'nyelvtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Gombocz Zoltán - Jelentéstan ​és nyelvtörténet
A ​XX. század első harmadának kiemelkedő tudósai között kitüntetett hely illeti meg Gombocz Zoltánt, aki már 28 évesen az MTA tagja lett. Páratlan tehetsége az Eötvös Kollégiumban bontakozott ki, melynek később, 1927-től haláláig (1935) maga is igazgatott. Gombocz a nyelvészet szinte minden akkor művelt ágában komoly eredményeket ért el. Legmaradandóbb azonban jelentéstani munkássága, melyet kötetünk a jeles nyelvész három tanulmányán, köztük legendás Jelentéstanán keresztül mutat be. Amikor jelentésmagyarázatokat adunk, óhatatlanul a reprezentáció bizonyos módján, meghatározott szintjén tesszük ezt. Gombocz jelentésmagyarázatai -kora episztemológiai hátterének megfelelően -az etimologizálást, a történeti-összehasonlító módszert és a korai strukturalizmust képviselik. Így kötetünkből is kiderül, hogy impozáns -de nem okvetlenül örökre érvényes -elméleti építmények megalkotása nem a XX. század második fele nyelvészeinek előjoga.

Ismeretlen szerző - Anyanyelvi ​kaleidoszkóp
Tartalom Bevezető ​helyett Szavaink, neveink élete Szavak pusztulása, szavak születése Szókincsünk nagysága Népek és nyelvek A régi bíráskodás nyomai nyelvünkben Vadászat és nyelvészet Sokat keres A Föld, a Hold és a nyelv Honnan kapta a nevét a bikini? Monokini - trilemma - trimaran Milyen idős a csaj? Szia és csao Nyomozás a buli ügyében Szirének és szirénák A hódító mini Lencsibaba Mozaikszó álruhában Az U-szeg és társai Tantusz A lotteriától a lottóig Hobby Megjuhászodik Fúr Üsse kő! "Elhalkuló" szavak Szörnyethal Miért dátum és miért keltezés? Ante-anti, dile-dila A mázolmánytól a giccsig Rövid ital Bikavér Szikvíz A banya meg a kemence UItra - ultrák Szólórák szólóspárgával Újházy-tyúkleves Diesel és dízelesítés Marx "Keresztnévi" családnevek Ypszilonos családnevek Benekekék Családnév - virágnév - női név Virágpompa - virág nélkül Lappangó "oroszlánok" Fiú vagy lány? Különös szentek Pozsony vagy Bratislava? Ausztria és Ausztrália A Horváth-kert Budán Diogenészfalva Práter utca Kossuthfalva Huszonnégyökrös-hegy A szavak értéke, megítélése "Gondolatok ráérő időben..." Nyelvtörő szavak Komputer Kozmo- vagy asztro-? Hogyan kell laborálni Disc jockey Szimpozion "Kameraman" Anzikszkép Szervizelés? Hogyan kell kamuflálni? Alternatíva "Objektíve" nincs igaza... Pozitív és negatív Dramatizáljunk vagy ne dramatizáljunk? Differenciák a problémával A "probléma" problémája Idegenforgalom? - Vendégforgalom? A "virulens" virulens Össze ne tévessze Tartama? Tartalma? Ha mindenki egyetért... Magános-e a magányos ember? Amit nem nagyon "szívlelünk" Ehető érmék Egy és több Szeget szeggel Pártára vár? Igy ne! "Testvérek között is 4500" Ne engedjünk a negyvennyolcból! Eredmény vagy következmény? Ellentmondásos szavak Alkalmasint Köztudott Ürügyén Célkitűzés Nagyságrendű "Együttértés" Eszközöl, kieszközöl Kerüljük a "kerül"-t! Mi mindenre képes a "képez" ige Új divatszó "jelentkezik" Túlontúl divatos az "indul" Felvetés Egy gyilkos szó Kiszerelés Mindig csak "bonyolítunk"? Felfutás és felfuttatás "Egység"-ek és kétségek Tartály - tartány Emberöltő Bigámista és személyzet Mi születik? Az űrhajó "fedélzetén" A pótutas a helyszínen szörnyethalt Ténydolog Rémhír Vajmi Toligozás Helytelen-e a "kibontakoztat"? Pékbolt Bolív kormány Szerszámíj Irányítási szám? Irányítószám? Amíg mondattá sűrűsödnek a szavak... "A" és "az" "Szovjetunióról" beszéljünk? Elsikkasztott névelők Ne beszéljünk határozottan? "Kis" figyelmet kérek! Egy vagy egyik? Egyes, egyesek Ez nélkül szebb... Számolgatunk Este 20 órakor? Hány kerület? Ezerkilencszázhetvenhárom év? Ft 81? Amikor a fény sötétséget terjeszt Folyamatos minőség Itt az alany, hol az alany... Valamannyit kivonják - valamennyit kivonnak Vigyáznók? Voltalak, leszlek... Hibás-e a fog-os jövő? Totózok vagy totózom? Mondsz, mondasz vagy mondol? Kirívott Halászlét vagy halászlevet? Bált rendezünk vagy bálat? Fosztani is tudni kell! Kétéltű szavak A látszat csal Földii vagy földijei? Feketené? "Férfivel" Hol is esett az eső? Vidékekként vagy vidékenként? Kezdet és vég Időben? Nincs kézügyben Zenei heteki, anyák napjai Az oldalvonalun túl Ügyeljünk a cégérekre! A pásztorok iskolája Félkész értelmezők Összes dolgozója vagy összes dolgozói? A birtokoslánc Apróhirdetés - tanulsággal Közlekedési és nyelvi balesetek Az ifjúság, aki: El kell mondjam? El kell mondanom! Nyilván, hogy - így rossz Az "ám" kötőszó divatja Helytelen szóhasználat - elrontott mondatok Legyen - ne legyen! A magyar nyelv kottája és zenéje Boldog új évet! Mégiscsak - mégis csak Svédasztal Feleségszerzés régen és most A legkövetére méltatlanabb írásmód Sétál-e az utca: Martacsír és specsuli Röviden a rövidítésekről Szavaink elválasztásáról Ne vessük el a "sulykot" Ékezet - értelem - udvariasság Melyik a Kőrös, és melyik a Körös? "Lakájos" kollégium A "düh" vége Felemás szavak Jamok Eksztázis vagy extázis? Izomfejlesztés magyar módra Kirakatrendezés Foto-, fotó Anonymusok Csupa kisbetűvel? Algír vagy Alzsír? Páris vagy Párizs? Posztumusz vagy poszthumusz: Nem igaz! Szabad demokraták Én ugyan szeretlek... Viszontlátás Körút, kormány és a többiek Ó, o! Elhadart szavak Nylon, nejlon, vagy nájlon? Nagyzolunk? Frank vagy fran? Zloty Lézer vagy lázer? Elbiáj és társai Ne "falsztaffozzunk"! Roosevelt tér = Rúzvelt tér? Régi betűk, pesti utcák Rosszul ejtett családneveink Rosszul ejtett és írt keresztneveink Peter Stuyvesant és társai Autók, motorok Márkák és betűk A stílus maga az ember Nem hivatalosan Színek és képek Nem fölösleges... Nyelvünk színei Orr-monológ Technika és képszerűség Fölül igen, alul nem? Lepke és csillaggarázs Ecetetrá Bece és vasmarokideg Családi szavak A magyarok istene A fehér foltok színeváltozása Eb vagy kutya Szagok és illatok Eper, szeder, szamóca Napraforgó, szotyola és a többiek Sajátos mértékegységek Édesanya, édesapa Szerény véleményem szerint Öszintén szólva... Kérlek szépen... Enyhén szólva Többek között Hátország Fontoskodó kartárs stílusgyakorlatai Esetlen esetek Fontoskodó feliratok Ne szaporítsuk a szót! Ne mindig vegye igénybe Felteszi a kérdést Nem találja? Mi fekszik? Magas tojáshozamú tyúkok Páciens- "szaknyelv" Helycserék - helyreigazítások Vonalas mondatok A terület területe Iparosodás a nyelvben Vonatkozó rendelet? Egy az egyben Mintegy és társai Minőségen felül Eszközölt panaszok Dupla vagy semmi Importnarancs és erőszakos lázadás Nyelvi elcsúszások és balesetek Kinek az érzése? Mentesítő mondatot! Lehet kétszer kevesebb? Évelő mondatok Helyes-e a nincstelen szó? Természetes logikátlanságok Anyanyelvünk csöndje Szó- és tárgymutató

