Ajax-loader

'társadalomtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Enzo Collotti - A ​náci Németország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Eszter Zsófia - Murai András - Szex ​és szocializmus
Délegyházi ​nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Georges Duby - Emberek ​és struktúrák a középkorban
Az ​i. sz. 1000. év utáni Európában egyre jobban szembetűnik a bőség sokféle megnyilvánulása: a demográfiai emelkedés, a városok és az árucsere újraéledése, a politikai rend megerősödése csakúgy, mint a kulturális virágzás. Mindez és a középkori Európa egész fellendülése kétségkívül - Fernand Braudel kifejezésével szólva - "mezőgazdasági sikerből" fakad.

Ács Zoltán - Nemzetiségek ​a történelmi Magyarországon
A ​20. századi Közép-Kelet-Európa nemzetiségi, nemzetiségpolitikai történetével egyre több korszerű szemléletű munka foglalkozik. Jóval kevesebb a korábbi évszázadok etnikai viszonyait bemutató, népszerű feldolgozás. A fiatal történész-muzeológus szerző vállalkozása ezen a hiányon enyhít. Arról tájékoztat, milyen népek, etnikumok éltek a Duna-medencében, a történelmi Magyarország területén a honfoglalás idején és utána, a középkorban, majd a török megszállás alatt, miben és mennyiben változtatták meg az ország népességének nemzetiségi összetételét a betelepítések, hogyan bontakoztak ki és milyen következményekkel jártak a nemzeti, nemzetiségi mozgalmak a 19. században, milyen nemzetiségi háttere volt a magyarországi kapitalista fejlődés fellendülésének. A nagyívű áttekintés a nemzetiségek gazdaságtörténetét, még inkább társadalomtörténetét, mondhatnánk úgy is, életrajzát adja.

Gyáni Gábor - Történészdiskurzusok
Valamivel ​több mint egy évtized írásait gyűjtöttem össze a tanulmánykötetemben azért, hogy a tágabb olvasóközönség is megismerkedhessen kollégáim történelemértelmezéseivel. Mások hangján szólal meg tehát a múlt a könyvben, ám enyém a szelekció és az értelmezés felelőssége. A historiográfiának nem az életrajzi és faktográfiai műfaja vonzott, amikor történetírói történetek rekonstruálására, elemzésére és kritikájára vállalkoztam, hanem elsősorban a tudományos diskurzus foglalkoztatott. Az utóbbi néhány évtized magyar történetírásának mérvadó diskurzusai közül válogattam a terepszemle során, azokra fordítva több figyelmet, melyekkel kapcsolatban magam is tevékeny kutatóként vettem részt a munkában. A sokféle történetírói interpretáció e könyvben olvasható megannyi interpretációjával szerettem volna bebizonyítani, hogy a történetírás olyankor (is) felettébb izgalmas tevékenység, ha nem primer források alapján jeleníti meg a múltat, és persze akkor sem kevésbé érdekfeszítő, ha művelőit nem a közvetlen politikai hasznosulás vezeti diskurzusaik során. (Gyáni Gábor)

Czoch Gábor - "A ​városok szíverek"
A ​polgárosodás a 19. századi magyar társadalom fejlődését leíró, és a mai napig is sok vitát gerjesztő kulcsfogalom. A kifejezés szorosan összefügg a város és lakójának, a polgárnak a fogalmával. Czoch Gábor tanulmánykötetének középpontjában a 19. század eleji magyar városfejlődés, valamint a városokról és a korabeli polgárokról szóló közbeszéd elemzése áll. A reform-országgyűléseken elhangzott politikai beszédek és az ún. "városi kérdés" elemzése azt mutatja be, milyen alakot ölt - különösen a liberális ellenzék - szóhasználatában a város és a polgárság fogalma. Ekkor - az adott politikai kontextushoz, vitákhoz kapcsolódóan - születik meg a polgárságot gyengének, konzervatívnak, a nemzettől idegenként bemutató diskurzus, amely hosszú időre meghatározta a társadalmi csoport történeti emlékezetét is. A további írások a legjelentősebb felső-magyarországi várost, Kassát kutatási terepül választva mutatják be, hogy a város és a városi társadalom belső viszonyai hogyan alakultak át ebben az időszakban. A levéltári források felhasználásával készült tanulmányok a városi tér átalakulásán, a polgárjogot elnyert városlakók társadalmi összetételének megváltozásán, a nemzetiségi viszonyok társadalmi dimenzióinak feltárásán keresztül "testközelből" mutatják be, hogyan modernizálódik a város és társadalma. A fekete-fehér képekkel illusztrált, táblázatokkal kiegészített kötet a 19. századi társadalomtörténet egy fontos aspektusát tárja fel.

