Ajax-loader

'szocialista krimi' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a fekete bárány
A ​fiatalember a zsebébe nyúlt, és nyitott tenyerén felmutatta a két kis fémdobozt. Megálltak. Az elhárítófőnök kezébe vette az egyiket, és alaposan megnézte. - Nyissa ki, ezredes elvtárs - mondta Balassa. - Hogyan kell ezt kinyitni? - Mint a gyufáskatulyát A nyitott doboz aljában valamilyen kulcs tollazatának benyomata látszott. A másiknak ugyanilyen benyomat volt más mintájú kulcsról. - Gittbe nyomva rögzítették - mondta az ezredes, majd feltekintett beosztottjára - Ezeket honnan vette? - Szántai kócerájában bukkantam rájuk... Azonnal tudtam, hogy igen fontos a részünkre. Ez megmagyarázza Szántainak a kapcsolódását a minket érdeklő ügyhöz. - Minek a kulcsáról készítették ezt a lenyomatot? Balassa hangja közömbösen csengett, amikor megszólalt: - Az egyik Palásti irodájának ajtókulcsáról készült, a másik pedig a lemezszekrény kulcsáról. Bana a meglepetéstől megdermedt. - A lemezszekrény tele van fontos iratokkal. - Persze... Palásti ott tarja az összes dokumentációt ehhez az új eljáráshoz. Bana merően nézte a tenyerében levő fémdobozokat, mintha választ várna azoktól. - Mit kereshetett ez Szántainál? Miért éppen nála volt? Ő szerezte vagy mástól kapta, hogy ennek alapján készítsen másolatot kulcsokat? - kérdezte. - Ezek a nagy kérdések számunkra...

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a ZX-7
"Zimmer ​elégedetten kuncogott magában. Pár lépésre a kertkaputól mégis rossz előérzete támadt. Mintha a nevét hallotta volna. Hirtelen megtorpant: most már tisztán hallotta a halk hangot. - Herr Zimmer? Meglepetten fordult oldalt. Mintegy kartávolságra tőle, a széles törzsű akácfától egy árnyék vált el. Csak a körvonalait látta. Akaratlanul is hátralépett. - Tessék? - fürkészte a sötétet. - Herr Zimmer? - ismételte meg a kérdést az árny. És ő elkövette a végzetes ballépést: - Én vagyok... A sötétből lángnyelv villant, és Zimmer Lajos üres zsákként rogyott a földre. A lövés hangját követő csendbe futó léptek zaja és kiabálás keveredett. - Ott szalad, a fák mellett! - ordította a ballonkabátos férfi. A másik futásnak eredt a túlsó járdán a megadott irányba. Ismét lövés dörrent... A futó alak felbukott, majd a kerítés tövéhez vonszolta magát, és két lövést adott le a közeli utcasarok irányába. Ballonkabátos társa a másik oldalon tapadt a falhoz, és az ő kezében is fegyver villant."

Mattyasovszky Jenő - Trencsényi István - Hód ​és a szerelem hóhérai
- ​Nem lehetett vele bírni. Le akart vetkőzni, és engem is ruhátlanul akart látni ... Engem feszélyezett a dolog, hiszen bármikor járhattak arra. Apa és lánya, gondolhatták volna. Vagy öreg szatír és a fiatal pillangó ... Birkóztunk. Azazhogy fekve játszottunk. Lizett magára húzott, és akkor eszembe jutott Kolbe. Amit Kolbe mondott. Erről a viselkedésről. Várj Lizett, mondtam neki, itt van ez a spray, lehelj belőle egy kicsit. Akkor megnyugszol ... Éppen csak egy cseppet spriccelt belőle a szájába, aztán eldobta. Megnyugodott. Tényleg megnyugodott. És elkezdett sírni. Úgy éreztem, azért sír, mert boldog ... Gyere, mondta, gyere, gyere, a tiéd akarok lenni ... Most, itt azonnal ... Temesinek elcsuklott a hangja. Ivott a spriccerből. Nagy nehezen tudta csak folytatni. - Mondtam már, hogy feszélyezett a tudat, hogy bármikor megláthatnak bennünket. Lefejtettem magamról a karjait, felálltam, Lizett is felugrott, vissza akart rántani. Én nem hagytam. Tényleg úgy nézhetett ki messziről, mint dulakodás. Ha nem akarod, akkor én repülök ... kiáltotta. De akkor már az orom szélén állt. Lizett! ... Lizett! Késő volt. Lizett lezuhant ... - Temesi hangtalanul sírt.

