Ajax-loader

'társadalomtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Werner Bergmann - Pierre Bourdieu - Norbert Elias - Martin Kohli - Edward P. Thompson - Időben ​élni
Az ​idő kérdéskörét a magyar társadalomkutatás eleddig meglehetősen mostohán kezelte. A kötetbe felvett tanulmányok mintegy leltárát nyújtják azoknak az eszme-, mentalitás- és társadalomtörténeti, valamint szociológiai problémáknak, amelyekkel az „idő" fogalmának sokarcúsága - az egyén számára meghatározó, külsőbelső életkeret, a társadalmi történések lefutásának mérhető, kiporciózható közege, az egyéni és közösségi identitást meghatározó előtt/után vonatkoztatás támpontrendszere stb. - megragadható. Az összeállítás az egyes értelmezési keretek empirikus és elméleti ábrázolásával, az időértelmezések kulturális eltéréseinek láttatásá-val azokat a mentalitásbeli különbségeket is elénk tárja, amelyek a világ kétségkívül egységesedő kommunikációs rendszerén a legnagyobb rést ütik. - A kötet szerzői: Norbert Elias, Pierre Bourdieu, Edward P. Thompson, Werner Bergmann és Martin Kohli.

Ljudmila Ulickaja - Daniel ​Stein, tolmács
„Én ​annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.” Daniel Stein, a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal… Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimeríthetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is.

Tábori Kornél - Székely Vladimir - Az ​erkölcstelen Budapest
„ ​Abban az érdekes, bűnös, izgató, és szomorú forgatagba, ami az erkölcstelen Budapest világában zajlik, csak egy fénysugarat akarunk vetni ezzel a könyvvel, egy reflektor fénysugarát, amely gyorsan siklik el az eseményekkel nyüzsgő élet fölött, de minden részletet éles, pontos megvilágításban mutat. Egy nagyváros problémái közt egyike a legbonyolultabbaknak és legérdekesebbeknek a nemi kérdés; duplán érdekes és nehéz azonban Budapesten, ahol olyan nagy az érzéki éhség, az örömök mohó hajszolása, és ahol olyan olcsó a női test, a fehér emberhús”. A „minden részlet” többek közt olyan fejezet címekben manifesztálódik, mint a milyen a pesti éjszaka?, az utcai lányok, rosszhírű házak, a titkos prostitúció, talmi színésznők, a bűn piaca, megrontott gyermekek, leánykereskedők, a műférj, a selyemfiú, stb.

Enzo Collotti - A ​náci Németország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Eszter Zsófia - Murai András - Szex ​és szocializmus
Délegyházi ​nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Georges Duby - Emberek ​és struktúrák a középkorban
Az ​i. sz. 1000. év utáni Európában egyre jobban szembetűnik a bőség sokféle megnyilvánulása: a demográfiai emelkedés, a városok és az árucsere újraéledése, a politikai rend megerősödése csakúgy, mint a kulturális virágzás. Mindez és a középkori Európa egész fellendülése kétségkívül - Fernand Braudel kifejezésével szólva - "mezőgazdasági sikerből" fakad.

Ács Zoltán - Nemzetiségek ​a történelmi Magyarországon
A ​20. századi Közép-Kelet-Európa nemzetiségi, nemzetiségpolitikai történetével egyre több korszerű szemléletű munka foglalkozik. Jóval kevesebb a korábbi évszázadok etnikai viszonyait bemutató, népszerű feldolgozás. A fiatal történész-muzeológus szerző vállalkozása ezen a hiányon enyhít. Arról tájékoztat, milyen népek, etnikumok éltek a Duna-medencében, a történelmi Magyarország területén a honfoglalás idején és utána, a középkorban, majd a török megszállás alatt, miben és mennyiben változtatták meg az ország népességének nemzetiségi összetételét a betelepítések, hogyan bontakoztak ki és milyen következményekkel jártak a nemzeti, nemzetiségi mozgalmak a 19. században, milyen nemzetiségi háttere volt a magyarországi kapitalista fejlődés fellendülésének. A nagyívű áttekintés a nemzetiségek gazdaságtörténetét, még inkább társadalomtörténetét, mondhatnánk úgy is, életrajzát adja.

