Ajax-loader

'fantasztikus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Cecelia Ahern - Talált ​tárgyak országa
Sandy ​Shortt kényszerbeteg. Amióta tízéves korában eltűnt a szomszéd kislány, mániákusan keresgél, nem tudja feldolgozni, ha elvesznek a dolgai. Kutatószenvedélye annyira magával ragadja, hogy magánnyomozóként keres eltűnt személyeket. Jack Ruttle is kétségbeesetten keresi öccsét, Donalt, akit egy éve mintha a köd nyelt volna el. Amikor megtalálja Sandy hirdetését egy újságban, érzi, hogy a nő segíteni fog rajta. Miközben Donal után kutat, egyszer csak Sandy is eltűnik, méghozzá egy olyan helyen köt ki, aminek létezéséről addig álmodni sem mert: az elveszettnek hitt fél pár zoknik, lakáskulcsok és a nyomtalanul eltűnt emberek birodalmában. Ez az új, szórakoztató és vidám világ, kedves, ám néha furcsa lakóival együtt befogadja Sandyt, ő azonban másra sem vágyik, csak hogy megtalálja a hazavezető utat. A mindössze 28 éves Cecelia Ahern e regényében is kiválóan ötvözi a mesét és a valóságot.

Zsoldos Péter - Távoli ​tűz
A ​Távoli tűz nem egy már létező vagy kitalált tudományos axióma köré bonyolít izgalmas, a krimi határát súroló történetet, nem csábítja az olvasót a fantázia csillogó szárnyain szédítő repülésre, nem ígér borzongást és horrort, tragédiát és drámát, felfoghatatlanul idegen csillagvilágok jeges szikrázásában. E műfajban szokatlan epikája a nagy történelmi regények testvérévé avatja ezt a kitűnően megírt könyvet, melynek legfantasztikusabb - és sikeres - vállalkozása éppen az, hogy olvasása közben megfeledkezünk arról: fantasztikus regényt tartunk a kezünkben, egy képzelt bolygó képzelt lakóinak életét éljük három évtizeden át.

Tropikom%c3%a9dia
elérhető
4

Vercors - Tropi-komédia
Mi ​lenne ha... Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta... A voltaire-i és france-i hagyományokat folytató filozofikus-fantasztikus regényében Vercors hangot ad gyötrő aggodalmának az emberi méltóságra érdemes emberért, az emberséges emberiségért.

Fekete Gyula - A ​kék sziget
A ​nagy óceánon van egy kis sziget: Szimmaren. Gondolatban sokan meglátogatták már ezt a szigetet, s nem volt egészen idegen annak a három magyar fiúnak sem, aki 1944 őszén eltűnt Budapestről, és ezzel a könyvvel most a Kék szigetről üzen. Nem a technika Szimmaren varázsa, ennél sokszorta izgalmasabb, hogy - szerencsés körülmények folytán - már azt is megvalósították, amin az emberiség egy része csak a közelmúltban kezdett el dolgozni, nagyobbik része pedig még ma is csak ábrándozik róla: az új társadalmat. Milyen ez a sziget, milyen a város? Milyen a szimmareniek köznapi élete? Milyen a munka, a családi élet, a szórakozás? Milyen az ifjúság, a szerelem? Hogyan tartják szemmel a legközelebbi ember lakta bolygót, és hogyan avatkoznak bele - éppen a három jövevény találmányának a segítségével - a bolygólakók történelmébe? Sófőző Zsiga, a Kék szigetre vetődött magyar fiú ezekre a kérdésekre is választ ad az olvasónak.

Dragomán György - Rendszerújra
Rendszerek ​és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek vagy technikaiak. És a kitörési pontok, a szabadulás lehetőségei. Múlt, jelen, jövő. Dragomán szenvedélyes történetmesélő, sakkmesterként mozgatja a figurákat a királytól a gyalogig: fantázia és láttató erő, éles vágások, meglepő fordulatok jellemzik a Rendszerújra minden darabját. Új könyvében megint a szabadság a tét, a rendszerek jönnek és mennek, épülnek és pusztulnak, de a legfőbb kérdés mindig az, hogy mit tehet bennük, alattuk vagy éppen felettük az ember. Újra meg újra meg újra.

