Ajax-loader

'életrajz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Fodor András - Szólj ​költemény
József ​Attila megrendítő sorsát idézi föl Fodor Andrásnak, a költő születésének hetvenedik évfordulójára immár második kiadásban megjelenő írása. Élet és művészet egymásra valló, szoros kapcsolata jellemzi a tragikus-gyorsan véget ért pályát; minden képben, metaforában - valóságélmény sűrűsödik. A könyv írója - maga is költő - részletesen szól a költő életének szinte minden fontos eseményéről, érzékelteti, miként váltak az élet epizódjai egy páratlan jelentőségű líra alkotórészeivé. Ily módon egyszerre ígér ez a könyv bensőséges találkozást, meghitt ismeretséget József Attilával, s kínálkozik eligazító kalauzul verseinek tág horizontú világában.

Huszti Péter - Királyok ​az alagútban
"Agyonforgatott ​példányok, kigépelt szerepek hátoldalára jegyzetelgettem gondjaimat, örömeimet cigarettaszünetekben és az előadások utáni éjszakai csendben. Egy-egy váratlanul felizzó pillanat, reménytelennek látszó vajúdás után életre kelt jelenet örömét, botorkáló rendelkezőpróbák hangulatát, éjszakai beszélgetések foszlányait, elkeseredett viták tanulságait, arcokat, mozdulatokat, színeket, dallamokat, melyek mind-mind segítettek megrajzolni szerepem arcvonásait. Összerakosgatva a jegyzeteket magam is elcsodálkoztam, hogy mennyiféle-fajta - látszólag egymástól idegen - anyagból gyúródott: az álmodozó-hazudozó baklovas Peer Gynt, az elbűvölően veszélyes, fékevesztett Jago, a Mégis, kineket az élete? lenyűgözően heroikus Ken Harrisonja, a tépelődő-önpusztító Trepljov, a valóság felett suhanó Lajos király, a hajlíthatatlan, érckemény spanyol Ferdinánd, s a többiek, akiknek kölcsönbe kapott életét éltem, sorsát szenvedtem, vonásait viseltem. Ha észrevétlenül is, de nyomot hagytak bennem, s így óhatatlanul szerepeimben is, barátságok, találkozások, mesterek, társak, városok, utazások. Így került vallomásaim gyűjteményébe Illés Endre és Várkonyi Zoltán, Pécsi Sándor, Bessenyei Ferenc, Sütő András, Feleki Kamill portréja, és így őrzöm egy-két város, néhány felkavaró utazás emlékét, amelyektől egy kicsit másképp látom a világot, a színházat, s talán kissé másképp látom magamat is."

Jeffrey Archer - A ​dicsőség ösvényein
George ​Malloryt, a legendás angol hegymászót már gyermekkora óta csillapíthatatlan vágy hajtja, hogy megmásszon minden sziklát, dombot, hegyet - vagy éppen az iskolát körülvevő magas kőfalat, ha a szükség úgy kívánja. Franciaországban járva a fiatal Mallory az Eiffel-toronyra kapaszkodik fel - egészen addig, amíg a csendőrség az útját nem állja. Életében minden akadályt a hegymászással küzd le: még szíve hölgyét is ennek köszönhetően szerzi meg. Egyetlen meghódítandó feladat áll már csupán előtte, egy hegy, amelyet meg kell másznia ahhoz, hogy kalandot vágyó lelke megnyugodhasson: a Mount Everest. Mallory szenvedélyesen áhítozik arra, hogy elsőként állhasson fel a világ legmagasabb pontjára. Ez az álma pedig megvalósulni látszik, amikor a Királyi Földrajzi Társaság expedíciót hirdet a Mount Everest megmászására… De vajon Mallory képes lesz-e legyőzni élete legnagyobb démonát? Jeffrey Archer (A vörös király, Párbaj, Tékozló lány, Légvonalban, Se több, se kevesebb, Becsületbeli ügy) George Mallory regényes életrajzában arra a több évtizedes kérdésre keresi a választ a tőle megszokott, lenyűgözően izgalmas formában, vajon a neves hegymászó volt-e az első angol, aki világ tetejére állhatott.

