'latin-amerikai' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Gabriel García Márquez - Bánatos ​kurváim emlékezete
Gabriel ​García Márquez legújabb regénye egy aggastyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szól. Az író műveiből jól ismert karib kisvárosi környezetben játszódó történet fiktív, de az önirónia nagyon is valóságos, és a regény minden sorát áthatja. Márquez új regénye nemzetközi irodalmi szenzáció, amely a memoárkötetek írása közben, divertimentóként született.

Gabriel García Márquez - Macondóban ​hull az eső
Gabriel ​García Márquez kolumbiai írót elsősorban regényeiből ismerjük, hiszen az idén negyedszázados Száz év magány és az 1990-ben megjelent Szerelem a kolera idején is hatalmas sikert aratott. A regényíró García Márquez mellett ezért kissé háttérbe is szorult az elbeszélő García Márquez. Pedig a negyvenes-ötvenes években megjelenő első írásaiban már ott szunnyadnak a későbbi nagy művek csírái. Kötetünk, amellyel a hazánkba látogató kolumbiai írót köszöntjük, az elmúlt évtizedekben magyarul megjelent elbeszélésekből és kisregényekből válogat, s néhány eddig ismeretlen írást is közöl. Szeretnénk az olvasót bevezetni García Márquez vegykonyhájába, hogy láthassa, miképpen formálódott lépésről lépésre, hogyan épült föl az élmények mozaikkockáiból a Száz év magány mágikus világa,

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Julio Cortázar - Bestiárium
Bestiárium. ​Van ilyen szó? És mit jelenthet? Latinos töve alapján olyasmit, hogy állatsereglet, állatkert, állatvilág. Körüllengi valami bizonytalanság, ugyanaz a ködfelhő, amely a nagy argentin író első elbeszélés gyűjteményében is benne gomolyog. Mert Cortázar novelláiban a legváratlanabb, legnyugtalanítóbb vonásait villantja föl egy különben mindennapi valóság, és akkor az már az álom rejtelmes valósága, valami valóságfölötti (netán szürrealista?) és mélylélektani eredetű, modern lidércnyomás, ahonnan már nincs visszatérés a szokványos köznapokba. És mégis: nem a mai ember mai életének köznapivá lett lidércnyomása ez?Julio Cortázar (Brüsszel, 1944 – Párizs, 1984) 1981-ben francia állampolgárságot kapott argentin költő, novellista és regényíró, az irodalomkritika García Márquez, Vargas Llosa és Fuentes mellett a dél-amerikai irodalom nagy korszakának négy legelismertebb írója közé sorolja. Pályáját versírással kezdte, de igazi területe a próza: első novelláskötete, a Bestiario 1951-ben jelent meg, és aratott nagy sikert. Fantasztikus ihletésű regényeiben és novelláiban Cortázar tudatosan kiforgatta tér és idő fogalmának értelmét, az írásművészet struktúráját. Nagy művészi erővel ötvözi egybe a reális és mágikus elemeket. Stílusa néha Salingerre emlékeztet, de hatott rá Joyce is. Nagyítás című novellájából (1966-ban) Antonioni rendezett mára klasszikussá vált filmet.

Gabriel García Márquez - A ​pátriárka alkonya
"Tudom, ​mi adta az ötletet, hogy egyszer megírom egy diktátor történetét. Caracasban történt, 1958 elején, amikor Pérez Jiménez megbukott. Pérez Jiménez akkor már nem volt ott. A kormányzó junta egy mirafloresi villa szalonjában tartott ülést, és az előszobában ott voltunk valamennyien, az összes caracasi újságíró, hajnali négy óra volt: ott töltöttük az egész éjszakát, hogy megtudjuk az ország további sorsát, amely akkor dőlt el, abban a szobában. Egyszer csak, az éjszaka folyamán első ízben, kinyílt az ajtó, és kijött egy katonatiszt, tábori egyenruhában, sáros csizmában, hátrálva, géppisztolyát a szoba felé szegezve, ahol Larrazábal és a többiek éppen eldöntötték Venezuela sorsát, és elhaladt köztünk, újságírók között, hátrálva, abban a csizmában, lement a szőnyeggel borított lépcsőn, beült egy autóban, és elhajtott. Nem tudom, ki volt az a katonatiszt, csak annyit tudok, hogy Santo Domingóba emigrált. De ott, abban a pillanatban, nem is tudom, hogyan, megsejtettem, hogy mi a hatalom. Hogy ez az ember, aki elment egy hajszálnyi kontaktushiba miatt nem kapta meg a hatalmat, és hogy ha meglett volna a kontaktus, akkor ennek az embernek és az egész országnak a sorsa is másképp alakul. Hát akkor mi az a szikra, amely hatalmat gerjeszt? Mi a hatalom? Rejtély! Könyvem diktátora azt mondja róla, hogy olyan, mint "egy tündöklő szombat". " (Gabriel García Márquez)

