Ajax-loader

'abszurd' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_165515
elérhető
91

Fehér Béla - Kossuthkifli
Aki ​végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény. A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt? A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény. (Cserna-Szabó András)

G. K. Chesterton - Az ​ember, aki csütörtök volt
Egy ​okos nyomozótiszt felismeri, hogy egy veszedelmes anarchista közösség fenyegeti a társadalmat. Hogy leleplezze őket, beépül a bűnszövetkezetbe. Megtudja, hogy a tevékeny károkozók egységeinek vezetőjét a hét napjairól nevezték el. Olyan leleményes tanácsokat ad a bűnös szándékok végrehajtására, hogy hamarosan ő lesz az egység parancsnoka, aki a Csütörtök névre hallgat...

Andrassew Iván - Csapdalakó
A ​Csapdalakó c. novellagyűjtemény többnyire rövid groteszkeket, megdöbbentő, abszurd történeteket tartalmaz. Andrassew nehezen, küszködve ír, mégis könnyen, élvezettel olvashatók írásai. A legelképesztőbb történetet - például, amikor eleven emberekkel bombáznak egy várost - is a leghétköznapibb, a legtermészetesebb módon, egyszerű eszközökkel, minden feltűnőt vagy kirívót mellőző leírással vagy párbeszéddel beszéli el, mintha a dolgok természetes rendjéről szólna. Figurái, hősei köztünk élnek, mégis szeretnénk, ha sohasem találkoznánk velük. Pedig ez elkerülhetetlen, mert mindegyik egy kissé valamennyiünk alteregója. A magyar novellán a modern, az avantgarde törekvései alig változtattak, lényege többnyire ma is az anekdota, mint Mikszáthnál. Andrassew groteszkjei, nonszenszei, amelyek olyan természetesen ábrázolják a képtelent, amely azonban igencsak otthon van e században, új fejezetet nyitnak a magyar kispróza történetében. Egyike ő azoknak az íróknak, akik bizonyítják: irodalmunkban tektonikus mozgások tanúi vagyunk.

Covers_78
elérhető
101

Hugh Laurie - A ​balek
Hugh ​Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy…, vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor, csibészes gonosztevők. Rejtő Jenő és P. G. Woodhouse legjobb napjait idéző karakterek, lendületes cselekmény. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli, pergő, izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális - ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit.

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Kurt Vonnegut - Bajnokok ​reggelije
Ez ​a lexikonként is forgatható, gazdagon illusztrált regény valójában születésnapi ajándék. Kurt Vonnegut, Jr. írta önmagának, az ötvenedik születésnapjára. Az volt vele a célja, hogy - miként hajdan a rabszolgatartók tették a rabszolgákkal - felszabadítsa kitalált szereplõit. Személyesen. A Bajnokok reggelije világszerte sokmillió olvasót nevettetett meg és gondolkodtatott el, mert bizony nagyon különös könyv. Sok-sok könyv született arról, hogy a Bajnokok reggelije mennyire nagyon különös könyv.

Covers_4154
elérhető
33

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Covers_403
elérhető
101

Kurt Vonnegut - Börleszk
"Vonnegut: ​varázsló!" The New York Times A világhirű amerikai szerző egyik legfontosabb munkáját - több kritikusa szerint fő művét - végre ismét kezében tarthatja a magyar olvasó. Anyagtakarékossági okokból milliméteresre zsugoritott zseniális kinaiak népesitik be a kötet lapjait. Az Egyesült Államok siet a kőkorszakba, hála az elnök sajátos rendszerének. A kétméteresnél is magasabb, ijesztően rút, de jóságos elnök ugyanis - választási jelmondatát valóra váltva - rendeleti úton teremtette meg országában a nagycsaládok mesterséges társadalmát. A választási jelmondat pedig igy hangzik: "Nincs többé magány!" "Gyertyatartóm ezernyi van - gyertyám nincs egy se." (idézet a könyvből)