Lukács György - A ​fiatal Hegel
Lukács ​szovjetúnióbeli éveinek legfontosabb alkotását tartja kezében az olvasó. 1938-ban íródott A fiatal Hegel, s több szempontból is jelentős munka. Módszertani kísérlet a dialektika és az ökonómia kapcsolatának megvilágítására. Heroikus próbálkozás a racionalista Hegel védelmére, egy olyan korszakban, amikor a német filozófust gyakorta már csak így jellemzik: "Ma Németországban a Hegel-kérdés mindenekelőtt Kant-kérdés." A fiatal Hegel mélyebb, Lukács korához kapcsolódó értelmét maga a szerző világította meg: e mű mondaniválója szorosan kapcsolódik Az ész trónfosztása című tanulmány gondolataihoz. A fiatal Hegel-ben Lukács az irracionalizmus klasszikus korszakának "pozitív ellenképét" rajzolta meg, hozzátéve: "Ha teljességében meg akarjuk érteni Marx nemcsak közvetlen, de olykor nagyon is közvetett szerepét a német gondolati fejlődésben, ehhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy Hegelt - nagyságával és korlátaival együtt - valóban megismerjük."

Tábori Kornél - Székely Vladimir - Az ​erkölcstelen Budapest
„ ​Abban az érdekes, bűnös, izgató, és szomorú forgatagba, ami az erkölcstelen Budapest világában zajlik, csak egy fénysugarat akarunk vetni ezzel a könyvvel, egy reflektor fénysugarát, amely gyorsan siklik el az eseményekkel nyüzsgő élet fölött, de minden részletet éles, pontos megvilágításban mutat. Egy nagyváros problémái közt egyike a legbonyolultabbaknak és legérdekesebbeknek a nemi kérdés; duplán érdekes és nehéz azonban Budapesten, ahol olyan nagy az érzéki éhség, az örömök mohó hajszolása, és ahol olyan olcsó a női test, a fehér emberhús”. A „minden részlet” többek közt olyan fejezet címekben manifesztálódik, mint a milyen a pesti éjszaka?, az utcai lányok, rosszhírű házak, a titkos prostitúció, talmi színésznők, a bűn piaca, megrontott gyermekek, leánykereskedők, a műférj, a selyemfiú, stb.

Stanisław Lem - Sex ​Wars
„Mivel ​nem is dilettánsként, hanem inkább tudatlanként szemlélem a történelmet, csak a saját gondolataimat írhatom le és tárhatom mások elé, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy természetesen nem ismerem sem a történelem „valódi” mozgatórugóit, sem a történelemre – veszély esetén – alkalmazandó csodaszert…” „A SEX WARS, amelynek egyértelműen provokatív céllal adtam ezt a nevet, valójában semmiféle tisztességes előrejelzést nem jelent. Nem azt takarja, hogy eljön a nap, amikor a műszakilag legfejlettebb országok meddőséget vagy vetélést okozó aeroszolt tartalmazó bombát dobnak a harmadik világra. Csak arról van szó, hogy az emberiség nagy tömege a jólét erődjét ostromolja, közben éhen pusztul a tolongásban, és ez az emberáradat végül rákényszeríti a kémiai technikák tulajdonosait arra, hogy tegyenek valamit…”

