Ajax-loader

'életrajz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​szerencse mostohafia
"Életrajzi ​regényemből, amely egyben családregény, Gyurka bátyámat nem hagyhattam ki. Ám alig kezdtem foglalkozni vele, kiderült, hogy zsúfolt, gazdag, hatalmas élete szétvetné a már megkezdett munka kereteit. Külön regényben foglalkozom hát vele..."

Barabás Tibor - Éjjeli ​őrjárat
Rembrandtnak, ​a festészet és az emberi művelődés kimagasló alakjának élete a halála óta eltelt három évszázadban mindig vonzotta a művészettörténészek, a történészek, sőt az írók érdeklődését. Viharos, nagy élet volt ez: a holland molnárfiú pályája szívós felemelkedésével, rövid ragyogásával, legendás szerelmeivel, tragikus összeomlásával, ma is megrendítő olvasmány, emellett izgalmas kortörténeti dokumentuma a tizenhetedik század holland társadalmának. Barabás Tibor, a beleérző szépíró, az avatott műértő, a tájékozott történész eszközeivel tárja az olvasók elé egy kivételes nagyság titkait. Figyel és figyelmeztet az élet és a mű közötti kapcsolatokra; felkelti az olvasók becsvágyát a rembrandti életműbe való elmélyedésre. Az Éjjeli őrjárat műfaji szempontból regényes életrajz, amelyet a költőiség mellett a tárgyi megbízhatóság is jellemez.

Szentiványi Jenő - A ​görög gálya titka
Minden ​kalandok ősi színhelye, a tenger a mai ember számára is sok meglepetést tartogat. Egyszer kihaltnak hitt ősvilági hal kerül elő a mélyből – élve; másszor meg hajdani hajókatasztrófák nyomait tárják föl a kutatók, rég letűnt kultúrák sértetlen maradványait emelik újra napvilágra... Esztendőkkel ezelőtt a marseille-i öbölben találtak rá a könnyűbúvárok – izgalmas körülmények között – egy kétezer esztendős görög gályára. Az elsüllyedt hajó rakományának nagy része sértetlen volt, ám a tudósoknak éppen ez adott alkalmat, hogy megoldják egy történelmi rejtély titkát.

Anna Lyndsey - Lány ​a sötétben
Anna ​normális életet élt: az ambiciózus brit lány keményen dolgozott köztisztviselőként, épp lakást vásárolt és szerelembe esett, amikor is nyomasztó tüneteket kezdett észlelni magán. Ahányszor csak bekapcsolta a komputerét, az arca égni kezdett, idővel pedig már semmilyen mesterséges fényt nem viselt el a szervezete, sőt a napfényre is allergiássá vált. Most, kilenc évvel az első szimptómák jelentkezése után, Anna - ha rosszabbodik az állapota - egy befüggönyözött lakásban él teljes sötétségben, és csak szürkületkor és hajnalban merészkedik az utcára. Hogy ez az ingerszegény élet milyen is valójában, arról vall az igaz történet alapján született Lány a sötétben. Az írói álnév mögött megnyilvánuló elbeszélő saját tapasztalatait osztja meg velünk, és miközben sötét gondolatait sem titkolja el előlünk, együtt fedezhetjük fel vele a színeket is ebben a kietlennek tetsző világban. Mi több, megláthatjuk a fényt is, hiszen a könyv nem csupán életrajzi regény, de egy csodás szerelem története is.

Covers_229092
Magyar ​életrajzi lexikon Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Magyar ​életrajzi lexikon
A ​hazai könyvkiadás történetében ez a mű az első olyan általános életrajzi lexikon, amely bemutatja mindazokat, akiknek államalapításunktól kezdve szerepük volt a közélet, a politikai, a gazdasági, a tudományos, a kulturális és a művészeti élet különböző területein, mindazokat, akik elindítói voltak a magyar munkásmozgalomnak, megalapozói a magyar iparnak, kezdeményezői a műszaki fejlődésnek. Szerepelnek a lexikonban többek között királyok, államfők, hadvezérek, politikusok, egyházi személyek, üzletemberek, ipari úttörők, mecénások, forradalmárok, tudósok, művészek, írók, újságírók, artisták, utazók, orvosok, mérnökök, sportolók, még kalandorok és betyárok is. A régebbi korokból főleg a jelentősebb személyekkel találkozunk a kötetek lapjain, napjaink felé közeledve azonban mind jobban bővül a lista, s felvázolja a lexikon azok életrajzát is, akik kimagasló teljesítményt ugyan nem értek el, de munkásságukkal valamilyen formában mégis hozzájárultak közéletünk vagy kulturális életünk arculatának kialakulásához. A lexikon legnagyobb érdeme ugyanis éppen az, hogy összegyűjtötte a legutóbbi 30 esztendőben szereplő személyek életrajzi adatait, így számos olyan adatot tartalmaz, amely egyetlen más kézikönyvben sem található.