Ismeretlen szerző - Ördögszakadék
Latin-Amerika ​sokáig misztikus ködökbe burkolt, egzotikus tájakat, burjánzó őserdőket, kalandos históriákat jelentett számunkra. Ez a novellagyűjtemény Argentínától Mexikóig végigtallózza a fölrész országait, megismertet lakóinak életével. Ősi mítoszok kelnek életre, az indián közösségek babonás hite, szigorú igazságszolgáltatása támad fel a novellákban, melyek elvezetik az olvasót az elhagyatott falvakba, a nagyvárosokba, parasztemberek és munkások közé. felelevenítik a guatemalai "banánháború" véres napjait, a Playa Girón-i partraszállást. Az emberek hősi küzdelmét ismerhetjük meg az elbeszélésekből, az istenekkel, a természettel, az egymás ellen és a náluk hatalmasabbakkal vívott élethalálharcukat. Latin-Amerika valóságos arculatát a földrész kiváló írói - Asturias, Icaza, Rulfo, Soler Puig. Quiroga, Ramos és mások - mutatják be a magyar olvasónak.

Augusto Monterroso - A ​fekete Bárány és más mesék
A ​latin-amerikai irodalom kiválósága, Augusto Monterroso (1921–2003) a kispróza nagymestere: fabulák, elbeszélések, prózaversek, esszék, tárcák és karcolatok ünnepelt szerzője. Tucatnyi kötete közül A fekete Bárány és más mesék (1969) talán a legnépszerűbb. Monterroso életében tizennyolcszor jelent meg, és több mint négymillió példányban kelt el. Angol, német, finn, francia, görög, olasz és japán fordítása után most magyarul is olvasható.

Gabriel García Márquez - Egy ​előre bejelentett gyilkosság krónikája
A ​mi házunk messze volt a főtértől, egy mangófaligetben, a folyónál. Margot húgom a folyóparton ment végig; az emberek olyan izgalomban voltak a püspök érkezése miatt, hogy minden más megszűnt számukra. A fekvő betegeket mindenütt kitették a kapuba, hogy megkapják az Isten orvosságát, és szaladtak az asszonyok, hozták a pulykát, a malacot meg a többi ennivalót a házak udvarából, a folyó túlsó partja felől pedig felvirágozott csónakok közeledtek. De aztán, amikor a püspök elhajózott az orruk előtt, és még a lába nyomát se hagyta ott nekik emlékbe, a másik hír, mely addig kicsire zsugorodva lapult meg, hirtelen nőni kezdett, és visszanyerte botrányméretét. Margot húgomra ekkor zúdult rá, teljes súlyával: a szép Angela Vicariót, akinek az előző napon volt az esküvője, a férje visszavitte a szülői házba, mert azt kellett tapasztalnia, hogy már nem szűz. "Úgy éreztem, hogy énalattam nyílik meg menten a föld - mondta a húgom. - De bárhogy hányták-vetették a dolgot, senki se tudta elképzelni, hogy a szegény Santiago Nasar hogyan keveredhetett bele az ügybe." Csak azt tudták biztosan, hogy az Angela Vicario két bátyja már elindult, hogy megölje.

