Ajax-loader

'fantasztikus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dieter Ott - Caprioli ​újabb kalandjai
Emlékeztek ​még Capriolira, az ördöngös grófra? Hát az ő csodálatos kalandjaira? Nos, ezek a kalandok most más vidéken, más formában, de ugyanolyan meghökkentő szellemességgel folytatódnak, ahogy az első kötetben. Hősünk ezúttal Péter cárnak tesz jó szolgálatot, többek között azzal, hogy az acsarkodó török szultánt valósággal lefricskázza a Fekete-tenger térképéről. Közben persze fantasztikus kalandokat él át, de minden viszontagságon átsegíti derék embersége, parádés ötletessége és bátorsága. Újabb kalandjai újabb olvasókat csalogatnak majd a Delfin könyvek nagy olvasótáborába.

Dieter Ott - Az ​ördöngös Caprioli
A ​fantasztikus történelmi kalandregény a főszereplő, Caprioli gróf 18. századi kalandos hajóútjainak egyikét eleveníti föl. Caprioli fregattjai, élükön a Fantom vezérhajóval Amszterdamból Amerika felé tartanak. A fordulatos események alakulásában döntő szerepet játszik a hajó egyik titokzatos utasa, Satan Diaboli, az ördögök képviselője, akinek egyetlen célja Caprioli gróf lelkének megvásárlása. Célja érdekében a leggonoszabb cselvetéseket eszeli ki: polipot, majd kalózokat küld a gróf nyakára, végül magát Capriolit rabolja el és az Északi-sark jéghegyei közé viszi, de a gróf valamennyi ördögi tervét meghiúsítja. Satan Diaboli nem nyugszik bele sorozatos kudarcaiba, utolsó próbálkozásként teljes szélcsendet és szomjúságot bocsát a hajókaravánra. Ez a legnagyobb próbatétel, és már minden veszni látszik, amikor a gróf felfedezi a tengeri dinnyét, és ezzel megmenti legénységét a pusztulástól. Az ördögök képviselője távozni kényszerül, Caprioli pedig eljut végre Amerikába. Képtelen, ám mindvégig izgalmas kalandokban bővelkedő ifjúsági regény.

Scarlett Sheridan - Sandy ​Bells
Egy ​új város... Egy új ország... Egy új világ... Egy végzetes szerelem. A tizenhat éves Sandy új városba, egy távoli országba költözik. A szülei beíratják az iskola nyári táborába, hogy iskolakezdéskor, már ismerősként kezdhesse meg a középiskolai tanulmányait. A beilleszkedés nehezen indul, miután többször konfliktusba kerül az osztály legzárkózottabb fiújával. Sandy megpróbálja kerülni őt, de úgy látszik a sors mást akar... vagy talán mégse a sors akarja így? Rátalál a szerelem, melyet a kétely teljesen behálóz. Nem tudja küzdjön ellene, vagy hagyja, hogy magával ragadják az érzelmei. Véletlennek tűnő balesetek során kiderül, hogy különleges képességgel rendelkezik, de ez is csak újabb problémákat vet fel. Megörököl egy varázsgyűrűt, mely egy különleges világba vezeti őt. Ez a világ tartja fogva az emberiség legősibb ellenségét

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
Századunk ​egyik legjelentősebb angol regényírója, Aldous Huxley (1894-1963) 1932-ben jelentette meg a Szép új világot, azt a művet, amely mindmáig bestseller maradt, s meg-megújuló viták bizonyítják mondandója frisseségét, kritikája, figyelmeztetése érvényességét. A hírneves angol családból származó, filozófusként és esszéistaként is kiváló Huxley minden művében merészen kísérletező, intellektuális alkotó; a Szép új világ antiutópiája a Morus és Swift nyomán haladó keserű társadalmi kritikát a tudományos-fantasztikus irodalom eszközeivel adja elő. Huxley ironikus és pesszimista látomása az un. fogyasztói társadalom jövőjéről ma is elgondolkodtató, hiszen a könyv megjelenése óta eltelt fél évszázad alatt sok tudományos és fiktív elem valósággá vált, ami a harmincas években még tiszta science fiction volt. Az író az elgépiesedett, manipulált és elembertelenedett modern világba csöppent, Shakespeare-t olvasgató Vadember szemével láttatja ezt a korántsem egyértelműen "szép új világot". A regény hosszú évtizedek után Szinnai Tivadar fordításának felhasználásával most jelenik meg újra magyar nyelven, új fordításban.