Richard Maltby, Jr - Beatrix ​Potter élete
A ​világhírnek örvendő gyermekkönyvek bájos szereplői, Nyúl Péter és barátai megálmodójának különleges történetét meséli el a könyv. A viktoriánus Angliában Beatrix Potter belenyugvással élte a vénkisasszonyok eseménytelen életét, napjai mégsem szokványosan teltek: szobáját benépesítette rajzolt barátainak csintalan hada, Nyúl Péter és barátai. Egy napon felkerekedett, és hóna alatt szebbnél szebb meséivel és rajzaival bekopogott egy londoni könyvkiadó ajtaján. Az ismeretlen környezetben nem csupán az eddig elérhetetlennek tartott sikert, világhírt és függetlenséget találta meg, hanem a szerelmet is. Beatrix új világot fedezett fel, amelyet azonban egy váratlan tragédia alapjaiban rengetett meg... A történetet feldolgozó film Reneé Zellweger és Ewan McGregor főszereplésével a magyar mozikban is látható.

Tőrey Zoltán - Emlékirat ​a sötétségből
Emlékirat ​a sötétségből egy rendkívüli ember vallomása életútjáról, s arról, hogy az őt ért csapások ellenére miért mondhatja mégis: Boldog vagyok és szívből elégedett. 1951-ben, egy sydney-i vegyi üzemben egy magyar fiatalembert baleset ér: az arcába ömlő sav örök életére megvakítja. Mindössze huszonegy éves, nemrégiben érkezett kalandos körülmények között, a vasfüggöny mögül menekülve Ausztráliába. Balesete, úgy tetszik, végleg megpecsételi a sorsát. Ő azonban hihetetlen lelki erővel és elhivatottsággal küzd azért, hogy ne így legyen. Eltökélt szándéka kideríteni, mire képes az érzékszervektől részben megfosztott emberi agy a lét újjáépítésében. Kifejleszt egy belső látást, a mentális térkezelésnek egy olyan rendszerét, amely révén legalább annyira valóságos és intenzív képet alkot a világról, mint a látók. Teljes életet él: megnősül, családapa lesz, elvégzi az egyetemet...

Kovalovszky Miklós - Léda: ​legenda és valóság
Korántsem ​mondanám, hogy alázattal fordultam e könyvecske lapjain Léda és Ady emléke felé: ez a szó nem helyénvaló itt, nem illenék e leleplező-bíráló-vitázó fejtegetésekhez. Csak őszinte és igazmondó akartam lenni.

John Lennon - Boldog ​karácsonyt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varnus Xaver - Isten ​majd megbocsájt - az a mestersége
"Jól ​tudom, hogy azok legtöbbjének, akik írásaim szabadossága miatt fintorogni fognak, inkább a saját gondolataik szabadossága miatt kellene fintorogniuk. A szívüknek tetszik, amit én írok, csak a szemüket sérti. Amit gondolni nem szégyellsz, mondani se szégyelld! Én egyébként mindig arra szorítottam magam, hogy legyen bátorságom mindent elmondani, amit megtenni van, és soha nem fogadtam el, hogy volnának közölhetetlen gondolatok. Leggonoszabb tetteimet és hajlamaimat sem érzem olyan csúnyának, mint amilyen csúnyának és csúfnak tartom, hogy ne merjem megvallani őket. Ki-ki mértéket tart a vallomásban: tartana inkább a tetteiben!..." (Montaigne)

Tóth Éva Mária - Karrieriskola
A ​HVG Könyvek új kötete, a Karrieriskola hozzásegíti, hogy tudatos pályaépítővé váljon. Ismerje meg, melyik szakkifejezés mit takar, készüljön fel rá, hogy egy álláspályázat során tudása, képességei és készségei legjavát nyújthassa! Könyvünk segítségével – koronként eltérő aktivitással – folyamatosan jelen maradhat a munkaerőpiacon, felismerheti, mérlegelheti és sikerrel kihasználhatja a személyes kompetenciáinak és aktuális igényeinek legjobban megfelelő lehetőségeket, amelyek az Ön számára az állásajánlatokban rejlenek. Melyik állást érdemes megpályáznom? Titkoljam el, hogy létszám-leépítés miatt távoztam az előző helyemről? Mit jelöljek meg fizetési igényként? – új munkahelyet keresve, pályamódosításra készülve bizonyára Önt is hasonló kérdések foglalkoztatják. Ám az álláskeresők többsége sok iskolát kijár, mire karrier-tanácsadással is foglalkozó humánmenedzsment-szakértőhöz fordul.

