Ajax-loader

'fantasztikus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alapitvany
elérhető
48

Isaac Asimov - Alapítvány
Isaac ​Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája - amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó - azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő. Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, sikerül-e elhárítani vagy legalább megrövidíteni a zűrzavar éveit? Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a modern tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.

Adolfo Bioy Casares - Italo Calvino - Morel ​találmánya / Láthatatlan városok
Morel ​találmánya Morel olyan gépezetet talál fel, amely valósághűen reprodukálja a térben az ember életének egy bizonyos időbeli metszetét. Ebben az értelemben tehát az ember küzdelme a halhatatlanságért végre győzelemre vezetett. Csakhogy... Aki vállalja ezt a halhatatlanságot, szörnyű ára fizet: le kell mondania a valóságos - bár mulandó - életről. Láthatatlan városok Italo Calvinót aligha kell a magyar olvasóknak bemutatni, de bizonyára meglepetést kelt, hogy sokan a nemesi rangra emelt sci-fi egyik legkiválóbb olasz képviselőjének tartják. Ez a könyve Marco Polo és Kublai kán párbeszéde. A nagy világutazó feltárja a zsarnok uralkodó - és az olvasó - előtt világunk tarka sokféleségét, hihetetlen változatosságát, szívet dobogtató fantasztikumait, s csupán a párbeszéd végén derül ki a világot járt utazó tréfája: mindvégig egyetlen városról - a szülővárosáról beszélt.

Paul Monette - A ​Ragadozó
Dutch ​Schaefer az Egyesült Államok hadseregének őrnagya, a különleges feladatokra kiképzett alakulat vezetője, osztagával rutinfeladatra készül. Conta Mana dzsungeléből, a gerillák ellenőrizte körzetben rekedt három politikust kell kimenteniük. Gerillák helyett veszedelmes ellenséggel találják szembe magukat, a Ragadozóval. Ez a halált osztó Földön kívüli lény ezer évvel ezelőtt járt már itt a Földön. A maya regék megőrizték véres pusztításának emlékét. Lélektelen kegyetlenséggel gyilkolja meg egyenként a kommandósokat. Végül már csak Dutch Schaefer őrnagy veheti fel vele az egyenlőtlen küzdelmet. Az őrnagy tudja: nemcsak magáért, az emberiségért is harcol… A regény az Egyesült Államokban egy időben jelent meg a filmmel, amelynek főszereplői Arnold Schwarzenegger és a Magyarországon ugyancsak jól ismert birkózó világbajnok “Body” Ventura.

Jonathan Swift - Gulliver ​utazása Lilliputban
Majd ​kétszázötven évvel ezelőtt, 1727-ben jelent meg először a Gulliver utazásai, Jonathan Swiftnek, a nagy angol írónak kora társadalmát gúnyoló regénye. Azóta nemzedékek olvasták, szórakoztak rajta, és tanultak belőle. Időközben az ifjúságnak is kedvenc olvasmánya lett a törpék országában kalandozó seborvos históriája, s a nagyszerű mese máig sem vesztett frissességéből. Tanulságai felnőttek és gyermekek számára egyaránt maradandóak, a szolgalelkűség, az oktalan tekintélytisztelet iránti gúnyját a ma embere is megérti, az igazságot és az igaz értékeket tisztelő ifjúság pedig különösen méltányolja. Az örök életű művet Karinthy Frigyes kitűnő fordításában ismerik meg a magyar gyerekek. A könyvet Gyulai Liviusz művészi rajzai díszítik.

Cecelia Ahern - Talált ​tárgyak országa
Sandy ​Shortt kényszerbeteg. Amióta tízéves korában eltűnt a szomszéd kislány, mániákusan keresgél, nem tudja feldolgozni, ha elvesznek a dolgai. Kutatószenvedélye annyira magával ragadja, hogy magánnyomozóként keres eltűnt személyeket. Jack Ruttle is kétségbeesetten keresi öccsét, Donalt, akit egy éve mintha a köd nyelt volna el. Amikor megtalálja Sandy hirdetését egy újságban, érzi, hogy a nő segíteni fog rajta. Miközben Donal után kutat, egyszer csak Sandy is eltűnik, méghozzá egy olyan helyen köt ki, aminek létezéséről addig álmodni sem mert: az elveszettnek hitt fél pár zoknik, lakáskulcsok és a nyomtalanul eltűnt emberek birodalmában. Ez az új, szórakoztató és vidám világ, kedves, ám néha furcsa lakóival együtt befogadja Sandyt, ő azonban másra sem vágyik, csak hogy megtalálja a hazavezető utat. A mindössze 28 éves Cecelia Ahern e regényében is kiválóan ötvözi a mesét és a valóságot.