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Tizenkét ​szék
Ippolit ​Matvejevics elhunyt anyósa ülőgarnitúráját üldözi, pontosabban az egyik székbe rejtett kincset. Önjelölt segítője, Osztap Bender, a „nagy kombinátor” egy megnyerő szélhámos. Hőseinknek nem szegi kedvét, hogy nem tudni, hová került a 12 szék és melyik is rejti az ékszereket, amelyekre más is vadászik. Kezdetét veszi egy városokon átívelő komikus hajsza a húszas évek Szovjetuniójában, kincsvadászat a régi és az új rendszer különös figuráival, ahol nem csak a történet abszurd, hanem a hátteret adó valóság is. „Olyan, mintha Rejtő Dosztojevszkijt olvasott volna…” „Ami a legjobban tetszett a könyvben, az az, hogy mennyiféle nagyszerű karaktert felvonultat. És mindet kíméletlenül ki is parodizálja, nagyszerű stílusban. Le a kalappal a szerzők előtt.” „A Tizenkét szék valóban korrajz – igaz, nem a tényszerűség, inkább az abszurd oldaláról. … Az eredeti főszereplő saját maga karikatúrájává válik, miközben önjelölt segédje, Bender mint Rejtő-karakter meghatározhatatlan közegben lebeg.” „Fergeteges humora van, és szuper paródia.” (Idézetek a moly.hu-ról. A véleményező olvasók felhasználónevei sorrendben: pat, mrumus, PozAko, ppeva)

Dino Buzzati - Hajtóvadászat ​öregekre
Buzzati, ​akinek főműve, a Tatárpuszta, és második kitűnő regénye, az Egy szerelem története, komoly sikert aratott nálunk, novelláiban is rendkívül színes, izgalmas, szatirikus, forma- és ötletgazdag tehetségnek mutatkozik. Ezeket a hosszabb-rövidebb abszurd-groteszk remekléseket szerzőjük mindig mélységesen komoly, humanista mondanivalóval telíti. Játékos és eredeti ötletei sohasem öncélúak. A kötet címadó novellájában például félelmes erővel, lenyűgöző látomásként ábrázolja a fiatalok és öregek szembenállását, azt, ahogyan az öregeket üldöző, kíméletlen fiatalok végül maguk is öreggé, üldözötté és áldozattá válnak. De a többi novella is mind: szellemes, sziporkázó, könnyed eleganciával is új és új gondolatokat ébresztő írás, akár a nagyváros \"pokláról\", a gépkocsiőrületről, az elviselhetetlen magányról, a szerelem tragikus és komikus változatairól, akár korunk egyéb, megoldhatatlannak látszó problémáiról van szó - Buzzati minden sora csupa feszültség, humor, magával ragadó költőiség.

Örkény István - "Rózsakiállítás"
Az ​író vallomása: "Ma már mindannyian tudjuk - ha a magunk ámítására le nem tagadjuk -, hogy életünk szakadatlan szerepjátszás. Tudni véltük azt is, hogy minden pózt, álruhát és jelmezt levetünk azon a küszöbön, amely a létből a nemlétbe vezet át. Kegyelettel idéztük az eltávozottak utolsó szavait, hisz akkor már nem lehet, mert nem is érdemes hazudni. A halál közelsége - ezt hisszük és valljuk évezredek óta - kiszólít ugyan a létezésből, de megtisztít a hiúságtól, önzéstől, nagyravágyástól, képmutatástól, és fölment minden manipuláció alól. Mindez igaz volt máig, de ma már nem egészen az. Végső magányunk perceit is kisajátíthatja a technika; utolsó sóhajtásunk megörökíthető, sokszorosítható, többféle hullámhosszon és akárhány csatornán sugározható, milliók képernyőjére rávetíthető. Szereppé válhat egyetlen őszinte gesztusunk: az agóniánk. Ezt a szerepet, három ember búcsúfelléptét próbáltam megírni. Egyszerű, ismerős alakokét, amilyenek százával járkálnak körülöttünk. Nem történik velük se más, mint mindannyiunkkal, ha majd üt az óránk, de ami történik, ővelük másképpen történik; erről a másról szól e kisregény."

Alfred Jarry - Két ​Übü-dráma
A ​századforduló eredeti tehetségű francia szatirikusának két színműve. közös főhősüknek, Übü papának ott a helye az emberiség nagy jellemcsarnokában Figaro, Sancho Panza és Falstaff mellett. Ez a két vaskos bohózat - egyazon érem két oldala - a polgári társadalmi formáknak és sérthetetlennek hitt színpadi szokványoknak egyaránt hadat üzent otromba és kihívó dévajságaival. Übü király a megtestesült hatalmi téboly, az ostoba, konok és kapzsi önkény jelképe, a láncra vert Übü pedig az elvont szabadságban villantja fel a szemfényvesztést. Jarry drámái - fesztelen és képtelen párbeszédeikkel - Apollinaire és a szürrealista színház, Ionesco előfutárai, az abszurd színház tiszteletlen klasszikusai.

