'társadalomtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Csernok Attila - A ​valóság erejével...
A ​kötet első része a 2008-ban megjelent A komáromi pontonhíd című könyv visszhangjáról beszél. Az ellenvéleményekre, bírálatokra, támadásokra válaszol. Legendákat oszlat. A Trianonhoz kapott észrevételekre válaszolva ismerteti a Magyar Királyság népességi viszonyait. Részletes függelék és két térképmelléklet mutatja be, hol helyezkedett el a magyarság Nagy-Magyarország 71 vármegyéjében. Részletesen érvelve vitatkozik a Horthy-rendszerre, második világháborús szerepünkre és az első zsidótörvénytől, a numerus clausus-tól Auschwitzig vezető út egyes állomásaira az olvasóktól kapott érvekkel, véleményekkel, tévhitekkel. Az ellenvéleményekre adott válaszaival rávilágít az 1848-as és az 1956-os események kevésbé ismert oldalaira, összefüggéseire. Részletes érvelés szolgálja Kádár-korszak tárgyilagos megítélését. A kötet második része a rendszerváltással és az utána következő két évtizeddel foglalkozik. „Rosszkedvű szemelvények”-et olvashatunk a „kamikáze-kormány”-ról, az „öngyilkosok koalíciójáról”, arról, ahogy diktatórikus hajlamú ifjak elképzelték és „művelték” a demokráciát. Szó esik egy pártonkívüli szocialistáról, a köztársasági elnök megválasztását kísérő furcsaságokról, az öszödi beszédről és egy igazi demokrata kormányáról. Végül arról a veszélyről és a szégyenről, amit napjaink Magyarországán a náci eszmék újjáéledése jelent.

Ljudmila Ulickaja - Daniel ​Stein, tolmács
„Én ​annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.” Daniel Stein, a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal… Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimeríthetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is.

Pintér Zoltán - Európa ​az új évezred küszöbén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - A ​tiszaeszlári Solymosi Eszter
Az ​1882. év húsvétján eltűnt tiszaelszári cselédlány Solymosi Eszter halálában vált hősnővé - alakja torz szimbólummá, neve az antiszemita mozgalom jelszavává lett. Solymosi Eszternek vérét vették a zsidók, és húsvéti pászkájukba keverték - röppent fel a képtelen középkori babonákat felelevenítő vád. Krúdynak az eszlári vérvádról a "nagy perről" szóló máig kiadatlan regénye nemcsak az 1880-as évek dühödt és ostoba antiszemitizmusát jeleníti meg, hanem az önmagát túlélő 19. század hervadását, a hajdani "dicső eszmék" elszürkülését, a táblabírák világának porba hullását is. A "boldog békeidők" korát, amelyben a magyar vidék provinciális kedélyessége mögül groteszk démonikusság sejlik elő: omladozó kúriákban hamis ügyek kótyagos fejű lovagjai, kifordult lelkületű Don Quijoték tanyáznak, a csendbiztosok vadszőlős házaiban az ugrásra kész erőszak lapul, a kvaterkázó úri társaságokba fojtott hisztéria lappang...

Yuval Noah Harari - Sapiens
A ​tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá... A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Ismeretlen szerző - Műfajok, ​stílusok, szubkultúrák
A ​kötetben található tizenhárom tanulmány a magyar populáris zenéről szól. Ám téved az olvasó, ha úgy gondolja, hogy ezzel meghatároztuk az írások tárgyát. Hiszen a kutatók számára éppoly érdekesek lehetnek egy kuplé vagy operett különféle alakváltozatai, az operett-éneklés 20. század eleji előadásmódja vagy az éttermi cigányzene sajátos hagyománya, a kommunista kultúrpolitika viszonya az operetthez vagy a rockzenéhez, a beat-korszak magyar együtteseinek kapcsolódása a nyugati mintákhoz vagy a klasszikus zenéhez, egy meghatározott együttes (az Orfeo zenekar) vagy szórakozóhely (a Fekete Lyuk) története, egy legendás alternatív zenész (Vig Mihály) filmzenei munkássága, vagy éppen olyan elméleti kérdések, mint az alternatív zene fogalma a hazai diskurzusban, illetve a zenei technológiákban rejlő kulturális implikációk. A szerzők módszere, érdeklődési köre és intellektuális háttere igen különböző, muzikológusok, társadalom- és politikatörténészek, gyakorló zenészek egyaránt találhatók köztük. De közös bennük a szellemi kíváncsiság, amely témájukhoz köti őket. A tanulmányok különös fénytörésben mutatják Magyarország 20. századi történetét az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig, s képet adnak arról, hogy mi mindenre vonatkozott, s kulturális életünkben milyen fontos szerepet játszott az a fogalom, amit összefoglalóan úgy nevezünk, hogy populáris zene.