Isaac Asimov - Második ​Alapítvány
A ​nagyszabású trilógia befejező kötete ez. Az előző kötetek Alapítvány és Alapítvány és Birodalom címmel a meghatározhatatlan messzi jövőben létező Galaktikus Birodalom bomlásának történetével foglalkoznak, és főleg annak a gigantikus tervnek a megvalósításával, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával. Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett, és valóra váltani a Seldon-tervet. Egy előre nem látott lény, az Öszvér felbukkanása azonban meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak kevesek által ismert módszerekkel küzd a Tervért. Ebben a kötetben, sok kaland után, fény derül a Második Alapítvány titkára.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Adolfo Bioy Casares - Aludj ​a napon
Miféle ​rejtélyes események keserítik meg a banktisztviselőből lett órásmester, Lucio Bordenave életét? Miért kell elmegyógyintézetbe küldenie gyönyörű, ám szeszélyes feleségét? Mit akar tőlük a váratlanul felbukkanó, baljós idegen, a komor és titokzatos Standle? Hová lesz a gyógyultan visszatért fiatalasszony elpusztíthatatlannak hitt rosszkedve, viruló kiállhatatlansága? Miféle szörnyű bűnökre derül fény, amikorra Bordenave megtudja a teljes igazságot, és milyen árat kell fizetnie érte? Bioy Casares nagy sikerű regénye az Argentínában nagy hagyományokkal bíró fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alkotása: a fenyegető társadalmi környezetben élő kisember kényszerű és végső meghasonlását, "személyiségvesztését" beszéli el az abszurd történet nyelvén. A bravúrosan szerkesztett cselekmény, melyet az író a bűnügyeket felderítő detektív szigorú logikájával épít fel, a kitűnően megrajzolt figurák, a fantasztikumot elhitető, idő- és térközelbe hozó környezet - egy Buenos Aires-i városnegyed -, a lépten-nyomon felbukkanó sajátos humor lebilincselő s egyszersmind elgondolkodtató olvasmánnyá teszik Bioy Casares művét.

Jurij Scserbak - Karantén ​/ Jaropil város krónikájából
Scserbak ​orvos-epidemilógus, az orvostudományok doktora, egy tudományos intézet kutatója, s írásaiban nagy előszeretettel foglalkozik az orvosi hivatás mai gondjaival. Néhány éve a magyar olvasók és kritikusok érdeklődéssel fogadták Transplantation című regényét, amely a szívátültetés bonyolult társadalmi, erkölcsi s nem utolsósorban etikai problémáit vizsgálja - a tudós és a szenvedő ember szemszögéből. A Karantén szereplői is orvosok, de Scserbak nem szokványos értelemben vett orvosregényt akart írni; az életről és a halálról, a szerelemről és a magányról, a boldogságról és a boldogtalanságról szólnak írásai. Néha fantasztikus helyzetet teremt bennük, hogy hőseinek lelkivilágát a végletes percekben mutassa meg, de a fantasztikum műveiben csak eszköz, akár a villanófény, amelynek vakító fehér világosságában feltárulnak és kifejezésre jutnak a sűrű homályban rejtőző szenvedélyek.

