Ajax-loader

'kulturális antropológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Fiáth Titanilla - Börtönkönyv
Milyen ​valójában az élet a rácsok mögött Magyarországon? Fiáth Titanilla könyvében saját börtönpszichológusi munkája alapján a börtön belső világát mutatja be, azokat az íratlan szabályokat, amelyek meghatározzák, kiből lesz „menő” és kiből „csicska”, ki ehet asztalnál és ki alhat alsó ágyon. Megtudhatjuk, miért írnak filccel Hugo Boss feliratot a rabruhákra, és hogyan dekorálják a tiltás ellenére is a celláikat a fogvatartottak, hogyan élik meg a szexualitást és az idő múlását, hogyan főznek, pletykálkodnak - vagyis hogyan próbálnak boldogulni és egyéniségüket, sőt szabadságukat megőrizni a börtön zárt, korlátozott világában.

Pic-1
elérhető
43

Kepes András - Világkép
Mi ​végre vagyunk a Földön? Miért szeret és miért gyűlöl az ember? Megérthetjük-e egymást valaha? Mi jön a halál után? Mi a jó és mi a rossz? Mit jelent a szabadság? És a szerelem? A család? Ezekre a kérdésekre megannyi jó választ adhatunk, de csak az igazán jó kérdések maradnak meg örökre. Néha egy rosszul feltett kérdésre is van okos válasz, ha sikerül elhajolni a kérdés elől. Ebben a könyvben életem, találkozásaim, olvasmányaim apró darabkáiból próbálom összeilleszteni magamnak azt a lélekvesztőt, amin mint Afrika partjairól a fuldokló menekültek átvergődünk a 21. századba. Valami ilyesmi, azt hiszem, a világkép. Mindenkinek van világképe, legfeljebb még nem rakta össze tudatosan az ismereteiből, félelmeiből és a reményeiből. Meg mások világképeiből, amelyek halomban hevernek bennünk, és irányítanak anélkül, hogy tudnánk. Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár három nyelven, Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben végezte általános és középiskolai tanulmányait. Későbbi munkái és televíziós pályafutása (így pl. Világfalu című sorozata) során is rengeteg tapasztalatot gyűjtött a különböző kultúrák egymáshoz való viszonyával, a beilleszkedés nehézségeivel kapcsolatban. Jelen kötete egyfajta GPS-ként segít eligazodni az olvasónak zűrzavaros világunkban.

Vidacs Bea - Egy ​szebb jövő képei
A ​szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők. A tizenkét év történelmét magába foglaló vizsgálat lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük a politikai attitűdök és értelmezések változását egy olyan időszakban, amikor az ország az egypártrendszerről a többpártrendszerre tért át, és amelynek során az 1990-es évek forradalmi lendületét egyre erősödő politikai kiábrándultság követte.A mű a sporton túlmutatva olyan, az antropológiai vizsgálódás szempontjából fontos kérdéseket boncol, mint a posztkoloniális állapot természete,a kameruniak viszonya a hatalomhoz és a hatalomból való kirekesztettséghez,valamint a korábbi gyarmatosítókhoz, az identitásformálás különböző szintjei a helyitől az országoson és a kontinentálison keresztül a globálisig. A könyv a kulturális antropológia és az Afrika iránt érdeklődők mellett a futballrajongók számára is érdekes olvasmány lesz. Vidacs Bea egyetemi tanulmányait az ELTE néprajz–angol szakán végezte (1975–1981), majd tanulmányait az Egyesült Államokban folytatva a City University of New York Graduate Center Kulturális Antropológia tanszékén szerzett PhD-fokozatot. Magyarországon és Kamerunban végzett terepmunkát.Az Egyesült Államok különböző egyetemein tanított, emellett Fulbright-ösztöndíjasként az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékén, a „Marie Curie Actions” keretében pedig két évig a PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékén is oktatott.

James G. Frazer - Az ​aranyág
"Frazer ​a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. ... Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás - a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának - nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot... ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is."