Gyáni Gábor - Történészdiskurzusok
Valamivel ​több mint egy évtized írásait gyűjtöttem össze a tanulmánykötetemben azért, hogy a tágabb olvasóközönség is megismerkedhessen kollégáim történelemértelmezéseivel. Mások hangján szólal meg tehát a múlt a könyvben, ám enyém a szelekció és az értelmezés felelőssége. A historiográfiának nem az életrajzi és faktográfiai műfaja vonzott, amikor történetírói történetek rekonstruálására, elemzésére és kritikájára vállalkoztam, hanem elsősorban a tudományos diskurzus foglalkoztatott. Az utóbbi néhány évtized magyar történetírásának mérvadó diskurzusai közül válogattam a terepszemle során, azokra fordítva több figyelmet, melyekkel kapcsolatban magam is tevékeny kutatóként vettem részt a munkában. A sokféle történetírói interpretáció e könyvben olvasható megannyi interpretációjával szerettem volna bebizonyítani, hogy a történetírás olyankor (is) felettébb izgalmas tevékenység, ha nem primer források alapján jeleníti meg a múltat, és persze akkor sem kevésbé érdekfeszítő, ha művelőit nem a közvetlen politikai hasznosulás vezeti diskurzusaik során. (Gyáni Gábor)

Czoch Gábor - "A ​városok szíverek"
A ​polgárosodás a 19. századi magyar társadalom fejlődését leíró, és a mai napig is sok vitát gerjesztő kulcsfogalom. A kifejezés szorosan összefügg a város és lakójának, a polgárnak a fogalmával. Czoch Gábor tanulmánykötetének középpontjában a 19. század eleji magyar városfejlődés, valamint a városokról és a korabeli polgárokról szóló közbeszéd elemzése áll. A reform-országgyűléseken elhangzott politikai beszédek és az ún. "városi kérdés" elemzése azt mutatja be, milyen alakot ölt - különösen a liberális ellenzék - szóhasználatában a város és a polgárság fogalma. Ekkor - az adott politikai kontextushoz, vitákhoz kapcsolódóan - születik meg a polgárságot gyengének, konzervatívnak, a nemzettől idegenként bemutató diskurzus, amely hosszú időre meghatározta a társadalmi csoport történeti emlékezetét is. A további írások a legjelentősebb felső-magyarországi várost, Kassát kutatási terepül választva mutatják be, hogy a város és a városi társadalom belső viszonyai hogyan alakultak át ebben az időszakban. A levéltári források felhasználásával készült tanulmányok a városi tér átalakulásán, a polgárjogot elnyert városlakók társadalmi összetételének megváltozásán, a nemzetiségi viszonyok társadalmi dimenzióinak feltárásán keresztül "testközelből" mutatják be, hogyan modernizálódik a város és társadalma. A fekete-fehér képekkel illusztrált, táblázatokkal kiegészített kötet a 19. századi társadalomtörténet egy fontos aspektusát tárja fel.

Lukács György - A ​fiatal Hegel
Lukács ​szovjetúnióbeli éveinek legfontosabb alkotását tartja kezében az olvasó. 1938-ban íródott A fiatal Hegel, s több szempontból is jelentős munka. Módszertani kísérlet a dialektika és az ökonómia kapcsolatának megvilágítására. Heroikus próbálkozás a racionalista Hegel védelmére, egy olyan korszakban, amikor a német filozófust gyakorta már csak így jellemzik: "Ma Németországban a Hegel-kérdés mindenekelőtt Kant-kérdés." A fiatal Hegel mélyebb, Lukács korához kapcsolódó értelmét maga a szerző világította meg: e mű mondaniválója szorosan kapcsolódik Az ész trónfosztása című tanulmány gondolataihoz. A fiatal Hegel-ben Lukács az irracionalizmus klasszikus korszakának "pozitív ellenképét" rajzolta meg, hozzátéve: "Ha teljességében meg akarjuk érteni Marx nemcsak közvetlen, de olykor nagyon is közvetett szerepét a német gondolati fejlődésben, ehhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy Hegelt - nagyságával és korlátaival együtt - valóban megismerjük."

