Ajax-loader

'politikatudomány' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bayer József - A ​politikai gondolkodás története
A ​magyar politológiai felsőoktatás alaptankönyve az európai politikai gondolkodás történetének összefoglalása és értelmezése a kezdetektől a 20. század végéig. Elemzi a nagy elméleti és gondolati rendszereket, az abszolutizmus elméleteit, a 19. században született ideológiákat (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus), részletesen tárgyalja a 20. századi totalitarianizmus változatait, a demokráciákról folytatott vitákat, a posztmodern és az új társadalmi mozgalmakat.

Oriana Fallaci - Az ​értelem ereje
Illiberális. ​Inkorrekt. Igaz. Oriana Fallaci a Harag-trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az Iszlám egyik gyarmata.

009
Államéletrajzok Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Államéletrajzok
Az ​Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul elõször hozzáférhetõvé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely elôször 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklõdõk számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az elsõ magyar fordítása, a thessaliaiak államáról írott beszédet pedig tudomásom szerint még soha semmilyen nyelvre nem fordították le. A kötet jegyzetanyaga segít az elsõ tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemzõ a görög világra.

Artner Annamária - Marx ​200
Artner ​Annamária nagy szellemi bátorsággal, felkészülten közelít a mai kapitalizmus elemzésének témájához. Nemcsak imponáló történeti és empirikus anyagot felölelő tárgyismerettel rendelkezik korunk transznacionális kapitalizmusáról - benne kitüntetetten a bérmunka világáról -, de a fejletlenebb gazdaságok felzárkózási nehézségeiről is eredeti módon értekezik. Hasonlóképpen bátran leplez le olyan világhírű(vé tett) szerzőt, mint Piketty, aki bár jó gazdaságstatisztikus, mégsem tud különbséget tenni vagyon és tőke között, s aki képes úgy kritizálni a marxi elméletet, hogy azt saját bevallása szerint sem igazán érti. E kis könyv fő erénye mégsem polemikus oldala, hanem az, hogy a szerző nemcsak Marx aktualitását ismeri és érvényesíti, hanem szorgalmas kutatómunkával valóságos folyamatokat tár fel és magyaráz meg olvasóinak: növekedésről, válságról, ciklusokról, a technológiai fejlődés és a bérmunka viszonyáról; vagy napjaink brazil gazdaságáról és társadalmáról mint a függő pályás fejlődés paradigmatikus esetéről. Mégpedig meggyőzően.

Gordon Thomas - Moszad
A ​Moszadot 1951-ben alapították, hogy elit hírszerző alakulatként támogassa Izraelt egy esetleges háború során. Félelmetes hírű ügynökcsapata felelős a kémtörténelem legkockázatosabb tetteiért, a terrorista-elhárító akciókért és jó néhány hajmeresztő gyilkosságért. A könyvből kiderül, hogyan fosztotta meg a Moszad a CIA-t vezető titkosszolgálati pozíciójától a Vatikánban, leleplezve azokat, akik a II. János Pál pápa ellen 1981 májusában megkísérelt merénylet mögött álltak. Hogyan használta fel a TWA 800-as járatának tragédiáját céljai érdekében, melynek következtében az FBI felbecsülhetetlen erőket mozgósított egy olyan terrorcselekmény bizonyítására, amely sohasem történt meg? Fény derül Jasszer Arafat szárnysegédjének meggyilkolására; valamint a Moszad szerepére Diana hercegnő és Dodi al-Fayed tragikus halálával kapcsolatban. Mit tett a Moszad 2001. szeptember 11-ét követően? Mit derítettek ki az al-Kaida öngyilkos merénylőinek kiképzéséről? A Vatikáni Bankon keresztül valóban támogatta-e a CIA a Szolidaritás szakszervezetet? Mi volt a Moszad szerepe Szaddám Huszein kézre kerítésében?

George Bush - George W. Bush - Utam ​a Fehér Házba
Az ​USA elnöke vall családjáról, neveltetéséről, értékrendjéről, eddigi politikai pályafutásáról és terveiről. A baseballról, az olajiparról és azokról az időkről, amikor a Nemzeti Gárda pilótájaként F-102-es bombázókon repült. A könyv azoknak szól, akik közelebbről szeretnék megismerni az USA 43. elnökét - a politikust és a magánembert egyaránt.