Pavel Vezsinov - A ​sorompó / A fehér szalamandra
A ​mai bolgár irodalom egyik jelentős egyéniségének két fantasztikus elbeszélését tartalmazza ez a kötet. A sorompó című írás főhőse egy szép fiatal lány, aki elmegyógyintézetben él, s odakerülésének rejtélyére csak fokozatosan derül fény. Az orvosi felügyelet alól szabadulva, a falakon kívül, véletlenül megismerkedik egy zeneszerzővel, aki lakásában otthont nyújt neki. A lány különleges telepatikus képessége ekkor kezd kibontakozni, s ennek segítségével egy csodálatos fantasztikus világba röpülnek, ahonnan egyikőjük számára nincs többé menekvés. A fehér szalamandra, mint a szokatlan címösszetétel is sejteti, ugyancsak egy különös emberi lényről szól: egy szoborszépségű fiatalemberről, aki nemcsak ideális testi felépítésével, hanem rendkívüli intellektuális képességeivel is bámulatba ejti környezetét: tudósok, orvosok, matematikusok, filozófusok tanulmányozzák, nők rajongják körül szerelmükkel. Ám a zavarba ejtő külső mögött egy félelmetes belső emberi torzulás lappang, melynek okára a végkifejlet váratlan tragédiája döbbenti rá az olvasót.

Robert Sheckley - Kozmikus ​főnyeremény
Mr. ​Carmodyt, egy amerikai átlaghivatalnokot váratlan meglepetés ér: egy galaxisközi lottósorsoláson épp az ő nevét húzta ki a komputer. Mr. Carmodyt meghívják az ünnepélyes nyereményátadásra, de arról elfelejtkeznek, hogy a visszautazást is biztosítsák. A "Nyeremény" segítségével különböző bolygókon bukkan fel, s mindutalan mulatságos és veszélyes szituációkba bonyolódik. Robert Sheckley, a neves amerikai sci-fi író ezúttal a primitív fantasztikus kalandregények ostoba fantáziavilágát teszi nevetségessé, ugyanakkor a reklám, az amerikai fogyasztói életszemlélet jelenségeit is bírálja sajátos fanyar humorával.

James Hilton - A ​Kék Hold völgye
Titokzatos ​tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai - nők, férfiak, angolok, amerikaiak - végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye.

Hernádi Gyula - Frankenstein
Megismerni ​a jövőt, megfejteni az emberi sors, a születés és a halál titkát, szert tenni arra a bizonyos végső ismeretre, tudomá­nyos lehetőségek híján akár az asztrológia eszközeivel, az amulett-, a talizmán- vagy a drágakőjóslat felhasználásával is, bármi áron is - nincs ennél ősibb emberi kívánság. Kontra Sándor azonban hisz a tudomány­ban, zseniális ötlete révén ő racionális mód­szerekkel jut el a titkok kapujáig. Mesébe illő, 300 millió dolláros örökségén felvásá­rolja a világ összes keselyűjét, letelepíti őket az Alföldön, majd a keselyűfarm mel­lett laboratóriumot építtet: kutatói derítsék ki, mi az a rejtélyes tulajdonság, amelynek birtokában ez a kizárólag dögökkel és te­temekkel táplálkozó madár szinte téved­hetetlen biztonsággal megérzi, ki mikor hal meg. A gondosan őrzött telepen öt világrész legjobb tudósai látnak munkához, dolgoz­nak éjt nappá téve, míg fel nem fedezik ennek a tulajdonságnak a hordozóját egy hormonban, ötvenezer keselyű agyából gyűlik össze azután az a néhány csepp fel­mérhetetlen értékű váladék, amely egy öt­letes szerkezetbe foglalva, mindenki leg­nagyobb megdöbbenésére, 1984. június elsejének tizennegyedik órájában nem ke­vesebbet jelöl meg, mint a világ végét. Termonukleáris összecsapás, természeti katasztrófa következik be, vagy egy új, ed­dig ismeretlen vírus leküzdhetetlen táma­dása indul meg ezen a napon? Kontra Sándor ellentmondások feszült­ségében él, holmi modern Faustként rejt­vénynek tekinti a világot, amelyet minden­képpen meg akar fejteni, létének ez egyet­len értelme és feladata. Űgy érzi, bekerí­tette a sors, a szabadító tudás utáni vágy űzi, célját elérendő, az ismeretszerzés leg­különfélébb eszközeihez folyamodik: ol­vas, tanul, utazik, kísérletezik. Városszo­ciológus, de verset, prózát, drámát és filmet is ír, szerelmet szerelemre halmoz, legjobb barátait is sokkírozza, hogy reakcióikat le­mérhesse, míg egy megvilágosító erejű álomban fel nem rémlik előtte az indiai vesztőhely, ahol a kivégzéshez elővezetett gyilkos fölött, a megfellebbezhetetlen tudás fölényével, méltóságteljes köröket leírva jelennek meg a dögkeselyűk. Hernádi Gyula új regénye kettős élmény­nyel szolgál az olvasónak. A rövid vágások­ban kibontakozó cselekmény vérbeli sci-fi, a műfaj minden bizonnyal legidőszerűbb és leginkább gondolkodásra késztető lehe­tőségeit valósítva meg. A sok helyt krimi­izgalmakat sem nélkülöző események mö­gött azonban egy konfliktusokban bővel­kedő, jellegzetesen mai értelmiségi karak­ter és magatartás is felrajzolódik. Az író kivételes láttató erővel és nagy intellektuá­lis érzékenységgel alkotja meg hőse jellem­képét, s követi Kontra Sándort az útján, egészen az utolsó pillanatig, amikor a frankensteini végzet rajta is beteljesedik.

