Ajax-loader

'habsburg' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Marieluise von Ingenheim - Az ​álmok kastélya
Sissy ​ötvenévesen és nagymamaként is elbűvölő, gyönyörű asszony, még akkor is, ha mély gyászában csak fekete ruhában mutatkozik. Rudolf trónörökös halála után végképp nem tudja elviselni a Burg nyomasztó légkörét. Azt reméli, hogy a Korfu szigetén felépített kastélyban megtalálhatja lelki békéjét, ám mire elkészül a csodapalota, Sissy rádöbben, hogy az álmok sohasem valósulnak meg. Űzi-hajtja a nyugtalanság, beutazza egész Európát, de sehol nem találja a helyét. Ráadásul a kijelölt trónörökös, Ferenc Ferdinánd sorsa is nyomasztja. A fiatalember szembeszáll Ferenc József akaratával, szerelemből kíván nősülni, s ehhez a királyné segítségét kéri. Erzsébet a pártjára áll...

Thea Leitner - A ​Habsburgok elfelejtett gyermekei
Aligha ​volt még egy olyan uralkodóház a világon, amely akkora hatást gyakorolt volna a történelemre, mint a Habsburgok, és aligha írtak annyit egy dinasztiáról, mint éppen róluk. Ám ennek az európai évszázadokon átívelő történetű, nevezetes családnak voltak olyan tagjai is, akikről vajmi keveset tudnak a történetírók, és jóformán semmit a hétköznapi emberek. Ki sejtené például, hogy Brazília utolsó császára Habsburg-ivadék volt, hogy egy tökéletesen ismeretlen főherceg számos tudományos ranggal büszkélkedhetett, vagy hogy Mária Terézia egyik lánya szabadkőműves-páholyokat látogatott? Jónéhány rokonszenves és kiemelkedő személyiség volt a Habsburgok elfelejtett gyermekei között, akik ki mertek törni a családi kötöttségek szorításából, és inkább ízlésüknek, hajlamaiknak megfelelő, sokszor élményekben, kalandokban gazdag életet választották. Róluk szól ez a könyv.

Dániel Anna - Erzsébet ​királyné
A ​bajorországi Possenhofenben, szinte polgári körülmények között, ceremóniátlan, természetközeli környezetben nevelkedik a bakfiskorú Sissi. Senki sem szánja uralkodónak. Amikor Zsófia főhercegasszony menyjelöltválasztás a Habsburg-családnak erre az ágára esik, akkor sem Erzsébet, hanem a nővére, Helén a császárnak kiszemelt menyasszony. A közismert történetet, hogyan szeret belé első látásra az ifjú Ferenc József gyönyörű unokahúgába, Dániel Anna színesen és élvezettel meséli. A századunk 30-as éveiben megjelent nagy sikerű, több kiadásért megért életregény romantikakedvelő fiataloknak és idősebbeknek egyaránt ajánlható, vonzó olvasmány. Az új kiadás aktualitása: éppen száz éve, 1898-ban vetett véget a gyilkos merénylet Erzsébet királyné életének.

Sztáray Irma - Erzsébet ​királyné kíséretében
"Szerény ​följegyzés" - így nevezte Sztáray Irma az Erzsébet királyné nyomában című 1909-ben megjelent visszaemlékezését. A grófnő életének legnehezebb óráiban, a Felséges Asszony meggyilkolásakor tett fogadalmat: megírja mi és hogyan történt 1898. szeptember 10-én Genfben. Száz esztendeje oltotta ki egy anarchista a magyarok királynéjának, Erzsébetnek az életét. Az évforduló és a magyarok Sissi iránti rajongása indolkolja a feljegyzések ismételt kiadását. A szerző, Sztáray Irma grófnő az udvarhölgy csodálatával és odaadásával, mégis pontosan idézi fel azt az ötévnyi szolgálatot, amelyet az érdekes, művelt, boldogtalan és irigyelt asszony mellett töltött. Elfogulatlansággal lehet illetni a szerzőt, visszaemlékezése mégis az egyetlen hiteles forrás, amely megörökíti a tragikus pillanatokat. "E pillanatban jóval előttünk meglátok egy embert, aki mintha kergetődznék, egy útszéli fa mögül kiugrik és a legközelebbi másikhoz rohan, innen átcsap a tó melletti vasrácshoz, majd újra egy fához, s ekként a gyalogjárón keresztül-kasul cikázva felénk közeledik. Hát még ez is tartóztat! gondoltam, önkéntelen követve őt a tekintetemmel, mikor ez újból a vasrácsot ért s onnan elugorva rézsút felénk iramlik. Önkéntelen tettem egy lépést előre s így fedtem előtte a királynét, de ez most úgy tesz, mint ki nagyot botlik, előrelódul és ugyanakkor öklével a királynéhoz sújt. Mintha villám sújtotta volna, hangtalanul hanyatlott hátra a királyné, és én lelkemet vesztve egyetlen kétségbeesett kiáltással hajoltam fölébe."