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi latin-amerikai novellák
A ​válogatás tartalmazza a legismertebb latin-amerikai szerzők egy-egy novelláját, így szerepel a kötetben Gabriel García Marquez, Jorge Luis Borges, Mario Vargas Llosa, Carlos Fuentes, Virgilio Pinera, Alejo Carpentier, Álvaro Mutis, de rajtuk kívül számos olyan szerző műve, akik joggal tarthatnak igényt a magyar olvasók kitüntető érdeklődésére.

Ismeretlen szerző - Az ​üldöző
Ez ​a nyolc kisregény világhírű írók világhírű alkotása. Mind az utóbbi tizenöt-húsz évben keletkezett. Együttesen a latin-amerikai sokféleség érzékeltetésére és annak a Latin-Amerikában régen érlelődő, de valahogy mégis váratlan hirtelenséggel kivirágzó művészi minőségnek tanúsítására vállalkoznak, amely napjaink nemzetközi könyvpiacának nem lanyhuló szenzációja. A nálunk is jól ismert szerzők - a kubai Carpentier és Novás Calvo, a brazil Guimaraes Rosa és Amado, az argentin Cortázar, a mexikói Rulfo, a kolumbiai García Márquez és a perui Vargas Llosa - műveiben képviselve van a parasztélet és a zajló nagyváros, a hűbéri pangás és a forradalom, a faji és társadalmi kérdés, az élettani és lélektani konfliktus, az erőszak és a humor.

Junot Diaz - Oscar ​Wao rövid, de csodálatos élete
Oscar ​aranyos, de súlyos személyiség: egy elhízott, sci-fi imádó, könyvmoly fiú. Ráadásul New Jersey-i gettóba szakadt dominikai család sarja, ami hátrányos helyzet a köbön. Az álma, hogy a dominikai Tolkien legyen, és persze, hogy megtalálja az igaz szerelmet. Sajnos Oscarnak a saját egyéniségén kívül egy komoly akadály állja útját: a fukú, vagyis az átok, amely nemzedékek óta sújtja családját, azóta, hogy nagyapja nemet mondott Trujillónak, a véreskezű és véresszájú diktátronak, amiért súlyos árat fizetett. A regény több idősíkon és több mesélőn keresztül követi nemcsak egy család történetét, de Dominika modern történelmét is, érdekes és megkapó szereplőkön keresztül ábrázolja az életet egy olyan véres diktatúrában, amely embertelen és emberellenes volt. Junot Díaz regénye egyedi hangjával, az irodalmi stílusok ötvözésével derűsen előadott, de szívszorító történetével rengeteg díjat és elismerést begyűjtött, többek között a Pulitzer-díjat is.

Gabriel García Márquez - A ​bölömbikák éjszakája
Ismerős ​világ tárul az olvasó elé, az a sajátosan márquezi csodavilág, mellyel a Száz év magányban találkozott először a magyar olvasó. A motívumok és a képek műről műre vándorolnak, hősei, színhelyei rendszeresen visszatérnek: a kolumbiai író úgy beszél alakjairól, ahogy baráti társaságban szoktunk távollevő, közös ismerősökről. Úgy is mondhatnánk: a Száz év magány total planban mutatja be García Márquez világát, a novellák pedig közelképekben a legérdekesebb részleteket. Mi is ennek az írói világnak a titka? Tán az, hogy García Márquez úgy számol be csodálatos, valószínűtlen dolgokról, mintha a legtermészetesebb események lennének, ugyanakkor körülményesen, a rendkívüli történéseknek kijáró áhítattal és alapossággal ír le mindennapos apróságokat. Ezzel teremt sajátos belső feszültséget és sejtelmességet.

Gabriel García Márquez - Egy ​hajótörött története
Egy ​hajótörött története, aki tíz napig hánykolódott egy mentőcsónakban, étlen-szomjan, aztán a haza hősének kiáltották ki, szépségkirálynők illették csókjukkal, reklámkampányokban meggazdagodott, majd a kormány elfordult tőle, és egyszer s mindenkorra elfelejtették...

