Ajax-loader

'politikatudomány' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kondorosi Ferenc - A ​migráció kockázatai
Jól ​képzett jogtudósok, tapasztalt politikusok, sokat látott politikai elemzők keresik a szavakat, hogy leírják, megfejtsék, szabályozzák, amit szinte lehetetlen, hogy meggátolják, vagy legalábbis keretek közé szorítsák a leges legújabb kori népvándorlást. Kik is azok, akik ezrével, tízezrével érkeznek? Őszintén ki kell mondanunk, hogy a bennünket elözönlő muszlim embertömeg egy másik civilizációhoz tartozik, a mienkétől eltérő - nem jobb, nem rosszabb, egyszerűen más - értékeket képvisel. Generációkon át ragaszkodni fog az iszlámhoz, s ezt nem lehet felróni - ez emberi méltóságuk lényege. A muszlim embernek - mondjuk ki - fontosabb a hit, mint a szekuláris, liberális, csak elemeiben konzervatív Európának. Számukra a hit előírásai vitathatatlanok, megingathatatlanok, maguk jelentik a stabilitást. Mivel a hit adja lényegüket, ők magukat is adják a hitükért. Mi is (elődeink) voltunk ilyenek. Akkor min csodálkozunk? A bátorságukon (amit néha, sőt, egyre többször) felelőtlenségnek nevezünk, hogy idáig eljöttek asszonyaikkal, kicsiny gyermekeikkel? Mi mondjuk ezt, az Augsburgot és Merseburgot feldúló kalandorok örökösei? Történelmi tapasztalataink, érdemeink feljogosítanak bennünket a felelősséget ébresztő kritikára. Nemzetünk történelme ugyanis évszázadokra összefonódott az európai népek szabadságküzdelmeivel. Voltunk Európa védőbástyája és a manapság sokat emlegetett Európa népei talán a déli harangszó történetére is emlékeznek.

Alapt
Magyarország ​Alaptörvénye Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Magyarország ​Alaptörvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gordon Thomas - Moszad
A ​Moszadot 1951-ben alapították, hogy elit hírszerző alakulatként támogassa Izraelt egy esetleges háború során. Félelmetes hírű ügynökcsapata felelős a kémtörténelem legkockázatosabb tetteiért, a terrorista-elhárító akciókért és jó néhány hajmeresztő gyilkosságért. A könyvből kiderül, hogyan fosztotta meg a Moszad a CIA-t vezető titkosszolgálati pozíciójától a Vatikánban, leleplezve azokat, akik a II. János Pál pápa ellen 1981 májusában megkísérelt merénylet mögött álltak. Hogyan használta fel a TWA 800-as járatának tragédiáját céljai érdekében, melynek következtében az FBI felbecsülhetetlen erőket mozgósított egy olyan terrorcselekmény bizonyítására, amely sohasem történt meg? Fény derül Jasszer Arafat szárnysegédjének meggyilkolására; valamint a Moszad szerepére Diana hercegnő és Dodi al-Fayed tragikus halálával kapcsolatban. Mit tett a Moszad 2001. szeptember 11-ét követően? Mit derítettek ki az al-Kaida öngyilkos merénylőinek kiképzéséről? A Vatikáni Bankon keresztül valóban támogatta-e a CIA a Szolidaritás szakszervezetet? Mi volt a Moszad szerepe Szaddám Huszein kézre kerítésében?

Kis János - Az ​állam semlegessége
"Tegyük ​föl, társadalmunkban van egy kisebbségi felekezet, melynek hitelveiről a többség azt tartja, hogy hamisak, szertartásairól, hogy méltatlanok. A semlegesség elve azt kívánja gyakorlójától, hogy ne foglaljon állást. A tolerancia elve megengedi az állásfoglalást, csupán annyit ír elő, hogy a hamisnak, helytelennek tartás nem indokolhat tiltást, beavatkozást, üldöztetést. Semlegesség csakis az államtól várható el – az egyéntől nincs alapunk megkövetelni, hogy zárójelbe tegye meggyőződéseit. A tolerancia viszont mind az államtól, mind polgáraitól elvárható."

