'életrajz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

William Somerset Maugham - Az ​ördög sarkantyúja
A ​regény főhősének sorsa lényeges vonásaiban Gauguin, a tragikus sorsú francia festő életrajzával egyezik, de Maugham nem művészbiográfiát akart írni, hanem egy sajátos emberi magatartást s az úgynevezett "zseni-típust" bemutatni; Gauguin hányatott élete ehhez csak alkalmas nyersanyagul szolgált. A szerző saját életébe fonva meséli el a különös történetet, melynek olykor maga is aktív szereplője. Charles Strickland, az ízetlen, műveletlen tőzsdés 40 éves korában rövidke levelet ír feleségének, melyben közli, hogy örökre elhagyja. A szerző utána megy, hogy visszahozza, s felfedezi a józan polgárok számára hihetetlen valóságot: azért hagyta el biztos megélhetését, kényelmes életét, hogy festő lehessen. Strickland Párizsban öngyilkosságba kerget egy nőt, tönkreteszi a férjét, majd több évi nyomor és éhezés után Tahitiba megy, ahol végre megtalálja, amit keresett: igazi hazáját, a buja tájat, a nyugalmat, a magányt, itt végre elfogadják olyannak amilyen, s bár félbolondnak nézik, dolgozni hagyják. Itt festi meg legnagyobb műveit. A könyvnek nagy vonzereje a különféle környezetek bemutatása. A főhős tipikus angol polgári miliőből indul, majd a párizsi művészvilágban folytatja, innen a marseille-i kikötő csavargói közé kerül, majd a pittoreszk, barbár Tahiti tárul az olvasó szeme elé, hogy a könyv végén ismét visszakerüljünk a sznob londoni társaságba, ahol az életében megvetett Stricklandet évekkel halála után mint világhírű festőt ünneplik.

Lévai Katalin - Párnakönyv ​és más mesék
Lévai ​Katalin, akit eddig elsősorban politikusként, illetve szociológusként tartottunk számon, új oldaláról mutatkozik be: különleges női érzékenységgel megírt kisregényében egy kapcsolat legboldogabb, legfájdalmasabb, legintimebb pillanataiba nyújt betekintést. A zavarba ejtően személyes hangvételű szerelmi történet Budapesten és Erdélyben játszódik, a nyolcvanas évek ellenzéki világában, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években és részben az után. A könyv, melybe legtitkosabb vágyainkat és félelmeinket írjuk össze; a könyv, melyben a legmeghittebb pillanatokat őrizzük; a könyv, melyben tudatunk legmélyére pillanthatunk; a könyv, melyet este lefekvés előtt a párnánk alá rejtünk, hogy megóvjuk és elrejtsük –ez a Párnakönyv.

Manfred Kliem - Engels ​élete dokumentumokban
Visszaemlékezésekből, ​hivatalos iratokból, barátok, harcostársak, családtagok leveleiből és Engels saját írásaiból, feljegyzéseiből és leveleiből áll ez az árnyalt, színes, kortörténetileg is rendkívül érdekes dokumentumbeszámoló Engels életéről. A kötetet száznál több képmelléklet teszi még elevenebbé, hozzáférhetőbbé korunk embere számára. A szerző számos eddig nem közölt tényt, körülményt és szöveget ad közre tudományos alaposságról tanúskodó művében, mely éppen dokumentumszerűségével nyújt többet az eddig megjelent életrajzoknál. A dokumentumok tükrében jelenik meg előttünk Engels sokoldalú, szenvedélyes, harcos, elmés, életvidám egyénisége, akit legjobb barátjával, Marxszal együtt így jellemzett Marx legfiatalabb leánya, Eleanor: "... ez a két férfi sohasem volt csupán szellemi vezér, elméleti tanító, filozófus, aki távol áll a mindennapi munkától s élettől. Mindig is harcosok voltak, katonái és egyúttal tisztjei a forradalmi mozgalomnak".