Kovács M. Mária - Liberalizmus, ​radikalizmus, antiszemitizmus
Kovács ​M. Mária a Közép-európai Egyetem professzora. Korábban az ELTE, az University of Maryland és az University of Wisconsin-Madison tanára volt. A zsidótörvényekről írott könyve (Liberal Professions, Illiberal Politics) angolul 1994-ben jelent meg az Oxford University Press, 2001-ben pedig magyarul (Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus) a Helikon Kiadó kiadásában. 1938-tól 1944-ig a magyar kormányok diszkriminatív törvények egész sorával kívánták korlátozni, majd egészen megszüntetni a zsidók jogát arra, hogy az orvosi, az ügyvédi és a mérnöki szakmában dolgozhassanak. Vajon miért elsősorban e szakmák ellen irányultak az antiszemita intézkedések? Kik és hogyan hajtották végre ezeket? Miként történhetett, hogy az ügyvédi kamara sokáig szabotálta e törvények érvényesülését, miközben az orvosi kamara a zsidótörvények kezdeményezőjeként és könyörtelen végrehajtójaként lépett fel? A könyv a tizenkilencedik századi liberális reformoktól kezdve sorra veszi azokat az eseményeket és folyamatokat, amelyek a magyar szakértelmiség politikai magatartását alakították. Bemutatja az értelmiségi antiszemitizmus és a szervezett fajvédelem megjelenését, a numerus clausus és a zsidótörvények történetét, s végigköveti a zsidó szakértelmiség sorsát a német megszállás és a nyilas hatalomátvétel alatt.

Paul Zumthor - Hollandia ​hétköznapjai Rembrandt korában
Rembrandt ​kora, a 17. század, az a szakasza Hollandia történelmének, amelyet aranykornak szoktak nevezni. Az ország nem sokkal előbb kemény harcban vívta ki függetlenségét. Ebben a korban indul gyors fejlődésnek a még manufakturális, de már tömegeket foglalkoztató ipar, nemzetközivé bővül a kereskedelem, virágzik a tőzsde és a banküzlet, létrejönnek a nagy kereskedelmi társaságok, ekkor kezd kiépülni a dél-ázsiai gyarmatbirodalom, ahonnan a gyarmatáruk révén mesés gazdagság áramlik az anyaországba. A mű átfogó képet ad a század holland társadalmáról és kultúrájáról. A gazdag művelődéstörténeti anyagot az egykorú művészek alkotásaiból válogatott, több mint 100 kép illusztrálja.

Hajnal István - Írásoktatás ​a középkori egyetemeken
A ​20. századi magyar történetírás egyik legfontosabb alakjának eddig csak franciául olvasható műve a középkori egyetemekről szóló alapmunka, a kommunikációkutatás úttörő alkotása.

