'filmtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Vágvölgyi B. András - Tokyo ​Underground
"[Vágvölgyi] ​Kalandozásainak föltétlenül legsikeresebb vállalkozása a Tokyo Underground, ahol a cél a japán tömegkultúra különböző színtereinek bemutatása, mégpedig pimasz mód, könyörtelenül realista bemutatása, nem múló értéke pedig az, ahogy e szemrevétel, e mozaikszerű felvillantás, megjelenítés, dokumentálás közben Vágvölgyinek sikerül - egyszerre lazán ömlő és tűpontos írásmódjának kavargó, áradó, gyakran röhögtető szellemességével a Japánról úgy általában mit sem sejtő olvasót fokozatosan abba az egyre határozottabb állapotba hozni, amelynek köszönhetően oldalról oldalra, ügyről ügyre, témáról témára egyre élesebb lesz benne a kép egy rendkívüli országról, és mintegy alakot kap tudatában és érzékeiben a mai Japán utánozhatatlan karaktere. Vágvölgyi képes rá, hogy olvasóját ne csupán tudással vértezze fel, melyről épp maga állítja nagyon helyesen és követendő öniróniával, hogy az bizony állandó, folytonos korrekcióra szorul, hanem hogy ezen túl valódi érdeklődést keltsen benne az iránt, ami ezt az olvasót korábban nem is érdekelte, vagy aminek kapcsán beérte szánalmas előítélek alacsonyrendű színvonalával, hogy mi is tehát, ami valóban: Japán, azaz hogy mikor nem tévedünk nagyon nagyot, ha ennek a maga tradícióinak és ultramodernitásának morbid őrlése közt vergődő különleges övezetnek magunkban a végén valami nevet próbálunk adni. Vágvölgyi rengeteget tud a választott tárgyról, és amit tud, azt azonnal történelmi, politikai, kulturális összefüggések egész hálójába vonja, így ha az aktuális tömegkultúra egyedi eseteit veszi számba, és épp a tömegfilmről, a játék tömeges őrületéről, a mangáról, a politikai anarchizmusról, a vallásos szektariánizmusról, az építészetről, a mai gésaiparról, a szexbiznisz hajmeresztő rendszeréről, a cyborgéletmódról, az animéről, a kortárs zenéről, a televízióról stb. stb.ír, akkor még csinál valamit az olvasójával: belevonja ugyanis egy személyes történetbe, s ami még fontosabb: a szó leghevesebb értelmében dikciójának nagy iramával belesodorja az élménybe, valami felfejthetetlen homályba, amelyben Japán katonabakancsainak csattogását csak a no-szinészek és a gésák leheletfinom lépteinek nesze nyomja el." (Krasznahorkai László; Forrás: ulpiushaz.hu)

Nemes Károly - Jean-Luc ​Godard
Godard ​azon kevés filmrendező közé tartozik, akik képesek újra és újra megújulni. Nem csak a hatvanas évek nagy korszakának volt meghatározó alakja, de a mostanában készült filmjei is a filmművészet élvonalába tartoznak, nem csupán halovány utánérzései a régieknek. Godard késői filmjei legalább olyan izgalmasak, frissek és újszerűek, mint a hatvanas években rendezett munkái. Egy régi anekdota szerint az egyik cannes-i filmfesztiválon egy hosszas vita végén Henri-Georges Clouzot a következőt kérdezte Jean-Luc Godard-tól: – Azt ugye azért Ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége?! – Hát persze! Csak nem feltétlenül ebben a sorrendben. wikipedia

Szabó Z. Pál - Lázadás ​a halál ellen
Mit ​takar a botrányos látvány: a beretvával átvágott szem, a hangyákkal ellepett kéz, a zongorában heverő döglött szamarak? A könyv radikálisan új megvilágításban mutatja be a szürrealista művészet zseniális alkotását. A film ismeretlen mélységeibe vezet a szerző: zárt, hermetikus világba, hogy választ adjon a nyugtalanító kérdésekre.