Gabriel García Márquez - Titokban ​Chilében
Gabriel ​García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író ebben a könyvében egy különös kalandról készített nem mindennapi riportot. Miguel Littín világhírű chilei filmrendező legújabb filmjének keletkezési körülményeit ismerjük meg, amelyek egyedülállók a filmművészet történetében. A XX.század egyik legutolsó diktatúrája kényszerítette tizenkét éve száműzetésben a kiváló filmművészt, aki megváltoztatott külsővel, csak titokban térhetett vissza hazájába. Az életveszélyt is vállalta, hogy filmet készítsen Chile valóságáról a kegyetlen diktatúra közepette. A történet bővelkedik váratlan, néha hátborzongató kalandokban, az olvasó emberileg is közel kerül a történet főbb szereplőihez. Littín mondta kalandjáról az írónak: "Nem ez a leghősibb tette életemnek, de a leginkább emberhez méltó."

Gabriel García Márquez - Azért ​élek, hogy elmeséljem az életemet
Az ​élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, miközben el akarja mesélni. Ezzel a mondattal indítja útjára a Nobel-díjas Gabriel García Márquez hatalmas regényfolyamát a saját életéről. Ez a könyv az első harminc évének története, 1927-től az ötvenes évek közepéig.1950-ben az akkor huszonhárom éves újságíró Gabriel García Márquezt felkeresi édesanyja, hogy tartson vele az észak-kolumbiai Aracatacába, eladni a nagyszülői házat. Az utazás élményei adják a kezdő lökést a visszaemlékezéshez. Megismerhetjük a kis Gabo gyermekkorát és serdülő éveit, a nagyszülőket, akik nem kisebb szerepet kaptak a márquezi regényvilágban, mint a Száz év magány José Arcadiója és Ursula Buendíája. A szerző idegenvezetésében csodálhatjuk meg Macondo, vagyi Aracataca utcáit és házait, a banánültetvények munkásait, valamint a Száz év magány és a Szerelem a kolera idején nagy hatású alakjainak ihletőit. A gyemekkor után pedig a bogotai tanulóévek következnek, a jogi kar, az újságírás és az elkerülhetetlen politika. Részlet a könyvből: "Így és ott történt, hogy a hét fiú és a négy lány közül megszületett az első fiú, 1927. március 6-án reggel kilenckor, hatalmas felhőszakadás közben, mely egyáltalán nem illett az évszakhoz, mialatt a Bika ege felemelkedett a láthatáron. Kis híján megfojtotta a köldökzsinór, mert a család bábaasszonya, Santos Villero a legrosszabb pillanatban vesztette el a fejét. Nála jobban csak Francisca néni vesztette el: ordítva rohant az utcai ajtóhoz, mintha égne a ház:- Fiú! Fiú! - És rögtön utána, mint a félrevert harang: - Rumot, mert megfullad!A család feltevése szerint nem azért kérte a rumot, hogy megünnepelje az eseményt, hanem azért, hogy bedörzsölje vele az újszülöttet, aki ettől majd feléled talán. Juana de Freytes kisasszony, akit a Gondviselés hozott a hálószobába, sokszor elmesélte nekem, hogy nem a köldökzsinór volt a legnagyobb veszély, hanem az, hogy anyám rosszul feküdt az ágyban. Gyorsan igazított rajta, de nem volt könnyű újjáéleszteni engem, úgyhogy Francisca néni sürgősen rám locsolta a keresztvizet. Olegariónak kellett volna elnevezniük, mert szent Olegario napja volt, de senkinek sem volt a keze ügyében a szentek könyve, így aztán gyorsan megkereszteltek az apám első nevére, a második meg José lett, az ács neve, mivel ő Aracataca védőszentje, és mivel március az ő hónapja. Juana de Freytes kisasszony egy harmadik nevet is javasolt annak emlékére, hogy világra jöttöm meghozta az általános megbékélést a családok és barátok között, de a hivatalos keresztelésemkor, három év múlva kiállított okiratba elfelejtették beírni: Gabriel José de la Concordia."

