'abszurd' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Kurt Vonnegut - Időomlás
Az ​univerzum zavarba jön. Nem tudja, mitévő legyen. Például táguljon-e tovább? Vagy inkább zsugorodnia illene? Tíz földi esztendeig tépelődik. "Ha elfelejtették volna: az időomlást követő tíz éves újrajátszás vele, velem, önökkel, mindnyájunkkal még egyszer végigcsináltat mindent, amit csak 1991.február 17-étől 2001.február 13-áig műveltünk." Ám a szabad akarat visszatérése katasztrofális következményekkel is jár. Szerencsére Kilgore Trout megfejti a rejtélyt, sőt jelmondatával visszavezeti a földlakókat megszokott világukba. Íme a csodatévő mantra: "Betegek voltatok, de meggyógyultatok, és sok a tennivaló." A mű Kurt Vonnegut tizennegyedik, utolsó regénye. Hattyúdal. Emlékek, eszmék, tanok és töprengések, meg tréfák és viccek mulatságos szőttese. Egyszersmind búcsú a vonneguti világ teremtett és valóságos szereplőitől.

Hugh Laurie - A ​balek
A ​kiszuperált gárdistakapitányról, Thomas Langról sok mindent el lehet mondani - például lusta, trehány és megbízhatatlan -, azt azonban nem, hogy hidegvérű gyilkos lenne. Miután felbérelik egy amerikai iparmágnás megölésére, úgy dönt, hogy figyelmezteti a kiszemelt célpontot, és mint tudjuk, jó tett helyébe rosszat várj. Igazi balekként nemsokára Buddha-szobrokkal töri be mások fejét, gonosz milliárdosok eszén próbál túljárni, és egy elszabadult CIA-ügynökökkel és reménybeli terroristákkal teli nemzetközi összeesküvés közepén találja magát, miközben egyetlen célja, hogy megmentse a hosszú lábú lányt, akibe beleesett... no és az se lenne rossz, ha bónuszként megakadályozna egy nemzetközi vérfürdőt. Fordulatokkal és fergeteges humorral teli regényében Hugh Laurie, minden idők egyik legjobb komikusa bizonyítja, hogy nemcsak színészként, hanem íróként is ellenállhatatlanul vicces.

Lewis Carroll - Alice ​Csodaországban
Ennek ​a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta - immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként - szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba - amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Szerb Antal - VII. ​Olivér
Egy ​király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami - VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának - mi a személyiség? - játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.

Bart István - Elemér ​utca három
Vak ​pali, vak pali… Negyvenhatos sárga villamoson… Tíz perc az nagy idő, Elemér… - ez a kor már csak az irodalomban maradt meg varázslatos egésznek. Vagy a régi idők mozijában, ahol a kizárólag „Vak pali” formában emlegetett Rákóczi-induló-val indult a műsor. Bart István erzsébetvárosi regénytöredékei tükörcserepek a közelmúltból: a második világháború utáni évtized mindennapjait idézik meg, a szerző gyerekkorát, érzéki élményeit - és egy kisfiúnak nehezen értelmezhető történéseket. Azt az időszakot, amikor még visszajártak a holtak, és ezen senki sem csodálkozott, hiszen halottnak lenni nyilván rossz dolog, különben miért kívánkoznának vissza. A halottak „különös emberek”. Hát még az élők! A Keleti pályaudvarról érkező katona, akiről mindenki tudja, hogy valójában nem is a közeli vasútállomásról, hanem a nagyon is messzi Távol-Keletről tart hazafelé, Lukács úr, aki bizonyos helyzetekben elvtárs, az ávós - „ami olyan katonatisztféle” - udvarló, doktor Kolozsi, aztán a házmester, a viciné, a tróger, a Józsikám, az Elek vagy a Rózsika. Az Elemér utcát azóta átnevezték. Már nem jár ott sem söröskocsi, sem szódás, sem jeges, sem a 46-os sárga villamos. Nincs se lócitrom, se kintornás. Ma más zenére, más tempóban élünk. És ma már könnyen rámondjuk, hogy szép volt. Tíz perc az nagy idő, hatvan - vagy hetven - év még nagyobb, Elemér…

Spiró György - Feleségverseny
Lesz ​a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat). Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségéből. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöző lakosság követhető eszmére lel, szerethető és karizmatikus vezérre, valamint világos jövőképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királynő és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.