Edward T. Hall - Rejtett ​dimenziók
Egy ​nálunk még kevéssé áttekinthető, érdekes tudományág, a proxémika a tárgya ennek az igen olvasmányos és egyben tanulságos kis könyvnek. A Hall által képviselt tudományos vizsgálati irány az élőlények s különösen az ember távolság- és tér-érzékelésével, a társaitól való távolságtartás - a proximitás - fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és kulturális és főleg a művészetre gyakorolt következményeivel foglalkozik. A szerző - aki kiváló antropológus - eredeti, szórakoztató ismeretterjesztő írónak is bizonyult. Könyvünk témája tehát: a tér "rejtett" sajátosságainak érzékelése és ennek a jelentősége az egyes emberek, csoportok, kultúrák, kisebbségek életében. Az amerikai nagyvárosok és az európai népek, valamint a kelet-európai közösségek életformáinak szimpatikus szembeállításával számtalan érdekes, néha meghökkentően érzékletes példával bizonyítja a megapolisok elrettentő ridegségét. Mély humanizmus és kitűnő humor árad soraiból, amidőn az amerikai nagyvárosokba özönlő Puerto Ricó-iak, négerek "gettóiról", az arabok, a németek és franciák emberi érintkezési formáinak - percepciók különbözőségével magyarázott - furcsaságairól ír. Néhány észrevételén talán a mi városépítési terveink készítőinek is érdemes elgondolkodniok. Szalai Sándor professzor előszava - marxista szemléletünk szerint - "helyére teszi" az etológiai szemléletmód helyenként vitatható mértékű antropológiai alkalmazását.

Mario Vargas Llosa - A ​beszélő
A ​világhírű perui szerző életműsorozatában ezúttal 1987-ben (magyarul 1993-ban) megjelent "indiánregényét" jelentetjük meg: a gazdag életmű egyik legkülönösebb, legvarázslatosabb darabját. A történet jórészt a perui Amazónia mélyén játszódik, egy időtlen idők óta fennálló, a természettel tökéletes összhangban lévő s ma is ősi körülmények között élő indián kultúrában. Az írást nem ismerő macsigengák között a "beszélő" az, aki történeteivel a létezés és a kultúra folyamatosságát és a közösség összetartozását biztosítja. Amit törzsükről, a múltról, a világról meg a túlvilágról tudnak, azt a "beszélőtől" tudják: az örökké vándorló, az amazóniai őserdőben szanaszét kószáló népnek ő az élő emlékezete, szótára, mesetára, hírügynöksége. S szól a történet a szerző egyik ifjúkori barátjáról is, akinek arcát szörnyű folt csúfítja el, s elhatározza, hogy a macsigengák közé költözik, és "beszélő" lesz. A regény másik színhelye a távoli, kifinomult Firenze, ahol az író visszaemlékezik a perui őserdőre, a macsigengákra és hajdani barátjára. A kultúrák közti szokatlan viszonyokat különleges nyelvi leleménnyel ábrázoló szerző, aki a spanyolt mintegy a törzsi indiánok szemléletmódjához igazítja, egyben számára mindig is kínzó kérdéseket gondol végig ebben a regényében: szól a "beszélő" (s így áttételesen az író) felelősségéről, s arról is, lehet-e, szabad-e civilizációnkat ráerőltetni az "elmaradott" kultúrákra.

Rainer Köthe - Signe Seiler - Az ​ember
Honnan ​származunk? Mi a kultúra? Hogyan keletkeztek a városok? A könyv szerzői az emberré válás folyamatának jelentős állomásait írják le – az ősembertől a modern városlakó emberig. Az olvasó megismerheti a művészet, a technika és a tudomány jelentőségét az emberiség életében és betekintést nyerhet a világvallások alapelemeibe vagy a törvények rendszerébe is. Antropológiai, történelmi és néprajzi ismeretekkel gyarapítja ez a kötet az olvasókat, s így jobban megérthetjük a jelent, amiben élünk és könnyebben elképzelhessük a jövőt.

Jared Diamond - A ​harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
A ​legtöbb embernek első hallásra rejtély Diamond könyvének címe: "A harmadik csimpánz tündöklése és bukása". Az emberszabású majmok közül valószínűleg ismeri az orángutánt, a gorillát, de hogy háromféle csimpánz is létezne, ez különös. A tájékozottabb biológus hallott talán már a csimpánzok két jól megkülönböztethető fajáról, arról, hogy a közönséges csimpánz mellett létezik egy törpe csimpánz is. De mi vagy ki az a harmadik? Megdöbbentő, sokak számára elfogadhatatlan állítás: Mi vagyunk! A molekuláris biológia sok meglepő eredményt produkált már. Ezek közül kiemelkedő az a megállapítás, hogy a DNS-be írt genetikai programunk 98,4%-ban megegyezik a "másik két" csimpánzéval. A szerző arra kíváncsi, hogy mi volt ez a csekély 1,6%-os genetikai változás, ami ilyen fantasztikus sikert tett lehetővé fajunknak a Föld teljes benépesítésében, meghódításában és tönkretételében is - utóbbival potenciális bukásunkat is előre vetítve.