Nemere István - A ​rejtélyes elődök és egyéb fantasztikus rögeszmék
Az ​elődökről túl keveset tudunk ahhoz, hogy képet alkossunk róluk. Mégis, néhány tanulságot máris levonhatunk. Mostanában több divatos elmélet hirdeti, hogy a földi emberek fejlődésébe egykor (genetikai úton) idegen, kozmikus civilizáció küldöttei avatkoztak bele; így próbálják magyarázni az egyébként magyarázhatatlan, gyors civilizációs "ugrást". Az elmélet ellenkezik a darwini fejlődéselmélettel, de Engelsnek az emberré válásról alkotott véleményével is. A rejtélyes fejlődési ugrásokat és az ókor számtalan más titkát azonban az elődök léte megmagyarázza és ez az elmélet nem áll szemben a materializmus egyetlen tanával sem. Nem idegen űrhajósok ("istenek") tettek bennünket emberré, hanem mi magunk, a saját erőnkből értünk fel már egyszer egy kisebb csúcsra és - ha nem jön közbe egy elháríthatatlan kozmikus katasztrófa - ezt a civilizációs fejlődést folytatta volna az emberiség. Így mai tudásunk, technikánk és kultúránk több ezer évvel előbbre járhatna, űrhajóink már régen a Világűrt szelnék át, talán más civilizációkkal is felvettük volna a kapcsolatot. Sajnos, egy csapás - amelyet szerintünk nem maga az akkori emberiség idézett elő - akadályt gördített fejlődésünk elé. Ez a gondolat is e könyv megírására késztetett. Hiszen most - úgy tűnik - ismét válaszút elé kerültünk. Régi, oly magas csúcsokra jutott civilizációnk órák vagy napok alatt teljesen megsemmisülhet. Egy nukleáris világháború az egykori Csapásnál sokkal pusztítóbb lehet; azt már senki sem élné túl. Egy ilyen veszély árnyékában élve nem árt néha tudatosítani magunkban, hogy a Föld minden népe közös hajtásból ered, hogy a szó legszorosabb értelmében is egymásnak rokonai, sőt testvérei vagyunk, az "elődök" utódai... Ha nem akarjuk, hogy világunk elvesszen, mindenáron fenn kell tartanunk a békét. Az egyetlen járható utat. Mert gondolni is rossz arra, hogy az esetleg mégis túlélők kis csoportja legyen kénytelen ismét nekifogni a világ - és az ember - újjáépítésének.