Veadandp0202
Gyilkosság ​az M1-esen Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Gyilkosság ​az M1-esen
- ​Tessék, Kádas - szólt a telefonba. - Szántó százados jelentkezem. Jelentem, az M1-es út mentén egy holttestet találtak, összeszúrkálva. Úgy gondolom, érdekli Kádas elvtársat... - Mondd még egyszer, hol? - kérdezett vissza tőle szokatlanul élesen Káda. - Az M1-esen, Komárom és Budapest között. A fehérváriak most jelentették a helyszínről. - Bocsáss meg, ha kissé ingerült voltam, de hát tudod... - Igen alezredes elvtárs, tudom. Te is a Szár község melletti gyilkosságra gondolsz...

Ignacio Cárdenas Acuna - Egy ​vasárnap rejtélye
- ​Neve? - Júglar Ares. - Kora? - Harminc. - Foglalkozás? - Magánhekus. - Miért nyírta ki Susana Diazt? - Nem nyírtam ki. - Akkor mit keresett vasárnap este az áldozat lakásán? Káromkodni, egyfolytában csak káromkodni lett volna kedvem. Most aztán benne vagy, gondoltam, benne vagy nyakig, Ares... Tudtam, ragaszkodnom kell a hantámhoz, máskülönben elveszett ember vagyok. Mert ezek az átkozott zsaruk, akár a vérebek...

Mattyasovszky Jenő - Hód ​csapdája
Pontban ​hatkor a földszintes ház kapuján egy feltűnően magas, sovány termetű férfi lépett ki sötét ballonkabátban, a fején kalappal. A kezében aktatáska volt. A férfi érdektelen pillantást vetett az elromlott gépkocsira, majd határozott léptekkel megindult az utca vége felé, a közeli villamosmegálló irányába. A motorral bajlódóknak összevillant a tekintetük. Egyikük azonnal félbehagyta a munkát, kinyitotta hátul a rakodótér ajtaját, és bebújt, mintha valami szerszámért ment volna. A kocsi belsejében rádiókészülék volt. A munkásruhás fülére helyezte a hallgatót, és bekapcsolta a készüléket. - Itt Medve!... Itt Medve!... Vétel! - mondta izgatottan. A válasz máris érkezett: - Itt Fecske!... Itt Fecske!!... Jelentkezem, vétel! - A Madár kirepült a fészkéből!... A Madár kirepült a fészkéből! - Itt Fecske... Értettem! A Madár kirepült a fészkéből... Értettem!... Medve bújjon a barlangjába... Ismétlem! A Medve bújjon a barlangjába. - Medve értette... Medve értette... Vége - mondta a munkásruhás. Elzárta a készüléket és kibújt a kocsiból. A másik lecsapta a motorháztetőt. - Mi a helyzet? - kérdezte. - Bevonulunk... A Nysa motorja beindult, és a kocsi elhajtott a villamosmegállóval ellentétes irányban."