Parti Nagy Lajos - Fülkefor ​és vidéke
,,Egyszer ​volt, hol nem volt, avvót, hogy mán szabad választások keretibe kitakarodtak a magyarok fődjirűl a tatárok, oszt I. Fülkefor lett a kerál. Vót es öröm, vígan zakatót a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Rolex karóra se jobban. Még pár bakarasz, pár csipisz iramodás, oszt eppoly jó lesz minékünk, mint Kádár apánk alatt az annóba, teprenkedett a nép, mer mind azt látta a keráli tévébe, hogy siker hág sikerre, sarkalat sarkalatra, és kalap. Rendes, istenfélő magyar nép vót, nem úgy, mint az előző, emmán tutta, hogy csak az lessz, ami bé vagyon ígérve, megszorítás penig nem vót, amíg meg nem haltak." Ez a könyv az első évet, az első 53 írást tartalmazza abból a sorozatból, amit 2011 áprilisában kezdtem el írni az Élet és Irodalom Páratlan oldalán, Magyar mesék címmel. Ezek természetesen álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló teherbíró kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, hazanzák, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába ,,becsatornázzam" az írói, állampolgári köz-érzetemet.

Brooke Davis - Az ​elveszett és meglett dolgok könyve
A ​hétéves Millie Bird már huszonhét lényt gyűjtött össze a Halott Dolgok Könyvébe, amikor a papája is Halott Dologgá változik. Nemsokára a mamája is eltűnik: magára hagyja Millie-t az áruházban, az Irdatlan Bugyik között. Agatha Pantha nyolcvankét éves, és a férje halála óta nem tette ki a lábát a házából. Ablakából, a függöny és a borostyán rejtekéből kiáltozik a járókelőkre, vadidegenekre ontja a haragját. Amíg egy nap észre nem vesz egy kislányt a szemközti házban. Karl, a gépíró nyolcvanhét éves, mikor a fia csókot nyom a homlokára, és otthagyja egy idősotthonban. Miközben távozó gyermeke után néz, hirtelen megvilágosodik. Elszökik, és valami mást kezd kutatni. Három elveszett ember vár arra, hogy megtalálják. Millie, Agatha és Karl hamarosan áthág minden szabályt, hogy felfedezze, miről is szól az élet. Szívmelengető regény a Nagy és Fontos, no meg a Kicsi és Még Fontosabb Dolgokról.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Cserna-Szabó András - Puszibolt
Ez ​a könyv a boldogságról szól – a pusziboltról, ami hol kinyit (és akkor lesz nekünk nagyon jó), hol pedig bezár (és akkor halálhörgés, siralom). Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind-mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján. Kutatják a szerelemben, az igazságban, az alkotásban, a dicsőségben, a vereségben, a mámorban, a halálban. De nemcsak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból. Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól? Cserna-Szabó András új könyve olvasható regényként, de akár novellafüzérként is, melynek végén, akár egy krimiben, trükkös csattanó adja meg a választ kínzó kérdéseinkre.

Hazai Attila - A ​maximalista
Szelíd ​és brutális történetek hétköznapi nyelven elmesélve. Dermesztő humor és gyermeki rácsodálkozás: tényleg? ez van? Trandafír, a bicikliző fenomén. A kötetben nem publikált novellák esszenciális sűrűségben mutatják meg a Hazai-próza vad ízeit. Angyali abszurd és alpári realizmus. Az élet felfoghatatlan és triviális, és aki mesél: kérlelhetetlen, kiszámíthatatlan, infantilis. Naiv, és közben rafináltan provokál. Védtelen, agresszív, kiszolgáltatott. A legvagányabb mimóza? A kortárs irodalom rakkendroll botrányhőse? Annyi biztos, hogy az egyik legmaibb szerzőnk – nagy kár, hogy nincs már köztünk. A maximalista Hazai Attila hatodik könyve. Garaczi László

