Ajax-loader

'szólás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szuhay-Havas Ervin - Ab ​ovo, avagy mindenki tud latinul
Azt ​hihetnénk, hogy a latin nyelv csakugyan holtnyelvvé vált, pedig mindennapjaink során ma is rengeteg latin szó fordul meg az ajkunkon. Sőt, azt is sikerül talán bizonyítanunk, hogy még latin fordulatokat és közmondásokat is képesek vagyunk idézni, ha másként nem, hát magyar "tükörfordításban". Végül arra is rá kell csodálkoznunk, mennyi görög szót használunk, ezért a bátorító alcím mellett azt is bátran kimondhatjuk: "mindenki tud latinul, sőt egy keveset görögül is".

Csabainé Cser Katalin - Régi ​magyar szólásmondások
Ön ​a Magyar Tükör sorozatcímet viselő kiadványaink első kötetét tartja kezében. sorozatunkban a régmúlt idők olyan kultúrális értékeit szeretnénk átnyújtani - elsősorban a fiatalabb nemzedéknek -, amelyek eddig még nem, vagy csak kevésbé voltak ismertek a nagynyilvánosság előtt. Ez a mesélve tanító kis könyv, a történelmi Magyarország területén élt népek mindennapi életéből és munkájából származó szólásmondásaiból tartalmaz egy gazdag válogatást, jelképes jelentésük leghitelesebbnek tetsző magyarázataival. A kötetet azoknak is ajánljuk, akik ma is fontosnak tartják, hogy a magyar nyelv régi szép kifejezései minél inkább gazdagítsák egyre jobban elsatnyuló nyelvi világunkat. A sorozat következő - előkészületbe lévő - kötetének a Történelmi magyar konyhanyelv címet adtuk, amelyben folytathatjuk a régi magyar szólásmondások felidézését, egyéb más konyhanyelvi kifejezésekkel gazdagítva.

O. Nagy Gábor - Magyar ​szólások és közmondások
O. ​Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit. E gyűjtemény az élő stílus elemeinek szinte kimeríthetetlen kincsesbányája, de egyben a múltat idéző és inkább csak történeti értékük miatt becses adatoknak gazdag tárháza is. Százával, sőt ezrével akadnak benne rendkívül találó megfigyelésekből és költői erejű, gazdag képzeletből született nyelvi képek, merész és szemléletes hasonlatok, az embereket és a világ dolgait lényegükben megragadó jellemzések, szellemes ötletek, bölcs tanácsok, intelmek és évszázados vagy olykor évezredes múltjuk ellenére is igaz életelvek. Ezeken kívül azonban találhatunk benne a mai ember számára már homályos célzásokat, naiv, olykor gyerekes nyelvi tréfákat, túlságosan is szókimondó gúnyolódásokat, egy ideig divatos, majd elfelejtett bemondásszerű fordulatokat és a társadalmi fejlődés során túlhaladott, időszerűtlenné vált nézeteket, tévesnek bizonyult megállapításokat is.

Ismeretlen szerző - Tudod-e? ​- Szólások és közmondások
A ​falnak is füle van - A türelem rózsát terem - Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! - Ajándék lónak ne nézd a fogát! - Aki másnak vermet ás, maga esik bele - Amelyik kutya ugat nem harap - Az ígéret szépszó, ha megtartják, úgy jó - Egy fecske nem csinál nyarat - Ha ló nincs, szamát is jó - Holtig tanul az ember - Jótett helyébe jót várj! - Kutyából nem lesz szalonna - Lassan járj, tovább érsz! - Minden csoda három napig tart - Mindenütt jó, de legjobb otthon - Nem esik messze az alma a fájától - Nem mind arany, ami fénylik - Nincsen rózsa tövid nélkül - Rend a lelke mindennek - Sok lód disznót győz - Többet ésszel, mint erővel - Ajtóstul rohan a házba - Apád, anyád idejöjjön - Beleüti az orrát valamibe - Eső után köpönyeg - Egy kalap alá vesz

