelméhez, Lotaringiai Ferenc Istvánhoz, a majdani német-római császárhoz. Erzsébet mindössze tizenöt esztendős volt, amikor szabadságát és fiatalságát feladta, hogy császárné lehessen, mert Ferenc Józseffel egymásba szerettek. Ezzel mindörökre véget ért a bajorországi Possenhofban megélt csodálatos és gondtalan gyermekkor, amikor nem kellett az udvari etiketthez igazodnia. Az esküvő után Erzsébet a bécsi udvarban élt, s anyósa szigorú pillantásokkal méregette minden mozdulatát. Zita édesapja 17. gyermeke volt, s bizony róla sem gondolta senki, hogy majdan Ausztria császárnéja lesz. Nyaranta szüleivel és számtalan testvérével együtt az ausztriai Schwarzauban élt, télen viszont az itáliai Pianoréban. Tízéves korától a zangbergi internátusba került. Egyik nagynénje ügyesen úgy intézte, hogy Zita találkozzék Károly főherceggel. Az ismeretségből komoly, életre szóló kapcsolat lett.

Friedrich Weissensteiner - Nők ​a Habsburgok trónján
Erzsébet, ​Ferenc József extravagáns hitvese mitikus alakká lett az idők során, úgyhogy az emberek többsége immár őt tekinti az osztrák császárnénak. Az igazság azonban az, hogy Erzsébet természete és akarata ellenére kényszerült bele a császárné szerepébe. Talán e szerepvállalási kényszernél is érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan alakult azoknak a császárnéknak a sorsa, akik 1864 és 1918 között kerültek férjük révén az osztrák trónra. Izgalmas feladat kideríteni, hogy I.Ferenc, a „biedermeier császár” döntéseibe beleszólhatott-e a politika iránt igencsak élénk érdeklődést tanúsító Mária Terézia. S ha igen, milyen döntésekbe? Talán ennél is érdekesebb megtudni, miért nem sikerült I.Ferenc és Mária Ludovika szerelmi házassága. Érdekfeszítő munka feltárni a császár utolsó feleségének , Karolina Augusztának, a „szegények és szükséget szenvedők anyjának” hétköznapjait, melyeket főként jótékonykodás töltött ki, de jutott a hitves idejéből arra is, hogy a kor leghíresebb drámaírójának , Grillparzernek egyik- éppen magyar vonatkozású – darabját kiragadja a cenzorok kezéből. Különös sors jutott osztályrészül Mária Annának , annak a császárnénak, aki évtizedeken át csöndes belenyugvással és odaadással ápolta epilepsziában szenvedő férjét, I. Ferdinándot . Zita, az utolsó osztrák császár , I. Károly energikus , politikai értelemben becsvágyó felesége, Habsburg Ottó édesanyja viszont szinte szenvedélyesen akarta a császárnéi szerepet. Kettejük izgalmakban bővelkedő életét és elődeik sorsának alakulását rajzolja elénk érdekfeszítő, színes és szemléletes stílusában a kitűnő osztrák szerző.

Friedrich Weissensteiner - Mária ​Terézia leányai
Tartalom Előszó ​7 Mária Terézia gyermekei 9 Mária Terézia mint feleség és anya 10 Mária Anna A művelt, jótékony kékharisnya 32 Mária Krisztina Mária Terézia kedvence 55 Mária Erzsébet A hiú szépség, akit megpróbált a sors 99 Mária Amália Mária Terézia Hamupipőkéje 119 Johanna Gabriella és Mária Jozefa Akiket ifjan ragadott el a himlő 145 Mária Karolina Napóleon esküdt ellensége 162 Marie-Antoinette A felnőtté válás rögös útja 210

Anne Frank - Anne ​Frank naplója
Tavalyelőtt ​lett volna ötvenéves Anne Frank. Életéről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schabel tovább nyomoz. Anne Frank-furt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942-1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március ?-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: ’Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni.’ - másnap meghalt.