Pölöskei Ferenc - Tisza ​István
Az ​1867-ben megkötött osztrák-magyar kiegyezés ötven évre határozott jogi és politikai kereteket alakított ki nemzeti életünk számára. E fél évszázad politikai életének kiemelkedő egyénisége volt Tisza István, aki az 1880-as évek végén kapcsolódott be a parlament munkásságába. Személyében egy vasakaratú, következetes államférfi lépett színre, aki 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig megalkuvás nélkül védelmezte a kiegyezés alapjait. A magyar uralkodó osztály érdekeit a legkoncepciózusabban fogalmazta meg és képviselte. Politikájának sokrétű és bonyolult vonásaira derít fényt e könyvében Pölöskei Ferenc professzor, a kor történetének egyik legjobb szakértője. Hatalmas forrásanyagra támaszkodva, mesterien jellemzi Tisza Istvánt és korát.

Köpeczi Béla - II. ​Rákóczi Ferenc, az államférfi és az író
"Ki ​ez a fejedelem? Elmaradt feduális főúr, aki a haladást képviselő központi hatalom ellen harcol a Duna - völgyében? A szabadság vezére, aki a társadalmi haladás szempontjából szükséges állami - politikai feltételeket akarta megteremteni? Magyar nacionalista vagy a sok nemzetiségű ország függetlenségének harcosa? A nép barátja vagy a rendiség védelmezője? Realista államférfi vagy politikai álmodozó? Az új kutatási eredményekre támaszkodva megpróbáljuk, hogy a valóságnak megfelelő képet adjunk a magyar történelem e sokat vitatott, kiemelkedő személyiségéről" Köpeczi Béla

Fajth Tibor - Nádor Tamás - Puccini
Giacomo ​Puccini a XX. századnak kétségkívül legnépszerűbb operaszerzője. A hétköznapi dolgok, érzések költője. Hőseit, a mindnyájunknak kedves Mimit, Toscát. Pillangókisasszonyt vagy furfangos Gianni Schicchit és ezek sorsát mély együttérzéssel, drámai erővel vagy elragadóan szellemes humorral ábrázolja. Puccini művei könnyen érthetőek, mindenkihez szólnak. Behízelgő dallamai valósággal slágerekké váltak. Zenei nyelvében mégis lépést tartott kora fejlődésével. A zenés színpadnak pedig alig van hozzá mérhető boszorkányos ismerője. A dokumentumokat bőven idéző kötetből az olvasó képet kaphat róla, hogy sikerekben és bukásokban gazdag életútján micsoda küzdelmek árán születtek halhatatlan művei. De bemutatja a könyv Puccinit, a magánembert is: a nők, az autók, a motorok, a vadászat örök szerelmesét.

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Nancy Horan - A ​csillagos, nagy ég alatt
A ​harmincöt éves, gyönyörű Fannyt szörnyű családi tragédia éri. Franciaország festői szépségű vidékén, művészek között próbál kilábalni mély depressziójából. Itt találkozik az életvidám, energikus skót fiatalemberrel, a nála tíz évvel fiatalabb Louisszal, aki első látásra beleszeret a független, határozott amerikai asszonyba. Fanny eleinte nem igazán vonzódik a nyúlánk, fiatal ügyvédhez, akinek minden vágya, hogy az írásnak szentelhesse az életét. Louis ellenállhatatlan charme-jának azonban idővel képtelen ellenállni, és szenvedélyes viszonyba bonyolódik vele. Mindeközben végig kétségek között vergődik: el merje-e engedni boldogtalan, ámde jól megszokott életét, hogy fejest ugorjon a bizonytalan jövőbe? Nancy Horan gyönyörű regénye egy valószerűtlen, mégis igaz szerelem története, amely A kincses sziget, valamint a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete híres írója, Robert Louis Stevenson és Fanny Van de Grift Osbourne között szövődött, és egészen a sírig tartott.

Castiglione László - Az ​ókor nagyjai
Az ​ókori történelem, művészet és irodalom ma már minden művelt ember szellemi életének szerves része, velük kapcsolatos ismereteink mégis gyakran hiányosak. Az immár ötödik kiadásban megjelenő könyv könnyen kezelhető, olvasmányos összeállítást ad minden ókor ránt érdeklődő kezébe. A magyar könyvkiadásban, sőt a nemzetközi könyvpiacon is egyedülálló munka 160 nagy egyéniség, uralkodó, politikus, hadvezér, filozófus, író, költő, tudós portréját tartalmazza az ókori Kelet kultúráitól a római birodalom végéig. A bemutatott személyiségek képmásához ismertető szöveg tartozik a legfontosabb életrajzi adatokkal, rövid értékeléssel, a kortársak vagy a közvetlen utódok véleményével, idézetekkel a bemutatott személy műveiből, végül a portré meghatározása, művészettörténeti leírása, azonosításának kérdései. A kötetet értékes bibliográfia egészíti ki.