Richard Brautigan - Görögdinnye ​édes levében
"Szeretkezés ​után a tigrisekről beszélgettünk. Pauline kezdte. Melege testével hozzám simult, és a tigrisekről akart beszélgetni. Azt mondta, hogy Öreg Chuck álma juttatta eszébe őket. - Hogy lehet, hogy értették a nyelvünket? - kérdezte. - Senki se tudja - mondtam. - De értették. Charley azt mondja, lehet, hogy valamikor réges-rég mi is tigrisek voltunk, csak megváltoztunk, ők meg nem. Nem tudom. Mindenesetre érdekes gondolat. - Sosem hallottam a hangjukat - mondta Pauline.- Kislány koromban volt még belőlük néhány, öreg tigrisek, de nemigen merészkedtek elő a hegyekből. Nagyon öregek voltak, veszélytelennek, és folyton vadásztak rájuk. - Hatéves voltam, amikor az utolsót megölték. Emlékszem, a vadászok lehozták KIThaLÁLomba. Százával tódultak oda az emberek. A vadászok azt mondták, hogy aznap ölték meg, fent a hegyekben, és hogy ez volt az utolsó tigris. - KIThALÁLomba hozták a tigrist, és mindenki odagyűlt. Fát raktak a testre, aztán jól átitatták cukrozott pisztrángolajjal." Játékos, ironikus, olykor groteszkbe hajló prózájával a kortárs amerikai prózában eredeti, friss hangot képvisel a hazájában rendkívül népszerű Richard Brautigan. Görögdinnye édes levében című kisregényét pályája elején, 1968-ban írta.

Vészi Endre - A ​gyökérember és a sziréntulajdonos
Félreismerhetetlenül ​Vészi Endré-s élethelyzetek: - Egy téli reggelen a villamoson egymás mellé kerülő két férfi beszélgetni kezd, majd a közlékenyebb hirtelen lefordul a padról. De a szerencsétlenség - legalábbis a tanú számára - csak ezután következik... - Alkotmány napjára Dunára néző panorámás erkélyét idős úr jutányos összegért nagyobb családnak, esetleg társaságnak rendelkezésére bocsátaná. A megbeszélésre kijelölt időben két fiatalember jelenik meg a helyszínen.... - A Rongy-rét régi, rozoga házait, viskóit lerombolják. De a szanálás váratlan akadályba ütközik: egy nyolcvanéves öregember gyökeret eresztett, elmozdíthatatlanná vált... - A festő műtermében különös dolgok történtek: egy festmény szereplői életre keltek, s hivatásuknak megfelelően jeletkeztek a cirkuszban: Dupla szaltó, háló nélkül... A kötet valamennyi írásában ráismerünk Vészi Endre megdöbbentő, ironikus, szatírikus, olykor groteszk leleményeire. A személyes és a társadalmi valóság, igazság ütköztetéséből vagy csupán együttéléséből következő furcsaságokra.

Kurt Vonnegut - Börleszk
"Vonnegut: ​varázsló!" The New York Times A világhirű amerikai szerző egyik legfontosabb munkáját - több kritikusa szerint fő művét - végre ismét kezében tarthatja a magyar olvasó. Anyagtakarékossági okokból milliméteresre zsugoritott zseniális kinaiak népesitik be a kötet lapjait. Az Egyesült Államok siet a kőkorszakba, hála az elnök sajátos rendszerének. A kétméteresnél is magasabb, ijesztően rút, de jóságos elnök ugyanis - választási jelmondatát valóra váltva - rendeleti úton teremtette meg országában a nagycsaládok mesterséges társadalmát. A választási jelmondat pedig igy hangzik: "Nincs többé magány!" "Gyertyatartóm ezernyi van - gyertyám nincs egy se." (idézet a könyvből)

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Stephen Leacock - Gertrud, ​a nevelőnő
Stephen ​Butler Leacock (1869–1944) angol származású kanadai közgazdász, író. Szellemes irodalmi paródiái tették világszerte ismerté. A magyar olvasók a hozzá lélekben érezhetően közel álló Karinthy Frigyes átültetései jóvoltából ismerhetik. Ezen a hangoskönyvön a jellegzetes angol humor legjobb történetei közül szólal meg néhány. Miközben Szacsvay László szórakoztató előadását hallgatjuk talán még azt a kérdést is feltesszük magunknak, hogy ebből a humorból vajon mennyi az eredeti és mennyi az „átköltés”. Az mindenesetre biztos, minden sort és mondatot áthat Karinthy szellemessége és személyisége.