Adolfo Bioy Casares - Aludj ​a napon
Miféle ​rejtélyes események keserítik meg a banktisztviselőből lett órásmester, Lucio Bordenave életét? Miért kell elmegyógyintézetbe küldenie gyönyörű, ám szeszélyes feleségét? Mit akar tőlük a váratlanul felbukkanó, baljós idegen, a komor és titokzatos Standle? Hová lesz a gyógyultan visszatért fiatalasszony elpusztíthatatlannak hitt rosszkedve, viruló kiállhatatlansága? Miféle szörnyű bűnökre derül fény, amikorra Bordenave megtudja a teljes igazságot, és milyen árat kell fizetnie érte? Bioy Casares nagy sikerű regénye az Argentínában nagy hagyományokkal bíró fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alkotása: a fenyegető társadalmi környezetben élő kisember kényszerű és végső meghasonlását, "személyiségvesztését" beszéli el az abszurd történet nyelvén. A bravúrosan szerkesztett cselekmény, melyet az író a bűnügyeket felderítő detektív szigorú logikájával épít fel, a kitűnően megrajzolt figurák, a fantasztikumot elhitető, idő- és térközelbe hozó környezet - egy Buenos Aires-i városnegyed -, a lépten-nyomon felbukkanó sajátos humor lebilincselő s egyszersmind elgondolkodtató olvasmánnyá teszik Bioy Casares művét.

Junot Diaz - Így ​veszíted el
Junot ​Diaz kötete egymáshoz kapcsolódó történetek füzére, melyek középpontjában a szerelem áll, csak épp más-más jelzővel: szenvedélyes, tiltott, haldokló, anyai. A szerelem pedig maga is „idegen” egy idegen földön, hiszen New Jerseybe szakadt dominikaiak közösségében járunk, akik gyötrelmesen próbálják összekapcsolni a két világot, hogy életteret találjanak maguknak. Az energikus és ötletes, gyengéd és humoros szöveg elénk tárja az emberi szív határtalan sóvárságát és elkerülhetetlen gyengéit. Junot Diaz a Dominikai Köztársaságban született és New Jerseyben nevelkedett. Már Drown című első novelláskötete nagy visszhangot váltott ki, majd regénye, a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao 2008-ban elnyerte a Pulitzer-díjat. Az Így veszíted el 2012-ben jelent meg tovább öregbítve fiatal szerzője hírnevét.

Gioconda Belli - Nők ​országa
Hogyan ​nézne ki egy olyan ország, amit teljes egészében nők irányítanak? Lehetséges-e megfordítani az évszázados beidegződéseket, és a nők szempontjai szerint újraszervezni a társadalmat egy gondoskodóbb, harmonikusabb és kevésbé elnyomó rendszerré? A kis latin-amerikai ország, Faguas földjén ez többé már nem elméleti kérdés. Amikor egy vulkánkitörés következményeként a férfiak tesztoszteron szintje váratlanul zuhanni kezd, a kizárólag nőkből álló Ledér Álmok Baloldala szinte akadálytalanul kerül hatalomra, hogy a hirtelen kezes bárányokká változó férfiaktól átvegye az ország irányítását. Ám a társadalomban véghezvitt "tavaszi nagytakarítás" nem mindenkinek tetszik, és amikor Viviana Sansón, az új kormány elnökasszonya merénylet áldozata lesz, a párt vezetőinek újra kell értékelniük mindent, amit eddig a politikáról, nőkről és férfiakról, barátságról és szerelemről gondoltak... Elgondolkodtató és provokatív regényével a nicaraguai Gioconda Belli 2010-ben elnyerte a legrangosabb latin-amerikai irodalmi díjat (La Otra Orilla), első nőként a díj történetében.

Gabriel García Márquez - A ​szerelemről és más démonokról
„A ​hír ott volt a főoltár harmadik fülkéjében, az evangéliumi oldalon. A kőlap az első csákányütéstől darabokra pattant, és egy rézvörös, élő hajzuhatag ömlött ki a kripta üregéből.az építésvezető meg a körülötte lévő emberei egyben akarták kihúzni az egészet, és minél tovább húzták, annál hosszabb volt és dúsabb, egészen a tövéig, mely még hozzá volt tapadva egy gyermekkoponyához. A (...) a rücskös salétrommarta kőlapon csak a keresztnév volt olvasható: Sierva María de Todos los Ángeles, a földre kiterített gyönyörű hajzat huszonkét méter, tizenegy centiméter hosszú volt.Az építésvezető egy cseppet sem csodálkozott rajta: elmagyarázta nekem, hogy az emberi haj a halál után is tovább nő, havonta egy centimétert, így tehát a huszonkét méter nagyjából kétszáz évnek fele meg. Nekem viszont nem tűnt hétköznapinak a dolog, mert a nagyanyám gyerekkoromban mesélt nekem egy tizenkét éves márkilányról, akinek olyan hosszú volt a haja, hogy úgy húzta maga után, mint egy menyasszonyi fátylat, és aki egy veszett kutya harapásába halt bele: a Karib tenger partvidékének falvaiban csodatévő szentnek tisztelik. Abból a feltevésből elindulva, hogy a kripta az övé lehet, megtudtam írni az aznapi cikkemet, és ez a könyv is abból született.”