Kövér György - A ​felhalmozás íve
A ​kötetben közölt tanulmányok az elmúlt másfél évtized termékei. A szerző eddigi pályafutása úgy hozta, hogy kutatásai tárgykörében sokfelé kalandozott. Eredetileg a 19. századi orosz társadalomtörténet iránt érdeklődött (értelmiség, faluközösség), majd első kutatói munkahelyén kezdett neki a dualizmuskori magyar gazdaságtörténet tanulmányozásához. Így jutott el a korszak banktörténetéhez mint kutatási témához. A banktörténeti művelése előhívta az eredeti társadalomtörténeti vonzalmat is, s így a kutatás nemcsak a bankok és állampénzügyek, hanem a bankárok, sőt vállalkozók történetévé is vált. Eközben a figyelem ráterelődött a családi magánfelhalmozás meredek (és törékeny) ívéről a tetőpont utáni visszahajlásra, megbicsaklásra, a szédítő karrierek utáni csődökre, a zuhanásra és eltűnésre is. Innen a kötet címadó metaforája. Ebben a sokszínűségben társadalom- és gazdaságtörténet egyenrangúnak és elválaszthatatlannak látszott egymástól. Ezt próbálja kifejezni a talán szokatlannak tűnő alcím. Nem pusztán gazdaságtörténet, nem pusztán társadalomtörténet, s nincs a kettő között semmilyen determinisztikus sorrendiség. Hanem: társadalom- és gazdaságtörténet, - ennek minden ellentmondásosságával és módszertani tanulságaival.

Jean Boisson - A ​rózsaszín háromszög
Alighanem ​kevesen tudják, hogy a náci lágerekben a rózsaszín háromszög a homoszexuálisok megkülönböztető jele vol - ahogy a köztörvényeseké a zöld, a kommunistáké a piros, a zsidóké a sárga és a cigányoké a barna. A lágerirodalom azonban furcsamód alig-alig tesz említést róluk, mintha senki sem akarna tudomást venni a rószaszín háromszögesekről. Pedig nem lehetett nem észrevenni őket, hiszen a jelzés a többinél lényegesen nagyobb volt, hogy már mindenki messziről láthassa, kivel is van dolga. És még csak nem is elenyésző kisebbségről volt szó: Jean Boisson francia történész becslése szerint akár másfél millióan is lehettek. A náci doktrína szerint az volt a bűnük, hogy kivonják magukat az árja faj szaporításának sürgető feladata alól. Eleinte csak "átnevelni" akarták őket: nyilvánosházakban dolgoztatták őket, hátha attól jobb belátásra térnek, különböző hormonoperációkkal kísérleteztek, s csak mikor végérvényesen kiderült, hogy ezzel a módszerrel semmire sem mennek, döntöttek kiirtásukról. Nem a történész tehet róla, hogy kevés az adat. Az a néhány homoszexuális, aki túlélte a tábort, jobbnak látja, ha hallgat. Mások szégyellik a nemkívánatos sorsközösséget. Megint mások pedig talán úgy vélik, hogy a homoszexuálisok deportálása "partikuláris" kérdés a nácizmus történetében. De hogyan lenne partikuláris kérdés az, hogy Európa közepén a XX. században kiirtanak több százezer embert, csak mert más nemi normák szerint élnek? S miért hallgat erről minden történész, író és túlélő?

Zsoldos Attila - Vitézek, ​ispánok, oligarchák
Zsoldos ​Attila tanulmányai a hadakozást a középkori magyar társadalom egyik életjelenségének tekinti, így teremtve meg a hadtörténet és a társadalomtörténet szerves egységét. Ez a módszer egyszerre biztosít lehetőséget a hadtörténeti jelenségek társadalomtörténeti hátterének megrajzolásához, valamint társadalomtörténeti témák hadtörténeti vonatkozásainak felderítéséhez. Az írások áttekintést nyújtanak az Árpád-kori magyar hadakozókról, a hadseregről és a XIII. századi hadszervezeti változásokról. Nyomon követik a várispánságok és népeinek sorsát a kezdetektől az intézmény felbomlásáig. Külön fejezet vizsgálja az 1270-es évektől az 1320-as évekig terjedő időszak politika- és hadtörténetének központi jelenségét, az oligarchikus magánhatalmak kiépülésének és működésének kérdéseit.

