Ajax-loader

'politikatudomány' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csizmadia Ervin - A ​Medgyessy-talány
A ​kormányfő bukásának, illetve megbuktatásának rendkívül széles skálájú okozati összefüggéseit Csizmadia Ervin jól érhető rendszerbe foglalva, magyar és nemzetközi környezetbe ágyazva elemzi. A neves szerző a baloldal előtt álló új és nehéz kihívásokat, valamint a kormányzás tapasztalatait, tanúságait nemcsak átfogóan értelmezi, de külön kötetben egy exkluzív maratoni interjú keretében a volt kormányfő véleményét, interpretációját is közli a magyar demokrácia egyik legizgalmasabb időszakáról. "Elképzeltek maguknak egy miniszterelnököt" Csizmadia Ervin interjúja Medgyessy Péterrel: Medgyessy Péter: A szegény, derék baloldali-liberális magyar értelmiség megrekedt a nyolcvanas évek reformretorikájánál. Nekik ugyan borzasztóan nagy szerepük volt a rendszerváltozás egész hátterének megteremtésében, de ezek az emberek mégis megrekedtek a nyolcvanas években. Kötöttek egy megállapodást... Csizmadia Ervin: Ez súlyos megállapítás megint, tudja? Medgyessy Péter: Természetesen. Megint nem fognak szeretni. Kibírom. Az első néhány hónaptól eltekintve nem különösebben kedveltek, mert mindig egy picit kilógtam a sorból, picikét mindig mást gondoltam vagy mást képviseltem. A Medgyessy-talány. A nemzeti középtől (a) végig: Medgyessy Péter - sok tekintetben kamikaze - kormányzása az MSZP történetében először nem elnyomta, hanem lehetővé tette a személyi alternatívakiérlelődését. Természetesen tudom: nagyon sok minden más is szerepet játszott az események folyásában, többek között az az európai trend, amely szép lassan felőrölte az idősebb politikusgeneráció kormányfőit és helyükre fiatalabbakat állított. Medgyessy nyilván nem akart a lengyel Miller és a cseh Spidla sorsára jutni, de ha figyelembe vesszük az orbáni kihívás mértékét, valamint a szocialista párton belüli végső erjedést, azt kell mondjuk: politikai bukása elkerülhetetlen volt. - És az MSZP 2004-ben éppen ezáltal kap lehetőséget arra, hogy méltó és egyenrangú vetélytársa legyen a Fidesznek. Annak a Fidesznek, amelyről sokáig a szocialisták gondolták azt, hogy nem méltó és nem egyenrangú vetélytársa az MSZP-nek. Ennek a politikai bukásnak a legfőbb hozadéka az lehet, ha a baloldalt nem pusztán csak választások nyerésére alkalmas párttá teszi (hiszen arra eddig is alkalmas volt), hanem egy értékelvű politizálás letéteményesévé is. Egy ilyen megújult baloldal lehet a garancia arra, hogy megkezdődhessen az értékek tisztázó vitája. Mindaz, ami az elmúlt másfél évtizedben elmaradt. Ha Medgyessy Péter bukása ebben a tekintetben új korszakot nyit, akkor működése nem volt hiábavaló; ha minden ott folytatódik tovább, ahol augusztusban abbamaradt, akkor a politikai elitnek érdemes tovább tűnődnie: miért is van ez így?

Christoph Reuter - Az ​iszlám állam
Az ​"Iszlám Állam" 2014-es brutális hódító hadjáratát követően immár több mint ötmillió embert és egy Nagy-Britannia nagyságú területet tart ellenőrzése alatt. Christoph Reuter, a Spiegel tudósítója könyvében bemutatja a dzsihádisták felemelkedéséhez vezető precíz tervezőmunkát, és elénk tárja a terror gyökereit a széteső Irakban, a polgárháborús Szíriában és az egész régió szétágazó konfliktusaiban, amelyeket a terror stratégái hatékonyan fordítottak a saját javukra. Az IS, az "Iszlám Állam" jóval több, mint a világ legveszedelmesebb terrorszervezete. Az IS hatalom, amely eddig soha nem látott pontossággal tervezi meg és hajtja végre hadmozdulatait, köt meg és bont fel gátlástalanul szövetségeket, s mindezt a maga szempontjából hibátlan propagandával támasztja alá. A dzsihádisták sokszor hangoztatott elvakult hite csak egy azon eszközök sorában, amelyeket az IS felhasznál hatalmának