Agócs Károly - Hablando ​en plata / Magyarán szólva
Hiánypótló ​kiadványunk kifejezések, állandó szókapcsolatok, szólások és közmondások gazdag tárházát kínálja a felhasználóknak. Köztudomású, hogy egy nyelv magas fokú elsajátításának és színvonalas használatának egyik nehézsége éppen ezekben a lexikai elemekben rejlik, hiszen jelentésük általában nem következtethető ki az őket alkotó szavakból, ugyanakkor nagymértékben gazdagítják, színesítik, árnyalják a nyelvezetet; a nyelv "savát-borsát" jelentik, egy ide illő metaforikus kifejezéssel élve. Ebben nyújt segítséget ez a kifejezés-, szólás- és közmondástár, mely több mint 30 000 ilyen lexikai egységet tartalmaz, a legkülönfélébb nyelvhasználati stílusrétegekből.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólások és közmondások
A ​magyar nyelv különösen gazdag szólások és közmondások tekintetében. Ebben a kötetben több mint háromezer közmondást és szólást gyűjtöttünk össze nyelvünk szinte kimeríthetetlen kincsesházából. A szólásokat és mondásokat témakörönként csoportosítottuk, így mindenki könnyedén kikeresheti azokat, amelyek éppen érdeklik. Olyan mondásokat is talál a Kedves Olvasó ebben a kötetben, melyeket fél évezreddel ezelőtt jegyeztek le. Külön szójegyzéket állítottunk össze, ahol néhány szavas magyarázatot mellékeltünk rég elfeledett szavainkhoz, például: „ispotály, tikmony, magló…” stb.

Póra Ferenc - A ​magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Erdő ​nincsen zöld ág nélkül
Még ​mielőtt az írásbeliség és tudomány trónt követelt volna magának, a mindennapi élet eseményeinek okai, összefüggései, az emberek tapasztalatai, bölcselmei szájról szájra, apáról fiúra hagyományozódtak, rövid, frappáns, belső ritmussal jelentkező állandósult...

O. Nagy Gábor - Mi ​fán terem?
Ha ​úgy keresünk valamit, hogy átkutatjuk érte minden holminkat, azt mondjuk: tűvé tesszük érte a lakást. Ha egész városrészeket bejárt valaki, mondhatjuk rá: nyakába vette a várost. Amire nagyon kíváncsiak vagyunk, az fúrja az oldalunkat. Tűvé tesz, nyakába veszi a várost, fúrja az oldalunkat - olyan kifejezések, amelyeket lépten-nyomon használunk, és amelyeknek pontosan tudjuk a jelentését, de arra a kérdésre már nemigen tudnánk felelni, hogyan jutottak ezek a szókapcsolatok közkeletű, átvitt jelentésükhöz. Honnan erednek szólásmondásaink? Az átfogó szólásmagyarázó szótár erre a kérdésre ad választ.

Mineke Schipper - Soha ​ne vegyél el nagylábú nőt!
Szólások ​és közmondások a nőkről a világ minden tájáról: "A nagy farú nő sok benzint fogyaszt" "A telt feleség meleg takaró télidőben" "Kinek festi magát a vak felesége?"