Jean-Christian Petitfils - Méregkeverők
Végy ​egy békát, etesd meg arzénnal, zárd dobozba, várd meg a pusztulását, majd hántsd le a bőrét, porítsd, és keverd össze a legválogatottabb emberi váladékokkal, mondj felette fekete misét, s végül juttasd el a célszemélyhez. Valahogy ekképpen gondolkodhattak a Napkirály korának méregkeverői, akik hol az arany- és ezüstgyártás titkát kutatták sötét boszorkánykonyháikban, hol népes megrendelői körüket szolgálták ki szerelmi porokkal és pusztító méregfőzetekkel. Az igazságszolgáltatás alig győzte követni az egyre terjedő őrületet, hogy féltékeny férjek, örökségüket sürgető fiak és leányok, szeretőjük kedvéért megözvegyülni kész feleségek peremvárosi mágusoktól remélik a megoldást. A boszorkányok a hosszas kihallgatások, kínvallatások során igen magas körökből emlegettek kuncsaftokat: az érintettek tábora egészen XIV. Lajosig, a királynéig és a királyi kegyencnőkig terjedt. Ez a kötet kordokumentumok alapján, hatalmas történelmi kutatásra alapozva tárja elénk a Fényes Század sikátorvilágát, arra keresve a választ, ki és mi okból pusztított, és tört volna akár a király életére is. Fenséges körök, udvari pompa, halálok egész sorozata, és ami a bűn hátterében mindig ott rejtezik: szerelem, féltékenység és haszonvágy. Ezek krónikája ez a történelmi hitelességű, ám detektívregényként is olvasható kötet.

Tóth Dóra - A ​magyarság története
A ​kiadvány a népvándorlástól egészen napjainkig mutatja be a magyarság történetét. Az események kronológiai sorrendben követik egymást, ami lehetővé teszi a történelmi folyamatok megértését, és megkönnyíti a könyvben való eligazodást. Az események felsorolását gazdag képanyag, színes illusztrációk, portrék, magyarázó ábrák és térképek teszik érdekessé és változatossá. A könyvbe összesűrített ismeret- és képanyag éveken keresztül hasznos segítőtársa lehet az iskolásoknak, sőt azoknak a felnőtteknek is, akik meg akarják őrizni történelmi tájékozottságukat.

Galeotto Marzio - Mátyás ​királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv
Galeotto ​Marzio olasz humanista, Janus Pannonius ferrarai és padovai tanulótársa, legjobb barátja. 1460-ban látogatott először Magyarországra szerencsét próbálni, s mivel számításaiban nem csalódott, több alkalommal is visszatért. 1461 márciusában családjával Magyarországon, Janus Pannonius oldalán találjuk, valószínűleg Budán. 1461 és 1486 közt gyakran tartózkodott Mátyás király udvarában. Magyarországon szerzett élményeit, valamint Mátyás király jeles mondásait De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Mathiae regis (Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről, 1484 - 1487) című művében írta meg. Itáliában írta le élményeit 1485-ben, s ajánlását Corvin Jánosnak címezte. Komoly része volt a Mátyás körüli legenda kialakulásában. …"csekély terjedelmű, de nagyon is szavahihető műve" anekdoták sorából áll, s Mátyás nagyszerűségét, erényeit részletezi és dicséri.

Guy Breton - A ​szenvedélyes lovagok
Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát - ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. Az első kötet, A szenvedélyes lovagok, a francia középkor szerelmi legendáit ismerteti, Klodvig királytól és Klotild királynétól Nagy Károly korszakán keresztül a keresztes háborúk és a százéves háború idejéig. Megismerkedhetünk a vérszomjas Meroving királynék családirtásaival, Nagy Károly feleségeivel, a pápa által kiátkozott Capetingekkel, a keresztes háborúkba is férjükkel együtt vonuló királynékkal, a legendás Aquitániai Eleonórával, aki a leendő angol király menyasszonyaként fél Franciaországot vitte magával hozományul. De találkozhatunk a híres "elátkozott királyokkal", a Druon regényeiből ismert, utolsó Capetingekkel is, valamint az első Valois-kkal, az őrült VI. Károllyal, feleségével, a gyűlöletes Izabellával, aki az angol király kezére játszotta, illetve gyermekükkel, VII. Károllyal, aki Jeanne d'Arc segítségével visszahódította Franciaország nagy részét.