Eric Bogosian - Plaza
A ​Plaza Univerzumban valami bűzlik. A fogyasztói vágyakhoz igazított steril környezetben, az illatgyertyákat áruló butikok, a fehérneműboltok, a szmokingüzletek, a mesterségesen illatosított pékségek és Disney üzletek között bomlásnak indult az "embernek lenni" fogalma. Bogosian elrettentő áruházi performanszának szálai a rövidre vágott, emberi drámáktól burjánzó hétköznapokból indulnak, és egy gigantikus, metaforikus plazapusztulásnál futnak össze. Egy szintetikus drogokban utazó fiatal anyagyilkos és általános terminátor, egy kukkolóvá lett családapa, eladók és exeladók, valamint pervertált plazalézengők a prizmaszerű darabokból összeálló apokaliptikus történet főszereplői. Lehet, hogy csupán kerti díszeket vásárolni indultak, aztán benzinnel leöntött halott rendőrökön gázolnak át. Annyira sötét regény, hogy benne csak a haldokló plaza villogó fényei világítanak. Azok is csak a felhőkre.

Rákosy Gergely - A ​daru
A ​Budapesti Féltartályok Üzemének egyik daruja megroggyant. Folyik a vizsgálat. Nyolcadik hónapja... Szomor igazgató íróasztala szinte roskadozik a sok papírtól. A legnagyobb köteget a daruügy iratai képviselik. Három bizottság tizenegy jelentése, ötvenhat meghallgatási jegyzőkönyv, harminckét feljegyzés. Sűrűn gépelt oldal. Mondjuk, egy oldal két perc. Az egészet elolvasni: kilencszáznegyvennégy perc. Majdnem két munkanap. Hozzálásson? Töprengett. Kopogtak. Titkárnője expresslevelet helyezett asztalára. Meghívó. A Vezetéstudományi Társaság elvárja, hogy megjelenjen az Országos Vezetőképző Központ komplex tanfolyamán szerzett tapasztalatok megvitatása céljából. Ez nem igaz - mondta Szomor -, tegnap fejeződött be az OVK tanfolyam, az volt kedd, ma van szerda, és holnap, csütörtökön, újra értekezlet. - Szimpozion! - mondta a titkárnő. Az igazgató tudomásul vette a korrekciót - szimpozionnak lenni kell -, a daru még várhat. Rákosy Gergely remek szatíráját - a tehetetlen és öncélú bürokráciáról - harsány kacagás nélkül lehetetlen olvasni. Nemcsak vidám könyv ez, sokkal több annál: elgondolkodtató.

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

Kiran Desai - Ribillió ​a gyümölcsösben
A ​századvégi mindent elárasztó nagy spleent a keleti ember merőben másként éli meg, mint a nyugati. Milyen sors vár a fiúra, akinek az édesanyja enyhén terhelt családból származik? Az anya nem képes, de nem is akar beilleszkedni az indiai kisváros mindennapjaiba, szüntelenül egzotikus állatokból és virágokból készült életekről fantáziál, sóvárgása tárgyait a lakás falaira, sőt minden rajzolható felületére oda festi, s a fiát Szampathnak, azaz Jó szerencsének nevezik el... Szampath kegyetlenül únja mindazt, ami az életében vár rá, az iskolákat, a munkahelyeket, a nősülést, a leendő gyereket, a pénzkeresést, és mindazt a macerát, amelyet életnek nevezünk. Egy szép napon, főnöke lányának esküvőjén aztán kitőr belőle mindaz, ami húsz év alatt felgyülemlett benne: először nőnek öltözve táncot lejt, majd anyaszült meztelenre vetkőzik a megrőkönyödött ünneplő sokadalom szeme láttára. Ezt követően nem akar többé semmi mást, csak felmászni egy hatalmas gyümölcsfára, szemlélni az eget, s szellők járását, a lombokat, a rovarokat. Megtalálja a számára egyetlen valóságos életet, amelytől több nem akar megválni. Legnagyobb gyönyörűségét a fajára költöző majomcsapatban leli. A társadalom azonban nem képes lemondani Szampathról: Majom Szentembert csinálnak belőle. Ebből a csapdából már csak egy hatalmas gyümölccsé változva, kedvenc majmai segítségével menekülhet. A vérbő humorú szatirikus regény fordulatos, letehetetlenül izgalmas, és az európai olvasóra úgy hat, mint egy ismeretlen egzotikus fűszer.

