Ajax-loader

'életrajz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Köpeczi Béla - II. ​Rákóczi Ferenc, az államférfi és az író
"Ki ​ez a fejedelem? Elmaradt feduális főúr, aki a haladást képviselő központi hatalom ellen harcol a Duna - völgyében? A szabadság vezére, aki a társadalmi haladás szempontjából szükséges állami - politikai feltételeket akarta megteremteni? Magyar nacionalista vagy a sok nemzetiségű ország függetlenségének harcosa? A nép barátja vagy a rendiség védelmezője? Realista államférfi vagy politikai álmodozó? Az új kutatási eredményekre támaszkodva megpróbáljuk, hogy a valóságnak megfelelő képet adjunk a magyar történelem e sokat vitatott, kiemelkedő személyiségéről" Köpeczi Béla

Keresztury Dezső - "S ​mi vagyok én..."
Arany ​talán legnépszerűbb klasszikusunk. Műve a közfelfogás szerint olyan világos, tiszta, mint a forrás. ez a hasonlat akkor igaz, ha tudjuk: a forrás tisztasága nem üresség, hanem leszűrtség; az ég fényes magasságait, a föld mélyének sötét tárnáit bejárt víz minden emléke benne van. Arany költészetének látszatra nyugodt, sugárzó felszíne alatt mély örvények kavarognak: egy válságokkal teli korszak, közösség és egyéniség örvényei. Innen az Arany-magyarázatoknak azok az ellentmondásai, amelyek jellemrajzaiban elénk tűnnek. "A magyar nép józan bölcsességének megtestesülése" s "az első nagy dekadens költő irodalmunkban"; "a személytelen epikai ábrázolás mestere" s "legszubjektívebb magyar lírikus": az effajta idézeteket hosszan lehetne folytatni. Keresztury Dezső az ellentmondások életbeli egységét kutatja s mutatja meg, amikor megrajzolja a költőpályaképnek első felét. Könyve évtizedes elmélyült kutatás eredménye. Arany életművének s az erről szóló gazdag irodalomnak teljes ismeretében a modern irodalomtudomány és esszéirodalom eszközeivel idézi fel a költő alakját, korát, jellemzi alkotó művészetét, keresi s jelöli ki pályájának fő korszakait. Tisztelete soha nem csap rajongásba: hiteles és eleven képet rajzol Aranyról. Könyve méltó tisztelgés a költő emléke előtt Arany születésének 150-ik évfordulóján.

Bajcsy-Zsilinszky Endre - Mátyás ​király
Hunyadi ​Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak Mátyás király talán egyetlen hőse volt történetünknek, akit tisztelt a nép és becsült.

Székely Júlia - Vándorévek
Liszt ​Ferencről jelentek meg tanulmányok, monográfiák, írtak róla több életrajzi regényt is. A legnépszerűbbek ezek között olyannak mutatják be a kiváló magyar muzsikust, mint aki egész életében csak légyottra járt vagy imádkozott, de olyan olvasmányos, érdekes ifjúsági könyv nem jelent még meg Liszt Ferencről, amely tárgyilagos s mégis írói módszerekkel ismertetné életét, mutatná be munkásságát, és állítaná az őt megillető helyre a zeneirodalomban. Székely Júlia könyvéből olyan Liszt Ferenc lép az olvasó elé, mint amilyen a korabeli feljegyzések, családi levelezések, a művész naplója, kortársak írásai alapján a nagy muzsikus valóban volt. Fiatal olvasóink előtt világos kép fog kialakulni a magyar származású művészek egyik legkiválóbbikáról: Liszt Ferencről.

Arnold Schwarzenegger - Emlékmás
A ​világhírű színész, üzletember és politikus őszinte vallomása! Az életrajz, amire rajongók milliói vártak! Az Ausztriában (Thal, 1947) született Arnold Schwarzenegger huszonegy éves korában költözött Los Angelesbe. Tíz év múlva már dúsgazdag üzletember volt, húsz évvel később világhírű mozisztár, 2003-ban pedig Kalifornia állam kormányzójává választották. Az Emlékmás az amerikai álom megvalósulásának története, végigköveti, hogyan csinált Schwarzenegger egy kis Venice Beach-i testépítő klubból nemzetközi iparágat, hogyan keltette életre korunk legemlékezetesebb mozihőseit, és hogyan vált belőle a közelmúlt egyik legmeghatározóbb politikusa.

