Ajax-loader

'anarchizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alexis de Tocqueville - A ​demokrácia Amerikában
Alexis ​de Tocqueville (1805-1859) francia nemesi családból származó liberális politikai gondolkodó volt, egy ideig aktív politikus. Két ízben járt Amerikában, személyes tapasztalatai alapján írta meg ma már klasszikusnak számító művét az amerikai demokráciáról. Ezzel a művével - amely megjelenése után alig néhány évvel magyar fordításban is napvilágot látott - egy új tudomány, a politikai szociológia úttörőjévé vált. Tocqueville figyelme a franciaországi társadalmi események hatására fordult a demokrácia felé. Olyan politikai formát keresett, amely a polgárság szilárd uralmi rendszerében biztosítja az egyének számára az egyenlőséget, a személyes jogokat, az érvényesülés lehetőségeit. Tocqueville úgy találta, hogy ehhez a formához az Egyesült Államok berendezkedése áll a legközelebb. Nagy tényismeretre épülő, világos és korántsem kritikátlan elemzései nemcsak a másfél évszázaddal ezelőtti Amerikáról festenek érdekes képet, hanem általánosításaikkal is meggondolkoztatják az olvasót. A műből - amely egyébként erősen hatott a magyar reformkor centralista politikusaira - kötetünk a szerző legfontosabb eszméit felölelő válogatást közöl.

Szécsi Noémi - Utolsó ​kentaur
„– ​Milyen jó lenne, ha egyszer tényleg felrobbanna ez az egész! – Mi? Egész Magyarország? – Akár. De én Budapesttel is beérem.” Bakunyin, Kropotkin, Mahno és Emma Goldman vörös lepelbe burkolják a Hősök terén álló emlékművet. A felvett nevek pesti fiatalokat takarnak; a város kapucnis, biciklis, a házak árnyékában suhanó alakjait. Korunk anarchistái ők – persze a maguk módján, mondhatnánk, hiszen lázadásuk furcsán kisszerű, céltalan, esélytelen. Vagy mégsem? Budapesten mozognak; biciklis futárként nyelik a port és a szmogot, kerülő utakat keresnek a dugókban, és a gyakran kilátástalannak tűnő életükben is. Tüntetésekre és romkocsmákba járnak, falják a várost, ahol valaminek végre történnie kéne, és ahol mára felvonult a teljes magyar lakosság: „legitimisták és kommunisták, szocialisták és keresztények, antikommunisták és hungaristák, melegek és mélymagyarok, paramagyarok és posztmagyarok, békepártiak és toleranciahívők.”. Szécsi Noémi Budapest-regénye félelmetesen erős lenyomata annak, hogyan éli meg a rendszerváltás utáni generáció egy nagyváros mindennapjait; politikáját, emberi viszonyait, a szerelem és barátság lehetőségeit, kultúráját és kulturálatlanságát.

Nicholas Halasz - Robert Halasz - "Tiszta ​szívű gyilkosok"
"Hát ​a nagyszerű Caseriónak, Carnot elnök gyilkosának nincsenek utódai? A királyok gyilkosai - halottak? Nem, hiszen él még az emberi lelkiismeret! Eljön az igazság napja.... s akkor elvesztitek hatalmatokat, elsöpri a vihar kincseitekkel együtt, akár egy füstfelhő rongyait..." Az anarchisták - hangulatuktól függően - poétikus szavakkal is képesek voltak kifejezni érzelmeiket. A fenti sorok szerzője egyébként valóban költő. Laurent de Tailhade, aki szerfölött lelkesedett a dinamitért, bár fél szemét éppen egy bombamerénylet alkalmával veszítette el. A színesen megírt munkából megismerjük Proudhon, Bakunyin, Kropotkin és a kevésbé híres anarchista teoretikusok elméleteit. Ezekre a teóriákra támaszkodva követték el az akcióikat a "tett propagandistái", az egymás nyomában járó, egymás halálát megbosszuló "tiszta szívű gyilkosok" akik közül Ravachol aligha volt tiszta szívű, hiszen beismert rablógyilkosságot is. Vaillant-t ugyan a polgári társadalom áldozatának tekinthetjük, Henry azonban már keserű fanatikus, Carnot elnök gyilkosa, az olasz Caserio pedig primitív gyerekember. A szerzők megismertetnek az anarcho-szindikalizimus keletkezésével, majd hanyatlásával, röviden érintik a századforduló francia munkásmozgalmának kérdését, majd bemutatják miként züllöttek bűnözőkké az anarchistáknak is aligha nevezhető "tragikus banditák."