Miguel Ángel Asturias - A ​Kincses úrfi
Valóság ​és képzelet szüntelen kölcsönhatásának költői játáka. A valóság maga gerjeszti a képzeletet: az izzó trópusi levegő, a fényvisszaverődés, a hegyek-völgyek rejtelmei, a felhők és a lombok alakzatai. Elég egy ódon kúria egyetlen falmaradványa, egy "kölyökfolyosó", hogy egy különösen érzékeny gyermeklélekben a képzettársítások egész bonyolult rendszerét hozza létre. Az olvasó belefeledkezik ebbe az álom-valóság játékba, elringatózik azon a végtelen tengeren, ahol a Kincses úrfi meg Bernardo ifjúúr és Joper ifjúúr a furcsa, süket plébánossal kergetik a kísérteties kalózhajót.

Ismeretlen szerző - Fegyverek ​szomorú éjszakája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Guillermo Martínez - Oxfordi ​sorozat
Gödel ​nemteljességi tétele, a nagy Fermat-sejtés megoldása, a logikai sorozatok szabályszerűségei - ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az oxfordi matematikusokat, köztük azt az argentin fiatalembert is, aki épp most érkezett oda egyéves ösztöndíjjal. Ám néhány rejtélyes haláleset - egy gyilkosságsorozat? - olyan logikai fejtörő elé állítja az egyik legnagyobb oxfordi matematikust, amelynek megoldásától emberek élete függhet. A "gyilkos" ugyanis mintha intellektuális versenyre hívná ki őt: üzenetei egy logikai sorozat elemeit tartalmazzák, s talán addig fog gyilkolni, amíg a nagy Seldom - aki legnépszerűbb könyvében a sorozatgyilkosságokról is írt - meg nem fejti a logikáját. Egy kör, egy hal, egy háromszög... vajon mi lehet a következő elem? A kötet egyszerre fordulatos krimi és intellektuális kihívás - a regénybeli matematikusokkal és a nyomozóval együtt próbálhatjuk megfejteni a logikai sorozatot... és persze kitalálni, hogy ki lehet a gyilkos.

Samanta Schweblin - Reményvesztett ​nők
Valahol ​egy kihalt út mentén seregnyi elhagyott feleség várja talpig tüllben, hogy visszajöjjön érte a férje. Valahol egy ütött-kopott Peugeot anyósülésén negyvenes férfi reménykedik abban, hogy sikerül felvételt nyernie az alvilágba. Valahol egy ismeretlen városban, egy összehajtott holttestet maga után húzva egy feleséggyilkos várja, hogy végre elnyerje méltó büntetését. Mindegyik hely valahol Samanta Schweblin írói világának ködös térképén keresendő, és egyik kívánság sem úgy teljesül, ahogy a szereplők remélnék vagy, ahogy mi, olvasók várnánk. Az első magyarul megjelent kötetével (A madárevő) számos magyar filmest megihlető argentin Samanta Schweblin (1978) díjnyertes debütáló kötetének minden sorában vibrál a feszültség: novelláit olvasva a kafkai és becketti abszurdot felidézve lakhatjuk be David Lynch világát.