Fábián Janka - Rozmaring
1913 ​januárjában Hajnal Imre a híres bonviván és némafilm-színész gőzhajón megérkezik New Yorkba, hogy vendégművészként fellépjen a Broadway-n Lehár Ferenc egyik operettjében. A nyüzsgő világvárosban találkozik példaképével, az operaénekes Carusóval, a filmstúdiók üdvöskéjével, Mary Pickforddal, valamint Mack Sennett-tel, a híres producerrel. Akárcsak idehaza, ott is azonnal levesz mindenkit a lábáról személyes varázsával, tehetségével. Jövetelének valódi célja azonban egy táska mélyén lapuló hétpecsétes titok, ami a még gyerekcipőben járó filmművészet egész jövőjét megváltoztathatja. Hogy ez bekövetkezik-e, az már nem csak Imre ügyességén és rábeszélő erején múlik. Futóviszonya Rosemaryvel, a táncoslánnyal pedig sok mindenre ráébreszti őt saját magával és a jövőbeli sorsával kapcsolatban.

Norbert Stresau - Audrey ​Hepburn filmjei, élete
Audrey ​Hepburnt már első hollywoodi filmje, a Római vakáció mozibálvánnyá tette. A törékeny szépségű belga színésznő új típust indított útjára az ötvenes és hatvanas évek filmtörténetében: az ártatlan Hamupipőkét, aki őzikeszemével, karcsúságával és eleganciájával felülemelkedik minden földi durvaságon, bűnöző szenvedélyen, és jóra inti a gyarló emberiséget. Norbert Stresau érdekes könyve ennek az eszményképnek, szakmai tolvajnyelven: image-nek a vizsgálatára vállalkozik. Kimutatja: a légies finomságnak valódi arisztokrata származás az alapja; a karcsúságnak a háborús idők koplalása; az ideáltípusnak magának pedig a hollywoodi filmgyártók üzleti számítása. A szerző jó kalauznak bizonyul: nemcsak a filmsztár életének és karrierjének izgalmas fordulatait követi nyomon, hanem felidézi a híres filmek (a Római vakáció, a Háború és béke, az Álom luxuskivitelben, a My Fair Lady) meséit is. Az olvasó egyszerre ismerkedhet meg a feledhetetlenül kedves Audrey emberi és színészi küzdelmeivel, filmjeinek korabeli visszhangjával, a sajtó és a közönség "kritikájával". A kötetet a széles olvasóközönségen túl a szakemberek is haszonnal forgathatják pontos adatai és magyar vonatkozású kiegészítései miatt.

Charlie Chaplin - Életem
Chaplin ​1889-ben Londonban született - sosem mondott le az angol állampolgárságáról – de az élete nagy részét Amerikában élte le, végül Svácjban halt meg 1977 karácsonyán. Minden idők legnagyobb komikusa volt, több mint nyolcvan filmet és a Csavargó figuráját hagyta az utókorra. Erről a hosszú és élménydús időszakról mesél Életem című önéletrajzi művében, amit a hatvanas években a Genfi-tó partján vetett papírra, és amit nálunk negyven éve után adtak ki újra. A bő ötszáz oldal laikusoknak és filmkedvelőknek egyaránt élvezetes olvasmány. Előbbieknek a pikáns részletek magánéletről, szerelmi viszonyairól, utolsó házasságáról egy nála harminchét évvel fiatalabb nővel. Utóbbiak Chaplin szemén keresztül követhetjük végig a film történetét gyakorlatilag a kezdetektől a némafilm haláláig. Emellett Chaplin szavakkal is majdnem olyan jól bánik mint celluloidszalaggal. Az Életem olyan mint a filmjei: egyszerre kell sírni is nevetni rajta.Nagy emberekről írt apróságokban, és kis emberek nagy hibáin keresztül írásban is meg tudja fogni azt ami általános és emberi. A lapokon olyan személyek elevenednek meg újra mint Douglas Fairbanks, Mack Sennett vagy Edna Purviance, akiknek a neve már csak a filmesztétáknak cseng otthonosan és talán csak Mándy Iván ismert mindenkit a könyv szereplői közül. A sok ismerős és anekdota között mégis előbújik maga Chaplin, a a filmről és ez életről vallott véleménye, amit maga egyszer így összegzett: Az élet ha közelről nézed tragikus, de távolabbról nézve komédia. Ezért vállahatta, hogy őszintén írjon a nehéz gyerekkoráról, édesanyja elmezavaráról vagy arról a magyányról és elveszettségtől is, ami újra és újra rátalált, akármilyen gazdag és sikeres volt is. Sajnálat helyett azonban olvassuk tovább a történeteket és szép csendesen a rengeteg anekdotától és intim részlettől az Életem egy színes, de töredezett kaleidoszkóppá válik. Végül az életrajzi adatok helyett csak benyomások maradnak meg: a Csavargó örök embersége és, hogy minden nevetés nélkül telt nap elvesztegetett nap.