Stanisław Lem - Sex ​Wars
„Mivel ​nem is dilettánsként, hanem inkább tudatlanként szemlélem a történelmet, csak a saját gondolataimat írhatom le és tárhatom mások elé, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy természetesen nem ismerem sem a történelem „valódi” mozgatórugóit, sem a történelemre – veszély esetén – alkalmazandó csodaszert…” „A SEX WARS, amelynek egyértelműen provokatív céllal adtam ezt a nevet, valójában semmiféle tisztességes előrejelzést nem jelent. Nem azt takarja, hogy eljön a nap, amikor a műszakilag legfejlettebb országok meddőséget vagy vetélést okozó aeroszolt tartalmazó bombát dobnak a harmadik világra. Csak arról van szó, hogy az emberiség nagy tömege a jólét erődjét ostromolja, közben éhen pusztul a tolongásban, és ez az emberáradat végül rákényszeríti a kémiai technikák tulajdonosait arra, hogy tegyenek valamit…”

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romsics Ignác - Magyarország ​története a XX. században
A ​könyv Magyarország XX.századi történetének a hazai és külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő nagyívű összegzése. Romsics Ignác az ELTE professzora, gazdaság-, a társadalom- és a művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagrammok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadieseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötet egy értékelő bibliográfiával is segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban. Romsics Ignác munkája az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a korral foglalkozó kutatók és tanárok tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható alapműve. Mellettük nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik a magyarság elmúlt 100 évének nem szokványos története iránt " nem középiskolás fokon" érdeklődnek.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​társadalomtörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Eszter Zsófia - Kádár ​leányai
Miért ​nem sikerült pesti udvarlót fognia egy munkásszállón lakó lánynak, aki csipkebugyiban ment randevúzni? Miért ferdült el Vékony Rózsi traktorista lány képe a falon? Mikor jártak fodrászhoz az országgyűlési képviselőnők? Miért mondta el Losonczi Pálnak egy képviselőnő a „Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk” kezdetű mondókát? Milyen fényképeket nézegettek a lakótelepi bisztróban a Falfúró című filmben? Tóth Eszter Zsófia történelmi források és interjúk felhasználásával mutatja be a nők önmagukról és másokról való elképzeléseit a szocialista időszakban. Bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, és a történeteket olvasva talán a sajátunkhoz hasonló élethelyzetekre ismerünk, vagy megidéznek bennünk olyanokat, amilyenekről anyáink, nagyanyáink elbeszéléseiben hallottunk. E könyv a Mindennapok Rákosi és Kádár korában, a Kádár gyermekei és a K-vonal után a szocialista mindennapokat bemutató sorozatunk legújabb, negyedik darabja. Tóth Eszter Zsófia (1975) történész, a Magyar Országos Levéltár fõlevátlárosa, az ELTE Társadalomtörténeti Doktori iskola oktatója. Fõ kutatási területe az 1945 utáni társadalomtörténet (munkásnõk, 1956, gender, ügynökügyek). Számtalan tanulmány és recenzió szerzõje, a Kádár leányai a második önálló kötete.

Roderick Phillips - Amit ​Isten összekötött...
A ​válás rohamos elterjedése a 20. század sokakat aggasztó jelensége volt, és e kérdésnek sokan sokféle tanulmányt szenteltek. Roderick Phillips, az ottawai Carlton University történelemprofesszora tágabb történeti összefüggésbe helyezi a válás intézményét, s a korai kereszténységtől kezdődően végigkíséri szabályozását, a válás lehetőségeit, valamint a mellette és ellene szóló elképzeléseket s a körülötte folyton fel-fellángoló vitákat. Nagy figyelmet szentel a szekularizáció folyamatának, melynek során a válás, illetve a házasság és a hozzá kapcsolódó szabályozások fokozatosan kikerültek az egyház fennhatósága alól, és szintén jelentős teret kap annak ismertetése, hogyan szűnt meg a házasság vétkességi alapú felbontásának gyakorlata. A kiterjedt forráskutatásokon és irodalmon alapuló munka - a téma természetéből adódóan - a jóízű pletykálkodásnak sincs híján.

Némedi Dénes - A ​népi szociográfia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_135219
A ​Mediterráneum világa Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​Mediterráneum világa
Vannak, ​akik szerint az éghajlat határozza meg az Észak-Mediterráneum térségét, mások szerint a Földközi-tenger közelsége a mérvadó. Egyesek szerint Róma öröksége, mások szerint az olajfa elterjedése jelöli ki határait. Van, aki számára a szieszta intézményét jelenti, mások inkább a déli népek temperamentumát és vidámságát emelik ki. Egy azonban biztos: a térség rendkívül gazdag történelmi, kulturális és művészeti öröksége senkit sem hagy érintetlenül. A kötet alkotói olyan tudós emberek, a pécsi egyetem oktatói, akik járatosak a térség természet- és társadalomföldrajzában, ugyanakkor rajonganak a fényképezésért, így hát tudják és meg is mutatják, mi az, amit nekünk is érdemes megismernünk, ha arra járunk.