Ludassy Mária - A ​toleranciától a szabadságig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alapt
Magyarország ​Alaptörvénye Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Magyarország ​Alaptörvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jimmy Carter - Teljes ​élet
Jimmy ​Carter Nobel-békedíjas politikus, Georgia állam kormányzója, 1977 és 1981 között az Amerikai Egyesült Államok 39., demokrata párti elnöke. Neki köszönhetjük, hogy a magyar koronázási ékszerek 1977-ben visszakerülhettek Magyarországra. Önéletrajzában nyílt őszinteséggel ír a gyermekkoráról, vidéki gyökereiről, a Mély Dél puritán és sokszor rasszista szemléletéről. Apja halála után elhagyta a haditengerészetet, hogy kézbe vegye a családi gazdaság irányítását. Könyvében részletesen mesél a családi kapcsolatairól: felesége, Rosalynn nemcsak a magánéletben, de Carter közéleti tevékenységében is hű társa. Mindketten a mai napig aktív szerepet játszanak a Habitat for Humanity nemzetközi lakásépítő mozgalomban. Carter volt az első, akit becenevén iktattak be a hivatalába. A kisemberek elnökének vallotta magát, sokat foglalkozott az emberi jogokkal, és mindent megtett azért, hogy Amerika erkölcsi súlyát visszaszerezze a vietnami sokk után. A Teljes élet egy rendkívüli ember gazdag és boldog életébe nyújt bepillantást, akinek a sikerek mellett az emberi kudarcokkal és a 20. század súlyos problémáival is meg kellett küzdenie. Az exelnök személyes hangvételű visszatekintését saját festményei és versei teszik különlegessé.

Timothy Snyder - A ​zsarnokságról
A ​huszadik században európai demokratikus rendszerek sora roppant össze és vált fasiszta, náci, illetve kommunista diktatúrává. Ezeket olyan párt vagy vezér irányította, aki azt állította, a népét képviseli, a népe hangján szól, megvédi a népét a világméretű külső fenyegetésekkel szemben, és aki a tények rovására a mítoszokat részesítette előnyben. Európa huszadik századi történelme megmutatja nekünk, hogy társadalmak összeroppanhatnak, demokráciák összeomolhatnak, az etikai tartás megtörhet, és hogy egyszerű emberek hirtelen korábban elképzelhetetlen helyzetben találhatják magukat. A jelenben ráismerhetünk a múltra, és ebből a ráismerésből tanulságokat vonhatunk le. Mi ma semmivel nem vagyunk bölcsebbek azoknál a huszadik századi európaiaknál, akik saját szemükkel látták, a demokráciájuk hogyan engedi át a helyét a totalitarizmusnak. Nekünk az az előnyünk, hogy az ő tapasztalataikból tanulva állhatunk ellent, amikor úgy tűnik, a mi rendszerünket éri ilyen fenyegetés. Most érkezett el erre a megfelelő pillanat. "Úgy vedd a kezedbe ezt a könyvet, mint orvosi leírást egy fertőző betegségről. Olvasd gondosan, és figyeld a tüneteket!" - New York Times

Anna Erelle - A ​dzsihád jegyese
Az ​Iszlám Államot 2014 nyarán kiáltotta ki egy dzsihádista csoport azzal a céllal, hogy a világ összes muszlimja fölött közvetlen politikai és vallási befolyást szerezzen. A magát kalifátusnak tekintő terrorszervezet sem területi, sem ideológiai terjeszkedése során nem válogat az eszközeiben: előszeretettel szervez be soraiba harmadik generációs, európai születésű muzulmánokat köztük egyre több nőt is. Az Anna Erelle álnéven publikáló fiatal francia újságíró könyvében annak próbál utánajárni, hogyan zajlik a toborzás a virtuális térben, vagyis a közösségi portálokon. A dzsihád jegyese több hónapos oknyomozó munkájának feszült és lebilincselő krónikája, amely idő alatt a szerző az Iszlám Állam belső köreihez tartozó egyik terroristavezér jegyeseként egyre közelebbről vehette szemügyre a szervezetet működése közben. A nemzetközi bestseller, amelynek megjelenése óta Anna Erelle állandó rendőri felügyeletet kap, nem csupán izgalmas, valós történet, de annak megértésben is segíti az olvasót, hogy miért olyan vonzók a szélsőséges nézetek sokak számára, és miként csábítja magához, manipulálja és formálja át az Iszlám Állam a sebezhető fiatal nőket.