R%c3%a1k%c3%b3czi_j%c3%b6n
Rákóczi ​jön Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Rákóczi ​jön
"Minket ​nem szeretnek, de a miénkből egyet-mást mindenkor szerettek a Habsburgok. Főképp két, nálunk termett dolgot: a forradalmakat és a tokaji bort. Az egyik a konyhára hozott jó sokat, a másik a pincére vetett pompát." (Mikszáth Kálmán) A kötetben többek között Bánffy Miklós, Eötvös Károly, Féja Géza, Herczeg Ferenc, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Mészöly Miklós, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, történetei, elbeszélései olvashatók Rákócziról, a korról és a szabadságharcról.

Sigrid-Maria Grössing - A ​Habsburgok szerelmi krónikája
Kit ​ne érdekelnének híres emberek, művészek, uralkodók szerelmei, titkos vagy éppenséggel házassággal szentesített kapcsolatai? A téma örökzöld, hát még ha Európa egyik legnagyobb uralkodóházának, a ma is számtalan leszármazottal büszkélkedő Habsburg-oknak a szerelmeit dolgozza fel valamely vállalkozó szellemű történész. Mert bizony rengeteg anyagot kell átnéznie, hiszen a Habsburg-házat gyakorta kereste fel Ámor, hogy pajkos nyilával megsebezze az istenként tisztelt, ám mégis húsból-vérből való esedő uralkodókat, főhercegeket, hercegeket. Vad szerelmi szenvedélyek dúltak már a középkortól kezdve ebben a családban, Szép Fülöp és a szenvedélyes Őrült Johanna gyermekei minden bizonnyal egy pusztító szerelem gyümölcsei, s Ferenc József, a kötelességtudó hivatalnok-császár sem becsülte alább a női nemet (noha mindvégig imádta az ő gyönyörű Sissijét), mint csapodár fia, szinésznőcskék, táncosnőcskék kedvence, Rudolf trónörökös. Szórakoztató, ugyanakkor igényes olvasmány is a Salzburgban elő történész-író könyve, ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a történelem, mert hiszen a Habsburgok szerelmeinek krónikája történelmünk krónikája is.

Gerő András - Ferenc ​József, a magyarok királya
Ha ​az olvasó Ferenc József romantikus életregényére kiváncsi, akkor csalódni fog. Csalódásának két oka lesz: Ferenc József élete nem romantikus, és ez a könyv nem a király életregénye. Másról szól: arról, hogy miként alakult a magyarság és Ferenc József viszonya, miért lett a kapcsolat olyan, amilyen. Mindez persze Ferenc József életének, de még inkább nemzeti történelmünknek is része. Ennyiben tehát a könyv életrajz. Ennyiben tehát a könyv magyar történelem. De hát hogy is lehetne másként? Hiszen Ferenc József és a magyarság sorsa több mint hatvan éven át összekapcsolódott. A kapcsolat nem szerelmi házasságnak indult, de 1867-ben törvényes viszony lett belőle. Elválni viszont nem lehetett.

Maria Sigrid Grössing - Sigrid-Maria Grössing - Rudolf ​trónörökös
Erzsébet ​királyné és Ferenc József egyetlen fia Rudolf trónörökös volt, akinek titokzatos és váratlan halála mélyen megrázta az uralkodópárt és az egész országot is. A személyes tragédián túl ennek a szomorú eseménynek következtében az utódlás kérdése is problematikussá vált. Rudolf személyisége, viselkedése már életében is sok mendemondára adott okot.

Brigitte Hamann - Erzsébet ​királyné
"A ​császárné a legszebb asszony a világon" - írja gyámfia lelkes szavai alapján Széchenyi a naplójába, egy másik helyen pedig asszonyi angyalnak nevezi, aki a magyarság érdekeiért még felséges férjével is hajlandó szembeszállni. Ez a két dolog, a csodálatos szépség és az őszinte magyarbarátság magyarázza, miért volt I. Ferenc József szomorú sorsú feleségének mindig is kultusza Magyarországon. Brigitte Hamann, a jeles osztrák történész nem mindennapi feladatra vállalkozott, amikor e legendák övezte királyné életsorsának hiteles bemutatását tűzte ki céljául. Hamann nem idealizálja hősnőjét, nem csak az elragadtatás szavait ismeri, nem próbálja meg leplezni Erzsébet nehezen kezelhető tulajdonságait sem. Könyvéből megismerhetjük ezt az egész életében szabadságvágytól fűtött, az udvari etikett börtönében inkább csak vergődő asszonyt, hatalmas képzeletvilágáról árulkodó költészetét, tudásszomját, s egyszersmind képet kapunk a XIX. század második felének társasági (és társadalmi) életéről, szépségápolási és gyermeknevelési praktikáiról, politikai mozgalmairól, a Monarchia boldog békeéveiről, valamint Erzsébetnek a magyar kiegyezésben játszott valóban jelentős szerepéről. A kötet érdekes portrét rajzol egy nem mindennapi egyéniségről a gondtalan bajorországi gyermekkortól a fényes bécsi napokon, a budai koronázás pompáján és a királyné nyugtalan világkóborlásain át egészen meggyilkolásáig.