Tóth Béla - Szájrul ​szájra
E ​gyönge kísérlet célja: összegyűjteni és kritikai módszerrel eredetük szerint kutatni a magyarság szálló igéit. Mi a szálló ige? Valamely középfaj a közmondás és az idézet között. Félig közmondás, mert mindnyájan élünk vele; de mégsem az, mert ismerjük szerzőjét vagy legalább az alkalmat, mely szülte; és legtöbbször nincsen közmondásszerű célzata sem. Félig idézet, mert tudjuk eredetét; de mégsem az, mert, mikor emlegetjük, eszünkbe sem jut hivatkozni valakire; és igen gyakran megváltozott eredeti alakja is. A szálló ige olykor csak egy-két szó, melyben egész történet van; máskor mindennél jobban fejez ki egy-egy állapotot; és mindig az a törekvés adja ajkunkra, hogy azt mondjuk, ami épp kell, ami abban a pillanatban a legerősebb és legigazabb.

Ismeretlen szerző - Sokféle ​neveknek magyarázatja
E ​névnapi szófejtő a Rádió Szülőföldünk műsorában elhangzott sorozat alapján készült. Színesen, érdekesen fejtegeti utóneveink eredetét, a nevek divatjának változásait, a jeles napokhoz fűződő népszokásokat.

Komoróczy Géza - Sumer ​és magyar?
"A ​puli sumer eredetét, s ezzel persze a sumer-magyar rokonságot, Pálfalvy Sándor a mezopotámiai ásatások leleteivel akarta bizonyítani. Az assuri ásatások adatait Sir H. J. Mc. Donald: Ruin City of Assur. London 1895.; a lagasi ásatások adatait Dr. Mc. Kenzie: Lagash Cuneiform. London 1912.; az eridui ásatások adatait M. Tellmann: Archaische Texte aus Eridu. Dresden 1894. című könyvéből... merítette. Az illető régészek természetesen puli-feliratokat találtak. A száraz valóság: ilyen nevű mezopotámiai régész vagy ékíráskutató szerzők és ilyen című könyvek sohasem léteztek. Minden adatot a "sumer-magyarológus" szerző ötlött ki."