Eleanor Herman - Királyok ​szeretői
Királynak ​lenni nem könnyű mesterség - már csak azért sem, mert a felség a legritkább esetben választhat magának a kedve szerint házastársat. A legfőbb úr felett a dinasztikus érdek uralkodik. Évszázadok tanúsága szerint a király mellett igen hamar feltűnik a szerető, sőt gyakran a hivatalos metreszek egész sora. Királyi fenség választottjának lenni még nehezebb - ezt VIII. Henrik lefejezett hitveseitől a tragikus véget ért Lady Dianáig számos példa tanúsítja. És az irigyelt-gyűlölt nagyhatalmú kegyencnők? Az ő életük sem fenékig tejfel... Szépségük, vonzerejük mulandó, s az ajtó előtt már türelmetlenül ott toporog a következő kedves. Fellobbanó királyi vonzalmak, hirtelen lett hatalmas vagyonok, csöndes tragédiák, Európa-szerte zajos botrányok, látványos bukások, no és persze szépszámú fattyúgyerek jelzi egy-egy kegyencnő üstökösként felívelő, majd hullócsillagként véget érő pályáját. Eleanor Herman ezeket a sajátos szerelmi történeteket választotta gyönyörű képekkel illusztrált könyvének témájául. Az alapos forráskutató szenvedélyes kíváncsiságát párosította a véleményét nem titkoló, könnyed tollú újságíró erényeivel. A végeredmény: egy rendkívül olvasmányos, a világ számos nyelvére lefordított és mindenhol sikerrel övezett, a széles olvasóközönség figyelmére méltó munka.

Kéri László - Békesi ​László
A ​könyv Békesi Lászlót mutatja be, a politikust és szakembert, akinek személyében és tevékenységében összekapcsolódnak az 1990-as évek a megelőző évtizedekkel. 1989-1990 mindent átfogó változásai elsöpörték az előző rendszer politikai élvonalának szinte valamennyi főszereplőjét, egy kézen megszámolható, aki talpon maradt, s ő a kevés kivételek egyike. Azon keveseké, akiknek jelleme legalább annyira érdekes, mint a múltja és a jövője. Technokrata - mondják majd ajakbiggyesztve. Technokrata - mondják majd elismerőleg. Realista - teszem hozzá én. Véleményem arra a hosszú beszélgetéssorozatra alapozódik, amelynek megszerkesztett változatát tanulmányozhatja a könyv első részében a kedves olvasó. A könyv második része válogatott cikkek, interjúk, parlamenti beszédek időrendbe szerkesztett gyűjteménye. Olyan dokumentumválogatás, amely - túl Békesi László személyes teljesítmények megítélhetőségén - alkalmat adhat mind a Németh-kormány, mind pedig a koalíciós kormányzás gazdaságpolitikai dilemmáinak és megoldási javaslatainak értékelésére.

Jean Sévillia - Zita, ​a bátor császárné
1989. ​április elsején Bécsben a Habsburg-ház uralkodói megillető szertartás és a sajtó hatalmas érdeklődése kíséri végső nyugvóhelyére Ausztria utolsó császárnéját, Magyarország és Csehország királynéját, a 97 éves korában elhunyt Zitát, aki a maga személyében jelképezte az Osztrák-Magyar Monarchia alkonyát, a XX. század politikai-társadalmi földindulásait, a Habsburgok viharosan mozgalmas történetét, példás bátorsággal, méltósággal és hittel viselve boldog ifjúsága után a megpróbáltatásokat, amelyeket rámért az élt. Bourbon-Pármai Zita, Ferenc József dédunokaöccsének, Károly főhercegnek a felesége 1916-ban, az első világháború kellős közepén lesz császárné. Eddig félreismert eseményekkel találkozhat az olvasó, aki végigkíséri Zitát az élet útján: I. Károly kétéves, 1916-tól 1918-ig tartó uralkodásával, mikor a fiatal császár és király kétségbeesett elszántsággal próbálta kivezetni országát az első világháborúból, az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as összeomlásával, a dinasztia száműzetésével, az 1921-es kettős restaurációs kísérlettel és következményével, a madeirai számkivetéssel, ahol a császárt idő előtt, 1922-ben ragadja el a halál. A harmincévesen özvegyen maradt Zita gyermekei nevelésének szenteli életét, mindenekelőtt elsőszülöttjét, Ottót készítve fel a Habsburgh-ház fejének szerepére. 1930-tól a Habsburgok adtak lendületet az osztrákok küzdelmének a hitlerizmus fenyegetése ellen, az Anschluss után támogatták az antifasiszta ellenállását. A császári család, amely 1940-ben az Egyesült Államokba menekült, megpróbálta elérni, hogy a háború után a szövetségesek állítsák helyre a független Ausztriát, és ne dobják oda Magyarországot Sztálinnak. Zita 1953-ban tért vissza az óvilágba. Szerényen, visszahúzódva élt, mindvégig hűségesen az elvhez, amelyet megtestesített. 1982-ben, hatvanhárom évi száműzetés után diadallal tért haza Ausztriába. Jean Sévillia, a Figaro Magazine helyettes főszerkesztője gondos adatgyűjtés után érdekfeszítő, élvezetes és sok tekintetben megdöbbentő olvasmányt kínál az utolsó Habsburg császárné és magyar királyné élettörténetével.