Sigrid-Maria Grössing - Sisi, ​a modern nő
Erzsébet ​királyné gyönyörű és elegáns nő volt, férje, Ferenc József császár élete végéig istenítette és szerette. Sisi nem a 19. század végének volt a jellegzetes nőtípusa, hanem már a 20. századi modern asszony életvitelét, gondolkodásmódját testesítette meg. Ezért sem találta helyét a konzervatív bécsi császári udvarban, s bolyongott magányosan egyik országból a másikba udvarhölgye kíséretében. Sisi fontosnak tartotta a sportolást, rendszeresen diétázott, hogy megőrizze karcsúságát, liberális újságírókkal barátkozott, szerette H. Heine költészetét, s maga is sok verset írt a nagy német költő stílusában. A szerző erős pszichológiai beleéléssel mutatja be ennek a tragikus sorsú királynénak a személyiségét, akinek öntudatos egyéniségével korának társadalma nem tudott mit kezdeni.

Chris Stadtlaender - Sisi ​császárné titkos szépségreceptjei
"Minden ​idők leggyönyörűbb császárnéja" nemcsak kivételes szépségnek született, de csodálatos haját, bőrét, karcsúságát, testének rugalmasságát olyan életmóddal őrízte meg, amely udvari körökben különösnek, sőt különcködőnek tűnt. E könyv szerzője viszont másképp látja: a jó levegő és a mozgás szeretetével, természetes anyagokból összeállított diétáival és kozmetikumaival Sisi megelőzte korát. Ezért gyűjtötte össze a császárné udvarhölgyeinek, kísérőinek, fodrászának, szakácsának személyes visszaemlékezéseit, ezért kutatott az udvari levéltár iratai közt receptek után, amelyekből 250 szépségápoló szer - krémek, púderek, pakolások, hajápolók, szappanok, diétás készítmények - pontos leírását adja meg. A szépség titkai nem kifürkészhetetlenek - érdemes újra és újra megpróbálni: talán éppen itt, Sisi titkos szépségreceptjei közt találunk rá a megfejtésre.

Hubert Pointinger - Ferenc ​József titkos szerelme
Ferenc ​Józsefnek sok szeretője volt, akiket jól ismerünk. A történeti kutatás számára azonban a császár kapcsolata Theresia Pointingerrel, a sóhercegnővel újdonságként hatott, pedig az asszony hét gyermeke közül kettőnek Ferenc József volt az apja. A szerző – szintén Pointinger – ükanyja sok éven át tartó titkos szerelmi viszonyát meséli el családi fotókkal és korabeli naplórészletekkel.

Claude Anet - Mayerling
Ugyan ​mi köze lehetne Ferenc József császár egyszülött fiának, az Osztrák-Magyar Monarchia koronahercegének egy olyan leányhoz, akinek - bár a bécsi arisztokrácia köreihez tartozik - nemesi rangja nem elég magas ahhoz, hogy a Hofburgban fogadják? Mégis: Mary és Rudolf szenvedélyesen egymásba szerettek. Mary csak 16 éves volt, szinte gyereklány. Titokban tartott szerelmük tragédiába torkollott az 1889. január 29-én, a mayerlingi vadászkastélyban eldördülő lövésekkel. Az író a maga lendületes tehetségével rekonstruálta Mary Vetsera rövid ideig tartó szerelmi idilljét, mely egyben az osztrák uralkodóház történelmének egy lapja is. Claude Anet a múlt század első felének népszerű regényírója volt, számos műve magyarul is megjelent. Érdekes, hogy ezt a regényét eddig nem fordították le, holott több film is készült belőle: először 1936-ban Danielle Darieux-vel és Charles Boyer-vel, később Audrey Hepburnnel és Mel Ferrerrel, legutóbb pedig Catherine Deneuve és Omar Shariff főszereplésével.

Ifj. Barta János - Mária ​Terézia
Hogyan ​biztosította III. Károly királyunk a trónt leánya, Mária Terézia számára? Miképpen nyerte meg az ifjú uralkodónő a magyarság rokonszenvét? Milyen háborúkban védte meg trónját maga és a családja számára? Milyen volt egyénisége és családi élete? Milyen reformokat hajtott végre birodalmában? Milyen körülmények között vette át halálakor fia, II. József az uralmat? E kérdésekre válaszol ifj. Barta János egyetemi docens e könyvében a rendkívül gazdag forrásanyag alapján. Elemzései árnyaltak és olvasmányosak. A mű mondanivalóját gondosan megválogatott képanyag egészíti ki.