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Romsics Ignác - Magyarország ​története a XX. században
A ​könyv Magyarország XX.századi történetének a hazai és külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő nagyívű összegzése. Romsics Ignác az ELTE professzora, gazdaság-, a társadalom- és a művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagrammok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadieseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel. A kötet egy értékelő bibliográfiával is segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban. Romsics Ignác munkája az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a korral foglalkozó kutatók és tanárok tankönyvként és kézikönyvként egyaránt használható alapműve. Mellettük nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik a magyarság elmúlt 100 évének nem szokványos története iránt " nem középiskolás fokon" érdeklődnek.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​társadalomtörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Eszter Zsófia - Kádár ​leányai
Miért ​nem sikerült pesti udvarlót fognia egy munkásszállón lakó lánynak, aki csipkebugyiban ment randevúzni? Miért ferdült el Vékony Rózsi traktorista lány képe a falon? Mikor jártak fodrászhoz az országgyűlési képviselőnők? Miért mondta el Losonczi Pálnak egy képviselőnő a „Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk” kezdetű mondókát? Milyen fényképeket nézegettek a lakótelepi bisztróban a Falfúró című filmben? Tóth Eszter Zsófia történelmi források és interjúk felhasználásával mutatja be a nők önmagukról és másokról való elképzeléseit a szocialista időszakban. Bepillantást nyerhetünk mindennapi életükbe, és a történeteket olvasva talán a sajátunkhoz hasonló élethelyzetekre ismerünk, vagy megidéznek bennünk olyanokat, amilyenekről anyáink, nagyanyáink elbeszéléseiben hallottunk. E könyv a Mindennapok Rákosi és Kádár korában, a Kádár gyermekei és a K-vonal után a szocialista mindennapokat bemutató sorozatunk legújabb, negyedik darabja. Tóth Eszter Zsófia (1975) történész, a Magyar Országos Levéltár fõlevátlárosa, az ELTE Társadalomtörténeti Doktori iskola oktatója. Fõ kutatási területe az 1945 utáni társadalomtörténet (munkásnõk, 1956, gender, ügynökügyek). Számtalan tanulmány és recenzió szerzõje, a Kádár leányai a második önálló kötete.

Roderick Phillips - Amit ​Isten összekötött...
A ​válás rohamos elterjedése a 20. század sokakat aggasztó jelensége volt, és e kérdésnek sokan sokféle tanulmányt szenteltek. Roderick Phillips, az ottawai Carlton University történelemprofesszora tágabb történeti összefüggésbe helyezi a válás intézményét, s a korai kereszténységtől kezdődően végigkíséri szabályozását, a válás lehetőségeit, valamint a mellette és ellene szóló elképzeléseket s a körülötte folyton fel-fellángoló vitákat. Nagy figyelmet szentel a szekularizáció folyamatának, melynek során a válás, illetve a házasság és a hozzá kapcsolódó szabályozások fokozatosan kikerültek az egyház fennhatósága alól, és szintén jelentős teret kap annak ismertetése, hogyan szűnt meg a házasság vétkességi alapú felbontásának gyakorlata. A kiterjedt forráskutatásokon és irodalmon alapuló munka - a téma természetéből adódóan - a jóízű pletykálkodásnak sincs híján.

Némedi Dénes - A ​népi szociográfia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_135219
A ​Mediterráneum világa Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​Mediterráneum világa
Vannak, ​akik szerint az éghajlat határozza meg az Észak-Mediterráneum térségét, mások szerint a Földközi-tenger közelsége a mérvadó. Egyesek szerint Róma öröksége, mások szerint az olajfa elterjedése jelöli ki határait. Van, aki számára a szieszta intézményét jelenti, mások inkább a déli népek temperamentumát és vidámságát emelik ki. Egy azonban biztos: a térség rendkívül gazdag történelmi, kulturális és művészeti öröksége senkit sem hagy érintetlenül. A kötet alkotói olyan tudós emberek, a pécsi egyetem oktatói, akik járatosak a térség természet- és társadalomföldrajzában, ugyanakkor rajonganak a fényképezésért, így hát tudják és meg is mutatják, mi az, amit nekünk is érdemes megismernünk, ha arra járunk.