Soltész István - Árpád-házi ​királynék
Valószínűleg ​még a múltban járatosabb Olvasók is könnyen zavarba hozhatók egy olyan kérdéssel, hogy mondjuk ki volt Könyves Kálmán királyunk felesége. Mert Katona József Bánk bánjából ismerjük Gertrudis királynő nevét, talán még Sarolta vagy Gizella neve sem teljesen ismeretlen, de a többiekről a század eleje óta nem jelent meg szinte semmi. Ennek a csendnek, ennek a hallgatásnak a falát szeretné ez a könyv áttörni, mert szerző és kiadó egyaránt úgy gondolja, hogy ezek a nemes hölgyek megérdemelnek némi ismertséget. Különböző módon és különböző mértékben, de valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt vagyunk, s hogy ilyenek vagyunk. Pedig többnyire ők sem voltak akárkik...

Sigrid-Maria Grössing - Erzsébet ​királyné és a férfiak
Erzsébet ​elbűvölően szép asszony volt, akinek kedvessége és mágikus vonzereje térdre kényszerítette a férfivilágot. Őt viszont mintha hidegen hagyták volna ama vágyak és szenvedélyek, melyeket imádóiban fellobbantott. Sigrid-Maria Grössing pszichológiai érzékenységgel rajzolja meg a vadóc természetű Sisi, valamint apja, a bajorországi Possenhofenben uralkodó, különcnek számító Miksa herceg és a lelkileg kiegyensúlyozatlan unokafivér, a későbbi II. Lajos problematikus viszonyát. A szerző együttérzően ír a fiatal, szerelmes császárnéról, aki sokat szenvedett a bécsi udvar szigorú és rideg erkölcseitől, aki egyetlen fiúgyermekével, Rudolffal sem találta meg a bensőséges, meghitt hangot, aki mind gyakrabban hagyta magára császári férjét, s aki nyugtalanul bolyongott a nagyvilágban. Sigrid-Maria Grössing kitartóan követi Sisi kísérőjének, a vakmerő lovasnak, Bay Middleton kapitánynak Angliában fellelhető nyomait, megvizsgálja Andrássy Gyula grófhoz, a monarchia majdani külügyminiszteréhez fűződő szoros viszonyát. A szerző érzékletesen festi le azt a farsangi éjszakát, amikor Erzsébet Pacher von Theinburggal flörtölt, s végezetül elkészíti Luigi Lucheni, a császárné gyilkosának személyiségrajzát. Sigrid-Maria Grössing ismeretlen életrajzi dokumentumokat épít be könyvébe, és az új ismeretek segítségével világossá teszi olvasói számára, hogy Erzsébet és a férfiak kapcsolata nagyban erősítette és színezte a császárné alakját övező, máig eleven mítoszt.

Mária Valéria - Mária ​Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója
Soha ​senki nem látta olyan közelről és olyan meghitt pillanatokban Erzsébet osztrák császárnét és magyar királynét, mint Mária Valéria főhercegnő, a "magyar gyermek". Ezért tartják az egyik legfontosabb történeti forrásnak itt olvasható naplóját. Az eredeti szövegek és feljegyzések egy mind mostanáig hozzáférhetetlen magánlevéltárban találhatók. A müncheni Állami főlevéltárban azonban felfedezték a híres történész, Richard Sexau hagyatékában a Mária Valéria naplójából készült válogatást. Az igen megbízható, gépírásos változat alapján készült az a könyv, amit most kézhez vehet az olvasó.