Czakó Gábor - Beavatás ​a magyar észjárásba
Kedves ​Olvasó: az első magyar nyelvrégészeti kötetet tartja a kezében. A nyelvrégész a nyelv mélyére merül, de nem csupán a nyelvet, mint olyant kutatja, ahogy a régész sem a földet meg a vizet tanulmányozza, hanem a földben-tengerben lappangó emberi hagyatékot. Mindketten leletekkel dolgoznak. A leletek tények, ám értelmezésükhöz a nyelvrégésznek konyítania kell a nyelven kívül a néprajzhoz, történelemhez, valláshoz, mitológiához, s mindahhoz, amit a leletek megkívánnak. Szükség esetén segítségül kell hívnia ezeknek a tudományoknak a szakembereit. A régész kiássa a tárgyakat, ill. azok töredékeit, nyomait; a nyelvrégészet leleteit nem kell keresni. A szóbeszédben köz- szájon forognak, csak éppen valamiért elkerülte figyelmünket bizonyos szavak és kifejezések sokasága, egymáshoz való viszo- nya, a szerkezetekben és egyéb nyelvi elemekben megőrződött értemények, hitemlékek, szokások, világszemlélet, észjárás, - és így tovább. A nyelvrégész megtisztítja a szavakat-szólásokat a megszokás porától. Egyetlen példa a könyvben szereplő ezernyi lelet közül. Kínai és mongol régészek számos hun sírban találtak a csontváz alatt nyílhegyeket. A hunok ivadékai, az ujgurok napjainkban is belelőnek a sírba a tetem lebocsátása előtt, hogy a rossz szelleme- ket elriasszák. Ugyanezt tették régen a székelyek is, mi pedig máig azt mondjuk az elhunytra: lőttek neki. A nyelvrégészet nyitott tudomány, e könyv kutatásra hívja a T. Olvasót!

Covers_100041
8000 ​Anglicizmus Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - 8000 ​Anglicizmus
Az ​angol nyelv tanulója vagy használója gyakran találkozhat olyan szavakkal, kifejezésekkel, amelyeket az angolok az elénk kerülő mondatokban eredeti jelentésüktől, az egyszerűbb szótárakban fellelhető fordításuktól eltérő jelentéssel használnak; olyan fordulatokkal, állandósult szókapcsolatokkal, szólásfirmákkal, melyeket igyekszik megérteni alkotó elemeire bontva az idegen ajkú, azoknak sajátos, külön jelentésük van. Megfejtésükhöz az átlagos, kivált a kezdő nyelvtudás vagy az idegen nyelvtan mégoly pontos ismerete sem elegendő. Könyvünkkel ezeket a lefordíthatatlan nyelvi sajátosságokat, idiómákat kívánjuk érthetővé s elsajátíthatóvá tenni, 8000 olyan sajátos angol kifejezést bocsátva a nyelvtanulók rendelkezésére magyar jelentésükkel együtt, amelyekkel a sajtóban, a szépirodalomban, de közbeszédben is sűrűn találkozhat.

Kriza János - Vadrózsák
"Száz ​év óta egymás után láttak napvilágot a kisebb-nagyobb székely népköltési gyűjtemények, ám ezek a Vadrózsák jelentőségét nemhogy elhomályosították volna, hanem hozzásegítettek ahhoz, hogy egyre jobban felismerjük és megismerjük egyedülálló nagyságát. Kriza fél emberéletnyi munkával annyi értéket halmozott fel, amennyit és amelyhez hasonlót utódai közül senkinek nem sikerült találnia. Épp ezért gyakorlati folklórmunka közben ma is a Vadrózsákhoz mérjük és igazítjuk sikereinket, eredményeinket. Ha a régi népköltészetet keressük, faluhelyen ma is Kriza nyitott könyvével kezünkben faggatjuk a nagyidejű, nagy tudású énekeseket, mesemondókat. Faggatózunk és feszülten várjuk az eredményt: vajon jó évszázad múltán megtaláljuk-e az élő népköltészetben a Vadrózsák valamelyik meséjét, balladáját, dalát, mi több, talán olyanra is rábukkanunk még, amely elkerülte volna Krizának és munkatársainak figyelmét? Vagy pedig - s ez a leggyakoribb - újra meg újra megbizonyosodunk arról, hogy Kriza olyan kerek-egész kulturális hagyatékot rögzített a maga idején, amelynek ma már csak szétszórt töredékeit, maradványait lehet nagy nehézségekkel, sok utánajárással, száz helyről összekeresgélni. A Vadrózsák múltunknak, művelődésünknek: egykori és mai önmagunknak része. Ha a Vadrózsákat olvassuk és szeretjük, egyszersmind önismeretünket, öntudatunkat, önbecsülésünket munkáljuk." Faragó József