Anna Erelle - A ​dzsihád jegyese
Az ​Iszlám Államot 2014 nyarán kiáltotta ki egy dzsihádista csoport azzal a céllal, hogy a világ összes muszlimja fölött közvetlen politikai és vallási befolyást szerezzen. A magát kalifátusnak tekintő terrorszervezet sem területi, sem ideológiai terjeszkedése során nem válogat az eszközeiben: előszeretettel szervez be soraiba harmadik generációs, európai születésű muzulmánokat köztük egyre több nőt is. Az Anna Erelle álnéven publikáló fiatal francia újságíró könyvében annak próbál utánajárni, hogyan zajlik a toborzás a virtuális térben, vagyis a közösségi portálokon. A dzsihád jegyese több hónapos oknyomozó munkájának feszült és lebilincselő krónikája, amely idő alatt a szerző az Iszlám Állam belső köreihez tartozó egyik terroristavezér jegyeseként egyre közelebbről vehette szemügyre a szervezetet működése közben. A nemzetközi bestseller, amelynek megjelenése óta Anna Erelle állandó rendőri felügyeletet kap, nem csupán izgalmas, valós történet, de annak megértésben is segíti az olvasót, hogy miért olyan vonzók a szélsőséges nézetek sokak számára, és miként csábítja magához, manipulálja és formálja át az Iszlám Állam a sebezhető fiatal nőket.

Zbigniew Brzezinski - A ​nagy sakktábla
Zbigniew ​Brzezinski könyve geopolitikai látlelet világunk ama állapotáról, amelybe 1989 után került. Fogalmazhatunk úgy is: Amerika magányosságáról szól, azt kővetően, hogy a nagy nyugati óriás - vetélytársak nélkül - hirtelen a világ és az események középpontjába került. Meghatározó, kizárólagos nagyhatalom lett, amihez maradéktalanul meglennének fizikai, szellemi kapacitásai. Hiányzik azonban - legalábbis sokak szerint - e szerep betöltésének lelki elhivatottsága. A szerző azok közé tartozik, akik elérkezetnek látják az időt, hogy ismét felébresszék e kontinensnyi hatalmat, illetve ráébresszék arra a feladatra, amit a világpolitikában betölteni hivatott

Guglielmo Ferrero - A ​hatalom
Mióta ​emberi társadalom létezik, hatalom és alattvalói egymástól való kölcsönös félelemben élnek. E félelem legyőzésének mindeddig csupán két módját találta meg az emberiség; az egyik a misztika, a vallás világa, a másik a legitimitás. A legitimitás egyfajta szerződés, mely bizonyos normák betartására kötelezi mind a hatalmat, mind az alárendelteket. A legitimitás mindig alulról, az engedelmességre kötelezettek felől jön, szemben a fentről jövő hatalommal. Ha a hatalom gyakorlója illegitim módon kerül pozíciójába, félni kezd alattvalóitól, s ezzel ördögi kört indít el: "minél inkább félelmet kelt, annál inkább fél ő is, s minél inkább fél, annál inkább szüksége van arra, hogy félelmet keltsen." GUGLIELMO FERRERO, olasz történész és filozófus, a legitimitás problematikáját középpontba helyezve az emberiség történetének nagy fordulópontjait szokatlan aspektusból elemzi. Véleménye különösen elgondolkodtató, figyelembe véve, hogy e művét 1941-ben Franciaország német megszállása után írta.

Révész Sándor - A ​múlt köde 1998-2002
A ​múlt köde a Népszabadság Hétvége mellékletében megjelent sorozatnak a gyűjteménye. Négyévnyi, azaz éppen egy ciklusnyi távolságból néz vissza (1998 májusától 2002 májusáig), hogy mi történt négy évvel ezelőtt a magyar társadalomban, közéletben és szellemi életben. Hogy viselkedtek, miként foglaltak állást a hatalmon, illetve az ellenzékben lévő politikusok, pártok, különböző csoportok, közéleti személyiségek, tollforgatók olyan ügyekben és helyzetekben, amilyenek a mostani ciklusban is aktuálisak, illetve jellemzőek. Az ironikus visszatekintés, összevetés leleplező erejű, meglehetősen szórakoztató és főleg nagyon tanulságos. A rendszerváltás óta tapasztalja a köz ügyei iránt érdeklődő magyar polgár, hogy a politikai élet szereplői a közfelejtésre építik tevékenységüket. Arra, hogy a polgár elfelejtette, mit tettek, mit mondtak, mit ígértek, mit támogattak és mit elleneztek más szerepkörben néhány évvel ezelőtt. Elfelejtette azt is, milyen örökség, milyen előzmények vannak a jelen gondjai, kényszerei és lehetőségei mögött. A múlt köde a közfelejtés ellen hadakozik a maga szerény eszközeivel. A magyar demokrácia minősége szempontjából elég lényeges, hogy mekkora azoknak a tudatos választóknak az aránya, akik figyelembe veszik, ki, miben és mennyire bizonyult, vagy nem bizonyult szavahihetőnek. Ily módon ennek a kötetnek fontos közéleti küldetése van idén tavasszal, amikor az ország polgárai választás elé kerülnek. A könyv a jelenlegi ciklus értékelését az előző ciklus gazdag és hatásos fölidézésével teszi mélyebbé és reálisabbá. Úgy játszik szerepet, úgy lehet forrás, eszköz, hivatkozási lehetőség a kampányban, hogy nem része egyetlen párt kampányának sem.