Jonathan Swift - Gulliver ​utazása Lilliputban
Majd ​kétszázötven évvel ezelőtt, 1727-ben jelent meg először a Gulliver utazásai, Jonathan Swiftnek, a nagy angol írónak kora társadalmát gúnyoló regénye. Azóta nemzedékek olvasták, szórakoztak rajta, és tanultak belőle. Időközben az ifjúságnak is kedvenc olvasmánya lett a törpék országában kalandozó seborvos históriája, s a nagyszerű mese máig sem vesztett frissességéből. Tanulságai felnőttek és gyermekek számára egyaránt maradandóak, a szolgalelkűség, az oktalan tekintélytisztelet iránti gúnyját a ma embere is megérti, az igazságot és az igaz értékeket tisztelő ifjúság pedig különösen méltányolja. Az örök életű művet Karinthy Frigyes kitűnő fordításában ismerik meg a magyar gyerekek. A könyvet Gyulai Liviusz művészi rajzai díszítik.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Johanna Braun - Günter Braun - A ​nagy varázsló tévedése
A ​képzeletbeli Plikáto országot már régóta a nagy varázsló kormányozza diktatórikus módszerekkel. Legfőbb irányelve, hogy a társadalmi életet és a termelést egyaránt gépekkel, kibernetikai eszközökkel irányítsa. Az emberek esetleges ellenállását úgy igyekszik kikerülni, hogy számukra már a kisgyermek kortól kezdve kötelezővé teszi egy bizonyos gyümölcs fogyasztását, mely nyugtató, bódító hatású, és egyúttal az agyat is eltompítja. A nép ily módon passzívan és elégedetten tűri sorsát, az emberek idejük nagy részét kellemes szórakozással, elektronikus játékokkal és bódító gyümölcsléivással töltik, mígnem egy kamasz ifjú elhatározza, hogy nem eszi meg a gyümölcsöt...

Erich von Däniken - Istenek ​ivadékai vagyunk
Bizonyítja-e ​Sába királynőjének szőrös lába a titokzatos szépasszony földönkívüli származását? Óriás volt-e Éva ősanyánk? Mit üzent az emberiségnek a fatimai Szűz Mária? Erich von Däniken izgalmas utazásra hívja olvasóit térben és időben. Nem kevesebbre kíváncsi, mint az élet és elsősorban az értelmes élet eredetére a Földön. Távoli tájakon és távoli évszázadokban kalandozva jut el a Bibliától a génsebészetig, Szaúd-Arábiától Teneriféig, Áron sírjától az UFO-kig. A számos világsikert aratott és világraszóló vitát kiváltott kötet szerzőjének legújabb művét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Rudyard Kipling - A ​fantomriksa
Rudyard ​Kipling, a híres angol író nemcsak indiai történeteket és dzsungelhistóriákat írt, hanem kitűnő fantasztikus és tudományos fantasztikus novellákat is. Ezekből a nálunk többnyire ismeretlen, rejtélyes és gyakran hátborzongató írásaiból állítottuk össze kötetünket. Kiemelkedik közülük néhány, Indiában játszódó misztikus és transzcendentális tartalmú, még a misztikában járatos olvasókat is felcsigázó novella.

André Maurois - A ​gondolatolvasó gép
André ​Maurois világhírű író tudományos-fantasztikus regényének _A gondolatolvasó gép_-nek hőse egy különös találmány: a pszichográf. Ez a gép meglesi, kifürkészi és feljegyzi az ember gondolatait: bárki és bármikor megismerheti embertársainak legrejtettebb vágyait, elképzeléseit, indulatait, gondolattöredékeit. A szellemes ötlet alkalmat ad arra, hogy a kitűnő francia író, akinek számos regénye és életrajza aratott nagy sikert (nálunk is), az ember titkos, önmaga előtt is titkolt gondolatainak mélységeibe vezesse be az olvasót. Mert Maurois-t nem annyira a modern technika forradalma érdekli, mint a pszichológia: a hazugság jótékony szerepének és ártalmas hatásának viszonyát fedi fel a mulatságos, fordulatos, szellemes cselekmény során. ___A kötet másik kisregénye - _Utazás a Mívesek országában_ - ugyancsak fantasztikus tárgyú és hangulatú, de filozófiai fogantatású: a művészek és a művészetszerető állampolgárok viszonyát tárgyalja szellemes, regényes történet tükrében.