Covers_423653
Szállóigék ​idegenből Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Szállóigék ​idegenből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bernáth Béla - A ​szerelem titkos nyelvén
Bernáth ​Béla nyugdíjas pécsi főiskolai tanár egy élet munkájával szedte össze itt rendezett anyagát, amelyben tudományosan bizonyítja be, hogy a magyar folklór, különösen a szólások, népdalok szimbolikája végső soron szinte mindig a nemi szervekre, a nemi aktusra utal. Ízelítőül néhány gyűjtő fogalomként használt fejezetcím: Él, mint Marci Hevesen. Deákné vászna. Kukutyini zabhegyezés. megtanítlak kesztyűbe dudálni. Orrod tőle, fokhagymás. Kivágja a rezet. A fakutya. A "szarvasének". Aranycsikó - aranyvessző. Mindazok figyelmébe ajánljuk,akiket érdekel a magyar nyelv, a magyar néprajz és kapcsolatuk az erotikával - bőségesen találnak kedvükre való, meglepetésekkel szolgáló csemegézni valót.

Covers_335285
Idézetek ​és szólások Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Idézetek ​és szólások
A ​világ leghíresebb idézetei és szólásai az egykor elhangzott nyelven (pl latinul), abc sorrendben. Magyar megfelelőjük és jelentésük valamint az a személy feltüntetése, aki mondta.

Covers_396735
Híres ​mondások Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Híres ​mondások
Megjelent: 1: ​Hol található? Ókori és középkori városok, kincsek 2: Mikor született? Magyar és világirodalom 3: Ki csatája? Ütközetek, ostromok és csaták az ókortól napjainkig 4: Mikor uralkodott? A régi római és a magyar uralkodók teljes listájával 5: Idézetek és szólások Híres mondások idegen nyelven is 6: Ókori istenek Mezopotámia, Egyiptom, Görögország és Róma istenei 7: Idegen szavak Közkeletű és kevésbé ismert idegen szavak és kifejezések 8: Ki fedezte fel? Gépek, találmányok, földrészek, felfedezők és feltalálók 9: Ki kicsoda a régi görögöknél? Hadvezérek, államférfiak, tudósok, gondolkodók, művészek az ókori Görögországban 10: Ki kicsoda az ókori Rómában Róma császárai időrendi sorrendben 11: Földi legek Hegyek, vizek, vulkánok, földrengések 12: Tudomány és technika dióhéjban 13: Eltünt városok Jerikó, Théba, Babilon és a többiek 14: Nagy gondolkodók Az ókori filozófusoktól az egzisztencialistákig 15: Ki kicsoda az ókori népeknél? Egyiptom, sumér, Babilónia, Kína, Japán Júdea, Punok és Hunok 16: Hogyan ejcsük? Közismert idegen nevek, szavak, kifejezések helyes magyar kiejtése 17: Mi történt a XI. században? Világtörténelem évszámokban 18: Árpád-házi királyaink Történelem évszámokban 19: 20: Szállóigék idegenből 17 híres mondás latinul, angolul, franciául, németül és olaszul 21: Tudod-e? Történelmi tesztkérdések 22: Műveltségi teszt 300 kérdés általános témakörben

Margalits Ede - Magyar ​közmondások és közmondásszerű szólások
Margalits ​Ede író, irodalomtörténész, nyelvész és műfordító Zágrábban született 1849. március 17-én. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Párizsban végezte. 1870-től Baján tanított, először szláv nyelveket, majd magyar irodalmat. 1885-ben a zombori gimnázium igazgatója lett. 1891-től Budapesten élt. Előbb a horvát internátus igazgatója, majd 1895-ben egyetemi rendkívüli, 1899-ben pedig a horvát nyelv és irodalom rendes tanára lett a budapesti egyetemen. 1940. június 23-án halt meg. Rendkívül sokirányú munkásságot fejtett ki, foglalkozott irodalomtörténettel, e területen legismertebb munkája Zrínyi Miklós, a költő (1893). Szerbből és horvátból fordított, valamint készített egy horvát-magyar és magyar-horvát zsebszótárt. Munkásságának legbecsesebb része közmondás- és szólásgyűjtése. Az 1895-ben kiadott Florilegium proverbiorum universae Latinitatist 1896-ban a Magyar közmondások és közmondásszerű szólások követte, mely 20000 közmondást, illetve szólást tartalmaz.