Gábor Miklós - Sánta ​szabadság
Az ​Egy csinos zseni, Gábor Miklós 1954-es naplóiból írott könyve az elmúlt év egyik legnagyobb sikere lett. Most itt a folytatás: 1955, 1956, 1957 - három, reményekkel, a szabadság mámorával és a bukás tragédiájával terhes és teljes év története. Különleges könyv - az író könyve a színészről, aki mindig, minden porcikájában érzi, hogy a legnagyobb bukás után is játszani kell. Hogy játszani akar.

Henri Perruchot - Manet ​élete
„Ismeretes, ​hogy milyen hatást váltanak ki Édouard Ma-net munkái a Szalonban. Egyszerűen fölperzselik a falat, amelyre fölakasztották őket! És körülöttük ott díszelegnek a divatos művész-cukrászok édességei, a kandiscukor fák és a kalácstészta házak ... Édouard Manet-nak már ki van jelölve a helye a Louvre-ban, akárcsak Courbet-nak, akárcsak minden szenvedélyes és hajhatatlan temperamentumú művésznek ... Lehet, hogy e magasztaló sorok íróját éppúgy ki fogják nevetni, mint ahogy kinevették a festőt. Az idő mindkettőnkért bosszút áll majd. Mert van egy örök igazság, s ez az alapja kritikusi működésemnek: kizárólag az igazi temperamentumok élik túl a múló korszakokat, és ők uralkodnak rajtuk. Lehetetlen – értik? lehetetlen –, hogy Édouard Manet előbb-utóbb ne győzzön, és el ne tiporja az őt környező satnya és középszerű festőcskéket." (Zola, 1865)

Csider István Zoltán - Pion István - Slam.Pont ​1
Nyolc ​évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a slam poetry igazán belakja új otthonát - 2006 óta jöttek-mentek a slammerek, de leginkább jöttek, jöttek és jöttek, közben pedig a közösség bizonyította, hogy valóban értéket teremt, őszinte és megzabolázhatatlan. Mi most mégis megpróbáljuk feltenni a szereplőkre a zablát, keretek közé szorítani őket, hogy életük és munkájuk egy kicsit új szemszögből kerüljön a közönség elé. Van, aki már ismeri őket, és van, aki még csak ismerkedik az új szomszédokkal. Nekünk ők lakótársaink, és szívesen vezetünk körbe közös terünkben a hívatlan látogatótól a beköltözni vágyóig mindenkit. Mert már nem múlhat el év teltházas országos verseny nélkül, hónap klubest nélkül, és hét slam poetry nélkül. Ezért készül könyvsorozat a slammerekről, és természetesen rajtuk keresztül magáról a slam poetryről. André Ferenc, Mavrák Kata Hugee és Süveg Márk Saiid az elsők, akik kinyitják nekünk az ajtót, és beinvitálnak intim tereikbe - oda, ahonnan elindulnak a színpadra, oda, ahol maga a színpad áll, és oda, ahová a színpadról vezet az út. Mert ez a slam. És pont. Csider István Zoltán - Pion István

Alekszej Tolsztoj - Első ​Péter
Első ​Péter cár két évszázada élénken foglalkoztatta az orsz írók képzeletét. Hol nemes törekvéseit, hol barbár kegyetlenségét hangsúlyozva, mindenképp mint erőskező uralkodót ábrázolták, bizonyságául annak, hogy méltán kapta a "Nagy" jelzőt. A klasszikus kor írói közül azonban egyik sem látta oly tisztán, mint Alekszej Tolsztoj, hogy mit jelentettek Péter reformjai, és milyen eszközökkel lehetett őket végrehajtani, hogy Oroszország európai nagyhatalommá váljék. Tolsztoj monumentális regényében az orosz nemzeti múlt e legizgalmasabb lapjai elevenednek meg. A sok szálból szőtt, temérdek szereplőt mozgató cselekmény középpontjában Péter alakja áll: bátor hadvezér, fortélyos politikus, nemzetteremtő cár, aki - Puskin szavaival élve - "önkényuralkodói kézzel szórja szét a felvilágosodás magvát", közelről szemlélve azonban küszködő, kétségek közt hányódó, örömet habzsoló, tudásra szomjazó, kudarctól meg nem tántorodó, messzire világító egyéniség, mint mindazok, akik egy lépéssel előbbre járnak kortársaiknál.