Fülep Lajos - A ​magyarság pusztulása
Fülep ​Lajos volt az 1930-as évek elejének Fekete Gyulája. Művészettörténész, művészetfilozófus és református lelkész volt, s egy Baranya megyei falu, Zengővárkony népének lelki szolgálatát látta el. Mint maga mondta, épp azért kérte magát ilyen kis falura, hogy a magyar néppel a lehető legszorosabb kapcsolatot tudja kialakítani, hogy annak gondjait, bajait, örömeit közvetlenül láthassa, átélhesse. Mint lelkész, közvetlenül, közösségi szinten láthatta azt, hogy ott ahol szolgál, egyre kevesebb a születés, s hogy a száma olyannyira lecsökkent, hogy a halálozásokat már nem ellensúlyozza és a nép fogyásnak indult. Úgy érezte, hogy szólnia kell. Egy cikksorozat megjelentetését tűzte ki célul, hogy felrázza a magyarság felelős (vagy legalábbis annak gondolt) vezetőit: tegyenek valamit. Ebből a cikksorozatból aztán, amelyet 15 részesre tervezett, végül csak három jelenhetett meg. Fülepet leállították. Hogy miért? Mert a vezetők már akkor sem szerették, ha a nép sorsával, jövőjével kapcsolatban a felelősségüket firtatják. Ez azóta sem változott. De ne legyünk igazságtalanok velük szemben, mert maga a nép sem hajlandó szembenézni a saját mulasztásával, felelősségével, a pusztulásával. Vagyis nem követeli meg sem magától, ezáltal a vezetőitől sem, hogy léte első számú sorskérdésével foglalkozzanak. Illyés mondta ki, hogy a magyar nép, el akar pusztulni, s hogy ő el tudja képzelni, hogy ezért a jogáért, akár fegyverrel is kész lenne harcolni. Döbbenetes állítás, de igaz. Olvassuk el ezt a több mint hetvenöt évvel ezelőtt íródott, de máig aktuális írást, melynek címe, a Magyarság pusztulása.

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miloslav Stingl - A ​maja városok
Titokzatos ​múltú nép életével és művészetével ismerteti meg magyar olvasóit a kitűnő csehszlovák író és kutató Miloslav Stingl, akinek korábban kiadott művei, az _Indiánok tomahawk nélkül_ (1970), _A nyugalmazott emberevők szigetei_ (1972), és _Az utolsó paradicsom_ (1975) címűek nagy sikert arattak nálunk. Prágából indult el a Yucatán-félszigetre, hogy tanulmányozza a maja indiánok történelmét. Honnan jöttek a maják, s mikor telepedtek meg mai hazájukba? Miképpen építették nagyszerű városaikat, melyekbe palotákat, templomokat, a társadalmi élet igényeit szolgáló csodálatos szépségű épületeket emeltek? Milyen eszközökkel művelték meg földjeiket, s mi jellemezte kultúrájukat és tudományukat? Hogyan pusztította el életmódjukat a spanyol hódítók áradata, s miképpen élnek ma? A gazdag képanyag jól kiegészíti a könyv mondanivalóját.