Tóth Krisztina - Pillanatragasztó
- ​Minden kapcsolat időzített bomba - Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik? A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora.

Ignacy Karpowicz - Csoda
„Rómeó ​meghal, Júlia életben marad. Miért is ne lehetne ez egy csodálatos szerelem kezdete? Történnek néha csodák. Ha nem az életben, akkor a halál után.” Ignacy Karpowicz A csoda a könyv első lapjain megtörténik: egy fiatal fiú autóbaleset áldozata lesz, a teste azonban stabilan tartja az ideális 36.7-et. A ki nem hűlő holttest katalizálja az eseményeket és furcsa hatással lesz egész környezetére. A harmincas éveiben járó doktornő belészeret, az egykori barátnő átértékeli szexuális orientációját, és így tovább – a csoda a családtagokkal, barátnőkkel, orvosokkal esik meg, akik mind kilépnek önmagukból, zavaros és érthetetlen helyzetekbe keverednek, de legalább szánandó és nagyon is érthető életük végre kilép a megszokott pályájáról. Az abszurd ötletből kibomló történetet a szerző az Égiek és földiekben megkedvelt szatirikus látásmódjában tárja elénk. „Nehéz határ volt ez. Az élet és a halál, az egészés az elem, a test és a hőmérséklet között. Olyan határ volt, amelyet nem lehetett egyszerűen átlépni. Döntést követelt.”

Chuck Palahniuk - Beautiful ​You
A ​Harcosok klubja szerzőjének vadonatúj regénye disztópikus világba enged bepillantást: eljön a kor, amikor a nőknek nem lesz többé szükségük férfiakra, hiszen sokkal különb gyönyört remélhetnek a ravasz fortéllyal rájuk tukmált szexkellékektől. Otthagyják családjukat, karrierjüket, bezárkóznak szobájukba, és csak akkor jönnek elő, ha lemerült az elem a készülékben. Penny Harrigan egy menő manhattani jogi cégnél dolgozó, tipikus szürke egér: nem túl szép, nincs sok pénze, nincs pasija sem. Ezért igencsak váratlanul éri, amikor a cég egyik ügyfele, a szoftvermilliárdos C. Linus Maxwell vacsorára invitálja egy exkluzív étterembe. A férfi utána egy párizsi hotellakosztályba csábítja Pennyt, ahol egy hosszas és a kísérleti alanyt alattomos módon kihasználó tortúra veszi kezdetét: a lánynak a Beautiful You fantázianévre hallgató testápolási eszközcsalád fejlesztésében kell közreműködnie. De mire ráébred, hogy bajban van, már késő A regény Palahniukra jellemző módon gyilkos szatírája a korunk vásárlóvá alacsonyított emberét a végletekig kihasználó manipulatív praktikáknak. Nem lehetett kétséges, hogy mi fog történni ezután. Miközben televíziós kamerák közvetítették a jelenetet szerte a világon, Clarissa Hind, az Egyesült Államok negyvenhetedik elnöke előhúzott egy ,35-ös kaliberű pisztolyt a blézere belső zsebéből. A fegyver csövét a halántékához illesztette. És meghúzta a ravaszt.

Ermanno Cavazzoni - Holdkórosok ​eposza
Különös ​üzenetekre lehet lelni a Pó-síkság kútjainak mélyén. Az ifjú Savinit ez nem hagyja nyugodni, ezért nagy buzgalommal és roppant hiszékenységgel veti bele magát a jelenség eredetének és értelmének felderítésébe.A nyomozás egyre bonyolódó szálai messzire vezetnek. Savini például felfedezi, hogy a város lakói igazából csak színészek, és a házak is csupán kartonból készült díszletek. Miután kiderül, hogy a csatornákban apró lények laknak, akik bandákba tömörülve terrorizálják egymást,felbukkan egy titokzatos prefektus, aki szárnyai alá veszi hősünket. Ekkor még az eddigieknél is fantasztikusabb furcsaságokkal és különös álmokkal átszőtt időszak veszi kezdetét. Ermanno Cavazzoni (1947) műve megihlette Frederico Fellinit, aki a regényalapján készítette el az életművét lezáró „A hold hangja” című filmjét: „Teljesen a történet hatása alá kerültem. Állandó nevethetnékem támad,hogy itt minden tettnek és gondolatnak jelentést tulajdonítanak. Aztán összeszorul a torkom, mert ha az egésznek még sincs értelme, akkor csak az élet abszurditása marad. Ennek a regénynek a világa a jelenkori ipari társadalom, Hieronymus Bosch, Don Camillo és gyerekkori emlékeink furcsa keverékéből épül fel.”