Bajomi Lázár Endre - A ​vörös szűz
„Száz ​romantikus könyvre méltó életet élt” – írta Ady 1904-ben Louise Michelről, a „csodálatos asszonyról”, akit „sem üldözés, sem börtön, sem fenyegető halál, sem száműzetés meg nem tudott törni”. A „vörös szűzről” szóló munkák száma azóta valóban eléri a százat, de ez az első hosszabb magyar mű, mely –igaz, nem romantikusan, hanem a szenvedélyes szimpátia valósághű tükrében – eleveníti fel azt, akiről Hugo, Verlaine és sok más költő írt ódát vagy balladát. „ Az egész világtörténelemben alig akad mása” – írta róla Gárdos Mária, s valóban: a törvénytelen születésű tanítóból lett Kommün-hősnő, a karabéllyal a kezében küzdő amazon, regény-és színműíró, költő, hírlap-író, tudomány iránt érdeklődő, minden szépre, zenére és festészetre fogékony Louise Michel lobogó élete roppant értékes és tanulságos olvasmány a mai olvasónak is. Bajomi Lázár Endre ebben a színes, sok új vonatkozást és magyar kapcsolatot, illetve visszhangot feltáró eleven krónikában a „vörös szűz”, a „jó Lujza” lenyűgöző alakja mögött felvázolta fél évszázad francia társadalmi életét is, amelynek viharos színpadán a drámai fordulatok: a császárság halódása, a Kommün eget ostromló hősi kísérlete, az új-kaledóniai száműzetés keserves évei után, megelevenednek a századvégi és 20. század eleji munkásmozgalom izgalmas eseményei és vajúdó harcai. A főszereplő pedig ez a forradalom szent lángjában élő látványos, sőt kalandos életet élt asszony, akit sokan új, proletár Jeanne d’Arcnak mondtak.

Mihail Bakunyin - Államiság ​és anarchia
Mihail ​Alekszandrovics Bakunyin orosz anarchista forradalmár. _Államiság és anarchia_ című művében, melyet oroszul írt, az orosz forradalmárok számára igyekezett megvilágítani a nyugati forradalmi eszméket és az anarchizmus lényegét. A legnagyobb hatást a fiatal narodnyik értelmiségiekre gyakorolta. A szabadságért folyó küzdelem lelkes híveként lépett fel, aki meghirdette a szent lázadást minden elnyomás és kizsákmányolás ellen.

Pierre Duchesne - Sacco ​és Vanzetti
Boston, ​1920... Itt is, mint az egész világon, rohamra indulnak a hatalom szolgái a háború alatt megerősödött forradalmi szervezetek ellen. Rendőrök, nemzetőrök, sztrájktörők és a trösztök zsoldjában álló magándetektívek százai törnek be az olasz bevándorlók lakta szegénynegyedekbe, bántalmazzák, deportálják, hazatoloncolják őket. Andrea Salsedo nyomdászt több emelet magasságból kidobják egy rendőrségi épület ablakán. Ebben a légkörben tartóztatják le 1920. május 5-én a két anarchistát, Nicola Saccót és Bartodomeo Vanzettit: gyilkosságal és rablással vádolják őket. Sacco és Vanzetti hét éven át hangoztatják ártatlanságukat. Minden jó akaratú ember melléjük áll, utcai harcok folynak az egész világon a tüntetők és a rend őrei között.

Covers_7994
elérhető
68

Daniel Quinn - Izmael
„Az ​Izmael eredeti felfedezés. Sokáig fennmarad.” Ray Bradbury "Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek. Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel. – Te vagy a… a tanár? – Habogtam. Bólintott. – Én vagyok a tanár. Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is. Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse számunkra a leckét. Története az idő keletkezésével kezdődik, történelmi magyarázatai pedig tankönyvben soha nem jelentek meg. – Az az ember rendeltetése, hogy uralkodjon a világ felett? Vagy talán létezik egy magasabb rendű hivatás számára – egy csodálatosabb, mint amilyet az ember valaha is elképzelt magának? Ebben a rendkívüli regényben egy ember és egy gorilla olyan szellemi kalandra vállalkozik, mely újrafogalmazza, hogy mit jelent embernek lenni. Agyafúrt, szellemes, mély, az Izmael az elme és a lélek bűvészmutatványa."