Mark Logue - Peter Conradi - A ​király beszéde
A ​20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”. Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mégis ennek a barátságos társasági embernek sikerült minden külső segítség nélkül az egyik legnagyszerűbb brit királyt faragnia az ideges, kevés beszédű yorki hercegből, miután annak fivére, VIII. Edward 1936-ban leköszönt a trónról, mert beleszeretett Mrs. Simpsonba. Lionel Logue és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja, Lionel naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját. A király beszéde – Hogyan mentette meg egyetlen ember a brit monarchiát megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

Douglas Thompson - Madonna ​- Leplezetlen életrajz
A ​könyv 1991-ben jelent meg, tehát Madonna karrierjének csak az első felét fedi le, viszont azt nagyon részletesen, és rendkívül élvezetes stílusban előadva. A szerző tagadhatatlanul csodálója Madonnának, és a könyvet még számos anekdota, és eredeti idézet is színesíti a Popkirálynőtől, mindenképpen érdemes elolvasni.

Covers_64915
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Világtörténelmi ​ki kicsoda?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Székely Júlia - A ​halhatatlan kedves
Az ​élményszerű közvetlenséggel megírt regény alapkérdése: ki lehetett a címzettje annak a soha el nem küldött lángolóan szerelmes levélnek, melyet Beethoven halála után találtak meg iratai között. A regény kerete: egy fiatal muzsikus, közvetlenül Beethoven halála után, végiglátogatja azt a hat asszonyt, akiről feltételezhető, hogy a nagy zeneszerzőnek eszményi társai voltak. Bettina von Arnim, Amalie Sebald, Rachel Levin, Giulietta Guicciardi, Brunczvik Teréz és Jozefin - a hat asszony alakja gazdagon festett, eleven korrajz hátteréből bontakozik ki

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Bradányi Iván - Robin ​Hood magánélete - Az Errol Flynn sztori
A ​lelkünk mélyén örökké élő Robin Hood kalandjait sokszor filmre vitték, a különböző alakítások közül mind a mai napig Errol Flynné a legemlékezetesebb. Errol kora ifjúságától kezdve az élet élvezeteit kereső ember volt. Vakmerően volt gátlástalan, gátlástalanul volt vakmerő. Játékszenvedélye nem merült ki a filmvásznon, legsötétebb kalandjait privát emberként élte át, amikor mások életével játszhatott. Gyűlölte az angolokat, utálta a zsidókat, Hitler volt az eszményképe. A harmincas évek közepétől a németek beépített kémjeként dolgozott az Egyesült Államokban. Közben a legnagyobb filmsztár volt, két kézzel szórta a pénzt, ivási kapacitásáról legendák keringtek. Fizikai megjelenése minden asszony szívét megdobogtatta, ám Flynn, nemre való tekintet nélkül, főleg a fiatalkorúak között kereste partnereit. Gyermekrontásért kétszer is bíróság elé állították, s mindkét esetben felmentették. Hollywood közössége a legmegdöbbentőbb megnyilvánulásait is elnézte. Ebbe az elnézésbe jókora adag irigység is vegyült, hiszen 1936 és 1942 között, a Hét tenger ördögének hét legjobb esztendejében Errol a férfiak eszményképe, a nők ideálja volt. Amikor ötven éves korában meghalt, senki sem csodálkozott. A halál régóta ólálkodott körülötte. Féktelen életmódja, a kábítószerek, az ivás, a szex régen aláásták az egészségét. Nevével manapság leginkább a televízió műsoraiban találkozhatunk. Aki a műholdas adások révén először látja őt, az ritkán felejti el az élményt. Mert Errol Flynn egy nagyon fontos dolgot hagyott a világra. Megtanított minket arra, hogy izgalmat csempésszünk a hétköznapok szürkeségébe, mert kalandok nélkül semmit sem ér az élet.