Bernard Malamud - Isteni ​kegyelem
Egy ​termonukleáris világháború következtében elpusztul az emberiség, csak egy kis trópusi sziget marad meg, s rajta néhány majom meg Calvin Cohn, a paleológus, aki épp a tengerfenéken búvárkodott, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Az egyik majom segítségével, aki németes akcentussal ugyan, de beszélni is tud, Cohn új Robinsonként, makacsul nekilát, hogy újra felépítse a világot. Tanítani kezdi a majmokat, megpróbálja egy "emberi" társadalom egymásért felelős tagjaivá nevelni őket, sőt, egy új faj létrehozásával is kísérletezik. Az új társadalom azonban nem sokkal jobb, mint a régi. Kitör az irigykedés, a féltékenység, az ellenségeskedés, a majmok gyilkolni kezdik egymást.

Adolfo Bioy Casares - Aludj ​a napon
Miféle ​rejtélyes események keserítik meg a banktisztviselőből lett órásmester, Lucio Bordenave életét? Miért kell elmegyógyintézetbe küldenie gyönyörű, ám szeszélyes feleségét? Mit akar tőlük a váratlanul felbukkanó, baljós idegen, a komor és titokzatos Standle? Hová lesz a gyógyultan visszatért fiatalasszony elpusztíthatatlannak hitt rosszkedve, viruló kiállhatatlansága? Miféle szörnyű bűnökre derül fény, amikorra Bordenave megtudja a teljes igazságot, és milyen árat kell fizetnie érte? Bioy Casares nagy sikerű regénye az Argentínában nagy hagyományokkal bíró fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alkotása: a fenyegető társadalmi környezetben élő kisember kényszerű és végső meghasonlását, "személyiségvesztését" beszéli el az abszurd történet nyelvén. A bravúrosan szerkesztett cselekmény, melyet az író a bűnügyeket felderítő detektív szigorú logikájával épít fel, a kitűnően megrajzolt figurák, a fantasztikumot elhitető, idő- és térközelbe hozó környezet - egy Buenos Aires-i városnegyed -, a lépten-nyomon felbukkanó sajátos humor lebilincselő s egyszersmind elgondolkodtató olvasmánnyá teszik Bioy Casares művét.

Hernádi Gyula - Frankenstein
Megismerni ​a jövőt, megfejteni az emberi sors, a születés és a halál titkát, szert tenni arra a bizonyos végső ismeretre, tudomá­nyos lehetőségek híján akár az asztrológia eszközeivel, az amulett-, a talizmán- vagy a drágakőjóslat felhasználásával is, bármi áron is - nincs ennél ősibb emberi kívánság. Kontra Sándor azonban hisz a tudomány­ban, zseniális ötlete révén ő racionális mód­szerekkel jut el a titkok kapujáig. Mesébe illő, 300 millió dolláros örökségén felvásá­rolja a világ összes keselyűjét, letelepíti őket az Alföldön, majd a keselyűfarm mel­lett laboratóriumot építtet: kutatói derítsék ki, mi az a rejtélyes tulajdonság, amelynek birtokában ez a kizárólag dögökkel és te­temekkel táplálkozó madár szinte téved­hetetlen biztonsággal megérzi, ki mikor hal meg. A gondosan őrzött telepen öt világrész legjobb tudósai látnak munkához, dolgoz­nak éjt nappá téve, míg fel nem fedezik ennek a tulajdonságnak a hordozóját egy hormonban, ötvenezer keselyű agyából gyűlik össze azután az a néhány csepp fel­mérhetetlen értékű váladék, amely egy öt­letes szerkezetbe foglalva, mindenki leg­nagyobb megdöbbenésére, 1984. június elsejének tizennegyedik órájában nem ke­vesebbet jelöl meg, mint a világ végét. Termonukleáris összecsapás, természeti katasztrófa következik be, vagy egy új, ed­dig ismeretlen vírus leküzdhetetlen táma­dása indul meg ezen a napon? Kontra Sándor ellentmondások feszült­ségében él, holmi modern Faustként rejt­vénynek tekinti a világot, amelyet minden­képpen meg akar fejteni, létének ez egyet­len értelme és feladata. Űgy érzi, bekerí­tette a sors, a szabadító tudás utáni vágy űzi, célját elérendő, az ismeretszerzés leg­különfélébb eszközeihez folyamodik: ol­vas, tanul, utazik, kísérletezik. Városszo­ciológus, de verset, prózát, drámát és filmet is ír, szerelmet szerelemre halmoz, legjobb barátait is sokkírozza, hogy reakcióikat le­mérhesse, míg egy megvilágosító erejű álomban fel nem rémlik előtte az indiai vesztőhely, ahol a kivégzéshez elővezetett gyilkos fölött, a megfellebbezhetetlen tudás fölényével, méltóságteljes köröket leírva jelennek meg a dögkeselyűk. Hernádi Gyula új regénye kettős élmény­nyel szolgál az olvasónak. A rövid vágások­ban kibontakozó cselekmény vérbeli sci-fi, a műfaj minden bizonnyal legidőszerűbb és leginkább gondolkodásra késztető lehe­tőségeit valósítva meg. A sok helyt krimi­izgalmakat sem nélkülöző események mö­gött azonban egy konfliktusokban bővel­kedő, jellegzetesen mai értelmiségi karak­ter és magatartás is felrajzolódik. Az író kivételes láttató erővel és nagy intellektuá­lis érzékenységgel alkotja meg hőse jellem­képét, s követi Kontra Sándort az útján, egészen az utolsó pillanatig, amikor a frankensteini végzet rajta is beteljesedik.