Kajetan Kovič - Verseny ​avagy hogyan töltötte Nikolaj építészmérnök a hétvégét
A ​könyv főhőse Nikolaj, a tehetséges, fiatal építészmérnök anyagilag rendezett körülmények között él. Azon a hétvégén amikor megismerkedünk vele, mégis rendkívül kilátástalannak látja a életét. Mert Nikolaj tisztességes ember, akit nem elégít ki a puszta jólét, szakmai ambíciói azonban nem bontakozhatnak ki, városrendezési pályamunkáját érdemtelenül mellőzik a szakma egy hatalmasságának, Brejcnek a kedvéért. Nikolaj végighordozza keserűségét a ljubjanai grafikai biennálé nemzetközi művésztársaságának forgatagába, egy átzüllött éjszaka során a legkülönbözőbb értelmiségi figurákkal botlik össze, s az éjszakát egy szép fiatalasszony fejezi be. Az asszony, mint később kiderül, vetélytársának Brejcnek a felesége. Nikolaj egyre abszurdabb helyzetekben sodródik. Brejc alakja mitikus fantommá nő életében, s embersége végső próbája az, hogy le tudja-e győzni ezt a fantomot.

Yann Martel - Beatrice ​és Vergilius
A _Beatrice ​és Vergilius_ fura kis könyv. Csontig hatol, mélyen megrázza a lelket - és letehetetlen. Látszólag nem sok minden történik benne. Szerepel benne egy író és az ő egyik olvasója, bele van szőve egy tanulmány az értekező próza és a szépirodalom viszonyáról, számos irodalmi utalás, vendégszöveg, abszurd dráma. A különböző szövegtípusok egybefonódása és a velük való játékos ellenpontozás fokozatosan válik egyre nyomasztóbbá, észrevétlenül rátelepszik az olvasóra, majd a végén szinte rákiált az emberre a kirekesztettség, kiszolgáltatottság, megalázottság és szenvedés értelmetlensége. Van két Henry, egy író meg egy preparátor. Az egyik ír egy kiadhatatlan könyvet a holokausztról, a másik ír egy gyermeteg abszurd drámát. Abban szerepel Beatrice, a szamár és Vergilius, a bőgőmajom. Ami kettejük beszélgetéséből kibontakozik, az az élet és minden élőlény tiszteletére felhívó óriásplakát, ami mellett képtelenség közömbösen elsétálni. Beatrice és Vergilius egy abszurd dráma főszereplői, sorsuk a holokausztnak egy nem tényeken és beszámolókon alapuló értelmezése. Rajtuk keresztül mosódik egybe valóság és fikció, hogy aztán a végére kikerekedjen, mi az emberi méltóság, és hogyan lehet megőrizni még akkor is, mikor már meghalt a remény.