Arundhati Roy - Az ​Apró Dolgok Istene
Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról - a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le - egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire. A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a szerelem beteljesülése és az azt követő katasztrófa éjszakája körül: Ráhel és Eszta hol huszonöt év távlatából néznek vissza az eseményekre, hol tehetetlenül sodródnak velük az ismeretlen felé. A megrázó két hét története lassan, csapongva bontakozik ki és éri el a feszültség csúcspontját: a legfontosabb eseményeket az író a könyv utolsó oldalaira sűríti, s addig hagyja, hogy az olvasó izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában.

Dömsödi Gábor - Friderikusz ​és Hajdú serpája voltam
Friderikusz ​Sándor és Hajdú Péter. Hogyan vált ez a két sztár a magyar média meghatározó alakjává? Ki adhatna erre a kérdésre hitelesebb választ, mint Dömsödi Gábor, aki hosszú éveken keresztül dolgozott velük együtt, az első szakmai lépéseiktől fogva segítve, követve pályafutásukat. A könyv természetesen szubjektív módon ad magyarázatot, hiszen az író az egyik főszereplővel némiképp elfogult. Mindig is kiemelkedő tehetségnek tartotta, ezért nagyra értékelte őt, és emiatt hibáival szemben is elnézőbb. A másik főszereplőt ugyanakkor a kezdetektől fogva fenntartásokkal kezelte, és még akkor sem tartotta barátjának, amikor már látszólag remekül kiegészítették egymást, és jól ment a közös munka. De a szerző megpróbál igazságos lenni. Bemutatja a kedvelt szaktárs hibáit, és keresi a másik erényeit. Eközben szembesíti magát azokkal az okokkal, amelyek miatt ő maga nem lett olyan sikeres, mint közvetlen munkatársai. Dömsödi Gábor a magyar televíziózás két kimagasló nézettségű műsora, a Friderikusz Show és a Névshowr kulisszatitkaiba is betekintést nyújt. Történeteiből nyomon követhetjük Friderikusz és Hajdú pályafutását a kezdeti lépésektől a sztárrá válásig. A személyes élményekkel átszőtt fejezetekben egyaránt találkozhatunk valódi televíziós személyiségekkel, és olyanokkal, akiket végre jó lenne már elfelejteni. Eközben átélhetjük, hogyan lett szocialistából közszolgálati, majd kereskedelmi- bulvár ez a médium. Tananyag ez a könyv a feltörekvő sztárjelölteknek, és szórakoztatóan érdekes olvasmány mind a rajongó, mind a távolságtartó tévénézők számára.

Vargha Kálmán - Berda ​József
Berda ​József századunk egyik legeredetibb és legmagányosabb magyar költője. Szent Ferenc és Rabelais örökösének vallotta magát - annak látták bírálói is -, hedonista volt és áhítatos szépségrajongó, nyomorgó újpesti proletár és a Nyugat költője, József Attila barátja és Kosztolányi Dezső pártfogoltja, a mindig-reménykedve megidézett szabadság és a testi örömök tiszta szavú, bátor énekese. Kosztolányi Dezső így köszöntötte egy levelében: "Ezek a versek valósággal kiharsantak. Csak akkor kell verset írni, ha ésszel nem tudjuk kifejezni azt, amit mondani akarunk, s annyi bennünk a bátorság s csikótűz, hogy semmire sem vagyunk tekintettel." Vargha Kálmán monográfiája - az első Berda-monográfia - új adatok feltárásával, kivált a költő eddig ismeretlen levelezésének publikálásával végigköveti Berda József életútját, árnyalt portrét fest újabb irodalmunknak erről a kivételesen szeretetreméltó alakjáról, és pontos, finom elemzésekkel segíti verseinek teljesebb megértését.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csűrös Miklós - Fodor ​András
Fodor ​András költészete szenzációk nélkül, de nyilvánvaló értékeivel évtizedek óta jelen van líránkban. A szerzőnek sikerült azonos hullámhosszra kerülnie a költővel, s így költészetét a maga teljes gazdagságában, érzékeny pontossággal képes feltárni. Fodor lírája mellett érdemben foglalkozik gazdag műfordítói tevékenységével, több kötetnyi esszéjével. Figyelembe veszi az életmű kapcsolatát a társművészetekkel, a képzőművészetekkel és a zenével is.