Nemere István - A ​rejtélyes elődök és egyéb fantasztikus rögeszmék
Az ​elődökről túl keveset tudunk ahhoz, hogy képet alkossunk róluk. Mégis, néhány tanulságot máris levonhatunk. Mostanában több divatos elmélet hirdeti, hogy a földi emberek fejlődésébe egykor (genetikai úton) idegen, kozmikus civilizáció küldöttei avatkoztak bele; így próbálják magyarázni az egyébként magyarázhatatlan, gyors civilizációs "ugrást". Az elmélet ellenkezik a darwini fejlődéselmélettel, de Engelsnek az emberré válásról alkotott véleményével is. A rejtélyes fejlődési ugrásokat és az ókor számtalan más titkát azonban az elődök léte megmagyarázza és ez az elmélet nem áll szemben a materializmus egyetlen tanával sem. Nem idegen űrhajósok ("istenek") tettek bennünket emberré, hanem mi magunk, a saját erőnkből értünk fel már egyszer egy kisebb csúcsra és - ha nem jön közbe egy elháríthatatlan kozmikus katasztrófa - ezt a civilizációs fejlődést folytatta volna az emberiség. Így mai tudásunk, technikánk és kultúránk több ezer évvel előbbre járhatna, űrhajóink már régen a Világűrt szelnék át, talán más civilizációkkal is felvettük volna a kapcsolatot. Sajnos, egy csapás - amelyet szerintünk nem maga az akkori emberiség idézett elő - akadályt gördített fejlődésünk elé. Ez a gondolat is e könyv megírására késztetett. Hiszen most - úgy tűnik - ismét válaszút elé kerültünk. Régi, oly magas csúcsokra jutott civilizációnk órák vagy napok alatt teljesen megsemmisülhet. Egy nukleáris világháború az egykori Csapásnál sokkal pusztítóbb lehet; azt már senki sem élné túl. Egy ilyen veszély árnyékában élve nem árt néha tudatosítani magunkban, hogy a Föld minden népe közös hajtásból ered, hogy a szó legszorosabb értelmében is egymásnak rokonai, sőt testvérei vagyunk, az "elődök" utódai... Ha nem akarjuk, hogy világunk elvesszen, mindenáron fenn kell tartanunk a békét. Az egyetlen járható utat. Mert gondolni is rossz arra, hogy az esetleg mégis túlélők kis csoportja legyen kénytelen ismét nekifogni a világ - és az ember - újjáépítésének.