Aldous Huxley - Visszatérés ​a szép új világhoz
Vissza, ​de nem a jövőbe, a Ford utáni hetedik század szép új világába, hanem a jelen csöppet sem tetszetős és fiatalosnak is aligha mondható huszadik-huszonegyedik századába. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt – és persze halad ma is – a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot. Hogy az orwellinél is ijesztőbb – mert jelenleg valószerűbb – rémálom, a túlnépesedés valós veszélyeit túlszervezettséggel és totális lélekkontrollal elhárító, fogyasztói utópia rémálma mégsem vált eleven valósággá minden lehangoló részletében, az tán egy kicsit az esszéista Huxley gondolatkísérleteinek, köztük a Visszatérésnek is köszönhető. Ennek belátásához nem okvetlenül kell azonosulnunk az anarcho-konzervatív brit író egyesek szemében „elitista” világnézetével. Válaszait elvethetjük, kérdéseit azonban jó lesz ismét feltennünk magunknak. Talán még mindig nem késő.

Bozóki András - Sükösd Miklós - Anarchizmus
Magyarországon ​először jelenik meg válogatás az anarchizmus klasszikusainak írásaiból. A kötet az anarchista eszmetörténet másfél évszázadából ad ízelítőt olyan szerzők munkáit felidézve, mint Godwin, Proudhon, Stirner, Bakunyin, Kropotkin, Reclus, Tucker, Tolsztoj, Malatesta, Landauer, Berkman és mások. A válogatást részletes bibliográfia és a szerkesztőknek az anarchizmus elméletét többoldalúan elemző tanulmánya egészíti ki.

Pozsonyi Ádám - A ​Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong
Páratlan ​kötetet vehet most kézbe a nyájas olvasó. Tartalma két élesen elütő részre oszlik. (Ezeket valójában külön kötetbe kellett volna rendezni, de hát a jelen korszak kulturális és piaci körülményei ezt nem teszik lehetővé. Az első rész, a "Lázadásom története" című kis groteszk inkább az irodalom hatáskörébe tartozik, míg "A magyar punk története" - a hazai könyvkiadás történetében először - megpróbálja áttekinteni e sajátos szubkultúra fejlődését, a kezdetektől egészen a rendszerváltásig. A könyvet - és a korrajzot - bőséges dalszöveg melléklet egészíti ki.

Paul Feyerabend - A ​módszer ellen
Senki ​sem bizonyította be, hogy a tudomány jobb lenne, mint a boszorkányság, és hogy a tudomány racionálisan jár el. A mi tudomány melletti választásunk szimpátiákon és nem érveken alapul... - ami nem azt jelenti, hogy szimpátiákon alapuló döntések ne volnának körülvéve és teljesen lefedve érvekkel, mint ahogy például egy szelet ízletes húst is körülvehetnek és elboríthatnak a legyek. E könyv Feyerabend fő műve. Szerzője a kortárs gondolkodás talán legprovokatívabb szelleme. Volt, aki csak Wittgensteinhez, Lessinghez, Heinéhez mérhető zseninek tartotta - sokan az újkori tudomány pusztító ördögének, aki után kő kövön nem maradt. És tényleg.

Covers_223412
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Orosz ​forradalmárok a XIX. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_364547
elérhető
10

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

P. A. Kropotkin - A ​kölcsönös segítség mint természettörvény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Natalja Pirumova - Bakunyin
Régóta ​várt könyvet kap az olvasó a kezébe. Hiányzott eddig a könyvpiacról magyar nyelvű részletes Bakunyin-életrajz, pedig Bakunyin élete és tevékenysége iránt nagy az érdeklődés. "Kolosszális. Bárhol megjelent, mindenkinek szemébe kellett, hogy tűnjék a roppant nagy ember. Mintha még a fizikuma is arra utalta volna, hogy mindenütt szűk legyen neki a világ" - írja róla Sinkó Ervin. Bakunyin magáról így vall: "Az emberek általában nyugalmat keresnek, és benne látják a legfőbb jót. Engem azonban a nyugalom kétségbeesésbe kergetett: az én lelkem állandó izgalomban volt, cselekvést, mozgást és életet követelt." A "rombolás apostolának" egyoldalú bemutatásával száll vitába N. M. Pirumova, a Szovjet Történettudományi Intézet főmunkatársának Bakunyin-életrajza. Bakunyin ellentmondásos élete nem kevés kalandos-hősies epizódot tartalmaz. Publicisztikai munkássága pedig számos jelenlegi anarchista teória kiindulópontja. Színes, olvasmányos formában hozza őt emberközelbe a szerző. Nem idealizálja hősét, de nem is ítélkezik felszínesen. Ez az objektív megközelítési mód segít feltárni minden oldalról e bonyolult személyiséget. Bakunyin "valamennyi vállalkozása kudarcba fulladt", mert olyan illúziókat kergetett, amelyek "nem voltak összhangban az adott valóság feltételeivel... Az utópista szocializmus és a kispolgári forradalmiság hősi időszaka forradalmi vezetőjének típusát képviselte."