Ivan Jefremov - A ​borotva éle
A ​"borotva éle" - szimbólum: azt a szinte érzékelhetetlen határt jelenti, amely a tudat és a tudatalatti között húzódik, vagyis amely a teljesen egészséges én pszichikai tengelye. Így magyarázza meg regényének címét maga a szerző, a szovjet tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusa, aki ezúttal a legújabb biológiai kutatások és felfedezések fényében boncolgatja az ember pszichofiziológiájának időszerű kérdéseit. Csodával határos, de megtörtént esetek, valóságos jelenségek hiteles leírásával igyekszik feltárni az emberi test és lélek rejtett tartalékait, energiaforrásait. A történések középpontjában egy titokzatos fekete korona, annak különös kisugárzása áll. Több csoport is meg akarja szerezni, hajszákat rendeznek érte. E kalandok leírásával válik a mű térben és időben több dimenziójúvá. Visszanyúl a régmúltba is, például Nagy Sándor korába, vagy az óindiai művészet kezdeteihez, hogy pontosabban megvilágítsa a tegnap, a ma, sőt a holnap eseményeit. Oroszországból kiindulva Itálián, Dél-Afrikán át a forró Indiáig és a jeges Tibetig húzódik a cselekmény fonala. A bőven áradó események egzotikus környezetben, titokzatos templomokban, lámakolostorokban, tengerfenéken stb. játszódnak le. Szemünk előtt zajlik le egy kalandos nőszöktetés; látjuk, hogyan verekszenek meg erőművészek túlerőben lévő fogdmegekkel; megismerjük a különleges, bénító folyadékot kilövő pisztolyt. A mű hősei sarkított jellemű, különleges képességű férfiak, hősnői egzotikus szépségű és rendkívüli sorsú nők. Tanúi vagyunk hipnózissal való csodálatos gyógyításnak, az önszuggesztió nem mindennapi eseteinek. Csak egy példa a sok közül: a tibeti önsanyargató reszpáknak melegük lesz, amikor a fagyos szélben meztelenül állva locsolgatják magukat - a vizes törülköző megszárad rajtuk! Jefremov a tudománynak és a valóságban gyökerező fantasztikumnak olyan tájaira vezet el bennünket, amelyeken szovjet írók még nemigen jártak.

Cecelia Ahern - Talált ​tárgyak országa
Sandy ​Shortt kényszerbeteg. Amióta tízéves korában eltűnt a szomszéd kislány, mániákusan keresgél, nem tudja feldolgozni, ha elvesznek a dolgai. Kutatószenvedélye annyira magával ragadja, hogy magánnyomozóként keres eltűnt személyeket. Jack Ruttle is kétségbeesetten keresi öccsét, Donalt, akit egy éve mintha a köd nyelt volna el. Amikor megtalálja Sandy hirdetését egy újságban, érzi, hogy a nő segíteni fog rajta. Miközben Donal után kutat, egyszer csak Sandy is eltűnik, méghozzá egy olyan helyen köt ki, aminek létezéséről addig álmodni sem mert: az elveszettnek hitt fél pár zoknik, lakáskulcsok és a nyomtalanul eltűnt emberek birodalmában. Ez az új, szórakoztató és vidám világ, kedves, ám néha furcsa lakóival együtt befogadja Sandyt, ő azonban másra sem vágyik, csak hogy megtalálja a hazavezető utat. A mindössze 28 éves Cecelia Ahern e regényében is kiválóan ötvözi a mesét és a valóságot.

Bernard Malamud - Isteni ​kegyelem
Egy ​termonukleáris világháború következtében elpusztul az emberiség, csak egy kis trópusi sziget marad meg, s rajta néhány majom meg Calvin Cohn, a paleológus, aki épp a tengerfenéken búvárkodott, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Az egyik majom segítségével, aki németes akcentussal ugyan, de beszélni is tud, Cohn új Robinsonként, makacsul nekilát, hogy újra felépítse a világot. Tanítani kezdi a majmokat, megpróbálja egy "emberi" társadalom egymásért felelős tagjaivá nevelni őket, sőt, egy új faj létrehozásával is kísérletezik. Az új társadalom azonban nem sokkal jobb, mint a régi. Kitör az irigykedés, a féltékenység, az ellenségeskedés, a majmok gyilkolni kezdik egymást.