Áldozó Krisztián - Vígh Viktória - Kis ​közhelyhatározó
A ​Kis Közhelyhatározó a magyarokról alkotott sztereotip megjegyzésekre épül, mint például hogy a magyar nők szépek, vagy hogy a magyarok sokat lovagolnak, sokat isznak. Egyszerre szarkasztikus és büszke olvasmány ez - mulattató kórkép és szarkasztikus önreflexió. A könyv végén pedig mintegy kiegészítésképp néhány közmondást talál az olvasó, humorosan illusztrálva. A szöveg egyszerre nevettet és elgondolkodtat, akár külföldiként, akár magyar emberként kapjuk a kezünkbe.

S25c-114060219421
Ab ​ovo usque ad mala Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Ab ​ovo usque ad mala
A ​régi római és középkori eredetű szólások és közmondások ma is mindannyiunk épülésére szolgálnak. A híres írók, költők örökérvényű emberi igazságokat tartalmazó mondásai a barátságról, a szerelemről, a szegénységről-gazdagságról és egyéb erényekről, hibákról szólnak. A latin mondatok a megadott fordítások ellenére is további munkára ösztönöznek mind nyelvi, mind pedig a mondanivaló további értelmezése szempontjából.

Covers_260642
Szólások ​és közmondások Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Szólások ​és közmondások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Sulilexikon ​- Szólások és közmondások
Sorozatunk ​legújabb kötete a szólásokkal és közmondásokkal foglalkozik. Ejtsünk néhány szót a szólások és közmondások közti hasonlóságról, illetve különbségről! Mindkettő több szóból álló kifejezés, mégis zárt, kerek egységnek érezzük őket. Beszédbeli szerepét tekintve a szólás és a közmondás úgy viszonyul egymáshoz, mint a szó és a mondat. Például az a szólás, hogy „lóvá teszi", a tartalmát tekintve annak a szónak felel meg, hogy becsapja. A közmondások azonban mindig mondatértékűek. Például: „A lónak négy lába van, mégis megbotlik." A jelentése: Mindenki hibázhat, tévedhet. Hogyan is használjuk a könyvet? A szólások és közmondások külön részben kaptak helyet. Ezeken belül címszavak, úgynevezett vezérszavak követik egymást ábécérendben. A vezérszavak félkövér betűvel vannak szedve. Vezérszónak a kifejezés első állandó főnévi elemét szokás tekinteni. Ha például a nyúl szóval keresünk szólást vagy közmondást, a nyúl címszó alatt találjuk őket, szintén ábécérendben. A könyvnek tehát az az egyik célja, hogy ha az iskolában egy adott szóhoz kell szólást vagy közmondást keresni, gyorsan meg tudjuk oldani a feladatot. A másik cél, hogy meg tudjuk magyarázni, mit jelent az adott kifejezés. A szólások és közmondások mellett ezért dőlt betűvel feltüntettük a hétköznapi jelentésüket. Mivel a forrásanyag hatalmas, a válogatás alapja az ismert, az iskolában is előforduló szólások és közmondások kötetbe rendezése volt. Természetesen mindenki találni fog számára még ismeretlen, új dolgokat, ami szándékaink szerint a szókincset és az általános műveltséget is fejleszteni fogja. A Kiadó