Covers_448814
elérhető
8

Barna Imre - Bob ​Dylan
Ki ​ez a Bob Dylan? Sokunk számára élmény és talány. Dalait a dilettáns is dünnyögheti-pengetheti, rockzenekar is játszhatja, táncolni is lehet rájuk, tüntetni is, filozófálni is. Szövegeit csak félig értjük, mégis nekünk, helyettünk szólnak. Bob Dylant láttuk szakadt, didergő, folyton cigarettázó Magányos Fiúnak, láttuk elkötelezett folk-énekesnek, bőrdzsekis rockernek, luxusvillás milliomosnak, megtért izraelitának és megtért kereszténynek, filmszínésznek, írónak, festőnek. Egyes dalszövegeit versként elemzik, nem is egészen alaptalanul. Mindig mást csinál, mint amit várnak tőle, mindig tud kellemes és kellemetlen meglepetésekkel szolgálni rajongóinak és ellenségeinek. Barna Imre "regényében" végigköveti a gitározó vidéki srácot a sztárságig s tovább, s közben érzékletes képet rajzol emberi és zenei környezetéről, a rockkultúráról és annak kísérőjelenségeiről. Az életrajzi fejezetek közé Dylan saját írásaiból és interjúiból összeállított fejezetek illeszkednek, sok képpel.

Nathalie Sarraute - Gyerekkor
Nathalie ​Sarraute gyermekkorát ingázva töltötte Franciaország és Oroszország között, míg végül 1909-ben családja véglegesen le nem telepedett Párizsban. Az írónő gyermekkorára emlékezik vissza, mindezt belső monológban teszi. A történet előrehaladásával egy belső hang folyamatosan vitatkozik, érvel és kétségbe vonja az írónő kijelentéseit. Ezt a könyv kiadója ironikus kritikai önelemzésnek mondja.

Danielle Steel - Hullócsillagom
Az ​amerikai Danielle Steelről, a világ talán legolvasottabb írójának kevesen gondolnák, hogy élete drámai fordulatok, tragikus epizódok sorozata. Legújabb könyve híres zenész-költő fia, Nick Traina - betegségével vívott - hősies küzdelmének krónikája. Nem regény, hanem lebilincselő, lélekerősítő igaz történet. Az Egyesült Államokban mintegy hárommillióan szenvednek a mániás depresszió kínzó, alattomos betegségétől. Hazánkban is százezreket érint a kór. Danielle Steel könyve elsősorban róluk, nekik és környezetüknek szól.

Martonné Homok Erzsébet - Családi ​krónika
Húsz ​évvel ezelőtt egy tanulatlan, de gazdag élményanyaggal rendelkező és nyitott szemmel járó ötvenéves parasztasszony tollat ragadott, hogy élete tükrében beszámoljon a korról, amelyben élt és él. Azóta Martonnénak, a "versegi krónikásasszonynak" több sikeres önéletrajzi fogantatású regénye, írása jelent meg. Kötetünk is önéletrajz, s egyben kordokumentum. Saját családja sorsába ágyazottan a parasztság életútját mondja el a századfordulótól napjainkig. Martonné nyolcgyermekes családból ment férjhez egy módos gazdafiúhoz. Anyósa szerzésvágya megnyomorította életét, így nem csoda, ha a felszabadulás után örömmel üdvözli a változásokat. Tevékeny részese a falu átalakuló életének, az emberek - igaz: lassan - változó gondolkodásmódjának. Martonné a szemünk láttára - a könyv lapjain - válik a sok millió megnyomorított asszony egyikéből a közért tevékenykedő, értelmes emberi életet élő asszonnyá.