Thomas Hardy - A ​weydoni asszonyvásár
Thomas ​Hardy (1840-1928) angol regényíró, novellista és költő, a falusi élet, az iparosodástól érintetlen környezet egyik legihletettebb ábrázolója. Regényeiben - Hazatérés, Egy tiszta nő, Lidércfény - döntő szerepet juttat a véletlennek, a váratlan fordulatokat előidéző félreértéseknek, az embertől független külső erőknek. A weydoni asszonyvásár főhőse, Michael Henchard sorsát azonban nemcsak ezek befolyásolják, pályáját sokkal inkább gazdag, ellentmondásos jellemének szélsőséges vonásai, idulatai, érzelmi kedélyhullámzásai alakítják.

Werner Bergmann - Pierre Bourdieu - Norbert Elias - Martin Kohli - Edward P. Thompson - Időben ​élni
Az ​idő kérdéskörét a magyar társadalomkutatás eleddig meglehetősen mostohán kezelte. A kötetbe felvett tanulmányok mintegy leltárát nyújtják azoknak az eszme-, mentalitás- és társadalomtörténeti, valamint szociológiai problémáknak, amelyekkel az „idő" fogalmának sokarcúsága - az egyén számára meghatározó, külsőbelső életkeret, a társadalmi történések lefutásának mérhető, kiporciózható közege, az egyéni és közösségi identitást meghatározó előtt/után vonatkoztatás támpontrendszere stb. - megragadható. Az összeállítás az egyes értelmezési keretek empirikus és elméleti ábrázolásával, az időértelmezések kulturális eltéréseinek láttatásá-val azokat a mentalitásbeli különbségeket is elénk tárja, amelyek a világ kétségkívül egységesedő kommunikációs rendszerén a legnagyobb rést ütik. - A kötet szerzői: Norbert Elias, Pierre Bourdieu, Edward P. Thompson, Werner Bergmann és Martin Kohli.

Tábori Kornél - Székely Vladimir - Az ​erkölcstelen Budapest
„ ​Abban az érdekes, bűnös, izgató, és szomorú forgatagba, ami az erkölcstelen Budapest világában zajlik, csak egy fénysugarat akarunk vetni ezzel a könyvvel, egy reflektor fénysugarát, amely gyorsan siklik el az eseményekkel nyüzsgő élet fölött, de minden részletet éles, pontos megvilágításban mutat. Egy nagyváros problémái közt egyike a legbonyolultabbaknak és legérdekesebbeknek a nemi kérdés; duplán érdekes és nehéz azonban Budapesten, ahol olyan nagy az érzéki éhség, az örömök mohó hajszolása, és ahol olyan olcsó a női test, a fehér emberhús”. A „minden részlet” többek közt olyan fejezet címekben manifesztálódik, mint a milyen a pesti éjszaka?, az utcai lányok, rosszhírű házak, a titkos prostitúció, talmi színésznők, a bűn piaca, megrontott gyermekek, leánykereskedők, a műférj, a selyemfiú, stb.

Enzo Collotti - A ​náci Németország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Eszter Zsófia - Murai András - Szex ​és szocializmus
Délegyházi ​nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Georges Duby - Emberek ​és struktúrák a középkorban
Az ​i. sz. 1000. év utáni Európában egyre jobban szembetűnik a bőség sokféle megnyilvánulása: a demográfiai emelkedés, a városok és az árucsere újraéledése, a politikai rend megerősödése csakúgy, mint a kulturális virágzás. Mindez és a középkori Európa egész fellendülése kétségkívül - Fernand Braudel kifejezésével szólva - "mezőgazdasági sikerből" fakad.