Forgács Tamás - Magyar ​szólások és közmondások szótára
A ​szótár összeállítója, Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetének a vezetője. A Magyar szólások és közmondások szótára, a magyar szótárirodalom régi adósságát törlesztve, a mai magyar nyelv állandósult szókapcsolatait mutatja be. A közel 8000 szótári címszó között így számos szleng jellegű kifejezés is helyet kapott. Mindegyik szócikk megadja a kifejezések szótári formáját, esetleg azok variánsait, továbbá rámutat arra is, hogyan lehet őket mondatba illeszteni. Ezután következik a szókapcsolatok pontos jelentésének megadása, vagy annak a szituációnak a leírása, amelyben elhangozhatnak. Jelentős újítása a szótárnak, hogy a kifejezések használatát példamondatokkal szemlélteti. A zömmel az elmúlt évtized sajtótermékeiből gyűjtött nyelvi példák azon túl, hogy megvilágítják a kifejezés pontos használati szabályait, az esetleges "ferdítési" lehetőségekre is rámutatnak. Egyúttal érdekes és szórakoztató olvasmányok, hiszen a példamondatok a rendszerváltozás utáni Magyarország és az ezredfordulón átlépő világ valamiféle lenyomatát adják. Tanulságosak és élvezetesek azok a rövid magyarázatok, amelyek az egyes kifejezések kultúrtörténeti vagy néprajzi hátterét tárják az olvasó elé. A szótár a magyar anyanyelvűek és a magyart mint idegen nyelvet tanulók legszélesebb körei számára készült. Nagy haszonnal forgathatják általános és középiskolai diákok, egyetemisták, hivatásos tollforgatók (újságírók, szerkesztők, fordítók), de anyanyelvünk oktatásának is nélkülözhetetlen segédeszköze.

Békés István - Napjaink ​szállóigéi
A ​szállóige a legtömörebb definíció szerint olyan velősmondás, amelynek eredete meghatározott vagy meghatározható. A Napjaink szállóigéi pedig azok a magyar nyelvű vagy a magyar nyelvben meggyökeresedett szállóigék, amelyek manapság a különböző korosztályok tagjai között szájról szájra szállanak. Szállóige-gyűjtemény négy évtizede nem jelent meg Magyarországon, Tóth Béla hajdan hírneves szállóige-kompendiuma pedig közel nyolcvan esztendős. Azóta rengeteg szállóige hullott ki az idő rostáján, igen sok kelt frissen szárnyra, nem egynek értelme, célzata módosult, hatóköre szűkült vagy tágult. A napjainkban szállongó szárnyasszavak törzsrajainak számos fészkét, így például a Bibliát vagy a görög-római klasszikusokat sokkal kevésbé ismeri korunk embere, mint ismerték emberöltőkkel ezelőtt, s a közelmúlt évtizedek társadalmi-történelmi rengéseivel felvert szárnyasszó-fajtákat mind ez ideig nem tárták fel, nem gyűjtötték össze és nem rendszerezték. Békés István a Napjaink szállóigéi tizennyolc fejezetében könnyen áttekinthető históriai és művelődéstörténeti csoportokba foglalja a magyarul ma kerengő szállóigéket. Megmutatja gyökereiket, rávilágít használatuk módjaira, felsorolja legjelentősebb vonatkozásaikat, különös figyelemmel az ősi és ódon származású szállóigék megújulására a marxista-leninista irodalomban és a munkásosztály küzdelmeiben. Gazdag ismeretanyagával, irányító értékű adataival, elemzéseivel nemcsak a köznyelv színezéséhez, dúsításához nyújt segítséget, hanem ahhoz is, hogy a szállóigék köznyelvi használata minél pontosabban árnyalt, minél szabatosabb lehessen. Az ismert nagy szállóigetárak között a Napjaink szállóigéi az első, amely külön fejezetben gyűjti össze a szocializmus nálunk járatos szárnyasszavait is. A Napjaink szállóigéi - térben és időben rendkívül tág kiterjedésű és változatos minőségű matériájával, s az ehhez társuló filológiai, tárgytörténeti és anekdotikus utalások gazdagságával - a szállóigegyűjtemények korszerű, olvasmányos, de ugyanakkor tudományos igénnyel megalapozott típusát teremti meg. Olyan típust, amely a históriai, kultúrhistóriai töltésű szállóigék közlésén, származtatásán, összefüggésein túl, érzékeny megfigyeléssel, életismerettel teszi könnyebbé, vonzóbbá ezt az általában száraz, lexikális karakterűnek tartott műfajt.