Paul Lendvai - Az ​eltékozolt ország
Mi ​is történt 1990 és 2010 között Magyarországon? Hogyan és miért lett ez az ország, amelyre a hetvenes-nyolcvanas években mindenki, mint a kommunista világ úttörő reformerére, a gazdaságátalakítók példaképére és a szabadságjogok oázisára tekintett, Közép-Európa beteg embere? Hogyan és miért lett Magyarország a gazdasági élet válsággóca s egyszersmind egy erős jobboldali radikális párt melegágya? – ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a könyv.

Lengyel László - A ​rendszerváltó elit tündöklése és bukása
Az ​ismert közgazdásznak, aki nálunk egy új tudománynak, a politológiának enfant terribel-je, könyvsorozata indul e kötettel. Szerzője azért adta A rendszerváltó elit tündöklése és bukása címet az első könyvnek, mert az e véleménye, hogy a politikai elit életében lezárult egy korszak. Így ír ugyanis: "A rendszerváltó politikai személyiség és az őt szülő vagy általa kialakított politikai szervezet képességei és lehetőségei határára jutott. Nem egyesek teljesítenek alul, hanem valamennyien. A politikai rendszerben a parlamenti pártok, az érdekképviseletek, a nemzeti intézmények megszilárdultak. Szellemi vagy gyakorlati célú tömegmozgalmak nincsenek. Az újító politikai, szociális, közgazdasági eszmék nem mutatkoznak. A társadalomra példaként ható független erkölcsi tekintélyek, de még a médiasztárok is hiányoznak."

David Rothkopf - A ​jövő nagy kérdései
„Korszakváltás ​készülődik, a messzeségben már egy mindent átformáló cunami dübörög, miközben vezetőink és mi is hátat fordítunk neki. Pont a másik irányba nézünk. A politikai hatalommal rendelkezők és támogatóik többsége görcsösen ragaszkodik a múlthoz – szinte hallani a körmük karistolását, ahogy a végsőkig próbálnak kapaszkodni, még az elkerülhetetlenül bekövetkező változások sodrásában is.” De hogyan készüljünk fel az életünk minden mozzanatára kiható átalakulásra? David Rothkopf szerint mindenekelőtt a megfelelő kérdéseket kell feltenni. A politikatudós-újságíró, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, a Columbia Egyetem vendégprofesszora korunk legfontosabb kérdéseit kutatja, amelyek újraértelmezik a világot és az arról alkotott fogalmainkat. Könyve szembesít a jövőre vonatkozó elképzeléseinkkel, és arra kényszerít, hogy újragondoljuk életünk olyan alapelemeit, mint az identitás, az emberi jogok, a gazdaság, a demokrácia, a kormányzás, a konfliktus vagy a biztonság.