A. Mitta - J. Dunszkij - V. Frid - Ragyogj, ​ragyogj csillagom
"A ​kerek tonettszéken egy revolver és egy zsebkendő hevert. A szék tágas és komor, szürke boltozatú pince sarkában állt A három másik sarokban, ugyanilyen székeken, három tiszt ült. szemük bekötve, mindegyik revolvert tartott kezében. A pince közepén Forműtőm állt csüggedt fejjel és elveszetten. - Te vagy a kakukk, mi meg a vadászok - magyarázta neki a törzs kapitány. - Kakukkolsz, mi meg a hangod felé lövünk. Minden tárban három töltény van. Ha megmaradsz, kutya szerencséd van! -Nem marad meg - mondta nyomatékkal a sarokból egyfehér kaukázusi köpenyes tiszt. A törzskapitány odament a szabad székhez, bekötötte szemét a zsebkendővel, és fölvette a revolvert. - Uraim, kezdjük. Forműtőm csak állt középen, nem tudta rászánni magát, hogy megmozduljon. Négy halál meredt rá a revolvercsövek üres szemével. - Ne rontsd el a játékunkat! - rivallt rá mérgesen a törzs kapitány. - Kakukk vagy, hát kakukkolj!... Ha hallgatsz, leveszem a kötést a szememről, és falhoz váglak, mint egy kutyakölyköt! - Ka-kukk! - szólalt meg rekedten Forműtőm. - Bum! Bum! Bum! Bum! - feleltek rá négyfelől a revolverek."

Louis Aragon - A ​bázeli harangok
Aragon ​nagy korrajzának három nőalak a hőse. Az egyik, Diane, a társaságbeli úrilány jellegzetes életét éli: váltogatja szeretőit, házasságot köt egy gazdag pénzemberrel, s mikor a férje erkölcsi csődbe jut, elválik tőle, de ez a válás nem hoz, nem is hozhat életében igazi változást. Catherine, a szép grúz származású lány, egészen más utat jár be. Ő is gyűjti-fogyasztja a szeretőket, de a léha élet nem elégíti ki: homályos vágyat érez az értelmes, a mások sorsáért is aggódó-cselekvő életre. Puskaropogásban, egy munkáslegény halála láttán döbben rá, hogy el kell szakadnia osztályától, ha emberhez méltó sorsot akar magának. Szeme előtt zajlik a századelő nagy társadalmi-politikai drámája: agyafúrt vagy kíméletlen pénzemberek, államférfiak az egyik, sztrájkoló munkások, lázas anarchista agitátorok, merényletek szervezői a másik oldalon. Vajon hová kell állnia? Múlt, jelen, jövő zaklatott és zaklató képei közt vergődik, keresi léte értelmét. S ez az értelmes lét a regény epilógusában a munkásmozgalom nagy harcosának, Clara Zetkinnek az alakjában ölt testet.