Alfred Liebfeld - Henry ​Ford, az "isten"
A ​mű eredeti lengyel címe: Legenda és valóság. Az autókirály alakja körül valóban egész legendakör épült ki, hiszen Ford "sikeres" életével elbűvölte az amerikai kisemberek tömegét, az autógyártás tömegméretűvé fejlesztésével viszont "kerékre állította" az Egyesült Államokat, és az autógyártás jelentősége és profitja szempontjából az első iparágak közé emelte. Az amerikai nagytőke jól szervezett és jól fizetett "ipartörténészei" az alulról jött, "saját erejéből" magasra emelkedett vállalkozók sminkelt életrajzának tömegével árasztják el a könyvpiacot. Liebfeld e felemelkedés másik oldalát mutatja be, szemléletesen, könnyedén, olvasmányosan. Megmutatja mi húzódik meg a szédületes siker mögött, az ötdolláros napibér mögött, leleplezi Ford kiterjedt kémhálózatát, brutális módszereit, amellyel elfojtotta a munkásság minden kísérletét a szervezkedésre vagy érdekvédelemre. Alfred Liebfeld tehát részletesen bemutatja az amerikai nagyipar egyik legnagyobb "sikertörténetének" hátterét, ügyesen összekapcsolva az amerikai munkásmozgalom történetével, különös tekintettel az autógyáriak bérharcával.

Renate Krüger - Az ​avignoni tánc
Ifj. ​Hans Holbein német festő Dürer és Grünewald mellet az északi reneszánsz legnagyobb mestere, minden idők egyik legkiválóbb arcképfestője volt. Renate Krüger az ő életét, munkásságát idézi fel ebben a regényben. Jóllehet maga az életrajz nem tartozik a legváltozatosabbak, a legizgalmasabbak közé, Holbein alakja és tevékenysége mégis rendkívül érdekes történeti és művészeti körülmények közepette formálódott és vált maradandóvá. Holbein augsburgi születésű volt, de munkássága Bázelhoz és Londonhoz kapcsolódik. Bázelban az európai humanizmus kimagasló alakjai tartoztak baráti köréhez, például Rotterdami Erasmus. Első londoni tartózkodása idején Morus Tamás vendége volt, később az angol udvar kedvelt festője. Renate Krüger regénye plasztikus irodalmi ábrázolása Holbein képzőművészetének és nem utolsósorban személyes sorsának, illetve e kettő összefonódásának. Élményszerűen, lebilincselő cselekménnyel, pontos lélektani elemzéssel tárja fel egy-egy műalkotás - például az európai grafika történetében rendkívül jelentős Haláltánc-sorozat - indítékának és eszmei elgondolásának hátterét. Az olvasó egy olyan nagy művész életével kerül közvetlen kapcsolatba, aki - mint minden nagy alkotó - korának s egyúttal az emberi létnek intenzív átélős és halhatalan kifejezője.

Robert Goffin - Armstrong, ​a dzsessz királya
Louis ​Armstrong neve fogalom - őt nem kell bemutatni a magyar közönségnek. De bizonyára sokaknak ismerős a kiváló belga költő, Robert Goffin neve is; 1972-ben a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent "A költészet Ariadné-fonala" című, nagy sikerű kötetét maga dedikálta Budapesten. Armstrongról írott regényes életrajza magával ragadó, lebilincselően érdekes olvasmány. Goffin a második világháború idején, az Egyesült Államokban töltött emigrációs éveiben írta, mint Armstrong jóbarátja, az adatokat maga a "hős" szolgáltatta. A zseniális dzsessztrombitás élete valóban regénybe illő: a legmélyebb. Legsötétebb New Orleans-i néger nyomorúságból és elnyomatottságból, a prostituáltak, a javítóintézet világából ívelt a világhírig. Útját iszonyú nélkülözések, megaláztatások, csalódások, forró sikerek, izgalmak, lángoló szerelmek és véres féltékenységi drámák tarkították. Armstrong maga így nyilatkozott Goffinról: "... igaz barátja lett fajtánknak, elsőként az európaiak közül. Arról írt..., hogy a dzsessz egymaga többet lendített a négerek ügyén, mint az Egyesült Államok összes törvénye együttvéve... Robert Goffin mindig is a négerek nagy költője marad... Goffin az én emberem."

David Wilkerson - Kés ​és kereszt
1958-ban ​különös dolog történt David Wilkersonnal, egy kis hegyvidéki falu tiszteletesével. A Life magazint olvasva megakadt a szeme egy cikken, amely brutális gyilkosságról tudósított. Egy New York-i geng tizenéves bűnözői kegyetlen módon végeztek ki egy béna fiút. A társadalom minden dühe - természetesen - a kíméletlen gyilkosok ellen fordult, egy kivétellel. A kivétel David Wilkerson volt. A Szentlélek sugallatára New Yorkba ment, hogy e fiúk lelkét, társaikéval együtt, Istennek megmentse. E hősies, s a kezdetén kilátástalannak tűnő küzdelemről szól ez a könyv, amely világsikert aratott. Wilkerson tiszteletesnek ma már több mint 70 országban van lakó- és válságkezelő, valamint tanácsadói központja, ahol több tízezer alkohol- és drogfüggő fiatalnak adják vissza - Isten segítségével - a reményt az igaz és teljes emberi élethez. David Wilkerson könyve idáig több mint 15 millió példányban kelt el a világon.