Székely Júlia - Vándorévek
Liszt ​Ferencről jelentek meg tanulmányok, monográfiák, írtak róla több életrajzi regényt is. A legnépszerűbbek ezek között olyannak mutatják be a kiváló magyar muzsikust, mint aki egész életében csak légyottra járt vagy imádkozott, de olyan olvasmányos, érdekes ifjúsági könyv nem jelent még meg Liszt Ferencről, amely tárgyilagos s mégis írói módszerekkel ismertetné életét, mutatná be munkásságát, és állítaná az őt megillető helyre a zeneirodalomban. Székely Júlia könyvéből olyan Liszt Ferenc lép az olvasó elé, mint amilyen a korabeli feljegyzések, családi levelezések, a művész naplója, kortársak írásai alapján a nagy muzsikus valóban volt. Fiatal olvasóink előtt világos kép fog kialakulni a magyar származású művészek egyik legkiválóbbikáról: Liszt Ferencről.

Henri Perruchot - Van ​Gogh élete
Henri ​Perruchot művész-életrajzait a magyar olvasóközönség is megszerette. A nagy példányszámban megjelent Gauguin-, Cézanne- és Manet-köteteknek már elkészült, illetve készülőben van a második kiadása. A kitűnő francia műtörténész irodalmi eszközökkel, regényes formában eleveníti meg hőseit, a XX. századi művészet nagy újítóit, de az olvasmányosság mindig tudományos igényű hitelességgel párosul. A sok dokumentum felhasználásával készült életrajzok a modern művészet kutatói számára is forrásértékű pályaképek. Van Gogh életrajzában meggyőzően érzékelteti a szerző, hogy az egészen egyéni utakon járó tragikus életű művész alkotásai, a meg nem értés, a magány, a fájdalom és meghasonlás közepette készült képei az igazi művészet varázsa folytán hogyan válhattak az utókor számára az élet örömeit, szépségét és a belső megbékélést árasztó élményforrásokká egyre nagyobb tömegek számára.

Henri Perruchot - Seurat ​élete
Perruchot ​életében utolsóként írt művészi életrajzában, egy nagyon zárkózott, a világtól elhúzódó, aszketikus szorgalommal dolgozó művész külső eseményekben és sikerekben ugyancsak nem bővelkedő életét eleveníti meg. Lépésről-lépésre követi nyomon - nagy kutatómunka eredményeképpen - egy sajátos módszer: a pointilizmus megszületését, egy szinte rögeszmés megszállottsággal kísérletező alkotó kitartó küzdelmét felfedezése kiteljesedéséért és diadalra juttatásáért. Seurat felületes szemlélő számára formai újítása: a tiszta keveretlen színek kis pontokban történő felrakása a vászonra, új szemléletet, szigorú kompozíciós célokat szolgált. Seurat az impresszionistákkal szembe fordulva nem a futó benyomások megragadására törekedett, az esetleges helyett a harmónia és a szépség törvényszerűségeinek klasszikusan kiegyenlített megjelenése volt a célja. A kötetet kiegészítő kronológiai, az impresszionizmus és posztimpresszionizmus teljes történetének igen érdekes és tanulságos összegezése.

Henri Perruchot - Renoir ​élete
Pierre-Auguste ​Renoir (1841-1919) az örök nyár festője. Derűs természet volt, semmi sem tudta megtörni az életbe vetett bizalmát. Renoir a művészettörténet egyik legizgalmasabb korszakában élt, az impresszionizmust megteremtő művészekhez tartozott. A regényben nyomon követhetjük életének fordulatait, tanúi lehetünk művészete - a fényben feloldódó formák és színek - kibontakozásának.