Nicolás Guillén - Gitárszóló
GUILLÉN ​BATISTA, NICOLÁS (1902-1989) kubai költő. Az afrokubai hagyományból és a spanyol nyelvű klasszikumból bontakoztatta ki eredeti hangú életművét. Apját, a volt szenátort és lapszerkesztőt 1917-ben megölték a diktatúra katonái. Guillén előbb nyomdában dolgozott, majd jogi tanulmányait abbahagyva, az újságírásnak és a költészetnek szentelte magát. A spanyol polgárháború alatt belépett a kommunista pártba. Világhírű költőként a szigetország megújuló kulturális életének vezető egyénisége. Magyarul versei a _Keserű cukornád_ (1952), a _Kubai elégia_ (1965), a _Gitárszóló_ (1975), _A szív, amellyel élek_ (1995) című önálló kötetekben jelentek meg.

Samanta Schweblin - A ​madárevő
A ​Madárevő hipnotikus meséi rémisztő kegyetlenséggel bontják le a valóság falait. A nyers és idegenszerű szokatlanba különös módon keveredik bele a hétköznapi: egy felborult ásó, a konyha padlóján fekvő halott feleség, az út, a zajok, egy vadászat a pusztán, a pestis dühe, a feszültség, a kétségbeesés. Nevezhetnénk ezt a világot abszurdnak, ha a valóság nem bizonyította volna be már annyiszor, hogy semmi sem lehetetlen. A gördülékeny és precíz stílusban megírt elbeszélések Franz Kafkára vagy éppen David Lynchre emlékeztethetnek. A kötet, mely 2008 legkiemelkedőbb latin-amerikai kulturális alkotásáért a Casa de las Americas díját is elnyerte, Samanta Schweblint az új generációs argentin elbeszélők legfontosabb és legeredetibb alakjai közé emelte.

Lisandro Otero - Antonio ​Urbino passiója
Antonio ​Urbino szerzetesnek viszonya van a sógornőjével. Ennyi a mű cselekménymagja. Otero azonban a kubista művészet korai korszakának analitikus módszerével elemeire bontja, és egymás mellett több nézetből ábrázolja műve alakjait és eseményeit, mintegy körüljárja a személyiséget, minduntalan szembesíti önmagával és így ragadja meg dialektikáját. Egyetlen eseményszál dúsan indázó változataival, az egyszeriség és magábanvalóság körültapogatásával - természetesen a valóság szigorúan meghatározott koordináta-rendszerén belül - a történések bizonyos esetlegességét is érzékelteti. Otero talányokkal teljes könyve - mely furcsa módon nagy lélegzetű családregényekkel is rokon - szellemi erőfeszítést kíván olvasójától, de aki nemcsak szórakozást keres az irodalomban, bizonyára szívesen olvassa.

Gabriel García Márquez - Baljós ​óra
A ​rothadás bűze lengi be a híres-nevezetes Macondótól nem messze fekvő falut, amely a kolumbiai polgárháború után néhány évvel látszólag békésen szunnyadozik. Ezt a feszült csendet, a baljós nyugalmat zavarják meg a rejtélyes falragaszok, amelyek reggelente megjelennek itt-ott a házak falán, s bár titkot nem árulnak el senkiről csupa olyasmit tesznek közhírré, ami már úgyis jó ideje közszájon forog -, ezek a falragaszok indítják el az események végzetes láncolatát. "Nem a falragaszok okoznak álmatlanságot az embereknek, hanem a falragaszoktól való félelem" - mondja az egyik szereplő, s lassanként azt is megtudjuk, mi is táplálja igazából a falubeliek félelmeit: a rothadás bűze (melyet egy bozótban fennakadt tehén áraszt) már-már emberi alakot ölt, amikor az elöljáró, a véres polgárháborúban győztes új hatalom helyi képviselője rászabadítja a terrort a falura.

Gabriel García Márquez - Az ​ezredes úrnak nincs, aki írjon
Az ​időtlen kisváros és a nyomort nemes méltósággal viselő öregember története.A Kiadó eddig nehezen hozzáférhető, új kötetekkel bővíti klasszikus Márquez-sorozatát, amelynek keretében korábban a világsikerű Száz év magány, Szerelem a kolera idején, Tizenkét vándornovella, vagy legutóbb Márquez önéletrajzi regénye, az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet is megjelent.A kiadó célja, hogy a méltán népszerű sorozatot még teljesebbé téve, három újabb darabbal egészítse ki a Nobel-díjas író remekműveinek sorát. A sorozat újabb darabjai: három kisregény, három mítoszteremtő történet, amelyek az unalmasnak tűnő, de fojtogató légkörű, képzeletbeli Macondóban játszódnak.