Fülep Lajos - A ​magyarság pusztulása
Fülep ​Lajos volt az 1930-as évek elejének Fekete Gyulája. Művészettörténész, művészetfilozófus és református lelkész volt, s egy Baranya megyei falu, Zengővárkony népének lelki szolgálatát látta el. Mint maga mondta, épp azért kérte magát ilyen kis falura, hogy a magyar néppel a lehető legszorosabb kapcsolatot tudja kialakítani, hogy annak gondjait, bajait, örömeit közvetlenül láthassa, átélhesse. Mint lelkész, közvetlenül, közösségi szinten láthatta azt, hogy ott ahol szolgál, egyre kevesebb a születés, s hogy a száma olyannyira lecsökkent, hogy a halálozásokat már nem ellensúlyozza és a nép fogyásnak indult. Úgy érezte, hogy szólnia kell. Egy cikksorozat megjelentetését tűzte ki célul, hogy felrázza a magyarság felelős (vagy legalábbis annak gondolt) vezetőit: tegyenek valamit. Ebből a cikksorozatból aztán, amelyet 15 részesre tervezett, végül csak három jelenhetett meg. Fülepet leállították. Hogy miért? Mert a vezetők már akkor sem szerették, ha a nép sorsával, jövőjével kapcsolatban a felelősségüket firtatják. Ez azóta sem változott. De ne legyünk igazságtalanok velük szemben, mert maga a nép sem hajlandó szembenézni a saját mulasztásával, felelősségével, a pusztulásával. Vagyis nem követeli meg sem magától, ezáltal a vezetőitől sem, hogy léte első számú sorskérdésével foglalkozzanak. Illyés mondta ki, hogy a magyar nép, el akar pusztulni, s hogy ő el tudja képzelni, hogy ezért a jogáért, akár fegyverrel is kész lenne harcolni. Döbbenetes állítás, de igaz. Olvassuk el ezt a több mint hetvenöt évvel ezelőtt íródott, de máig aktuális írást, melynek címe, a Magyarság pusztulása.

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miloslav Stingl - A ​maja városok
Titokzatos ​múltú nép életével és művészetével ismerteti meg magyar olvasóit a kitűnő csehszlovák író és kutató Miloslav Stingl, akinek korábban kiadott művei, az _Indiánok tomahawk nélkül_ (1970), _A nyugalmazott emberevők szigetei_ (1972), és _Az utolsó paradicsom_ (1975) címűek nagy sikert arattak nálunk. Prágából indult el a Yucatán-félszigetre, hogy tanulmányozza a maja indiánok történelmét. Honnan jöttek a maják, s mikor telepedtek meg mai hazájukba? Miképpen építették nagyszerű városaikat, melyekbe palotákat, templomokat, a társadalmi élet igényeit szolgáló csodálatos szépségű épületeket emeltek? Milyen eszközökkel művelték meg földjeiket, s mi jellemezte kultúrájukat és tudományukat? Hogyan pusztította el életmódjukat a spanyol hódítók áradata, s miképpen élnek ma? A gazdag képanyag jól kiegészíti a könyv mondanivalóját.

Lucien Febvre - Henri-Jean Martin - A ​könyv születése
A ​könyv első kiadása, 1958 óta semmit sem veszített aktualitásából. A francia történetírói iskola, az Annales utolsó generációjához tartozó szerzőpáros olyan művet alkotott, amely lassan fél évszázada a könyvtörténeti tanulmányok alapja. A nagy siker oka, hogy a szerzők a nyomtatott könyv történetének első három évszázadáról korszakukat megelőző szemlélettel írtak. Nem egyszerűen a könyveket magukat vették kézbe, hanem az előállítás, a kereskedés, az olvasás történetére vonatkozó levéltári forrásokat (összeírások, gazdasági iratok, levelezések, naplók stb.) velük együtt vallatták. A könyv gazdaságtörténetének változásait vették alapul (a nyersanyagok, főként a papír története, a technikák változásai, a kereskedelem szerveződése, a nyomdász, a kiadó és a kereskedő feladatának szétválási folyamata). Fontos fejezet tárgyalja a könyves társadalom kialakulásának történetét. A kéziratosságból a nyomtatott világba való átmenetet a szerzők már 1958-ban mediális forradalomként írták le, megelőlegezve ezzel M. McLuhan, E. Eisenstein és M. Giesecke elméletét. Iskolájuk szemléletéhez hűen azonban nem elméletet, hanem történetet írtak. A harmadik kiadáshoz (1999) Henri-Jean Martin tanítványa, Frédéric Barbier írt utószót.