Mihail Bakunyin - Gyónás
Kalandos ​sorsú forradalmár, ellentmondásos jellem - mondhatnánk röviden Bakunyinról. És egy sokat vitatott vallomás szerzője, melynek eredetiségét kétségbe vonták - van, aki ma i s hamisítványnak tartja -, de azért több nyelven kiadták, s minden megjelenése a szenzáció erejével hatott. A "gyónó" a legalázatosabb hangon fordul uralkodójához, közben olyan kegyetlen igazságokat mond, amilyeneket az eladdig egyetlen "végsőkig kitartó" forradalmártól sem hallott. Miközben "...a Gyónást-t írja, a forma, a szerep szuggesztiója alá kerül, szinte elfelejti, hogy hazudnia kell, hogy rá akarja szedni a zsarnokot, s elragadja a szerep, elragadja a gyónó szerepe - s nem egyszer csakugyan vallomást ír a rengeteg hazugság közben, és őszintévé válik" - írja Sinkó Ervin. Az őszinteségnek és hazugságnak, a megalázkodásnak és büszke szerepvállalásnak ez a fantasztikus keveréke közvetlen magyar vonatkozásokat is tartalmaz. Nyomon követhető benne, hogyan változott Bakunyin véleménye az 1948/49-es magyar forradalomról és szabadságharcról, hogyan akart kapcsolatot teremteni Kossuthtal. A mű még becsesebbé válik azáltal, hogy nemcsak a vallomástevőről ad képet, hanem a felséges "gyóntatóról" is: a lapszéleken, a sorok között ott találjuk I. Miklós ceruzája nyomát és megjegyzéseit.

Duncan Shelley - A ​Pokol Kézikönyve 1.
A ​POKOL a mi értelmezésünkben szélsőséges tanácstalanság. Olyan élethelyzet, amelyben korábbi tanulmányaink, tapasztalataink nem érnek semmit. A pokol ellenszere a biztos tudás. A Pokol Kézikönyve egy könnyen érthető, empirikus alapokon álló, olvasmányos stílusban megírt ismeretterjesztő könyvsorozat, melynek kötetei segítenek felszámolni a poklokat. Az első kötet témája a társadalmi összeomlás egyéni kezelése. Társadalmi összeomlásnak azt nevezzük, amikor az ellátó rendszer (élelem, energia, orvosi ellátás) megszűnik és a törvényes rend felbomlik. A kiváltó okok között szerepel a katasztrófa, veszélyes járvány, kiterjedt mérgezés, puccs, zavargások, terrorcselekmény, éhséglázadás vagy valamilyen alapvető meghibásodás az energia-ellátásban. A társadalmi összeomlás egyénre, családra, baráti közösségre lebontott kezelése majdnem lehetetlennek tűnik, ám valójában nem az. Ez a könyv útmutató a társadalmi összeomlás nevű pokol felszámolására.

G. K. Chesterton - The ​Man Who Was Thursday
In ​an article published the day before his death, G.K. Chesterton called The Man Who Was Thursday "a very melodramatic sort of moonshine." Set in a phantasmagoric London where policemen are poets and anarchists camouflage themselves as, well, anarchists, his 1907 novel offers up one highly colored enigma after another. If that weren't enough, the author also throws in an elephant chase and a hot-air-balloon pursuit in which the pursuers suffer from "the persistent refusal of the balloon to follow the roads, and the still more persistent refusal of the cabmen to follow the balloon."

Bozóki András - Sükösd Miklós - Anarcho-demokraták
Ez ​a szintetizáló mű először foglalja össze e politikai hagyomány és társadalomfilozófia hazai történetét és elméletét. A monográfia három részre tagolódik: külön rész foglalkozik az elméleti és a történeti kérdésekkel, valamint az anarchista hagyomány hazai örökségével A kötet I. része módszeres elemzési hálóval jellemzi az anarchista elmélet lényegi vonásait és elkülöníti az anarchizmus fő típusait. A II. rész áttekinti az anarchizmus társadalmi bázisát, a munkásság, a parasztság, az értelmiség, az arisztokrácia és a művészek köreiben jelentkező anarchista áramlatokat, a nemzetközi trendeket. Az anarchizmus öröksége című befejező fejezet a két világháború között jelentkező, illetve a késői államszocializmus ellenzékében fellelhető anarchista hatásokat veszi számba. Feltérképezi a rendszerváltás körül jelentkező anarchista csoportok tájékozódási irányait, illetve az új társadalmi mozgalmakban jelentkező anarchista vonásokat.