Dieter Ott - Az ​ördöngös Caprioli
A ​fantasztikus történelmi kalandregény a főszereplő, Caprioli gróf 18. századi kalandos hajóútjainak egyikét eleveníti föl. Caprioli fregattjai, élükön a Fantom vezérhajóval Amszterdamból Amerika felé tartanak. A fordulatos események alakulásában döntő szerepet játszik a hajó egyik titokzatos utasa, Satan Diaboli, az ördögök képviselője, akinek egyetlen célja Caprioli gróf lelkének megvásárlása. Célja érdekében a leggonoszabb cselvetéseket eszeli ki: polipot, majd kalózokat küld a gróf nyakára, végül magát Capriolit rabolja el és az Északi-sark jéghegyei közé viszi, de a gróf valamennyi ördögi tervét meghiúsítja. Satan Diaboli nem nyugszik bele sorozatos kudarcaiba, utolsó próbálkozásként teljes szélcsendet és szomjúságot bocsát a hajókaravánra. Ez a legnagyobb próbatétel, és már minden veszni látszik, amikor a gróf felfedezi a tengeri dinnyét, és ezzel megmenti legénységét a pusztulástól. Az ördögök képviselője távozni kényszerül, Caprioli pedig eljut végre Amerikába. Képtelen, ám mindvégig izgalmas kalandokban bővelkedő ifjúsági regény.

Scarlett Sheridan - Sandy ​Bells
Egy ​új város... Egy új ország... Egy új világ... Egy végzetes szerelem. A tizenhat éves Sandy új városba, egy távoli országba költözik. A szülei beíratják az iskola nyári táborába, hogy iskolakezdéskor, már ismerősként kezdhesse meg a középiskolai tanulmányait. A beilleszkedés nehezen indul, miután többször konfliktusba kerül az osztály legzárkózottabb fiújával. Sandy megpróbálja kerülni őt, de úgy látszik a sors mást akar... vagy talán mégse a sors akarja így? Rátalál a szerelem, melyet a kétely teljesen behálóz. Nem tudja küzdjön ellene, vagy hagyja, hogy magával ragadják az érzelmei. Véletlennek tűnő balesetek során kiderül, hogy különleges képességgel rendelkezik, de ez is csak újabb problémákat vet fel. Megörököl egy varázsgyűrűt, mely egy különleges világba vezeti őt. Ez a világ tartja fogva az emberiség legősibb ellenségét

Ivan Jefremov - A ​borotva éle
A ​"borotva éle" - szimbólum: azt a szinte érzékelhetetlen határt jelenti, amely a tudat és a tudatalatti között húzódik, vagyis amely a teljesen egészséges én pszichikai tengelye. Így magyarázza meg regényének címét maga a szerző, a szovjet tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusa, aki ezúttal a legújabb biológiai kutatások és felfedezések fényében boncolgatja az ember pszichofiziológiájának időszerű kérdéseit. Csodával határos, de megtörtént esetek, valóságos jelenségek hiteles leírásával igyekszik feltárni az emberi test és lélek rejtett tartalékait, energiaforrásait. A történések középpontjában egy titokzatos fekete korona, annak különös kisugárzása áll. Több csoport is meg akarja szerezni, hajszákat rendeznek érte. E kalandok leírásával válik a mű térben és időben több dimenziójúvá. Visszanyúl a régmúltba is, például Nagy Sándor korába, vagy az óindiai művészet kezdeteihez, hogy pontosabban megvilágítsa a tegnap, a ma, sőt a holnap eseményeit. Oroszországból kiindulva Itálián, Dél-Afrikán át a forró Indiáig és a jeges Tibetig húzódik a cselekmény fonala. A bőven áradó események egzotikus környezetben, titokzatos templomokban, lámakolostorokban, tengerfenéken stb. játszódnak le. Szemünk előtt zajlik le egy kalandos nőszöktetés; látjuk, hogyan verekszenek meg erőművészek túlerőben lévő fogdmegekkel; megismerjük a különleges, bénító folyadékot kilövő pisztolyt. A mű hősei sarkított jellemű, különleges képességű férfiak, hősnői egzotikus szépségű és rendkívüli sorsú nők. Tanúi vagyunk hipnózissal való csodálatos gyógyításnak, az önszuggesztió nem mindennapi eseteinek. Csak egy példa a sok közül: a tibeti önsanyargató reszpáknak melegük lesz, amikor a fagyos szélben meztelenül állva locsolgatják magukat - a vizes törülköző megszárad rajtuk! Jefremov a tudománynak és a valóságban gyökerező fantasztikumnak olyan tájaira vezet el bennünket, amelyeken szovjet írók még nemigen jártak.