Daniel Domscheit-Berg - WikiLeaks ​- A leleplezés
A ​WikiLeaks nevéhez az utóbbi évtizedek legmegdöbbentőbb botrányai kötődnek. Ezen a weboldalon hozták először nyilvánosságra az iraki civileket és újságírókat meggyilkoló amerikai katonák hírét; az amerikai külügy diplomáciai dokumentumait; a kunduzi, eltérített üzemanyag-szállítók bombázásának valós körülményeit, ami végül Jung védelmi miniszter lemondásához vezetett; a tragédiába torkolló duisburgi Love Parade háttérdokumentumait vagy hogy a fő részvényesei fosztották ki az izlandi Kaupthing bankot, ami végül az ország pénzügyi összeomlását okozta. Olyan titkok leleplezéséért felelősek, melyek az egész világ sorsát megváltoztatták. Óriási jelentősége ellenére ez a vállalkozás is egész kicsiben indult. Julian Assange, az ausztrál hacker 2006-ban kezdte meg a weboldal fejlesztését, amelynek segítségével a nagy port felkavaró, kormányok és vállalatok által gondosan eltitkolt dokumentumok akár a nappalinkban is hozzáférhetővé váltak, ugyanakkor az informátorok kiléte titokban marad. A WikiLeaks hangos botrányokkal övezett sikertörténete számos kérdést vetett fel és hagyott ez idáig megválaszolatlanul. - Kik állnak a szervezet mögött, amely jeges félelemmel tölti el a hatalmat gyakorlók szívét? - Ki az az ember, aki a Pentagont egy 120 fős külön osztály felállítására kényszerítette? - Hogy néz ki a WikiLeaks belső szerkezete, és milyen dokumentumokkal foglalkoznak? - Ki dönt arról, milyen híreket közölnek, és hogyan gondoskodnak a hoaxok kivédéséről? - A titkosszolgálat vádolta meg Julian Assange-t nemi erőszakkal, hogy így állítsák félre? - Mi az igazság az állítólagos belső hatalmi harcokról, amelyekről oly sokat cikkezik mostanában a sajtó? - Hasznos vagy káros a titkos diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozatala? - Milyen személyiségi jogi és elvi kérdéseket vet fel egy ilyen weboldal létezése? - Lehet-e titkok nélkül élni? Vajon biztonságosabbá vagy épp veszélyesebbé teszi a világot a transzparencia? Daniel Domscheit-Berg, aki – Daniel Schmitt álnéven – két és fél éven át Julian Assange legközelebbi munkatársa volt, úgy döntött, most leleplezi a világ legveszélyesebb weboldalának összes titkát! Az 1978-ban született programozó és hacker nyolc évesen kapta meg első számítógépét. Már az előtt is az információszabadság elkötelezett híve és harcosa volt, hogy az oldal szolgálatába állította volna tehetségét. 2007 decemberében ismerkedett meg Julian Assange-dzsal, és együtt kezdtek a WikiLeaks bővítésén dolgozni. 2009 elején otthagyta addigi munkahelyét és Berlinbe költözött, hogy minden idejét és energiáját a projektnek szentelhesse. Ám 2010-ben bekövetkezett egy nem várt fordulat: Daniel Domscheit-Berg kiszállt Assange csapatából. Könyvében pedig mindent elárul, amit csak a WikiLeaksről tudni lehet.

Alapt
Magyarország ​Alaptörvénye Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Magyarország ​Alaptörvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Timothy Snyder - A ​zsarnokságról
A ​huszadik században európai demokratikus rendszerek sora roppant össze és vált fasiszta, náci, illetve kommunista diktatúrává. Ezeket olyan párt vagy vezér irányította, aki azt állította, a népét képviseli, a népe hangján szól, megvédi a népét a világméretű külső fenyegetésekkel szemben, és aki a tények rovására a mítoszokat részesítette előnyben. Európa huszadik századi történelme megmutatja nekünk, hogy társadalmak összeroppanhatnak, demokráciák összeomolhatnak, az etikai tartás megtörhet, és hogy egyszerű emberek hirtelen korábban elképzelhetetlen helyzetben találhatják magukat. A jelenben ráismerhetünk a múltra, és ebből a ráismerésből tanulságokat vonhatunk le. Mi ma semmivel nem vagyunk bölcsebbek azoknál a huszadik századi európaiaknál, akik saját szemükkel látták, a demokráciájuk hogyan engedi át a helyét a totalitarizmusnak. Nekünk az az előnyünk, hogy az ő tapasztalataikból tanulva állhatunk ellent, amikor úgy tűnik, a mi rendszerünket éri ilyen fenyegetés. Most érkezett el erre a megfelelő pillanat. "Úgy vedd a kezedbe ezt a könyvet, mint orvosi leírást egy fertőző betegségről. Olvasd gondosan, és figyeld a tüneteket!" - New York Times

Udo Ulfkotte - Megvásárolt ​újságírók
2014 ​szeptemberében jelent meg Udo Ulfkotte a németországi és nemzetközi média visszásságait leleplező dokumentumkötete, Gekaufte Journalisten (Megvásárolt újságírók) címmel. A könyv több mint 2 millió példányban kelt el, és heteken át első helyen állt többek között a Spiegel és az amazon.de bestseller listáján. Udo Ulfkotte 1960-ban született, huszonöt éve foglalkozik újságírással, ebből tizenhetet a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál (FAZ) töltött. Mintegy 3400 cikket írt a vezető német konzervatív napilapnak, amelynek többek között a külpolitikai szerkesztője, illetve haditudósítója is volt. Eredetileg jogot tanult Freiburgban és Londonban, majd később Helmut Kohl kancellársága idején a német kormány politikai tanácsadója volt. Hírszerzési specialista, az Egyesült Államok Marshall-alalpítványának tagja, dolgozott a Konrad Adenauer Alapítvány tervezőbizottságában és a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia szóvívőjeként is.