Csizmadia Ervin - A ​Medgyessy-talány
A ​kormányfő bukásának, illetve megbuktatásának rendkívül széles skálájú okozati összefüggéseit Csizmadia Ervin jól érhető rendszerbe foglalva, magyar és nemzetközi környezetbe ágyazva elemzi. A neves szerző a baloldal előtt álló új és nehéz kihívásokat, valamint a kormányzás tapasztalatait, tanúságait nemcsak átfogóan értelmezi, de külön kötetben egy exkluzív maratoni interjú keretében a volt kormányfő véleményét, interpretációját is közli a magyar demokrácia egyik legizgalmasabb időszakáról. "Elképzeltek maguknak egy miniszterelnököt" Csizmadia Ervin interjúja Medgyessy Péterrel: Medgyessy Péter: A szegény, derék baloldali-liberális magyar értelmiség megrekedt a nyolcvanas évek reformretorikájánál. Nekik ugyan borzasztóan nagy szerepük volt a rendszerváltozás egész hátterének megteremtésében, de ezek az emberek mégis megrekedtek a nyolcvanas években. Kötöttek egy megállapodást... Csizmadia Ervin: Ez súlyos megállapítás megint, tudja? Medgyessy Péter: Természetesen. Megint nem fognak szeretni. Kibírom. Az első néhány hónaptól eltekintve nem különösebben kedveltek, mert mindig egy picit kilógtam a sorból, picikét mindig mást gondoltam vagy mást képviseltem. A Medgyessy-talány. A nemzeti középtől (a) végig: Medgyessy Péter - sok tekintetben kamikaze - kormányzása az MSZP történetében először nem elnyomta, hanem lehetővé tette a személyi alternatívakiérlelődését. Természetesen tudom: nagyon sok minden más is szerepet játszott az események folyásában, többek között az az európai trend, amely szép lassan felőrölte az idősebb politikusgeneráció kormányfőit és helyükre fiatalabbakat állított. Medgyessy nyilván nem akart a lengyel Miller és a cseh Spidla sorsára jutni, de ha figyelembe vesszük az orbáni kihívás mértékét, valamint a szocialista párton belüli végső erjedést, azt kell mondjuk: politikai bukása elkerülhetetlen volt. - És az MSZP 2004-ben éppen ezáltal kap lehetőséget arra, hogy méltó és egyenrangú vetélytársa legyen a Fidesznek. Annak a Fidesznek, amelyről sokáig a szocialisták gondolták azt, hogy nem méltó és nem egyenrangú vetélytársa az MSZP-nek. Ennek a politikai bukásnak a legfőbb hozadéka az lehet, ha a baloldalt nem pusztán csak választások nyerésére alkalmas párttá teszi (hiszen arra eddig is alkalmas volt), hanem egy értékelvű politizálás letéteményesévé is. Egy ilyen megújult baloldal lehet a garancia arra, hogy megkezdődhessen az értékek tisztázó vitája. Mindaz, ami az elmúlt másfél évtizedben elmaradt. Ha Medgyessy Péter bukása ebben a tekintetben új korszakot nyit, akkor működése nem volt hiábavaló; ha minden ott folytatódik tovább, ahol augusztusban abbamaradt, akkor a politikai elitnek érdemes tovább tűnődnie: miért is van ez így?

Christoph Reuter - Az ​iszlám állam
Az ​"Iszlám Állam" 2014-es brutális hódító hadjáratát követően immár több mint ötmillió embert és egy Nagy-Britannia nagyságú területet tart ellenőrzése alatt. Christoph Reuter, a Spiegel tudósítója könyvében bemutatja a dzsihádisták felemelkedéséhez vezető precíz tervezőmunkát, és elénk tárja a terror gyökereit a széteső Irakban, a polgárháborús Szíriában és az egész régió szétágazó konfliktusaiban, amelyeket a terror stratégái hatékonyan fordítottak a saját javukra. Az IS, az "Iszlám Állam" jóval több, mint a világ legveszedelmesebb terrorszervezete. Az IS hatalom, amely eddig soha nem látott pontossággal tervezi meg és hajtja végre hadmozdulatait, köt meg és bont fel gátlástalanul szövetségeket, s mindezt a maga szempontjából hibátlan propagandával támasztja alá. A dzsihádisták sokszor hangoztatott elvakult hite csak egy azon eszközök sorában, amelyeket az IS felhasznál hatalmának

Ludassy Mária - A ​toleranciától a szabadságig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jimmy Carter - Teljes ​élet
Jimmy ​Carter Nobel-békedíjas politikus, Georgia állam kormányzója, 1977 és 1981 között az Amerikai Egyesült Államok 39., demokrata párti elnöke. Neki köszönhetjük, hogy a magyar koronázási ékszerek 1977-ben visszakerülhettek Magyarországra. Önéletrajzában nyílt őszinteséggel ír a gyermekkoráról, vidéki gyökereiről, a Mély Dél puritán és sokszor rasszista szemléletéről. Apja halála után elhagyta a haditengerészetet, hogy kézbe vegye a családi gazdaság irányítását. Könyvében részletesen mesél a családi kapcsolatairól: felesége, Rosalynn nemcsak a magánéletben, de Carter közéleti tevékenységében is hű társa. Mindketten a mai napig aktív szerepet játszanak a Habitat for Humanity nemzetközi lakásépítő mozgalomban. Carter volt az első, akit becenevén iktattak be a hivatalába. A kisemberek elnökének vallotta magát, sokat foglalkozott az emberi jogokkal, és mindent megtett azért, hogy Amerika erkölcsi súlyát visszaszerezze a vietnami sokk után. A Teljes élet egy rendkívüli ember gazdag és boldog életébe nyújt bepillantást, akinek a sikerek mellett az emberi kudarcokkal és a 20. század súlyos problémáival is meg kellett küzdenie. Az exelnök személyes hangvételű visszatekintését saját festményei és versei teszik különlegessé.