Joris-Karl Huysmans - A ​különc
Joris-Karl ​Huysmans (1848-1907) a francia és a világirodalom kiemelkedő alkotói között foglal helyet. A modern irodalom egyik őse, munkássága a századvég, a fin de siécle számos stílusirányzatát átöleli. Bizarrságával híressé vált műve, A különc, Huysmans legismertebb regénye. A mű betegesen esztétizáló főhőse, Des Esseintes herceg kiábrándult kora társadalmából, és elvonultságában a végletekig fokozva éli meg a művészetet, a műviséget. Semmi nem kell neki, ami természetes. Ad absurdum fokozza az érzékelés adta élvezeteket: illat-, íz- és színorgiákat rendez, "belső szimfóniákat játszik". Külön világot próbál teremteni magának, de minden kísérlete a visszájára fordul.

Esterházy Péter - Pápai ​vizeken ne kalózkodj!
A ​nagy sikert aratott Fancsikó és Pinta szerzője új novellás kötetében túllép a gyermekkor-kamaszkor problematikán, és megőrizve friss és eredeti látásmódját, "szélesebb vizekre hajózik". Történeteinek egyik része egy étterem, majd egy elegáns szálloda személyzete körében játszódik, pincérek és vendégek sajátos kapcsolata, egy furcsa, de nagyon is ismerős világ elevenedik meg lapjain, amelyben az emberi kapcsolatok természete a helytől, foglalkozástól némiképp elszakadva általánosabban is kirajzolódik. Esterházy az emberek és a dolgok helyét keresi, látszatoktól és szerepektől lecsupaszított lényegét akarja megragadni. E keresés útja számtalan felületi rétegen át vezet, így egy-egy állomáson a látszatok természetrajza is elénk tárul. A cél azonban - ahogy Miklóska, a pincér fogalmazza meg - mindig az "... hogy én én legyek, már amennyire telik tőlem, és függetlenül attól, jól járok-e evvel, avagy sem..." És ez egyúttal művészi hitvallás is. Mert az írások látszólag könnyed, sokszor megnevettető történeteiben, ötleteiben, villanásaiban, írói "kiszólásaiban" művészet és élet, esetlegesség és megformált véglegesség ellentmondása is benne rejlik. A Hallgatás, Kihallgatás, Gatás - a Spionnovella - pedig mintegy összefoglalása ezeknek az alapkérdéseknek, csattanós, mulatságos szatíra s a művészet és a művész rendkívül mélyen átlátott felelősségének találó és erőteljes megfogalmazása. Ez a célkitűzés nehéz feladat elé állítja az írót: olyan művészet teremtésére kötelezi, amelyik önmagában hordozza igazolását és bizonyosságát. Ugyanakkor túl kell mutatnia önmagán, hiszen elsőrendűen fontos, hogy igazi szükség legyen rá. Mert végső soron "arra való, hogy szomorú barátaitok arcára nevetést hímezzen, ennyi és nem több..."