Tótfalusi István - Bábel ​örökében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Minya Károly - Mai ​magyar nyelvújítás
A ​nyelvtörténeti korszakhatárok általában követik a történelmi változások fordulópontjait. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a jövő történelemtankönyvei az 1989/90-es évpárt, a rendszerváltás évszámát egy új periódus határkövének fogják tekinteni. Így a nyelvtörténetben, a nyelvművelés történetében is új fejezetet nyit, hisz a demokratikus államforma megteremtése, a nyugati országokhoz és az európai közösségekhez való csatlakozásunk, valamint az informatikai áramlatokba történő bekapcsolódásunk olyan mennyiségi és minőségi változást hozott és hoz, amely egy újabb, folyamatos nyelvújításnak tekinthető. Egyéb okok is a változások lendületét erősítették: leomlott a vasfüggöny, kinyíltak a határok, az emberek megismerkedhettek egy más, új világgal. Az idegen nyelvek tanulását nemcsak az idegenforgalom s a szabad utazás indokolta, hanem a bennünket elárasztó "szatellitsokk" is: megnyíltak az égi televízió csatornák. Bővültek a gazdasági kapcsolatok is, egyre több vegyes tulajdonú vállalkozás jött létre. Mindez hatással volt anyanyelvünkre is. A könyv fontos és időszerű témának gondos és új vizsgálati szempontokat, tudományos értékű megfigyeléseket tartalmazó feldolgozása. Gazdag példaanyagával, több mint 3000 új szóval, a mai nyelvújítás eredményeként létrejött kifejezéssel, józan, mértéktartó állásfoglalásaival mind az iskolai anyanyelvi oktatásban, mind a nyelvművelés egyéb területein igen jó szolgálatot tehet. Nagy haszonnal forgathatják az általános és középiskolai tanárok, számot tarthat az egyetemi és főiskolai hallgatók igényére a szókincstan és a nyelv(művelés)-történet tanegységek teljesítésekor. Ugyanakkor a könyv a mozgásban levő társadalom szókészlete egy részének elemzésével, nyelvhelyességi, stilisztikai értékelésével szerepet vállalhat az anyanyelv iránt érdeklődő, annak sorsáért felelősséget érző közönség eligazításában. Csak egyetlen példát kiemelve: Az elmúlt tíz esztendő idegen szavai című fejezet adatai remekül felhasználhatók az oktatói m unkában. A magyartanár számára rendkívül hasznosak az olyan listák, amelyekből pl. meg lehet tudni, hogy a 140000 szót és kifejezést tartalmazó Magyar helyesírási szótárban mely idegen szavak találhatók meg már fonetikus átírással, vagy hogy legújabban mely idegen szavak végén nyúlt meg hivatalosan az o? Melyek az új üzlet- és vállalkozásnevek értelmező jellegű köznévi elemei? Minderre választ ad a könyv, s a válaszok könnyebb megtalálásához a 3000 tételből álló Szómutató is hozzásegíti az olvasót.

Rik Smits - Nyelvek ​hajnala
A ​cro-magnoniak már 25 ezer évvel ezelőtt gyönyörű barlangfestményeket készítettek. A testalkatuk hasonlított a mienkre, de vajon szellemüket tekintve is olyanok voltak, mint mi? Vajon tudtunk volna beszélgetni velük? Hogy lehet választ találni ezekre a kérdésekre? Szemtanúk nincsenek, a kövületek pedig semmit sem árulnak el a lélekről . Rik Smits, holland nyelvész és tudományos újságíró detektívekhez illő elszántsággal indult a rejtély nyomába. Nyomozása során eljutott az afrikai szavannáktól az urali sztyeppéken át a Pireneusokban található barlangokig. Ha vele tartunk ebben az izgalmas szellemi kalandban, megtudhatjuk, hogyan állnak összefüggésben az emberi nyelv megszületésével a mérges madarak, a táncoló méhek és a beszélő majmok kommunikációs módszerei, a fantomvégtagok érzékelése vagy a hallucinációk. Megmutatja, mikor lettek elődeink modern emberek, mit jelent a szabad akarat, hogyan alakítottunk ki egy saját, teljesen egyedi világot a fejünkben, és hogy hol lakozik a lelkünk. Könyvéből megismerhetjük, hogyan csúcsosodott ki ez a folyamat mintegy 12 ezer évvel ezelőtt a teljes értékű emberi nyelv megjelenésében, ami képessé tett bennünket arra, hogy identitásunknak formát adjunk. A nyelvek hajnala egy bűntény nélküli krimi, amelyben egymást érik a meglepő fordulatok, felfedezések és a nyelv keletkezésével kapcsolatos forradalmi evolúciós nézetek.