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

H. G. Wells - A ​láthatatlan ember
A ​nagy angol író fantasztikus históriája kíméletlen társadalomkritika és egyben komoly tanulság a mai ember számára. Szükségképpen szembe kell fordulnia az emberekkel, bűnözővé kell válnia annak, aki teljesen egyedül valami rendkívüli felfedezésre jutott? Griffin, a zseniális vegyész, az első láthatatlan ember lebilincselően izgalmas, életre-halálra menő küzdelmét elgondolkozva teszi le az olvasó.

Hernádi Gyula - Frankenstein
Megismerni ​a jövőt, megfejteni az emberi sors, a születés és a halál titkát, szert tenni arra a bizonyos végső ismeretre, tudomá­nyos lehetőségek híján akár az asztrológia eszközeivel, az amulett-, a talizmán- vagy a drágakőjóslat felhasználásával is, bármi áron is - nincs ennél ősibb emberi kívánság. Kontra Sándor azonban hisz a tudomány­ban, zseniális ötlete révén ő racionális mód­szerekkel jut el a titkok kapujáig. Mesébe illő, 300 millió dolláros örökségén felvásá­rolja a világ összes keselyűjét, letelepíti őket az Alföldön, majd a keselyűfarm mel­lett laboratóriumot építtet: kutatói derítsék ki, mi az a rejtélyes tulajdonság, amelynek birtokában ez a kizárólag dögökkel és te­temekkel táplálkozó madár szinte téved­hetetlen biztonsággal megérzi, ki mikor hal meg. A gondosan őrzött telepen öt világrész legjobb tudósai látnak munkához, dolgoz­nak éjt nappá téve, míg fel nem fedezik ennek a tulajdonságnak a hordozóját egy hormonban, ötvenezer keselyű agyából gyűlik össze azután az a néhány csepp fel­mérhetetlen értékű váladék, amely egy öt­letes szerkezetbe foglalva, mindenki leg­nagyobb megdöbbenésére, 1984. június elsejének tizennegyedik órájában nem ke­vesebbet jelöl meg, mint a világ végét. Termonukleáris összecsapás, természeti katasztrófa következik be, vagy egy új, ed­dig ismeretlen vírus leküzdhetetlen táma­dása indul meg ezen a napon? Kontra Sándor ellentmondások feszült­ségében él, holmi modern Faustként rejt­vénynek tekinti a világot, amelyet minden­képpen meg akar fejteni, létének ez egyet­len értelme és feladata. Űgy érzi, bekerí­tette a sors, a szabadító tudás utáni vágy űzi, célját elérendő, az ismeretszerzés leg­különfélébb eszközeihez folyamodik: ol­vas, tanul, utazik, kísérletezik. Városszo­ciológus, de verset, prózát, drámát és filmet is ír, szerelmet szerelemre halmoz, legjobb barátait is sokkírozza, hogy reakcióikat le­mérhesse, míg egy megvilágosító erejű álomban fel nem rémlik előtte az indiai vesztőhely, ahol a kivégzéshez elővezetett gyilkos fölött, a megfellebbezhetetlen tudás fölényével, méltóságteljes köröket leírva jelennek meg a dögkeselyűk. Hernádi Gyula új regénye kettős élmény­nyel szolgál az olvasónak. A rövid vágások­ban kibontakozó cselekmény vérbeli sci-fi, a műfaj minden bizonnyal legidőszerűbb és leginkább gondolkodásra késztető lehe­tőségeit valósítva meg. A sok helyt krimi­izgalmakat sem nélkülöző események mö­gött azonban egy konfliktusokban bővel­kedő, jellegzetesen mai értelmiségi karak­ter és magatartás is felrajzolódik. Az író kivételes láttató erővel és nagy intellektuá­lis érzékenységgel alkotja meg hőse jellem­képét, s követi Kontra Sándort az útján, egészen az utolsó pillanatig, amikor a frankensteini végzet rajta is beteljesedik.

Jonathan Swift - Gulliver ​utazásai
A ​könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről. Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Aglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg. A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv- változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.