Szelényi Iván - Új ​osztály, állam, politika
1974-ben ​Konrád György és Szelényi Iván a csobánkai harangozóház rejtekében megírta a szocializmusnak azt a mindmáig legátfogóbb magyar bírálatát, amely empirikus kutatásokból indul ki, és önálló fogalmai és elméleti keretet használ. A mű címe Az értelmiségaz osztályhatalomhoz, s kihívó alaptétele sommásan a következő: Kelet-Európában az értelmiség, nem találván magának tetsző helyet a fejletlen piacgazdaságban és polgári létben, önálló hatalmi törekvésekkel lépett föl, amihez kitűnő fegyverzetet kínált a marxi ideológia és a bolsevik párt. Hatalmi igényét tudásával igazolta, ám nem annyira szakmai, mint teleologikus tudásával, vagyis azzal, hogy ő meg tudja mondani, hogy az "öntudatlan" társadalomnak mik a végső céljai. A szocializmusban azonban az értelmiség uralkodó osztállyá való szerveződése nem valósult meg a maga teljességében, de mint törekvés több hullámban is jelentkezett, s ez kimutatható a társadalom politikai és osztálytagozódásából egyaránt. A tétel kihívására a válaszadást az állambiztonsági szervek kisajátították: a könyvet két szerzőjével együtt kitiltották a magyar szellemi életből. Konrád György író lévén vállalhatta a belső emigrációt, Szelényi Iván azonban, a szociológiai kutatásoktól eltiltván, külföldre kényszerült. Kivándorlása után Szelényi Iván Ausztrália és Amerika legjobb egyetemein tanítva is igyekezett folytatni a magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos kutatásait. Kötetünk az e tárgyú, külhonban, angolul írt tanulmányaiból közöl válogatást, melyben a világszerte ismert szociológus - a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és az irodalomban elhyelezi Az értelmiség útjá-nak tételeit, valamint vázolja város- és faluszociológiai, illetve szociálpolitikai vizsgálódásait, különös tekintettel a Közép-Kelet-Európa gazdasági és politikai fejlődésének lehetséges útjaira, vagy talán éppen harmadik útjára. Szelényi Iván tanulmányaiból nem csupán egy elméletileg kitűnően rendszerezett és tapasztalatilag igazolt, tárgyilagos kommunizmusbírálatot és ahhoz való nyelvet ismerhetünk meg és sajátíthatunk el, nem csupán megfontolandó és gondolatilag rendkívül izgalmas önreflexiókat találhatunk bennük az értelmiség társadalmi státusáról, szerepeiről és netán hatalmi törekvéseiről, hanem törekvéseiről, hanem egy olyan higgadt, következetes írástudói és hajthatatlan emberi magatartás bontakozik ki belőlük, amely Bibó István példájára, üzenetére emlékeztet, és egyetlen szóval jellemezhető: szolgálat.

Kontler László - Az ​állam rejtelmei
A ​törvények betűjének tisztázatlanságát, végrehajtóinak morális tartásával kompenzáló ősi hagyomány országunk egyszerű, férfias, bennszülött szellemének hamisítatlan terméke. Egyetlen darabkáját sem mertem levakarni a tiszteletreméltó rozsdának, mely inkább ékesíti és megőrzi, semmint sorvasztja a fémet... A közélet rejtelmessége abban áll, hogy a kialakult rend alakítóinak akaratától függetlenül éri el a legmagasabb gyakorlati tökély fokát. A gyarló értelem számára a szokás, a láthatatlan kéz (vagyis a szándékolatlan következmények) és Isten útjai egyaránt kifürkészhetetlenek, de a viszonylag legjobb megoldáshoz vezetnek.

Bayer József - A ​politikai gondolkodás története
A ​magyar politológiai felsőoktatás alaptankönyve az európai politikai gondolkodás történetének összefoglalása és értelmezése a kezdetektől a 20. század végéig. Elemzi a nagy elméleti és gondolati rendszereket, az abszolutizmus elméleteit, a 19. században született ideológiákat (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus), részletesen tárgyalja a 20. századi totalitarianizmus változatait, a demokráciákról folytatott vitákat, a posztmodern és az új társadalmi mozgalmakat.

Oriana Fallaci - Az ​értelem ereje
Illiberális. ​Inkorrekt. Igaz. Oriana Fallaci a Harag-trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az Iszlám egyik gyarmata.

Lengyel László - A ​rendszerváltó elit tündöklése és bukása
Az ​ismert közgazdásznak, aki nálunk egy új tudománynak, a politológiának enfant terribel-je, könyvsorozata indul e kötettel. Szerzője azért adta A rendszerváltó elit tündöklése és bukása címet az első könyvnek, mert az e véleménye, hogy a politikai elit életében lezárult egy korszak. Így ír ugyanis: "A rendszerváltó politikai személyiség és az őt szülő vagy általa kialakított politikai szervezet képességei és lehetőségei határára jutott. Nem egyesek teljesítenek alul, hanem valamennyien. A politikai rendszerben a parlamenti pártok, az érdekképviseletek, a nemzeti intézmények megszilárdultak. Szellemi vagy gyakorlati célú tömegmozgalmak nincsenek. Az újító politikai, szociális, közgazdasági eszmék nem mutatkoznak. A társadalomra példaként ható független erkölcsi tekintélyek, de még a médiasztárok is hiányoznak."

009
Államéletrajzok Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - Államéletrajzok
Az ​Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul elõször hozzáférhetõvé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely elôször 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklõdõk számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az elsõ magyar fordítása, a thessaliaiak államáról írott beszédet pedig tudomásom szerint még soha semmilyen nyelvre nem fordították le. A kötet jegyzetanyaga segít az elsõ tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemzõ a görög világra.