Görömbei András - Sinka ​István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerald Durrell - Vadállatok ​bolondja
„… ​már kétéves koromban egészen határozottan és egyértelműen eldöntöttem, hogy egyes-egyedül az állatok tanulmányozásával akarok foglalkozni. Serdülőkorom végére már szemernyi kétségem sem volt, mi akarok lenni: egyszerűen állatokat akarok gyűjteni állatkertek számára, és később – miután ilyen módon meggazdagodtam – saját állatkertet alapítani.” Számos, magyarul is megjelent könyvéből tudjuk már, hogy ezt a korán született elhatározását Gerald Durrell nagy sikerrel valósította meg. Ebben a vidám és roppant tanulságos könyvében arról az esztendőről számol be, amelyet sihederfővel töltött el az angliai Whipsnade nagy szabadtéri állatkertjében, hogy az egzotikus vadállatokkal való bánásmódot egyszerű állatápolóként kitanulja.

Száraz György - A ​tábornok
Nehezebb ​sors embernek aligha adatott, tragikusabb önfeláldozást bizonyára nem sokat ismer a história. Ha néphadseregünk napját ünnepelve emlékezünk az 1848-as pákozd-sukorói csata hőseire, honvédségünk elődjére, ne feledjük új hadseregünk első szervezőjét sem. Hajtsuk meg a tisztelet zászlaját a most hetvenöt éve született Pálffy György tábornok emléke előtt. Élete, tettei a magyar történelem immár elidegeníthetetlen része, és a nemzet emlékezetében, tudatában másíthatatlanul ott is marad.

Krúdy Gyula - Rózsa ​Sándor
Ki ​is volt Rózsa Sándor? "Ő hajtja el a makói határból a legelésző tehéncsordát, de ugyanakkor tinót ajándékoz egy útban talált szegény embernek... Ő állt be Kossuth honvédseregébe 150-ed magával küzdeni a magyar szabadságért, de ugyanakkor kirabolja azokat a falvakat is, amelyek a csatatértől távol voltak. A legendákból, mesemondásokból nem volt könnyű dolog kihámozni az igazságot, amikor Rózsa Sándor hiteles életrajzát írtam. Sokszor álltam meg tűnődve hivatalos ügyiratok állításai és a mesemondások felett. De végre elkészült a történet: Rózsa Sándor első hiteles életrajza." Krúdy Gyula

Robert C. Bachmann - Karajan
A ​XX. század egyik legnagyobb karmesterért, az 1989-ben elhunyt Herbert von Karajant a magyar televízió közönsége is láthatta még, amint néhány évvel ezelőtt az ünnepi újévi hangversenyen esendően és szánandóan, nagy nehezen felküzdötte magát a dirigensi pulpitusra. S tanúja lehetett annak is, amikor ez a megrokkant, beteg öregember karját vezénylésre emelve mintegy varázsütésre megszűnt öregnek, betegnek és elesettnek lenni - ő lett a zene királya, a csodálatos varázsló, aki utolérhetetlenül édes és lágy hangokat bűvölt elő a bécsi zenekarból. Monográfusa, Robert C. Bachmann azonban nemcsak a nagy varázslóról, a csodálatos zenei tehetségről ír könyvében, sőt elsősorban nem erről.Hiszen Karajan zenei zsenijéről bárki meggyőződhet ma már a lemezek, videokazetták segítségével. Bachmann inkább jegy karrier természetrajzát írta meg, azt, hogy miként kell a tehetségnek rámenősséggel, olykor gátlástalansággal párosulnia ahhoz, hogy manipulált és manipulálható világunkban valaki úgy részesedhessék sikerből, pénzből, dicsőségből, ahogy önmaga mércéje szerint megérdemli. Hogy az ezért hozott erkölcsi áldozat arányban van-e az eredménnyel, s hogy egyáltalán kell-e, lehet-e, szabad-e bizonyos erkölcsi és politikai kompromisszumokat kötni a siker elérése érdekében, erre keresi a választ Bachmann a karajani modell felvázolásakor.