Henri Perruchot - Manet ​élete
„Ismeretes, ​hogy milyen hatást váltanak ki Édouard Ma-net munkái a Szalonban. Egyszerűen fölperzselik a falat, amelyre fölakasztották őket! És körülöttük ott díszelegnek a divatos művész-cukrászok édességei, a kandiscukor fák és a kalácstészta házak ... Édouard Manet-nak már ki van jelölve a helye a Louvre-ban, akárcsak Courbet-nak, akárcsak minden szenvedélyes és hajhatatlan temperamentumú művésznek ... Lehet, hogy e magasztaló sorok íróját éppúgy ki fogják nevetni, mint ahogy kinevették a festőt. Az idő mindkettőnkért bosszút áll majd. Mert van egy örök igazság, s ez az alapja kritikusi működésemnek: kizárólag az igazi temperamentumok élik túl a múló korszakokat, és ők uralkodnak rajtuk. Lehetetlen – értik? lehetetlen –, hogy Édouard Manet előbb-utóbb ne győzzön, és el ne tiporja az őt környező satnya és középszerű festőcskéket." (Zola, 1865)

Henri Perruchot - Gauguin ​élete
„Jól ​tudom, egyre kevésbé értenek engem. Mit bánom én, ha a többiek eltávolodnak tőlem! A tömeg szemében talány leszek, egyik-másik embernek költő, s előbb vagy utóbb, de a jó elfoglalja méltó helyét. Mindegy, akárhogy áll is a dolog; elsőrendű dolgokat fogok festeni, biztos vagyok ebben… Alapjában véve mindig igazam van a művészetben.” Gauguin

Henri Perruchot - Cézanne ​élete
"A ​művésznek úgy kell megalkotni a műveit, mint ahogy a mandulafa virágot hoz" - mondta Cézanne, a modern művészetnek ez a talán legtöbbet gyötrődő, korszakos jelentőségű óriása. Hatalmas intellektuális erőfeszítések, mindig újat kereső szívós kutatómunka eredményeképpen, dacolva megnemértéssel és csüggedéssel csodálatos képein sikerült megoldani a maga elé tűzött feladatot: összeegyeztetni a dolgok formáit felbontó fényt és a dolgok szerkezetét, egyesíteni a színt, az impresszionisták eredményét és a formát, a klasszikusok örökségét. A nagy művész minden képe ugyanakkor valóban olyan harmonikus és nemesen egyszerű, mint a mandulafa virága. A művész, aki heves megindultságot érez a természet láttán, úgy tudja átvinni élményét a vászonra, hogy a néző egyszerre gyönyörködhet az örök természet egyszerűségében és egy zseniális alkotó sajátosan emberi erőfeszítésében. A tudományos hitelességgel megírt biográfia gondos műelemzésével izgalmas élmény lesz minden művészetszerető olvasó számára. H. Perruchot az 1967-ben elhunyt neves francia író és műtörténész jelentős szépirodalmi művek, esztétikai tanulmányok és művészettörténeti esszék alkotója. Legfontosabb hagyatéka egy hét kötetből álló, de szoros egységet alkotó sorozat, amely az impresszionisták és a posztimpresszionisták alkotótevékenységét: Manet, Cézanne, Toulouse Lautrec és Seurat életművét mutatja be. A képzőművészet történetének egyik legizgalmasabb korszakát, a festészet megújításáért folytatott nagy jelentőségű küzdelmet választotta fő kutatási témájának, s a hatalmas kutatómunkával összegyűjtött dokumentációs anyagot a regényíró módszerével ötvözte művészi alkotássá. Életrajzai lebilincselő regények, amelyeknek minden adata bizonyíthatóan hiteles. Perruchot művei nemcsak az egyes nagy festők életét ismerteti meg az olvasóval, nemcsak festészetüket tanuljuk meg jobban érteni és szeretni Perruchot nyomán. Feltárul a körülöttük és mellettük kibontakozó, számunkra szinte érthetetlen harc, a kortársak ma már elképesztőnek tűnő értetlensége a nagy jelentőségű és jövőbe mutató, napjaink művészetében is jelenlévő alkotók iránt. A Corvina Kiadó és a gondolat közös gondozásában mind a hét életrajz megjelenik magyar nyelven is.

Aradi Nóra - Gustave ​Courbet
"Nehéz ​leírni olyan jelzőt, hogy Courbet zseniális festő volt, pedig ez igaz. És ezt a kortársak is tudták, érezték. Miért pazaroltak volna rá annyi ócsárlást, miért aggódtak volna egész alakos polgárai, parasztjai, robusztus aktjai miatt? Miért láttak volna veszélyhelyzetet almás csendéleteiben, ha nem érezték volna meg mind e kezdeményezéseknek kvalitását, roppant festői erejét?" - írja Aradi Nóra a 19. század nagy francia festőjét bemutató monográfiájában. A Szemtől szemben sorozat legújabb kötete nemcsak a pályaképet vázolja fel a korabeli dokumentumok alapján, hanem új szempontokat is ad a múlt századi realizmus értékeléséhez.