Ismeretlen szerző - A ​magyarországi cigánykérdés dokumentumokban, 1422-1985
A ​XIV-XV. században Európába özönlő cigányság nagyobbik része Közép- és Kelet-Európában telepedett meg. A feudális anarchia, majd az oszmán-török hódítást követő tisztázatlan hatalmi viszonyok lehetővé tették a cigányság sajátos életmódjának fenntartását, szokásaik megmerevedését. A cigányság egészen a török kiűzéséig nem ütközött élesen a magyar társadalommal, nem volt cigánykérdés. A változás a Rákóczi-szabadságharc bukását követően érzékelhető leginkább, amikor a Habsburg uralkodók a cigányoktól lehetetlent követeltek: azt, hogy ősi - s többek között a magyar társadalom segítségével konzervált - szokásaikat, életmódjukat egyik napról a másikra adják fel. E kísérletek kudarca okozta, hogy a cigánysággal kapcsolatos problémák kiéleződtek, és megoldás híján a burzsoá államra hagyományozódtak. A cigánylakosság és a cigánykérdés dualizmus kori és két világháború közti történetének megrajzolását az összeállítók az életmód bemutatásával kezdik. A probléma okait keresve a korabeli magyar gazdaság és társadalom jó néhány neuralgikus pontjáig vezetik az olvasót. A cigánykérdés rendezésére tett kísérleteket levéltári anyagok, rendeletek és tanulmányok dokumentálják. Az iratokból három irányzat képe bontakozik ki. Az egyik végletnek legélesebben Porzsolt Kálmán adott hangot 1907-ben: "Kiirtani! Igenis ez az egyetlen mód." A másik irányzat a törvényi rendezés mellett tör lándzsát. A cigánykérdés megoldási kísérleteiben azonban az adminisztratív módszereket felhasználó harmadik irányzat kapott leginkább jelentőséget, amely a közigazgatásban vált uralkodóvá. A cigánykérdést a burzsoá állam sem tudta megoldani, főként mert egyszerű közigazgatási ügynek tekintette. A felszabadulás után a szocialista államra várt a valódi, tartalmi megoldás feladata. Ekkor vált a cigányság a társadalom részévé, s az állami intézkedések szemlélete is megváltozott. Adminisztratív intézkedések tárgya helyett segítségre szoruló, hátrányos helyzetű népcsoportnak tekinti a cigányságot minden hivatalos dokumentum. A napjainkig tartó erőfeszítéseket és a mai helyzetet párthatározatok és jogszabályok sora szemlélteti. A dokumentumokból kiderül, hogy a több évszázados hátrányokat nem sikerült - de nem is lehet - négy évtized alatt behozni. Ma is szembe kell néznünk a beilleszkedést akadályozó tényezőkkel, köztük az előítéletekkel. A kötet célja e problémák történeti gyökereinek bemutatása a mai helyzet okainak és lehetőségeinek mélyebb megértése érdekében.

Cs%c3%a1k_gyula
Magyar ​krónika Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Magyar ​krónika
E ​három évtized irodalmáról számot adó sorozat nem lett teljes, ha a felszabadulás után fokozatosan újraéledő műfajok: a szociográfia, a riport, a tudósítás, vagyis a tényirodalom legjobbjai hiányoznának kötetei közül. Mert ki vitatná ma már, hogy szellemi közéletünk egyik legnagyobb meglepetése volt a Requiem egy hadseregért c. könyvecske az 1943 telén két hét alatt megsemmisült 2. magyar hadsereg sorsát feltáró munka. Szemtanúk és feltáratlan adatok tömegével bizonyít Nemeskürty István: "... ezt a százezernyi férfit egyszer el kell siratni. Mert zömében ártatlanok voltak." - Tényanyagával hódította meg emlékezetünket az 1942 és 1946 között, szovjet hadifogságban született Lágerek népe. Örkény István tudósítása megrendítő lélektani dokumentum is. Annak "a csöndes, de emésztő vágyakozásnak" bemutatása, amit honvágynak nevezünk. - 1954-ben Karinthy Ferenc egy rövid riporttal hozta izgalomba az ország közvéleményét. Az Ezer év döbbenetes felismerést sugallt: vajon hány szabad évnek vagy évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy ezer év hazugságaitól megszabadulhassunk? - Az évszázados beidegződések és az új világ teremtette életforma-változások tényei és ellentmondásai izgatták Csoóri Sándort és Csák Gyulát is. A tudósítás a toronyból és a Mélytengeri áramlás a paraszti világ sorsfordulóinak hiteles krónikája. - Az újjászületett szociográfia egyik legsikeresebb vállalkozása volt Moldova György Tisztelet Komlónak (részletek) c. műve. E sokat szenvedett bányavidék történetét, a bányászok sorsát eleveníti fel a történelmi igazmondás igényével. Történelmi-társadalmi önsimeretünknek ma már nélkülözhetetlen dokumentumai ezek a tudósítások.