Haskó Katalin - Hülvely István - Bevezetés ​a politikatudományba
A ​kötet egyszerre tölti be a főiskolai és egyetemi képzésben a politológiával ismerkedő hallgatók számára a tankönyv szerepét és elégíti ki a politika iránt érdeklődők tágabb elméleti igényeit. Hozzásegít a politikatudományi látásmód megismeréséhez és elsajátításához, a politikatudományi alapfogalmak tisztázásához, a polgárok demokratikus kultúrájának fejlődéséhez. Történelmi és társadalmi elemzésekkel mutatja be a politika világának, a politika és társadalom viszonyának, valamint a politika társadalmi megbízatásának legfontosabb összefüggéseit. A könyv a konstitutív politikaértelmezés kialakulását olyan fontos történelmi tanulási folyamatként írja le, amely végül a modern demokráciák felfogásában és intézményrendszerében kap sokoldalú kifejeződést. A modern politikai eszmék fejlődésének elemzése kiegészül a tudomány és az ideológia viszonyának értelmezésével, a modern megismerési struktúra kialakulásának felvázolásával. A demokratikus intézmények szociológiai részelemzésein túl a szerzők külön vizsgálják a különböző demokratikus formák (többségi és konszenzusos demokráciák) társadalmi feltételekhez kötöttségét. A könyv részletesen foglalkozik a nemzetközi politikaelmélet, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének ismeretanyagával, s kísérletet tesz a mai politikai kihívások értelmezésére, beleértve az európai integrációt és a jelen „egyhatalmi” világrendszerének nyitott kérdéseit.

Bihari Mihály - Pokol Béla - Politológia
Monografikus ​munkák a politikatudomány területén csak nagyon kis számban jelentek meg az elmúlt években, évtizedekben Magyarországon. Rendszeres összefoglaló jellegű kifejtésre pedig még nem vállalkozott magyar szerző ezen a tudományterületen. E könyv szerzőpárosa, Bihari Mihály és pokol Béla e hiány pótlására vállalkozott, amikor az állam és a tágabb politikai szféra minden fontosabb intézményét feldolgozni igyekezett ebben a szintézis igényével íródott munkában. Általános tudományelméleti és eszmetörténeti fejtegetések után részletes fejezetekben foglalkoznak a politikai értékekkel, a pluralizmus fogalmi körével, a versengő pártokon nyugvó politikai rendszer sajátos logikájával, a politikai ideológiákkal, a politikai legitimáció összetevőivel, majd az egyes politikai intézményeket mint pártokat, az érdekképviseleti szerveket, a politikai mozgalmakat, a politika és a tömegkommunikáció összefüggéseit elemzik, és végül a parlamentarizmus állami intézményeit - az államfő, a kormány, az alkotmánybíróság intézményei stb. - tárgyalják részletes összehasonlító anyagot felhasználva. A kötet két zárófejezete a politológia és a jogelmélet határkérdéseire is kitér az alapjogok alkotmánybíráskodási gyakorlatát és a jogpolitika belső szerkezetét vizsgálva. A külön-külön országosan ismert és elismert szerzőpáros e közös munkában éppúgy fordul a politológia, a szociológia és az átfogóbb társadalomtudományi témakörökkel foglalkozó szakemberek, mint a politológiával az egyetemi tanulmányaik folyamán találkozó diákok felé is. E munkával első ízben vehet kézbe az Olvasó magyar szerzők által írt, átfogó jellegű és rendszeres politológia tankönyvet.

Bayer József - A ​politikatudomány alapjai
A ​politikatudomány a modern műveltség alig túlbecsülhető eleme, szerepe nemcsak a társadalomtudományi képzés részeként, hanem a politikai kultúra formálójaként is jelentős. Bayer József könyve a modern politikatudomány főbb kérdéseit és területeit tárgyalja rendszeres, elméletileg igényes, de közérthető formában. A tudományág létrejöttének, elméleti alapismereteinek és fogalmainak ismertetésén túl leíró elemzést ad a politikai rendszer egészéről. Az alapvető politikai intézmények mellett részletesen vizsgálja a politika konfliktusos folyamatát és annak főszereplőit, történeti szemléletű és problémacentrikus áttekintést nyújtva a pártokról és a választásokról, az érdekszervezetek működéséről, a közpolitika problémáiról, valamint a politikai rendszerek változásáról. Tárgyalja a politika nemzetközi környezetét, a nemzetközi rendszer alapstruktúráit és főbb folyamatait is, s végül rövid betekintést nyújt a politikai szociológia néhány olyan problémájába, mint a politikai elit, a politikai nyilvánosság és média, illetve a politikai kultúra világa. A könyvet ajánló bibliográfia egészíti ki, amely segíti az olvasó további tájékozódását.A kötet eredeti rendeltetése egyetemi tankönyv, de jól használható a politikatudományi képzés minden szintjén, a kiegészítő képzésben, a történelem, a szociológia és média szakos hallgatók számára is. Ajánlható ezen túl minden olyan olvasónak, aki a politika iránti napi érdeklődésen túl mélyebb ismeretekre kíván szert tenni a tárgyban.A szerző az ELTE egyetemi tanára, osztrák és német egyetemek vendégoktatója. Jelenleg az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatója.