Dieter Ott - Az ​ördöngös Caprioli
A ​fantasztikus történelmi kalandregény a főszereplő, Caprioli gróf 18. századi kalandos hajóútjainak egyikét eleveníti föl. Caprioli fregattjai, élükön a Fantom vezérhajóval Amszterdamból Amerika felé tartanak. A fordulatos események alakulásában döntő szerepet játszik a hajó egyik titokzatos utasa, Satan Diaboli, az ördögök képviselője, akinek egyetlen célja Caprioli gróf lelkének megvásárlása. Célja érdekében a leggonoszabb cselvetéseket eszeli ki: polipot, majd kalózokat küld a gróf nyakára, végül magát Capriolit rabolja el és az Északi-sark jéghegyei közé viszi, de a gróf valamennyi ördögi tervét meghiúsítja. Satan Diaboli nem nyugszik bele sorozatos kudarcaiba, utolsó próbálkozásként teljes szélcsendet és szomjúságot bocsát a hajókaravánra. Ez a legnagyobb próbatétel, és már minden veszni látszik, amikor a gróf felfedezi a tengeri dinnyét, és ezzel megmenti legénységét a pusztulástól. Az ördögök képviselője távozni kényszerül, Caprioli pedig eljut végre Amerikába. Képtelen, ám mindvégig izgalmas kalandokban bővelkedő ifjúsági regény.

Jules Verne - Nemo ​kapitány
Titokzatos, ​orsó alakú "óriás valami" nyugtalanítja a világtengerek hajósait. A szörnyeteg hol itt, hol ott bukkan fel a hullámok közül, és kisvártatva meglékelve süllyednek el az addig sérthetetlennek vélt hajóóriások. Pierre Aronnax professzor egy expedícióval elindul, hogy kiderítse a tengeri csodalény rejtélyét. Hajójuk hamarosan meg is ütközik a szörnnyel. A professzor és inasa a tengerbe zuhan. A titkot azonban így is sikerül kideríteni: a "szörny" nem egyéb, mint Nemo kapitány búvárhajója. Ennek a hajónak sokezer mérföldes tengermélyi útjáról, utasainak izgalmas kalandjairól, szerencsés meneküléséről szól Jules Verne egyik legérdekfeszítőbb, s amellett tudnivalókban is leggazdagabb regénye, a Nemo kapitány története a másik híres Verne-regényben, a Rejtelmes szigetben folytatódik.

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

H. G. Wells - A ​láthatatlan ember
A ​nagy angol író fantasztikus históriája kíméletlen társadalomkritika és egyben komoly tanulság a mai ember számára. Szükségképpen szembe kell fordulnia az emberekkel, bűnözővé kell válnia annak, aki teljesen egyedül valami rendkívüli felfedezésre jutott? Griffin, a zseniális vegyész, az első láthatatlan ember lebilincselően izgalmas, életre-halálra menő küzdelmét elgondolkozva teszi le az olvasó.

Jókai Mór - Ahol ​a pénz nem isten
A ​regény 1904-ben jelent meg először könyv alakban, de már korábban, 1902-ben a Budapesti Napló elkezdte közölni folytatásokban. A romantikus történet keretét egy brazil kereskedelmi hajón szolgált magyar tengerésztiszt elbeszélése adja. Egyik útján a dél-amerikai partok közelében tengerből kimagasló vulkán tetején egy vashajót vesz észre. Sikerül megközelítenie a helyet, s meglepetéssel fedezi fel, hogy a vidéken és a hajón emberek élnek. A parancsnok, a Capitano és házanépe barátságába fogadja, s így alkalma van megismerni különös történetüket. A hajó és utasai Európából kerültek ide, és csodával határos módon menekültek meg a biztos pusztulástól. A gazdag, termékeny földön valóságos kis paradicsomot teremtettek, s olyan társadalmi rendet alkottak, ahol a szeretet a jelszó, nem tudják, mit jelent "ölni", s nem ismerik a pénz hatalmát. Teljes megelégedésben élnek, s hiába a tengerésztiszt minden rábeszélése, hogy aknázzák ki a föld mélyében rejlő drágakincsek értékét, s térjenek vissza gazdagon, hatalmasan az emberek közé - a Capitano hajthatatlan, s neki kell belátnia, hogy a Capitanónak igaza van.

Anatolij Sztaszj - Zöld ​útvesztő
Kik ​azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek "holt embereknek" nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a "holt emberek" elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.

%c3%89s_%e2%80%8bakkor_j%c3%b6ttek_az_ufo-k...
elérhető
0

Ismeretlen szerző - És ​akkor jöttek az UFO-k...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónaszegi Miklós - A ​rovarok lázadása
A ​rovarok lázadása Budapesten játszódik, filmszerűen pergő képekben. Hová tűnt dr. Perjés Zoltán, a kiváló agysebész? Mivé jut a tudomány, ha méltatlan kezekbe kerül?