Barát Endre - Élt ​harminchárom évet
Paál ​Lászlónak, a festőművésznek első találkozása a szerelemmel másként is történhetett, a 48-as múlt emléke másként is eljuthatott hozzá, nemcsak a vértanúk koldussá lett hóhérján keresztül - ez a könyv azonban regény, s közelebb viszi az olvasót a magyar "barbizoni", Monsieur Paál, a plein-air tájképfestés kiváló alakja, a charentoni klinika tragikus-fiatalon elhunyt betege művészetéhez. Egy zaklatott lelkivilágú, hányatott sorsú egyéniség képe bontakozik ki a kiegyezés előtti évek Erdélyének és a kommün Párizsának háttere előtt. A festészet forradalmának évtizedei ezek, s a "barbizoniak", köztük Paál László munkássága, ennek egyik győztes csatája. Bizonyítékként szolgáljon a regényt illusztráló nyolc színes reprodukció Paál szép és jellegzetes erdőrészleteivel.

Pók Lajos - Babits ​Mihály
Az ​Arcok és vallomások sorozat jelen kötete "alkotásai és vallomásai tükrében" Babits Mihályt mutatja be az olvasónak. Pók Lajos, az érdekes és színes kötet írója mondja a költőről: "A fiatal Babits lírájának széles intellektuális skálája és színessége hat igazán új vonásként a kor magyar költészetében. De az értelem rendkereső, klasszikus teljességre törekvő gesztusai csillapíthatatlan belső nyugtalansággal vegyülnek nála, amelynek fő forrása a költő idegensége, magánya abban a világban, amelyben él s amelyből a dezilluzionáló gondolatba s a költői szépség bűvöletébe menekül... Indokolatlan lenne például olyan pályakép Babitsról, amely azt próbálná igazolni, hogy a _Betelni mindenféle borral_ esztéta mámorától kétszer, az első világháború és a terjeszkedő fasizmus éveiben jutott el a humanista író felelősségvállalásáig. Ahogy egyéniségében kora ifjúságától összefonódott félszeg szerénység és neurotikus hiúság, aszkétikus szigor és élvező görög derű, úgy éltek, hatottak benne állandóan együtt és egymás ellen a mai olvasónak különösen feltűnő világnézeti ellentmondások." A kötetet gazdag képanyag illusztrálja.

Carl Sandburg - Carl Sandburg - Abraham ​Lincoln
Serdülő ​fiú voltam, még amikor egy illionis-i préri-városban olyan férfiakat láttam menetelni, akik Grant és Sherman zászlói alatt harcoltak; olyan öregek elbeszéléseit hallgattam, akik még ismerték Abraham Lincolnt. Húszéves koromban, 1989-ben, mint önkéntes szolgáltam a 6. illinois-i önkéntes alakulatnál, s Porto Rico-i expedíciónkat Nelson A. Miles tábornok vezényelte, aki 1864-ben a potomaci hadsereg több véres ütközetében mint dandártábornok vett részt. Ugyanolyan egyenruhát viseltünk mi is, mint a potomaci hadsereg csapatai: világoskék nadrágot és rézgombos, sötétkék zubbonyt. Átúsztunk a Potomac folyón, és sósvízben is úsztunk - először Charletson Harborban, a Sumter-erőd tövében. Lincoln emléke akkoriban, az ottani emberek felfogásában úgy élt, mint olyan emberé, aki Illinois talajából és társadalmi környezetéből sarjadt ki. Amikor harminc és egynéhány évvel ezelőtt meg akartam rajzolni Abraham Lincoln portréját, a vidéki ügyvéd és politikus arcképe lebegett a szemem előtt. Mire azonban befejeztem a Préri évek megjelenése és majdnem tizenöt évvel a négykötetes Háborús évek publikálása után, megkíséreltem egy kötetbe sűríteni mindazt, ami Lincoln az ember, és Lincoln az elnök történetében a leglényegesebb. Ebben a művemben természetesen figyelembe vettem és felhasználtam olyan új adatokat és kutatási eredményeket, amelyek további fényt derítenek Lincoln életére és személyiségére. A Préri éveket az 1920-as évek elején írtam, s az időközben eltelt három évtized alatt igen intenzív kutatómunka folyt Lincoln életének ama szakaszáról, amely elnökké választását megelőzte. Lincoln halála óta nem folyt ilyen szigorú és mindenre kiterjedő vizsgálat a Lincoln életével kapcsolatos adatokról és mítoszokról, mint ebben a harminc évben. A kötet végén különös sorolom fel a felszanált forrásmunkákat és hiteles adatokat. Nem árt itt idézni Paul M. Angle szavait: "Meggyőződésem, hogy a jegyzetek mindenkit zavarnak, kivéve a hivatásos történészeket... Mindazonáltal ha a történetíró korrekt akar lenni olvasóival szemben, aligha kerülheti el az által felhasznált anyagok megemlítését." Vagy hadd álljon itt James G. Randall rejtélyes megjegyzése: "Lehet, hogy a lábjegyzeteket mindaddig bűnös dolognak tartják, amíg ki nem derül az ártatlanságuk." A művemben idézett szövegek - négy esettől eltekintve - Lincoln tollából, illetve nyomtatásban megjelent írásaiból származnak: mindezt szóról szór a sic figyelmeztető szócska mellőzésével idéztem. Három esetben fordult elő, hogy Lincoln dadogott az írásban, - de minden bizonnyal ne dadogott az élőszóban.