Mircea Eliade - Az ​örök visszatérés mítosza
Az ​1949-ben írott mű az archaikus társadalomban élő és a modern ember világmindenséghez fűződő viszonyát tárgyalja. Az archaikus ember egyetlen olyan mozdulatot nem tesz, amelyet korábban ne tett volna már egy felsőbb szellemi lény, egy démon, egy istenség. Élete így mások cselekedeteinek szakadatlan ismétléséből áll. Ezáltal a mindenséghez kötődik, melynek "történelmét" végtelen szertartásokban éli át újra meg újra, s melyhez az idő szokványos folyásáról megfeledkezve, örökké visszatér.

Herman Wouk - Én ​Istenem
Ki ​ne ismerné Herman Woukot, a neves színműírót, több világhírű bestseller szerzőjét? Mindenki ismeri. És azt ki tudja, hogy Herman Wouk szombattartó, kóser, hithű zsidó? Ezt senki sem tudja. Márpedig e könyv megjelenésében rendkívül fontos szerepet játszik mindez. Ez a tény ugyanis nem közismert. Más oldalról viszont éppen ez a tény - nevezetesen, hogy egy világhírű kortárs író vallásos zsidó lehet - bír különös jelentőséggel: ezért fontos, hogy elterjedjen a köztudatban. A magyarországi köztudatban. Miért fontos ez? Azért, hogy a magyarországi zsidók megtudják, érzékeljék: egy hűséges amerikai állampolgár, aki angolul írt könyveivel tett szert – nem is kis – hírnévre, lehet egyúttal öntudatos, identitásához hű, vallásához ragaszkodó zsidó is. A konklúzió magától kínálkozik: ha Amerikában létezhet ilyen, akkor nincs oka, hogy Magyarországon ne létezzék... A nem zsidó olvasó "első kézből" származó ismereteket szerezhet az amerikai társadalomban élő zsidókról, és tanulságos következtetéseket vonhat le itteni zsidó barátaival és ismerőseivel kapcsolatban. Wouk írja könyvéről: "Úgy gondoltam, annak a – talán néhány ezer – zsidó testvéremnek írom, akik szeretnének többet tudni a hitről, de nem járatosak a héberben, vagy nincs idejük, hogy elolvassák az alapműveket. Ehelyett szabálytalan útmutató és kézikönyv lett belőle zsidók és keresztények számára. Ezért kapta... A zsidó életforma alcímet. ... Azoknak írtam ezt az őszinte könyvet, akik keresik... az Utat, s azoknak, akik csak kíváncsiak rá: mindenkinek, aki szeretne pontos és igaz képet alkotni örök népünkről." Herman Wouk a zsidó népre gondol, amikor azt írja: "népünk"...

Aleksander Lech Godlewski - A ​déli tengereken
Aleksander ​Lech Godłewski, lengyel Óceánia-kutató érdekes világ, a Fidzsi-szigetek, Szamoa, a Tonga-szigetek, a Hawaii-szigetek és Tahiti népeit, életüket és szokásaikat mutatja be az olvasónak. Több ízben járt Óceániában, e műve nem szokványos útleírás, inkább sok ismeretet adó, de egyúttal olvasmányos néprajzi tudósítás. Vannak, akik a nyugati országokból menekülve itt keresik, Polinézia szigetein a boldogságot. Erről is szól a szerző. Emberek - szokások Óceániában: ez a könyv zárófejezete.