Covers_433526
elérhető
55

Erlend Loe - Doppler
Abszurd, ​borotvaéles társadalomkritika, keresetlenül őszinte és sallangmentes hangon a mai fogyasztói kultúrával szemben felmutatott neoanarchista alternatíva, amely éppoly szórakoztató és mélyen elgondolkodtató, mint amennyire irreális összességében. Erlend Loe ötödik, felnőtteknek szóló regényének címszereplője, Andreas Doppler a mai kor jómódú, sikeres embere. Családapa, két okos gyerekkel, szép feleséggel, nagy házzal és remek állással. Egy szép napon azonban nagyot esik biciklijével az erdőben, miközben apja nemrég bekövetkezett halálát feldolgozandó indult túrázni Oslo környékén. Félig öntudatlan állapotban a földön fekve olyan nyugalom járja át, amelyet rég nem tapasztalt már – hirtelen nem zavartatja magát többé a felhalmozódott napi teendőktől, munkahelyi problémáktól és a házfelújítással járó gondoktól. Ehelyett úgy dönt, hogy elmenekül otthonról, felmond a munkahelyén és kiköltözik egy sátorba az erdőben. Vadember lesz. Túlkoros, viking Maugli, modern Robinson, aki megpróbálja visszaforgatni az idő kerekét abból a célból, hogy néhány hónap alatt levetkőzzön minden felesleges okoskodást és mesterkéltséget, amely a civilizációban eltöltött évtizedek alatt vastag porrétegként rakódott a személyiségére. Gyűjtögetésből, vadászatból és legalább ennyire lopkodásból tartja fenn magát, miközben hű társául szegődik egy jávorszarvasborjú, akit ugyan nem sikerül megtanítania a memóriajáték szabályaira, de sok egyéb területen jó hasznát veszi. Miközben időről időre kénytelen belátni, hogy bármennyire is szeretne szabad lenni, nem képes teljes mértékben függetleníteni magát a civilizáció termékeitől, rendkívüli leleményességgel és kacagtató öniróniával talál módot arra, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben. Igyekszik újra divatba hozni a cserekereskedelmet, ugyanis ha sovány tejről van szó, nem ismer tréfát. Anyagbeszerző kalandjai során a legkülönbözőbb emberekkel hozza össze a sorsa, akik bemutatása kapcsán bepillantást enged Norvégia második világháborús kényszerű szerepének egy olyan aspektusába is, amely eddig kevéssé volt ismert a magyar olvasók előtt, viszont máig élő társadalmi feszültségek gyökerét jelenti. Az apja halálán való elmélkedés rendszeresen visszatérő motívumként vezeti végig az élet számos alapkérdésének újragondolásán, miközben otthon hagyott családja is bőven szolgál meglepetésekkel. Az örök kérdések taglalása mellett ugyanakkor nem mulaszt el görbe tükröt tartani a lassan, de biztosan degenerálódó „fejlett” társadalom pitiáner ügyeskedői elé sem, s mindezt történelmi és politikai oldalvágásokkal gazdagon fűszerezve tálalja. Abszurd, borotvaéles társadalomkritika, keresetlenül őszinte és sallangmentes hangon a mai fogyasztói kultúrával szemben felmutatott neoanarchista alternatíva, amely éppoly szórakoztató és mélyen elgondolkodtató, mint amennyire irreális összességében. Részleteiben azonban olyannyira valós problémákat vet fel és szinte minden lapján hagyja magára ismerni az olvasót, hogy a döbbenet és a könnyes nevetés közötti ritka szünetekben időről időre önkéntelenül felmerül az emberben: be kéne szerezni egy jó kis sátrat.

Hazai Attila - A ​maximalista
Szelíd ​és brutális történetek hétköznapi nyelven elmesélve. Dermesztő humor és gyermeki rácsodálkozás: tényleg? ez van? Trandafír, a bicikliző fenomén. A kötetben nem publikált novellák esszenciális sűrűségben mutatják meg a Hazai-próza vad ízeit. Angyali abszurd és alpári realizmus. Az élet felfoghatatlan és triviális, és aki mesél: kérlelhetetlen, kiszámíthatatlan, infantilis. Naiv, és közben rafináltan provokál. Védtelen, agresszív, kiszolgáltatott. A legvagányabb mimóza? A kortárs irodalom rakkendroll botrányhőse? Annyi biztos, hogy az egyik legmaibb szerzőnk – nagy kár, hogy nincs már köztünk. A maximalista Hazai Attila hatodik könyve. Garaczi László

Moldova György - Ferencvárosi ​koktél
Moldova ​György fanyar humorral megírt, nosztalgikus, ugyanakkor ezt a nosztalgiát is kigúnyoló elbeszélései őszinte nevetésre késztetnek. Ki ne ismerné a verhetetlen tizenegy, vagy a zöld-fehér menyasszony történetét? Ritkaságszámba megy, hogy egy irodalmi igénnyel megformált könyv ennyire szórakoztató legyen. Moldova könyve még mindig, és még nem tudom meddig, de aktuális... Nemcsak a sportról szóló történetek kaptak helyet a kötetben, olvasható itt Lakinger Béla zsebcirkáló hiteles históriája is.