Wilfried Stroh - Meghalt ​a latin, éljen a latin!
NON ​VITAE SED SCHO­LAE DIS­CI­MUS! - Az a baj, hogy „az is­ko­lá­nak, nem az élet­nek ta­nu­lunk" - az ere­de­ti­leg így fo­gal­ma­zott mon­dás a fi­lo­zó­fus Se­ne­ca szem­re­há­nyá­sa volt az első szá­zad­ban. Sza­vá­ra ma is ér­de­mes fel­fi­gyel­ni. Wil­fried Stroh köny­ve nem "is­ko­lás fokon" te­kint vissza a latin nyelv által őr­zött kin­csek több mint 2000 esz­ten­dős múlt­já­ra. Meg­győ­ző­dé­se, hogy az ősök­kel való meg­is­mer­ke­dés a most élők szá­má­ra is se­gít­ség. LA­U­DA­MUS VE­TE­RES, SED NOST­RIS UTIMUR ANNIS - „Di­csér­jük az ősö­ket, de a je­len­kor­ban élünk." Ez Ovi­di­us mon­dá­sa idő­szá­mí­tá­sunk for­du­ló­já­nak idő­sza­ká­ból, ame­lyet így is ér­tel­mez­het­nénk: El­is­me­rő sza­vak­kal te­kin­tünk az ősök­re, mert se­gít­sé­get re­mé­lünk tőlük mai éle­tünk szá­má­ra is. Ebben az eset­ben talán igen­nel tud­nánk fe­lel­ni (ITA EST mon­da­nánk), ha va­la­ki ezzel a kér­dés­sel lepne meg ben­nün­ket: Do you speak Latin? A könyv címe nem lel­kes él­jen­zés, hanem ta­pasz­ta­lat: a latin él! Ennek köz­ve­tett bi­zo­nyí­té­ka, hogy a már nyug­dí­jas mün­che­ni egye­te­mi tanár (klasszi­ka-fi­lo­ló­gus) 2007-ben meg­je­lent mun­ká­ja best­sel­ler lett.

Szabédi László - A ​magyar nyelv őstörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benkő Loránd - Beszélnek ​a múlt nevei
Ez ​a gyűjtemény lényegében folytatása vagy legalábbis hasonló jellegű párja a Név és történelem címen 1998-ban közzétett tanulmánykötetnek. Ugyanúgy a korai magyar tulajdonnevek világába vezet el, ahol a magyarság Kárpát-medencei tulajdonnév-adása a honfoglalást, majd államalapítást követő nagy műveltségváltás századaiban nemcsak hagyományokat őrzött, vitt tovább, hanem új névegyedek és névtípusok tömegét keltette életre egyrészt saját nyelvi anyagából kitermelve, másrészt az itt élő, környezetét képező nyelvekből kölcsönzés során. Az Árpád-korból fennmaradt, különböző célú, jellegű, műfajú írásos források úgyszólván tengernyi arányokban öntik elénk e névadás teremtményeit. Ezek egyik részében az emberi gondolkodás és műveltség szokványos elemei kapnak nyelvi formát, melyek inkább csak tipológiai, statisztikai jellegű vizsgálatokra tartanak igényt. Másik részük azonban olyan kortörténeti, anyagi és szellemi műveltségbeli ismereteket hordoz, amelyeket ez időszak viszonyaira vonatkozóan más kutatási módon, eszközökkel nem mindig lehet földeríteni. A bennük rejlő tanulságok kiaknázása a történeti névtan feladata.

O. Nagy Gábor - Mi ​fán terem?
Ha ​úgy keresünk valamit, hogy átkutatjuk érte minden holminkat, azt mondjuk: tűvé tesszük érte a lakást. Ha egész városrészeket bejárt valaki, mondhatjuk rá: nyakába vette a várost. Amire nagyon kíváncsiak vagyunk, az fúrja az oldalunkat. Tűvé tesz, nyakába veszi a várost, fúrja az oldalunkat - olyan kifejezések, amelyeket lépten-nyomon használunk, és amelyeknek pontosan tudjuk a jelentését, de arra a kérdésre már nemigen tudnánk felelni, hogyan jutottak ezek a szókapcsolatok közkeletű, átvitt jelentésükhöz. Honnan erednek szólásmondásaink? Az átfogó szólásmagyarázó szótár erre a kérdésre ad választ.

Tore Janson - Beszélj!
A ​nyelvek nem örökkévalók: kialakulnak, változnak, eltűnnek, olykor újjáélednek vagy más nyelvekké alakulnak át. Történetük van, életük, sőt, haláluk is. Hatnak a térségekre, ahol beszélik őket, hatnak a történelem alakulására, és természetesen a történelem is alakítja őket. A történelem és a nyelvek összefonódásának káprázatosan sokszínű históriáját kínálja ez a karcsú könyv. Aki száraz nyelvtörténetre számít, téved: a Beszélj! bővelkedik meglepetésekben és gondolatébresztő kérdésekben. Az európai országok legtöbbjében egy uralkodó nyelvet beszélnek, s ezért ösztönösen úgy véljük, az "egy ország = egy nyelv" a szabály és az összes többi a kivétel, holott a nyelvi és az államhatárok a világ túlnyomó részén nem esnek egybe. Vajon miért ilyen változatos a kép? S ha a hódító spanyolok csaknem az egész dél-amerikai kontinens nyelvét megváltoztatták, miért nem sikerült ugyanez a jelentős európai területeket elfoglaló hunoknak? S hogyan lehetséges, hogy a Római Birodalom bukása után sok száz évvel is sok százezer ember beszélt latinul Európa legkülönbözőbb részein? S ki dönti el, hogy egy adott beszédmód külön nyelv-e, vagy csak egy nyelvjárás - a nyelvész vagy a beszélő? És vajon olaszul írt-e Dante? Nyelv és történelem egymásra hatása azonban nem puszta szórakoztató kultúrtörténet, hanem mindannyiunkat érzékenyen érintő, nyitott végű folyamat. Hiszen tudhatjuk-e, melyik nyelv van eltűnésre ítélve? Hogyan alakul az angol nyelv mai világkarrierje, és mi lesz a most kevésbé befolyásos nyelvek sorsa? Lesz-e bábeli zűrzavar az Európai Unióban? Csak nagy tudású szerző képes ilyen virtuóz egyszerűséggel ilyen hatalmas témát ilyen kicsiben összefoglalni. A könyv józan és toleráns álláspontot képvisel ott is, ahol a nyelvhasználat kérdése kényes. A finom, bölcs humor pedig még élvezetesebbé teszi ennek a bámulatosan információgazdag könyvnek az olvasását. Tore Janson szülőhazájában, Svédországban doktorált latin nyelvből. A stockholmi és a göteborgi egyetemen, valamint a UCLA-n és Oxfordban folytatta tanári és kutatói tevékenységét. Az afrikai nyelvek, a latin, az általános nyelvészet és a fonetika témaköreiben számos könyvet és cikket publikált.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv és irodalom enciklopédiája
"...szükséges ​kötelessége a Nemzetnek, hogy a maga Nyelvét és Literatúráját... gyarapítsa, és azt mint szeme 'fényét' s legfőbb kintsét úgy tartsa." (Pápay Sámuel) Ez a hatalmas munka arra vállalkozik, hogy egyetlen kötetben közreadja mindazt, amit nyelvünkről és irodalmunkról tudni kell. Nyelv és irodalom egymástól elválaszthatatlanok, a nyelv alakulását irodalmi alkotások őrzik, ugyanakkor az irodalom nem csupán az ún. "magas kultúrát" foglalja magába, hanem egyre inkább kiszélesedik, és a tömegkultúra, a könyvtártudomány, sőt a magyarságtudomány, a magyarságkutatás (a hungarológia) ugyanúgy beletartozik, mint az irodalmi közélet. Kinek szól a könyv? Közép- és felsőfokú tanintézetek hallgatói tankönyvként hasznosíthatják, az érdeklődő nagyközönség pedig a legátfogóbb, valódi enciklopédiát kapja kézhez a 3. évezredben nyelvi kultúránkról.