Ernesto Quinonez - A ​salsa hercege
Salsa ​és sör, rumbatök és autóroncs, fegyverek és dominó. A new york-i Spanyol Harlemben lüktet az élet, és minden, de minden Willie Bodegáról szól. Ő az Isten, a Király, a Keresztapa. A piti dealerek, a napfürdőző nyugdíjasok, a graffiti festők, a latin szépségek, az utcakölykök álma, bálványa, vezére. Mindenkinek segít, mindent lerendez. Cserébe csak lojalitást kér, és hallgatást. Csukott ajtókat, behúzott ablakokat, ha eljön az éjszaka. Megszállottan kergeti az álmait. Hiszi, szinte vallásosan hinni akarja, hogy egy napon a drogbevételekből fölemeli a latin negyed nyomorgó népét. Akik körülveszik, csupa különleges arc: Nazario, a minden hájjal megkent ügyvéd, Chino, a regény tehetséges ifjú narrátora, Sapo, a drogárus, Nene, a hatvanas évek dalainak szerelmese, és a sok-sok la-tin-amerikai menekült. A salsa hercege a new york-i Spanyol Harlem ellentmondásokkal teli világába repít, hogy néhány órára kiszakítson bennünket kelet-európai mindennapjainkból. Hogy beleélhessük magunkat egy örökös újrakezdésre született, érzéki negyed álmokat hajszoló huszonéveseinek világába.

Jorge Luis Borges - Okok, ​jelek, dolgok
Borges ​nemcsak az argentin irodalom élő klasszikusa. Talán senki sincs kortársai közül, akinek szembetűnőbb a jelenléte napjaink világirodalmi köztudatában. Az elbeszélés és az esszé hasonlíthatatlanul egyéni hangú és nagy hatású mestere költőnek indult, és az utóbbi években, pályája alkonyán, megújult érdeklődéssel fordul ismét a költészet felé. A húszas években egy avantgarde költői mozgalom vezéralakja volt, és korai versei ma is a modernség leheletével csapják meg az olvasót: a modern nagyvárosból sarjadnak, modern életérzést fejeznek ki, és a modern lélektan nagy tanulságát alkalmazzák, mikor megidézik a merengésre indító múltat és a pezsgő jelent és mögöttük mindig az egyetemes emberállapotot. Kései köteteiben jobbára metafizikus gondolatok foglalkoztatják: a tér- és időbeli végtelen, a lét bölcseleti talányai, a múlt barbár vagy kifinomult mitológiája, a töprengő emlékidézés vagy a történelem átélt paradoxonai.

Roberto Bolaño - Vad ​nyomozók
1975 ​szilveszterén Arturo Belano és Ulises Lima, a zsigeri realista költészeti mozgalom két alapítója elindul Mexikóvárosból, hogy felkutassa a mexikói forradalom után rejtélyes módon eltűnt költőnőt, a nagy szellemi elődöt, Cesárea Tinajerót. Húsz éven át követik a nő nyomát. Az őrült utazás során, amelyről ötvenkét szereplő számol be töredékesen és csapongva, eljutnak Mexikóból Izraelbe, Párizsba, Barcelonába, Los Angelesbe, San Franciscóba, Bécsbe és végül a polgárháború sújtotta Libériába is. Képtelen és hátborzongató kalandokat élnek át. A beszámolókat a tizenhét éves, nagyratörő költő, García Madero elbeszélése foglalja keretbe, aki a regény nyitányaként leírja a "zsigeri realisták" állandóan kavargó poétikai és társadalmi környezetét, majd a könyv végén elmeséli, hogyan menekülnek Mexikóvárosból Sonora államba, ám mégis Cesárea Tinajero nyomában maradva. Roberto Bolano a Vad nyomozókat a nemzedékéhez írt szerelmes levélnek nevezte.