Lucien Febvre - Henri-Jean Martin - A ​könyv születése
A ​könyv első kiadása, 1958 óta semmit sem veszített aktualitásából. A francia történetírói iskola, az Annales utolsó generációjához tartozó szerzőpáros olyan művet alkotott, amely lassan fél évszázada a könyvtörténeti tanulmányok alapja. A nagy siker oka, hogy a szerzők a nyomtatott könyv történetének első három évszázadáról korszakukat megelőző szemlélettel írtak. Nem egyszerűen a könyveket magukat vették kézbe, hanem az előállítás, a kereskedés, az olvasás történetére vonatkozó levéltári forrásokat (összeírások, gazdasági iratok, levelezések, naplók stb.) velük együtt vallatták. A könyv gazdaságtörténetének változásait vették alapul (a nyersanyagok, főként a papír története, a technikák változásai, a kereskedelem szerveződése, a nyomdász, a kiadó és a kereskedő feladatának szétválási folyamata). Fontos fejezet tárgyalja a könyves társadalom kialakulásának történetét. A kéziratosságból a nyomtatott világba való átmenetet a szerzők már 1958-ban mediális forradalomként írták le, megelőlegezve ezzel M. McLuhan, E. Eisenstein és M. Giesecke elméletét. Iskolájuk szemléletéhez hűen azonban nem elméletet, hanem történetet írtak. A harmadik kiadáshoz (1999) Henri-Jean Martin tanítványa, Frédéric Barbier írt utószót.

Erdei Ferenc - A ​magyar társadalomról
Az ​Erdei Ferenc összegyűjtött művei sorozat most megjelenő kötetében foglalt írások a magyar társadalom történetének megértése szempontjából talán a legjelentősebbek. A magyar társadalom történetének megértése szempontjából - mondjuk -, de ez azt is jelenti, hogy a tanulságok máig is érvényesek. Ezek az írások - könyvek, tanulmányok, levelek, kéziratok, sőt előadásvázlatok - jórészt a két világháború közötti időszakban, illetőleg a második világháború éveiben születtek ugyan, mégis a magyar társadalom olyan történeti folyamatainak megértéséről tanúskodnak, amelyek mai valóságunk elemzésekor sem hagyhatók figyelmen kívül.

Gerő András - Éljen ​a magyar!
A ​szerző Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent új kötetében szaktudósi kompetenciáival megírt, de felelős közéleti értelmiségiként aktuális társadalmi vitákhoz hozzászólni kívánó, az utóbbi néhány évben született történelmi esszéit, publicisztikáit gyűjtötte össze. A három szerkezeti egységbe tagolt kiadvány első három írása a közelmúlt - véleménye szerint meghatározó - társadalomtörténeti örökségével, a "kétlelkű, részben államorientált" magyar kispolgárság genealógiájával foglalkozik. Ezt követően a demokratikus magyar állam működését érinti. Saját ügye (egy parkolási szabálysértés) kapcsán kibontakozó, a hivatalokkal folytatott levélváltásának dokumentumait fakszimile közölve mintegy alulnézetből érzékelteti a mai magyar államigazgatás működésének korlátait, majd két publicisztikájában az alkotmányosság helyzetét vizsgálja. Az utolsó cikkből a huszonegyedik századi magyar identitást megjelenítő képzeletbeli kiállításra, a Magyar Arcra vonatkozó javaslatát ismerhetjük meg.

Kisteleki Károly - Lővétei István - Nagyné Szegvári Katalin - Rácz Lajos - Schweitzer Gábor - Tóth Ádám - Egyetemes ​állam- és jogtörténet - Ókor, feudális kor
Az ​egyetemes állam- és jogtörténet stúdiumának újszerű anyagát tartalmazza a tankönyv. Elsősorban azon állam- és jogfejlődési eredményeket mutatja be, amelyek döntően befolyásolták az európai jogi kultúra alakulását, ezért a Közel-Keletről, Mezopotámiából indítja vizsgálódását és az európai abszolutizmusnál fejezi be. A szerzők bizonyos vonatkozásokban megkísérlik megújítani a tárgy oktatását.