Bernard Malamud - Isteni ​kegyelem
Egy ​termonukleáris világháború következtében elpusztul az emberiség, csak egy kis trópusi sziget marad meg, s rajta néhány majom meg Calvin Cohn, a paleológus, aki épp a tengerfenéken búvárkodott, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Az egyik majom segítségével, aki németes akcentussal ugyan, de beszélni is tud, Cohn új Robinsonként, makacsul nekilát, hogy újra felépítse a világot. Tanítani kezdi a majmokat, megpróbálja egy "emberi" társadalom egymásért felelős tagjaivá nevelni őket, sőt, egy új faj létrehozásával is kísérletezik. Az új társadalom azonban nem sokkal jobb, mint a régi. Kitör az irigykedés, a féltékenység, az ellenségeskedés, a majmok gyilkolni kezdik egymást.

Jules Verne - Nemo ​kapitány
Titokzatos, ​orsó alakú "óriás valami" nyugtalanítja a világtengerek hajósait. A szörnyeteg hol itt, hol ott bukkan fel a hullámok közül, és kisvártatva meglékelve süllyednek el az addig sérthetetlennek vélt hajóóriások. Pierre Aronnax professzor egy expedícióval elindul, hogy kiderítse a tengeri csodalény rejtélyét. Hajójuk hamarosan meg is ütközik a szörnnyel. A professzor és inasa a tengerbe zuhan. A titkot azonban így is sikerül kideríteni: a "szörny" nem egyéb, mint Nemo kapitány búvárhajója. Ennek a hajónak sokezer mérföldes tengermélyi útjáról, utasainak izgalmas kalandjairól, szerencsés meneküléséről szól Jules Verne egyik legérdekfeszítőbb, s amellett tudnivalókban is leggazdagabb regénye, a Nemo kapitány története a másik híres Verne-regényben, a Rejtelmes szigetben folytatódik.

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

H. G. Wells - A ​láthatatlan ember
A ​nagy angol író fantasztikus históriája kíméletlen társadalomkritika és egyben komoly tanulság a mai ember számára. Szükségképpen szembe kell fordulnia az emberekkel, bűnözővé kell válnia annak, aki teljesen egyedül valami rendkívüli felfedezésre jutott? Griffin, a zseniális vegyész, az első láthatatlan ember lebilincselően izgalmas, életre-halálra menő küzdelmét elgondolkozva teszi le az olvasó.

André Maurois - A ​gondolatolvasó gép
André ​Maurois világhírű író tudományos-fantasztikus regényének _A gondolatolvasó gép_-nek hőse egy különös találmány: a pszichográf. Ez a gép meglesi, kifürkészi és feljegyzi az ember gondolatait: bárki és bármikor megismerheti embertársainak legrejtettebb vágyait, elképzeléseit, indulatait, gondolattöredékeit. A szellemes ötlet alkalmat ad arra, hogy a kitűnő francia író, akinek számos regénye és életrajza aratott nagy sikert (nálunk is), az ember titkos, önmaga előtt is titkolt gondolatainak mélységeibe vezesse be az olvasót. Mert Maurois-t nem annyira a modern technika forradalma érdekli, mint a pszichológia: a hazugság jótékony szerepének és ártalmas hatásának viszonyát fedi fel a mulatságos, fordulatos, szellemes cselekmény során. ___A kötet másik kisregénye - _Utazás a Mívesek országában_ - ugyancsak fantasztikus tárgyú és hangulatú, de filozófiai fogantatású: a művészek és a művészetszerető állampolgárok viszonyát tárgyalja szellemes, regényes történet tükrében.