Jean Sévillia - Zita, ​a bátor császárné
1989. ​április elsején Bécsben a Habsburg-ház uralkodói megillető szertartás és a sajtó hatalmas érdeklődése kíséri végső nyugvóhelyére Ausztria utolsó császárnéját, Magyarország és Csehország királynéját, a 97 éves korában elhunyt Zitát, aki a maga személyében jelképezte az Osztrák-Magyar Monarchia alkonyát, a XX. század politikai-társadalmi földindulásait, a Habsburgok viharosan mozgalmas történetét, példás bátorsággal, méltósággal és hittel viselve boldog ifjúsága után a megpróbáltatásokat, amelyeket rámért az élt. Bourbon-Pármai Zita, Ferenc József dédunokaöccsének, Károly főhercegnek a felesége 1916-ban, az első világháború kellős közepén lesz császárné. Eddig félreismert eseményekkel találkozhat az olvasó, aki végigkíséri Zitát az élet útján: I. Károly kétéves, 1916-tól 1918-ig tartó uralkodásával, mikor a fiatal császár és király kétségbeesett elszántsággal próbálta kivezetni országát az első világháborúból, az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as összeomlásával, a dinasztia száműzetésével, az 1921-es kettős restaurációs kísérlettel és következményével, a madeirai számkivetéssel, ahol a császárt idő előtt, 1922-ben ragadja el a halál. A harmincévesen özvegyen maradt Zita gyermekei nevelésének szenteli életét, mindenekelőtt elsőszülöttjét, Ottót készítve fel a Habsburgh-ház fejének szerepére. 1930-tól a Habsburgok adtak lendületet az osztrákok küzdelmének a hitlerizmus fenyegetése ellen, az Anschluss után támogatták az antifasiszta ellenállását. A császári család, amely 1940-ben az Egyesült Államokba menekült, megpróbálta elérni, hogy a háború után a szövetségesek állítsák helyre a független Ausztriát, és ne dobják oda Magyarországot Sztálinnak. Zita 1953-ban tért vissza az óvilágba. Szerényen, visszahúzódva élt, mindvégig hűségesen az elvhez, amelyet megtestesített. 1982-ben, hatvanhárom évi száműzetés után diadallal tért haza Ausztriába. Jean Sévillia, a Figaro Magazine helyettes főszerkesztője gondos adatgyűjtés után érdekfeszítő, élvezetes és sok tekintetben megdöbbentő olvasmányt kínál az utolsó Habsburg császárné és magyar királyné élettörténetével.

Niederhauser Emil - Merénylet ​Erzsébet királyné ellen
A ​Labirintus sorozat a magyar történelemnek a közvélemény előtt nem eléggé tisztázott, tényszerűen kevéssé ismert, s így rejtélyesnek tűnő eseményeit kívánja megismertetni népszerű, olvasmányos formában, de mindig a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva. Történelmi "krimik", különös bűnperek, vitatott öngyilkosságok, titokzatos gyilkosságok, összeesküvések és merényletek a témái az olcsó, illusztrált köteteknek. A sorozat darabjai egyszerre kívánnak szórakoztatni, és - mivel mindig olyan történeteket dolgoznak fel, melyek valamilyen okból a korra különösen jellemzőek - az adott időszakról, annak legérdekesebb problémáiról átfogó, érzékletes képet adni. Niederhauser Emil a sorozat egyik kezdő köteteként írta meg Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége ellen 1898-ban elkövetett merénylet drámáját és annak hátterét. A gyilkosság abban a Genfben történt, amely a múlt század végén a nemzetközi anarchizmus központja volt, s így az események leírása kapcsán betekintést nyerhetünk a korabeli anarchista mozgalmak működésébe is.

Marieluise von Ingenheim - Sissy ​fia, a trónörökös
A ​Sissy-sorozat népszerű írónője ezúttal a tragikus sorsú Rudolf főherceg életútját követi végig. A császári ház büszkesége a jóeszű, jóképű Rudolf anyja csapongó fantáziáját és szabadságszeretetét örökölte. Hiába a katonai nevelés, hiába az apai szó: Rudolf a saját útját akarja járni. Börtönnek érzi az udvart, az asszonyi karokban keres feloldódást. Házasságának egy felelőtlen kaland vet véget, az udvari titkosrendőrség minden lépését figyeli. Szeretője Mitzi Caspar színésznő nem tudja megóvni a reá leselkedő veszedelmektől. A legnehezebb órákban feltűnik a gyönyörű Mary Vetsera, s elindulnak a mayerlingi vadászkastély felé...

Marieluise von Ingenheim - Egy ​kislányból császárné lesz
Sissy ​- a magyarok későbbi védangyala -, a vadóc bajor herceglány gyűlöli a kötöttségeket, kóborol, álmodozik, remekül érzi magát liberális felfogású apja társaságában. Nem is volna ez olyan nagy baj, ha az ifjú Ferenc József császár nem szeretne fülig bele első látásra, és nem akarná feleségül venni. Sissy életének első szakaszát meséli el az osztrák írónő. Fény és árnyék, lelkesültség és csüggedés, mulatságos és szomorú fordulatok jellemzik Erzsébet életének ezt az időszakát. A fény Ferenc József rajongó szerelme, az árnyék Zsófia anyacsászárnő féltékenysége, az ókonzervatív bécsi udvar intrikái.

Földi Pál - Mária ​Terézia magyar tábornagya
A ​nagy magyar hadvezérek sorozatában a szerző ebben a művében gróf Futaki Hadik András tábornagy életét és katonai karrierjét tárja elénk. A hosszú életű és sikeres hadvezérről nem sok mű szól, pedig ő az a vakmerő lovastiszt, aki példátlan módon, egy nagyszerű huszárcsínnyel megsarcolta Nagy Frigyes féltve őrzött fővárosát, Berlint. Ő az a magyar hadvezér, aki Mária Terézia és II. József idején nem csak a legmagasabb katonai rangra, de beosztásba - az Udvari Haditanács elnöki székébe - is emelkedett. Nyolcvan évet élt, ebből ötvennyolcat töltött egyenruhában. A budai várbeli lovas szobra az ország egyik legszebb katona emlékműve, de félő, hogy sokan nem tudják, kit és mit jelképez. Ez a munka ezt a hiányt is igyekszik pótolni, miközben a háttérben ott kavarognak az örökösödési háborúban vajúdó Európa nagy történelmi eseményei, benne olyan kiemelkedő politikusokkal és hadvezérekkel, mint Nagy Frigyes, II. Katalin cárnő és Szász Móric, továbbá a magyarság sorsával összefonódott Habsburg-Lotharingiai ház koronás figurái, akik nagyon is esendő emberi mivoltukban állnak elénk. Ezen utóbbiak használták fel ingatag trónjuk megmentésére Hadik tehetségét, a magyarság életét és vérét.