Covers_149789
Magyar ​anarchizmus Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Magyar ​anarchizmus
Az ​összeállítók, Bozóki András és Sükösd Miklós immár negyedik közös művükben foglalkoznak az anarchizmussal. 1994-ben monográfiát írtak az anarchizmus elméletéről és magyarországi történetéről, 1991-ben, illetve 1994-ben megjelentették a nemzetközi anarchizmus legfontosabb textusait. Ebben a kötetben a magyarországi anarchista mozgalmak alapdokumentumait gyűjtötték össze. A közölt írások 1884 és 1919 között születtek; a válogatás jól tükrözi ennek a néhány évtizednek a mozgalmasságát, sokszínűségét, heterogenitását. Négy fejezetbe rendezték az írásokat, így mutatva be az anarchizmus kapcsolódását a radikális szocializmushoz, az agrárszocializmushoz, az anarcho-szindikalizmushoz és a tanácskommunizmushoz. A ma már nehezen hozzáférhető kiadványok, elemzések, a korabeli periodikákban megjelent publikációk érzékletessé teszik ezt a kevesek által ismert korszakot és mozgalmat, s a magyarországi anarchizmus olyan jelentős alakjaival ismertetnek meg, mint például Szalay András, Schmitt Jenő Henrik, gróf Batthyány Ervin vagy Krausz Károly.

Bozóki András - Sükösd Miklós - Az ​anarchizmus elmélete és magyarországi története
Könyvünk ​egészének közelítésmódja vállaltan interdiszciplináris jellegű. E választást gondolatmenetünk egységes kifejtésének lehetősége motiválja: így nyílik módunk logikus elemzési egységeket és azok leggyümölcsözőbb elemzési szempontjait elkülöníteni. Írásunk három nagy fejezetre tagolódik, melyekben eltérő arányban, ám szándékunk szerint mindvégig tudatosan reflektáltan, módszeresen alkalmazunk politikai filozófiai, történetszociológiai és eszmetörténeti szempontokat.

Covers_111194
Az ​anarchizmus klasszikusai Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Az ​anarchizmus klasszikusai
Ez ​a kötet a nemzetközi anarchizmus történetének legfontosabb elméleti írásaiból nyújt ízelítőt. Az itt közölt szövegek között egyaránt találhatók politikai filozófiai, kritikai politikaelméleti, illetve történeti és mozgósító-politikai írások. A szerkesztők továbbfejlesztve és összegezve korábbi szöveggyűjteményeiket – jelen antológiába olyan világhírű teoretikusoktól válogattak írásokat, mint Proudhon, Bakunyin, Kropotkin, Tucker, Reclus, Malatesta, Goldman, Berkman, Landauer, Guérin, Bookchin, Wolff, Rothbard – hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezek betekintést nyújtanak mind a párizsi kommün, az orosz és a spanyol forradalom és a párizsi '68-as tüntetések világába, mind az anarchista államfelfogásba, a tulajdon fogalmának megközelítéseibe, az anarchista nevelési elvekbe, fejlődéselméletbe és tudományfilozófiába, valamint az anarchizmusnak az ökológiai gondolkodáshoz való viszonyába. A könyvet történészeknek, politológusoknak, filozófusoknak, pedagógusoknak, szociológusoknak, újságíróknak, középiskolai és egyetemi oktatóknak és hallgatóknak ajánlják a szerzők és a kiadó, továbbá minden nyitott szellemű érdeklődő olvasónak, akit érdekel a fennálló uralmi rendszerek kritikai elemzése. Olyan szövegeket kaphat kézhez az érdeklődő, amelyek ma, a 21. század elején éppúgy aktuálisak, mint amilyenek megírásuk idején voltak.

J. M. Coetzee - The ​Master of Petersburg
In ​The Master of Petersburg J. M. Coetzee dares to imagine the life of Dostoevsky. Set in 1869, when Dostoevsky was summoned from Germany to St Petersburg by the sudden death of his stepson, this novel is at once a compelling mystery steeped in the atmosphere of pre-revolutionary Russia and a brilliant and courageous meditation on authority and rebellion, art and imagination. Dostoevsky is seen obsessively following his stepson's ghost, trying to ascertain whether he was a suicide or a murder victim and whether he loved or despised his stepfather.