Daniel Bănulescu - Csókolom ​a segged, Szeretett Vezérünk!
Kevés ​könyv képes a közhelyeket kikerülve beszélni a diktatúrákról, Daniel Bănulescu azonban nemcsak jól teljesíti a feladatot, de a legjobb módszert választja a Ceauşescu-rezsim lefestéséhez: a nevetést. Politikai-társadalmi szatírájának titka, hogy a fantasztikumot, a paródiát, a groteszket és az abszurdot tökéletes arányban keveri a realizmussal. Mesébe illő, mégis komor világ tárul elénk: Bukarest a politikai és egyben metafizikai összeesküvések városa, akárcsak egy 19. századi bűnregényben. Az állami ünnepségek, felvonulások, az emelvényről elharsogott szónoklatok, a kémek, a mindenható szekusok Bukarestjét mitikus alakok népesítik be: Median, a hamis próféta, aki a zsebtolvajok között végez térítő munkát, Arvinte és Sucu Marcel, „a bukaresti lakosztályok mérnökei”, hírhedt és csodált betörők. Nicolae Ceauşescut, a sötét és komikus, fausti és mefisztói antihőst egy szintén legendás alak, Lakatfű szeretné megölni, a város réme, afféle modern kori betyár. A Szeretett Vezért azonban nemcsak egy kobold segíti, de hű ebe, a labrador képében megjelenő államvédelmi tiszt is… Daniel Bănulescu olyan, akár egy balkáni Bulgakov, aki a térség kisszerűsége miatt nem tud olyan metafizikai dimenziót adni a regényének, mint A Mester és Margarita írója szintén író főhőse elveszett kézirata révén: az ő beszélő labradorja korántsem a Sátán, csupán egy megalomán államfő kutyajelmezbe bújt tartozéka. Ebben a világban még a fantasztikum is hiába rugaszkodna el a valóságtól – ez azonban, félreértés ne essék, nem hiányosság, hanem írói bravúr, a szűk horizontok pontos irodalmi megformálása.

Gergely Ágnes - Képtelen ​világ
Furcsa, ​szokatlan, különleges versek sorát gyűjtötte össze ebben a kötetben Gergely Ágnes és fordította őket mesterien nyelvünkre. Verseket, melyeket a képtelen - vagy idegen szóval a nonszensz-költészet műveiként tartunk számon. A nonszensz-költészet Karinthy, Kosztolányi fordításai óta vált nálunk ismertté és kedveltté (különösen a Morgenstern-fordítások népszerűek), a spediális angol nyelvű nonszensz-vers pedig Edward Lear _limerickjeinek_ elterjedése óta. A limerick - úgy mondhatnánk a legtömörebben - fekete humorú rigmus vagy vers. S mint ilyen - bármennyire hagyományos is az angoloknál - ízig-vérig modern műfaj, mely századunk angol nyelvű költészetét gazdagon termékenyítette. Gergely Ágnes _Képtelen világa_ ennek a sajátos angol nyelvű műfajnak a legérdekesebb, legmulatságosabb műveiből kínál jó szórakozást az olvasónak.

Edgar Allan Poe - Az ​elveszett lélegzet
Korunk ​legerőteljesebb írója azt ábrázolja, miként férkőzik az értelembe az abszurd, és miként irányítja iszonyatos logikával.

Dolák-Saly Róbert - Madáretető
Dolák-Saly ​Róbertnek ez nem a másik oldala, hanem az egyik, ahogy Boborján nevű alteregója mondaná. Az egyik a sok közül. Nem a zenész, nem a dalszerző, nem a tanár, nem a színész, hanem az író, akit a nyolcvanas években a L'art pour l'art tagjaként ismert meg a nagyközönség. A társulattal új műfaj tört be a szórakoztató műsorok világába: megszületett a magyar abszurd humor, az egyetemisták kabaréja. A futuristák meglepetéselvével rokon, szójátékokra épülő, politikamentes, öncélú (?) nevettetés - olykor a halandzsa Karinthy által szentesített rangján. Példa rá a Lila liba, a Winnetou, A három testőr és a jeti vagy a legutóbbi Rigoletto avagy a rotterdami toronyőr. A Madáretető Dolák-Saly Róbert koholmány- és kacsagyűjteménye. Újságírói stílusparódia, ötletakrobatika, többszörös nyelvi bravúr. Abból indul ki, hogy egy elsüllyedt kontinens - az Agyatlantisz - kutatása során a régészek a távoli jövőben felbecsülhetetlen dokumentumok birtokába jutnak: három épen maradt napilapszám kerül a kezükbe i. e. 2002-ből. A lapszámok belföldi és külföldi tudósításokat, riportokat, kultúrrovatot, ételrecepteket, rendőrségi- és sporthíreket, divatot, mesét, képregényt, apróhirdetést, horoszkópot tartalmaznak - az agyatlanság végső határáig. A "lelet" fergeteges szórakozást ígér mindenkinek, aki tud és szeret magán, magunkon nagyokat röhögni.