Halász Zoltán - Így ​élt Pasteur
Louis ​Pasteurnek, a XIX. század egyik legsokoldalúbb, legsikeresebb tudósának életútja elevenedik meg sorozatunk új kötetében. Megismerjük gyermekkorát, korán kibontakozó tudományos érdeklődését, humanizmusát, amely a vegyészdiplomás kutatót a világ legnagyobb gyógyítóinak sorába emelte. Halász Zoltán színes, magával ragadó írását, amely most második kiadásban jelenik meg, érdekes korabeli dokumentumok illusztrálják.

Kertész Erzsébet - Jenny, ​Laura, Tussy
Számos ​fényképet ismerünk Marxról és családjáról, köztük talán a legismertebb, amely Marxot barátjával, Engelsszel és három lányával ábrázolja. A kép 1864-ben készült. Jenny húszéves volt, Laura tizenkilenc, a középen ülő Eleanor kilenc. A kislány vékony lábait lógázva azon igyekszik, hogy rátaposson nővérei krinolinjára. A kép szereplőiről és még sok, hozzájuk tartozó személyről, a tizenkilencedik század második felének izgalmas koráról szól ez az igaz történet, amelynek - az író őszinte fájdalmára - nincsen hepiendje.

C. David Heymann - Az ​asszony, akit úgy hívtak, Jackie
Minden ​idők legnépszerűbb amerikai first ladyje, a huszadik század talán legjobban csodált asszony 1994-ben hunyt el, ám máig sem sikerült megfejtenünk életének valamennyi titkát. Ki volt ő valójában? Divatot teremtő, hódító szépség, magával ragadó társasági hölgy, gondoskodó anya és feleség, aki oly boldognak tűnt férje, Jonh F. Kennedy oldalán. Megtört özvegy, akivel a szörnyűséges dallasi merénylet után esztendőkön át együtt gyászol Amerika. Ám ő volt az is, aki dörzsölt bankárokat megszégyenítő rafinériával, szigorú feltételeket szabva igent mond a multimilliomos görög hajógyárosnak, Arisztotelész Onasszisznak. Vajon melyik lehetett Jacqueline igazi arca?

Kálmán Vera - Emlékszel ​még... - Kálmán Imre élete
Az ​operett-irodalom egyik legnagyobb mestere volt Kálmán Imre. Az egész világon éneklik-fütyülik a Csárdáskirálynő, a Tatárjárás, a Marica grófnő, a Montmartre-i ibolya, az Ördöglovas fülbemászó dallamait. Úgy tartják számon művészetét, mint a bécsi operett új életre keltését - méghozzá magyaros dallamokkal. A csárdás, a palotás meghódította a világot. Mégis, a Jaj cica..., a Ma Önről álmodtam megint..., a Szép város Kolozsvár..., a Jöjjön velem nagysád shimmyt járni... szerzőjéről keveset tudunk, magánéletéről pedig szinte semmit. Felesége, Vera asszony házasságuk történetének elbeszélésével ezt a hiányt pótolja. A 16 esztendős statisztalány s a 30 évvel idősebb, akkor már világhírű zeneszerző romantikus, időnkint viharos, buktatókkal is teljes szerelme élvezetes, izgalmas olvasmány minden zeneszerető, operettkedvelő olvasó számára.

Cesarina Lorenzoni - Mahátma ​Gandhi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szakolczay Lajos - Páter ​Bulányi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marilyn_masik
elérhető
21

Norman Mailer - Marilyn
Marilyn ​Monroe egy egész korosztály szex-bálványa volt. Az erotikus szőke angyalnak, aki elbűvölte a világot, magánélete tele volt kudarccal, a boldogság hiábavaló kergetésével. Bizonytalan egyénisége és tragikus halála éles ellentétben állt a mozivászon szülte hamis csillogású képpel. Ez az életrajzi regény a neves amerikai író, Norman Mailer magával ragadó írása.