Geraldine Brooks - A ​vágy kilenc része
Az ​ausztrál-amerikai újságírónő páratlanul érdekes dokmentumregénye bepillantást enged a világ leggyorsabban terjeszkedő hagyományos vallásának, az iszlámak legrejtettebb titkaiba: az iszlám asszonyok egészen különleges világába. Néhol mulatságosan, máskor véres komolysággal, de mindig tényszerűen, elfogulatlanul és mélységes együttérzéssel tudósít a mohamedán nők európai szemmel idegenszerű mindennapjairól. Az írónő a könyv lapjain arra keresi a választ: miféle politikai, kulturális és vallási erők alakítják ezeknek a fátyol mögé rejtett nőknek az életét. A viszonylag felvilágosult Egyiptomtól a háborús Kurdisztánon és Eritreán át a palesztin menekülttáborokig, a szigorúan fundamentalista Iránig igazhitű asszonyok ezernyi problémájával ismerteti meg az olvasót, miközben olyan izgalmas kérdések létjogosultságát taglalja, mint a gyermekházasság, a női nemi szervek megcsonkítása, a többnejűség, de megtudhatjuk azt is, hogyan élt ezerháromszáz éve Mohamed próféta és féltékenykedő, veszekedő, népes háreme, vagy hogy mennyiben igazolja - vagy nem igazolja - a Korán a nők mai elnyomását.

Forrai György - Miért ​lesték meg Zsuzsánnát a vének?
Kultikus ​gyógymódok, legendák - mai szemmel. Ez a kis kötet olyan építmény, amelynek építőanyaga a Biblia és más kultúrtörténeti források, s kötőanyaga a biológia. A fölhasznált bibliai fordítások különböző helyekről származnak, néha az eredeti szöveg szolgált alapul egy-egy téma kifejtéséhez. S nem kíván egyik fejezet sem tudományos mű képében tetszelegni, csupán néhány gondolatot közreadni arról, hogy a régmúlt időkben élt ember örökérvényű igazságoknak és soha igaz nem volt mítoszoknak hódolt. És arról, hogy ez ma sincs másképp.

Kunt Ernő - A ​halál tükrében
"Napjaink ​embere váratlanul, felkészületlenül kerül szembe a halál kihívásával. Vannak, akiket előrehaladott koruk késztet a szembenézésre. Vannak, akik életük valamely tragikus fordulatában kerülnek szembe a halállal - s más kiutat nem találva -, önként választják azt. Mások végzetes betegségben szenvednek, s előre tudva sorsuk megváltoztathatatlanságát, maguk készülnek fel annak elfogadására. ... Mindahányan magukra hagyatva állnak szemben a halállal. A kultúra nincs segítségükre. S hányan vannak, akik nem is igénylik a segítséget, akik a halált életüktől idegennek tekintik, s kizárják vélekedési körükből! S hányan, akik az utolsó pillanatban kétségbeesetten kapkodnak segítségért, de kulturális űrbe kerülve meg nem kaphatják azt! Sokaknak a véggel szemben valamely vallás ad nyugalmat. Néhányaknak a filozófia tanításai. A legtöbben azonban védtelenek. E védtelenség megszüntetésére, a kimondatlan igények kielégítésére alakult ki napjainkban a halál iránti érdeklődés felerősödő - ha úgy tetszik - új iránya. Tudomány, de hitet kíván. Embernek emberhez való közelebb kerülését szolgálja, de intézményeket állít, specialistákat nevel. Mégis: őszinte igyekezettel kívánja bekapcsolni a halálra vonatkozó ismereteket korunk kultúrájába."

Losonczy Anna - A ​szentek és az erdő
Losonczy ​Anna Belgiumban élő magyar etnológus, aki hosszú ideig tartózkodott Kolumbia csendes-óceáni síkságain. Itt, a világ egyik legcsapadékosabb vidékén, a folyók és a mangróvemocsarak mentén élnek azoknak az afrikai rabszolgáknak a leszármazottai, akiket a 16. századtól kezdve hurcoltak be ide a kereskedők. A területet az őshonos emberá indiánokkal osztják meg, akiket vadembereknek tartanak - e kifejezésben a megvetés és a csodákat egyszerre van jelen. Az indiánok a föld természetadta urai, akik művelésre "átengedték" az irtásokat, a feketék viszont úgy gondolják, a föld azé, aki megműveli... Ünnepek során találkozik ugyan a két csoport, de nem olvad össze egy közösségbe. Nyelvi érintkezésükben a legegyszerűbbre szűkített spanyol nyelvet használják, a cselekvésekre alkalmazott főnévi igenevek az elkerülhetetlen kommunikáció személytelenségét hangsúlyozzák. Losonczy Anna élethű leírásában megismerkedhetünk az itt egymás mellett élő kultúrák mindennapjaival - a környezethez és az aranyhoz való viszonyukkal, szentjeikkel és rítusaikkal, gyógyítóikkal és sámánjaikkal, hiedelmeikkel és mitológiájukkal - s a keresztény kultúra meghatározó jelenlétével is. E közösségek antropológiai vizsgálatának következtetései a mai Közép-Európának is tesznek fel aktuális kérdéseket.