Covers_53194
Alkotmánytan ​I. Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Alkotmánytan ​I.
A ​tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.

Francis Fukuyama - Államépítés
Államépítésen ​új kormányintézmények kialakítását és a már meglévők megerősítését értjük. Ebben a könyvben amellett érvelek, hogy az államépítés minden társadalom számára az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a gyenge vagy elbukott államok a Föld legégetőbb problémáinak szolgálnak táptalajul, például a szegénységnek, az AIDS-nek, a drogfogyasztásnak, a terrorizmusnak. Fontos kérdés továbbá, hogy az erős intézmények hogyan gyökereztethetők meg a fejlődő országokban. Erről keveset tudunk, annak ellenére, hogy magáról az államépítésről elegendő információval rendelkezünk. Azt tudjuk, hogy az államhatárok átívelésével hogyan juttassunk pénzügyi forrásokat valahová, a jól működő közintézmények azonban már olyan sajátos észjárást igényelnek, és olyan összetett módon működnek, hogy ez megnehezíti egy másik országbeli meghonosításukat. Ezért szükséges jóval több gondolatot, figyelmet és kutatást szentelni ennek a témának.

Img043
Mi ​a politika? Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Mi ​a politika?
Politikatudományi ​tankönyvet, s egyben olyan kézikönyvet, segédkönyvet tart az olvasó a kezében, amely bevezet a politika ismerős-ismeretlen világába. A könyv tanulmányai - szerzői neves politológusok és fiatal kutatók - bemutatják a politológia különböző ágait és a magyar politika működését. A kötetet az elmúlt ötven év történéseit feldolgozó "kis magyar politikatörténet", valamint fogalomszótár és bibliográfiák egészítik ki. A politikát ma már tanítják a középiskolákban, ezért könyvünket elsősorban diákoknak és tanároknak ajánljuk, de haszonnal forgathatják a politika iránt érdeklődő olvasók, fiatalok és idősebbek egyaránt.

Lányi Gusztáv - Politikai ​pszichológia – politikai magatartásvizsgálatok
A ​politizáló ember megismerése számos tudomány segítségével történik. A pszichológia ezek közül az egyik - e vitakötet szerzői, bár különböző módokon, de hasonló elkötelezettséggel amellett érvelnek, hogy a pszichológia nélkül szegényebb lenne a politikatudomány is.

Gíró-Szász András - Török Gábor - Kettős ​látás
"Giró-Szász ​András és Török Gábor nem sodródhattak szerepzavarba. S ez nemcsak nagy előny, de határozott erény is. Igaz, könnyebb dolguk is akadt, mint mestereiknek, mert nekik nem kellett, hogy részük legyen a honi demokrácia kitalálásában, kialakításában és működési zavarainak kiküszöbölésében. Ők már sokkal profibb közeget bírálhattak vagy dicsérhettek. Nekik már a majdnem késszel van dolguk. Ezért is őrizhetik meg magukat, elemzői mivoltukat, s ezért sem keverednek össze a kritizáltakkal" - fogalmaz a könyv előszavában Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője. A rovatban 2004 novemberétől 2005 decemberéig megjelent összes írást tartalmazó gyűjteményes kötetben helyet kaptak a szerzőkkel készült interjúk, amelyekben a politológusok értékekről, tudományos munkásságról, a magyar belpolitikáról és terveikről is vallanak.

Covers_44495
10

Ismeretlen szerző - Politika ​és politikatudomány
„A ​politikáról lehet az érzelmek vagy a józan ész, de akár a teológia (a kinyilatkoztatott vallás) alapján is beszélni. A politikatudomány azonban - mivel tudomány kíván lenni, nem pedig politikai akarat vagy indulat, esetleg világnézet kifejezője - csak a racionalitás nyelvén és fogalmaival kíván szólni. Ennek megfelelően ez a kötet sem a politika formálását szolgálja, hanem annak megértését. A megértés maga is cselekvés, ennyiben tehát szoros kapcsolatban áll tárgyával, a politikával. Míg azonban az előbbi alapja mindenkor a racionalitás, addig az utóbbi csak jó esetben számít racionális cselekvésnek."