Györffy Miklós - Ingmar ​Bergman
"Feneketlen ​szakadék választ el a magyarázóimtól. A motívumoknak ezt a keresését és az elemzésnek ezt a módját az irodalomtól örököltük, az irodalmi kritikától, ahol az őrületig hajszolták. Belehelyezik a művet valamilyen kontextusba, mindenféle szenzációs, csodálatos következtetéseket vonnak le belőle, s végül a rejtvényt sikerült olyan pompásan megfejteniök, hogy a szerzőnek nem is lehet semmi hozzáfűzni valója..." Bergman sokat nyilatkozik. Nyilatkozataiban előszeretettel hangoztat hasonló kijelentéseket. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elzárkózik művei értelmezése elől, mint a legtöbben, hanem sokszor cáfolja, belemagyarázásának minősíti a kritikusok állításait. Lehet póz is ez az antiintellektuális magatartás, egy ízig-vérig intellektuális művész érthető önvédelmi póza, nemcsak a kritikusokkal, hanem önmagával szemben is...

Brian J. Robb - Brad ​Pitt
Korunk ​egyik legígéretesebb sztárjának Brad Pitt-nek ez eddigi pályafutása rendkívül tanulságos, nemcsak a mozi szerelmeseinek, hanem azoknak is, akiket érdekeinek a sztárcsinálás hollywood-i titkai, és emberileg is szeretnének közelebb kerülni egy fiatal, tehetséges amerikai színészhez, akinek több filmje, köztük a Hetedik és a Tizenkét majom nálunk is lelkes fogadtatásban részesült.

Onagy Zoltán - Papírt ​és kardot írtam
„- ​No, így még érdekesebb az új köteted koncepciója. Irodalmi interjúk. Az nem magányos sport. Nézem a listát, a krémmel beszélgetsz. Zelei és Kukorelly, Háy és Tódor egy könyvben - kuriózum. Hogyan lettek ezek a beszélgetések? És mi alapján választottál, mennyire tükrözi az irodalmi ízlésedet a megkérdezettek köre?"Az interjúkötetben „mikrofonvégre" kerül a kérdező, Onagy Zoltán is. Így ő is vall mindarról, amiről pályatársait, 34 írót, költőt, drámaírót, internet honlap-szerkesztőt vallatott a magyar nyelvterületről: a mai irodalmi életről, az alkotással összefüggő dolgokról, megélhetésről, életérzésekről, feladatokról. Történetek, életutak, sikerek, törekvések, ars poeticák, nézőpontok sorakoznak a nagyszerű kötetben.

Pataki Ági - Nyitottan ​a világra
Pataki ​Ági a hetvenes évek elején egy véletlennek köszönhetően került be Rotschild Klára híres szalonjába manökennek, majd a Fabulon cég reklámarcaként szerzett országos ismertséget. Ikonikus fotókon, reklámokban szerepelt, generációk bálványává vált, ő volt az első sztármodell Magyarországon. Később új dolgokba kezdett, két divatüzletet is sikerrel működtetett a Váci utcában, majd egy újabb váltás után filmproducerként kezdett dolgozni, amellyel többek között a legmagasabb állami elismerést, a Balázs Béla-díjat is elnyerte. Hogyan lehet valakiből országosan ismert modell, később sikeres ruhaüzlet-tulajdonos, majd nemzetközileg is díjazott filmproducer? Mi a titka a ma is tervekkel teli Pataki Áginak, miképpen tudott ennyiszer megújulni és váltani, ennyi különböző területen sikeres lenni? Rugalmasság, nyitottság, önismeret, céltudatosság? A _Nyitottan a világra_ egy rendkívül izgalmas életút története és egy váltani, változni tudó, fáradhatatlan nő portréja, akinek életismerete, bölcsessége és derűje mindannyiunk számára üdítő és inspiráló példa lehet.

Pongrácz Erzsébet - Mozikalauz
A ​mozik hőskora - az első pesti vetítések, a kávéházi- és sátormozik - után a megszűnt híres mozikat, a mai, működő nagy múltú mozijainkat, valamint az Art-hálózat tagjait és az újonnan nyílt multiplexeket veszi sorra a szerző kis kötetében, nem titkolva nosztalgiáját az eltűnő patinás filmszínházak és a "kis piszkosok" iránt.