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

Randé Jenő - Az ​élet véletlenek sorozata
A ​kötet Randé Jenő életútját tárja az olvasó elé. Bár a szerző meg van győződve arról, hogy sorsát véletlenek alakították, élettörténete, az elmúlt nyolc évtized eseményei, azt igazolják, hogy 'nem árt ezekre a véletlenekre felkészülni.' A kronológiai sorrendet nem mindig követő visszaemlékezés a szerző gyerekkoráról, tanulmányútjairól, diplomata-, újságírói, valamint tudósítói tevékenységéről nyújt szemelvényeket, hangulat-, illetve pillanatképeket. A könyv végén található névmutató sajnos nem segít a kötetben való visszakeresésben, csupán rövid életrajzokat közöl. Randé Jenő újságíró. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió főmunkatársa volt. 1970-től kairói, 1978-tól bécsi nagykövet. 1961-ben Rózsa Ferenc-díjat kapott. Legutóbb ismertetett műve: Koktélparti

Fekete Sándor - A ​nemzet prókátora
"Most ​száz esztendeje, hogy meghalt, s hosszú évtizedek óta alig beszéltünk róla. Több mint negyven éve, hogy utoljára adtak ki válogatást műveiből. Mintha a ma emberének semmi szüksége sem volna Deák Ferenc életének tanulságaira, eszméire, gondolataira..."

Sándor Iván - Németh ​László üdvtana
"Az ​a meggyőződés vezetett - Írja Sándor Iván -, hogy a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának élete és műve-olyan egységet alkot, amelynek magva és irányító eszméje mindvégig a Németh László-i idea. Ezért ennek születését, útját, küzdelmeit kisérem végig, az egész életet, a teljes tanulmányírói és drámaírói munkásságot. A regényeknek csak keletkezéstörténetét érintem, ott utalok rájuk, ahol az eszme útjának bemutatásához ez nélkülözhetetlen." Mi késztette Sándor Ivánt, a regény- és esszéírót, hogy meghökkentő igénybejelentéssel a Német-életmű értelmezésére vállalkozzon, s mindeddig kimondatlan kérdésekre válaszokat keressen? Sándor Iván munkásságára az a törekvés jellemző, hogy írásaiban a múlt és jelen nagy emberi-társadalmi kérdéseit világítja át. Ebbe a sorozatba illeszkedik a Német László üdvtana, amelyben alkalmat talál, hogy az elmúlt fél évszázad legizgatóbb kérdéseiről is szóljon. Elemzéseinek segítségével az olvasó betekintést nyer Németh László életének, munkásságának, küzdelmeinek folyamatába, megismeri egyetemes, korlátokat nem ismerő kíváncsiságát, kivételes sokoldalúságát. Sándor Iván tollát tisztelettel párosult szeretet vezeti, s igazságkutató szenvedéllyel a művek olyan részleteit tárja fel, amelyekről eddig alig vagy egyáltalán nem esett szó. Könyvének összegezéseként állítja Németh László életművét a XX. század magyar irodalmának nagy teljesítményei közé.