Szalai Erzsébet - Ezredváltó ​dilemmák Magyarországon
"Miként ​Szalai Erzsébet előző kötetei, ez is a rendszerváltásnak nevezett, valójában nem pusztán politikai, gazdasági, jogi, legitimációs, hanem történelmi léptékű s magát a történelmet, a modernitás egészét kérdőre vonó változás mélyebb folyamatait gondolja át. Ugyanakkor a globalizáció szóval jelölt, részben hiperracionális, részben sokféleképpen, olykor ésszerűtlenségként is érthető, helyenként homályos folyamatok ismételten tisztázó elemzését olvashatjuk itt, ami azt jelenti: a szerző valójában a társadalom, a civilszféra és az értelmiségi dimenzió mélyfolyamatainak kiváló interpretátora."

Artner Annamária - Marx ​200
Artner ​Annamária nagy szellemi bátorsággal, felkészülten közelít a mai kapitalizmus elemzésének témájához. Nemcsak imponáló történeti és empirikus anyagot felölelő tárgyismerettel rendelkezik korunk transznacionális kapitalizmusáról - benne kitüntetetten a bérmunka világáról -, de a fejletlenebb gazdaságok felzárkózási nehézségeiről is eredeti módon értekezik. Hasonlóképpen bátran leplez le olyan világhírű(vé tett) szerzőt, mint Piketty, aki bár jó gazdaságstatisztikus, mégsem tud különbséget tenni vagyon és tőke között, s aki képes úgy kritizálni a marxi elméletet, hogy azt saját bevallása szerint sem igazán érti. E kis könyv fő erénye mégsem polemikus oldala, hanem az, hogy a szerző nemcsak Marx aktualitását ismeri és érvényesíti, hanem szorgalmas kutatómunkával valóságos folyamatokat tár fel és magyaráz meg olvasóinak: növekedésről, válságról, ciklusokról, a technológiai fejlődés és a bérmunka viszonyáról; vagy napjaink brazil gazdaságáról és társadalmáról mint a függő pályás fejlődés paradigmatikus esetéről. Mégpedig meggyőzően.

Paul Lendvai - Az ​eltékozolt ország
Mi ​is történt 1990 és 2010 között Magyarországon? Hogyan és miért lett ez az ország, amelyre a hetvenes-nyolcvanas években mindenki, mint a kommunista világ úttörő reformerére, a gazdaságátalakítók példaképére és a szabadságjogok oázisára tekintett, Közép-Európa beteg embere? Hogyan és miért lett Magyarország a gazdasági élet válsággóca s egyszersmind egy erős jobboldali radikális párt melegágya? – ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a könyv.

Gordon Thomas - Moszad
A ​Moszadot 1951-ben alapították, hogy elit hírszerző alakulatként támogassa Izraelt egy esetleges háború során. Félelmetes hírű ügynökcsapata felelős a kémtörténelem legkockázatosabb tetteiért, a terrorista-elhárító akciókért és jó néhány hajmeresztő gyilkosságért. A könyvből kiderül, hogyan fosztotta meg a Moszad a CIA-t vezető titkosszolgálati pozíciójától a Vatikánban, leleplezve azokat, akik a II. János Pál pápa ellen 1981 májusában megkísérelt merénylet mögött álltak. Hogyan használta fel a TWA 800-as járatának tragédiáját céljai érdekében, melynek következtében az FBI felbecsülhetetlen erőket mozgósított egy olyan terrorcselekmény bizonyítására, amely sohasem történt meg? Fény derül Jasszer Arafat szárnysegédjének meggyilkolására; valamint a Moszad szerepére Diana hercegnő és Dodi al-Fayed tragikus halálával kapcsolatban. Mit tett a Moszad 2001. szeptember 11-ét követően? Mit derítettek ki az al-Kaida öngyilkos merénylőinek kiképzéséről? A Vatikáni Bankon keresztül valóban támogatta-e a CIA a Szolidaritás szakszervezetet? Mi volt a Moszad szerepe Szaddám Huszein kézre kerítésében?

George Bush - George W. Bush - Utam ​a Fehér Házba
Az ​USA elnöke vall családjáról, neveltetéséről, értékrendjéről, eddigi politikai pályafutásáról és terveiről. A baseballról, az olajiparról és azokról az időkről, amikor a Nemzeti Gárda pilótájaként F-102-es bombázókon repült. A könyv azoknak szól, akik közelebbről szeretnék megismerni az USA 43. elnökét - a politikust és a magánembert egyaránt.