André Maurois - A ​gondolatolvasó gép
André ​Maurois világhírű író tudományos-fantasztikus regényének _A gondolatolvasó gép_-nek hőse egy különös találmány: a pszichográf. Ez a gép meglesi, kifürkészi és feljegyzi az ember gondolatait: bárki és bármikor megismerheti embertársainak legrejtettebb vágyait, elképzeléseit, indulatait, gondolattöredékeit. A szellemes ötlet alkalmat ad arra, hogy a kitűnő francia író, akinek számos regénye és életrajza aratott nagy sikert (nálunk is), az ember titkos, önmaga előtt is titkolt gondolatainak mélységeibe vezesse be az olvasót. Mert Maurois-t nem annyira a modern technika forradalma érdekli, mint a pszichológia: a hazugság jótékony szerepének és ártalmas hatásának viszonyát fedi fel a mulatságos, fordulatos, szellemes cselekmény során. ___A kötet másik kisregénye - _Utazás a Mívesek országában_ - ugyancsak fantasztikus tárgyú és hangulatú, de filozófiai fogantatású: a művészek és a művészetszerető állampolgárok viszonyát tárgyalja szellemes, regényes történet tükrében.

Borito-83
elérhető
140

Paulo Coelho - Az ​alkimista
Paulo ​Coelho 1988-ban megjelent regénye, Az alkimista minden idők legnagyobb könyvsikere az író hazájában, Brazíliában, ahol eddig közel kétszáz kiadásban látott napvilágot. A spanyol pásztorfiú története - jelképes zarándokútja - arra ösztönöz bennünket világnézetünktől függetlenül, hogy merjünk hinni álmainknak, vegyük kezünkbe sorsunk irányítását, találjuk meg elrejtett kincsünket, ami csak a miénk, s közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Ez a legendás mű úgy lett világsiker néhány év alatt negyven nyelven, sok-sok millió példányban, hogy irodalmi értékét is mindenütt elismerték.

Nemere István - A ​rejtélyes elődök és egyéb fantasztikus rögeszmék
Az ​elődökről túl keveset tudunk ahhoz, hogy képet alkossunk róluk. Mégis, néhány tanulságot máris levonhatunk. Mostanában több divatos elmélet hirdeti, hogy a földi emberek fejlődésébe egykor (genetikai úton) idegen, kozmikus civilizáció küldöttei avatkoztak bele; így próbálják magyarázni az egyébként magyarázhatatlan, gyors civilizációs "ugrást". Az elmélet ellenkezik a darwini fejlődéselmélettel, de Engelsnek az emberré válásról alkotott véleményével is. A rejtélyes fejlődési ugrásokat és az ókor számtalan más titkát azonban az elődök léte megmagyarázza és ez az elmélet nem áll szemben a materializmus egyetlen tanával sem. Nem idegen űrhajósok ("istenek") tettek bennünket emberré, hanem mi magunk, a saját erőnkből értünk fel már egyszer egy kisebb csúcsra és - ha nem jön közbe egy elháríthatatlan kozmikus katasztrófa - ezt a civilizációs fejlődést folytatta volna az emberiség. Így mai tudásunk, technikánk és kultúránk több ezer évvel előbbre járhatna, űrhajóink már régen a Világűrt szelnék át, talán más civilizációkkal is felvettük volna a kapcsolatot. Sajnos, egy csapás - amelyet szerintünk nem maga az akkori emberiség idézett elő - akadályt gördített fejlődésünk elé. Ez a gondolat is e könyv megírására késztetett. Hiszen most - úgy tűnik - ismét válaszút elé kerültünk. Régi, oly magas csúcsokra jutott civilizációnk órák vagy napok alatt teljesen megsemmisülhet. Egy nukleáris világháború az egykori Csapásnál sokkal pusztítóbb lehet; azt már senki sem élné túl. Egy ilyen veszély árnyékában élve nem árt néha tudatosítani magunkban, hogy a Föld minden népe közös hajtásból ered, hogy a szó legszorosabb értelmében is egymásnak rokonai, sőt testvérei vagyunk, az "elődök" utódai... Ha nem akarjuk, hogy világunk elvesszen, mindenáron fenn kell tartanunk a békét. Az egyetlen járható utat. Mert gondolni is rossz arra, hogy az esetleg mégis túlélők kis csoportja legyen kénytelen ismét nekifogni a világ - és az ember - újjáépítésének.

James Hilton - A ​Kék Hold völgye
Titokzatos ​tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai - nők, férfiak, angolok, amerikaiak - végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye.