Erdei Ferenc - A ​magyar társadalomról
Az ​Erdei Ferenc összegyűjtött művei sorozat most megjelenő kötetében foglalt írások a magyar társadalom történetének megértése szempontjából talán a legjelentősebbek. A magyar társadalom történetének megértése szempontjából - mondjuk -, de ez azt is jelenti, hogy a tanulságok máig is érvényesek. Ezek az írások - könyvek, tanulmányok, levelek, kéziratok, sőt előadásvázlatok - jórészt a két világháború közötti időszakban, illetőleg a második világháború éveiben születtek ugyan, mégis a magyar társadalom olyan történeti folyamatainak megértéséről tanúskodnak, amelyek mai valóságunk elemzésekor sem hagyhatók figyelmen kívül.

Gerő András - Éljen ​a magyar!
A ​szerző Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent új kötetében szaktudósi kompetenciáival megírt, de felelős közéleti értelmiségiként aktuális társadalmi vitákhoz hozzászólni kívánó, az utóbbi néhány évben született történelmi esszéit, publicisztikáit gyűjtötte össze. A három szerkezeti egységbe tagolt kiadvány első három írása a közelmúlt - véleménye szerint meghatározó - társadalomtörténeti örökségével, a "kétlelkű, részben államorientált" magyar kispolgárság genealógiájával foglalkozik. Ezt követően a demokratikus magyar állam működését érinti. Saját ügye (egy parkolási szabálysértés) kapcsán kibontakozó, a hivatalokkal folytatott levélváltásának dokumentumait fakszimile közölve mintegy alulnézetből érzékelteti a mai magyar államigazgatás működésének korlátait, majd két publicisztikájában az alkotmányosság helyzetét vizsgálja. Az utolsó cikkből a huszonegyedik századi magyar identitást megjelenítő képzeletbeli kiállításra, a Magyar Arcra vonatkozó javaslatát ismerhetjük meg.

Kisteleki Károly - Lővétei István - Nagyné Szegvári Katalin - Rácz Lajos - Schweitzer Gábor - Tóth Ádám - Egyetemes ​állam- és jogtörténet - Ókor, feudális kor
Az ​egyetemes állam- és jogtörténet stúdiumának újszerű anyagát tartalmazza a tankönyv. Elsősorban azon állam- és jogfejlődési eredményeket mutatja be, amelyek döntően befolyásolták az európai jogi kultúra alakulását, ezért a Közel-Keletről, Mezopotámiából indítja vizsgálódását és az európai abszolutizmusnál fejezi be. A szerzők bizonyos vonatkozásokban megkísérlik megújítani a tárgy oktatását.

Ráth-Végh István - Két ​évezred babonái
"A ​régi ember nem érte be azzal, hogy csupán a környező világot népesítse be babonás jelenségekkel. Magához az emberhez is babonás képzeteket fűzött, s nem egy közülük örökül maradt apáról fiúra, fiúról unokára."

Márkus István - Nagykőrös
Szerencsés ​előtörténete van annak a mélyreható társadalomkutató munkának, melyet Márkus István 1973-ban folytatott tizenöt főnyi csoportjával Nagykőrösön és a várost övező mezőgazdasági területen. Az 1940-es évek elején ugyanis Erdei Ferenc és Majláth Jolán társaságában már egyszer bejárta ezt a tájat, s alapos levéltári kutatásokat végezvén, a környék történelmi múltját is jól megismerhette. Kedvező kiindulás: az összevetés lehetőségét magától kínálja. Márkus föl is vállalja a kecsegtető, de egyben próbáltató feladatot. Kötete két nagy részre oszlik. Emlékek 1941-ből címen, ifjúkori élményei alapján, a hajdani várost és környező tanyavilágát mutatja be, a maga gazdag rétegezettségében. A Társadalomkutatás 1973-ban - ez a második rész címe - már a megváltozott Nagykőröst tárja elénk. Milyen arányúak a változások, és milyen irányba vezetnek? Az egész paraszti világot megrázó nagy társadalmi robbanás hogyan érte és alakította át ezt az egymáson alapuló rétegeződést, mi ennek az országos vetülete? - személyes közlések, portrék, elemző fejtegetések mutatják meg s értelmezik azt a drámaian felgyorsult folyamatot, ahogy a tegnap tanyai parasztsága - a történelem fordulataitól késztetve, kényszerítve - fölszámolja önnön sorsát, hogy tágabb lehetőségek után nézzen. A kötet harmadik része rövid, elemző összefoglalás. Márkus István mindig is sajátos színt képviselt a hazai szociográfusok mezőnyében: nála írói látásmód, határozott szépírói tehetség társul éles elemző készséggel, pontos fogalmi kultúrával. A Nagykőrös is olvasmányos, szuggesztív mű, életes, sodró lendületű.