Barta János - A ​kétfejű sas hatalmában
Magyarországnak ​1711-1815 között öt uralkodója volt. Habsburg-leszármazottak valamennyien, de mégsem mind Habsburgok. A nagy múltú dinasztia férfiágon 1740-ben kihalt. A bécsi politikának azonban a birodalom valamennyi országában és tartományában sikerült elfogadtatni a nőági örökösödést. A Habsburgok után így a Habsburg-Lotaringiaiak következtek. Öt uralkodó, öt eltérő jellem: a méltóságteljes, de alattvalói érdekei iránt közömbös III. Károlytól a lelkiismeretes, de mindenbe beavatkozó Mária Terézián, az önfeláldozó II. Józsefen és a korán elhalt II. Lipóton keresztül a rosszindulatú, gyanakvó Ferencig. Ha úgy látszott, hogy valamelyiküknek sikerült lecsendesítenie a magyar alattvalók elégedetlenségét, utódjának új nehézségekkel kellett szembenéznie. Pedig ez a több mint száz év az ország egyesítésének, benépesítésének, gazdasági helyreállításának, a hazai tudomány és a barokk művészet felvirágzásának, a hazai tudomány és a barokk művészet felvirágzásának időszaka is. Vajon összeegyeztethető-e egymással a habsburg kétfejű sashatalma és a haza gyarapodása? Mivel tudott e felvirágzáshoz hozzájárulni a lakosság? Hogyan éltek urak, polgárok és parasztok? Milyen tájat, épületeket, bútorokat láttak maguk körül? Hogyan éltek, milyen eszmékért lelkesedtek a köznemesi kúriák, a főnemesi kastélyok és a parasztházak lakói? Ezt az ellentmondásos korszakot mutatja be a sorozat ötödik kötete.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

John Biggins - A ​Monarchia tengerésze
„Retro ​techno-kalandregény (…) kiváló katonai fikció irodalmi stílusban” – írta John Biggins művéről a tekintélyes Publishers Weekly. John Biggins, az Essexben élő angol író 1987-ben fotókat talált a Császári és Királyi Osztrák–Magyar Haditengerészetről. Ez adta az ihletet, hogy megírja négy kötetből álló Otto Prohaska kultuszregény sorozatát. A sorozat első darabja friss, élettől duzzadó, ezerszínű képet fest a végnapjait élő Duális Monarchiáról: a saját tehetetlenségétől gúzsba kötött államgépezetről, az ország és a hadsereg gőgös, ostoba vezetőiről, a nevetségesen jelentéktelen ügyeken is vérre menően torzsalkodó nemzetiségekről, a kisstílű mindennapi életről. Mindez az első világháború széles vászna előtt zajlik, és az író olyan ügyesen szövi a mesét, hogy soha nem tudhatjuk: hol végződik a történelem, és hol kezdődik a regény. Otto Prohaska cseh származású tengerész a szárazföld belsejéből, Morvaországból. Történetünk idején a cs. és kir. Osztrák-Magyar Haditengerészet sorhajóhadnagya, tengeralattjáró parancsnoka, a legmagasabb katonai kitüntetés birtokosa. A dalmát partokat védi az Adrián a franciák és olaszok ellen számtalan nemzetiségből verbuválódott lelkes legénységével, lélekvesztőnek is alig nevezhető kis torpedónaszádjaival. Szemünk előtt folynak a világháború eseményei, részt veszünk tengeralattjáró csatákban, harci sikerekben és kudarcokban, és tanúi vagyunk a tengerészek mindennapjainak. A könyvnek számtalan magyar vonatkozása is van. Ezekkel elsősorban báró Mészáros Béla fregatthadnagy, Prohaska parancsnok másodtisztje személyén keresztül ismerkedhetünk meg. Az író meggyőző történelem- és helyismerete, csupasz realizmusa, helyenként maróan gúnyos, helyenként kedvesen elnéző, Rejtő Jenő-s humora élvezetes olvasmánnyá teszik a regényt.