H. G. Wells - A ​bűvös bolt
Egy ​kis cseléd meg egy urasági kertész - később szatócs - negyedik gyermekeként látta meg Herbert George Wells 1866-ban Bromley kormos napvilgát. Tizennégy éves kortól volt posztókereskedő-inas, gyógyszerésztanonc, segédtanító, Huxley professzor lelkes biológus-hallgatója a londoni egyetemen, bukott fizika-geológia szakos diák, fábiánus- és szocialista-szimpatizáns, vese- és tüdőbajos nagybeteg, tanár - majd huszonhét esztendősen végleg kikötött az írásnál. Több, mint félévszázados írói munkássága során tömérdek műfajjal kísérletezett, ő maga legszívesebben "tudományos" szerzőnek tartotta magát, kritikusai Dickenshez és Jules Verne-hez mérték, az utókor elsősorban mint a tudományos-fantasztikus irodalom atyját tiszteli. elbeszéléseinek nagy része fantasztikus-utópisztikus; de van Wellsnek más írói arca is. A sokat próbált, sok nélkülözés, megaláztatás közt íróvá - és jómódú polgárrá - lett Wells életének nagy réme az elszegényedés, a társadalmi süllyedés, a nehezen megszerzett létbiztonság elvesztése. Ez a szorongás fantasztikus novelláiban is fel-felbukkan, de ebből született Wellsnek néhány szinte dickensi figurája is. Kötetünk huszonegy elbeszélése méltán reprezentálja a közelmúltnak ezt az érdekes íróegyéniségét; a tudományos-fantasztikus irodalom egyik nagy előfutárától, Az időgép-től a kispolgár éles rajzain át Wells humoros novelláiig.

Jókai Mór - Ahol ​a pénz nem isten
A ​regény 1904-ben jelent meg először könyv alakban, de már korábban, 1902-ben a Budapesti Napló elkezdte közölni folytatásokban. A romantikus történet keretét egy brazil kereskedelmi hajón szolgált magyar tengerésztiszt elbeszélése adja. Egyik útján a dél-amerikai partok közelében tengerből kimagasló vulkán tetején egy vashajót vesz észre. Sikerül megközelítenie a helyet, s meglepetéssel fedezi fel, hogy a vidéken és a hajón emberek élnek. A parancsnok, a Capitano és házanépe barátságába fogadja, s így alkalma van megismerni különös történetüket. A hajó és utasai Európából kerültek ide, és csodával határos módon menekültek meg a biztos pusztulástól. A gazdag, termékeny földön valóságos kis paradicsomot teremtettek, s olyan társadalmi rendet alkottak, ahol a szeretet a jelszó, nem tudják, mit jelent "ölni", s nem ismerik a pénz hatalmát. Teljes megelégedésben élnek, s hiába a tengerésztiszt minden rábeszélése, hogy aknázzák ki a föld mélyében rejlő drágakincsek értékét, s térjenek vissza gazdagon, hatalmasan az emberek közé - a Capitano hajthatatlan, s neki kell belátnia, hogy a Capitanónak igaza van.

Erich von Däniken - Istenek ​ivadékai vagyunk
Bizonyítja-e ​Sába királynőjének szőrös lába a titokzatos szépasszony földönkívüli származását? Óriás volt-e Éva ősanyánk? Mit üzent az emberiségnek a fatimai Szűz Mária? Erich von Däniken izgalmas utazásra hívja olvasóit térben és időben. Nem kevesebbre kíváncsi, mint az élet és elsősorban az értelmes élet eredetére a Földön. Távoli tájakon és távoli évszázadokban kalandozva jut el a Bibliától a génsebészetig, Szaúd-Arábiától Teneriféig, Áron sírjától az UFO-kig. A számos világsikert aratott és világraszóló vitát kiváltott kötet szerzőjének legújabb művét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Anatolij Sztaszj - Zöld ​útvesztő
Kik ​azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek "holt embereknek" nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a "holt emberek" elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.

Lőrincz L. László - Kéz ​a sziklán
Mayfield ​doktor felfedezi a háza melletti sziklán a csonkaujjú kéz lenyomatát; egy régészt belefojtanak a fekete kutya mocsarába; egy titokzatos nő kiássa Davies boszorkány sírját; Don North százados amulettvadászatra indul, s a Pireneusokban gyilkolni kezd a titokzatos kis elefánt. Lőrincz L. László új, lélegzetelállítóan izgalmas könyve a föld rejtélyes erővonalainak - a ley vonalak - világába vezeti el az olvasót. Kik lehetnek a vonalak őrei? Talán még ma is köztünk élnek? Talán ők, a Nagy Mészárlás túlélőinek, a Kő fiainak leszármazottai?