Bud Spencer - Lorenzo de Luca - 80 ​év alatt a Föld körül
_„Ide ​figyelj, Terence! Lefogadom, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a mi kis kettősünk hatására jelentősen megemelkedett a világon a bab és a csirke fogyasztása. Valahányszor csak bemutatták valamelyik filmünket a tévében vagy a moziban, a mi étvágyunk átragadt a nézőinkre, akik aztán buzgón követtek minket a nagy zabálásban is. Szerintem egy szakács igazán elnevezhetne rólunk valamilyen ínyencséget.”_ A _80 év alatt a Föld körül_ izgalmas utazás a világhírű színész, Carlo Pedersoli, alias Bud Spencer életébe. Az életrajz második része fordulatokban gazdag kalandra csábítja olvasóit földön, vízen és levegőben. Számos új anekdotát mesél a forgatások hétköznapjairól és régi kollégáiról. Őszinte betekintést enged magánéletébe is, megtudhatjuk milyen férj, apa, illetve nagypapa. Beszámol arról, hogy színészi karrierje mellett miként próbálta megvetni a lábát az üzleti világban. Sikerei mellett nem hallgatja el kudarcait sem. Ám Carlót, a nagy kalandort egyetlen bukás sem kényszeríthette térdre, mindig újult lelkesedéssel vetette bele magát a következő vállalkozásába. Mivel Bud Spencer tudja, hogy Terence Hillnél nincs számára jobb filmes partner, így nyílt levelet intéz "jobbik feléhez", akivel rendszeresen találkozik egy spagettivacsora erejéig. A könyvben köszönetet kíván mondani rajongóinak is, ezért a könyv végén választ ad harminc kérdésükre.

Máté Judit - Monica ​Vitti
Lakatlan ​szigetre készül. Egyetlen útitársat vihet csak magával. Kit vinne? Tucatnyi hasonló kérdésre válaszoltak két évvel ezelőtt a megkérdezett olaszok a "Doxa Közvéleménykutató Intézet" kérdőívein. Az adatok feldolgozása után kiderült, hogy Nilde Jotti, a képviselőház kommunista elnöke után Monica Vitti a legtiszteltebb, legnépszerűbb nő Olaszországban, s hogy ő az a színésznő, aki ötvenévesen még a mai huszonéves férfiak számára is az "Álmok Asszonyát" jelenti. Mi van, pontosabban ki van e szőke olasz filmsztár álombeli képe mögött? Szeretném az olvasót valóban szemtől szembe hozni Monica Vittivel. Abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy személyes ismeretség révén mutathatom be Vittit. Éppen ezért nehéz a feladatom. Évekig dolgoztam Rómában, gyakran találkoztam vele, s mindig csodálkoztam azon, milyen különös hatása van. Amíg beszélgettünk, s forgott a magnetofon szalagja, oly sodró egyéniség volt, hogy mindannyiszor azt a benyomást keltette bennem: ma jobban ismerem, mint tegnap. Csak miután elköszöntünk egymástól, s én visszahallgattam a tekercset, jöttem rá, szemfényvesztés az egész. Ma még kevésbé ismerem, mint tegnap.

Bud Spencer - Különben ​dühbe jövök
Meghökkentően ​őszinte önéletrajz a hagymásbab és a pofonok nagymesterétől. Bár westernfilmek hőseként ismerte meg a nagyvilág, Carlo Pedersoli sokkal több ennél: forgatókönyvíró, producer, úszóbajnok, olimpikon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését, utolsó vízilabda-mérkőzését a magyar válogatott ellen vívta. Könyvében az immár 81 éves színész, akit 1991-ben a Time a leghíresebb olasznak nevezett, megható öniróniával mesél gyermekkoráról, a sportolóként töltött évekről, arról, hogy hogyan került bele szinte véletlenül a filmek világába, barátságáról Mario Grottival, azaz Terence Hillel, a tengerentúli élményeiről és végül visszatéréséről Rómába. Ki ne ismerné a Nincs kettő négy nélkül, a Kincs ami nincs, a Bombajó bokszoló című filmeket vagy a legendás Piedone-sorozatot! Most eljött az idő, hogy megismerjük az embert a pofonok mögött!