Mezei Mária - Vallomástöredékek
1983. ​április 20-án halt meg Budakeszin Mezei Mária színésznő, kiváló művész. (Nevének írásmódjáról megoszlanak a források. Életének egy szakaszában y-ra végződően használta, hiszen ez volt - Mezey - a család eredeti neve, csak buzgó negyvennyolcas apja írta i-vel. Később már maga is csak a Mezei változatot használta.) 1909. október 16-án született Kecskeméten; édesanyja nem sokkal a szülés után gyermekágyi lázban meghalt. Földműves családból származó és önerejéből ügyvéddé lett apja, miután a Kecskemétet sújtó 1911-es nagy földrengés összedöntötte házukat, családjával és egy megözvegyült asszonnyal menekülésszerűen elhagyta a számára szenvedést és pusztulást hozó várost. Előbb Erdélyben, majd Mária hároméves korától Szegeden éltek, ahol apja 25 éven át - haláláig - folytatott ügyvédi praxist. Mezei Mária kora gyermekkorától zaklatta azzal édesapját, hogy színésznő szeretne lenni, de ő hallani sem akart róla, a színészetet hazugnak tartotta, nem hitte, hogy álruhában is lehet harcolni az igazságért. (Pályája végén a színésznő belátta: apjának igaza volt.) Aztán az apa fölvitte érettségiző lányát Pestre Hevesi Sándorhoz, döntse el ő: színésznő vagy tanárnő legyen belőle. A kitűnő direktor és színészpedagógus csak annyit mondott a kövérkés vidéki lánynak: fogyjon le tíz kilót és jelentkezzen ősszel az akadémián. Ekkor már öt hónapos magzatot hordozott a szíve alatt Mezei Mária, s ez egy időre más irányt szabott életének. Titokban abortuszt végeztetett Pesten (többé soha nem lehetett gyermeke), de apja megtudta, s követelésére férjhez ment és beiratkozott a szegedi bölcsészkarra. Nyelvészetet és - egyedüli női hallgatóként - filozófiát tanult három szemeszteren át, aztán mégis a rivaldát választotta. Rózsahegyi Kálmán színitanodája után Miskolcon kezdte a pályát 1931 őszén. Itt kezdte el koromfekete haját szőkére festeni, s mivel a hajfesték gyenge volt, így lett vörös Mezey, amit később a franciás Mezey címkéje váltott fel. Hősnők helyett kokott csábítókat, búgó hangú végzetasszonya-szerepeket játszott könnyed darabokban. A férfiak mindenesetre megfordultak utána az utcán. 1935-től már a pesti utcán, mivel a Kamara, a Belvárosi, majd a Vígszínház színpadán formálta meg a kacér dámákat, léha asszonyokat. Az 1940-es években már igazi sztár volt. Komolyabb szerepeket is osztottak a vörös démonra, például Bárdos Artúr ekkor bízta rá Sommerset Maugham Színház című darabjában a színésznő Júlia szerepét, aztán Ibsen drámájában (Rosmersholm) alakította Rebekka Westet. 1936-tól filmezett, az Aranyember Athalie-jaként - egy kiváló karakterszerepben - mutatkozott be a vásznon. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést, fölmenekült a Tátrába, s ott rátalált hitére. 1946-ban szerepelt újra a Belvárosi Színházban, majd méltatlanul mellőzték. 1945 előtt azzal vádolták, hogy zsidóbarát, a fordulat éve után meg polgári kacattá nyilvánították az illetékesek. Kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. Éjszakánként - pénzkereset végett - bárokban énekelt sanzonokat (a szintén margóra helyezett Cziffra György zongoraművész kísérte), s éjféltájban Ady istenes verseit szavalta, zsoltárokat énekelt a füstös félhomályban. Az akkori kultúrpolitika azonban sem a franciás, sem a zsoltáros Mezeire nem tartott igényt. Megváltás, amikor 1949-ben az Operettszínházba kerülhetett, aztán innen is mennie kellett: a Vidám Színpad következett. Megpróbálta túlélni a színészi tetszhalált: barátai, Tamási Áron és Lajtha László 1952-ben erdélyi népdalokból parányi színpadi jelenetet szerkesztettek számára. A Bujdosó lány című magánszámot a cenzúra kilenc alkalom után betiltotta, mondván, Miért nem szovjet dalokat népszerűsít a művésznő? 1954 után két évig ismét az Operettszínház tagja volt, aztán második sztárkorszaka következett: 1962-ig a Madách, 1962-64-ben a Petőfi Színház, 1964 és 1970 között a Nemzeti Színház társulatában lépett fel. Remek szerepeket alakított százas szériákban, többek közt Warrennét G. B. Shaw darabjában, háromrészes önálló estjével pedig végigjárta az országot, a határon túli magyarlakta területeket, Párizs, New York, Torontó magyar kolóniáit. Újra filmezett (Édes Anna, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Mici néni két élete, Tiltott terület), megromlott egészségét azonban 1970-ben összeroppantotta az influenza. Ekkor teljesen visszavonult budakeszi házába, s tizenhárom évig harcolt napról napra az életéért. Erős hite és igaz társa segítette ebben. Sok küzdelem után 1981-ben megjelenhetett Vallomástöredékek című kötete, amely életéről, színészetéről, hitéről született írásait tartalmazza. Rá két évre csendesen távozott a múlt század egyik kiemelkedő - hivatalos szakmai elismerésben alig részesült - művésze.