Mary Shelley - Az ​utolsó ember I-II.
A ​21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik. Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett? E kötettel nem egyszerűen egy újabb fantasztikus regényt adunk olvasóink kezébe. Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét. Ez az elgondolkodtató, filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált - bizonyság erre az is, hogy most készül belőle film az Egyesült Államokban.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép / Scuderi kisasszony
A ​német romantika mindmáig nagy hatású elbeszélőjének varázslatosan szép fantasztikus kisregényében "Az arany virágcserépben" Anselmus, a félszeg diák a mindennapi életnél nemesebb és szebb közegben, a mesevilágban oldódik fel. Munkaadójának, Lindhorstnak és három lányának fantasztikus története a sejtelmes mesék forrásvidékén játszódik. Szalamandrák, kígyók vagy emberek ők? - kérdezheti az olvasó. Ki tudja ezt - a káprázatos kolorittal égő világ a lényeges, amelyben izzó szirmú virágok, pazar tollú madarak, zenélő szökőkutak és egyéb földöntúli csodák alkotják a környezetet. Anselmus megérti a madarak beszédét, övé lesz az arany virágcserép és Serpentina is. Ez a felhőtlen öröm és boldogságérzet a mese végén nem más mint a kötészetben, általában véve a szép emberi tettekben, alkotásokban, rejlő boldogság. A Scuderi kisasszony története reális időben és környezetben a Napkirály uralkodása idején játszódik Párizsban, középpontjában egy nemes lelkű idős irónővel. Madeleine Scuderivel és egy borzongató bűnügyi történettel. Fordulatos meseszövés, lebilincselő olvasmányosság és hajlékony stílus jellemzi a kisregényt.

Rudyard Kipling - A ​fantomriksa
Rudyard ​Kipling, a híres angol író nemcsak indiai történeteket és dzsungelhistóriákat írt, hanem kitűnő fantasztikus és tudományos fantasztikus novellákat is. Ezekből a nálunk többnyire ismeretlen, rejtélyes és gyakran hátborzongató írásaiból állítottuk össze kötetünket. Kiemelkedik közülük néhány, Indiában játszódó misztikus és transzcendentális tartalmú, még a misztikában járatos olvasókat is felcsigázó novella.

Rónaszegi Miklós - A ​rovarok lázadása
A ​rovarok lázadása Budapesten játszódik, filmszerűen pergő képekben. Hová tűnt dr. Perjés Zoltán, a kiváló agysebész? Mivé jut a tudomány, ha méltatlan kezekbe kerül?

Mónus Miklós - A ​yetik följebb mennek / Emberszülés New Yorkban
Az ​Ő és Az című regényével Aranymeteor- és Európa-díjat kiérdemelt író e kötete két kisregényt tartalmaz, az első a címadó írás, amely fantasztikus, egyben nagyon életszerű, tulajdonképpen lehet valóság is. A yetiket valóságos, mintegy előemberszinten ábrázolja, mint napjaink utolsó élő relikviáit, akik a civilizáció térhódítása elől mind följebb mennek a Himalája megközelíthetetlen csúcsai közé. De élnek, vannak, gondolkodnak, küzdenek mind sanyarúbb megélhetésükért. Félnek az emberektől, a civilizációtól, amely kuriozumot látva bennük, expediciókat szervez, hogy megtalálják, lefényképezzék, fogságba ejtsék és esetleg megöljék őket. Sikerül megmenekülniük a yetiknek az emberi tolakodás elől? - ezt a kérdést feszegeti az érdekes, szórakoztató írás. A másik kisregény, az Emberszülés New Yorkban egy excentrikus milliomosról szól, aki elhatározza, hogy saját gyerekének nem csupán nemzője, de szülőanyja is ő maga lesz. A különös terhesség és szülés-előkészítés menetét egy ötödik generációs számítógép programozza és ellenőrzi. Ennek aztán meg is lesz az eredménye, a világra jövő kreatúra... Érdekesen megfogalmazott és megírt, igazi tudományos-fantasztikus írásmű.

Kollekciók