Brigitte Hamann - Rudolf
"Bizonyos, ​hogy mindaz, amit Hermann Broch jellemzőnek tart az Osztrák-Magyar Monarchiára a XIX. század végén, hozzátartozik ehhez az életrajzhoz, és különösen ehhez: a frivolság, az élvezetek hajszolása, miközben a világot a hanyatlás hangulata tölti el, a kísérteties "operett bölcsesség" és a heurigerek melankóliája. Bécs "vidám apokalipszise" szinte Rudolf trónörökös körül kristályosodott ki, pedig a gazdag botránykrónikák az ifjú Habsburg életének csupán jelentéktelen részét teszik ki. A történészeknek nemigen vethetjük a szemére, hogy Rudolf trónörökösről a történelem azt tartotta érdemesnek feljegyezni: szoknyavadász volt (ami igaz), antiklerikális szabadgondolkodó (ez is igaz), és politikai szempontból bolond (ami egyáltalán nem igaz)" - írja Brigitte Hamann könyve előszavában. A szerző jól ismert hazánkban, ő írta a néhány éve megjelent nagy sikerű életrajzot Erzsébet királynéról is. Rudolf trónörökösről szóló könyve - mely előbb készült el, mint az Erzsébet-életrajz - már büszkélkedhet mindazokkal az erényekkel, amelyek Hamann későbbi munkásságára is jellemzők: rendkívül könnyed, élvezetes stílus, a hatalmas anyag fölényes, magabiztos kezelése és nem utolsósorban témájának az előzőekhez képest egészen egyéni, eredeti megközelítése. Így nem törekszik arra, hogy mindenáron megfejtse a mayerlingi titkot és megválaszolja a megválaszolhatatlant: öngyilkos lett-e Rudolf vagy gyilkosság áldozata. Elfogadja azt a sajnálatos tényt, hogy a "dicstelen mayerlingi vég majdnem végérvényesen tönkretette még a reményét is annak, hogy Rudolfot a történelem igazságosan ítélje meg." A véget illetően marad tehát a nagy kérdőjel, de Rudolf nem mindennapi életét, jellemét, a császári és királyi család konfliktusait és ritka örömeit e monográfia alapján mégis megismerhetjük közelebbről.

Molitor Ferenc - II. ​József, a császári Don Quijote
"Bécs, ​július, turistaszezon. A Kapucinus Kriptába, a Habsburg uralkodók temetkezési helyére vezető lépcsőkön minden nemzetbeli kíváncsiak ereszkednek lefelé. Köztük magyarok is... Hatalmas, díszes, közös kőládában - előtte maga a pápa imádkozott 1783 húsvétján - Mária Terézia és férje, Ferenc császár. A fejedelmi galambpár... Angyal tart koszorút föléjük, másik kezében harsona. Majd az utolsó ítéletkor... Hideg, kőbe merevült pompa, hivalkodás mindenütt. Kissé külön síma, sötét fémszarkofág. Semmi dísz. Egyszerű szavak. Josephus II. Római császár, Ferenc és Mária Terézia fia és utóda. Született:... Meghalt:... Milyen más, mint a többi. Más sírban más kell, hogy legyen a holt is, aki egyszerűnek parancsolta végső nyughelyét. Más, nagyon más. Milyen? Ezt a halottat jobban kellene ismernünk. Ezt az uralkodót. Meg kellene ismernünk ezt az embert. Ennek a megismerési kísérletnek szülötte ez a könyv." Száz év múltán az első magyar nyelvű életrajz II. Józsefről.

Jászi Oszkár - A ​Habsburg-monarchia felbomlása
Üdvözöljük ​a jelentős alkalmat, hogy ez a világszerte elismert, ma is használt könyv több mint fél évszázaddal a megjelenése és huszonöt évvel a szerző halála után hazatért. Úgy véljük, itthon is fontos művelődési szerepet tölt be: kézikönyv, oktatási olvasmány, alapozó ismeretek forrása, gondolatok nevelője lesz. "Semmi személyes érdek nem köt már a Dunatájhoz, csak eszményeim" - írta Jászi 1929 tavaszán. "Jelenleg nem létezik számomra külön, elszigetelt magyar probléma, s bár lojalitásom a maga népe iránt töretlen maradt, ugyanolyan együttérzéssel fordulok a Duna-medence összes szenvedő népe felé." A saját nemzet iránti töretlen hűség és egy átfogóbb regionális közösségtudat, a dunatáji hazafiság összeegyeztetése: ez Jászi legmagasabb rendű szellemi és morális teljesítménye, munkásságának legbecsesebb eszmei öröksége.

Gróf Egon Corti Cäsar - Erzsébet
\"...Az ​itt következő munkában azon voltam, hogy kizárólag hiteles, mindeddig közzé nem tett anyag alapján képet adjak egy asszonyról, akiről egyik udvarhölgye, Fürstenberg grófnő, egy ízben a következőket mondotta: \"Hogy milyen volt a valóságban, hogy mi volt rajta olyan vonzó és elbűvölő, ezt sem véső, sem ecset nem képes visszaidézni.\" (...)\"