Eötvös József - A ​zsidók emancipációja
1840. ​március 31-én a fiatal Eötvös szólásra emelkedett a rendi országgyűlés főrendi tábláján. A méltóságos főrendek éppen a zsidók polgárosításáról vitatkoztak; az alsótábla ugyanis feliratban javasolta,hogy az országgyűlés reájuk is terjessze ki a nemeseket megillető polgári jogokat, azaz szüntesse meg a megkülönböztető "türelmi adó"-t. Eötvös minden retorikai képességét felhasználva állott ki a zsidók emancipációjának ügye mellett. Beszédét e szavakkal fejezte be: "nincs semmi ok, mely minket egy oly törvény alkotásától visszatartóztathatna, melyet századunk felvilágosodottabb szelleme kíván, melyet menzetiségünknek érdeke enged, melyet ezereknek áldása követni fog." Beszédével egy időben jelent meg e tanulmánya a Budapesti Szemle lapjain, melyben az "értelem fényénél" vizsgálja meg a zsidók polgárosításának kérdését, s megcáfolva a legismertebb ellenérveket, ugyanarra az eredményre jut, mint beszédében.

Bethlen István - Bethlen ​István titkos iratai
Az ​első világháború után tíz évig volt Magyarország miniszterelnöke Bethlen István gróf Az ellenforradalmi rendszer megszilárdításában jelentős szerepet játszó erdélyi mágnást sokan a felszabadulást megelőző negyedszázad legjelentősebb magyar politikusának tartották. Tevékenységéről ez a kötet az első publikáció: a Sándor-palota, az egykori miniszterelnökség legbizalmasabb irataiból közöl az 1921-1931 közötti időszakra vonatkozóan 174 dokumentumot. A kötet bevilágít a letűnt rendszer nem egy féltve őrzött titkába. A közölt iratok között megtalálható Bethlen levélváltása Gömbös Gyulával 1921-ből, Teleki Pálnak az első királypuccsban játszott szerepéről. Közreadjuk Bethlen saját kezű feljegyzéseit a frankhamisítási ügyről, Windischgraetz herceggel 1923-ban folytatott tárgyalásairól. Idézzük a titkos társaságok egyik vezető tagjának, Feilisch Berthold bárónak, az Etelközi Szövetség Vezérintézőjének a miniszterelnökhöz intézett leveleit, a korai magyarországi nemzetiszocialista szervezkedésre vonatkozó első adatokat. Fény derül a parlamenti választások hátterére csakúgy, mint Bethlen és a német katonai vezetők húszas években kialakult kapcsolatainak egyes vonatkozásaira. A miniszterelnöknek a korszak vezető bankáraival 5 legbefolyásosabb arisztokratáival folytatott levélváltásai és azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy Bethlen közvetlenül irányította a munkás- és szegény parasztmozgalmak üldözését, hozzájárulnak egy reálisabb Bethlen portré kialakításához. A Bethlen-iratok Horthy Miklós korábban nyilvánosságra került titkos irataival együtt lehetővé teszik, hogy hiteles dokumentumok alapján alkosson az utókor ítéletet az ellenforradalmi rendszer két legfontosabb alakjáról. Ezáltal és ezen túlmenően jobban felmérhetjük azt az utat amelyen Magyarországot az első világháborút a második világháborúig vezették.