Pásztor Jánosné - Matolcsy ​Miklósné
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

696915
elérhető
9

David Wagner - Élet
Nem ​halni meg. Élni tovább. Egy másik élet által. Egy gyermekért. A hívás nem sokkal kettő után érkezik, és egy hang azt mondja: W. úr, van egy alkalmas donorszervünk az ön számára. Ez az egyszerű mondat nem csak a külső események láncát indítja el, hanem a belső világ is felbolydul: öröm és félelem, várakozás és türelmetlenség, élni akarás és halálvágy vegyül és váltakozik egymással. Részesei leszünk egy ember emlékeinek, küzdelmeinek, képzelet- és gondolatvilágának, rácsodálkozunk szinte határtalan türelmére, és jót mulatunk finom humorán, amellyel még a legkínosabb pillanatokat is elviselhetővé, sőt néha élvezetessé varázsolja. Miközben olvasunk, és egyre jobban bevonódunk a történetbe, észrevétlenül önmagunknak is föltesszük mindazokat a Nagy Kérdéseket, amelyek a halál árnyékában a fiatalemberben is fölmerülnek. Mérlegeljük válaszait, s azt is, hogy mi hogyan viselkednénk, mit gondolnánk hasonló helyzetben – és mire a könyv végére érünk, már soha többé nem úgy tekintünk az életünkre, ahogyan azelőtt. „Megint rajta vagyok a listán, gyűlik a várakozási időm. Minden nappal nő a valószínűsége, hogy meghalok, minden nap egy nappal közelebb visz a halálhoz. Mégis minden nap növeli az esélyt a túlélésre. A lista iróniája. Meghal előttem valaki, nő az esélyem. És tudom, ha te nem halsz meg, én fogok meghalni… Szeretném, hogy meghalj? Nem, nem szeretném, akárhol, akárki vagy is, hogy elgázoljanak valahol, vagy kirepülj egy szélvédőn, neki egy fának. Nem akarom, hogy megpattanjon egy aneurizmád, nem szeretném, hogy bármilyen módon halálodat leld. Tulajdonképpen nem szeretném. Mégis kitépkedem a halálesetekről szóló híreket az újságból, egy mappában gyűjtöm őket.” DAVID WAGNER 1971-ben született, Berlinben él. A 2000. évben debütált Meine nachtblaue Hose című regényével. Azóta több műve is megjelent: egy elbeszéléskötete Was alles fehlt címmel, Spricht das Kind című prózakötete, esszégyűjteménye, a Welche Farbe hat Berlin, és egy regény, a Vier Äpfel, amelyet 2009-ben jelöltek a Német Könyvdíjra. A szerző számos díjat nyert, többek között 1999-ben a Walter Serner-díjat az egyik novellájáért, 2001-ben pedig a Georg K. Glaser-díjat. Új könyve, az Élet 2013-ban elnyerte a Lipcsei Könyvvásár díját.

Misuta János - Erzja ​szerelmei
Stepan ​Erzja 1876–1959 között élt mordvin szobrász. Fiatal korában végig barangolja Firenze, Róma, Sienna múzeumait. Európai mesterektől tanul. Párizsba megismerkedik Rodin művészetével. Az 1914-es háború Szentpéterváron éri, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia nagykövetének leányát formázza meg, és megismerkedik Kun Júliával, aki ekkor vendégségben tartózkodik a grófnál. Egy pillanat alatt egymásba szeretnek, de búcsú nélkül válnak el, mert a Monarchia hadüzenetét átadva a gróf, azonnal hazarendeli. A háború és a tizenhetes forradalom ott tartja Erzját. Közben Júlia Bécsből menti a magyar őszirózsás forradalom és a márciusi kommunista puccs bukása után a baloldali embereket. Többnyire Oroszországba. A különítményesek Júliát is célkeresztbe veszik. Menekülnie kell. A bejáratott menekülési útvonalat választja: Moszkvába megy. Ismét találkozik a szobrásszal, szerelmük kiteljesedik.1928-ban szovjet művészek párizsi kiállítása alkalmával Erzja emigrációra határozza el magát, Argentínába menekül. 1951-ig él megbecsülten Buenos Airesben, ahol a szobrászat géniuszának tartják. Minden évben kiállít. Londonban az Akadémia tagjává választják. 1950-ben meggyőzik a szovjet szervek, és ő repatriál.Júlia, terhességére hivatkozva megszakítja Krasznojarszkba történő áthelyezését és visszamegy Moszkvába, ahol a külügyi népbiztos munkatársa lesz, majd ott van a teheráni konferencián, mint fordító. Még egy gyermeke születik férjétől, akit Berlinben suhancok lőnek le a Béke napján. Ő haza akar jönni. Ötvennyolcban sikerül neki, de nem viseli el a szovjet követség és magyar cinkosai Nagy Imre és a forradalom résztvevői elleni megtorlását. Megtudja, hogy Erzja repatriált, de hiába Moszkvában él, a hírek nem jutottak el hozzá. Levelet ír, amely már utolsó napjaiban találja meg a művészt. Juhász Ferenc gondolatával fejeződik be a regény „mond, hova szaladtál, mért futottad meg, e messzeséget?”