Nemeskürty István - A ​filmművészet nagykorúsága
A ​filmművészet fejlődésének fontos állomásához érkezett. Most már nem csak jó vagy rossz filmekről beszélhetünk, írhatunk, hanem kerek és lezárt életművel rendelkező rendezőkről is. Egyre sűrűbben lépnek fel jelentős művész-egyéniségek, akik műveikkel egy egész társadalomra, sőt más művészetekre is hatnak. Mondandójuk van a világról, amelyben élnek, s amelyet egy száz esztendővel ezelőtt még ismeretlen találmány segítségével tükröznek, ábrázolnak. Ezek a filmművészek már nem a pionírok ösztönösségével törnek utat egy számukra is felfedezésre váró világ vadonában; ők már tanultak az úttörőktől, hiszen a film negyedszázados múlttal rendelkezett, amikor ők megszülettek. Persze, azért nem csak generációs kérdés ez, hiszen kötetünkben szerepel a hatvanöt éves Romm is és Sica is, mert ők ma is minden filmjükkel újat mondva, kísérletezve építik életművüket. Tizenhét rendező portréját adja ez a kötet, s hozzá tizenhat ország mai filmművészetének vázát. Mind a tizenhét rendező egész életművével napjainkban is hat, írnak, beszélnek róluk, módszereiket, stílusukat világszerte akarva-akaratlan követik.

Norman Mailer - Marilyn
Marilyn ​Monroe egy egész korosztály szex-bálványa volt. Az erotikus szőke angyalnak, aki elbűvölte a világot, magánélete tele volt kudarccal, a boldogság hiábavaló kergetésével. Bizonytalan egyénisége és tragikus halála éles ellentétben állt a mozivászon szülte hamis csillogású képpel. Ez az életrajzi regény a neves amerikai író, Norman Mailer magával ragadó írása.

Ingrid Bergman - Életem
Ingrid ​Bergman fordulatokban bővelkedő életrajza egy-egy sikerült portréban felvillantja a filmvilág sztárjait: Boyer-t, Tracyt, Garbót, Coopert, Cary Grantet, Gielgudot, Liv Ullmannt; híres írókat: O'Neillt, Molnár Ferencet, Temarque-ot, Shaw-t, Hemingwayt; szeretettel s humorral beszél rendezőiről: Flemingről, Kertész Mihályról, Rosselliniről, Ingmar Bergmanról... De könyvének legizgalmasabb részei azok, ahol a világban róla kialakult képpel hadakozik; életszerepek és színészszerepek sablonjaival; ahol szenvedélyesen és reménykedve, derűs humorral vagy elkeseredve küzd a benne élő eszménykép valóra váltásáért. Az író barát, Alan Burgess kommentárjai és interjúi s a levelek sok érdekes és meglepő részlettel gazdagítják ezt a különös és rokonszenves önarcképet.

Karcsai Kulcsár István - Liv ​Ullmann
Liv ​Ullmann Tokióban született, ahol repülőmérnök apja akkoriban szaktanácsadóként dolgozott. A norvégiai Trondheimben nőtt fel. Ingmar Bergman kilenc filmjében játszott főszerepet. A neves rendezőtől 1966-ban született lánya, Linn Ullmann az új évezred nemzetközileg elismert norvég írónője. (Pár regénye magyarul is olvasható: a Mielőtt elalszol, az Áldott gyermek és a Kegyelem.) Bergmannal közös munkái, különösen az erőteljes Jelenetek egy házasságból az 1970-es évek feminista és kulturális ikonjává és korának egyik legelismertebb színésznőjévé avatták. Két alkalommal jelölték Oscar-díjra: az 1971-es Kivándorlók és az 1976-os Szemben önmagunkkal filmszerepéért. Sok évig New Yorkban élt második férjével, az amerikai Donald Saundersszel, kihez 1985-ben ment nőül, 1998-ban váltak el. Két sikeres önéletrajzi művet publikált: Changing (Változások, 1977) és Choices (Választások, 1984) címmel. A norvég, svéd és angol mellett több más európai nyelven is beszél. A UNICEF sokat utazó jószolgálati követe. wikipedia

Deák Attila - Ruttkai ​Éva
Ruttkai ​Éva (született: Russ Éva, Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa. Díjai Jászai Mari-díj (1955, 1959) Kossuth-díj (1960) Érdemes művész (1966) Kiváló művész (1971) Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971) SZOT-díj (1984)