Bart István - A ​boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös
A ​kétségtelen tény ennyi: 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastély egyik hálószobájában meghalt Rudolf, I. Ferenc József trónjának várományosa és Vetsera Mária bárónő. A királyfi haláláról szóló első hivatalos verzió szívszélhűdésről szólt, a másnap kiadott beismerte, Rudolf pillanatnyi elmezavarában öngyilkosságot követett el; Vetsera baroneszről nem szólt a kommüniké - és míg a Habsburg-birodalom állt, hivatalos hely nem ejtette ki, nem írta le a nevét. Feltehetően kettős öngyilkosság történt, a szobában azonban csak egy golyót találtak. Mi történt valójában? Igaz lenne, hogy Rudolfot körmönfont módon behálózták, de aki állítólag hálóba csalta, meghalt végül, s feltehetően szerelmese kezétől. (De miért járt a halál éjszakáján katonaorvos-nőgyógyász - kissé különös ez együtt - a vadászlakban?) Kezdettől fogva a tragédia, a halál előérzete lebeg a szerelmesek felett, egyiknek sem frivol kaland, kellemes viszony ez a kapcsolat. De mi idézi a légyottok színhelyeire a tragédiát? Rudolf politikai csalódása, netán valamilyen, a trónörököst halálba kergető kényszerhelyzet, vagy csak játék a tűzzel? Vagy valóban aprólékosan kitervelték, gondosan megtervezték a közös halált? Esetleg nem is ők, hanem mások? Mária csak eszköz lett volna, hogy az igazi okról elterelje a figyelmet? Mi a magyarázata például annak, hogy a liberális Moritz Szeps oly gondosan színezgette hírlapjában a haladó szellemű trónörökös arcképét, azt engedvén setjeni, hogy Rudolf politikai nézetei nem azonosak az apjáéval, s távolról sem a nagy szövetséges, Vilmos császáréval? Az image olyan jól sikerült, hogy Magyarországon sokáig gyászolták a boldogtalan Rudolf királyfit, az igaz magyar hazafit, aminek persze, mint Bart István mesterien elemzi, egyetlen alapja volt, a történelmi-politikai hamis tudat. Vagy netán mégis lenne igazság a kortársi mendemondában, miszerint nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt? Mi volt abban a vasdobozban, amit a trónörökös Larisch grófnő gondjára bízott, s amit Orth János gróf magával vitt - talán a tenger fenekére -, és amely máig sem került elő? Rengeteg a kérdés, kézzelfogható bizonyíték viszont alig akad; gondos kezek összegyűjtötték és megsemmisítették a legtöbbet. A szerző a lehetséges teljes anyagot összegyűjtve Maigret gondosságával vizsgál meg minden nyomot, követ végig minden szálat, tesz fel és válaszol meg minden kérdést, ebben a történelmi-politikai krimiben, mesterien szerkesztett, szellemesen megírt "esszében". S bár mindvégig a tragikus sorsú szerelmespár alakját állítja reflektorfénybe, lassan a teljes színtér megvilágosodik: az Osztrák-Magyar Monarchia elmaradott társadalmi viszonyaival, kafkai bürokráciájával, a trónörökös minden lépését feljegyző rendőrségével, politikai viszonyaival, diplomáciai kapcsolataival, várható csúfos jövőjével - a múlt század utolsó évtizedeiben, amikor már szövődnek azok a szálak, melyek az első világháborúhoz vezetnek. Ha kalandregény ez a könyv, olyan íve van, mint egy nagyszabású történelmi tanulmánynak, ha történelmi esszé, olyan olvasmányos, izgalmas, lebilincselő, mint egy detektívregény a javából, de az alcíméről se feledkezzünk meg: "szerelmi regény"....

Jadwiga Dackiewicz - A ​Sasfiók
Kék ​szemű, fürtös szőke hajú kisfiú vágyódik a "jó papa" után, akit mások "korzikai szörnyként" emlegetnek, majd hamleti pózokban töprengő ifjú keresi a helyét a világban: osztrák vér-e - vagy netán a dicső Napóleon sokra hivatott fia? A schönbrunni aranykalitkában vergődő ifjú sas - a kettős nevelés és a kényszerű színlelés miatt - sohasem próbálhatja ki a karmait. Melodrámai helyzet, de történelmi súlya nincs. Egy pompában élő fiatal osztrák tiszt alakja mögött földereng a történelmi lényeg. A Metternich kori Európa hatalmi viszonyai, az a hideg célszerűség, ahogyan a népek tavasza előtt néhány reakciós monarchia a karmai között tartja a világot. Államérdek, hideg megfontolás, rettegés az "anarchiától" - amely maga a nép. A szomorújáték apró rezzenései mögött a korszellem és a Habsburg birodalom kórképe a legérdekesebb.

Lissák György - Az ​aranykígyó
A ​mű leginkább történelmi regénynek nevezhető, mely a dokumentumregény, az irodalmi forgatókönyv és az esszé eszközeit is fölmutatja. Hangvétele olykor a riportéhoz közeli, olykor drámaivá forrósul. A szerző a történész alaposságával és a szépíró ihletettségével nyúl Fráfer György ellentmondásos alakjának megformálásához. A tényszerű és egyben szubjektív megvilágítás fényénél reneszánsz hősre ismerünk. Híven idézi a kort műveltség-, ízlés- és diplomáciatörténeti vonatkozásaival együtt. Párbeszédekbe és leírásokba szőtt utalásai, de mértékletes archaizálása is a kép pontosságát szolgálják. A regény Fráter György utolsó napjainak fölidézésével, az 1551. december 13-ától, Luca napjától 17-ig történt eseményekkel kezdődik. A krónika lapjain kibomlik a pályája csúcsára érkező barát történelmet formáló figurája, a diplomata, a pap és katona, aki hetvenévesen kész a pápai méltóság meghódítására, hogy a keresztény Európát a török ellen szervezze. És megelevenedik a kor egyik jellemző politikai gyilkossága: Castaldo és Pallavicini nemcsak a bíborosi jelvényeket viszik el Alvincra, hanem a bérgyilkos tőröket is. A történelemből jól ismert szituáció, a levéllel foglalkozó Fráter György felkoncolása drámaian, emberi, társadalmi és politikai indítékoktól motiváltan jelenik meg. Majd ezután - ahogy a fejezetcím is jelzi -, da capo al fine játszódik le kezdettől a végéig hősünk élete, sorsa. - A mű kettős feladatot teljesít: érdeklődésre számíthat olvasmányosságával, tárgyi gazdagságával mind a 16-18 éves tanulóifjúság, mind a történelmi érdeklődésű felnőtt olvasók körében.