Bogomil Rajnov - Három ​találkozás a felügyelővel
Ciánkáli, ​szívszélhűdés, gázmérgezés? Az áldozatok, sajnos, nem beszélnek e krimi-trilógia (A felügyelő és az éjszaka, Egy ember a múltból, Brazil dallam) egyikében sem. Véletlen baleset, öngyilkosság vagy tökéletes bűntény történt? Petar Antonov, a mai bolgár Sherlock Holmes, nem hisz a véletlenekben, hanem egy csipetnyi megérzéssel, jó adag fanyar humorral kutat, illetve kombinál. A rokonszenves nyomozótiszt megpróbál magánéletet is élni, ámde az ügyeletes hulla mindig "közbeszól". A sajátos humorral megírt mű, amely éppen humora miatt emelkedik ki a műfaj hasonló alkotásai közül, lebilincselő, egyéni hangvételű, érdekfeszítő olvasmány.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​bemutatkozik
A ​kutatóintézetből olyan kísérleti eredmények kerültek külföldre, melyek csak olyan ember révén szivároghattak ki, aki maga is részt vesz a munkában és hozzáférhet a teljes dokumentációhoz. A titkosszolgálat egy beépített embere figyeli az intézet munkatársait, de hogy ki Ő, azt még az intézet igazgatója sem tudja. Balesetnek álcázott gyilkosságok kísérik a kutatómérnökként dolgozó CIA-ügynök ténykedését, de Hód eszén szerencsére nem sikerül túljárnia. Az ügynök és a zseniális kémelhárítótiszt végső összecsapásánál fény derül minden titkos körülményre.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​zsákutcában
A ​felbődülő motor hangja cselekvésre serkentette. Félig térdelt, amikor a nehéz BMW szinte kilőtt a parkoló kocsik sorából, és csikorogva fordult a szűk helyen. Sikongatások, kiabálások. A gépkocsi mellett guggolt, előrenyújtott kezét megtámasztotta a motorházon, és markolta a kilenc milliméteres automatát. Nem kereste a célt, tudta, az keresztezni fogja fegyverének lővonalát. Már látta a BMW-t, amint éles kanyart vett a Bem rakpart sarkán, aztán szépen megjelent a célpont, mintha ráült volna a fegyvercső végére. Ekkor meghúzta az elsütőbillentyűt.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a néma tanú
Papírzsebkendővel ​letörölte a vért, megborzongott. Most már tudta, hogy a fiú miért nem várt rá a megbeszélt helyen. Felkattintotta gázöngyújtóját, és megindult a pincébe. Óvatos léptekkel, felkészülve minden eshetőségre. A sötét, kerek foltok egyre sűrűsödtek és mind nagyobbak lettek. A lépcső pihenőjénél már egymást érték. Már majdnem leért, amikor észrevette a földön hanyatt fekvő sovány testet. Zsolt László volt. Két karját szétvetve hevert, az egyik lába térdben behajtva a teste alá szorult. A szeme üvegesen meredt a semmibe. Már órák óta halott lehetett, a szívtájékon szúrt seb éktelenkedett.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és az elárult ügynök
...Valami ​nagyon fontos történhetett, ha szükségesnek tartotta, hogy visszajöjjön. - Végre valami fontos dolog akadt - mondta az ezredes. Pintér cigarettára gyújtott, és mintha egész éjjel talpon lett volna, fáradtan visszaült a fotelba. - Hódot megfelelő fedéssel beküldöm a Mechanikai Vállalat budapesti központjába - közölte az ezredes. - Minden jell arra mutat, hogy ott fog eldőlni egy sor kérdés az új oszcillátor körül. Egy pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagynunk az ezzel kapcsolatos munkát. Biztos vagyok abban is, hogy Otto Hauser helyébe majd más lép. Fel kell derítenünk, ki az, és mit akar. Ezenkívül sürgősen a KMV-nél tevékenykedeő ügynök kilétét kell megállapítani. Most már nyilvánvaló, hogy az adatok, információk kiszivárgása ügynök tevékenységének köszönhető. - Tehát két vonalon indulunk el - állapította meg Beleznay. - Úgy van... - Fokozzuk a felderítést a KMV-nél, egyben Otto Hauser nyomát kutatjuk. - Mindkettőt párhuzamossan végezzük - hagyta helyben az ezredes -, és a felderített adatokat, szálakat egyeztetjük. Hóddal magam tartom a kapcsolatot, és közvetlen irányításom alá tartozik, a többi a ti dolgotok lesz.

Pavel Vezsinov - A ​smaragdos szelence
Hány ​órakor állt be a halál? - kérdezte Dimov - Öt óra körül...Vagy egy kicsit később. A két felügyelő - a bolgár és a francia - összenézett. - Tehát rögtön azután, hogy eltávoztunk tőle - mondta Durand. - Az lehetetlen! Hacsak...hacsak a gyilkos végig itt nem volt a házban. - Ön azt gondolja, hogy gyilkosság történt? - pillantott rá meglepetten az orvos - Egyszerűen kötelesek vagyunk feltételezni - válaszolta szárazon Durand. - Nem tehetünk mást - bólintott Dimor is -, a játszmát most már végig kell játszanunk... Hajsza egy gyilkos és egy különös szelence után Szófián, Isztambulon, Párizson és Oránon keresztül - Egy bolgár és egy francia rendőrfelügyelő a rejtély nyitját kutatja.