Ráth-Végh István - Két ​évezred babonái
"A ​régi ember nem érte be azzal, hogy csupán a környező világot népesítse be babonás jelenségekkel. Magához az emberhez is babonás képzeteket fűzött, s nem egy közülük örökül maradt apáról fiúra, fiúról unokára."

Márkus István - Nagykőrös
Szerencsés ​előtörténete van annak a mélyreható társadalomkutató munkának, melyet Márkus István 1973-ban folytatott tizenöt főnyi csoportjával Nagykőrösön és a várost övező mezőgazdasági területen. Az 1940-es évek elején ugyanis Erdei Ferenc és Majláth Jolán társaságában már egyszer bejárta ezt a tájat, s alapos levéltári kutatásokat végezvén, a környék történelmi múltját is jól megismerhette. Kedvező kiindulás: az összevetés lehetőségét magától kínálja. Márkus föl is vállalja a kecsegtető, de egyben próbáltató feladatot. Kötete két nagy részre oszlik. Emlékek 1941-ből címen, ifjúkori élményei alapján, a hajdani várost és környező tanyavilágát mutatja be, a maga gazdag rétegezettségében. A Társadalomkutatás 1973-ban - ez a második rész címe - már a megváltozott Nagykőröst tárja elénk. Milyen arányúak a változások, és milyen irányba vezetnek? Az egész paraszti világot megrázó nagy társadalmi robbanás hogyan érte és alakította át ezt az egymáson alapuló rétegeződést, mi ennek az országos vetülete? - személyes közlések, portrék, elemző fejtegetések mutatják meg s értelmezik azt a drámaian felgyorsult folyamatot, ahogy a tegnap tanyai parasztsága - a történelem fordulataitól késztetve, kényszerítve - fölszámolja önnön sorsát, hogy tágabb lehetőségek után nézzen. A kötet harmadik része rövid, elemző összefoglalás. Márkus István mindig is sajátos színt képviselt a hazai szociográfusok mezőnyében: nála írói látásmód, határozott szépírói tehetség társul éles elemző készséggel, pontos fogalmi kultúrával. A Nagykőrös is olvasmányos, szuggesztív mű, életes, sodró lendületű.

Max Weber - Gazdaságtörténet
Jelen ​kötet felszabadulásunk óta immár a harmadik terjedelmes válogatás a 20. század legjelentősebb polgári szociológusának és gazdaságtörténészének, Max Webernek műveiből. Ez a tény és a benne kifejezésre jutó érdeklődés a több mint fél évszázada elhunyt kiváló tudós és gondolkodó életműve iránt nem elszigetelt jelenség nálunk. Világszerte valóságos reneszánszát éli az iránta való kritikus érdeklődés. Marxisták és nem marxisták ma is, vagy talán ma inkább, mint még néhány évtizeddel ezelőtt, szükségesnek érzik, hogy korunk forradalmi mozgalmakban, háborúkban és a gazdasági, politikai és szellemi-erkölcsi válságokban gazdagodott tapasztalatait szembesítsék annak a jelentős személyiségnek gondolatvilágával, akit nem minden ok nélkül, de mindenképpen szellemesen vezetek "a burzsoázia Marxának". A hazai marxista kutatás egy jelentős monográfia keretében és több kisebb terjedelmű tanulmányban ismertette és értékelte a polgári szociológia egyik megalapozójának és az empirikus szociológia mindmáig egyik legnagyobb egyéniségének életművét.