Győrei Zsolt - Schlachtovszky Csaba - Emmuska
- ​De miért nem játszik valami osztrák dalművet is? - Kérje meg! - Én? Á, nem, az olyan... kellemetlen volna. - Miért? Maga a császár. - Az én vagyok. De ezek a magyarok olyan sértődékenyek. Hiányzik nekem, hogy megint elmondják, miért nem Kossuth győzött? - Akkor megkérem én. - Ne tegye! Benne volt a kiegyezés egyik titkos záradékában, hogy a nemzeti hangszereken előadott koncertek műsorába a császári kamara nem avatkozhat bele. Aljas merénylet készül Ferenc József császár ellen! De mi szükség ehhez egy világhírű cimbalomfenoménre? És mi köze mindehhez a Tiszaszalókot rettegésben tartó Prémes Rémnek? Vagy Emmuskának, a Londonba szakadt magyar grófnőnek és karótnyelt angol férjének? Min múlik végül, hogy botrányba fullad-e az Ezredévi Kiállítás Budapesten? S vajon gyorsabb lehet-e egy betyárból omnibuszlovassá vedlett csirkefogó, mint a frissen felavatott millenniumi földalatti? Felülkerekedhet-e az angol virtus a magyar hidegvéren? Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba 1970-ben születtek Budapesten. Hatévesen kerültek egy iskolapadba, s onnantól kezdve máig paródiák, átköltések, gimnáziumi, később pedig színházi darabok, librettók és forgatókönyvek, verses és prózai művek sokaságát írták együtt. Műveikből a József Attila Kör két alkalommal közölt válogatást (Rostáltatás a magtárban, 1998; A passzív apaszív, 2005). Győrei Zsolt manapság a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít a Művészetelméleti Tanszék docenseként, Schlachtovszky Csaba pedig televíziós dramaturgként keresi kenyerét. Mindez azonban nem gátolhatta meg őket abban, hogy évek szorgos munkájával megírják első nagyobb lélegzetű kalandregényüket.

Jean des Cars - Ferenc ​József és Sisi
A ​világtörténelem egyik leghíresebb házaspárjának életét bemutató, gazdagon illusztrált könyv minden korábbinál részletesebben tárja elénk Ferenc József és Sisi szerelmének tragédiákkal és sorsfordító eseményekkel tarkított történetét. Az alapos kutatómunkára alapozott mű szerzője, Jean des Cars jóvoltából megismerhetjük az uralkodópár nyilvános - politikai, diplomáciai és reprezentációs - tevékenységének mozgatórugóit, de emellett bepillantást nyerünk a koronás fők magánéletébe is, és láthatjuk, hogy az bizonyos esetekben miképpen hatott a világpolitikára.

R. Kelényi Angelika - Átkozottak
"Elképesztően ​fordulatos, egyedi és meghökkentő." - Soós Tibor író, történész Az átok megtalál... Átskovács Krisztina történész évek óta kutatja a Habsburgok történetét. Különösen érdekli Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő kapcsolata és haláluk körülményei. Egy nap rejtélyesen eltűnnek a temetőből a baronesz maradványai, majd meglepő körülmények között kerülnek elő, ezért Krisztina Bécsbe utazik, hogy egy osztrák nyomozóval a végére járjon a bizarr esetnek. Ha sejtette volna, milyen veszély leselkedik rá, biztos, hogy kétszer is meggondolja, nekivágjon-e ennek a félelmetes kalandnak. Átok ül a Habsburg családon. Egy átok, mellyel Batthyány gróf özvegye sújtotta a császárt és minden leszármazottját. A nép még 1867-ben is erről beszél. Azt suttogják, tizenhárom erőszakos halálnak kell történnie a Habsburg családban ahhoz, hogy megtörjön a rontás. Ahogy telnek az évek, az átok beteljesedni látszik... Erzsébet királyné félelme nem alaptalan. Egy titkos szervezet, mely nem nézi jó szemmel a kiegyezést, azon munkálkodik, hogy segítsen a sorsnak... A szálak végül összeérnek. Krisztina kezében futnak össze, de vajon túléli a múlt és a jelen hátborzongató összefonódását? Létezik síron túli szerelem? R. Kelényi Angelika titokzatos, kiszámíthatatlan regénye két idősíkon fut, napjainkban és az 1800-as években. Ahogy azt az írótól megszokhattuk, az izgalmas, fordulatos krimi cselekménye a fantázia szüleménye, ugyanakkor a kor szellemét és eseményeit valósághűen ábrázolja.

Kollekciók