Ignacio Cárdenas Acuna - Előjáték ​egy gyilkossághoz
- ​A rohadt életbe! Felszívódott! - káromkodott Dago. - Átvert minket! - Nyilván kiszúrta, hogy követjük. - Nem... nem hinném. Hajtson lépésben, hátha itt parkol valahol. Én ezt az oldalt figyelem, maga a másikat nézze. A kocsi lassan gurult a kihalt, éjféli utcában. Mind a ketten dühöngtek magukban, hogy hová tűnhetett a kocsi. - Már látom - suttogta Dago -, de meg ne álljon... Bermudez áthajtott a kereszteződésen, és csak a következő sarkon stoppolt le. - Biztos benne, hadnagy, hogy ez az a Ford? - Van egy módja, hogy megtudjuk - mormolta Dago, és kinyitotta az ajtót. - A motorháztetőnek még melegnek kell lennie. Várjon meg itt... Kiszállt és odasurrant a Fordhoz. Igazolódott a gyanúja. A motorház teteje még meleg volt. De vajon melyik házba mehetett be a titokzatos személy? A villák sűrű, nyomasztó csendbe burkolóztak. Az ablakokból parányi fény sem szűrődött ki. Dago tanácstalanul nekidőlt a Mustangnak, ösztönösen megtapogatta hónalja alatt a bőrtokban lapuló pisztolyt... és fogalma sem volt, mitévő legyen. Ekkor velőtrázó női sikoly tépte darabokra az éjszaka csöndjét... Miért kell meghalnia egy üzletembernek? - Rejtélyes bűntények Havanna előkelő villanegyedében - A nagy sikerű kubai bűnügyi regény magyar kiadása.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a lábon járó őrület
A ​repülő széles ívben fordult egyet, majd zökkenőmentesen talajt fogott, s a dzsippel csaknem egy időben ért Banáékhoz. A nyomozók kiugráltak a kocsikból, s körülfogták az AN-2-est, amelynek motorja leállt, s a pilóta a földre ugrott. Kemény léptekkel az elhárítás főnökéhez ment, feltolta homlokára a szélvédő szemüveget, és kihúzta magát. - Ezredes elvtárs, Hód főhadnagy jelentem: az értékes szállítmánnyal megérkeztem. Köszönöm a fogadtatást! Bana örömében csaknem megölelte a beosztottját, aki vidáman visszaperdült a géphez, kinyitotta az ajtót és beszólt: - Hölgyeim és uraim, megérkeztünk. Tessék kiszállni! Blumenstock tűnt fel elsőnek az ajtóban, és a pilótára förmedt: - Hol az istenbe voltunk eddig? Akkor látta meg a géppisztolyos civileket. Halálfehér lett. És csak suttogni tudta: - Glaser, én megölöm magát!