Andrew C. Janos - Haladás, ​hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában
Ez ​a kötet a társadalomkutató nézőpontjából követi nyomon Kelet-Közép-Európa újkori történelmét. A történész számára a szerző három, a változások viharaiban is makacsul megújuló tendenciáról beszél: a régió gazdasági elmaradottságáról, a keleti és nyugati kereszténység politikai kultúráinak különbségéről s a kis országok erőtlen államiságáról, mely az utolsó kétszáz évben mintegy vonzotta a külföldi gyámkodást és hegemonikus törekvéseket. Ugyanakkor koncepcionális szinten a politikai szociológia számára is több üzenetet tartalmaz, például, hogy a kis államok fejlődése vagy hanyatlása csak a külpolitika, a világgazdaság és a modern materiális világkultúra keretében érthető meg teljesen. Bár a szerző elsősorban az akadémikus élet olvasóit szólítja meg, élénk és gördülékeny stílusával műve minden érdeklődős számára élvezetes és tanulságos lehet. A könyv egybefűzi a múlt, a jelen és jövő problémáit, s új perspektívát nyújt mind a klasszikus nemzetállamok, mind pedig az államszocialista és posztkommunista korszakok politikai korlátairól és lehetőségeiről. A szerző, magyar nevén János Cs. András 1957 óta él az Egyesült Államokban. A New Jersey-i Princeton Egyetemen szerezte magiszteri és doktori képesítéseit, s a Princeton és Harvard Egyetemeken töltött docentúrák után jelenleg a University of California (Berkeley) politológus professzora, s az ottani Kelet-Európai Intézet volt igazgatója.

Jean de Léry - Jean ​de Léry utazása Brazília földjére
1556. ​november 15-én a normandiai Honfleur kikötőjéből "a Király őfelsége költségén" felszerelt "három szép hajó" futott ki a nyílt tengerre, s útnak indult "Nyugat-India, azaz Brazília" földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor huszonhárom éves protestáns prédikátor, Jean de Léry is, hogy néhány vállalkozó szellemű társával együtt majd a brazíliai "vademberek"-nek hirdesse "Isten igaz igéjét". A vállalkozás, nemcsak Léry életében, hanem a francia történelemben nagy kalandnak számít. Franciaország ugyanis ezekben az években gyarmatot akart alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. A tervek, sem Léryé - a vadak megtérítését illetően -, sem a francia uralkodóosztályé - a gyarmatalapítást illetően -, nem sikerültek. De a néprajztudomány és az útleírás-irodalom egy rendkívül érdekes, értékes, és a mai napig olvasmányos művel lett gazdagabb. Léry utinaplója hiteles és igen élvezetes beszámoló a XVI. századi tengeri utazás viszontagságairól, kalóztámadásokról és éhínségről, a brazíliai emberevő indiánok életmódjáról, szokásairól, erkölcseiről, egyszóval mindarról, amit egy jó szemű és művelt megfigyelő akkoriban tapasztalhatott. Ebből adunk most - magyar nyelven első ízben - bő válogatást az Útikalandok olvasóinak.

Thomas Hardy - A ​weydoni asszonyvásár
Thomas ​Hardy (1840-1928) angol regényíró, novellista és költő, a falusi élet, az iparosodástól érintetlen környezet egyik legihletettebb ábrázolója. Regényeiben - Hazatérés, Egy tiszta nő, Lidércfény - döntő szerepet juttat a véletlennek, a váratlan fordulatokat előidéző félreértéseknek, az embertől független külső erőknek. A weydoni asszonyvásár főhőse, Michael Henchard sorsát azonban nemcsak ezek befolyásolják, pályáját sokkal inkább gazdag, ellentmondásos jellemének szélsőséges vonásai, idulatai, érzelmi kedélyhullámzásai alakítják.