Nigel Barley - Egy ​zöldfülű antropológus kalandjai
Afrikában ​töltött első évéről írott őszinte, mulatságos és kihagyhatatlan, lefegyverzően tiszteletlen beszámolójával Nigel Barley bepillantást enged egy szociálantropológus mindennapjaiba, aki egy sár-kunyhóban ütött tanyát, hogy tanulmányozza a kameruni doajók szokásait, hiedelemrendszerét, életét. A szerző megtanulta az egyetemen, hogy hogyan kell terepmunkát végezni, de hamarosan kiderült, hogy a doajók mit sem tudnak arról, hogyan kell a terepmunka tárgyának viselkednie. Ezek a „Feljegyzések egy sárkunyhóból” kis híján odavesztek. A becses papírokat termeszek, kecskék, egerek, viharok és – Rómában, a hányattatások utolsó állomásán – tolvajok veszélyeztették, de éppolyan ellenállónak bizonyultak, mint a szerző maga. Nigel Barley a doajó nép körében töltött kameruni éveiről nem a megszokott tudományos és szakmai bennfentességgel számol be. Kíméletlen humorral és éleslátással jellemez bürokratákat, rendőröket, vám-hivatalnokokat, doajókat, amerikaiakat, németeket, franciákat – és angolokat is. A könyv szerzője Cambridge-ben modern nyelvekből diplomázott, majd Oxfordban folytatott antropológiai tanulmányokat és szociálantropológiából doktorált. Néhány évnyi tanítás után két évet terepmunkával töltött Kamerunban. Ottani élményei váltak The Innocent Anthropologist c. könyvének forrásául.

Margaret Mead - Férfi ​és nő
A ​két nem viszonyára vonatkozó megállapításait Mead a Férfi és nő című munkájában foglalta össze, részletesen taglalva az észak-amerikai helyzetet és összehasonlítva ezt az általa közelebbről tanulmányozott óceániai-indonéziai társadalmakban a férfi és nő viszonyának modelljével. Mead vizsgálatai bármennyire fontosak is voltak etnológiai szempontból, nemcsak a szaktudományoknak szólnak. A practical anthropology (gyakorlati antropológia) szellemében egész munkássága az észak-amerikai, továbbá a modern társadalom néhány alapkérdésének megoldását segítette elő. Kötetünk a Gondolat Kiadónál 1970-ben megjelent könyv újrakiadása, kiegészítve a Samoa című tanulmány eddig lefordítatlan fejezeteivel.

Boglár Lajos - Wahari
Wahari, ​a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadállatot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfele Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. AWahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

Philippe Descola - Gérard Lencloud - A ​kulturális antropológia eszméi
Az ​antropológia hatása a humán és társadalomtudományokra kétségtelenül ismertebb, mint azok a képzetek melyek révén ez a hatás érvényesül. Honnan erednek az antropológia eszméi? Részben az ember - mint társadalmi lény - természetéről, részben a történeti fejlődés törvényeiről kialakult nagy tantételekből, továbbá filozófiai ismeretelméletekből és a természettudományok kritikájából.

Diane Ducret - A ​tiltott rés
"A ​női nemi szerv, ez a civilizáció kezdete óta tiltott hús, a férfiak félelmeinek táplálója, a gyönyör és a születés eszköze, egyszerre gerjeszt vágyat és gyűlöletet. Mind a mai napig ki szokás átkozni, hol gúny, hol imádat tárgya. Amennyit bántják, annyit dédelgetik is, és mindig felelnie kell valamiért. Tiltakozására erőszak a válasz. Egész családok - sőt egy-egy egész nemzet - tiszteletének tárgya, máskor pedig sebészetileg némítják el, hogy ne tehessen szert túl sok szabadságra. A költők magasztalják, a festők másolják - az emberiség története a vulva törvényeiben és vágyaiban fogant. Miközben akaratát, vágyait és törvényeit hol a politika, hol a vallás, hol egyes férfiak próbálták előírni..." A fergeteges antik istennőktől a nácizmus és a G pont felfedezése közti összefüggésig, az ifjú Voltaire és az erényöv konfliktusától a Playboy és a Penthouse "fanszőrháború"-jáig: Diane Ducret, aki a történelmet női szemmel láttató könyvek szerzőjeként világszerte, így nálunk is nagy sikert aratott már, ezúttal bizony nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a női nemi szerv kultúrtörténetét írja meg. Választása telitalálatnak bizonyult: könyve magával ragadó szenvedélyű, mégis kifogástalanul dokumentált, lebilincselő olvasmány.