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a manézs titka
Kíváncsiságot ​mímelve lassan a roncshoz ment és lassan körbelesett. Nem volt senki a közelben. Behajolt az összegyűrődött lemez jókora résén, és a csavarhúzó lapját beszorította a hamutartó keretébe. Erősen megfeszítette a szerszámot. A hamutartó reccsent, majd az oldalkárpit egy része kiszakadt. Kis hirtelen megmerevedett, azt hitte, káprázik a szeme. Az oldalkárpit mögött ötszázforintos pénzkötegek voltak láthatók. Elvesztette időérzékét, döbbenten bámult. Kisvártatva bedugta a csavarhúzót a résbe és megfeszítette a kárpitot. Újabb kötegek tűntek fel, mintha a roncs hátuljának az egész kárpittal borított oldalát pénzzel bélelték volna ki. Arra eszmélt, hogy a remegő kezében tartott csavarhúzó kocogni kezd a karosszéria lemezén. Két ujjával a résbe nyúlt és a legközelebbi kötegből kihúzott egy bankót. Valóban ötszázas volt. Munkásruhájának a zsebébe gyűrte a pénzt. Egy mozdulattal visszanyomta a meglazult oldalkárpitot, s szinte futólépésben ment a javítandó kocsihoz. Társa éppen akkor tért vissza a műhelyből.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a szerelem órái
A ​hazai olvasók többsége jól ismeri már Hódot, polgári nevén Balassa Pétert, a minden hájjal megkent, jó kedélyű és kemény kötésű nyomozót. A Mattyasovszky-Kulcsár páros újonnan megjelenő könyvének is ő a főhőse. Véres kalandokba bonyolódik, bestiális kegyetlenségű bűntények nyomába ered, egy hidegvérrel gyilkoló nemzetközi bűnszervezet felszámolásán dolgozik kollégáival és az Interpollal együttműködve, miközben inkognitóját mindvégig megőrzi. Rejtélyes halálesetek a szépségszalonban, leánykereskedelem, rivális bűnbandák véres összecsapása, tűzharc, szerelem, leszámolás- minden megtalálható ebben a könyvben, amit egy átlagon felüli krimitől az olvasó elvárhat.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a háromkirályok
A ​halott arcra borulva feküdt a betonon. Egyik lába kissé behajlott, jobb keze hosszan előrenyúlt feje mellett, míg a másik a teste alá szorult. Úgy látszott, mintha éppen kúszni akarna. Fekete orkán-lemberdzseket, sötét pantallót és vastag talpú bakancsot viselt. Hátán vállraszíjazott, horpadt hátizsák volt. A kísérő hamuszürke arcán páni félelem tükröződött. - Gyere, pucoljunk innen - mondta. - Miért? - Még ránk kenik az egészet. A vezető elképedt. - Meg van őrülve? - nézett társára. - Azt fogják mondani, hogy mi ütöttük el. - Hogy én elpucoljak?! - ordította a vezető. - Miért?... Nem vagyok bűnös. Rátaláltam, ennyi az egész!... Húsz éve vezetek, még soha senkit nem ütöttem el. Azt hiszed - mutatott a tehergépkocsira -, hogy ez egy játékautó? Egyszerűen zsebrevágod és átvágsz gyalogosan a földeken, míg nem találsz egy másik utat, amin aztán elpucolhatsz? Mi?... Tisztára meghülyültél! - Félek nyögte a kísérő. Félrement és hosszan öklendezett. A gépkocsi irányjelzője változatlanul pislogott. A vezető felmászott a fülkébe és elfordította a kapcsolót. A reflektort viszont égve hagyta. Később tanakodni kezdtek, hogy mitévők legyenek.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és fején kalap
Megfordult, ​hogy újra elinduljon, de nem látta Ninát. Hiába kutatta a szemével, hiába nézett jobbra-balra, a lány eltűnt. Maple önkéntelenül is valami fedezéket keresett. Mégis tőrbe csalták volna? Figyelmeztették Rómában, a kolumbiaiak is meg akarják szerezni az árut. S ahogyan megölték Francescót, úgy... Ez pedig ideális hely egy gyilkossághoz. A környéken senki. Egy élőlény sem. Egy tanú sem. Csak a halottak. Azok pedig, valóban... - As silent as the grave... - dörmögte. - Hallgat, mint a sír... Leguggolt az egyik sírhant mögé. És várt. Mozdulatlanul, mintha ő lesne a vadra, s nem is ő lenne az üldözött. Egy-két perc múltán azonban hirtelen előbukkant Nina. Tanácstalanul nézegetett körbe. Nem vette észre Maple-t. - Uram - kiáltania kellett volna, de valami visszafojtott furcsa hang jött ki a torkán. - Uram... Hol van? Az angol nem válaszolt. Nina azonban elindult az ösvényen, vissza a mecset felé. Pár lépés után meglátta Maple-t. Néhány pillanatig egymásra meredtek. A lány szólalt meg. - Várják már, uram. Maple lassan felemelkedett. Ebben a pillanatban éles csattanás hallatszott.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​nem alkuszik
Lélegzetelállítóan ​izgalmas kalandok, fordulatos cselekmény, hidegvérrel elkövetett gyilkosságok, bravúros nyomozás - ezekkel találkozik az olvasó ezekben a Hód-történetekben, amelyek ezúttal második kiadásban látnak napvilágot, két történet egy kötetben. A történetek középpontjában egy tehetséges és fiatal elhárítótiszt áll, akinek a fedőneve Hód, s aki bámulatos vakmerőséggel, élete kockáztatásával is, szegődik nyomába kémeknek, gyilkosoknak, csempészeknek. Mer kockáztatni és nyer. Alapelve: a szerencse is a bátrakat segíti.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a megsemmisült nyom
"Az ​erkélyajtó felé fordított fotelben egy férfi ült... Háttal a bejáratnak. Cicero azonnal rászólt, négy nyelven is megismételte. - Ne mozdulj, mert lövök! - zakója zsebébe dugta a kezét, s úgy tett, mintha pisztolyt tartana. A hívatlan látogató nem mozdult. - Tartsd fel a kezed! Semmi. - Tartsd fel a kezed, érted? Semmi. Cicero a fotelhez óvakodott, s bal alsókarjával, hátulról átfogta a férfi nyakát. - Na, hadd lássam, ki vagy... - Lassan eléje lépett. S szinte visszahőkölt a megdöbbenéstől. Nem férfi volt, hanem egy rövidre vágott hajó nő. Amikor elengedte a nyakát, előrebukott a fotelból a szőnyegre. Halott volt."