Daniel Domscheit-Berg - WikiLeaks ​- A leleplezés
A ​WikiLeaks nevéhez az utóbbi évtizedek legmegdöbbentőbb botrányai kötődnek. Ezen a weboldalon hozták először nyilvánosságra az iraki civileket és újságírókat meggyilkoló amerikai katonák hírét; az amerikai külügy diplomáciai dokumentumait; a kunduzi, eltérített üzemanyag-szállítók bombázásának valós körülményeit, ami végül Jung védelmi miniszter lemondásához vezetett; a tragédiába torkolló duisburgi Love Parade háttérdokumentumait vagy hogy a fő részvényesei fosztották ki az izlandi Kaupthing bankot, ami végül az ország pénzügyi összeomlását okozta. Olyan titkok leleplezéséért felelősek, melyek az egész világ sorsát megváltoztatták. Óriási jelentősége ellenére ez a vállalkozás is egész kicsiben indult. Julian Assange, az ausztrál hacker 2006-ban kezdte meg a weboldal fejlesztését, amelynek segítségével a nagy port felkavaró, kormányok és vállalatok által gondosan eltitkolt dokumentumok akár a nappalinkban is hozzáférhetővé váltak, ugyanakkor az informátorok kiléte titokban marad. A WikiLeaks hangos botrányokkal övezett sikertörténete számos kérdést vetett fel és hagyott ez idáig megválaszolatlanul. - Kik állnak a szervezet mögött, amely jeges félelemmel tölti el a hatalmat gyakorlók szívét? - Ki az az ember, aki a Pentagont egy 120 fős külön osztály felállítására kényszerítette? - Hogy néz ki a WikiLeaks belső szerkezete, és milyen dokumentumokkal foglalkoznak? - Ki dönt arról, milyen híreket közölnek, és hogyan gondoskodnak a hoaxok kivédéséről? - A titkosszolgálat vádolta meg Julian Assange-t nemi erőszakkal, hogy így állítsák félre? - Mi az igazság az állítólagos belső hatalmi harcokról, amelyekről oly sokat cikkezik mostanában a sajtó? - Hasznos vagy káros a titkos diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozatala? - Milyen személyiségi jogi és elvi kérdéseket vet fel egy ilyen weboldal létezése? - Lehet-e titkok nélkül élni? Vajon biztonságosabbá vagy épp veszélyesebbé teszi a világot a transzparencia? Daniel Domscheit-Berg, aki – Daniel Schmitt álnéven – két és fél éven át Julian Assange legközelebbi munkatársa volt, úgy döntött, most leleplezi a világ legveszélyesebb weboldalának összes titkát! Az 1978-ban született programozó és hacker nyolc évesen kapta meg első számítógépét. Már az előtt is az információszabadság elkötelezett híve és harcosa volt, hogy az oldal szolgálatába állította volna tehetségét. 2007 decemberében ismerkedett meg Julian Assange-dzsal, és együtt kezdtek a WikiLeaks bővítésén dolgozni. 2009 elején otthagyta addigi munkahelyét és Berlinbe költözött, hogy minden idejét és energiáját a projektnek szentelhesse. Ám 2010-ben bekövetkezett egy nem várt fordulat: Daniel Domscheit-Berg kiszállt Assange csapatából. Könyvében pedig mindent elárul, amit csak a WikiLeaksről tudni lehet.

Francis Fukuyama - Amerika ​válaszúton
Ez ​a könyv az al-Kaida 2001. szeptember 11-ei támadása óta folytatott amerikai külpolitikával foglalkozik. Számomra személyes fontosságú ez a téma. Minthogy hosszú ideje neokonzervatívnak tartom magam, úgy gondoltam, azonos világnézetet vallok sok más neokonzervatívval, köztük azon barátaimmal és ismerőseimmel, akik George W. Bush adminisztrációjában teljesítenek szolgálatot. Arra a következtetésre jutottam azonban, hogy a neokonzervativizmus politikai szimbólumként és gondolatkörként egyaránt olyasvalamivé fejlődött, amit nem tudok többé támogatni. Ez a könyv a neokonzervatív örökség megvilágítását kísérli meg. Megpróbálom benne kifejteni, hogy nézetem szerint hol tévesztett utat a Bush-kormányzat, és igyekszem alternatívát körvonalazni az Egyesült Államok számára a világ többi részével fenntartott kapcsolataiban.

Udo Ulfkotte - Megvásárolt ​újságírók
2014 ​szeptemberében jelent meg Udo Ulfkotte a németországi és nemzetközi média visszásságait leleplező dokumentumkötete, Gekaufte Journalisten (Megvásárolt újságírók) címmel. A könyv több mint 2 millió példányban kelt el, és heteken át első helyen állt többek között a Spiegel és az amazon.de bestseller listáján. Udo Ulfkotte 1960-ban született, huszonöt éve foglalkozik újságírással, ebből tizenhetet a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál (FAZ) töltött. Mintegy 3400 cikket írt a vezető német konzervatív napilapnak, amelynek többek között a külpolitikai szerkesztője, illetve haditudósítója is volt. Eredetileg jogot tanult Freiburgban és Londonban, majd később Helmut Kohl kancellársága idején a német kormány politikai tanácsadója volt. Hírszerzési specialista, az Egyesült Államok Marshall-alalpítványának tagja, dolgozott a Konrad Adenauer Alapítvány tervezőbizottságában és a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia szóvívőjeként is.