Ács Zoltán - Nemzetiségek ​a történelmi Magyarországon
A ​20. századi Közép-Kelet-Európa nemzetiségi, nemzetiségpolitikai történetével egyre több korszerű szemléletű munka foglalkozik. Jóval kevesebb a korábbi évszázadok etnikai viszonyait bemutató, népszerű feldolgozás. A fiatal történész-muzeológus szerző vállalkozása ezen a hiányon enyhít. Arról tájékoztat, milyen népek, etnikumok éltek a Duna-medencében, a történelmi Magyarország területén a honfoglalás idején és utána, a középkorban, majd a török megszállás alatt, miben és mennyiben változtatták meg az ország népességének nemzetiségi összetételét a betelepítések, hogyan bontakoztak ki és milyen következményekkel jártak a nemzeti, nemzetiségi mozgalmak a 19. században, milyen nemzetiségi háttere volt a magyarországi kapitalista fejlődés fellendülésének. A nagyívű áttekintés a nemzetiségek gazdaságtörténetét, még inkább társadalomtörténetét, mondhatnánk úgy is, életrajzát adja.

Gyáni Gábor - Történészdiskurzusok
Valamivel ​több mint egy évtized írásait gyűjtöttem össze a tanulmánykötetemben azért, hogy a tágabb olvasóközönség is megismerkedhessen kollégáim történelemértelmezéseivel. Mások hangján szólal meg tehát a múlt a könyvben, ám enyém a szelekció és az értelmezés felelőssége. A historiográfiának nem az életrajzi és faktográfiai műfaja vonzott, amikor történetírói történetek rekonstruálására, elemzésére és kritikájára vállalkoztam, hanem elsősorban a tudományos diskurzus foglalkoztatott. Az utóbbi néhány évtized magyar történetírásának mérvadó diskurzusai közül válogattam a terepszemle során, azokra fordítva több figyelmet, melyekkel kapcsolatban magam is tevékeny kutatóként vettem részt a munkában. A sokféle történetírói interpretáció e könyvben olvasható megannyi interpretációjával szerettem volna bebizonyítani, hogy a történetírás olyankor (is) felettébb izgalmas tevékenység, ha nem primer források alapján jeleníti meg a múltat, és persze akkor sem kevésbé érdekfeszítő, ha művelőit nem a közvetlen politikai hasznosulás vezeti diskurzusaik során. (Gyáni Gábor)

Czoch Gábor - "A ​városok szíverek"
A ​polgárosodás a 19. századi magyar társadalom fejlődését leíró, és a mai napig is sok vitát gerjesztő kulcsfogalom. A kifejezés szorosan összefügg a város és lakójának, a polgárnak a fogalmával. Czoch Gábor tanulmánykötetének középpontjában a 19. század eleji magyar városfejlődés, valamint a városokról és a korabeli polgárokról szóló közbeszéd elemzése áll. A reform-országgyűléseken elhangzott politikai beszédek és az ún. "városi kérdés" elemzése azt mutatja be, milyen alakot ölt - különösen a liberális ellenzék - szóhasználatában a város és a polgárság fogalma. Ekkor - az adott politikai kontextushoz, vitákhoz kapcsolódóan - születik meg a polgárságot gyengének, konzervatívnak, a nemzettől idegenként bemutató diskurzus, amely hosszú időre meghatározta a társadalmi csoport történeti emlékezetét is. A további írások a legjelentősebb felső-magyarországi várost, Kassát kutatási terepül választva mutatják be, hogy a város és a városi társadalom belső viszonyai hogyan alakultak át ebben az időszakban. A levéltári források felhasználásával készült tanulmányok a városi tér átalakulásán, a polgárjogot elnyert városlakók társadalmi összetételének megváltozásán, a nemzetiségi viszonyok társadalmi dimenzióinak feltárásán keresztül "testközelből" mutatják be, hogyan modernizálódik a város és társadalma. A fekete-fehér képekkel illusztrált, táblázatokkal kiegészített kötet a 19. századi társadalomtörténet egy fontos aspektusát tárja fel.