Jókai Mór - Ahol ​a pénz nem isten
A ​regény 1904-ben jelent meg először könyv alakban, de már korábban, 1902-ben a Budapesti Napló elkezdte közölni folytatásokban. A romantikus történet keretét egy brazil kereskedelmi hajón szolgált magyar tengerésztiszt elbeszélése adja. Egyik útján a dél-amerikai partok közelében tengerből kimagasló vulkán tetején egy vashajót vesz észre. Sikerül megközelítenie a helyet, s meglepetéssel fedezi fel, hogy a vidéken és a hajón emberek élnek. A parancsnok, a Capitano és házanépe barátságába fogadja, s így alkalma van megismerni különös történetüket. A hajó és utasai Európából kerültek ide, és csodával határos módon menekültek meg a biztos pusztulástól. A gazdag, termékeny földön valóságos kis paradicsomot teremtettek, s olyan társadalmi rendet alkottak, ahol a szeretet a jelszó, nem tudják, mit jelent "ölni", s nem ismerik a pénz hatalmát. Teljes megelégedésben élnek, s hiába a tengerésztiszt minden rábeszélése, hogy aknázzák ki a föld mélyében rejlő drágakincsek értékét, s térjenek vissza gazdagon, hatalmasan az emberek közé - a Capitano hajthatatlan, s neki kell belátnia, hogy a Capitanónak igaza van.

Erich von Däniken - Istenek ​ivadékai vagyunk
Bizonyítja-e ​Sába királynőjének szőrös lába a titokzatos szépasszony földönkívüli származását? Óriás volt-e Éva ősanyánk? Mit üzent az emberiségnek a fatimai Szűz Mária? Erich von Däniken izgalmas utazásra hívja olvasóit térben és időben. Nem kevesebbre kíváncsi, mint az élet és elsősorban az értelmes élet eredetére a Földön. Távoli tájakon és távoli évszázadokban kalandozva jut el a Bibliától a génsebészetig, Szaúd-Arábiától Teneriféig, Áron sírjától az UFO-kig. A számos világsikert aratott és világraszóló vitát kiváltott kötet szerzőjének legújabb művét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Anatolij Sztaszj - Zöld ​útvesztő
Kik ​azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek "holt embereknek" nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a "holt emberek" elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.

Lőrincz L. László - Kéz ​a sziklán
Mayfield ​doktor felfedezi a háza melletti sziklán a csonkaujjú kéz lenyomatát; egy régészt belefojtanak a fekete kutya mocsarába; egy titokzatos nő kiássa Davies boszorkány sírját; Don North százados amulettvadászatra indul, s a Pireneusokban gyilkolni kezd a titokzatos kis elefánt. Lőrincz L. László új, lélegzetelállítóan izgalmas könyve a föld rejtélyes erővonalainak - a ley vonalak - világába vezeti el az olvasót. Kik lehetnek a vonalak őrei? Talán még ma is köztünk élnek? Talán ők, a Nagy Mészárlás túlélőinek, a Kő fiainak leszármazottai?

Mary Shelley - Az ​utolsó ember I-II.
A ​21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik. Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett? E kötettel nem egyszerűen egy újabb fantasztikus regényt adunk olvasóink kezébe. Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét. Ez az elgondolkodtató, filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált - bizonyság erre az is, hogy most készül belőle film az Egyesült Államokban.

Covers_125227
Elképesztő ​novellák Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Elképesztő ​novellák
Figyelem! ​Ha Önben, kedves Olvasó, van némi vállakozó kedv, szeret kellemesen borzongani, kiállja a horror próbáját, osztozkodhat az elégtételben azokkal, akik - e kötet novelláinak tanúsága szerint - képesek voltak túlélni minden ármánykodást. Mit lát a kisfiú a tűzlétráról? Hogyan született meg a várva várt kis Hitler? Miért baj az, ha áldozatunknak ikertestvére van? Valóban el lehet követni gyilkosságokat büntetlenül? Kedves Olvasó! Legyen erős, készüljön fel minderre (és még sokkal-sokkal többre), de elsősorban olvassa el az Elképesztő novellák-at!