Covers_237972
elérhető
0

Thoma László - Táncrend
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A-politika-uj-szintere-regiob1
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​politika új színtere a régió
Több ​mint tíz évvel a regionalizálás hivatalos programmá válása óta a régió Magyarországon már politikai színtér lehetne: keretei között közhatalmi döntések születhetnének, és ezeket a döntéseket a régió különböző jellegű legiti­mációval rendelkező szereplői hozhatnák meg. Csakhogy a regionalizáció nálunk nem „szabályos”, átfogó jellegű és széles körű konszenzuson nyugvó alapokra épülő reformok formájában zajlik, hanem a hátsó ajtón lopakodik a közhatalmi szerkezetbe. Miközben a reform végrehajtásának politikai és egyéb korlátai magyarázatot adhatnak erre, számolni kell e módszer minden hátrányával, ellentmondásával is. Kötetünkben nemcsak a jelenlegi helyzetet kívánjuk bemutatni, hanem a regionalizálás jövőjét, esélyeit is. Sokkal tudatosabb és komplexebb regionális szervezetépítésre lenne szükség ahhoz, hogy a régió önálló politikai színtérként funkcionáljon. A helyi szereplők ugyan képesek a körülményekhez alkalmazkodni, a regionális kapillárisokba felszívódni, de élő szövetet a régió csak akkor képezhet, ha felülről és alulról egyaránt támogató mechanizmusok veszik körül. Tudatos, hosszabb távra megtervezett, több szektorra kiterjedő kormányzati reform kidolgozása és végrehajtása nélkül a részben spontán módon, részben esetlegesen fejlődő helyi hálózatokból nem építhető működőképes régió. A regionális reform az alapos előkészítés és a következetes konszenzuskeresés hiánya miatt vallott kudarcot.

Stumpf István - Az ​Országház kapujában
Magyarország ​polgárainak jóléte és a nemzet versenyképessége ma már nagymértékben azon múlik, hogy a kormányzati kapacitásokat milyen minőségűre sikerül felfejleszteni. Mindehhez pedig az egész alkotmányos szerkezetünk mélyreható átalakítására van szükség. Az elmúlt öt esztendőben született tanulmányaim nagyobb része e (szerintem) szükségszerűség okait, indokait, célszerűségét elemzi.

Stumpf István - Szabó Andrea - Baranyai László - L. Simon László - Mocsári József - Végjáték
A ​második Gyurcsány-kormány második éve a koalíció mélyrepülését és felbomlását hozta magával. A szocialisták a kormányalakítás évfordulójára egyedül maradtak: a koalíciós kormányzás hosszú esztendői után 2008 májusától kisebbségi kormánya van az országnak. Míg Gyurcsány Ferenc szocialista pártelnök-kormányfő2007 júniusában egy MSZP-s nagygyűlésen még arról beszélt, hogy a kormány reformlendülete töretlen, szó sem lehet lassításról és visszafordulásról, az ország rossz útra tévedt, ezért szinte mindent át kell alakítani, addig alig egy évvel később a reformok zálogának tekintett kormányfő már úgy látja, hogy a reformoknak nincsen társadalmi támogatottságuk. Ha pedig a társadalom nem tud "felnőni" a reformok politikájához, akkor a politikai túlélés érdekében a reformelkötelezettséggel is szakítani lehet. Vagyis a radikális megszorítások "nem kell félni, nem fog fájni!" forgatókönyve helyett a "bársonyos reformok" terápiáját szükséges alkalmazni. A kormányfő és szűkebb csapata azt feltételezi, hogy a 2004-es miniszterelnök-cserét követő, sikeresnek bizonyult stratégiát - "felejtsük el a reformokat, inkább a kormányzás látszatának fenntartására koncentráljuk!" - a koalíció felbomlása után is eredményesen lehet alkalmazni. Megfeledkeznek viszont arról, hogy azóta számottevően megváltozott a politikai klíma: a kormányfő által okozott morális deficithez egyre növekvő mértékű szociális elégedetlenség társul. Végjáték vette kezdetét.

Lengyel László - Mozgástér ​és kényszerpálya
E ​könyv szerzője olyasmire képes, amire ma csak kevesen: irodalmi élménnyé avatni a politológiát, ami mások tollán könnyen válik üres szócsépléssé, hamar szétpukkanó szellemi röppentyűk eregetésévé. Lengyel László írásainak megérdemelt sikere a magától értetődő természetességgel (s nem utolsó sorban megnyerő stílusban) előadott eredeti gondolatoknak szól melyek mindannyiunkat foglalkoztató problémákat szednek ízekre. Új könyve megint a lényegről beszél: arról a kettősségről, hogy a mai Magyarország egyszerre küzdött ki magának a rendszerváltással a korábbinál nagyobb mozgásteret – egyúttal azonban olyan kényszerpályára is került, melyen minden lépés megtétele keserves küszködésekkel jár. Árnyalt a kép és meghökkentően széles a látómező, melyet Lengyel László munkája elénk tár. "Éppen ideje, hogy kitekintsünk egy-egy négyéves politikai ciklusból és az európai sarok provinciájáról – hosszabb időre és világra. Hová fogunk beilleszkedni, milyen rendszerben, milyen feltételekkel…" Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a lehetséges válaszok lenyűgözően bőséges tárát a Mozgástér és kényszerpálya, a szerző műveit bemutató sorozat második kötete.