Steve Irwin - Terri Irwin - A ​krokodilvadász
A ​Krokodilvadász járja a vadont, új fajokat fedez fel, tanulmányozza, és védi az állatokat, miközben állandó életveszély fenyegeti. Ebben a könyvben Steve elmeséli, hogy a világban tett útjain hogyan találkozott össze a legfélelmetesebb, legveszedelmesebb állatokkal. Steve és Terry Irwin esetében az ötméteres krokodilokkal, dühösen sziszegő mérges kígyókkal, támadó orrszarvúkkal vagy hatalmas pókokkal való találkozás a hétköznapi rutinfeladatok közé tartozik. Steve már gyermekkora óta imádja és tiszteli az Ausztráliában őshonos fajokat, s miután szülei megalapították állatkertjüket, gyakorlatilag közöttük él. A világhírű házaspár most bepillantást enged mozgalmas mindennapjaikba, egyedülálló munkájukba és magánéletükbe. Elmesélik találkozásuk történetét, beszámolnak arról, hogyan hozták létre Ausztrália legnagyobb magánállatkertjét és állatmenedékhelyét, hogyan próbálják védeni a természetet és annak lakóit. "Szórakoztató, izgalmas... Mulattatva tanít. Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ajánljuk." - Publisher Weekly "Irwin számtalan izgalmas történettel kápráztat el minket!" - Booklist

Albert Györgyi - Miért ​pont ők?
Miért? ​Miért megyünk bele mi, nők, egy számunkra megalázó kapcsolatba? És miért maradunk benne? Mi ad erőt ahhoz, hogy végül - akár életünk kockáztatásával is - kiszálljunk belőle? Miért veszítjük el a tartásunkat, tiporjuk sárba az önbecsülésünket arra érdemtelen egy, két, akárhány férfiért? A kéziratomat újra és újra átolvasva egyetlen magyarázattal találtam szembe magam: "... mert szeretem". Ilyen egyszerű. Vagy mégsem?

Dominique Lapierre - Az ​öröm városa
Ez ​a könyv a francia kiadó szerint "A szeretet éneke, a boldogság kiáltása, az élet himnusza, a gyöngédség és reménység tanítója, mely korunk minden emberének szól. Könyve végén a szerző köszönetet mond feleségének és mindazoknak, akik segítették könyvének megírásában, intézményeknek és egyes személyeknek egyaránt. Köszöni a kiegészítő információkat és a dokumentációt. Ezt lényeges előre tudomásul vennünk, mert a mi számunkra sokszor elképzelhetetlen az, amit leír. Hitelességét erősíti a mellékelt színes képek sora, amely nagyban emeli e kiadás értékét. Irgalmatlan sötét hátteret rajzol olyan realista módon, hogy a fordításban néhány részletet jobbnak láttunk kihagyni. Viszont ebből a környezetből valósággal kiragyog az emberi nagyság: mire képes az együttérző irgalmas szeretet, mennyira igaz a könyv mottója: "Mindaz, amit nem tudsz odaadni, az elveszett." Mennyire igaz, hogy "az embertelen városnak van mágikus ereje, amely szenteket tud teremteni". Névtelen szenteket. Mai körülmények között mutatja meg, hogy az ember nem arra született, hogy legyőzzék és a szeretet az, amely mindennél erősebb. A szerző a névtelenséget nagyon hangsúlyozza, ennek érdekében felcserélte a neveket és olykor egyes részleteket is. Mert mindaz, amit leírt, több évvel ezelőtt zajlott le, de emberek, akik ilyen nehézségeket képesek legyőzni, mindig fognak létezni. Dominique Lapierre, aki járja az egész világot és keresi a nagy emberi eposzokat, korunk igazi hőseit. Könyveit harminc nyelvre fordították már le, és vagy százmillió olvasója van. Öt "best-sellers" regénye jelent meg: ennek jövedelméből és más adományokból 1980-ban társaságot alapított a kalkuttai leprás gyerekek megsegítésére. Egy alkalommal "gyermekeit" Kalkuttában meglátogatva, fedezte fel az őt megigéző világot: Az Öröm Városát. Ebből a felfedezésből született ez a könyv.