Yann Martel - Beatrice ​és Vergilius
A _Beatrice ​és Vergilius_ fura kis könyv. Csontig hatol, mélyen megrázza a lelket - és letehetetlen. Látszólag nem sok minden történik benne. Szerepel benne egy író és az ő egyik olvasója, bele van szőve egy tanulmány az értekező próza és a szépirodalom viszonyáról, számos irodalmi utalás, vendégszöveg, abszurd dráma. A különböző szövegtípusok egybefonódása és a velük való játékos ellenpontozás fokozatosan válik egyre nyomasztóbbá, észrevétlenül rátelepszik az olvasóra, majd a végén szinte rákiált az emberre a kirekesztettség, kiszolgáltatottság, megalázottság és szenvedés értelmetlensége. Van két Henry, egy író meg egy preparátor. Az egyik ír egy kiadhatatlan könyvet a holokausztról, a másik ír egy gyermeteg abszurd drámát. Abban szerepel Beatrice, a szamár és Vergilius, a bőgőmajom. Ami kettejük beszélgetéséből kibontakozik, az az élet és minden élőlény tiszteletére felhívó óriásplakát, ami mellett képtelenség közömbösen elsétálni. Beatrice és Vergilius egy abszurd dráma főszereplői, sorsuk a holokausztnak egy nem tényeken és beszámolókon alapuló értelmezése. Rajtuk keresztül mosódik egybe valóság és fikció, hogy aztán a végére kikerekedjen, mi az emberi méltóság, és hogyan lehet megőrizni még akkor is, mikor már meghalt a remény.

Edgar Allan Poe - Az ​elveszett lélegzet
Korunk ​legerőteljesebb írója azt ábrázolja, miként férkőzik az értelembe az abszurd, és miként irányítja iszonyatos logikával.

Végh György - Futyuri ​mint detektív
Futyuri ​igaz, hogy még kisiskolás, de azért nem akárki. Sok minden megtörténik vele. Számtanóra előtt például fel-le sétál a mennyezeten, és persze fejjel lefelé. Később egy léggömbcsokor repíti át Pestről Budára, különvonat a Balatonra. És ki lesz a nagy vitorlásverseny győztese? Persze Futyuri! De ez még semmi! Mert ki menti meg a Földet a Fantázia Luna támadásától? Ki az emberiség megmentője? Természetesen Futyuri! Ő meg Fruzsina, a hűséges barátnő, meg Don Makarémó, a hűséges hadsegéd

Paul Scheerbart - Lesabéndio
A ​Lesanbédio, az 1913-ban írt aszteroidregény világát a Pallas nevű égitest önmaguk is végletekig rugalmas testű lakói állandóan változtatják, tökéletesítik, míg végre megindul a (sokféle szimbólumként magyarázható) nagy toronyépítés, melynek csúcspontja a legfőbb alkotónak- a címszereplőnek- átváltozása, eggyé válása a Mindenséggel.

Friedrich Dürrenmatt - A ​fizikusok
Dürrenmatt ​- Beckett-tel ellentétben - a hagyományos dramaturgiára építi abszurd játékait, hogy "őrült" komédiát, úgynevezett paradox színházat kanyarítson belőlük, amilyen a bolondokházában játszódó Fizikusok is, amely a modern tudományos világnézetek csődjéről szól. A darab cselekménye a felelősség elől bolondokházába menekült tudósok körül forog, s ez az idegszanatórium tágul őrült világunk szimbólumává, melyben elmebetegek a világ felrobbantásán munkálkodnak, s a "józanok" az őrültek házába menekítik gondolataikat, nehogy embertársaik ártalmára legyenek. Dürrenmatt ebben a drámában az atomkor tudósainak emberfeletti felelősségéről szól, azonban a zseniális dramaturgiai ötlet helyenként háttérbe szorítja a valódi konfliktust, a fizikusok erkölcsi felelősségének problémáját.

Kurt Vonnegut - Isten ​hozott a majomházban!
"Íme ​Kurt Vonnegut rövidebb munkáinak áttekintő seregszemléje, noha Kurt Vonnegut még nagyon is itt él közöttünk. Jócskán Vonnegut volnék továbbra is. Valahol Németországban csordogál a Vonne-patak. Különös nevemet erről a patakról kaptam. 1949 óta vagyok író. Autodidakta. A mesterséggel kapcsolatban nincs semmiféle elméletem, ami kapóra jöhetne másoknak. Amikor írok, egyszerűen azzá válok, amivé nyilvánvalóan lennem kell. Magasságom száznyolcvannyolc centiméter, testsúlyom kilencven kilogramm, mozgásom rendezetlen, kivéve, ha úszom. Ez a kölcsönkapott hústömeg végzi az írást." Kötetünk a társadalmi szatíra utánozhatatlan és kivételes tehetségű mesterének klasszikus novelláit gyűjti csokorba.