Mátyás István - Korona ​a reklámszatyorban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Révész Gy. István - Az ​izgága bébi
Kedves ​olvasó, készülj föl rá: ebben a detektívregényben keresve sem találhatsz gyilkosságot, banditát, de még csak detektívet sem. Haláleset persze akad, bűnügy is, no meg két belügyi tiszt is megteszi a hagyományos "főfelügyelő" helyett. De mennyire! Ugyanarról van itt szó, mint Hirosimában, Nagaszakiban volt. Atomról, sugárzásról. Csak kicsiben. Egy nagyobbacska disznóbőr táskában. (És sajna - szerzővel együtt esküszünk rá! - a történet magva igaz: itt történt Budapesten.) A hihetetlennek tetsző bonyoldalmat egy bébi izgága viselkedése indítja el. Elárulhatjuk: a bébi nem hónapos csecsemő, ó nem, korántsem... S ha már árulkodunk, azt is megjegyezhetjük, hogy a szerző, Révész Gy. István nem először fogott tollat azért, hogy a bűnügyi regény műfajába ártsa magát. A felszabadulás előtt tucatnyi sikeres detektívregényt írt, csak éppen nem a saját nevén, hanem hangzatos - angol - álneveket. Ideje, hogy regény, szatíra, dráma után ebben a műfajban is bemutatkozzék saját nevén. E történet egy atomtudós, két belügyes tiszt meg egy HKI-villanyszerelő okoznak egymásnak roppant kellemetlenségeket, az olvasónak pedig mulatságos és sok-sok művészien adagolt izgalmat.

Kristóf Attila - A ​feledékeny gyilkos
Augusztus ​17-re virradóra G. város rendőrkapitányságnak akváriumában a tengeri sügér soha nem látott erővel foszforeszkált. Vércseppként izzott, tüskéit felmeresztve, körbe-körbe keringett az üvegfal mentén. - Rohadt éjszaka - dörmögte Bence őrmester. - Én mondom, rohadt éjszaka. Néhány száz méterrel arrébb, a bódéba, amelyben Lotár János (ismertebb nevén Pinty) az éjszakai zivatar előtt keresett menedéket, már beszűrődött a hajnali derengés. Halvány sugarak vetődtek Pinty csupasz mellkasára. Pinty fesztelen könnyedséggel oldalt fordult. És akkor közvetlen közelről megpillantotta a nyitott szemmel rátekintő arcot. És lejjebb a nyakon, a fojtogató ujjak elfeketült nyomát... És G-ben néhány perc múlva megkezdődött a - később már-már kilátástalannak tűnő - hadjárat a titokzatos fojtogató ellen, aki eleinte csak fiatal, szép nőkre vadászik, de később már középkorú asszonyok és 8-10 éves kislányok után is kinyújtja a kezét. A nyomozásban fontos szerepet játszik egy farmernadrágos kriminálpszichológus, egy konyakosüveg, egy büntetett előéletű egyén (ismert nevén Pinty), egy másodéves színinövendék, egy kisfiú megkopott fényképe, valamint Bence őrmester zseniális megfigyelése a pirosan villódzó sügérről és a kéken foszforeszkáló ezüstkárászról...

Mattyasovszky Jenő - Hód ​küldetése
- ​Baj van! - vakarta meg az üstökét a sofőr. - Kevés a szemét, nem teljesítik a normát - vigyorgott Török Feri. - Nem, de az igazgatóság utasítást adott, hogy írjuk össze, melyik házban van kazán - pattogott a sofőr. - Értesíteni akarják a rendőrséget. - A rendőrséget? - képedt el Szabó. - Igen. - A sofőr körülnézett, majd halkabbra fogta a hangját. - Állandóan ezt a területet járjuk, és a jó múltkor a mi kocsinkból kiürített szemétben emberi csontokat találtak. Szabónak leesett az álla. - Emberi csontokat? - Bizony. A guberálók fedezték fel. Mielőtt a szemetet összekaparják és prizmába rakják, átguberálják. A KÖJÁL-tól éppen kint volt egy orvos. Annak megmutatták a megégett csontot. Azt mondta, lábszárcsont, méghozzá emberé. Az orvos azonnal kihívta a vállalatunk vezérkarát. Mindenki ott nyüzsgött. Újra átvizsgálták az aznapi szemetünket. Még több apró csontot találtak. Azt mondta az orvos, ezek is embertől származnak. Most összeírjuk, hogy melyik házban van a területünkön kazán. A vezérkarunk ezt továbbítja majd a rendőrségnek. A többi az ő dolguk. Lehet, hogy valahol gyilkosság történt - mormogta Szabó.