Csizmadia Ervin - A ​Medgyessy-talány
A ​kormányfő bukásának, illetve megbuktatásának rendkívül széles skálájú okozati összefüggéseit Csizmadia Ervin jól érhető rendszerbe foglalva, magyar és nemzetközi környezetbe ágyazva elemzi. A neves szerző a baloldal előtt álló új és nehéz kihívásokat, valamint a kormányzás tapasztalatait, tanúságait nemcsak átfogóan értelmezi, de külön kötetben egy exkluzív maratoni interjú keretében a volt kormányfő véleményét, interpretációját is közli a magyar demokrácia egyik legizgalmasabb időszakáról. "Elképzeltek maguknak egy miniszterelnököt" Csizmadia Ervin interjúja Medgyessy Péterrel: Medgyessy Péter: A szegény, derék baloldali-liberális magyar értelmiség megrekedt a nyolcvanas évek reformretorikájánál. Nekik ugyan borzasztóan nagy szerepük volt a rendszerváltozás egész hátterének megteremtésében, de ezek az emberek mégis megrekedtek a nyolcvanas években. Kötöttek egy megállapodást... Csizmadia Ervin: Ez súlyos megállapítás megint, tudja? Medgyessy Péter: Természetesen. Megint nem fognak szeretni. Kibírom. Az első néhány hónaptól eltekintve nem különösebben kedveltek, mert mindig egy picit kilógtam a sorból, picikét mindig mást gondoltam vagy mást képviseltem. A Medgyessy-talány. A nemzeti középtől (a) végig: Medgyessy Péter - sok tekintetben kamikaze - kormányzása az MSZP történetében először nem elnyomta, hanem lehetővé tette a személyi alternatívakiérlelődését. Természetesen tudom: nagyon sok minden más is szerepet játszott az események folyásában, többek között az az európai trend, amely szép lassan felőrölte az idősebb politikusgeneráció kormányfőit és helyükre fiatalabbakat állított. Medgyessy nyilván nem akart a lengyel Miller és a cseh Spidla sorsára jutni, de ha figyelembe vesszük az orbáni kihívás mértékét, valamint a szocialista párton belüli végső erjedést, azt kell mondjuk: politikai bukása elkerülhetetlen volt. - És az MSZP 2004-ben éppen ezáltal kap lehetőséget arra, hogy méltó és egyenrangú vetélytársa legyen a Fidesznek. Annak a Fidesznek, amelyről sokáig a szocialisták gondolták azt, hogy nem méltó és nem egyenrangú vetélytársa az MSZP-nek. Ennek a politikai bukásnak a legfőbb hozadéka az lehet, ha a baloldalt nem pusztán csak választások nyerésére alkalmas párttá teszi (hiszen arra eddig is alkalmas volt), hanem egy értékelvű politizálás letéteményesévé is. Egy ilyen megújult baloldal lehet a garancia arra, hogy megkezdődhessen az értékek tisztázó vitája. Mindaz, ami az elmúlt másfél évtizedben elmaradt. Ha Medgyessy Péter bukása ebben a tekintetben új korszakot nyit, akkor működése nem volt hiábavaló; ha minden ott folytatódik tovább, ahol augusztusban abbamaradt, akkor a politikai elitnek érdemes tovább tűnődnie: miért is van ez így?

Margaret Thatcher - Életem
Európa ​első női vezetője megingathatatlan hitei mellett kiálló politikusként nyerte el a Vaslady nevet. Margaret Thatcher volt az egyetlen brit miniszterelnök Churchillen kívül, akinek a temetésén az angol királynő is megjelent. A belpolitika terén egy sor hosszú távú hatással bíró reform kötődik a nevéhez, melyek közül nem egy ma is megosztja az elemzőket. Nevéhez fűződik az angol piac liberalizációja, a szabadságpiaci elvek érvényesítése a gazdaságpolitikában az addigi nagyfokú állami szerepvállalás ellenében. Ebben nagyon hasonló álláspontot képviselt, mint kortársa-barátja, Ronald Reagan amerikai elnök. Külpolitikában a kelet-közép európai ellenzéki mozgalmakat erősen támogatva hozzájárult a Szovjetunió európai végelgyengüléséhez. Walesa lengyel ellenzéki mozgalma és a magyar reformtörekvések mellett is kiállt, 1984-ben járt is Magyarországon. Az 1989-90-es rendszerváltozásokat üdvözölte. Az európaiság kérdésében inkább szkeptikus volt: az Európai Közösséget, az EU elődjét elsősorban gazdasági együttműködésként ítélte hasznosnak, a föderalista álláspontot azonban elvetette. Most kézben tartott könyvében Margaret Thatcher maga meséli el a világlátását meghatározó, konzervatív-metodista családi hátteret, politikai karrierje eseménydús történéseit, és az események külpolitikai hátterét. Teszi mindezt meglepően őszinte stílusban, melyből megalkuvást nem ismerő politikusi karaktere és egy kivételes történelmi korszak képe rajzolódik ki.