Niccoló Machiavelli - A ​fejedelem
Az ​itáliai politikus-zenész-komédiaíró-filozófus munkája immár csaknem fél évezrede méltán a politika művészetének megkerülhetetlen alapkönyve – királyok, kalandorok, politikusok tanulták-tanulják belőle a hatalom gyakorlásának művészetét.

Timothy Snyder - A ​zsarnokságról
A ​huszadik században európai demokratikus rendszerek sora roppant össze és vált fasiszta, náci, illetve kommunista diktatúrává. Ezeket olyan párt vagy vezér irányította, aki azt állította, a népét képviseli, a népe hangján szól, megvédi a népét a világméretű külső fenyegetésekkel szemben, és aki a tények rovására a mítoszokat részesítette előnyben. Európa huszadik századi történelme megmutatja nekünk, hogy társadalmak összeroppanhatnak, demokráciák összeomolhatnak, az etikai tartás megtörhet, és hogy egyszerű emberek hirtelen korábban elképzelhetetlen helyzetben találhatják magukat. A jelenben ráismerhetünk a múltra, és ebből a ráismerésből tanulságokat vonhatunk le. Mi ma semmivel nem vagyunk bölcsebbek azoknál a huszadik századi európaiaknál, akik saját szemükkel látták, a demokráciájuk hogyan engedi át a helyét a totalitarizmusnak. Nekünk az az előnyünk, hogy az ő tapasztalataikból tanulva állhatunk ellent, amikor úgy tűnik, a mi rendszerünket éri ilyen fenyegetés. Most érkezett el erre a megfelelő pillanat. "Úgy vedd a kezedbe ezt a könyvet, mint orvosi leírást egy fertőző betegségről. Olvasd gondosan, és figyeld a tüneteket!" - New York Times

Szelényi Iván - Új ​osztály, állam, politika
1974-ben ​Konrád György és Szelényi Iván a csobánkai harangozóház rejtekében megírta a szocializmusnak azt a mindmáig legátfogóbb magyar bírálatát, amely empirikus kutatásokból indul ki, és önálló fogalmai és elméleti keretet használ. A mű címe Az értelmiségaz osztályhatalomhoz, s kihívó alaptétele sommásan a következő: Kelet-Európában az értelmiség, nem találván magának tetsző helyet a fejletlen piacgazdaságban és polgári létben, önálló hatalmi törekvésekkel lépett föl, amihez kitűnő fegyverzetet kínált a marxi ideológia és a bolsevik párt. Hatalmi igényét tudásával igazolta, ám nem annyira szakmai, mint teleologikus tudásával, vagyis azzal, hogy ő meg tudja mondani, hogy az "öntudatlan" társadalomnak mik a végső céljai. A szocializmusban azonban az értelmiség uralkodó osztállyá való szerveződése nem valósult meg a maga teljességében, de mint törekvés több hullámban is jelentkezett, s ez kimutatható a társadalom politikai és osztálytagozódásából egyaránt. A tétel kihívására a válaszadást az állambiztonsági szervek kisajátították: a könyvet két szerzőjével együtt kitiltották a magyar szellemi életből. Konrád György író lévén vállalhatta a belső emigrációt, Szelényi Iván azonban, a szociológiai kutatásoktól eltiltván, külföldre kényszerült. Kivándorlása után Szelényi Iván Ausztrália és Amerika legjobb egyetemein tanítva is igyekezett folytatni a magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos kutatásait. Kötetünk az e tárgyú, külhonban, angolul írt tanulmányaiból közöl válogatást, melyben a világszerte ismert szociológus - a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és a szélesebb olvasóközönségnek is érthetően - összefoglalja, felülvizsgálja és az irodalomban elhyelezi Az értelmiség útjá-nak tételeit, valamint vázolja város- és faluszociológiai, illetve szociálpolitikai vizsgálódásait, különös tekintettel a Közép-Kelet-Európa gazdasági és politikai fejlődésének lehetséges útjaira, vagy talán éppen harmadik útjára. Szelényi Iván tanulmányaiból nem csupán egy elméletileg kitűnően rendszerezett és tapasztalatilag igazolt, tárgyilagos kommunizmusbírálatot és ahhoz való nyelvet ismerhetünk meg és sajátíthatunk el, nem csupán megfontolandó és gondolatilag rendkívül izgalmas önreflexiókat találhatunk bennük az értelmiség társadalmi státusáról, szerepeiről és netán hatalmi törekvéseiről, hanem törekvéseiről, hanem egy olyan higgadt, következetes írástudói és hajthatatlan emberi magatartás bontakozik ki belőlük, amely Bibó István példájára, üzenetére emlékeztet, és egyetlen szóval jellemezhető: szolgálat.