Theun de Vries - Titkok ​birodalma
Melchior ​Hintham ugyanúgy nőtt fel, mint a többi brabanti fiú a XV. században: templomok és kápolnák harangjainak zúgáságban, körmenetek, védőszentek ünnepei és kivégzések közepette. Ő azonban különösen vonzódott a festőmesterséghez, s tehetségének köszönhetően csakhamar országának határain túl is ismert mester lett. Különös vízikókat látott: éjszaka repülő ördögöket, a lányok szoknyája alatt mozgolódó disznókat, lidérceket vagy épp a Szűzanyát halottsápadtan és hosszan lelógó hajfonatokkal, mint egy szegény parasztlányt. A démoni világ festőjének regényében nem nehéz felfedezni Hieronymus Bosch németalföldi mester fantasztikus világát, szülőföldje történelmének eseményeit. Boschról valójában alig tudunk valamit, képeit ma is oly kevéssé értjük, mint amilyen furcsának találták kortársai, mi is éppúgy eltűnődünk, honnan merítette a pokol kínjait félelmetesen érzékeletesen megjelenítő látomásait, a groteszk alakokat, hibrid lényeket. De a pokol kínjainak ábrázolásánál nem kevésbé titokzatosak az áttetsző gömbökben egymást átkaroló férfiak és nők, az egymásba fonódó, kagylókból, állatokat idéző formákból előbukkanó meztelen testek. Utóbbiak jelentését Vries azzal magyarázza, hogy Melchior Hinthamot, azaz Boscht megérintették az adamiták szektájának eszméi, hitük az anyaméh szentségében és abban, hogy az ősatya, Ádám által átélt paradicsomi állapotot az ölelkezéssel lehet felidézni. A holland Theun de Vries pontos történeti, kultúrtörténeti adatokra, filozóai ismeretkre támaszkodva írt a késő középkor világát élénken kirajzoló, egyszerre hiteles, a valósághoz hű, ugyanakkor izgalmas és elgondolkodtató életrajzi regényt Hieronymus Boschról.

Lion Feuchtwanger - A ​csúnya hercegnő
Margarete, ​Tirol úrnője, a XIV. században élt, amikor a várak hatalma csökken, a városok szorgalmas polgárainak kezében hatékonyabb fegyver csörög - a pénz. A Római Birodalom örökéért folytatott vetélkedésben Tirol hegyekkel körülzárt, gazdag földje fontos szerepet játszik: a Luxemburg, Wittelsbach és Habsburg család küzd egymással birtoklásáért. A csúnya hercegnő a vetélkedések, küzdelmek közepette, a városok fejlődéséért harcol. Szeretetre, emberi közösségre vágyik, de sem alattvalói ragaszkodását, sem az egyéni boldogságot nem találja meg, förtelmes külleme mindenkit elriaszt. Mindkét házassága boldogtalan, gonosz embert választ szeretőjének. Kezéhez vér tapad, kínzó bűntudat gyötri és még a gyűlölt vetélytárs, Ágnes, megölése sem hoz vigaszt összetört, meghasonlott szívének, mert mindig a szépséges, bájos asszony marad a győztes, még halálában is. A tűzvész és pestis sújtotta ország Habsburg kézre jut és az öregedő, csúnya asszony, élete roncsai felett, már csak a mértéktelen evésben talál gyönyörűséget.