Örkény István - Tóték ​/ Macskajáték
"A ​történelem sokféleképpen ismétli önmagát - írta Örkény István Tóték című drámájának bemutatása alkalmából. - Ha egy népet beletörődni tanít meg a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább - és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk..." E kötetben közölt másik drámájának a Macskajáték-nak főhőse özvegy Orbán Béláné. "Megvan benne minden, amire az ember képes - írja Örkény róla -, egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőt, kiégett város füstölgő falai fölött."

Vészi Endre - A ​gyökérember és a sziréntulajdonos
Félreismerhetetlenül ​Vészi Endré-s élethelyzetek: - Egy téli reggelen a villamoson egymás mellé kerülő két férfi beszélgetni kezd, majd a közlékenyebb hirtelen lefordul a padról. De a szerencsétlenség - legalábbis a tanú számára - csak ezután következik... - Alkotmány napjára Dunára néző panorámás erkélyét idős úr jutányos összegért nagyobb családnak, esetleg társaságnak rendelkezésére bocsátaná. A megbeszélésre kijelölt időben két fiatalember jelenik meg a helyszínen.... - A Rongy-rét régi, rozoga házait, viskóit lerombolják. De a szanálás váratlan akadályba ütközik: egy nyolcvanéves öregember gyökeret eresztett, elmozdíthatatlanná vált... - A festő műtermében különös dolgok történtek: egy festmény szereplői életre keltek, s hivatásuknak megfelelően jeletkeztek a cirkuszban: Dupla szaltó, háló nélkül... A kötet valamennyi írásában ráismerünk Vészi Endre megdöbbentő, ironikus, szatírikus, olykor groteszk leleményeire. A személyes és a társadalmi valóság, igazság ütköztetéséből vagy csupán együttéléséből következő furcsaságokra.

Covers_287803
elérhető
17

Erlend Loe - Fvonk
A ​norvég kisember, Fvonk élete nem éppen gondtalan: belekeveredett a Mozogj és Kocogj! Egyesület gyanús ügyeibe, ami miatt otthagyta állását a Testnevelési Főiskolán, majd barátnője hagyta ott őt. Ráadásul a terhes nők is kiszemelték maguknak, hogy megkeserítsék az életét… Egy nap elegáns, nadrágkosztümös hölgy jelenik meg nála, és közli, hogy csillagászati összegért kiveszi földszinti lakását egy rejtélyes illető számára, akinek búvóhelyre van szüksége. Fvonk belemegy az üzletbe, és hamarosan egy fedél alatt találja magát Norvégia miniszterelnökével, Jensszel, aki szintén válságos időket él, de új barátja mellett végre önmaga lehet… Fvonk és Jens barátsága szürreálisabbnál szürreálisabb helyzeteken át bontakozik ki, míg végül igazi, tartalmas emberi kapcsolattá érik. Bár Erlend Loe főhősét Jens Stoltenbergről, Norvégia előző miniszterelnökéről mintázta, a regény valójában rólunk, hétköznapi emberekről szól, arról, mi hogyan válhatunk önmagunkká – mindezt természetesen a szerzőtől megszokott, utánozhatatlan humorral.

Covers_41574
elérhető
6

Eric Bogosian - Plaza
A ​Plaza Univerzumban valami bűzlik. A fogyasztói vágyakhoz igazított steril környezetben, az illatgyertyákat áruló butikok, a fehérneműboltok, a szmokingüzletek, a mesterségesen illatosított pékségek és Disney üzletek között bomlásnak indult az "embernek lenni" fogalma. Bogosian elrettentő áruházi performanszának szálai a rövidre vágott, emberi drámáktól burjánzó hétköznapokból indulnak, és egy gigantikus, metaforikus plazapusztulásnál futnak össze. Egy szintetikus drogokban utazó fiatal anyagyilkos és általános terminátor, egy kukkolóvá lett családapa, eladók és exeladók, valamint pervertált plazalézengők a prizmaszerű darabokból összeálló apokaliptikus történet főszereplői. Lehet, hogy csupán kerti díszeket vásárolni indultak, aztán benzinnel leöntött halott rendőrökön gázolnak át. Annyira sötét regény, hogy benne csak a haldokló plaza villogó fényei világítanak. Azok is csak a felhőkre.