Barbie
elérhető
11

Linor Goralik - Barbie
Ha ​Barbie körül minden olyan kétségbeejtő lenne, amilyennek sokan állítják, akkor életének bő fél évszázada alatt civilizációnkat már rég elnyelte volna a pokol; ha viszont minden olyan jó benne, mint ahogy mások állítják, az emberiség rég a mennybe ment volna. A magam részéről azt szeretném, hogy könyvem olvasója egy egyszerű premisszából induljon ki: Barbie dolgai nem jók, nem rosszak, hanem bonyolultak. S éppen ez a bonyolultság, üzenetének állandó kettőssége az, ami a babát oly roppant érdekes témává teszi.

Claude Lévi-Strauss - Szomorú ​trópusok
Lévi-Strauss ​jó tizenöt évvel azután írta meg ezt a könyvet, hogy etnográfusként, az "utolsó érintetlen primitív népek" iránti romantikus vágytól hajtva nekivágott az Amazonas menti őserdőknek. Romantikus idill helyett azonban egyszer csak "saját mocskunkkal" találta magát szemközt. Talán ez is az oka, hogy később olyan távolságtartó megközelítést alkalmazott a társadalmi élet vizsgálatában. Mindenesetre ez a könyv nem csupán afféle etnográfus-útleírás, hanem sokkal több annál: összegző mű, melyben más utazások tapasztalatai is szerepelnek, és filozófiai értekezés is, hiszen már itt körvonalazódnak a Lévi-Strauss által megteremtett strukturalista módszer alapelvei. Végül, de nem utolsósorban széppróza: a korábbi századok filozófiai útleírásának legjobb hagyományait követő vallomás a világról. Korunk egyik legnagyobb antropológusa, Clifford Geertz szerint "ez az egyik legcsodálatosabb könyv, ami antropológus tollából valaha is született".

Újvári Edit - Bevezetés ​a kulturális antropológia történetébe
A ​Bevezetés a kulturális antropológia történetébe című oktatási segédanyag célja e kultúraelméleti tudományág legfőbb irányzatainak és törekvéseinek bemutatása. A teljesség igénye nélkül, a kiemelt antropológiai iskolák és irányzatok ismertetését az egyes irányzatok meghatározó kutatóinak munkássága, egy-egy művük, kiemelkedő eszméjük áttekintése követi. A művelődésszervező képzés céljaihoz igazodva elsősorban a kultúra sajátságait, lényegi vonásait középpontba helyező elméleti nézetek dominálnak, szemben a kulturális antropológia-kutatás módszertani és gyakorlati oldalaival. A kötetet az antropológiai irányzatok áttekintő táblázata, a legfontosabb antropológiai szakkifejezések magyarázata és szakirodalmi jegyzék zárja.

Urs Bitterli - "Vadak" ​és "civilizáltak"
Amióta ​- a felfedezőutak nyomán - érintkezés létesült Európa és a többi földrész között, nemcsak a többi kontinens, hanem Európa életét is átformálta az érintkezés számtalan gazdasági, politikai, kulturális és szellemi következménye. Igen nagy irodalma van a gyarmatosítás gazdaság- és politikatörténetének. Urs Bitterli - az egyoldalúság kockázatát is vállalva - főként a kulturális, szellemi hatásokról ír. A svájci kultúrtörténész minden eddigi feldolgozásnál mélyebben ábrázolja a kontinensek érintkezésének kétirányúságát is. Nemcsak arról ad számot, milyen nyomorító volt Európa hatása a mai "harmadik világra", hanem arról is, hogy milyen szellemi-erkölcsi folyamatok zajlottak le magában Európában a gyarmatosítás hatására. Különösen gazdag a könyvnek az európai felvilágosodás főműveit elemző része, de az érintkezés látványosabb csomópontjai is életre kelnek a könyv lapjain - a hajózás technikájától a térképészetig, az észak-amerikai indiánoktól a távol-keleti hittérítőkig...