Falus György - A ​bűn bábui
Kis ​Teréz gépkocsija - egy 1600-as Lada - viszonylag távolabb állt a többitől. Futva érkezett oda, és beugrott a kocsiba. Még jóformán el se helyezkedett, amikor valami hideget érzett a tarkóján. Meg akart fordulni, de egy határozott hang szólalt meg mögötte: - Ne nézzen hátra! Azt teszi, amit mondok! - Mit akar? - Indít és kimegyünk a ligetből. Semmit ne merészeljen tenni, mert meghúzom a ravaszt és magának vége! - Merre menjünk? - Azt menet közben mondom meg! - Feltehetem az övet? Ahogy látom, mind a kettőnkre nézve jobb. - Tegye! - ezzel Teréz keze a biztonsági öv után nyúlt, de még jobban érezte tarkóján a pisztoly csövét. Lekapcsolta az övet és az ülés melletti helyére dugta. Feje egy pillanatra se mozdult, így a kocsiban hátul ült, nem követte a keze mozgását. Amint be akarta illeszteni, szándékosan mellé dugta, és megint megkísérelte. Tudta, hogy az első tovább ülésen fekszik a rádiótelefon mikrofonja, egy mozdulattal megnyomta az adás gombját. Érezte, hogy sikerült. Bízott benne, hamarosan keresik, mert késik, és akkor meghallják, amit beszélnek. - Indítson! - hangzott a parancsoló hang.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a rémült kísértet
"- ​Figyelj rám! - kezdte elkomorult arccal. - Azzal aki a pénzt küldte, én is beszéltem... Aztán bekerültem a sittre... Úgy gondoltad, esetleg megdöglök ott... Vagy elfelejtem... Add ide a pénzt, utána a szemétségedért kapsz tőlem egy jókora frászt, és tíz percet, hogy felkészülj a papírokra vonatkozó gyónásodra. Mert ugye, van még más elszámolnivalónk is... Turcsányi arca hirtelen megváltozott. Valami átsuhant rajta, ami elsimította a félelem torzításait. A háta mögött, alig karnyújtásnyira egy szilikonos spray állt. Azt kellene elérni. Szabót meg lehetne vele vakítani. Ha csak egy percre is, nyert ügye van... - Jó... jó... Én nem akarok vitatkozni veled - mondta lassan, vontatottan, s közben a spray felé húzódott -, de azt hiszem, nem is az a lényeg, hogy becsaptalak-e, hanem hogy megkapd a pénzt... Nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni... Csak egy kis idő kell... Turcsányi lassan emelkedett fel a fotelból, úgy tett, mintha nyújtózni akarna, de egy szempillantás alatt megfordult, elkapta a sprayt, s megnyomta a gombot. A szilikonos olaj nagy erővel csapódott Szabó fejére. Turcsányi diadalmasan ordított. Szabó lőtt. Szinte célzás nélkül."

Mattyasovszky Jenő - Hód ​visszaüt
Az ​énekesnő hangjában nem volt öröm, amikor beleszólt a kagylóba: - Mi bajod van? - Talán már telefonálnom sem szabad? - Tudod, nem erről van szó ... - Akkor miért mondtad? - Mert ha váratlanul hívsz, mindig valami marhasággal rukkolsz elő ... Most mi az új sztorid? A kagylóba belehallatszott a bárpultnál ülők csevegése. Egy férfi szólt valakihez. A lány a főpincér hangjára ismert. - Nos? - szólt serkentően az énekesnő. Nánási Andrea tömören azt mondta: - Megtámadtak ... Amaz meglepett hangot hallatott. - Micsooodaa? - hitetlenkedett. - Megtámadtak. - Hogy a fenébe történt? És ki támadott meg? ... Kinek nyitottál ajtót? - Nem otthon történt. - Hol a fészkes fenébe csámborogtál? Nánási Andrea hosszan hallgatott. Tudta, hogy a válasz vihart kavar.

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a lisszaboni futár
... ​Bán kissé oldalt lépett, és ekkor vette észre a lába oldalából kimeredő hegyes tárgyat. Sejtette, mi lehet az. Mikor közelhajolt, látta, nem tévedett; egy kés nyele rajzolódott ki a sötétben. Elég nagy szerszámnak látszott. A helyzete elárulta, hogy a ládában alvó Pongráczot kívülről szúrták le, méghozzá egyetlen határozott bökéssel. A hátát célozták meg, a szív tájékán. Persze, előbb a kést kellő helyre, a deszkák közötti résbe illesztették. Bán Géza öngyújtóját kézben tartva egy kis erőfeszítéssel benyomult a két láda közé, hogy közelebbről szemügyre vegye a gyilkos szerszámot. Az egy pillanatra felvillanó fény elég volt ahhoz, hogy a fanyélbe vésett nagy F betűt meglássa. Miközben kiküszködte magát a ládák közül, a halott ember oldalra dőlt, a kés koppanva a földre esett. Bán halk szitkot morzsolt a foga között. Éppen felegyenesedett, már fordult volna hátra, de egy fojtott hang megálljt parancsolt. - Maradjon úgy, fegyver van nálam ...