Christopher Moore - Biff ​evangéliuma
Jézus ​születésének történetét jól ismerjük. Csakúgy, mint bölcs tanításait, dicső cselekedeteit és isteni önfeláldozását a harmincadik születésnapját követően. De Isten Fiának gyermekkoráról és felnőtté válásának történetéről senki nem tud semmit - Biffet, a Messiás legjobb haverját kivéve, akit most az Úr parancsára feltámaszt egy Raziel nevű botcsinálta angyal, hogy írja meg a saját evangéliumát. Úgyhogy Biff egy szállodai szobába zárva nekiáll elmesélni az elveszettnek hitt évek történetét. Senkit és semmit nem kímélve végre kipakol a maga sajátos stílusában (persze, hogy nem véletlenül törölték ki őt az evangéliumokból), és megosztja velünk, hogy hogyan is történt minden valójában, a betlehemi jászoltól egészen a Golgotáig. Biff evangéliuma tele van izgalmas kalandokkal, szerelemmel, varázslattal, gyógyítással, kung-fúval, halottkeltéssel, démonokkal és dögös csajokkal. De bármi is történjen velük, egy biztos: Biffet nem olyan fából faragták, hogy csak úgy szó nélkül hagyja a legjobb barátját keresztre feszíteni. Nem. Ő harcolni fog a végsőkig.

Covers_318170
elérhető
13

Ignacy Karpowicz - Csoda
„Rómeó ​meghal, Júlia életben marad. Miért is ne lehetne ez egy csodálatos szerelem kezdete? Történnek néha csodák. Ha nem az életben, akkor a halál után.” Ignacy Karpowicz A csoda a könyv első lapjain megtörténik: egy fiatal fiú autóbaleset áldozata lesz, a teste azonban stabilan tartja az ideális 36.7-et. A ki nem hűlő holttest katalizálja az eseményeket és furcsa hatással lesz egész környezetére. A harmincas éveiben járó doktornő belészeret, az egykori barátnő átértékeli szexuális orientációját, és így tovább – a csoda a családtagokkal, barátnőkkel, orvosokkal esik meg, akik mind kilépnek önmagukból, zavaros és érthetetlen helyzetekbe keverednek, de legalább szánandó és nagyon is érthető életük végre kilép a megszokott pályájáról. Az abszurd ötletből kibomló történetet a szerző az Égiek és földiekben megkedvelt szatirikus látásmódjában tárja elénk. „Nehéz határ volt ez. Az élet és a halál, az egészés az elem, a test és a hőmérséklet között. Olyan határ volt, amelyet nem lehetett egyszerűen átlépni. Döntést követelt.”

Stephen Butler Leacock - A ​Mauzóleum Klub
A ​huszadik század amerikai irodalmának egyik legmulatságosabb írásművét tartja kezében az olvasó. A nagytőke világának, jellemző alakjainak és tipikus helyzeteinek méltán hírneves görbe tükre A Mauzoleum Klub. Hitelét az adja, hogy írója nemcsak amerikai, hanem polgári foglalkozására nézve a közgazdaságtan professzora. Leacockról sokan elmondták már, hogy Mark Twain után a második legnagyobb amerikai humorista. Míg Twain mosolyra fakaszt, addig Leacock harsány nevetésre késztet. Nem szokványos regény ez a kötet, sokkal inkább önállóan is olvasható novellák laza fűzére, melyet azonban szorosan tart össze a képzeletbeli Plutoria, mely - a külsőségek alapján Afrikában, talán Dél-Afrikában található, s ha nevét Pretoriára cseréljük, talán a könyvbeli helyszínt is megleltük... Nem véletlen ugyanis, hogy Leacock nem valódi helyszíneken játszatja szereplőit: a nagytőkések allűrjeit bemutató görbetükör ugyanis szétrobbant volna akkor, ha szereplői, mintaadó hősei saját jogukon szerepeltek volna a könyvben... Ám így, hogy a helyszín egzotikus, még harsányabban kacagunk Leacock humorán. A könyvet Szerb Antal kitűnő fordításában olvashatjuk.