Mónus Miklós - A ​yetik följebb mennek / Emberszülés New Yorkban
Az ​Ő és Az című regényével Aranymeteor- és Európa-díjat kiérdemelt író e kötete két kisregényt tartalmaz, az első a címadó írás, amely fantasztikus, egyben nagyon életszerű, tulajdonképpen lehet valóság is. A yetiket valóságos, mintegy előemberszinten ábrázolja, mint napjaink utolsó élő relikviáit, akik a civilizáció térhódítása elől mind följebb mennek a Himalája megközelíthetetlen csúcsai közé. De élnek, vannak, gondolkodnak, küzdenek mind sanyarúbb megélhetésükért. Félnek az emberektől, a civilizációtól, amely kuriozumot látva bennük, expediciókat szervez, hogy megtalálják, lefényképezzék, fogságba ejtsék és esetleg megöljék őket. Sikerül megmenekülniük a yetiknek az emberi tolakodás elől? - ezt a kérdést feszegeti az érdekes, szórakoztató írás. A másik kisregény, az Emberszülés New Yorkban egy excentrikus milliomosról szól, aki elhatározza, hogy saját gyerekének nem csupán nemzője, de szülőanyja is ő maga lesz. A különös terhesség és szülés-előkészítés menetét egy ötödik generációs számítógép programozza és ellenőrzi. Ennek aztán meg is lesz az eredménye, a világra jövő kreatúra... Érdekesen megfogalmazott és megírt, igazi tudományos-fantasztikus írásmű.

Henry Rider Haggard - Ayesha ​visszatér
Az ​ebek megláttak és vicsorogva, bősz morgással közeledtek felénk. Egyszerre rohantak meg, nem szégyenlem bevallani, rettenetesen féltem, mert e fenevadak közelről nézve oroszlán nagyságúak voltak, de oroszlánnál is sokkalta vérengzőbbek. Az egyik, a legkisebb, elhagyva a másik kettőt, egyenesen a torkomnak ugrott. Miként történt, nem tudom, de a pillanat által ösztönözve, én is feléje ugrottam úgy, hogy testének egész súlyával a dárdám hegyére került. A dárda a két első lába közt hatolt testébe, és az összeütközés oly heves volt, hogy engem hátravetett. Midőn talpra álltam ismét, a bestiát a porban láttam vergődni, vicsorogva, bőszülten kapkodott a dárdám nyele után, mely benneszorult a testében. A másik két fenevad Leonra vetette magát, de nem bírták lefogni, csak a köntösét tépték meg. Elég oktalan volt a dárdáját utánuk hajítani, mert az célt tévesztve, épp az egyik állat hasa alatt fúródott a földbe. Azért nem egyhamar ismételték meg a támadást; lehet, végvonaglásban előttük fetrengő társuk láttára ijedtek meg. Kissé eltávolodtak, s onnan vicsorogtak felénk.Most végre odaért a Khán is; fekete paripájáról bőszen meredt le ránk, olyan volt, mint maga a sátán.

Nemere István - Rejtelmes ​óceánok
A ​Titkok könyveihez hasonló mű, ám ezúttal csak a világóceánok, tengerek titkairól rántja le a leplet az író. Természetesen szó esik eltűnt hajókról, rejtélyes katasztrófákról, érthetetlen jelenségekről is.

Kurt Vonnegut - Áldja ​meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Mi ​a halál? Egy minőség? Egy hely? A vég? A kezdet? Egy utazás? Lehet-e viccelni a halállal? Mint azt Kurt Vonnegut bizonyítja, lehet. Karcolatai Örkény Egyperces novelláival, Rózsakiállításával vagy Karinthy Mennyei riportjával mutatnak szellemi rokonságot. Vonnegut "kontrollált halál közeli állapotban" siklik oda-vissza a földi és a túlvilági lét között, s készít képzelt riportokat (az eutanázia gyakorlása miatt hírhedtté vált) Dr. Kevorkian segítségével különféle híres és kevésbé híres személyekkel Isaac Newtontól William Shakespeare-en át Adolf Hitlerig. Jellegzetes, filozofikus fekete humor, amely az idős író saját halálával való szemérmetlen kacérkodásán túl az örökkévalóság különféle koncepcióival kapcsolatban tesz fel elgondolkodtató kérdéseket. Kurt Vonnegut, a 20. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb élő alakja, 1922-ben született Indianapolisban. Regényei szinte kivétel nélkül megjelentek magyarul.