Pokol Béla - A ​bírói hatalom
A ​kilencvenes években az egyik sikertémának számított a bírói hatalom expanziója a nyugati országok politológiai és jogelméleti irodalmában. Nálunk lényegében visszhang nélkül maradtak ezek az írások, pedig 1997 végén egy gyökeres változás történt ezen a téren Magyarországon. Az addig az igazságügyi miniszter és a tárca főtisztviselői által "gondozott" bírói szféra helyett egy európai összehasonlításban rendkívül önálló bírói hatalmi ág jött létre. Ez ugyan eddig csak a jogi-szervezeti önállósítást jelentette, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban összefutó önkormányzatot és vele a mindenkori kormányzattól való elszigetelést biztosítva. Ám megvizsgálva az erre az útra sok évvel előttünk lépett olasz, spanyol, portugál és más államok bírói hatalmának szerveződését, illetve az idő előrehaladtával egy önjáró dinamika kibomlását a bírói hatalom fejlődésében, Magyarország mindebből számos tanulságot levonhat. Az elmúlt éveltben - a nyugati szakirodalom írásai mellett - ez az itthoni változás is ösztönzött a bírói hatalom természetének mélyebb megértésére, és több tanulmányban jártam körbe az egyes aspektusokat. A bírói ítélkezés alkotmányjogiasítása volt az egyik első elemzésem témája ennek kapcsán 1999-ben, majd a bírói tárgyalóterembe áttevődött politikai küzdelmek jelenségeit vizsgáltam meg az Egyesült Államok tapasztalatait elemezve, és mivel erre a jelenségre magyar kifejezés még nem volt, perlési politizálás címen tárgyaltam (Polcol 2000, 2002). Ezek után a hatalommegosztás és a bírói hatalom összefüggéseit vizsgáltam, majd a bírói hatalom eltérő szerveződési lehetőségeinek részletesebb feltárására egy összehasonlító kutatást folytattam. A bírói döntési folyamatok tényleges menetét is igyekeztem megérteni - szakirodalmi munkákra támaszkodva -, és ennek érdekében egy empirikus döntéselemzést végeztem a Fővárosi Bíróságon a bíróság elnöke, Gatter László engedélyével, melyért itt is szeretnék köszönetet mondani. A kötetben található elemzések egy része kisebb tanulmányok formájában már megjelent a közelmúltban, míg más része e kötetben először lát napvilágot. Így egybefogva azonban teljesebb megértést tesznek lehetővé az elemzések, hisz mindegyikük csak egy-egy aspektust tudott bemutatni a bírói hatalom szerveződési sajátosságaiból.

Ágh Attila - Magyarország ​az Európai Unióban
Ez ​a könyv az európaizálás folyamatát az új közép-európai EU-tagok nézőpontjából vizsgálja. Az az "európai tükör", amit az EU-ban elénk tartanak, rendszerint csupán az EU nézőpontját képviseli, és nem különösebben jellemzi az empátia, az új tagországok sajátos problémái iránti megértés. Éppen ellenkezőleg, az EU hivatalos dokumentumai többnyire elég egyoldalúan csak azt mutatják be, hogy hol hibáztak az új tagországok, mikor és mennyiben nem teljesítették az elvárásokat. Kétségtelen, hogy ezek a kritikai megjegyzések általában jogosak, de csak ritkán térnek ki annak bemutatására, hogy maga az EU mikor és mennyiben járt el helyesen és gondosan a csatlakozás előkészítésében és később, az új tagállamok integrálásában. A keleti kibővítést tárgyaló szokványos EU-szakirodalom pedig óriási fölényben van az új tagországok EU-szakirodalmával szemben, így a távolságtartó megállapításai örök igazságnak tűnnek, pedig az EU bővítési gyakorlatának jellemzésében gyakran nem felelnek meg a kritikai elemzés követelményeinek.