William Somerset Maugham - Az ​ördög sarkantyúja
A ​regény főhősének sorsa lényeges vonásaiban Gauguin, a tragikus sorsú francia festő életrajzával egyezik, de Maugham nem művészbiográfiát akart írni, hanem egy sajátos emberi magatartást s az úgynevezett "zseni-típust" bemutatni; Gauguin hányatott élete ehhez csak alkalmas nyersanyagul szolgált. A szerző saját életébe fonva meséli el a különös történetet, melynek olykor maga is aktív szereplője. Charles Strickland, az ízetlen, műveletlen tőzsdés 40 éves korában rövidke levelet ír feleségének, melyben közli, hogy örökre elhagyja. A szerző utána megy, hogy visszahozza, s felfedezi a józan polgárok számára hihetetlen valóságot: azért hagyta el biztos megélhetését, kényelmes életét, hogy festő lehessen. Strickland Párizsban öngyilkosságba kerget egy nőt, tönkreteszi a férjét, majd több évi nyomor és éhezés után Tahitiba megy, ahol végre megtalálja, amit keresett: igazi hazáját, a buja tájat, a nyugalmat, a magányt, itt végre elfogadják olyannak amilyen, s bár félbolondnak nézik, dolgozni hagyják. Itt festi meg legnagyobb műveit. A könyvnek nagy vonzereje a különféle környezetek bemutatása. A főhős tipikus angol polgári miliőből indul, majd a párizsi művészvilágban folytatja, innen a marseille-i kikötő csavargói közé kerül, majd a pittoreszk, barbár Tahiti tárul az olvasó szeme elé, hogy a könyv végén ismét visszakerüljünk a sznob londoni társaságba, ahol az életében megvetett Stricklandet évekkel halála után mint világhírű festőt ünneplik.

Alekszej Tolsztoj - Nyikita ​gyermekkora
Aligha ​lepődhetünk meg azon, hogy Alekszej Tolsztoj az írói hivatást választotta. Egyrészt Turgenyev leszármazottja, másrészt édesanyja elismert ifjúsági írónő volt. Tolsztojt a felnőtt olvasók Golgota című trilógiája révén ismerik, amely az orosz értelmiség sorsát mutatja be az első világháború, majd a forradalom kataklizmájában. Regényeinek témája változatos: a Nyikita gyermekkora önéletrajz, az Aelita helyszíne a Mars, a Nagy Péter a történelembe kalauzol bennünket. Meséi közül az egyik legkedveltebb A róka meg a nyúl.

Covers_18985
elérhető
14

Eve Curie - Madame ​Curie
Eddig ​egyetlenegyszer fordult elő, hogy egy embernek két alkalommal ítélték oda a legmagasabb tudományos elismerést, a Nobel-díjat. Ha csak ezt az egy tényt tekintjük, már akkor is megállapíthatjuk, hogy Marie Curie különleges ember volt. Még jobban aláhúzza ennek rendkívüliségét, hogy ez az esemény nő nevéhez fűződik. Ennyi már önmagában is elegendő ok arra, hogy megismerjük élettörténetét. Az életrajzi regényeket a rendkívüli dolgok teszik igazán érdekessé. Nos, Marie Curie élete bővelkedik ilyenekben. Lengyel tanár gyermekekként látja meg a napvilágot. Amint eszmélni tud, elnyomás alatt sínylődő hazájából a szabad Franciaországba megy - tanulni, hogy népén segíthessen. Elképesztő nyomorban él, míg tanul, mégis kitüntetéssel végzi az egyetemet. Egész élete ilyen céltudatos törekvés, amellyel a századforduló egyik legnagyobb tudósává küzdi fel magát. Házassága is kivételes képességű emberek egymásra találása: élettársában, a később tragikus véget érő Pierre Currie-ben méltó segítőtársat talál, akivel együtt fedezik fel a rádiumot, s alapozzák meg a radiológia tudományát. Az első Nobel-díjat együtt kapják, a másodikat - férje halála után - már Marie Curie egyedül. Később harmadikat is kapott a Curie család: leányuk, Iréne-Curie személyében. Madame Curie életének leánya méltő emléket állított ezzel a könyvvel. Senki se tudta volna jobban bemutatni őt az utókornak, mint leánya, Eve Curie, aki nemcsak a világhírű tudóst látta benne, hanem a humánus embert és a szerető édesanyát is.