Kontler László - Az ​állam rejtelmei
A ​törvények betűjének tisztázatlanságát, végrehajtóinak morális tartásával kompenzáló ősi hagyomány országunk egyszerű, férfias, bennszülött szellemének hamisítatlan terméke. Egyetlen darabkáját sem mertem levakarni a tiszteletreméltó rozsdának, mely inkább ékesíti és megőrzi, semmint sorvasztja a fémet... A közélet rejtelmessége abban áll, hogy a kialakult rend alakítóinak akaratától függetlenül éri el a legmagasabb gyakorlati tökély fokát. A gyarló értelem számára a szokás, a láthatatlan kéz (vagyis a szándékolatlan következmények) és Isten útjai egyaránt kifürkészhetetlenek, de a viszonylag legjobb megoldáshoz vezetnek.

Bayer József - A ​politikai gondolkodás története
A ​magyar politológiai felsőoktatás alaptankönyve az európai politikai gondolkodás történetének összefoglalása és értelmezése a kezdetektől a 20. század végéig. Elemzi a nagy elméleti és gondolati rendszereket, az abszolutizmus elméleteit, a 19. században született ideológiákat (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus), részletesen tárgyalja a 20. századi totalitarianizmus változatait, a demokráciákról folytatott vitákat, a posztmodern és az új társadalmi mozgalmakat.

Oriana Fallaci - Az ​értelem ereje
Illiberális. ​Inkorrekt. Igaz. Oriana Fallaci a Harag-trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az Iszlám egyik gyarmata.

009
Államéletrajzok Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Államéletrajzok
Az ​Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul elõször hozzáférhetõvé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely elôször 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklõdõk számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az elsõ magyar fordítása, a thessaliaiak államáról írott beszédet pedig tudomásom szerint még soha semmilyen nyelvre nem fordították le. A kötet jegyzetanyaga segít az elsõ tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemzõ a görög világra.

Szalai Erzsébet - Ezredváltó ​dilemmák Magyarországon
"Miként ​Szalai Erzsébet előző kötetei, ez is a rendszerváltásnak nevezett, valójában nem pusztán politikai, gazdasági, jogi, legitimációs, hanem történelmi léptékű s magát a történelmet, a modernitás egészét kérdőre vonó változás mélyebb folyamatait gondolja át. Ugyanakkor a globalizáció szóval jelölt, részben hiperracionális, részben sokféleképpen, olykor ésszerűtlenségként is érthető, helyenként homályos folyamatok ismételten tisztázó elemzését olvashatjuk itt, ami azt jelenti: a szerző valójában a társadalom, a civilszféra és az értelmiségi dimenzió mélyfolyamatainak kiváló interpretátora."

Artner Annamária - Marx ​200
Artner ​Annamária nagy szellemi bátorsággal, felkészülten közelít a mai kapitalizmus elemzésének témájához. Nemcsak imponáló történeti és empirikus anyagot felölelő tárgyismerettel rendelkezik korunk transznacionális kapitalizmusáról - benne kitüntetetten a bérmunka világáról -, de a fejletlenebb gazdaságok felzárkózási nehézségeiről is eredeti módon értekezik. Hasonlóképpen bátran leplez le olyan világhírű(vé tett) szerzőt, mint Piketty, aki bár jó gazdaságstatisztikus, mégsem tud különbséget tenni vagyon és tőke között, s aki képes úgy kritizálni a marxi elméletet, hogy azt saját bevallása szerint sem igazán érti. E kis könyv fő erénye mégsem polemikus oldala, hanem az, hogy a szerző nemcsak Marx aktualitását ismeri és érvényesíti, hanem szorgalmas kutatómunkával valóságos folyamatokat tár fel és magyaráz meg olvasóinak: növekedésről, válságról, ciklusokról, a technológiai fejlődés és a bérmunka viszonyáról; vagy napjaink brazil gazdaságáról és társadalmáról mint a függő pályás fejlődés paradigmatikus esetéről. Mégpedig meggyőzően.