Rudolf Steiner - Az ​Akasha krónikából
Mindaz, ​ami az időben keletkezik, az örökkévalóból ered, csakhogy az örökkévalóság az érzéki észlelés számára nem hozzáférhető. Az ember számára azonban nyitva áll az út az örökkévaló észleléséhez. Kifejlesztheti a benne szunnyadó erőket úgy, hogy ezt az örökkévalót képes legyen megismerni... Ha az ember így kiterjeszti megismerőképességét, akkor a múlt megismerésénél már nem szorul a külső tárgyi bizonyítékokra. Akkor láthatja azt, ami az eseményekkel kapcsolatban érzékekkel nem észlelhető, amit az idő nem rombolhat szét belőlük. Akkor a múlandó történelemtől eljut a maradandóhoz. Ez a történelem azonban más betűkkel van írva, mint a közönséges történelem. A gnózis és az antropozófia "Akasha Krónikának" nevezi... Aki megszerezte magának a szellemi világban való észlelés képességét, ott megismeri azt, ami az elmúlt folyamatokban örökkévaló. Az események nem úgy állnak előtte, mint a történelem holt bizonyítékai, hanem teljesen elevenen. Bizonyos módon lejátszódik előtte, ami történt. Akik beavatottak ennek az eleven írásnak az olvasásában, sokkal távolabbi múltba pillanthatnak bele, mint amit az általános történelem ábrázol, és közvetlen szellemi észlelésük folytán a dolgokat sokkal megbízhatóbban írhatják le, mint azt a történelem teheti...

Mark Roseman - A ​végső megoldás
A ​megsemmisítést elkerülő dokumentum annak a találkozónak a jegyzőkönyvét tartalmazta, amelyet 1942. január 20-án, a Wannsee partján álló hatalmas berlini villában rendeztek a zsidókérdés végleges megoldására. A résztvevők ínyenc ételek, finom konyak és márkás szivar mellett alig két óra alatt ítéltek halálra hatmillió embert. A szerző, Mark Roseman szikár tényszerűséggel, mégis megrázó erővel tárja fel a legújabb kori történelem talán legszégyenletesebb dokumentumának hátterét és a fordulópontnak számító találkozón történteket, amelyek a példátlan tömeggyilkossághoz vezettek.

Friedrich Weissensteiner - Intim ​viszonyok
Szerelem ​és politika mindig is összefonódott a történelem során: az uralkodók gyakran hatalmi céljaik elérésében eszközül használták szeretőiket, ugyanakkor számos barát és barátnő tevékenyen részt vett a politika alakításában. XV. Lajos például határozottan kiállt szeretője, a befolyásos Madame de Pompadour mellett. Orlov segített barátnőjének, a későbbi II. Katalin cárnőnek megszerezni a trónt. I. Lajos bajor király Lola Montez iránti szerelme viszont végzetesnek bizonyult, a király a táncosnő miatt lemondott a trónról.

Axxszazadmagyarbeszedei
13

Ismeretlen szerző - A ​XX. század magyar beszédei
A ​hiánypótló kötet folytatása a tavaly megjelent, A XX. század nagy beszédei című kötetünknek. Az objektív, elfogulatlan gyűjtés a XX. század magyar történelmének fordulópontjait mutatja be politikusok, közéleti személyiségek, írók beszédein keresztül - Vajda Barnabás történész magyarázataival.

Josef Cachée - Gabriele Praschl-Bichler - "...Önöknek ​persze könnyű, beülhetnek egy kávéházba..." - Ferenc József magánélete
Ez ​a könyv olyan képet rajzol a császárról, amit hiába keres az Olvasó a történelemkönyvekben: egy polgár lép elénk, egy családapa, aki bár olykor makacs és pimasz, nagyvonalú és kicsinyes, mégiscsak ember. Ferenc József mindmáig ismeretlen vonásai tárulnak fel ebben a könyvben. Az olvasó, a néma vendég bekukkanthat a császári toalettbe, a háló- és dolgozószobába, az ebédlőbe, tanúja lehet, hogy hol és hogyan elégítette ki nagyon is emberi szükségleteit. Közben persze feltárulnak a Habsburg uralkodó nyárspolgári vonásai, ám méltóságán nem esik csorba. Ez a könyv nem rajzolja át az osztrák császárról kialakított immár klasszikus képet, de azért felmutat néhány, az uralkodót mégiscsak jellemző szeretetre méltó tulajdonságot, ami emberközelbe hozza személyét.

Kollekciók