Varga Csaba - A ​kőkor élő nyelve
"A ​KŐKOR SZAVA: KÉP". A kőkor nyelvének beszélői ugyanis mindig "képet mondtak" egymásnak, maguk az ősi szavak is "mondott képek", látványok.A könyv részletesen igazolja, hogy Európában a magyar nyelv őrzi legtisztábban - lényegét tekintve csaknem változatlanul - a kőkor nyelvét, gondolkodásmódját; valóságos élő kövület. Egy teljes fejezet igazolja, hogy - többek között - az ókori latin nyelv is mennyire jelentős tárháza a kőkori nyelvnek.Külön érdekessége e könyvnek, hogy a kőkori pont-pont-vesszőcske számírást szemlélve felfedezhetjük: számneveink jó része nem is az ókori, hanem egyenest az őskori számírás emléke. 15.000 évvel ezelőtti arcképcsarnokban is gyönyörködhetünk.

Ruffy Péter - Bujdosó ​nyelvemlékeink
Ruffy ​Péter több mint két évtizede járja a világot, az országot, könyvtárakat, kézirattárakat, Erdélyt, Bécset, Szlovákiát, Párizst, írói szülőházakat, páncélszekrényekben őrzött ősi kéziratokat bújva, hogy egybegyűjtse, megírja a magyar nyelvemlékek bujdosását, a magyar írásbeliség századait. Hogyan került első ismert versünk, az Ómagyar Mária-siralom kézirata Belgiumba? Hol rejtekeztek évszázadokig Balassi Bálint elveszettnek hitt szerelmes versei? Hogyan vált majdnem temetési szemfedővé Petőfi Sándor írói szerződése Amerikában? Miként mentették meg a második világháború romjai közt Madách Imre Tragédiájának a kéziratát? Ki fedezte föl az ősi székely rovásírást egy konstantinápolyi istálló falán, s hogyan kerültek tömegsírba Radnóti Miklós versei, a XX. századi magyar líra legtragikusabb kéziratai? Erről beszél, s még sok minden másról szól ez a finom mívű könyv, anyanyelvünk, nyelvemlékeink évszázadainak regényes története.

Ismeretlen szerző - Magyar ​nyelv
Kötetünk ​fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatás mai állását. A tanulmányok nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek. Az elméletibb jellegű fejezetek a többi fejezetnél nagyobb mértékben válogatnak tematikailag, és elsősorban olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyekre elméletileg megalapozott megoldások születtek. A leíró fejezetek inkább összegző jellegűek és igyekeznek az eddig elért eredményekről átfogó képet nyújtani. Az előbbi inkább a nyelvi rendszert tárgyaló fejezetekre, az utóbbi ezzel szemben a nyelvtörténeti, szocio- és pszicholingvisztikai, valamint az alkalmazott nyelvészeti fejezetekre jellemző. Nem hisszük, hogy tudományunk megérett volna már egy mindent átfogó szintézisre, ugyanakkor az utóbbi fél évszázad folyamán annyi új ismeretanyag halmozódott fel, annyi új részdiszciplína jött létre, hogy a legfontosabbnak ítélt eredmények összefoglalása mindenképpen időszerű feladat. Kötetünk szerzői erre a nem kis feladatra vállalkoztak. (Kiefer Ferenc)