Bárdosi Vilmos - Csobothné Hegedűs Mária - Szólások ​és közmondások
A ​munkafüzet Bárdosi Vilmos Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri szómutatóval című, a Tinta Könyvkiadó által 2012-ben megjelentetett szótárának anyagára épül. E kézikönyv évtizedes gyűjtőmunka eredményeképpen 14 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe.), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel.) tartalmaz, és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számban természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne. A szótár a szólások, helyzetmondatok és közmondások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, népies, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. Mindezen tulajdonságai által a szótár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban. A munkafüzet e roppant gazdag, nyelvünk virágainak is nevezett anyag sokoldalú feldolgozásához nyújt segítséget, ötleteket. A diákok dolgozhatnak vele otthon vagy az iskolában, egyéni munkával vagy párban, vagy a manapság divatos csoportmunka keretében is. A fiatalabb korosztály számára a feladatok megfogalmazásán túl a tanár könnyítésként további kiegészítéseket, magyarázatokat adhat. Bárdosi Vilmos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Francia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munka­bizottságának tagja. Több nyelvészeti szakkönyv, egyetemi tankönyv szerzője, a magyar és a francia szólások, közmondások kutatója. Csobothné Hegedűs Mária több évtizedes tapasztalattal rendelkező gyakorló pedagógus, magyar–német–orosz szakos szakvizsgázott tanár, fejlesztőpeda­gógus. Elkötelezett híve az anyanyelvi nevelésben a szólások és közmondások változatosan történő felhasználásának.

501_h%c3%adres_mond%c3%a1s
501 ​híres mondás Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - 501 ​híres mondás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárdosi Vilmos - Francia-magyar ​szólásszótár
A ​könyv a mai francia nyelv mintegy 1000 igen gyakori állandósult kifejezését, ún. gallicizmusát és ezek magyar megfelelőjét dolgozza fel újszerű, tematikus elrendezésű szótár formájában. Azoknak nyújt segítséget, akik már túljutottak a francia nyelv alapjainak elsajátításán, s szeretnének mihamarabb zöld ágra vergődni a minden nyelv sava-borsát adó, közkeletű szólásokkal is, vagyis szeretnék azokat pontosan értelmezni és helyesen alkalmazni. Az első rész tematikus francia-magyar szólásszótárához kapcsolódó változatos gyakorlatok, a rajzos szólásrejtvények mind képszerű kifejezésmódra, a francia szólások beszédben való felismerésére és alkalmazására serkentik a könyvből tanulót, legyen az diák vagy felnőtt. Az egyéni vagy csoportos tanulást a gyakorlatokhoz tartozó megoldási kulcsok, továbbá a témakörök, a francia szólások, valamint magyar megfelelőik betűrendes mutatói segítik. A frazeológia, valamint a francia nyelv szólásainak általános jellemzői és osztályozási lehetőségei iránt is érdeklődő olvasó pedig az előszóban talál ezekről a kérdésekről útmutatót. A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Francia Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője, a francia frazeológia elismert szakértője, A francia nyelv lexikona (Corvina, 1996) című könyv társszerzője.

Margalits Ede - Magyar ​szólások és közmondások kézikönyve A-Z-ig
A ​Magyar szólások és közmondások kézikönyve fontos segédeszköze lehet a mai művelt ember számára. Kézikönyvünket elsősorban diákoknak, tanároknak ajánljuk, valamint irodalomtörténészeknek, nyelvbúvároknak és nem utolsósorban rejtvényfejtőknek. A köznyelvben legsűrűbben használt közmondások mellett megtalálunk olyanokat is, amelyek már szinte feledésbe merültek. Igyekeztünk a legtöbb szólást és közmondást bemutatni, mindezt ábécé sorrendben szedve. Kötetünk több mint 20000 közmondást és közmondásszerű szólást tartalmaz.