Vanessa Baird - A ​szexuális sokféleség
Miért ​van az, hogy egyesek homoszexuálisok, mások heteroszexuálisok - sőt, sokan az azonos és a másneműekhez egyaránt vonzódnak, azaz biszexuálisok? Van-e a melegségnek külön génje? Miért érzi sok nő, hogy ő valójában férfi, és sok férfi, hogy igazából nő? Változik a világ, de ma is sokszinű: mig egyes országokban hivatalosan elismerik az azonos neműek életközösségét, máshol ugyanezért halálbüntetés jár. A Tények - Lényeg sorozat A szexuális sokféleség cimű kötete segit tisztábban látni a szexualitás szivárvány-zászlójának egyes szineit. Összefoglalja a leszbikusok, a melegek, a transzneműek rejtett történelmét, röviden bemutatja az orvostudomány és a pstichológia álláspontjait és eredményeit, a vallások, felekezetek viszonyát a szexuális sokféleséghez, valamint rövid áttekintést ad az egyes országok szexuális kisebbségekkel kapcsolatos törvényeiről. A sokágú témával kapcsolatos véleményekkel nem kell eleve egyetérteni - elsősorban ismerni kell őket, hogy saját álláspontunkat kialakithassuk. A könyv mindezzel olvasóbarát, egyszerű formában járul hozzá egy ősidők óta vitatott téma nyugodt, tényszerű átgondolásához.

Ágnes Al-Kurayshi - Az ​Ezeregyéjszaka folytatása
Ágnes ​Al-Kuraysi magyar újságírónő 1966 óta él Irakban. Könyve a magyar olvasók számára egy kevéssé ismert, egzotikusnak tűnő világról ad tudósítást. Irak népe szokásokban, nyelvben, törzsi és vallási tagozódásban igen színes képet mutat, az utóbbi évtized forradalmi átalakulásai azonban gyökeres társadalmi és életforma-változásokat idéztek elő, melyek még napjainkban is tartanak. A szerző rendkívül érdekes tapasztalatokra tett szert, elsősorban a sivatagi törzsi életet az iparimunkás-élettel felcserélő beduinok körében. Lehántva a jelenségek folklorisztikus burkát, a sokat szenvedett egyszerű emberek sorsának mély és hiteles ábrázolására törekszik. A kötetet a szerző szubjektív élményei és saját fotó-illusztrációi teszik még színesebbé, változatosabbá.

Jean Liedloff - Az ​elveszett boldogság nyomában
Venezuela ​dzsungeleiben egy fiatal amerikai felkeresi a ma is kőkorszaki körülmények között élő jekána indiánokat. Ezeknek a "vadembereknek" a szemmel látható boldog és kiegyensúlyozott élete lenyűgözi, és két és fél évet tölt el a törzsnél. Az ott töltött hónapok során egyre inkább az kezdi érdekelni, hogy mi az oka annak, hogy az indiánok annyival boldogabbak nálunk civilizált embereknél. Az első meglepő megfigyelése, hogy a jekánák nyelvéből hiányzik a munka kifejezés, és ezzel együtt mindaz, amit mi munka alatt értünk: a muszájból, erőfeszítések árán végzett tevékenység, kevés élvezettel. Számukra minden tevékenység öröm, a megerőltető tennivalók közben vicceket mesélnek egymásnak, és jókat szórakoznak. Minden tevékenységük közben saját jól-létüket növelik. Ha a szomszédos törzsekkel üzletelnek, a jó kapcsolat megőrzése mindig fontosabb számukra, mint a jó alku. Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemőkkel és a gyermekekkel való bánásmódban találja meg. A kontinuum (folytonosság) elve az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Az indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket, amelyeket a csecsemő magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve hordozókendőben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik, akár ébren van, és legfőképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban tartott csecsemő azt érzi, hogy minden rendben van, hogy alapvetően jó és szívesen látott vendég a családban. A csecsemő, majd később a kisgyermek is az édesanyával - vagy édesapával, nagymamával, testvérrel - van nappal, éjjel pedig az anya mellett alszik. A rácsos ágy, a külön szoba, a járóka, a babakocsi nem létezik. A civilizált ember inkább az eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törődésben nincs helye az intellektusnak - állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben minden az elvártaknak megfelelően történt, a csecsemő a továbbiakban is számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik be. Mi történik akkor, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Vajon hiányzik-e ez későbbi életünkben, tovább tudunk-e lépni, képesek leszünk-e egyáltalán egy boldog, kiegyensúlyozott életre? A könyv pszichológus szerzője megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet, amelyben a boldogság nem egy elérendő cél, hanem egy természetes állapot.