George Sava - A ​gyógyító kés
George ​Sava kétkötetes életregénye, a "Gyógyító kés" és folytatása az "Egy sebész útja", az önéletrajzi irodalomnak ez a világszerte nagysikerű alkotása, olyan életsorsba nyújt betekintést, melynek fordulatait a legkalandozóbb képzelet sem tudta volna így kitervelni. Valóban nem hétköznapi dolog a lángoló Oroszországból rongyosan, egy fillér nélkül elindulva, éhezésen és megaláztatásokon, országok és városok, foglalkozások és kalandok útvesztőjén át elérkezni az orvosi hírnév, a nemzetközi tudományos megbecsülés csúcspontjáig. A romantikus múltú regényhősből az angol orvostársadalom egyik leghírnevesebb tagja lett. George Sava befutott, sikeres orvostudós lett, az az ember, aki pincér volt és fűtő, aki mint hajdani kollégái, a reneszánsz kor olthatatlan szenvedélyektől megszállott orvosai, tilalmak és büntetések ellenére, éjjel, titokban, a hullakamrába lopakodva ismerkedett meg a bonctan alapjaival, és aki ütközőkön, vasúti kocsik tetején, potyautasként utazott Szófiából Párizsba, hogy továbbtanulhasson és a rendkívüli akaraterővel, megszállottsággal és tehetséggel megáldott emberek szívósságával Európa egyik legnagyobb sebészévé váljon.

Stefanie Zweig - Hontalanul ​Afrikában
Kenyában ​játszódik a felső-sziléziai zsidó családról szóló regény. Walter Redlich csak 1938-ban menekül el Leobschützből Kelet-Afrikába, és az utolsó pillanatban még maga után tudja hozni feleségét, Jettelt és ötéves kislányát, Reginát. Walter elhatározza, hogy új életet kezd az országban, amely megóvta őt és családja kis részét a legrosszabbtól. Ami nem sikerül neki, aki szenved a Németország iránti szeretetétől, azt megvalósítja lánya, Regina. Ő nagyon hamar megadja magát Afrika varázsának, a lenyűgöző természetnek, az embereknek rítusaikkal és hagyományaikkal, akik a barátaivá válnak, és az állatoknak, akik egyedüli játszótársai lesznek. A magányos farmon Owuor, a háziszolga a család barátja és támasza lesz. Waltert behívják a hadsereghez, Regina pedig az internátusba jár, vágyakozva várva a szünidőt, amelyet a szüleivel tölt az egykori előkelő szálloda, a Hove Court egyik kis szobájában. A szálló az európai emigránsok menedékévé válik, olyan különböző egzisztenciák sajátos kozmoszává, akik feudális emlékeiket szegezik szembe a vigasztalan jelennel. 1946-ban valóra válik Regina hőn áhított vágya, megszületik öccse, Max. Akkor azonban Walter végleg haza akar térni Németországba...

Barát Endre - Boszorkánytánc
Százharminchét ​éve halt meg Niccoló Paganini, minden idők legcsodálatosabb hegedűművésze. Kortársai "az ördög hegedűsének", a "genovai varázslónak" nevezték. Rajongás, csodálat, irígység, gyűlölet, elragadtatás és idegenkedés vette körül. Játékának hatása nem csupán nagyszerű technikájában rejlett, hanem abban a különös lelki izgalomban, amelyet az emberekben előidézett. Halálhírét a zenei világ mély megrendüléssel fogadta. A lapok hónapokon át írták megemlékezéseiket a nagyszerű újítóról, aki lenyűgöző technikájával, érzéseinek végtelen skálájával, szilaj lendületével, személyiségének szuggesztív erejével bámulatba ejtette Európa hangversenylátogató közönségét. Barát Endre drámai megjelenítéssel, átéléssel kelti életre Paganini alakját; küzdelmeit, sorsának meglepő fordulatait a történelem sodrásában mutatja be az olvasónak. A megtörtént események hű leírásán túl, regénye költői újjáteremtése annak, ami Paganini érzésvilágában lezajlott, s ami a valóságban megtörténhetett vele.