Czakó Gábor - Beavatás ​a magyar észjárásba
Kedves ​Olvasó: az első magyar nyelvrégészeti kötetet tartja a kezében. A nyelvrégész a nyelv mélyére merül, de nem csupán a nyelvet, mint olyant kutatja, ahogy a régész sem a földet meg a vizet tanulmányozza, hanem a földben-tengerben lappangó emberi hagyatékot. Mindketten leletekkel dolgoznak. A leletek tények, ám értelmezésükhöz a nyelvrégésznek konyítania kell a nyelven kívül a néprajzhoz, történelemhez, valláshoz, mitológiához, s mindahhoz, amit a leletek megkívánnak. Szükség esetén segítségül kell hívnia ezeknek a tudományoknak a szakembereit. A régész kiássa a tárgyakat, ill. azok töredékeit, nyomait; a nyelvrégészet leleteit nem kell keresni. A szóbeszédben köz- szájon forognak, csak éppen valamiért elkerülte figyelmünket bizonyos szavak és kifejezések sokasága, egymáshoz való viszo- nya, a szerkezetekben és egyéb nyelvi elemekben megőrződött értemények, hitemlékek, szokások, világszemlélet, észjárás, - és így tovább. A nyelvrégész megtisztítja a szavakat-szólásokat a megszokás porától. Egyetlen példa a könyvben szereplő ezernyi lelet közül. Kínai és mongol régészek számos hun sírban találtak a csontváz alatt nyílhegyeket. A hunok ivadékai, az ujgurok napjainkban is belelőnek a sírba a tetem lebocsátása előtt, hogy a rossz szelleme- ket elriasszák. Ugyanezt tették régen a székelyek is, mi pedig máig azt mondjuk az elhunytra: lőttek neki. A nyelvrégészet nyitott tudomány, e könyv kutatásra hívja a T. Olvasót!

Ismeretlen szerző - Régi ​szavak szótára
A ​társadalom, a technika fejlődésével, a mindennapi élet változásával bizonyos tevékenységek megszűnnek, egyes tárgyak használata háttérbe szorul vagy teljesen megszűnik. Így a hozzájuk tartozó szavak feledésbe merülnek, majd kiesnek a nyelvhasználatból. Ezért egy idő után a beszélők számára idegenül csengenek és teljesen ismeretlenné válnak. A Régi szavak szótára azokat a szavakat leltározza, melyek a magyar nyelv életében a korábbi évszázadokban többnyire széles körben használatosak voltak, de mára már ismeretlenül csengenek a magyar anyanyelvűek nagy többsége számára. A Régi szavak szótárának alcíme: Kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak, szóalakok és szójelentések magyarázata. A hosszú alcím arra utal, hogy a szó­tárba felvett és ott értelmezett, megmagyarázott szavak között vannak kihalt szavak (aszó 'kiszáradt völgy', apol 'csókol, becéz', rér 'sógor'); elfeledett szavak (csuszkondó 'korcsolya', istáp 'bot, támasz', verő 'kalapács') és kiveszőben lévő szavak (járgány, komorna, nyalka). A Régi szavak szótára címszavai formailag lehetnek: szavak (dangubál, nadály, pityke); szójelentések, azaz olyan szavak, melyeknek ma is van köznyelvi jelentésük, azonban a régi időkben volt a mai mellett mára már kihalt, régies jelentésük is (borda 'szövőszék eleme', koporsó 'sír, sírüreg'); szóalakok (tereh 'teher', gyió 'dió'; szarándok 'zarándok'). A szótár anyaga többéves és széles körű gyűjtőmunkával készült, amely során a szerkesztők több mint 200 szótárt, forráskiadványt dolgoztak fel. A Régi szavak szótára a magyar nyelvi ismeretterjesztés nemes hagyományait folytató, tudományos igénnyel összeállított szótár, amely a magyarul beszélők legszélesebb köre számára készült. A benne található szavaknak aljelentésekre bontva adja meg magyarázatát. A szótár címszavainak száma 19 250. A cím­szavaknak összesen 26 950 jelentését közli a gyűjtemény. A szerkesztők szándékai szerint hatékony segédeszköz régi nyelvünk mára már nem használatos szavainak megismeréséhez, ezzel segítséget nyújt írásbeli, irodalmi örökségünk megértéséhez. A Régi szavak szótára hozzájárul szavainkon keresztül korábbi évszázadok nehéz és küzdelmes, de bizonyára sokszor örömteli és boldog életének felidézéséhez. Kiss Gábor főszerkesztő a TINTA Könyvkiadó vezetője, A magyar nyelv kézikönyvei sorozat szerkesztője, a sikeres Magyar szókincstár főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja.

Ismeretlen szerző - Utóneveink
1700 ​név - ez a kis könyv tökéletes a várakozó szülők számára, akikre most az első lényeges döntés vár a babájuk jövőjével kapcsolatban. Több, mint 1700 nevet közlünk, a legismertebbektől kezdve a legritkábbakig, az eredetükkel és a jelentésükkel együtt. A baba a szeme színét örökölheti az apjától is, a haja színét pedig akár a mamájától, de a név, amelyet kap, csak az övé lesz.