Eric R. Wolf - Európa ​és a történelem nélküli népek
Eric ​Wolf a mai amerikai kulturális antropológia kiemelkedő személyisége. Ebben a könyvében túllépve a szociológia, a politikai tudományok, a közgazdaságtan, a kulturális antropológia és a korábbi történetírás korlátain, új módon mutatja be a világtörténelmet. Azt nem mint a nyugati világ nemzetekre tagozott történelmét és diadalmas menetét ábrázolja, amelynek a meghódított, a "történelem nélküli népek" egyszerű áldoztati és néma tanúi voltak, hanem mint bonyolult kölcsönhatások eredményét, amelyet az európai expanzió idézett elő. Afrika, Ázsia és Amerika őshonos társadalmai az emberiség történetének szereplőivé lépnek elő, annak a közös múltnak a formálóivá, amelyet megtagadott tőlük a hagyományos európai szemlélet, de amelynek megértése nélkül nem építhető fel az emberiség közös világa.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Jean de Léry - Jean ​de Léry utazása Brazília földjére
1556. ​november 15-én a normandiai Honfleur kikötőjéből "a Király őfelsége költségén" felszerelt "három szép hajó" futott ki a nyílt tengerre, s útnak indult "Nyugat-India, azaz Brazília" földje felé. A hajók egyikén utazott az akkor huszonhárom éves protestáns prédikátor, Jean de Léry is, hogy néhány vállalkozó szellemű társával együtt majd a brazíliai "vademberek"-nek hirdesse "Isten igaz igéjét". A vállalkozás, nemcsak Léry életében, hanem a francia történelemben nagy kalandnak számít. Franciaország ugyanis ezekben az években gyarmatot akart alapítani a frissen felfedezett Brazíliában. A tervek, sem Léryé - a vadak megtérítését illetően -, sem a francia uralkodóosztályé - a gyarmatalapítást illetően -, nem sikerültek. De a néprajztudomány és az útleírás-irodalom egy rendkívül érdekes, értékes, és a mai napig olvasmányos művel lett gazdagabb. Léry utinaplója hiteles és igen élvezetes beszámoló a XVI. századi tengeri utazás viszontagságairól, kalóztámadásokról és éhínségről, a brazíliai emberevő indiánok életmódjáról, szokásairól, erkölcseiről, egyszóval mindarról, amit egy jó szemű és művelt megfigyelő akkoriban tapasztalhatott. Ebből adunk most - magyar nyelven első ízben - bő válogatást az Útikalandok olvasóinak.

Theodora Kroeber - Ishi, ​az utolsó vadember
Hogyan ​viselkedik egy vadember, ha azt javasolják neki, vegye igénybe a sápadtarcúak fürdőszobáját? Fürdés után fölmossa a kőpadlót, a törülközőt pedig, csinosan összehajtogatva, a tartójára teszi. A vadember egyébként mérhetetlenül szelíd: tartózkodóan mosolyog, holmijait szép rendben tárolja egy ládában. Fizetésével takarékosan bánik...

Christoph Wulf - Az ​antropológia rövid összefoglalása
Az ​antropológia feladata, hogy megismerje az emberi jelenségeket és struktúrákat a fejlődés és a történelem síkján, és képessé váljon kérdések feltevésére. Ennek érdekében a kötet az alábbi témaköröket dolgozza fel: A testiség mibenléte; A kulturális tanulási folyamat mimetikus alapjai; A performativitás elmélete és gyakorlati megvalósulásai, A nyelv; A kép; Az imagináció; A halál; A másság. E témakörökön belül a kötet kitér az antropológiai ismeretek és módszerek használatának kérdésére más tudományágakban. A kötet olyan átfogóan, közérthetően, ugyanakkor a tudomány szempontjait figyelembe véve dolgozza fel témáját, amilyen összefoglalás a magyar könyvpiacon még nem jelent meg. A felsőoktatásban és a tudományos ismeretterjesztésben egyaránt megvan a helye.

Kollekciók