Rebecca Skloot - Henrietta ​Lacks örök élete
„Halott ​nő többet még nem tett az élőkért. Szívszorító történet, fontos könyv.” The Guardian „A való életből merített krimi, mely az orvosi kutatás faji és erkölcsi kérdéseit feszegeti.” Nature „Szobám falán van egy fénykép egy nőről, akivel sohasem találkoztam. A kép szakadt jobb sarkát celluxszal ragasztották meg. A nő mosolyogva néz szembe a fényképezőgéppel, kezét a csípőjére teszi; ruhája gondosan vasalt, ajka erősen ki van rúzsozva. Nincs még harmincéves. A kép az 1940-es évek végén készült. A nő halványbarna bőre sima, szeme pajkos. Még nem tud a benne növekvő rosszindulatú daganatról, amely árvává teszi majd öt gyermekét, az orvostudomány jövőjét pedig döntően befolyásolja. A fénykép aláírása: „Henrietta Lacks, Helen Lane vagy Helen Larson”. Nem tudni, ki készítette ezt a fotót, de több százszor megjelent már képes újságokban és tudományos könyvekben, blogokon és a laboratóriumok falán. A rajta szereplő nőt általában Helen Lane-ként említik, de sokszor nem is adnak neki nevet. Többnyire csak HeLaként emlegetik őt is, akárcsak az első halhatatlan emberi sejteket, melyeket az ő méhnyakából metszettek ki pár hónappal a halála előtt. Valójában Henrietta Lacksnek hívták.” Az orvosok sejteket vettek le tőle, az engedélye nélkül. Ezek a sejtek sosem pusztultak el, és forradalmasították az orvostudományt. Több millió dolláros üzletág épült rájuk. Minderről Henrietta gyermekei csak húsz év múlva értesültek. Életük egyszer s mindenkorra megváltozott. Rebecca Skloot sodró lendületű sikerkönyve erkölcsi, faji és orvosi kérdésekről szól, tudományos felfedezésekről és kuruzslókról. S végül, de nem utolsó sorban egy nőről, Deborah-ról, aki égett a vágytól, hogy minél többet megtudjon az édesanyjáról, akit alig ismert.

2411896_5
elérhető
18

Spiró György - Diavolina
Diavolina, ​a cselédből lett orvos évtizedekig szolgálta Gorkijt, feleségeit, szeretőit és az akkor már világhírű íróhoz csapódó vendégek hadát, majd ő lett Alekszej ápolója és utolsó szerelme. Spiró György új regényében ennek az okos és éleslátó asszonynak a bőrébe bújva festi meg az orosz és szovjet világot, e világok párhuzamait: a forradalmakat, intrikákat és főleg rengeteg halált. Gorkijt Lenin 1921-ben űzte ki hazájából, végül Olaszországban telepedett le. Tartózkodási kérelmét a frissen hatalomra jutott Mussolini hagyta jóvá, mondván, aki az emlékiratait írja, az már nem veszélyes. Hét év múlva Sztálin kitartó munkával kényszerítette haza a Szovjetunióba és állította szolgálatába. A halálosan beteg Gorkij egyszerre próbált dacolni és megfelelni: hatalmas személyében bízva kijátszani a hatalmat. A Diavolina minden szereplője létezett, a legelképesztőbb történetek is valóságosak, a regényt olvasva pedig magunk is Gorkij köreiben érezhetjük magunkat.

Covers_250746
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​Statisztikai Hivatal vezetői, 1848-2009
A ​Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 1990-ben, 20 évvel ezelőtt a Statisztikai Hivatal elnökeiről megjelentetett egy kiadványt A Statisztikai Hivatal elnökei (1867–1989) címmel, amelyben az 1867-től működő hivatalos statisztikai szervezet vezetőinek rövid szakmai életrajzát és publikációik válogatott bibliográfiáját tette közzé. A KSH Könyvtár erre a kötetre építve, megújítva, átdolgozva és bővítve jelenteti meg ismét a Hivatal vezetői munkásságát bemutató kiadványt. Az előző kötet bevezetője részletesebben ismerteti a Hivatal megalakulásának és működésének, vezetői tevékenységének történetét. Az itt leírtakkal az előző kötet bevezetőjét kívántuk kiegészíteni. A jelen kiadásban megváltoztattuk a kötet címét, valamint az átölelt időszakot. A most megjelent kötet Fényes Elek rövid szakmai életrajzával és a munkásságát bemutató válogatott bibliográfiával kezdődik. Ezt a kiegészítést azért tartottuk fontosnak, mert Fényes Elek az 1848-ban létesített első állami, hivatalos statisztikai szervezet, az Országos Statisztikai Hivatal vezetője volt, akit a 19. századi Magyarország legnagyobb leíró statisztikusaként tartunk számon, a statisztikai tudományos gondolkodás egyik kiemelkedő egyénisége, akinek helyet kellett kapnia a Statisztikai Hivatal vezetőit bemutató kiadványban. Ezért változtattuk meg az időintervallumot is. 1867 helyett 1848-tól, vagyis az Országos Statisztikai Hivatal létrejöttétől napjainkig, 2009-ig mutatjuk be a Hivatal vezetőinek összegző szakmai életútját és közöljük nagyobb jelentőségűnek ítélhető publikációikat. A könyvet színesítik a vezetőkről készült fotók, amelyeket a könyvtár kézirattárából és a Hivatal fotóarchívumából sikerült összegyűjtenünk. A vezetők fotói alatt található évszámok azt az időszakot jelzik, amikor a Hivatal élén álltak. A kiadvány elkészítésekor forrásként elsősorban A Statisztikai Hivatal elnökei (1867–1989) című kiadványt vettük alapul, legnagyobb részét bedolgoztuk mostani kötetünkbe, ezen kívül a különféle adattárak életrajzi anyagát, a KSH Könyvtár kézirattárát és az Internetet használtuk fel a korábbi anyag kiegészítéséhez, jelenlegi kiadványunk elkészítéséhez.