Lukács György - A ​fiatal Hegel
Lukács ​szovjetúnióbeli éveinek legfontosabb alkotását tartja kezében az olvasó. 1938-ban íródott A fiatal Hegel, s több szempontból is jelentős munka. Módszertani kísérlet a dialektika és az ökonómia kapcsolatának megvilágítására. Heroikus próbálkozás a racionalista Hegel védelmére, egy olyan korszakban, amikor a német filozófust gyakorta már csak így jellemzik: "Ma Németországban a Hegel-kérdés mindenekelőtt Kant-kérdés." A fiatal Hegel mélyebb, Lukács korához kapcsolódó értelmét maga a szerző világította meg: e mű mondaniválója szorosan kapcsolódik Az ész trónfosztása című tanulmány gondolataihoz. A fiatal Hegel-ben Lukács az irracionalizmus klasszikus korszakának "pozitív ellenképét" rajzolta meg, hozzátéve: "Ha teljességében meg akarjuk érteni Marx nemcsak közvetlen, de olykor nagyon is közvetett szerepét a német gondolati fejlődésben, ehhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy Hegelt - nagyságával és korlátaival együtt - valóban megismerjük."

Stanisław Lem - Sex ​Wars
„Mivel ​nem is dilettánsként, hanem inkább tudatlanként szemlélem a történelmet, csak a saját gondolataimat írhatom le és tárhatom mások elé, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy természetesen nem ismerem sem a történelem „valódi” mozgatórugóit, sem a történelemre – veszély esetén – alkalmazandó csodaszert…” „A SEX WARS, amelynek egyértelműen provokatív céllal adtam ezt a nevet, valójában semmiféle tisztességes előrejelzést nem jelent. Nem azt takarja, hogy eljön a nap, amikor a műszakilag legfejlettebb országok meddőséget vagy vetélést okozó aeroszolt tartalmazó bombát dobnak a harmadik világra. Csak arról van szó, hogy az emberiség nagy tömege a jólét erődjét ostromolja, közben éhen pusztul a tolongásban, és ez az emberáradat végül rákényszeríti a kémiai technikák tulajdonosait arra, hogy tegyenek valamit…”

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romsics Ignác - Magyarország ​története a XX. században
A ​könyv Magyarország XX.századi történetének a hazai és külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő nagyívű összegzése. Romsics Ignác az ELTE professzora, gazdaság-, a társadalom- és a művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagrammok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadieseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötet egy értékelő bibliográfiával is segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban. Romsics Ignác munkája az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a korral foglalkozó kutatók és tanárok tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható alapműve. Mellettük nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik a magyarság elmúlt 100 évének nem szokványos története iránt " nem középiskolás fokon" érdeklődnek.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​társadalomtörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Eszter Zsófia - Kádár ​leányai
Miért ​nem sikerült pesti udvarlót fognia egy munkásszállón lakó lánynak, aki csipkebugyiban ment randevúzni? Miért ferdült el Vékony Rózsi traktorista lány képe a falon? Mikor jártak fodrászhoz az országgyűlési képviselőnők? Miért mondta el Losonczi Pálnak egy képviselőnő a „Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk” kezdetű mondókát? Milyen fényképeket nézegettek a lakótelepi bisztróban a Falfúró című filmben? Tóth Eszter Zsófia történelmi források és interjúk felhasználásával mutatja be a nők önmagukról és másokról való elképzeléseit a szocialista időszakban. Bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, és a történeteket olvasva talán a sajátunkhoz hasonló élethelyzetekre ismerünk, vagy megidéznek bennünk olyanokat, amilyenekről anyáink, nagyanyáink elbeszéléseiben hallottunk. E könyv a Mindennapok Rákosi és Kádár korában, a Kádár gyermekei és a K-vonal után a szocialista mindennapokat bemutató sorozatunk legújabb, negyedik darabja. Tóth Eszter Zsófia (1975) történész, a Magyar Országos Levéltár fõlevátlárosa, az ELTE Társadalomtörténeti Doktori iskola oktatója. Fõ kutatási területe az 1945 utáni társadalomtörténet (munkásnõk, 1956, gender, ügynökügyek). Számtalan tanulmány és recenzió szerzõje, a Kádár leányai a második önálló kötete.