Balázs Péter - Európai ​egyesülés és modernizáció
Ez ​a könyv a megkésett magyar modernizáció helyzetének vizsgálatával kezdődik, és az örökölt társadalmi-politikai helyzetből próbálja levezetni az integrációs betagozódással kapcsolatos indítékokat. Ezután szembesíti egymással az Európai Unió és Magyarország eltérő stratégiai céljait. Az Európai Unió kiterjesztésének folyamatát meghatározza a bővítés mérete és az integráció jövőbeni összetartó ereje. Új körülmények körvonalazódnak az unió határai mentén, a bővítéssel összefüggésben átalakuló és robbanásszerűen kiterjedő nemzetközi érdekhálózat miatt. Európa egyesítésének útján a politikai szándékok különbözőségei, a rejtett vagy elhallgatott törekvések, a feltáratlan vagy félreértett helyzetek következtében „integrációs csapdák” sora nehezíti az előrehaladást. Az Európai Unió bővítésével kapcsolatos költség-haszon elemzések is töretlen utakon járnak. A csatlakozással járó kiadások és bevételek nem egyszerűsíthetők le a költségvetési transzferek összegeire, hanem a tágabb gazdasági és társadalmi következményeket is számításba kell venni. Végül megkíséreljük a nyugat-európai integrációs teóriák kiterjesztő értelmezésével a stratégiai gondolkodást elősegítő elméleti tételek megfogalmazását.

David Halberstam - Mert ​övék a hatalom I-II.
David ​Halberstam annak az amerikai újságíró-nemzedéknek az egyik legjobbja, amelyik a vietnami háborúba vívta ki rangját. A legtekintélyesebb liberális sajtóorgánum, a The New York Times tudósítójaként saigoni riportjaiért Pulitzer-díjat is kapott, majd könyvet is írt a háborúról. 1967-től négy évig a Harper's magazin vezető munkatársa volt, mígnem 1972-ben, több nagyigényű, sikeres könyv után, belefogott legmonumentálisabb vállalkozásába. Hét évig dolgozott ezen a művén, melyet bízvást alapkönyvnek nevezhetünk. A Mert övék a hatalom első megközelítésben az amerikai tömeghírközlés története F. D. Roosevelet elnökségétől Nixon bukásáig. Halberstam azonban az amerikai sajtó (a nyomtatott, valamint a hangzó és látható újságírás, vagyis a rádió és a televízió) kialakulásának történeti elemzése során messze meghaladja ezt a szférát: az ország politikai szerkezetváltozását mutatja meg működés közben - és mindig emberközelből! Nemhiába olyan kiváló újságíró Halberstam: ennek a monstruózus műnek egyetlen unalmas oldala sincsen. A hatalmas tabló csupa konkrét, érzékletes mozaikkockából áll össze. Négy mamutvállalkozás történetének szinte regényként is olvasható fejezetei váltogatják egymást, ennek során megismerjük a nagy laptulajdonos-dinasztiákat, a lapok arculatát egy-egy korszakra meghatározó szerkesztőket és sztárriportereket, egymáshoz és a hatalomhoz való váltakozó viszonyukat. Halbersam legnagyobb írói erénye a szerkesztésben mutatkozik meg: hogy nem válik irdatlan anyagismerete rabjává, a sok színes apróságból mindig világosan kirajzolódik a teljes folyamat - üzlet, politika, és sajtó összefonódása és kölcsönhatása.

Rastislav Tóth - A ​politológia alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jürgen Habermas - A ​társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása
Jürgen ​Habermasnak, a Frankfurti Iskola második generációja legszélesebb körben elismerést szerzett tagjának több mint három évtizede írt alapműve mára a szociológiai és a történettudományi képzés egyik általánosan elfogadott tankönyvévé vált. Az új kiadást ez önmagában is indokolná. A szerző ehhez azonban az 1990-ben írt előszavában (mely e kötetben olvasható először magyarul) indokként hozzáteszi azt az időszerűséget is, "melyet a nyilvánosság szerkezetváltozásának szemünk láttára kölcsönzött a Közép- és Kelet-Európában zajló pótló (utolérő) forradalom". Habermas a modern nyilvánosság modelljét történetileg "az államhatalom parlamentarizálódásának" elemzése révén, az angol és a kontinentális változatok bemutatásával rekonstruálja, míg eszmetörténetileg a liberális természetjogi törvénykoncepciók és a kanti politikai filozófia belátásainak bevonásával vázolja fel. Habermas a korabeli politikai gondolkodásban kialakult nyilvánosság-, illetve demokráciafelfogásokhoz méri ezen elveknek a politikai intézményekben ténylegesen megvalósult alakjait: úgy látja, hogy a politikailag működő nyilvánosság eszménye "ideológia volt és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia". Végkövetkeztetése szerint "a jóléti állam tömegdemokráciái normatív önértelmezésüknek megfelelően csak addig tekinthetik magukat folytonosnak a liberális jogállam alapelveivel, ameddig komolyan veszik a politikailag működő nyilvánosság parancsát".