Szende Aladár - A ​magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak
A ​tankönyvjegyzéken szerepel. A magyar nyelv tudósa és a nyelvtantanítás doyenje olyan nyelvtankönyvet állított össze, amely egy kötetben tartalmazza a gimnáziumok és a szakközépiskolák négyévi tananyagát. E tankönyv és a hozzá tartozó kiegészítő tematikus füzetek, illetve a tudós szerző által készített, nívós gyakorlatokat tartalmazó tanulói segédlet annak az elgondolásnak az alapján születtek, hogy az alaptankönyv nem évfolyamokra bontottan, hanem tematikus elrendezésben, tömören összefoglalva, de magas szintű pedagógiai szervezettséggel és tudatos felépítéssel foglalja magában egyetlen kötetben az érettségire készülő diákok számára az alapismereteket. Az alaptankönyv a nyelvelmélet rövid áttekintését, a hangtan, a szótan, a mondattan, a szövegtan, a stilisztika, a retorika szükséges alapjait tárgyalja, s bepillantást enged nyelvünk életébe.

Bárczi Géza - Benkő Loránd - Berrár Jolán - A ​magyar nyelv története
A ​mű nyelvünk történetét tekinti át a nyelvészeti eszközökkel kitapintható legrégibb időktől napjainkig. Bár érinti a magyar nyelv előtörténetét, a rokon nyelvi együttélés idejét, a fő súlyt nyelvünk önálló történetének megrajzolására fekteti. A magyar nyelvtörténet forrásainak bemutatása és felhasználásuk módszerbeli kérdéseinek tárgyalása után sorra veszi a nyelvrendszer különféle részlegeinek történetét: nyelvünk hangfejlődését szókincsbeli és szerkezeti változásait. Mindezen részlegek összefoglalásaként általános áttekintést is ad a magyar nyelv életének egészéről, népünk történetéhez, a gazdasági, társadalmi, művelődési változásokhoz fűződő viszonyáról. A mű végén a magyar nyelvtörténetírás rövid áttekintése található. - A munka elsősorban egyetemi tankönyvnek készült, de haszonnal forgathatja a nyelv kérdése iránt érdeklődő művelt olvasó és különösen a magyar szakos pedagógus.

Baleczky Emil - Szöveggyűjtemény ​az orosz nyelv történetének tanulmányozásához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cser Ferenc - Darai Lajos - Magyar ​folytonosság a Kárpát-medencében
Mindannyian ​mindig is éreztük: itthon vagyunk a Kárpát-medencében, de most már tudhatjuk is, hogy itt élünk a kezdetektől, mert mi idevalósiak vagyunk. Itt születtünk, a sejti férfi tulajdonság-örökítőink szerint már az őskőkorban, s azóta folyton ide kötődünk. Mindez a természettudomány bizonyossága. Viszont ez a könyv a felmerült új, szenzációs genetikai adatokat régészeti, művelődéstörténeti és embertani összefüggéseikkel egyeztetve tárja az olvasó elé, aki így a magyar ősmúlttal együtt megismerheti az európai egyetemes őstörténetet is.

Benkő Loránd - A ​történeti nyelvtudomány alapjai
A ​szerző több konkrét magyar nyelvtörténeti tárgyú könyve és igen számos ilynemű tanulmánya, cikke után e műben a nyelv történetének általános, elméleti kérdéseit tárgyalja. Fejtegetései középpontjában a nyelvi változások tematikája áll: sokféle nézőpontból taglalja a változások mibenlétét, körülményeit, nyelvrendszerbeli helyzetét, belső törvényszerűségeit, a nyelvek érintkezésével összefüggő mozzanatait, a változások okát és célját, értékrendjét stb. a többnyire bonyolult elméleti kérdéseket igyekszik közérthető formában előadni, egyeztetve a magyar szakos egyetemi hallgatók általános nyelvtörténeti tanulmányi kívánalmait a nyelvtörténeti kutatóinak inkább tudományos kézikönyv iránti igényével. Elvi téziseit bő példaanyaggal szemlélteti, amely - tekintettel az oktatás céljára - elsőrendűen magyar nyelvi, de ahol a felmerülő kérdések megvilágításához a nemzeti nyelv példái nem elegendők, idegen nyelvi anyaggal illusztrált problematika is nagy számban előkerül.

Tolcsvai Nagy Gábor - Alkotás ​és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Theodora Bynon - Történeti ​nyelvészet
Bynon ​könyve színvonalas bevezetés a történeti nyelvészet problémáiba és módszertanába. A könyv első része a nyelvváltozás leírásának lehetséges elméleti kereteit ismerteti. Külön-külön fejezet foglalkozik a nyelvfejlődés újgrammatikus, strukturalista és generatív modelljeivel. A példák segítségével az olvasó megismerheti a különböző modellek által használt fogalmakat, és elsajátíthatja módszertanukat. A második rész a nyelvváltozás szociolingvisztikai aspektusait tárgyalja: a nyelvjárásfödrajzot, a nyelvváltozás társadalmi mechanizmusait, a nyelvek érintkezésének lehetséges formáit. Bynon megismerteti az olvasót az areális nyelvészettel és a pidzsin és kreol nyelvek kutatásának az utóbbi években egyre fontosabbá váló területével is. Az utolsó fejezet a nyelvészet és a történettudomány határvidékére kalauzol el: ismerteti a nyelvtípusok és a nyelvek általános fejlődését összekapcsoló elméletet, bemutatja a glottokronológiai módszert és a nyelvészet történeti segédtudományként való felhasználását. A Történeti nyelvészet című könyv elsősorban a felsőfokú intézményben tanuló nyelvszakosok számára nélkülözhetetlen, de felépítése lehetővé teszi, hogy bárki kézikönyvként használhassa.