George Bush - George W. Bush - Utam ​a Fehér Házba
Az ​USA elnöke vall családjáról, neveltetéséről, értékrendjéről, eddigi politikai pályafutásáról és terveiről. A baseballról, az olajiparról és azokról az időkről, amikor a Nemzeti Gárda pilótájaként F-102-es bombázókon repült. A könyv azoknak szól, akik közelebbről szeretnék megismerni az USA 43. elnökét - a politikust és a magánembert egyaránt.

Daniel Domscheit-Berg - WikiLeaks ​- A leleplezés
A ​WikiLeaks nevéhez az utóbbi évtizedek legmegdöbbentőbb botrányai kötődnek. Ezen a weboldalon hozták először nyilvánosságra az iraki civileket és újságírókat meggyilkoló amerikai katonák hírét; az amerikai külügy diplomáciai dokumentumait; a kunduzi, eltérített üzemanyag-szállítók bombázásának valós körülményeit, ami végül Jung védelmi miniszter lemondásához vezetett; a tragédiába torkolló duisburgi Love Parade háttérdokumentumait vagy hogy a fő részvényesei fosztották ki az izlandi Kaupthing bankot, ami végül az ország pénzügyi összeomlását okozta. Olyan titkok leleplezéséért felelősek, melyek az egész világ sorsát megváltoztatták. Óriási jelentősége ellenére ez a vállalkozás is egész kicsiben indult. Julian Assange, az ausztrál hacker 2006-ban kezdte meg a weboldal fejlesztését, amelynek segítségével a nagy port felkavaró, kormányok és vállalatok által gondosan eltitkolt dokumentumok akár a nappalinkban is hozzáférhetővé váltak, ugyanakkor az informátorok kiléte titokban marad. A WikiLeaks hangos botrányokkal övezett sikertörténete számos kérdést vetett fel és hagyott ez idáig megválaszolatlanul. - Kik állnak a szervezet mögött, amely jeges félelemmel tölti el a hatalmat gyakorlók szívét? - Ki az az ember, aki a Pentagont egy 120 fős külön osztály felállítására kényszerítette? - Hogy néz ki a WikiLeaks belső szerkezete, és milyen dokumentumokkal foglalkoznak? - Ki dönt arról, milyen híreket közölnek, és hogyan gondoskodnak a hoaxok kivédéséről? - A titkosszolgálat vádolta meg Julian Assange-t nemi erőszakkal, hogy így állítsák félre? - Mi az igazság az állítólagos belső hatalmi harcokról, amelyekről oly sokat cikkezik mostanában a sajtó? - Hasznos vagy káros a titkos diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozatala? - Milyen személyiségi jogi és elvi kérdéseket vet fel egy ilyen weboldal létezése? - Lehet-e titkok nélkül élni? Vajon biztonságosabbá vagy épp veszélyesebbé teszi a világot a transzparencia? Daniel Domscheit-Berg, aki – Daniel Schmitt álnéven – két és fél éven át Julian Assange legközelebbi munkatársa volt, úgy döntött, most leleplezi a világ legveszélyesebb weboldalának összes titkát! Az 1978-ban született programozó és hacker nyolc évesen kapta meg első számítógépét. Már az előtt is az információszabadság elkötelezett híve és harcosa volt, hogy az oldal szolgálatába állította volna tehetségét. 2007 decemberében ismerkedett meg Julian Assange-dzsal, és együtt kezdtek a WikiLeaks bővítésén dolgozni. 2009 elején otthagyta addigi munkahelyét és Berlinbe költözött, hogy minden idejét és energiáját a projektnek szentelhesse. Ám 2010-ben bekövetkezett egy nem várt fordulat: Daniel Domscheit-Berg kiszállt Assange csapatából. Könyvében pedig mindent elárul, amit csak a WikiLeaksről tudni lehet.