Lukács György - Ady ​Endréről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Spira György - Négy ​magyar sors
Spira ​György 1959-ben írott Széchenyi-esszéjében arra tett kísérletet, hogy egy ellentmondásokban bővelkedő életet a maga ellentmondásosságában jelenítsen meg. Hasonlóan járt e azután Petőfi, Kossuth és Batthyány alakjának megidézésekor is. Az eredmény pedig olyan portrécsokor lett, amely az egyes írások főszereplőjének erényeit és gyengéit egyaránt szemünk elé tárja, úgy, hogy hű képet adjon hősei ellentéteiről - anélkül azonban, hogy akár az egyiket akár a másikat valamiféle prekoncepció alapján előnyben részesítse ellenfele, vitapartnere rovására. Végül is: igaz emberséggel, tiszta magyarsággal mind a négyen egy modern Magyarország alapjainak a lerakásáért vívott harcban égették el magukat.

Takács Ferenc - Két ​flamingó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajdu Lajos - Forradalmár, ​vagy szerencselovag?
Hajdu ​Lajos, aki évtizedek óta kutatója a XVIII. századi Magyarország jogrendszerének, érdekes "perújrafelvételére" vállalkozott ebben a könyvében. A tények kíméletlen pergőtüzével támad a Ráby Mátyást övező legendák ellen. A köztudatban élő romantikus szabadsághős figurája e kései nyomozás során, szerteágazó "tevékenységének" részletes bemutatása folyamán a szemünk előtt válik kisszerű, hazudozó, kellemetlenkedő denunciánssá, a kor zavaros viszonyait kihasználó, kétes erkölcsű szerencselovaggá. Hajdu Lajos imponálóan gazdag "nyomozati anyaga" feltárja a korabeli közigazgatási viszonyok szinte hihetetlen ellentmondásait, a II. József korabeli magyar társadalom sajátos érdekellentéteit. Ezek közé a viszonyok közé helyezi hősét, a mítoszok és legendák ködéből életre keltett valóságos embert, Ráby Mátyást.

Vígh Károly - Kortársak ​Bajcsy-Zsilinszky Endréről
Harcostársai ​és barátai írják meg ebben a kötetben visszaemlékezéseiket a Horthy-korszak legjelentősebb polgári politikusáról, aki a legnagyobb utat tette meg, amíg az uralkodó osztály, az ellenforradalmi rendszer szolgálatától eljutott a magyar nép igazának képviseletéig, az antifasiszta harc vállalásáig, végül a sopronkőhidai mártírhalálig.

Sütő András - Évek ​- hazajáró lelkek
"Ebben ​a könyvben huszonöt esztendő írásaiból válogattam össze olyan cikkeket és naplójegyzeteket, amelyek - remélem - ma is számíthatnak olvasóim érdeklődésére, akik életük drága anyagából adták nekem a hitelt, hogy az kezes nélkül sem megy veszendőbe. A bizakodás perceiben azzal vigasztalom magam, hogy igyekeztem a törlesztésben nem hiábavaló. Miként ez a könyv is, amely híradásról egyről és másról, ami megesett velünk, önvizsgálat, egy valamikor fiatal író útkereséseinek dokumentuma, vallomás élő és már elköltözött kortársakról, hajdani viták írásos tükörcserepeinek foglalata. De mindezt nem tenném közre, ha a múltnak megídézése közben a jelen is meg nem szólna, mondván: ami az írás terén is megesett az ötvenes évek nemzedékével: hazajáró lelke szellemi közérzetünknek, az önvizsgálat tanulságai, az útkeresés gyötrelmei pedig okulásra lehetnek tán nem üres becsvágy, ha azt mondom: a rokon lelkem ifjú seregének..."

Császárné Benke Mária - Életünk ​és ételünk
Bizony ​nem sok ésszerű indokát látom annak, hogy éppen én írjak előszót Császárné Benke Mária könyvéhez. Írása az egészséges életvitelről, a helyes táplálkozásról szól és ebben, a magamfajta tévés ember, minden lehet, csak hozzáértő szakember nem. Legfeljebb ellenpélda... Bár manapság már - kényszerűségből is - jobban vigyázok arra, hogy mennyire vessem bele magam meglehetősen szervezetlen és rengeteg felesleges nehézséggel járó munkákba, az egészségemre is jobban kell ügyelni, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt, de azért így is akad elég bosszúság is, elfoglaltság is. ...

Kollekciók