Ismeretlen szerző - Klárisok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lakatos Ilona - Érettségi ​magyar nyelvből
A ​magyar nyelvi érettségihez nagy segítséget nyújt ez az új kiadvány. A tételvázlatok, megoldási útmutatók alapján könnyen fel lehet készülni mind az érettségi, mind a felvételi vizsgákra.

Kertész Manó - Szállok ​az Úrnak
A ​század első felének neves nyelvésze e klasszikus művében filológiai alapossággal és szórakoztató leleménnyel követi nyomon az udvarias érintkezés szavainak jelentésváltozásait. Tudóshoz méltó pontossággal és szellemes könnyedséggel ír a magázás történetéről, a "szerelmes" szó jelentésváltozatairól stb. Hogyan fejezték ki tiszteletüket egymás látogatásakor vagy levélben eleink? Miként lett az "udvarol" szó a király udvarában tartózkodásól a nők körül forgolódás, széptevés szava? - és még számos érdekes fejezet az udvariasság, az emberi érintkezés történetéből.

Sándor Klára - Nyelvrokonság ​és hunhagyomány
"Sán­dor ​Klára jól ír. Stí­lu­sa könnyed és szel­le­mes, szö­ve­ge ol­vas­tat­ja magát. Bi­zo­nyít­ja, hogy ál­mo­do­zás­men­te­sen is hi­he­tet­le­nül iz­gal­mas az a tör­té­ne­ti tabló, amely az ol­va­só elé tárul." (Dr. Kin­cses-Nagy Éva, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ad­junk­tu­sa) Sokan nem szí­ve­sen mon­da­nak le az "At­ti­la-örök­ség­ről", bár el­fo­gad­ják a finn­ugor nyel­vé­sze­ti ér­ve­ket. Iga­zuk van: a nyel­vé­szet és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net té­nyei nem­hogy ki­zár­ják, sőt, ki­egé­szí­tik egy­mást. Egy nyelv tör­té­ne­te nem azo­nos a nép tör­té­ne­té­vel, s a nyelv csu­pán az egyik, de nem fel­tét­len a leg­fon­to­sabb is­mér­ve az et­ni­kum­nak. "Sán­dor Klára jól ír." – va­ló­ban. Tu­da­to­san ke­rü­li a tu­do­má­nyos pró­zá­ra jel­lem­ző ne­héz­kes­sé­get. Hoz­zá­ér­tés­sel és el­fo­gu­lat­lan­ság­gal vá­la­szol­ja meg a ké­nyes­sé vált kér­dé­se­ket és ebben bi­zo­nyo­san egye­dül­ál­ló. "Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra, de már más hang­sú­lyok­kal egésszé, ho­gyan szőt­ték bele a da­rab­ká­kat más tör­té­ne­tek­be. Úgy tűnik, a ma­gyar cso­da­szar­vas­mon­dák több mi­to­ló­gi­ai ré­te­get, több nép me­sé­it öt­vöz­ték ma­gyar­rá – aho­gyan sok nép ke­ve­re­dé­se hozta létre azt a né­pes­sé­get és azt a kul­tú­rát is, amit ma­gyar­nak ne­ve­zünk. E tör­té­ne­ti ré­teg­ző­dés­nek szin­tén meg­ta­lál­juk a nyo­mát a cso­da­szar­vas mon­dá­já­ban. Egész tör­té­nel­münk erről szólt: népek, kul­tú­rák sok­szí­nű egy­ség­be ol­vasz­tá­sá­ról. És azért is írtam ezt a köny­vet, mert nem sze­re­tem, hogy csín­be ke­rült a mi szar­va­sunk: az or­szág egyik fele áhí­tat­tal ki­tö­mött bál­vánnyá me­re­ví­ti, a másik meg nevet rajta – mind­két vi­sel­ke­dés képes ha­lá­los sebet ej­te­ni a hal­ha­tat­lan­nak hitt agan­cso­son. És túl­sá­go­san sze­re­tem én ezt a szar­vast ahhoz, hogy csönd­ben fi­gyel­jem, mi­ként válik a meg­osz­tott­ság pré­dá­já­vá." Sán­dor Klára Sán­dor Klára nyel­vész. A Jó­zsef At­ti­la Tu­do­mány­egye­te­men ma­gyar–tur­ko­ló­gia–ma­gyar nyelv­tör­té­net sza­kon vég­zett, azóta az egye­tem (2000 óta Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem) ok­ta­tó­ja. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te kez­det­ben a hon­fog­la­lás előt­ti tö­rök-ma­gyar kap­cso­la­tok volt, je­len­leg a nyel­vi vál­to­zá­sok el­mé­le­te (evo­lú­ci­ós nyel­vé­szet), a nyelv­szo­cio­ló­gia és a szé­kely írás tör­té­ne­te.

Nádasdy Ádám - Milyen ​nyelv a magyar?
"Miért ​finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények - tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak." Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. Igyekeztem érdekes dolgokat elmesélni erről a gyönyörű nyelvről (ezt mint magánember mondom; a nyelvészet nem ismeri a "gyönyörű" fogalmát!), de célom nem a kimerítő leírás volt. Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv - viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét. Néhol azért eléggé szakszerű leszek, mert muszáj megmutatni, hogyan dolgozik a nyelvész és milyen alapon teszi megállapításait - hogy mi az a "gyök", mi bizonyítja a finnugor eredetet, miért nincs egyszerűsödés, miért olyan nehezen érthető a Halotti Beszéd, miért tér el a helyesírás a kiejtéstől, és így tovább. Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg. Nádasdy Ádám