Királyhegyi Pál - Első ​kétszáz évem
Amikor ​megkérdeztük Királyhegyi Pált, miért adta humoros önéletírásának az Első kétszáz évem címet, így válaszolt: "Ha igaz, hogy a háborús évek duplán számítanak, még le is tagadok a koromból, ha azt mondom, hogy 200 éves vagyok, hiszen már a főnököm volt I. Ferenc Jóska, Horthy Miklós, Szálasi., a nemzetvezető, sőt Hitler is, mert Auschwitzban is dolgoztam, mint egyszerű deportált, márpedig köztudomású, hogy ott elég lassan múlt az idő - már ameddig élt az ember." Vannak, akik szerint Királyhegyi a fehér asztalnál sokkal mulatságosabb, mint írásaiban, ahol humora továbbszalad olykor a kelleténél. Ezek sohasem olvastak Királyhegyit.

Németh Imre - Őserdők ​mélyén
Kevesen ​tudják, hogy a Föld ismeretlen tájainak és népeinek megismerésében milyen nagy szerepet játszottak a magyar utazók.

9780_0
elérhető
169

Szabó Győző - Toxikoma
Nem ​akarod, hogy drogos legyen a fiad? Függő a lányod? Vagy te magad szeretnéd tudni, megéri-e tisztának maradni? Szabó Győző felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba - visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Hány embert veszített el az ismert színész, mire megtalálta önmagát és az édes életet? Ezt a könyvet el fogod olvasni! "Büszke vagyok Győzőre, hogy meg merte írni azt, amivel manapság mindenkinek szembe kell néznie. Aki drogos, akinek ismerőse, barátja drogozik, akinek gyereke lesz vagy nő fel éppen, és annak is, aki úgy tudja, semmi köze ehhez az ügyhöz. A drog itt van körülöttünk, itt van bennünk. Győző kiírta magából. Le a kalappal, tesó." - Hajós András "A pokoljáráshoz tiszta lélek kell és naivitás, épp olyan, mint a fiatal Szabó Győzőnek volt. Ilyen pakkal lehet igazán hosszan haláltáncot járni. Győzőé egy példátlanul szép és fölemelő élettörténet, mely nem a karrierről, hanem az esélyről, a reményről, a mélységről szól. Vannak jelei a lélek mögül." - Grecsó Krisztián "Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom a könyvedben. Ja, meg az életnek!" - Dr. Csernus Imre

Jadwiga Dackiewicz - A ​Sasfiók
Kék ​szemű, fürtös szőke hajú kisfiú vágyódik a "jó papa" után, akit mások "korzikai szörnyként" emlegetnek, majd hamleti pózokban töprengő ifjú keresi a helyét a világban: osztrák vér-e - vagy netán a dicső Napóleon sokra hivatott fia? A schönbrunni aranykalitkában vergődő ifjú sas - a kettős nevelés és a kényszerű színlelés miatt - sohasem próbálhatja ki a karmait. Melodrámai helyzet, de történelmi súlya nincs. Egy pompában élő fiatal osztrák tiszt alakja mögött földereng a történelmi lényeg. A Metternich kori Európa hatalmi viszonyai, az a hideg célszerűség, ahogyan a népek tavasza előtt néhány reakciós monarchia a karmai között tartja a világot. Államérdek, hideg megfontolás, rettegés az "anarchiától" - amely maga a nép. A szomorújáték apró rezzenései mögött a korszellem és a Habsburg birodalom kórképe a legérdekesebb.

Kollekciók