Covers_41842
Állatok ​farsangja Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Állatok ​farsangja
Közmondások, ​szólásmondások, találós kérdések, versek és mesék - kutyáról, macskáról, rókáról, nyúlról, oroszlánról, sündisznóról, denevérről majd minden állatról, amelyet a kisgyerek már látott az utcán, kertben, az erdőben, vagy az állatkertben. De nemcsak mesélni valót gyűjtöttünk össze ebben a sok rajzzal, képpel illusztrált kötetben, hanem játékokat és olyan több szereplős, könnyen dramatizálható előadható, eljátszható irodalmi anyagot is, amely jól felhasználható óvodai ünnepélyeken, gyermekfarsangon. Így ezt a kötetet nemcsak azoknak a szülőknek ajánljuk, akiknek gyereke most ismerkedik az állatokkal, hanem azoknak az óvónőknek is, akik csoportjuk számára színesebbé, játékosabbá akarják tenni a foglalkozásokat. Sok olyan verset, mesét is találnak majd ebben a könyvben, amely eddig még nem jelent meg gyerekirodalomban, és rövid, tárgyszerű ismertetést az állatok tulajdonságairól, érdekes szokásairól.

Híves Márta - Nem ​árulok zsákbamacskát
A ​szép magyar beszéd hangulatkeltő elemei a szólások, amelyek színesítik stílusunkat. Kötetünkben közreadunk egy csokorra valót. Többségük ismerősen cseng majd a kisiskolásoknak, de vajon tudják-e az eredetüket? E gyűjtemény a szólásmagyarázatokat párbeszédes formában közli. A gyermeki látásmódot híven tükrözik a tanulók kérdései. Az ő életkorukhoz, ismereteikhez igazodnak a tanító válaszai, az eredetmagyarázatok. Kötetünk hasznos kézikönyvként szolgálhat a pedagógusoknak, és érdekes olvasmányokat kínál a kisiskolások számára.

Mikszáth Kálmán - Az ​igazi humoristák
A ​humor és a nevetés mindig ott van körülöttünk. És az igazi, a jó humor mellett nem is szabad csak úgy elmenni. Mikszáth Kálmán leírja a humor köznapi előfordulási formáit a 19. századi Magyarországon. Humorista az, aki észleli, értékeli, és élvezi a humort, a természetnek ezt a különös, emberi ajándékát. Az igazi humorista nem feltétlenül a humorából él. Csak él a humorral. A magyar irodalom történetében talán Mikszáth Kálmán az a szerző, aki a legtöbbet tette e "természeti kincs", a humor közösségi hasznosításának ügyéért.

Damó Csaba - Damó Levente - Anyám ​és mondásai
Édesanyám ​lövétei székely asszony, de mi már Kolozsváron születtünk és nevelkedtünk. Habár a székely akcentust levetkőzte, gyerekkorunkat végigkísérte a sok ízes székely szólás-mondás, közmondás, amiken rendszeresen jókat derültünk. Az is előfordult, hogy egyáltalán nem értettük őket, úgyhogy ilyenkor meg kellett kérdezni, mit jelent. Néhány évvel ezelőtt öcsémnek az az ötlete támadt, hogy össze kéne gyűjteni ezeket a mondásokat, és kiadni könyv formájában. Nos, ez megtörtént, ezt tartja kezében a kedves olvasó. Ez a könyv nem egy szöveggyűjtemény. Az anyag ömlesztve, mindenféle rendszerezés nélkül lett papírra vetve. A szólások, mondások alapvetően három kategóriába tartoznak: olyanok, melyek édesanyám szülőhelyének közvetlen környezetéből származnak, ezeket nagy valószínűséggel csak a lövéteiek ismerik, aztán vannak a teljes székelység körében elterjedt mondások, és végül azok, amelyeket Kolozsváron, Magyarországon, vagy éppen egy-egy filmben hallott, jegyzett meg és használt sajátos módján. Amint a cím is utal rá, a mondások mellett édesanyám is szerves része e alkotásnak, általa lehet bemutatni az anyagot úgy, ahogy mi ezt megéltük. Ezért némely szó úgy lesz leírva, ahogy azt ő használta. Az átlag magyar ember számára érthetetlen szavakat megmagyarázzuk.

Kollekciók