Ajax-loader

'alkotmányjog' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ismeretlen szerző - Sajtószabadság ​és személyiségi jogok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sajó András - A ​szólásszabadság kézikönyve
A ​jogászok, politikusok, társadalomtudósok és az újságírók fontos szerepet játszhatnak az informálás és informálódás szabadságát előmozdító társadalmi közeg megteremtésében. Nekik kíván munícióval szolgálni ez a könyv. A feldolgozott hazai és külföldi joganyag segít szembeszállni a szólásszabadság ellenségeivel, amikor a közhangulat a szabad közléssel járó kellemetlenségek miatt elvesztette a szólásba vetett korábbi hitet, és amikor a hazai joggyakorlat figyelmen kívül hagyja a sajtószabadságot védő európai gyakorlatot. Demokratikus rendszerekben nem illik kétségbe vonni a véleménynyilvánítás szabadságának elvi helyességét. Amint azonban konkrét, valakinek kellemetlen kifejezésekről van szó, az értékekben való elvi egyetértés hirtelen eltűnik. Minden demokratikus társadalomban előfordul, hogy számottevő társadalmi erők csak képmutatásból fogadják el a szólás szabadságát, legalábbis ha mások, különösen ha népszerűtlen kisebbségek véleményéről van szó. Sokan teljes, őszinte meggyőződéssel hirdetik, hogy más, fontosabb értékek nevében a szólás korlátozható. Pedig a szólás szabadsága iránti elkötelezettség nélkülözhetetlen egy olyan világban, ahol a kritikai nézetek folyamatos támadásnak vannak kitéve.

Petrétei József - Az ​alkotmányos demokrácia alapintézményei
Az ​alkotmányos demokrácia alapintézményei című könyv arra tesz kísérletet, hogy megismertesse a modern demokratikus államok alkotmányos berendezkedését meghatározó elvek és intézmények sajátosságait, különösen az alkotmánynak az államéletben betöltött szerepét és fő funkcióit, tekintettel az alkotmányjogi intézmények lényegére és jellemzőire, a köztük lévő kapcsolatok és összefüggések felvázolására, a demokratikus berendezkedések főbb sajátosságainak megragadására. Ennek érdekében áttekinti azokat a meghatározó elveket és intézményeket, amelyek alapján valamely állam alkotmányos demokráciának minősíthető. Foglalkozik az alkotmány intézményével, az alkotmányosság és alkotmányértelmezés kérdéseivel, a jogállamiság és a hatalommegosztás lényegével, a szuverenitás és hatalomgyakorlás összetevőivel és sajátosságaival, a népképviselet és választás fogalmával, az állam és az államszervezet jellemzőivel, a kormányzati rendszerekkel, az alkotmánybíráskodással, a politikai pártokkal és az alapvető jogokkal.

Covers_107692
1

Ismeretlen szerző - Alkotmánybírósági ​esetjog
A ​könyv az Alkotmánybíróság 1990 és 2007 közepe között született legfontosabb alapjogi tárgyú döntéseinek összefoglalóit tartalmazza. A kötet első kiadásakor, 2004-ben az Emberi jogok címmel az Osiris Kiadó gondozásában 2003-ban megjelent tankönyv egyfajta segédlete volt. A Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila által szerkesztett, tíz szerző által írt tankönyv úttörő vállalkozás volt a magyar jogi felsőoktatás tananyagai között, amennyiben először próbálta meg az emberi jogok témáját a nemzetközi, a fontosabb külföldi és a hazai esetjogra koncentrálva feldolgozni. Az esetek között különösen nagy hangsúllyal szerepeltek a magyar Alkotmánybíróság 1990 és 2002 között hozott legfontosabb határozatai. Az alkotmánybírósági esetjog gyakorlati foglalkozásokon, szakvizsgára való felkészülést szolgáló feldolgozásához kívántunk segítséget nyújtani azzal, hogy a tankönyv szerkezetét követve közreadtuk az emberi jogok általános és intézményi kérdéseinek, valamint az egyes jogok kapcsán született meghatározó döntéseinek összefoglalóját. Szándékaink szerint a magyar alapjogi bíráskodás korpuszát alkotó hatalmas anyag tömörítésével, a megértést segítő margináliákkal nemcsak az ezeroldalas tankönyvvel megbirkózni kénytelen joghallgatók, hanem az alapjogi kérdésekkel foglalkozó gyakorlati és elméleti jogászok és nem jogászok helyzetét is szerettük volna megkönnyíteni.