Nyáry Krisztián - Merész ​magyarok
Nyáry ​Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyveiben a szerelem sorsformáló erejéről írt, az Igazi hősökben pedig személyes döntésektől példaszerűvé váló életekről. A folytatásban ezúttal 30 olyan magyart vesz sorra, akik a legnehezebb helyzetekben is emberek tudtak maradni, s akik számára önazonosságuk és belső bátorságuk a legszélsőségesebb történelmi helyzetekben is mindent felülírt. Magyarok, akik rendíthetetlen szilárdsággal követték saját értékrendjüket, akik a legsötétebb órákban is mások vigaszai voltak, akik nem féltek újat teremteni, még ha mások nem is hittek bennük, és akik kérlelhetetlenül hűek voltak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az embertelen törvényeket nem szabad betartani. Merészek voltak és magyarok. Mind magyarok. "Féltek ők is, ahogy a többség, a bukástól, a sikertelenségtől vagy a megszégyenüléstől. De jobban féltek attól, hogy emberségük sérül, ha nem fordulnak szembe az embertelennel." - Nyáry Krisztián

Maurice Goldsmith - Frédéric ​Joliot-Curie
Joliot-Curie ​egyedülálló módon képviselte nemzedékének azt a tudóstípusát, aki felismerte a tudomány és társadalom összefüggéseinek rendkívüli fontosságát és felelősségét. Élete nehéz harcokban telt el. Mint a világ egyik vezető fizikusa csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, belépett a Francia Kommunista Pártba, a felszabadulás után a Francia Atomenergiai Bizottság főbiztosa lett, harcolt az atomenergiával való visszaélés, az atombomba gyártása ellen, amelyet a tudomány elárulásának tekintett. A nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és vezetője volt. A harmincas évek elején Joliot-Curie és felesége, Irène Curie közös kutatómunkájukkal felfedezték a mesterséges radioaktivitást. A szerző elsősorban politikai partnere volt Joliot-Curie-nek, jól ismerte barátait és ellenfeleit, az akkori tudományos és társadalmi erőviszonyokat. A tudós-politikus életútja mögül a kor társadalmi problémái is kirajzolódnak.

Robert Graves - Jézus ​király
Jézus-életrajzban ​a szerző feltételezi, hogy Jézus a Dávid nemzetségből származó Mária (Mirjam) és Heródes zsidó fiának (a később kivégzett) Antipatrosznak titkos házasságából származott, így Judea trónjának egyetlen törvényes örököse. Az evangéliumtól és a kritikai vallástörténettől ez a felfogás eltér, azonban Jézus alakját a mai olvasó számára elfogadhatóbbá teszi,(vagy igyekszik tenni) és számos misztikus elemet kiküszöböl a történetből. A históriát Agabosz, egy vallásos keresztény mondja el, aki kortársa Jézusnak, gyermekkorában maga is találkozott vele. Agabosz krónikája szerint Jézusnak is tudomása volt királyságának törvényes jogáról, sőt Pilátusnak is, aki felajánlotta számára a trónt. Ő azonban azt a bevallott célt tűzte maga elé, hogy mint felszentelt király, egy ősi dinasztia törvényes sarja, kiteljesíti a zsidók Messiására váró próféciákat, jövendöléseket, megtöri a születés, a nemzés, a halál és az újjászületés siralmas körét, amelyből senki sem bírt szabadulni Ádám óta. A világi hatalom igényéről való puszta lemondás nem volt elegendő. Elszántan remélte, hogy magát a halált is legyőzi. Tragédiája a keresztrefeszítéskor teljesedik be - nem a fizikai halálban, mely az ő szándéka szerint való, de mert ráébred arra, hogy áldozata fölösleges. Graves Jézusa nem természetfölötti csodákat véghezvivő isten, hanem saját korának rendkívüli sorsú és egyéniségű gyermeke, az elhivatottság megszállottja, átfogóan mély erkölcsös gondolatok hirdetője. A könyv műfaját tekintve nem valódi történelmi regény, mert hősét történelmi környezetbe helyezi ugyan, de ezt a történelmet saját költői látása szerint formálja.