Ermanno Cavazzoni - Holdkórosok ​eposza
Különös ​üzenetekre lehet lelni a Pó-síkság kútjainak mélyén. Az ifjú Savinit ez nem hagyja nyugodni, ezért nagy buzgalommal és roppant hiszékenységgel veti bele magát a jelenség eredetének és értelmének felderítésébe.A nyomozás egyre bonyolódó szálai messzire vezetnek. Savini például felfedezi, hogy a város lakói igazából csak színészek, és a házak is csupán kartonból készült díszletek. Miután kiderül, hogy a csatornákban apró lények laknak, akik bandákba tömörülve terrorizálják egymást,felbukkan egy titokzatos prefektus, aki szárnyai alá veszi hősünket. Ekkor még az eddigieknél is fantasztikusabb furcsaságokkal és különös álmokkal átszőtt időszak veszi kezdetét. Ermanno Cavazzoni (1947) műve megihlette Frederico Fellinit, aki a regényalapján készítette el az életművét lezáró „A hold hangja” című filmjét: „Teljesen a történet hatása alá kerültem. Állandó nevethetnékem támad,hogy itt minden tettnek és gondolatnak jelentést tulajdonítanak. Aztán összeszorul a torkom, mert ha az egésznek még sincs értelme, akkor csak az élet abszurditása marad. Ennek a regénynek a világa a jelenkori ipari társadalom, Hieronymus Bosch, Don Camillo és gyerekkori emlékeink furcsa keverékéből épül fel.”

Covers_170761
A ​kopasz énekesnő Ismeretlen szerző
elérhető
11

Ismeretlen szerző - A ​kopasz énekesnő
Eugène ​Ionesco ebben a könyvében a kispolgári lét ürességének, az emberi kapcsolatok felszínes tartalmatlanságának groteszk jeleneteit mutatja be. Eugène Ionesco művei többnyire egyfelvonásosak és első olvasásra nem szólnak semmiről, értelmetlen párbeszédek követik egymást és a végén merül csak fel az olvasóban vagy akár a nézőben, mert ezt a művet színpadon is, már többször és több helyt is bemutatták különböző magyar és nem magyar nyelvű színtársulatok az évek során. A tartalom nélküli jelenetek értelme és mondanivalója maga a tartalomnélküliség az, hogy nincs mit mondani, mert létünk kiüresedett. A mű súlyát a súlytalanság adja, így képesek a szereplők gondolatai a felszínen úszni, a mélység hiányának tudatában. Vajon valóban így lene? "Kint sincs senki, bent sincs senki, koccintsunk csak!" A kötet tartalma: * Jean Genet: A cselédek. (Les Bonnes.) Nagy Péter fordítása. * Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő. (La Cantatrice chauve.) Gera György fordítása. * Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában. (Die Verfolgung und Ermordung Jean Paul Marats dargestellt durch die Schauspielgruppe des Hospizes zu Charenton unter Anleitung des Herren de Sade.) Görgey Gábor fordítása. * Edward Albee: Nem félünk a farkastól. (Who's Afraid of Virginia Woolf?) Elbert János fordítása. * Sławomir Mrożek: Tangó. (Tango.) Kerényi Grácia fordítása. * Harold Pinter: A gondnok. (The Caretaker.) Bartos Tibor fordítása.

Örkény István - Vérrokonok
Részlet ​a műből: Ez a darab a szenvedélyről szól, hősei tehát nem a valóságos térben, hanem megszállottságuk mágneses erőterében mozognak. Még nem is ismerik egymást, de szavuk - ha kissé megemelik hangjukat - áthallható, tárgyakat tudnak ide-oda adogatni, és egy "halló" elkiáltása után egymással akadálytalanul találkozni. A szereplőket egytől egyik Bokornak hívják, és kivétel nélkül vasutasok. Szenvedélyük közös fókusza a vasút, állandóan róla beszélnek, őérte élnek-halnak, s ha kivételesen valami egyebet csinálnak - tojást esznek, vagy vörös bort vásárolnak -, azt is csak a vasút érdekében teszik. Minthogy mindnyájan az ő javát akarják, mindegyiküknek - a maga módján - igaza van. A vasút a "nagy ügy", amelyért szurkolunk, lehetőleg úgy, hogy a néző behelyettesíthesse bármivel, amire ő tette föl az életét, a hazától kezdve a valláson és a politikai eszméen keresztül egészen a labdarúgásig vagy az ultizásig. Hogy megkönnyítsük az általánosítást, ne adjunk a szereplőkre vasutas-egyenruhát, s ne építsünk a színpadra szemaforokat.