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a fura ötlet
"A ​zajra a férfi hátranézett. A fejére húzott női harisnyán át szinte világítani látszott a szeme fehérje. Felismerte, honnan fenyegeti a veszély. Ellökte magától a térdelő fiatalembert, és máris támadott. Loch tenyerének az élével a támadó orrnyergét célozta meg. Már elindította az ütést, amikor valamire rálépett a padlón, és a lába megbicsaklott. Ez csökkentette ütésének erejét és célt tévesztett, a magas férfit a vállán találta el. Így is megtorpant, és a szűk előszoba falának tántorodott. Loch egy szemvillanás alatt visszanyerte egyensúlyát, és készen állt a támadásra. Amaz megérezte az ütésből, hogy emberére akadt, gondolt egyet, és kiviharzott az ajtón. Lépései dübörögtek a lépcsőn, majd teljesen elhaltak. Loch megkereste a villanykapcsolót és felkattintotta. A fiatalember valamelyest már magához tért, hátát a falnak vetve állt, és a levegőt kapkodta. Fején, a halánték felett hatalmas zúzódás látszott, fél arca csupa vér volt. Valamit mondott, de azt nem lehetett érteni."

Mattyasovszky Jenő - Hód ​fogságban
Kis ​szünet következett a beszélgetésben. A sánta és a sörhasú elfeküdt a fotelban, belőlük sem lehetett látni semmit. Fehér füst tekergőzött a plafon felé, mintha ez jelezte volna, ők is ott vannak. - Maga eléggé benne van a szarban - szólalt meg újra a főnök. - Sikerült megszöknie, szinte hihetetlen módon .... Ezzel bebizonyította, hogy nagyon ügyes. De a rendőrök keresik. Ma reggel már hatszor hallottam a személyleírását a rádióban... Elhatároztuk, hogy mi segítünk magának...De még nem tudjuk pontosan, kicsoda maga. Mint ahogyan a rendőrök sem tudják, mert nagyon okosan hallgatott... Csakhogy ez nálunk nem módszer. Itt beszélnie kell. És úgy vigyázzon, mindent ellenőrizni fogunk... Egyetlen hazugság, s valamelyik éjszaka kitesszük a rendőrkapitányság előtt, Budapesten persze... Ha igazat mond, akkor nem lesz baj... Akkor találunk magának olyan munkát, amiből meg is gazdagodhat... Én ennyit akartam mondani...

Mattyasovszky Jenő - Hód ​és a picike ember
Tal ​összeszedte magát, nagyokat szusszantott, s lassan a zsebe felé nyúlt. - Na, elég volt már a játékból! Mivel vádolsz te engem? Azzal, hogy becsaptalak? A picike ember rezdülés nélkül tartotta a revolvert a két férfi felé. - Azzal... S ami még rosszabb, nem csak engem... Határozottan kértem, hogy mondd el barátainknak az ügyet, és csak akkor csináljuk, ha ők is egyetértenek vele. Megtetted? Tal felnevetett. - Hát ez a bajod? - Ez, Alberto. És kérlek, ne nevess, mert én most nem viccelek. - Jó. Tehát komolyan - Tal mintha zsebkendőt akart volna elővenni, a zsebébe nyúlt. A keze még nem érte el a revolvert, amikor Fabo rákiáltott. Vedd ki a kezed, mert lövök! Hallod?! - Igen! - kiáltotta Tal, és ő már tüzelt is.

Mattyasovszky Jenő - Kulcsár Ödön - Hód ​és a szoknyák titka
Ne ​tartson engem árulónak. Az történt, hogy ránk lőttek... És én életben maradtam... - Látja, éppen ez szól maga ellen. Mert, ahogy mondani tetszett, odakanyarodott egy autó közvetlenül maguk mellé, egy nő célzott és lőtt. Csodálatos módon csak Silzet találta el, magán egy karcolás sem esett. Nem furcsa ez? - Én a túloldalon ültem... - Én meg itt, az íróasztal előtt. Sem magának, uram, sem nekem nem lett semmi bajom. Érdekes, nem? - Önnek, uram, nem is lehetett volna, de én is feküdhetnék most holtan, mint Silz. Nem tudom, ki az, aki ránk lőtt, azt sem, hogy miért. Én úgy gondolom, a rendőrségnek ehhez semmi köze. Én azt sem tudom, miért kell figyelnünk azt az urat, de ez nem is tartozik rám. Én az önök alkalmazottja vagyok, azt teszem, amit parancsolnak. Az öreg férfi maga elé tette a revolvert az asztalra. - Folytassa... Mondja csak ki, ami a begyében van. - Nincsen, uram, semmi... Csak... Azt teszem, amiért fizetnek. - A rendőrség is fizet. Ezt mindenki tudja. - Lehet, hogy fizet, de nem nekem!

Kollekciók