Zalatnay Sarolta - Cicciolina, ​a "szexciklon"
A ​parlament előtt találkoztunk az idén májusban. Cicciolinával éppen interjút készített a televízió. Mindketten tudtunk a másikról: ő számomra egy "szexlegenda" volt; én neki egy tinikori énekesnő, emlék a Metró Klubból. Szerencsés véletlen - gondoltam, hátha írhatnék róla. Mint akik jó ismerősök - szia-szia; örülök, hogy megismerlek - mondtuk szinte egyszerre. Elmondta, hogy olvasta a könyveimet, szereti az egyenes beszédet, ezért nagyon tetszettek neki. Beszélgetésünk során kért fel az életrajza megírására, amit boldogan elvállaltam. Aztán két hónap is eltelt. Telefonálgattunk egymásnak, kérdéseket küldtem neki, amire naplószerűen válaszolt, majd Ilona meghívására Rómába utaztam, és három napon keresztül, reggeltől estig beszélgettünk. Lehet, hogy meglepő: szimpatikus volt az egyszerűsége, az őszintesége. Rájöttem, hogy Cicciolina azt csinálja, amit a polgárok szeretnének, de nem merik vállalni, hogy lénye kihívás az álszemérem, prüdéria ellen; bizonyára vannak, akiket megbotránkoztat, de el is gondolkodtat. Ez lehet az oka annak, egy mélyen vallásos, katolikus országban befogadták, sőt képviselővé választották. A képviselőség és a pornósztárság nem mond ellent egymásnak? Nem hiszem, hogy a kérdést így kellene feltenni, hiszen nyilvánvaló, hogy a Cicciolina-jelenségben egyelőre az embereknek csak a botrányt fontos. Már a Nem vagyok én apáca című könyvemben leírtam: amit és ahogyan éltem és élek, és ahogyan azt megírtam, csak egy lehetőség a saját személyiségünk vállalására. Cicciolina esetében is így van. Ő nem akar példakép lenni, de mindenképpen egy olyan jelenség, amit észre kell venni!

Moldova György - Kádár ​János
Moldova ​György két kötetes történelmi olvasókönyve heves indulatokkal fűszerezett vitát váltott ki. Az emberek nagy része által nem ismert történelmi dokumentumok jelennek meg a könyvben, és ezek drámai megvilágításba helyeznek egy-egy eseményt. Ilyen dokumentum pl. Nagy Imre (Vologya) jelentése az orosz titkosszolgálatnak.

Kellér Andor - A ​rulettkirály
A ​rulettkirály 1936-ban jelent meg első ízben; ez a kiadás könyvritkaság, ma már fellelhetetlen. Alcíme: Gály Lajos életregénye. Gály Lajos csakugyan élt, létezett, jellegzetes alakja volt a budapesti, majd a monte-carlói, párizsi, nizzai, velencei, ostendei kaszinóknak, játékbarlangoknak. Ő volt - a spanyol Garcia mellett - minden idők legnagyobb szabású és legszerencsésebb kezű hazárdjátékosa: a nemzetközi világ "rulettkirály"-nak keresztelte el. Kellér Andor az izgalmas, fordulatos regényben végigkíséri Gály Lajos életét - attól a perctől kezdve, amikor el kell utaznia - szinte menekülnie - Budapestről, az első káprázatos szerencsétől kezdve, sorozatos le- és feltöréseken keresztül egészen a végső nyomorig, hazatérésig. A rulettkirály betekintést nyújt az európai fővárosok egy sajátos rétegének életébe, a Monte-Carlóban rulettező orosz főherceg, francia grófok, magyar dzsentrik, nemzetközi szélhámosok kavargó világába; egyben tökéletes rajza a mindent felperzselő, gyilkos játékszenvedélynek, amely a hihetetlenül szerencsés Gályt is szegénységbe taszítja végül.

Szentkuthy Miklós - Händel
A ​magyar barokk zeneszerző életregénye. Szentkuthy Miklós, akinek Haydn-regénye sok hívet szerzett a komoly zenének, és egyben gondolatkeltő vitákra adott alkalmat, ezúttal is egyéni, sajátosan gazdag stílusában, a korban való teljes beleérzéssel és azonosulással írta meg krónikáját Händel változatos és dicsőséges életéről, máig is eleven, gyakran játszott műveiről. A zeneszerző egyéni élményeit költött vagy valóságban élt személyek életének epizodikus változataiban adja elő (pl. az utolsó Medici herceg, Hogarth, a csípősen szatirikus és egyben moralizáló, kiváló festő és rajzoló, Garrick angol színész). Az így megfestett körkép sok helyütt a XVIII. század gunyoros szellemében torzít ugyan, de igaz és szuggesztív, s a barokk kor és a händeli zene mélyreható ismeretéről tesz tanúságot.