Szécsi Noémi - Géra Eleonóra - A ​budapesti úrinő magánélete
Szécsi ​Noémi nőtörténeti blogja, a Halcsontos fűző kinőtte kereteit: a bejegyzések témái kibővítve és rendszerezve, szakmai szerzőtárs bevonásával most kötetben is olvashatóak. A szerzőtárs Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon… A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét - a férfivagyonok és a férfikarrierek világában. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni. Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere. A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről - szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről - vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Andrew C. Janos - Haladás, ​hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában
Ez ​a kötet a társadalomkutató nézőpontjából követi nyomon Kelet-Közép-Európa újkori történelmét. A történész számára a szerző három, a változások viharaiban is makacsul megújuló tendenciáról beszél: a régió gazdasági elmaradottságáról, a keleti és nyugati kereszténység politikai kultúráinak különbségéről s a kis országok erőtlen államiságáról, mely az utolsó kétszáz évben mintegy vonzotta a külföldi gyámkodást és hegemonikus törekvéseket. Ugyanakkor koncepcionális szinten a politikai szociológia számára is több üzenetet tartalmaz, például, hogy a kis államok fejlődése vagy hanyatlása csak a külpolitika, a világgazdaság és a modern materiális világkultúra keretében érthető meg teljesen. Bár a szerző elsősorban az akadémikus élet olvasóit szólítja meg, élénk és gördülékeny stílusával műve minden érdeklődős számára élvezetes és tanulságos lehet. A könyv egybefűzi a múlt, a jelen és jövő problémáit, s új perspektívát nyújt mind a klasszikus nemzetállamok, mind pedig az államszocialista és posztkommunista korszakok politikai korlátairól és lehetőségeiről. A szerző, magyar nevén János Cs. András 1957 óta él az Egyesült Államokban. A New Jersey-i Princeton Egyetemen szerezte magiszteri és doktori képesítéseit, s a Princeton és Harvard Egyetemeken töltött docentúrák után jelenleg a University of California (Berkeley) politológus professzora, s az ottani Kelet-Európai Intézet volt igazgatója.

Jean de Léry - Jean ​de Léry utazása Brazília földjére
1556. ​november 15-én a normandiai Honfleur kikötőjéből "a Király őfelsége költségén" felszerelt "három szép hajó" futott ki a nyílt tengerre, s útnak indult "Nyugat-India, azaz Brazília" földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor huszonhárom éves protestáns prédikátor, Jean de Léry is, hogy néhány vállalkozó szellemű társával együtt majd a brazíliai "vademberek"-nek hirdesse "Isten igaz igéjét". A vállalkozás, nemcsak Léry életében, hanem a francia történelemben nagy kalandnak számít. Franciaország ugyanis ezekben az években gyarmatot akart alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. A tervek, sem Léryé - a vadak megtérítését illetően -, sem a francia uralkodóosztályé - a gyarmatalapítást illetően -, nem sikerültek. De a néprajztudomány és az útleírás-irodalom egy rendkívül érdekes, értékes, és a mai napig olvasmányos művel lett gazdagabb. Léry utinaplója hiteles és igen élvezetes beszámoló a XVI. századi tengeri utazás viszontagságairól, kalóztámadásokról és éhínségről, a brazíliai emberevő indiánok életmódjáról, szokásairól, erkölcseiről, egyszóval mindarról, amit egy jó szemű és művelt megfigyelő akkoriban tapasztalhatott. Ebből adunk most - magyar nyelven első ízben - bő válogatást az Útikalandok olvasóinak.

Thomas Hardy - A ​weydoni asszonyvásár
Thomas ​Hardy (1840-1928) angol regényíró, novellista és költő, a falusi élet, az iparosodástól érintetlen környezet egyik legihletettebb ábrázolója. Regényeiben - Hazatérés, Egy tiszta nő, Lidércfény - döntő szerepet juttat a véletlennek, a váratlan fordulatokat előidéző félreértéseknek, az embertől független külső erőknek. A weydoni asszonyvásár főhőse, Michael Henchard sorsát azonban nemcsak ezek befolyásolják, pályáját sokkal inkább gazdag, ellentmondásos jellemének szélsőséges vonásai, idulatai, érzelmi kedélyhullámzásai alakítják.