Zahar Prilepin - Mert ​mi jobbak vagyunk
Szányka, ​akinek az apja halálra itta magát, az Alkotók Szövetségében találja meg élete értelmét: harcolni az aljas hatalom ellen, a hazáért, az egyszerű emberekért, az orosz földért. A dühös fiatalok, akiket a nagy filozófus és író, Kosztyenko szervezett párttá, rendszeresen összecsapnak a rendőrökkel, törnek-zúznak Moszkvában és más városokban is – az igazi, nagy, férfias történelmi tettre áhítoznak, és készen állnak a börtönre és a halálra éppúgy, mint arra, hogy átvegyék a hatalmat Oroszországban. Prilepin részben a mai orosz politikai folyamatok szuggesztív krónikása, aki sokak szerint egy olyan „robbanást” jósolt meg ebben a regényében, amely előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz – s ugyanakkor bámulatos életismerettel mesél az orosz kisvárosok és falvak embereiről, akik úgy érzik, becsapták őket. És ezt a regényt olvasva talán jobban megértjük a radikális, nacionalista fiatalokat akár Magyarországon is… Prilepin maga is részt vesz a politikai küzdelmekben, s bár nézeteivel a legtöbben nem értenek egyet az orosz irodalmi életben, mégis sorra kapja a díjakat – egy nemzedék és egy irodalmi csoport, az „újrealisták” vezéralakja lett, s művei lassan a világ minden fontosabb nyelvén megjelennek. Az orosz irodalom új világsztárja ő, sőt a Newsweek magazin szerint „korunk orosz Hemingwaye”.

Gil Green - Új ​radikalizmus: anarchizmus vagy marxizmus?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

P. A. Kropotkin - Forradalmi ​kormányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

P. A. Kropotkin - A ​francia forradalom I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

T. C. Boyle - The ​Harder They Come
Acclaimed ​New York Times bestselling author T.C. Boyle makes his Ecco debut with a powerful, gripping novel that explores the roots of violence and anti-authoritarianism inherent in the American character. Set in contemporary Northern California, The Harder They Come explores the volatile connections between three damaged people—an aging ex-Marine and Vietnam veteran, his psychologically unstable son, and the son's paranoid, much older lover—as they careen towards an explosive confrontation. On a vacation cruise to Central America with his wife, seventy-year-old Sten Stensen unflinchingly kills a gun-wielding robber menacing a busload of senior tourists. The reluctant hero is relieved to return home to Fort Bragg, California, after the ordeal—only to find that his delusional son, Adam, has spiraled out of control. Adam has become involved with Sara Hovarty Jennings, a hardened member of the Sovereign Citizens’ Movement, right-wing anarchists who refuse to acknowledge the laws and regulations of the state, considering them to be false and non-applicable. Adam’s senior by some fifteen years, Sara becomes his protector and inamorata. As Adam's mental state fractures, he becomes increasingly schizophrenic—a breakdown that leads him to shoot two people in separate instances. On the run, he takes to the woods, spurring the biggest manhunt in California history. As he explores a father’s legacy of violence and his powerlessness in relating to his equally violent son, T. C. Boyle offers unparalleled psychological insights into the American psyche. Inspired by a true story, The Harder They Come is a devastating and indelible novel from a modern master.

Tom Stoppard - The ​Coast of Utopia
The ​Coast of Utopia is Tom Stoppard's long-awaited and monumental trilogy that explores a group of friends who came of age under the Tsarist autocracy of Nicholas I, and for whom the term intelligentsia was coined. Among them are the anarchist Michael Bakunin, who was to challenge Marx for the soul of the masses; Ivan Turgenev, author of some of the most enduring works in Russian literature; the brilliant, erratic young critic Vissarion Belinsky; and Alexander Herzen, a nobleman's son and the first self-proclaimed socialist in Russia, who becomes the main focus of this drama of politics, love, loss, and betrayal. In The Coast of Utopia, Stoppard presents an inspired examination of the struggle between romantic anarchy, utopian idealism, and practical reformation in this chronicle of romantics and revolutionaries caught up in a struggle for political freedom in an age of emperors.

Pierre Clastres - Az ​erőszak archeológiája
Pierre ​Clastres (1934-1977) a fiatalon elhunyt anarchista antropológus és etnológus életműve elsősorban politikai jelentőséggel bír. Az amazóniai indiánok körében végzett terepmunkáiról írott, sodró erejű beszámolóinak köszönhette hírnevét, de Clastres szerint az antropológia tudományát csakis politikai antropológiaként lehet elképzelni. Írásai a társadalom és az állam viszonyára, az erőszak és a politikai hatalom mibenlétére, valamint "önkéntes szolgaság" mozgatórugóira ad feleletet. A Claude Lévi-Strauss tanítványaként induló szerző meghaladja a maga korában egyeduralkodó strukturalista és marxista törekvéseket, 1956-ban kiábrándult a kommunizmusból, később az 1968-as események meghatározó alakjává vált. Mostanában kezdik világszerte újra felfedezni.