J. Cazotte - A ​szerelmes ördög
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép / Scuderi kisasszony
A ​német romantika mindmáig nagy hatású elbeszélőjének varázslatosan szép fantasztikus kisregényében "Az arany virágcserépben" Anselmus, a félszeg diák a mindennapi életnél nemesebb és szebb közegben, a mesevilágban oldódik fel. Munkaadójának, Lindhorstnak és három lányának fantasztikus története a sejtelmes mesék forrásvidékén játszódik. Szalamandrák, kígyók vagy emberek ők? - kérdezheti az olvasó. Ki tudja ezt - a káprázatos kolorittal égő világ a lényeges, amelyben izzó szirmú virágok, pazar tollú madarak, zenélő szökőkutak és egyéb földöntúli csodák alkotják a környezetet. Anselmus megérti a madarak beszédét, övé lesz az arany virágcserép és Serpentina is. Ez a felhőtlen öröm és boldogságérzet a mese végén nem más mint a kötészetben, általában véve a szép emberi tettekben, alkotásokban, rejlő boldogság. A Scuderi kisasszony története reális időben és környezetben a Napkirály uralkodása idején játszódik Párizsban, középpontjában egy nemes lelkű idős irónővel. Madeleine Scuderivel és egy borzongató bűnügyi történettel. Fordulatos meseszövés, lebilincselő olvasmányosság és hajlékony stílus jellemzi a kisregényt.

Rudyard Kipling - A ​fantomriksa
Rudyard ​Kipling, a híres angol író nemcsak indiai történeteket és dzsungelhistóriákat írt, hanem kitűnő fantasztikus és tudományos fantasztikus novellákat is. Ezekből a nálunk többnyire ismeretlen, rejtélyes és gyakran hátborzongató írásaiból állítottuk össze kötetünket. Kiemelkedik közülük néhány, Indiában játszódó misztikus és transzcendentális tartalmú, még a misztikában járatos olvasókat is felcsigázó novella.

Rónaszegi Miklós - A ​rovarok lázadása
A ​rovarok lázadása Budapesten játszódik, filmszerűen pergő képekben. Hová tűnt dr. Perjés Zoltán, a kiváló agysebész? Mivé jut a tudomány, ha méltatlan kezekbe kerül?

Mónus Miklós - A ​yetik följebb mennek / Emberszülés New Yorkban
Az ​Ő és Az című regényével Aranymeteor- és Európa-díjat kiérdemelt író e kötete két kisregényt tartalmaz, az első a címadó írás, amely fantasztikus, egyben nagyon életszerű, tulajdonképpen lehet valóság is. A yetiket valóságos, mintegy előemberszinten ábrázolja, mint napjaink utolsó élő relikviáit, akik a civilizáció térhódítása elől mind följebb mennek a Himalája megközelíthetetlen csúcsai közé. De élnek, vannak, gondolkodnak, küzdenek mind sanyarúbb megélhetésükért. Félnek az emberektől, a civilizációtól, amely kuriozumot látva bennük, expediciókat szervez, hogy megtalálják, lefényképezzék, fogságba ejtsék és esetleg megöljék őket. Sikerül megmenekülniük a yetiknek az emberi tolakodás elől? - ezt a kérdést feszegeti az érdekes, szórakoztató írás. A másik kisregény, az Emberszülés New Yorkban egy excentrikus milliomosról szól, aki elhatározza, hogy saját gyerekének nem csupán nemzője, de szülőanyja is ő maga lesz. A különös terhesség és szülés-előkészítés menetét egy ötödik generációs számítógép programozza és ellenőrzi. Ennek aztán meg is lesz az eredménye, a világra jövő kreatúra... Érdekesen megfogalmazott és megírt, igazi tudományos-fantasztikus írásmű.

Tropikom%c3%a9dia
elérhető
2

Vercors - Tropi-komédia
Mi ​lenne ha... Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta... A voltaire-i és france-i hagyományokat folytató filozofikus-fantasztikus regényében Vercors hangot ad gyötrő aggodalmának az emberi méltóságra érdemes emberért, az emberséges emberiségért.