John Maynard Keynes - A ​békeszerződés gazdasági következményei
John ​Maynard Keynes (1883-1946) angol közgazdász, a XX. század legnagyobb hatású gazdasági gondolkodója. Az etoni középiskolás évek után Cambridge-ben tanul közgazdaságtant, matematikát és filozófiát. Lenyűgöző intellektusa, színes egyénisége már korán érvényesül, a korabeli angol szellemi életben jelentős, írókból és művészekből álló Bloomsbury-csoport egyik vezéralakja. Tanulmányait befejezve Cambridge-ben tanít, később hivatalt vállal, kezdetben India pénzügyeivel foglalkozik, majd az első világháború alatt a brit pénzügyminiszter tanácsadója. Ebben a minőségben vesz részt a párizsi békekonferencián, de 1919 júniusában az erkölcstelen, kivihetetlen és a legyőzött országokat kifosztó békeszerződés ellen tiltakozva lemond állásáról. Lépése okait még abban az évben az olvasóközönség elé tárja A békeszerződés gazdasági következményeiben, amely világsikert arat. A könyv valódi mestermű, ellenállhatatlan lendületű érvelésében egyaránt helyet kap a békekonferencia főszereplőit megörökítő vitriolos és ragyogó stílusú portré, a békeszerződésben Németországra rótt gazdasági terhek katasztrofális következményeit tárgyilagosan vizsgáló szakszerű elemzés, az Európa gazdasági és politikai helyreállítását szolgáló átgondolt javaslat. A háborút követően Keynes visszatér Cambridge-be, idejét megosztja az egyetemi oktatás, a tőzsdei spekuláció és a publicisztika között. A harmincas évek nagy válságát követően adja ki fő művét: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvet, amely forradalmasítja a közgazdaságtant: először foglalja egységes elméleti keretbe az állam aktív beavatkozására épülő, a teljes foglalkoztatás megteremtésére irányuló gazdaságpolitikát, s alapot teremt a második világháborút követő évtizedek példátlanul sikeres gazdasági növekedésének a nyugati világban. Keynes a második világháború idején a brit kormány fő gazdasági tanácsadója, és jelentős szerepet játszik a háborút követő rendezés gazdasági intézményeinek kidolgozásában.

Szente Zoltán - Európai ​alkotmány- és parlamentarizmustörténet - 1945-2005
A ​könyv a hasonló című kötet folytatásaként Európa alkotmánytörténetét a második világháború végétől egészen napjainkig vezeti tovább. Különlegessége, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalomban jelenleg nincs ilyen típusú, az egész korszak európai alkotmánytörténetét átfogó és magyarázó, tudományos igényű mű. A kötet a tárgyalt korszakot több periódusra osztja, a kontinens országainak alkotmányfejlődését külön-külön, illetve régiók szerint mutatja be. Az utolsó rész pedig - egyfajta összefoglalásként - az 1945 utáni európai konstitucionalizmus fő alkotmányos intézményeit tekinti át komparatív módszerrel. Ennek során - amennyire lehetséges, teljességre törekszik; a brit, a német, a francia vagy éppen a szovjet alkotmánytörténet elemzése mellett még az európai törpeállamok alkotmányaival is foglalkozik. A tárgyalás módjából következően nem köz- és nem politikatörténeti munkáról van szó; a legfontosabb történeti események ismertetésére csak annyiban kerül sor, amennyiben az szükséges az alkotmányos intézmények és változások megértéséhez. Az elemzések középpontjában az alkotmányok, illetve az alkotmányos intézmények bemutatása áll.

Körösényi András - Török Gábor - Tóth Csaba - A ​magyar politikai rendszer
A ​magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és "civil" intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez. A könyv teljes körűen mutatja be a magyar politikai rendszer egészét: a magyar politika főbb ntézményeit - a parlamentet, a kormányt, az alkotmánybíróságot, szereplőit - a pártokat, a politikai elitet, vagy éppen az érdekszervezeteket és a médiát - és jellegzetességeit - a politikai kultúrát, vagy a szavazói viselkedést. A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről.

Ágh Attila - Magyarország ​az Európai Unióban
Ez ​a könyv az európaizálás folyamatát az új közép-európai EU-tagok nézőpontjából vizsgálja. Az az "európai tükör", amit az EU-ban elénk tartanak, rendszerint csupán az EU nézőpontját képviseli, és nem különösebben jellemzi az empátia, az új tagországok sajátos problémái iránti megértés. Éppen ellenkezőleg, az EU hivatalos dokumentumai többnyire elég egyoldalúan csak azt mutatják be, hogy hol hibáztak az új tagországok, mikor és mennyiben nem teljesítették az elvárásokat. Kétségtelen, hogy ezek a kritikai megjegyzések általában jogosak, de csak ritkán térnek ki annak bemutatására, hogy maga az EU mikor és mennyiben járt el helyesen és gondosan a csatlakozás előkészítésében és később, az új tagállamok integrálásában. A keleti kibővítést tárgyaló szokványos EU-szakirodalom pedig óriási fölényben van az új tagországok EU-szakirodalmával szemben, így a távolságtartó megállapításai örök igazságnak tűnnek, pedig az EU bővítési gyakorlatának jellemzésében gyakran nem felelnek meg a kritikai elemzés követelményeinek.