Nemes Károly - Greta ​Garbo
Nemes ​Károly Greta Lovisa Gustafsson Stockholmban született. Szülei nem sokkal azelőtt települtek át a fővárosba. Anyja paraszti származású volt, míg apja a köztisztasági hivatal munkatársaként dolgozott. Greta az öt gyermek közül harmadiknak született. Apja hosszú betegsége és korai halála – Greta csak tizenhárom éves volt akkor – rányomta bélyegét a család életére. Mint a nyomorban élőkkel gyakran megesik, Gretában is – nyilván védekezésképpen – kialakult valamifajta büszkeség és ezzel együtt arra való törekvés, hogy ne szoruljon más segítségére. Egy fodrászüzletben talált munkát, s ottani keresetéből néha megengedhette magának, hogy hódoljon egyetlen szenvedélyének, a színházba járásnak. Ehhez valamivel több lehetőséget nyújtott, amikor elárusítónő lett egy áruházban. Azt, hogy valójában színésznő szeretne lenni, titkolta a környezete előtt. A véletlenek sorozata révén azonban hamarosan azzá vált.

Ismeretlen szerző - A ​rövidfilmgyártás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyertyán Ervin - Jancsó ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelecsényi László - Latinovits ​Zoltán
Nem ​ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik botrányok és szenzációk felidézését várják tőle. Nem ajánlom azoknak sem, akik a színészről nem produkciója, hanem világnézete, viselkedése, tévhitei alapján alkotnak véleményt. Nem ajánlom továbbá azoknak, akik életében is, holtában is eleve elfogultak Latinovits Zoltánnal szemben. Rajtuk kívül - ajánlom mindenkinek.

Tarján Tamás - Bessenyei ​Ferenc
„Nem ​volt gyerekkorom, nem volt ifjúságom! Én akkor születtem, amikor bekerültem a színházba. Attól kezdve lehetett életemet nyomonkövetni, onnantól kezdve van értelme figyelemmel kísérni. Nem tartozik senkire, ami addig történt velem.” Közel 80 filmben és megszámlálhatalan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt. wikipedia

Nemes Károly - Luis ​Buñuel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Mihail ​Romm
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress József - Grigorij ​Csuhraj
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - Jacques ​Tati
Legtöbb ​filmjének főszereplője, a saját maga alakította nyakigláb Hulot úr, a modern világhoz adaptálódni képtelen, mindig barátságos és segítőkész, ám a szociális érintkezésben esetlen, örök kívülálló figurája. Filmjeiben mindig a képi világon van a hangsúly, a hangok legtöbbször zajok, tömegmorajok, a beszéd ritkán játszik fontos szerepet. Képi humora semmivel össze nem téveszthető. A mindennapi élethelyzetek finom eltúlzásával, kiemelésével megalkotott, nemritkán visszatérő poénjai mindig rendkívül finoman jelennek meg, a néző figyelme nincs „erőszakosan” rájuk irányítva, ezért mindig jóleső érzés felfedezni egy-egy újabb komikus részletet. Wikipédia

Leonyid Leonov - Mr. ​Mackinley menekülése
"A ​kellőképp előkészített Mr. MacKinleyt a fal egyik kerek nyílásába helyezik, hatalmas franciakulcsokkal meghúzzák az anyacsavarokat, és nemsokára minden simán belemerült a váltakozó sűrűsödéstől és ritkulástól hullámszerű, kellemesen villózó valamibe, amelyet bűvösen átsuhanó görbék és szikrák pásztáznak, akár az oszcillográf ernyőjén..." A Boulden és Társa Szalvatóriumában, a Himalája mélyén - potom tízezer dollárért - több mint kétszáz esztendőre lehet atombiztos férőhelyet bérelni kockázatmentesen (sőt: fiatalító!) "alvókúrára". Leonov filmtörténete szellemesen mutatja be egy amerikai átlagpolgár érzéseit a világháborútól rettegő modern életben.