Henry Rider Haggard - Ayesha ​visszatér
Az ​ebek megláttak és vicsorogva, bősz morgással közeledtek felénk. Egyszerre rohantak meg, nem szégyenlem bevallani, rettenetesen féltem, mert e fenevadak közelről nézve oroszlán nagyságúak voltak, de oroszlánnál is sokkalta vérengzőbbek. Az egyik, a legkisebb, elhagyva a másik kettőt, egyenesen a torkomnak ugrott. Miként történt, nem tudom, de a pillanat által ösztönözve, én is feléje ugrottam úgy, hogy testének egész súlyával a dárdám hegyére került. A dárda a két első lába közt hatolt testébe, és az összeütközés oly heves volt, hogy engem hátravetett. Midőn talpra álltam ismét, a bestiát a porban láttam vergődni, vicsorogva, bőszülten kapkodott a dárdám nyele után, mely benneszorult a testében. A másik két fenevad Leonra vetette magát, de nem bírták lefogni, csak a köntösét tépték meg. Elég oktalan volt a dárdáját utánuk hajítani, mert az célt tévesztve, épp az egyik állat hasa alatt fúródott a földbe. Azért nem egyhamar ismételték meg a támadást; lehet, végvonaglásban előttük fetrengő társuk láttára ijedtek meg. Kissé eltávolodtak, s onnan vicsorogtak felénk.Most végre odaért a Khán is; fekete paripájáról bőszen meredt le ránk, olyan volt, mint maga a sátán.

Horváth Zoltán Géza - Hány ​példányban óhajt élni?
A ​Professzor úr, hol a lánya? című izgalmas fantasztikus regény szerzője most újabb tudományos fantasztikus regénnyel jelentkezik, amely mai biológiai kutatássorozatából vett ötletre épül, és számos társadalmi problémát vet fel. Régen elhunyt, híres emberek testi maradványaiból bizonyos életjelenségeket még megőrző sejteket különítenek el. A mesterséges megtermékenyítés útján így életre keltett ún. klónemberek biológiai értelemben azonosak klónatyjukkal. - Hogyan alakul egyéni sorsuk? Hova, melyik nemzethez tartoznak a klónutódok? Különböznek-e a klónok a hétköznapi emberektől, nem fordulnak-e szembe velük? Magányra vannak-e ítélve különleges származásuk miatt? Szerethet-e klónférfi nem klón nőt? Veszélyezteti-e az emberiség sokszínűségét az ilyen sorozatlények megjelenése? Mi lenne akkor, ha minden ember szabadon dönthetne arról, hogy hány példányban óhajt élni?

Carlos Rasch - Meteorvadászok
Az ​MV-408-as meteorvadász űrhajó feladata, hogy a világűrben száguldó és az űrhajókra veszélyt jelentő meteorokat megsemmisítse. Váratlanul ismeretlen eredetű rádiójeleket észlelnek, majd a radarernyő egy rejtélyes űrhajó közeledését jelzi. Földi eredetű-e vagy más égitest lakóit hozza a szokatlan formájú V alakú űrhajó? A rádión továbbított kérdésekre nem válaszol... Az MV-408-as meteorvadász parancsnokának döntenie kell: megsemmisítsék-e a titokzatos objektumot, vagy vállalják a kockázatot, amely az életükbe is kerülhet? A V-hajó néma. Megközelítik, majd a felderítők kis rakétajárműveken átrepülnek az ismeretlen űrhajóra. Bakos — az MV-408-as magyar származású atomfizikusa — lefelé világított, a padlózatra. Meghökkent: a porban egy lábnyomot pillantott rneg. Régi vagy friss nyomok vajon?... Töprengve tapogatózott tovább a koromsötét folyosón. Csak kézilámpájának fénye mutatta neki az utat... A rakéta orrában csodálkozva állapította meg, hogy a katapultkamra zsilipajtói tárva-nyitva állnak... S ekkor megszólalt mögötte egy hang. „Bakos megdermedt. Azután villámgyorsan hátrafordult. Lámpájának fénysugara átfúrta a sötétséget, és egy tömzsi, vastag ruhába burkolt alakot világított meg. Bakos majdnem elejtette a lámpát rémületében. Térde elgyengült, lába rogyadozott. Néhány lépést hátratántorodott, hogy nagy nehezen megőrizze egyensúlyát." Ki lehet az ismeretlen útitárs? Ilyen izgalmas kérdésekkel találkozik a végtelen világűrt kutató űrhajós és a tudományos-fantasztikus irodalmat kedvelő olvasó.

Nemere István - Rejtelmes ​óceánok
A ​Titkok könyveihez hasonló mű, ám ezúttal csak a világóceánok, tengerek titkairól rántja le a leplet az író. Természetesen szó esik eltűnt hajókról, rejtélyes katasztrófákról, érthetetlen jelenségekről is.

Kollekciók