Roderick Phillips - Amit ​Isten összekötött...
A ​válás rohamos elterjedése a 20. század sokakat aggasztó jelensége volt, és e kérdésnek sokan sokféle tanulmányt szenteltek. Roderick Phillips, az ottawai Carlton University történelemprofesszora tágabb történeti összefüggésbe helyezi a válás intézményét, s a korai kereszténységtől kezdődően végigkíséri szabályozását, a válás lehetőségeit, valamint a mellette és ellene szóló elképzeléseket s a körülötte folyton fel-fellángoló vitákat. Nagy figyelmet szentel a szekularizáció folyamatának, melynek során a válás, illetve a házasság és a hozzá kapcsolódó szabályozások fokozatosan kikerültek az egyház fennhatósága alól, és szintén jelentős teret kap annak ismertetése, hogyan szűnt meg a házasság vétkességi alapú felbontásának gyakorlata. A kiterjedt forráskutatásokon és irodalmon alapuló munka - a téma természetéből adódóan - a jóízű pletykálkodásnak sincs híján.

Némedi Dénes - A ​népi szociográfia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Andrew C. Janos - Haladás, ​hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában
Ez ​a kötet a társadalomkutató nézőpontjából követi nyomon Kelet-Közép-Európa újkori történelmét. A történész számára a szerző három, a változások viharaiban is makacsul megújuló tendenciáról beszél: a régió gazdasági elmaradottságáról, a keleti és nyugati kereszténység politikai kultúráinak különbségéről s a kis országok erőtlen államiságáról, mely az utolsó kétszáz évben mintegy vonzotta a külföldi gyámkodást és hegemonikus törekvéseket. Ugyanakkor koncepcionális szinten a politikai szociológia számára is több üzenetet tartalmaz, például, hogy a kis államok fejlődése vagy hanyatlása csak a külpolitika, a világgazdaság és a modern materiális világkultúra keretében érthető meg teljesen. Bár a szerző elsősorban az akadémikus élet olvasóit szólítja meg, élénk és gördülékeny stílusával műve minden érdeklődős számára élvezetes és tanulságos lehet. A könyv egybefűzi a múlt, a jelen és jövő problémáit, s új perspektívát nyújt mind a klasszikus nemzetállamok, mind pedig az államszocialista és posztkommunista korszakok politikai korlátairól és lehetőségeiről. A szerző, magyar nevén János Cs. András 1957 óta él az Egyesült Államokban. A New Jersey-i Princeton Egyetemen szerezte magiszteri és doktori képesítéseit, s a Princeton és Harvard Egyetemeken töltött docentúrák után jelenleg a University of California (Berkeley) politológus professzora, s az ottani Kelet-Európai Intézet volt igazgatója.

Tamási Áron - Czímeresek
Tamási ​Áron Czímeresek című regénye 1918-1919-ben játszódik. Kolozsvár a haláltáncát járja. Ellepi egy különös tömeg, a világháború törmeléke: a háború petéiből kikelt valutabetyárok, a púderes arcú világfiak, az embersáskák sokasága. Mi lesz Erdély sorsa? Meg lehet-e teremteni önállóságát? Megkezdődik a román betörés... Tamási Áron regényes korrajzában a történelmi, társadalmi hátteret, a kor atmoszféráját idézi fel. Pamfletszerűen, karikírozva az erdélyi magyar arisztokrácia-a "czímeresek"- világát, hamis illúzióit. Az író 1931-ben saját kiadásban jelentette meg a regényt, amely akkor hatalmas vihart kavart. A Czímeresek több, mint három évtizedes szünet után került ismét az olvasó kezébe.

Maria Pettersson - Fantasztikus ​nők
Fantasztikus ​nők, döbbenetes, elképesztő sorsok. Hogyhogy eddig nem ismertük őket? Létezik, hogy senki sem írt regényt, verset, ódát, szatírát az életükről, tetteikről? Többségüket elnyelte a múlt süllyesztője; apjuk, férjük, fivérük árnyékában ritkán vettek róluk tudomást, akármilyen zseniálisak voltak is a maguk nemében, sőt, nem csak a maguk nemében. Szerencsénkre Maria Pettersson pótolta a hiányt, amikor megírta ezt a közel száz, hihetetlenül izgalmas női sorsot.