Pócza Kálmán - Álmaink ​állama
A ​kötet felépítése szerint a mai magyarországi valóságból indul ki, hogy aztán a befejező tanulmányok a politikai filozófia néhány alapvető megfontolásával záruljanak. A első tanulmányban Fricz Tamás arra keresi a választ, hogy az elmúlt több mint három év milyen alapvető változásokat hozott a politika és az államról alkotott felfogás terén, hogy tehát az Orbán-kormány államfelfogása miként befolyásolta mai politikai életünket. A második tanulmányban Csizmadia Ervin a pártok kapcsolati tőkéjének működését, működtetését vizsgálja, tehát olyan hatalmi csomópontok elemzésére vállalkozik, amelyek az államon kívül is léteznek, de ugyanakkor az államot a mögöttük húzódó különböző érdekcsoportok érdekérvényesítési terepéül is használják. Löffler Tibor viszont már az elmúlt tíz évre irányítva a figyelmet, kicsit kiszélesíti az elemzés körét, hiszen azt vizsgálja meg, hogy milyen továbbélő káros hatásai vannak az el-múlt negyven évnek az államról való gondolkodás területén a kommunizmus gyakorlati bukása után. Vasali Zoltán írása az állam és a nemzetközi szervezetek környezetvédelmi szerepvállalásának szükségességét vizsgálja, ami a globalizáció és a nemzetállamok szuverenitásának viszonyában kiemelkedő jelentőséggel bír. A negyedik értekezésben Tóth Gy. László az elkövetkezendő évekről gondolkodván azt veszi számba, hogy vajon a nemzetállamra mint meghatározott érdekekkel rendelkező egyedi cselekvőre milyen sors várhat az európai egységesülési folyamatban. A következő esszében Botos Máté a közpénzek elosztása kapcsán azon elmélkedik, hogy az elkövetkezendő időkben egy erősen centralizált elosztó-kirovó, avagy egy decentralizált, tagolt államra van-e szükségünk. Hörcher Ferenc filozófiai megközelítésből is provokatívnak tűnő állítása után, miszerint az államnak bizonyos értelemben csak virtuális valósága van (hiszen az állam fogalmát mindig mi határozzuk meg), annak jár utána, hogy milyennek is kellene lennie az államról alkotott felfogásunknak. Szintén a politikafilozófia területét érinti a kötet szerkesztőjének írása, melyben korunk egyik legkiemelkedőbb politikafilozófusának, John Rawlsnak az elméletét veszi górcső alá. Utolsóként, de talán a kötet gyöngyszemeként Béndek Péter mélyen-szántó elemzését olvashatjuk, mely a liberalizmus alapjainak megkérdőjelezésével mindenki számára tanulságos, bár korántsem könnyed olvasmányként szolgálhat.

Politikai_kissz%c3%b3t%c3%a1r
Politikai ​kisszótár Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Politikai ​kisszótár
A ​kötetben általános politikai, gazdaságpolitikai, munkásmozgalmi, nemzetközi politikai, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak, kifejezések és elnevezések, valamint fontosabb nemzetközi és hazai politikai események szerepelnek - ezek rövid ismertetését és értelmezését adjuk. A címszavak kiválasztásában nem törekedtünk teljességre. Felhasználva az előző kiadások kapcsán tett javaslatokat is, szándékunk az volt, hogy azokról a fogalmakról, szervezetekről és eseményekről írjunk, amelyekkel szinte naponta találkozunk a sajtóban és a politikai irodalomban.

Török Gábor - A ​lakott sziget
Az ​emberiség egyik legfontosabb és legveszélyesebb találmányával építeni és rombolni is lehet. A politika önmagában, egy lakatlan szigeten vagy élettelen bolygón nem értelmezhető, hiszen csak az emberek kezében válik eszközzé. A résztvevők természetesen változnak, cserélődnek, ezért a politika célja, formája, tartalma és meghatározása is változhat. De mire való igazán ez az eszköz? Mi a politika lényege? Török Gábor politológus hiánypótló, teljes áttekintést nyújtó kötetében nem csupán tudományos megközelítéseket használ, hanem népszerű filmsorozatokon keresztül is bemutatja e szövevényes rendszer játékszabályait. Különösen hasznos útmutató mindazoknak, akik most ismerkednek a politika világával.

Jan-Werner Müller - Mi ​a populizmus
Donald ​Trump, Silvio Berlusconi, Marine Le Pen, Orbán Viktor - a populisták világszerte egyre sikeresebbek. De mi valójában a populizmus? Mi a különbség a baloldali és a jobboldali populizmus között? Vajon a populizmus közelebb hozza a kormányzást a néphez, vagy inkább veszélyt jelent a demokráciára? Egyáltalán, kikből áll "a nép", és kik beszélhetnek a nevében? Ma különösen égetőek ezek a kérdések. Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politológia professzora szerint a populizmus lényege és legnagyobb veszélye, hogy elutasítja a pluralizmust, azaz az értékrendek, nézetek versengő sokféleségét. A populisták úgy vélik, csakis ők képviselik a nép valódi érdekeit. Amikor pedig hatalmat szereznek, olyan tekintélyelvű államot építenek ki, amelyből mindenkit kirekesztenek, akit nem tekintenek a "néphez" tartozónak. A közérthető és provokatív írás történelmi példákon keresztül mutatja be a populizmus jelenségét, feltárja sikerének mélyebb okait, és gyakorlati stratégiát is ajánl arra, hogy a demokrácia hívei mihez is kezdjenek a populistákkal.

Kollekciók