Kákai László - Önkormányzunk ​értetek, de nélkületek!
A ​helyi önkormányzatok kialakulása Európában szorosan összefügg a kormányok és az államok fejlődésével, új, demokratikus irányok alkalmazásával. A kormányzati szintek közül a helyi önkormányzat áll a legközelebb az állampolgárokhoz és szerepet játszik a helyi lakosság érdekeinek és véleményeinek képviseletében. Lehetőséget ad a politikai részvételre és a különböző vélemények kifejezésére, ami kulcsszerepet játszik a demokratikus politikai rendszerekben. A helyi önkormányzat tehát nem csupán azért van, hogy a helyi problémákat helyben, a polgárokhoz és magához a problémához közel kezelje, hanem az is feladata, hogy létrehozza és erősítse azt, amit polgári öntudatnak szokás nevezni. E feladata révén a helyi önkormányzat egyben a civil társadalom kulcsfontosságú része is (Wehling 2000a, 59). Nyugat-Európában már nagy múltja van a "liberális demokráciának" a különböző helyi önkormányzati adminisztratív rendszerekkel együtt. A kilencvenes években Kelet-Európa gyors felzárkózással kezdte el pótolni a demokrácia hiányát a Nyugattól átvett vagy saját, újonnan kifejlesztett koncepciókkal.

Pócza Kálmán - Álmaink ​állama
A ​kötet felépítése szerint a mai magyarországi valóságból indul ki, hogy aztán a befejező tanulmányok a politikai filozófia néhány alapvető megfontolásával záruljanak. A első tanulmányban Fricz Tamás arra keresi a választ, hogy az elmúlt több mint három év milyen alapvető változásokat hozott a politika és az államról alkotott felfogás terén, hogy tehát az Orbán-kormány államfelfogása miként befolyásolta mai politikai életünket. A második tanulmányban Csizmadia Ervin a pártok kapcsolati tőkéjének működését, működtetését vizsgálja, tehát olyan hatalmi csomópontok elemzésére vállalkozik, amelyek az államon kívül is léteznek, de ugyanakkor az államot a mögöttük húzódó különböző érdekcsoportok érdekérvényesítési terepéül is használják. Löffler Tibor viszont már az elmúlt tíz évre irányítva a figyelmet, kicsit kiszélesíti az elemzés körét, hiszen azt vizsgálja meg, hogy milyen továbbélő káros hatásai vannak az el-múlt negyven évnek az államról való gondolkodás területén a kommunizmus gyakorlati bukása után. Vasali Zoltán írása az állam és a nemzetközi szervezetek környezetvédelmi szerepvállalásának szükségességét vizsgálja, ami a globalizáció és a nemzetállamok szuverenitásának viszonyában kiemelkedő jelentőséggel bír. A negyedik értekezésben Tóth Gy. László az elkövetkezendő évekről gondolkodván azt veszi számba, hogy vajon a nemzetállamra mint meghatározott érdekekkel rendelkező egyedi cselekvőre milyen sors várhat az európai egységesülési folyamatban. A következő esszében Botos Máté a közpénzek elosztása kapcsán azon elmélkedik, hogy az elkövetkezendő időkben egy erősen centralizált elosztó-kirovó, avagy egy decentralizált, tagolt államra van-e szükségünk. Hörcher Ferenc filozófiai megközelítésből is provokatívnak tűnő állítása után, miszerint az államnak bizonyos értelemben csak virtuális valósága van (hiszen az állam fogalmát mindig mi határozzuk meg), annak jár utána, hogy milyennek is kellene lennie az államról alkotott felfogásunknak. Szintén a politikafilozófia területét érinti a kötet szerkesztőjének írása, melyben korunk egyik legkiemelkedőbb politikafilozófusának, John Rawlsnak az elméletét veszi górcső alá. Utolsóként, de talán a kötet gyöngyszemeként Béndek Péter mélyen-szántó elemzését olvashatjuk, mely a liberalizmus alapjainak megkérdőjelezésével mindenki számára tanulságos, bár korántsem könnyed olvasmányként szolgálhat.

Politikai_kissz%c3%b3t%c3%a1r
Politikai ​kisszótár Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Politikai ​kisszótár
A ​kötetben általános politikai, gazdaságpolitikai, munkásmozgalmi, nemzetközi politikai, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak, kifejezések és elnevezések, valamint fontosabb nemzetközi és hazai politikai események szerepelnek - ezek rövid ismertetését és értelmezését adjuk. A címszavak kiválasztásában nem törekedtünk teljességre. Felhasználva az előző kiadások kapcsán tett javaslatokat is, szándékunk az volt, hogy azokról a fogalmakról, szervezetekről és eseményekről írjunk, amelyekkel szinte naponta találkozunk a sajtóban és a politikai irodalomban.

Kollekciók