David Lynch - Kristine McKenna - Aminek ​álmodom
Az ​Aminek álmodom teljesen egyedi könyv, amely betekintést nyújt David Lynch életébe és alkotásaiba a szerző saját szavain, vallomásain, filmes nyelvén, valamint a legközelebbi munkatársai, barátai és családtagjai nyilatkozatain keresztül. Ez a könyv egyszerre életrajz és memoár: David Lynch először nyílik meg, hogy elbeszélje életét, amelynek során mindig az volt a legfontosabb számára, hogy kifejezésre juttassa látomásait; és amelynek során szívfájdalmak és vívódások közepette vitte sikerre váratlan és beskatulyázhatatlan művészeti projektjeit. Lynch lírai, közvetlenül és kötetlenül megfogalmazott bekezdésekben tárja fel élményeit, amelyek életrajzi szakaszokkal váltakoznak - ez utóbbiakat a filmrendező közeli munkatársa, Kristine McKenna írta, miután száznál is több új interjút készített: alanyai a megdöbbentően nyílt exfeleségek, rokonok, színészek, ügynökök, zenészek és más munkatársak voltak, akik saját nézőpontjukból mesélték el, hogyan látták az eseményeket. Az Aminek álmodom mérföldkő, egy kötet, amely bemutatja korunk legrejtélyesebb, meghökkentően eredeti művészének életét és gondolkodásmódját, miközben sorra ismerjük meg a Radírfej, a Dűne, a Kék bársony, a Veszett a világ, a Twin Peaks, a Twin Peaks: Tűz, jöjj velem! a Lost Highway - Útvesztőben a Straight Story a Mulholland Drive - A sötétség útja az INLAND EMPIRE és a Twin Peaks: A visszatérés titkait, és a művek hátterében rejlő történeteket.

Nagy Imre - A ​Lumière-örökség I-II.
A ​Lumière-örökség című könyv a szerző 1990-től 2006-ig vezetett filmes naplójának eredményeként jött létre, amelynek egyes darabjait korábban filmkritikák formájában publikálta. Ebből a nyersanyagból formálódott és bővült ez a könyv, amely több mint négyszáz film bemutatását, elemzését és értelmezését tartalmazza, személyes nézőpontból, de tárgyi hitellel. A kétkötetes munka akár kézikönyvként, filmes enciklopédiaként is szolgálhat, ám sajátos „filmregényként” is olvasható, melyből kirajzolódik az ezredforduló filmművészetének gazdag körképe, irányzatai, stílusváltozatai, fontos rendezőinek munkássága. A szerző figyelme a magyar és az európai, valamint az amerikai film mellett kiterjed a kevésbé közismert iráni és távol-keleti alkotásokra is. A történeti visszapillantások a filmművészet alakulástörténetének horizontjába helyezik az egyes elemzéseket. Az olvasmányos formában megírt mű egyaránt számíthat diákok, tanárok és a filmművészet híveinek érdeklődésére, de mindazok haszonnal forgathatják, akik kíváncsiak az ezredforduló egyik legfontosabb művészeti ágának újabb eredményeire.

Ismeretlen szerző - Ne ​kérdezd, ki voltam
Aki ​a sötétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt. Egy fájón búgó hang valahonnan az Égből. A szívre helyezett parázs pergő hamuja. Akinek lábánál a tenger álmodott. Dizőz és nemzeti intézmény: Karády Katalin. Olyan gyémántragyogású csillag volt, amit itthon és a halált süvöltő orosz hómezőn ugyanúgy látni lehetett. Mert a legszebb csók volt, amit meg nem adott az élet. Égve dobták el, mert mindig izzott valami jéghideg forrósággal. Nem volt jó színésznő, csupán elhitető színésznő volt. Szögletes mozgású, tündéri trampli. Mégis talán maga Ady Endre is beleszeretett volna. Dalaival az emberek szívét csókolta meg, hogy tovább tudjanak dobogni... A háta volt zseniális, ahogy elmenni tudott. Elvitte vállán az időt, a filmjeit, a legendáját... Az ítéletet, a rá mért titokzatos büntetést kutatta, a Labirintus bejáratát. A bűnös nő, aki elkárhozni nem tud, s ezért a férfiak végzetévé lesz. De ez a végzet mindig közös. Elment, elrohant, mert elégett a szíve. Játszott a történelemmel, játszott és énekelt. Majd odahagyott huszonvalahány filmet, sikert, álmokat, s egy elveszített háborút. Átkelt az óceánon, hogy kalaposnő legyen. Ne kérdezd, ki voltam, / A csókodat én akartam, / ha majd egyszer megsokalltad, / azt mondom agyő!" Lehullott a parázs a hamvadó cigarettavégről. Végigszívták. Ő vissza sem nézett, és nem mondhatta senki, hogy AGYŐ. (Mihalicza Tamás, 1990)