Drinóczi Tímea - Petrétei József - Jogalkotástan
A ​Jogalkotástan című tankönyv alapvető célja a jogalkotás elméletének praxisorientált bemutatása és a jogszabályok keletkezési folyamatának vizsgálata és értékelése. A kötet hozzásegíti a jogalkotót a "jó" jogszabály megalkotásához, és forrásul szolgál a gyakorló szakembereknek is. A tankönyv e mellett feldolgozza és értékeli a jogalkotás területen született magyar és külföldi jogirodalmi álláspontokat és az Európai Uniónak a témával összefüggő jellemzőit, a területhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokat, illetve az új jogalkotási törvényjavaslatot, valamint példákat sorakoztat fel az elméleti ismeretek illusztrálása érdekében.

Covers_428648
A ​mi Alkotmányunk Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​mi Alkotmányunk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Halmai Gábor - Alkotmányjog ​– emberi jogok – globalizáció
Ez ​a munka azt a kérdést vizsgálja, hogy az alkotmányosság, az emberi jogok nemzetközileg egyre inkább elfogadottnak mondható globális elvei hogyan képesek befolyásolni a még mindig szuverénnek tekintett állami cselekvést. Az emberi jogok nemzetközi szabályozása azért kiemelkedően fontos a téma szempontjából, mert az szinte definíciószerűen a nemzeti alkotmányjog szuverenitásának korlátozására épül, közös alkotmányos eszmék érvényesítése érdekében. De azt sem lehet elfelejteni, hogy maga a globalizáció folyamata sem csak a nyugati világrend térhódítása irányába mutat. Azok a halvány jelek, amelyek a globalizálódó világban a liberális alkotmányosság egyfajta konvergenciája irányába látszanak mutatni, az egész globális világrend folyamatai között nem állnak egyedül. Kérdés, hogy vajon ez a folyamat mennyiben zavarja meg a nyugati alkotmányosság gondolatának általam megfigyelt és üdvözölt migrációját. Az első rész a szuverenitásnak ezt a korlátozását a nemzeti alkotmányok megalkotása, módosítása és értelmezése tekintetében tekinti át, választ keresve arra a kérdésre, hogy ezeken a területeken mennyire haladt előre a (nemzeti) alkotmányjog nemzetköziesedésének folyamata; vagyis mennyire hajlandóak az alkotmányozók és az alkotmányok értelmezését végző bíróságok befogadni számukra idegen külföldi vagy nemzetközi elveket, szabályokat. Mi motiválja az ilyen alkotmányos migráció megengedését az egyik, illetve elutasítását a másik állam alkotmányos szervei részéről? A második részben a nemzetközi jog alkotmányjogiasodásának arról a kis szeletéről lesz szó, amely a nemzetközi emberi jogi standardok nemzeti bíróságok előtti érvényesülésében nyilvánul meg.

Beöthy Zsigmond - Elemi ​magyar közjog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

S. E. Finer - Vernon Bogdanor - Bernard Rudden - Comparing ​Constitutions
A ​political scientist and a comparative lawyer have joined forces to produce a revised and expanded version of the late S. E. Finer's classic Five Constitutions. Their book gives the present texts of four important constitutions, the American, German, French and Russian, and it adds the basic political structure of the European Union, and provides a full account of the British constitution.

Bődy Pál - Urbán Aladár - Szöveggyűjtemény ​az Amerikai Egyesült Államok történetéhez, 1620-1980
Ez ​az első magyar nyelvű, tudományos igényű, az amerikai történelem szinte minden korszakát ismertető eredeti, több mint 130 forrás gyűjteménye. Minden főbb korszakot egy-egy történelmi ismertető vezet be. A kötetből: A Mayflower-egyezmény * Az 1765. évi Bélyegtörvény * Lincoln beiktatási beszéde, gettysburgi beszéde, kiáltványa * Roosevelt: Beszéd az elnökjelölés elfogadásakor * Kennedy: Beszéd a Yale egyetem diplomaosztó ünnepélyén * Cater: Bizalmi válság * stb.

Pap András László - Mozgásszabadság
A ​mozgásszabadság a legrégebben elismert, ugyanakkor széles körben korlátozott alapjogok közé tartozik. A jogkorlátozásra és a jogegyenlőség hiányára példák sora hozható az ókori rabszolgáktól és röghöz kötött jobbágyoktól az alattvalók és polgárok száműzésén, a vallásszabadsághoz kapcsolódó költözés jogáét vívott harcon, a fertőző betegségekhez kapcsolódó karanténokon, a kivándorlás szabályozásán át egészen az államszocialista diktatúrák kitelepítéseiig és ki nem adott útleveleiig. A kérdés vizsgálatának sajátos hazai aktualitást ad, hogy 2007. december 21-én – a magyar történelemben először – megszűntek vagy legalábbis szabadon átjárhatóvá váltak azok a határok, amelyek Magyarországot Európa nyugati államaitól elválasztották. A schengeni csatlakozás történelmi pillanatának inspirációját követve, a kötet témája a mozgásszabadság: e szabadságjog érvényesülésének és korlátozásának néhány történeti és jelenkori formája, valamint az utóbbiak nemzetközi jogi, alkotmányjogi és rendészeti jogi értelmezése. Az olvasó kezében lévő könyv célja az, hogy a magyar Alkotmány a tárgykört szabályozó 58. paragrafusának logikáját követve, egységes szerkezetben mutassa be az alapjog különböző aspektusait: az ország elhagyásához és az abba történő belépés (alapvetően nemzetközi jogi szemléletű) jogát; a közösségi jog a személyek szabad mozgására (mint a Közösség egyik alapszabadságára) vonatkozó joganyagát; a személyes szabadsághoz fűződő jog az országhatárokon belüli mozgásra vonatkozó szabályait; valamint e jog (elismerésének és korlátozásának) történetét. A kötet a Föld-rész könyvek része.