Norman Franks - Császári ​sasok karmai közt
A ​Császári sasok karmai közt különleges megvilágításban mutatja be az I. világháború négy kiváló német vadászpilótáját. A kötet szerzőpárosa lebilincselően izgalmas, részletekbe menő leírást ad az ászok légi győzelmeiről és áldozatairól. Frank és Giblin repüléstörténészek munkájukkal nem csupán a Német Császárság legmagasabb katonai kitüntetését, a Pour le Mérite-et kiérdemelt négy vadászpilótának kívánnak emléket állítani, hanem az o géppuskáik tüzében életüket vesztett vagy megsebesült brit, francia stb. repülőknek is. A korabeli és utólagos feljegyzések, térképek, harctéri jelentések és hírszerzési információk gondos áttanulmányozásával összeállított, mindeddig sehol sem publikált fényképek sokaságával gazdagított kötet a lehető legteljesebb képet kívánja nyújtani azokról, akik Böhme, Müller, von Tutschek és Wolff támadásai nyomán haltak meg vagy estek hadifogságba. A négy német ász sorsában sok a közös vonás. A háború viharában mindannyian parancsnoki tisztségbe emelkedtek, és mindannyian a Royal Flying Corps repülőivel vívott légi harcban vesztették életüket.

Lehar
elérhető
0

Otto Schneidereit - Lehár
Operett ​az Operaházban! Kevés szerző dicsekedhet ilyen sikerrel. Lehár, a világhírű magyar zeneszerző megérte azt, hogy több művét, így a Giudittát, A víg özvegyet, A mosoly országát a világ több operaházában játszották. Kellett ehhez az egykori katonakarmester mindig újra és jobbra törekvése, fokozodó igényessége a zenekarokkal és énekesekkel szemben, kellet, hogy Alpár Gitta, Richard Tauber mutassa be rokonszenves alakjait. Muzsikájának varázsa feledtetni tudta szövegkönyveinek gyenge színvonalát. Kritikusai sokáig nem tudták hová tenni művészetét, mert beskatulyázhatatlan volt, közönsége vizsont mindig lelkesen fogadta a többek által már eltemetett operett új, kiváló mesterének darabjait. Otto Schenidereit Lehár életének bemutatásához bőven felhasználta a korabeli sajtóban megjelent írásokat, kritikákat, Lehár és mások emlékezéseit, ezzel is színesebbé téve az amúgy is regényes életrajzot, amelynek főbb állomásait számos kép illusztrálja. A kötet Meller V. Ágnes kedves, élvezetes magyar fordításában kerül a magyar olvasó kezébe, segít felidézni az operettrajongókban Lehár varázslatos melódiáit.

Lynn Barber - Egy ​lányról
A ​kisvárosi iskolás lánynak kissé magányos gyerekkor jutott közhivatalnok apja és beszédtanár anyja mellett. Élete gyökeres fordulatot vesz, amikor megismerkedik a középkorú Simonnal: közös utazásaik során a legfényesebb európai luxushotelekben fordulnak meg. A fiatal lány érzi, hogy a férfi nagyvilági életmódja mögött titkok lappanganak. De a baljós jelek ellenére az addig szigorú értékrendet valló szülők szinte a férfi karjaiba lökik...

Satsvarupa dasa Goswami - Prabhupada
Egy ​bölcs ember élete és öröksége. Satsvarupa dasa Goswami életrajza Srila Prabhupadáról, aki megajándékozta a nyugati világot a Krisna-tudat csodálatos kultúrájával.

825596_5
elérhető
17

Claudia Joseph - Kate
Kate ​Middleton minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, melyet elvárhatunk Nagy-Britannia eljövendő királynőjétől: tökéletes kiejtés, gyönyörű haj és természetesen könnyed megjelenés, sokoldalú tehetség, neves iskolák, kifinomultság és érettség. Claudia Joseph könyvéből megtudhatjuk, milyen utat jártak be Kate ősei, hogy aztán késői leszármazottjuk ilyen közel kerülhessen Anglia trónjához. Kate sokadik ük-nagypapája - még Viktória királynő uralkodása alatt - bányász volt, ahogy a család összes férfitagja egészen az 1800-as évek végéig. Alapos kutatómunka gyümölcse ez a több mint 180 évet felölelő kötet. Kate és közvetlen környezetének leírása exkluzív interjúk alapján született meg. Közelről követhetjük végig Vilmos herceg és Kate találkozásának, kapcsolatuk lassú és finom bimbózásának néhol már-már viharos történetét, hogy aztán 8 év után, 2010. november 16-án végre eljegyezzék egymást. A kötetben eddig máshol nem látható fotók is találhatók.