Zsomb%c3%a9kok
Zsombékok Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Zsombékok
A ​kötet címadó metaforája 1920-ból, Szekfű Gyula tollából ered: "...a heves nemzeti érzés volt jóformán az egyetlen kapocs, amely az életmód... külsődleges homogenitása mellett a középosztály különböző rétegeit összetartá. A liberális törvényhozás hiába mondta ki a szabad connubiumot és commerciumot, egy-egy vidéki társadalom nemesi, nyárspolgári, értelmiségi és zsidó rétegei mégis külön foltokban, egymástól elkülönzött zsombékokon ültek." A maga korában a kép nem fejezett ki mást, mint amit a középosztályi közvélemény erről a kérdésről széles körben gondolt: az integrált nagy magyar középosztály programja, amely a reformkor végétől kezdve oly sokszor napirendre került, nem valósult meg. Tanulmánykötetünk az iskoláztatás társadalomtörténetén keresztül közelíti meg a középosztály-képződés magyarországi sajátosságait a 19. század első feléből indítva egészen a második világháborúig. Az elmúlt évtizedben oly sok kutatási eredmény halmozódott fel a magyar társadalomtörténet-írás területén, hogy a legfontosabb kérdések szisztematikus számbavételének eljött az ideje. A kötet műfaji kínálata ennek megfelelően igen tágas: historiográfiai, fogalomtörténeti írásoktól konkrét esettanulmányokig húzódik.

Fejtő Ferenc - Magyarság, ​zsidóság
A ​magyarországi zsidók története egyedülálló az európai diaszpórában megtelepedett zsidóság, de a kontinens államainak történelmében is: Fejtő Ferenc - eredetileg franciául megjelent - nagy ívű összefoglalása magyarok és zsidók együttélésének ezt a sajátosságát tárja fel, lényegében a 10. század végétől (a magyar államalapítástól), egészen napjainkig. A szerző a magyarországi zsidók történetének egyediségét a magyar történelem fordulópontjaihoz kapcsolva, négy nagyobb fejezetben kutatja. Alaptétele, hogy a Pannóniát meghódító magyaroknak a zsidókhoz való viszonya a nyugati kereszténységben a 10. század végére már meghonosodott modelleken alapult, bár a megaláztatást és elkülönítést célzó intézkedések átvételekor 'türelmesebbek voltak' szomszédaiknál: mindez a magyar állam kezdetektől birodalmi, sok nemzetiségű, több vallásnak is helyt adó jellegéből adódott. Fejtő Ferenc a magyar-zsidó viszonyt a magyar nemzeti függetlenségi törekvések sodrában értékeli: a magyarság számbeli kisebbsége miatt a nemzeti nacionalizmus arisztokratizmusa mellett liberális volt, egyszerre központosító és asszimiláló. A vallási-etnikai csoportok közül egyedül az elitjükben már polgárosodott zsidók lettek (lehettek) a magyar nacionalizmus szövetségesei, és egyfajta 'társadalmi szerződésnek' megfelelően teljes asszimilációjukért az emancipációt kapták cserébe: lényegében tehát a magyar politikai uralom és kulturális hegemónia megőrzését szolgálták a történelmi Magyarországon belül, a két világháború között, a Rákosi- és a Kádár-éra alatt, de a rendszerváltozás után is. A magyar-zsidó viszonyt tehát a 'társadalmi szerződés' mindenkori érvényesülése, a politikai aktualitás diktálta keresztény jobboldal (és a fel-feltörő nacionalizmus) politikai harcai alakították. A tanulmány - kitekintéssel a modern kori Európa történetére - azt mutatja, hogy az antiszemitizmus elleni harc nem pusztán 'zsidó ügy': része annak a küzdelemnek, amelyet a nemzete k felvilágosult elitjei folytatnak a jogszerűség, az igazságosság és a demokrácia térnyerése érdekében. - Kézikönyvként tárgyszerű összefoglalása lehet mindazoknak, akik még semmit sem tudnak erről a szerteágazó, indulatoktól sem mentes témakörről, ugyanakkor, mint rövid szintézis, a hazai zsidóság múltjára vonatkozó szakirodalomban is alapmű.

Kollekciók