Covers_237972
elérhető
0

Thoma László - Táncrend
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel László - Mozgástér ​és kényszerpálya
E ​könyv szerzője olyasmire képes, amire ma csak kevesen: irodalmi élménnyé avatni a politológiát, ami mások tollán könnyen válik üres szócsépléssé, hamar szétpukkanó szellemi röppentyűk eregetésévé. Lengyel László írásainak megérdemelt sikere a magától értetődő természetességgel (s nem utolsó sorban megnyerő stílusban) előadott eredeti gondolatoknak szól melyek mindannyiunkat foglalkoztató problémákat szednek ízekre. Új könyve megint a lényegről beszél: arról a kettősségről, hogy a mai Magyarország egyszerre küzdött ki magának a rendszerváltással a korábbinál nagyobb mozgásteret – egyúttal azonban olyan kényszerpályára is került, melyen minden lépés megtétele keserves küszködésekkel jár. Árnyalt a kép és meghökkentően széles a látómező, melyet Lengyel László munkája elénk tár. "Éppen ideje, hogy kitekintsünk egy-egy négyéves politikai ciklusból és az európai sarok provinciájáról – hosszabb időre és világra. Hová fogunk beilleszkedni, milyen rendszerben, milyen feltételekkel…" Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a lehetséges válaszok lenyűgözően bőséges tárát a Mozgástér és kényszerpálya, a szerző műveit bemutató sorozat második kötete.

Politikai_kissz%c3%b3t%c3%a1r
Politikai ​kisszótár Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Politikai ​kisszótár
A ​kötetben általános politikai, gazdaságpolitikai, munkásmozgalmi, nemzetközi politikai, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak, kifejezések és elnevezések, valamint fontosabb nemzetközi és hazai politikai események szerepelnek - ezek rövid ismertetését és értelmezését adjuk. A címszavak kiválasztásában nem törekedtünk teljességre. Felhasználva az előző kiadások kapcsán tett javaslatokat is, szándékunk az volt, hogy azokról a fogalmakról, szervezetekről és eseményekről írjunk, amelyekkel szinte naponta találkozunk a sajtóban és a politikai irodalomban.

Leo Strauss - Joseph Cropsey - A ​politikai filozófia története I-II.
A ​nagyszabású összeállítás - melynek kis részét Strauss írta, nagyobb részét tanítványai és munkatársai - közel két és fél ezer esztendő politikatudományát, Thuküdidésztől Heideggerig közel negyven gondolkodó eszméit öleli fel.

Török Gábor - A ​lakott sziget
Az ​emberiség egyik legfontosabb és legveszélyesebb találmányával építeni és rombolni is lehet. A politika önmagában, egy lakatlan szigeten vagy élettelen bolygón nem értelmezhető, hiszen csak az emberek kezében válik eszközzé. A résztvevők természetesen változnak, cserélődnek, ezért a politika célja, formája, tartalma és meghatározása is változhat. De mire való igazán ez az eszköz? Mi a politika lényege? Török Gábor politológus hiánypótló, teljes áttekintést nyújtó kötetében nem csupán tudományos megközelítéseket használ, hanem népszerű filmsorozatokon keresztül is bemutatja e szövevényes rendszer játékszabályait. Különösen hasznos útmutató mindazoknak, akik most ismerkednek a politika világával.

Ivan Krasztev - Stephen Holmes - A ​fény kialszik
Az ​1990-es évek elején magasra szárnyalt a remény, hogy a liberális demokrácia eszméje a közép- és kelet-európai országokat is meghódítja. Ám a régió politikai-társadalmi átalakulása a liberalizmus keserű kritikájához és elutasításához vezetett. Ivan Krasztev és Stephen Holmes ragyogóan megírt könyve ezt a folyamatot mutatja be, értelmezi és elemzi. A kommunizmus bukása, érvelnek, úgy tűnik, az autokrácia korának kezdetét jelentette. Rámutatnak, hogy a Kelet-Európában kibontakozó illiberalizmust az a sértettség táplálja, amelyet 1989 után a nyugati intézményeknek, értékeknek és mintáknak a Nyugathoz való felzárkózás érdekében megkövetelt utánzása váltott ki. "Amikor véget ért a hidegháború, a közép- és kelet-európaiak közös missziója a versenyfutás volt a csatlakozásért a Nyugathoz, ama vasfüggöny mögötti, idealizált cél felé. A nyugati minták lelkes másolását, amit a szovjet csapatok kivonása kísért, eleinte úgy élték meg, mint felszabadulást. De két zaklatott évtized után az imitáció politikájának árnyoldalait már nem lehetett letagadni. Felizzott a sértett dac, megnőtt az illiberális politikusok népszerűsége, és Magyarországon, Lengyelországban hatalomra is kerültek."

Kollekciók