Osho - Egy ​provokatív misztikus önéletrajza
Egy ​provokatív misztikus önéletrajza Osho a huszadik század egyik legismertebb és egyben legprovokatívabb spirituális tanítója. Több mint egy évtizeddel 1990-ben bekövetkezett halála óta tanításának hatása nőttön nő, és mára elér minden korosztályt a világ jóformán minden táján. Az indiai születésű mester először az 1960-as években, mint lázadó filozófiatanár vált ismertté. Ebben az időszakban rengeteget utazott Indiában, hogy előadásokat tartson, különböző vallási vezetőkkel nyilvánosan vitázzon, valamint nem utolsó sorban, hogy bemutassa az általa kifejlesztett, forradalmian új, aktív meditációs technikát, a Dinamikus Meditációt. 1974-ben az indiai Pune-ban megalapított egy meditációs és önfejlesztő központot, ami egy különleges kísérlet volt arra, hogy megteremtse az "új ember" megszületésének feltételeit. Ez az "új ember" nincs többé teletömve elavult ideológiákkal, életét nem terhelik merev doktrínák - ő már felkészült arra, hogy önmagában egyesítse a kelet spirituális bölcsességét és a Nyugat tudományos ismereteit. Oshót ma már a világon mindenütt a huszadik század egyik legjelentősebb spirituális vezetőjeként tartják számon, jóllehet megalkuvást nem ismerő szemlélete és nagyon is direkt, olykor radikálisnak ható megnyilatkozásai miatt gyakran értették félre élete során. Aroon Puria, az India Today szerkesztője írta róla egyszer: "Osho imádta az ellentmondásosságot. Sokszor tett különböző túlzó, vagy akár sértő kijelentéseket, hogy ezzel felháborítsa, felbosszantsa a hallgatóságát. Ez többnyire sikerült is neki, ami azonban éppen azt jelentette, hogy az emberek az üzenet helyett a hírnökkel voltak elfoglalva. Ma, hogy a hírnök már nincs itt többé közöttünk, az emberek végre egyre inkább az üzenetre kezdenek figyelni."

Benedek István - Benedek ​Marcell
Benedek ​István: Benedek Marcell „Félrevezető volna, ha azt a címet adnám ennek a könyvnek: »Apám regényei Több és más akar lenni, életrajzon kívül korrajz is, a korrajzon belül kissé az irodalom egy szakaszának fejlődéstörténete, de úgy, hogy akarva-akaratlan kibontakozik belőle egy család életrajza, olyan családé, amely három nemzedéken keresztül eljegyezte magát az irodalommal."

Csisztu Zsuzsa - Csisztu ​vizet a pohárba!
Sok ​tehetséget, de kevés jelenséget láthattam a torna világában hosszú edzői pályafutásom alatt. Nos, Csisztu Zsuzsa ez utóbbi szűk tábor részese is volt, hiszen a világversenyek porondján eleganciájával egyszerűen magára vonta az emberek figyelmét... További sok sikert kívánok: Károlyi Béla világhírű mesteredző A sport megtanította a célok megválasztására, így Csisztu Zsuzsa mindig tudja, hogy mit akar. Mindig győzni akar. Lehetőleg egyéniben... Vonzó és veszélyes - nincs ellenére, ha ez kiderül róla. De kiismerni soha senki sem fogja. Pintér Dezső a tv2 elnöke ...Ha csak ötven százalékot sikerül visszaadni Csisztu Zsuzsának Csisztu Zsuzsiból, akkor egész biztos, hogy együltében végigolvassa ezt a lebilincselő könyvet a KEDVES OLVASÓ. Koltai Róbert színművész ...Bízom benne, hogy ez a könyv betekintést enged annak a Csisztu Zsuzsának az életébe, akit én ismertem meg a közös tornászévek során: a magabiztos, elegáns és mindig saját magát adó Zuzuéba. Ónodi Henrietta olimpiai bajnok ...Láthattam őt néha sírni, de nagyon sokat nevetni, s bizony ez a jókedv sokszor nekem is erőt adott a fárasztó menetelésben. Ezt a képességét a riporteri munkában is kiválóan kamatoztatta, s el nem múló emléket jelentett vele beszélgetni egy-egy sorsdöntő verseny, akár egy olimpiai arany megszerzése után. Mert tudta, érezte, átélte az addig vezető utat... Csollány Szilveszter olimpiai bajnok Zuzut fele ilyen idős korában ismertem meg a válogatott tornászkeret orvosaként, és kapcsolatunk azóta anyai/baráti viszonnyá mélyült... Ajánlom e könyvet mindazoknak, akik szeretik a sportot, hisznek a tehetség és a szorgalom erejében, a szép nők okosságában, és ajánlom azoknak, akiket erről meg kell győzni! (Martos) „Éva néni" főigazgató-helyettes főorvos, Sportkórház

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Kollekciók