Maurice Renard - Lerne ​doktor
"... ​Mindössze annyi volt a különbség máskori és mostani megfigyeléseim közt, hogy a legvadabb impresszionizmust képviselő főiskola valamelyik vásznán képzelhettem volna magamat inkább, mint a földi valóságban. A felhőtlen, tiszta eget lángoló narancssárgában láttam! A pázsit és az udvar ismerős fái a legélénkebb vörös színben ragyogtak! A napraforgót violaszínnek, a mező ismerős tarka virágait a legkülönfélébb színekben mutatta a mostani érzékletem. Mindennek megváltozott a színe, kivéve a feketét és a fehéret. A négy férfi sötét nadrágja fekete volt most is, mint rendesen; fehérnek láttam a rajtuk levő orvosi köpenyt is, azzal a különbséggel, hogy... zöld foltok tarkították... zöld tócsák és csöppek csillogtak a padozat kőkockáin is... Mi lehetne más az a zöld folyadék, hogyha nem vér és mi lenne benne rendkívüli, ha viszont a falomb zöldje piros káprázatban tűnik elém? Nagyot kiáltottam... de torkomból állati bőgés tört fel, ugyanaz, melyet éjjel is hallottam s melyet most a falak hatalmas rezgéssel vertek vissza..."

Maurice Level - A ​tolvajok városa
- ​Előttem semmit sem lehet elhallgatni! Szeretem ismerni azokat, akik keresztezik az utamat. Végre is egymás között jól meg van őrizve a titkotok. De meg, azt hiszem, egyiktek sem vágyódik vissza a hazájába. Csak egyetlen valami van, ami fontos: az arany. És ez van valamennyieteknek. - Mire jó az - dörmögte Hermann -, ha megdöglünk itt ebben a kietlenségben? - Igaza van - mondták a többiek -, mi hasznunk van belőle? - Kövessetek engem, engedelmeskedjetek nekem és én elvezetlek benneteket egy városba, ahol el fogjátok felejteni szenvedéseiteket, egy városba, ahol mindegyiktek királynak érezheti magát. Ott minden bűnötök bocsánatra talál. Ágyban fogsz aludni, Spalantin, te szomorú olasz. Mióta nem volt részed hasonló élvezetben? És te, te török, téged hogy hívnak? A kérdezett dacosan lehajtotta a fejét és nem válaszolt. Hoggh felkacagott. - Úgy látszik, rossz az emlékezőtehetséged?... Itt van Kanab, majd ő segít felfrissíteni.

Szabó Illés - A ​tizedik hónap
Mi ​történik akkor, ha valaki nem a kilencedik, hanem a tizedik hónapban születik meg? Mivel a terhesség kilenc hónapja alatt a magzat végighalad a törzsfejlődés valamennyi szakaszán, föltehető, hogy a tizedik hónapban egy magasabb fejlettségű ember látja meg a napvilágot. Az "új típusú" ember - ebben a regényben- egészen fantasztikus dolgokra képes. De a regény elején erről mit sem tud, hiszen a szigorúan titkos kísérlet mibenlétét még előtte is titkolják. Akkor döbben rá fantasztikus képességeire, amikor az ellenséges hatalom egyik titkos ügynöke elrabolja és rákényszeríti, hogy felismerje kivételes tudását.

Paul Scheerbart - Lesabéndio
A ​Lesanbédio, az 1913-ban írt aszteroidregény világát a Pallas nevű égitest önmaguk is végletekig rugalmas testű lakói állandóan változtatják, tökéletesítik, míg végre megindul a (sokféle szimbólumként magyarázható) nagy toronyépítés, melynek csúcspontja a legfőbb alkotónak- a címszereplőnek- átváltozása, eggyé válása a Mindenséggel.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg
Gogol ​a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő – hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől. Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért. Gogol – és nagy utódai – művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége – az időben távolodva – egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza „bújt ki a köpönyegéből”, groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is.

Kollekciók