Jakab András - Az ​európai alkotmányjog nyelve
Ez ​a könyv az alkotmányjogászokhoz szól, elméleti szempontból tárgyalva az alkotmányjog alapkérdéseit. Célja az, hogy feltérképezze az e kérdésekkel foglalkozó hatalmas szakirodalmat (azaz strukturált és tömör összegzését adja), és módszertanilag követhető módon fogalmazzon meg saját válaszokat ezekre a kérdésekre. További célja, hogy bemutassa az alkotmányelmélet gyakorlati relevanciáját alkalmazásának néhány konkrét példáján keresztül, rávilágítva arra, hogy a különböző elméleti válaszok (előfeltételek) más-más jogi megoldásokhoz vezetnek. Az angol nyelvű kiadással egy időben magyarul is megjelenő kötet egy évtizednyi kutatómunka eredménye, amely elméleti és gyakorlati szakemberek számára egyaránt használható ismeretanyagot és gondolkodási módszert igyekszik átadni. Legfontosabb tézise, hogy az alkotmányjog kulcsfogalmait múltbeli és jelenkori társadalmi kihívásokra adott válaszokként kell értelmeznünk. Jakab András a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója. Korábban különféle oktatói és kutatói pozíciókban dolgozott Liverpoolban, Nottinghamben, Heidelbergben, Madridban és Budapesten. Kilenc nyelven mintegy százhatvan publikációja jelent meg jogelméleti, alkotmányelméleti, EU-jogi és összehasonlító alkotmányjogi témákban.

Heka László - A ​magyar-horvát államközösség alkotmány- és jogtörténete
Az ​öt tematikai egységre tagolt, fekete-fehér térképekkel illusztrált kiadvány fejezeteiből a közös alkotmány és jogtörténeti elemzéseken túl "testvér-nemzetünk", hajdani társországunk különböző fejlődési utakat bejárt területeinek történelmébe is mélyreható betekintést nyerhet az érdeklődő olvasó, és olyan érdekességeket is megtudhat, hogy Horvátországban törvényileg nem volt vallásszabadság, csak a 19. század végén váltak elismertté, s nyertek szabad vallásgyakorlatra jogot az ortodoxok, protestánsok, illetve az izraeliták.

Eötvös Károly - Harcz ​az alkotmányért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea - Petrétei József - Tilk Péter - Zeller Judit - Magyar ​alkotmányjog III. – Alapvető jogok
Az ​"Alapvető jogok" a PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékén dolgozó oktatóközösség kollektív munkája, és egyben a Magyar Alkotmányjog tankönyvsorozat harmadik kötete. A könyv a Magyar Köztársaság Alkotmányába foglalt alapvető jogok dogmatikai szemléletű bemutatását, rendszertani és intézményi elemzését végzi el úgy, hogy az egymással szoros kapcsolatban álló alapjogokat logikai sorrendbe rendezi és csoportosítja. A szerzők az egyes jogok dogmatikai rendszerének kialakításakor a vonatkozó magyar és külföldi irodalmat, az alkotmánybírósági és ombudsmani gyakorlatot, illetve a hatályos magyar jogi rendelkezéseket használták fel.

Erdős Csaba - Parlamenti ​autonómia
A ​könyv valójában arról az évszázados alkotmányjogi-politikatudományi-államépítési dilemmáról szól, hogy vajon a parlament a szuverenitásból eredő összes jogot gyakorolja, autonómiája, hatalma teljes és korlátlan, bármit megtehet a könyv mottója szerint, avagy a parlamentnek, a népszuverenitásnak bírái, kontrollmechanizmusai lehetnek, legelébb az alkotmánybíróság. A kritikus ecsettel, aprólékosan és telje értékűen megrajzolt kép nem optimista, de színes és a jogállamiságban reménykedő.

Kollekciók