Covers_162275
Zsombékok Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Zsombékok
A ​kötet címadó metaforája 1920-ból, Szekfű Gyula tollából ered: "...a heves nemzeti érzés volt jóformán az egyetlen kapocs, amely az életmód... külsődleges homogenitása mellett a középosztály különböző rétegeit összetartá. A liberális törvényhozás hiába mondta ki a szabad connubiumot és commerciumot, egy-egy vidéki társadalom nemesi, nyárspolgári, értelmiségi és zsidó rétegei mégis külön foltokban, egymástól elkülönzött zsombékokon ültek." A maga korában a kép nem fejezett ki mást, mint amit a középosztályi közvélemény erről a kérdésről széles körben gondolt: az integrált nagy magyar középosztály programja, amely a reformkor végétől kezdve oly sokszor napirendre került, nem valósult meg. Tanulmánykötetünk az iskoláztatás társadalomtörténetén keresztül közelíti meg a középosztály-képződés magyarországi sajátosságait a 19. század első feléből indítva egészen a második világháborúig. Az elmúlt évtizedben oly sok kutatási eredmény halmozódott fel a magyar társadalomtörténet-írás területén, hogy a legfontosabb kérdések szisztematikus számbavételének eljött az ideje. A kötet műfaji kínálata ennek megfelelően igen tágas: historiográfiai, fogalomtörténeti írásoktól konkrét esettanulmányokig húzódik.

Fejtő Ferenc - Magyarság, ​zsidóság
A ​magyarországi zsidók története egyedülálló az európai diaszpórában megtelepedett zsidóság, de a kontinens államainak történelmében is: Fejtő Ferenc - eredetileg franciául megjelent - nagy ívű összefoglalása magyarok és zsidók együttélésének ezt a sajátosságát tárja fel, lényegében a 10. század végétől (a magyar államalapítástól), egészen napjainkig. A szerző a magyarországi zsidók történetének egyediségét a magyar történelem fordulópontjaihoz kapcsolva, négy nagyobb fejezetben kutatja. Alaptétele, hogy a Pannóniát meghódító magyaroknak a zsidókhoz való viszonya a nyugati kereszténységben a 10. század végére már meghonosodott modelleken alapult, bár a megaláztatást és elkülönítést célzó intézkedések átvételekor 'türelmesebbek voltak' szomszédaiknál: mindez a magyar állam kezdetektől birodalmi, sok nemzetiségű, több vallásnak is helyt adó jellegéből adódott. Fejtő Ferenc a magyar-zsidó viszonyt a magyar nemzeti függetlenségi törekvések sodrában értékeli: a magyarság számbeli kisebbsége miatt a nemzeti nacionalizmus arisztokratizmusa mellett liberális volt, egyszerre központosító és asszimiláló. A vallási-etnikai csoportok közül egyedül az elitjükben már polgárosodott zsidók lettek (lehettek) a magyar nacionalizmus szövetségesei, és egyfajta 'társadalmi szerződésnek' megfelelően teljes asszimilációjukért az emancipációt kapták cserébe: lényegében tehát a magyar politikai uralom és kulturális hegemónia megőrzését szolgálták a történelmi Magyarországon belül, a két világháború között, a Rákosi- és a Kádár-éra alatt, de a rendszerváltozás után is. A magyar-zsidó viszonyt tehát a 'társadalmi szerződés' mindenkori érvényesülése, a politikai aktualitás diktálta keresztény jobboldal (és a fel-feltörő nacionalizmus) politikai harcai alakították. A tanulmány - kitekintéssel a modern kori Európa történetére - azt mutatja, hogy az antiszemitizmus elleni harc nem pusztán 'zsidó ügy': része annak a küzdelemnek, amelyet a nemzete k felvilágosult elitjei folytatnak a jogszerűség, az igazságosság és a demokrácia térnyerése érdekében. - Kézikönyvként tárgyszerű összefoglalása lehet mindazoknak, akik még semmit sem tudnak erről a szerteágazó, indulatoktól sem mentes témakörről, ugyanakkor, mint rövid szintézis, a hazai zsidóság múltjára vonatkozó szakirodalomban is alapmű.

Kollekciók