Franz Werfel - Verdi
Az ​utóbbi évtizedek immár klasszikussá vált zenei tárgyú regényalkotása. Werfel egyedülálló írásművészettel örökített meg egy, az olasz opera legnagyobb mesterének életéből vett epizódot: az öreg Verdi velencei válogatását. Ebben az epizódban azonban benne tükröződik Verdi egész élete és munkássága. Fény derül továbbá az olasz mesternek a német zenedráma legnagyobb alakjával, Richard Wagnerrel való kapcsolatára is. Sokféle emberi sors és történés játszódik le az olvasó előtt e könyvben, s mindegyik csak egy részlete a mester gigantikus emberi és művészi arcképének.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Borisz Noszik - Albert ​Schweitzer
Századunkban ​kevés olyan emberrel találkozhattunk, akinek a neve annyi és annyiféle ember lelkének húrjait rezdítené meg, mint Albert Schweitzeré. Minden területen nagy ember volt. Nagy volt filozófusnak, teológusnak, nagy és igen eredeti, dogmáktól mentes teológus volt. Nagy volt művésznek is és művészettörténésznek is. Ha nemes hangú orgonán Bach-zenét hallgatunk, akkor kétszeresen, sőt háromszorosan is Schweitzerre kell gondolnunk: a művészre, az orgonák értő építőjére és Bach vitathatatlanul legigazibb újrafelfedezőjére. Ám ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy leírhassuk azt a mondatot, amellyel ezt a néhány gondolatot kezdtük. Schweitzer igazi nagysága nem tudós, nem filozófus vagy teológus voltában rejlett, hanem mélységes erkölcsös, páratlan humanitásában, ezrekre, százezrekre, embermilliókra kiható példájában, orvosi munkájában, amelyet hallatlan nehéz körülmények között, több mint fél évszázadon át végzett az Ogooué partján Gabonban. Lambaréné nem vetekszik tartósságban sem a piramisokkal, sem a felhőkarcolókkal, és mégis ércnél maradandóbb emléke egy valóban páratlan, utolsó leheletéig töretlen békeharcosnak. Így ilyen ember kortársának lenni már önmagának is nagy szerencse és nagy boldogság. Kérjük, ismerkedjék meg az éppen száz esztendeje született s tíz esztendeje halott, de feledhetetlen, ezért mindig élő Albert Schweitzerrel, s adja ezt a könyvet gyermekei kezébe is...

Fekete Sándor - Széchenyi ​István
A ​magyar történelem egyik legjelentősebb alakjának életrajzát veszi kezébe az olvasó. Ez a regényes életrajz egy nagy tehetségű ember szellemi kibontakozását és történelemformáló tevékenységét mutatja be. A tiszti pályán katonai babérokra törekvő tizennyolc éves mágnásfiúval ismerkedünk meg 1809 júniusában, a győri szégyennap éjszakáján, és a haza legsúlyosabb gondjait magáénak valló, miattuk szenvedő férfitól búcsúzunk 1860 áprilisában, Döblingben. A szerző méltó emléket állít a nagy magyar hazafinak. Könyvében a leglényegesebbet mutatta meg: Széchenyi emberi és politikai fejlődését, a főúri világból magával hozott szemlélet hullámzásait, a felemelő törekvéseket és lesújtó csalódásokat. A könyv külön értéke, hogy a szerző felhasználta Széchenyi naplójának kevéssé ismert vallomásait. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a maga valóságában álljon az olvasó előtt a katona, a politikus, a társadalmi reformer és végül a döblingi mártír nagyszerű alakja.

Thury Zsuzsa - A ​fivér
Az ​írónő szinte valamennyi regényeben magát és családját írja meg. "A fivér alakja legidősebb bátyám, életének eseményeit önkényesen megváltoztatva; a regényben írói fantáziámnak nagy nagy szerepe van." - Thury Zsuzsa