'alkotmányjog' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Ismeretlen szerző - Magyarország ​Alaptörvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Alkotmányjog ​és közigazgatási jog
A ​jogi szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket az 1991. október 1-jén hatályba lépett - azóta többször módosított - 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet szabályozza. E jogszabály a jogi szakvizsgák egységességének és egyenértékűségének követelményét fogalmazza meg. E jegyzettel a jogi szakvizsga egyik moduljára való hatékony felkészüléshez kívánunk segítséget nyújtani. E kötet célja, hogy az érintett jogterület összetett és szerteágazó rendszerét az Igazságügyi Minisztérium által kiadott, a jogi szakvizsga követelményeiről szóló Ismertetőben felsorolt jogi szakvizsga tételeit követve ismertessük úgy, hogy megkönnyítsük az anyag minél alaposabb elsajátítását. Jelen kötet az Alkotmányjog-Közigazgatási jog C/2-es témakörének követelményeit dolgozza fel.

Ismeretlen szerző - Alkotmánytan
Az ​Alkotmánytan című tankönyvnek eredetileg 1992-ben megjelent első kiadása közvetlenül az alkotányos rendszerváltozás után elsőként vállalkozott az alkotmányjog teljes és átfogó feldolgozására. A kötet tudatosan viselte és viseli az Alkotmánytan címet, mert nemcsak a hatalmi viszonyoknak intézményes keretet adó, egyre nagyobb jelentőségű és kiterjedtebb jogág normáit ismerteti, hanem tudományos nézeteket és alkotmányos értékeket is közvetít. A tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel. Lelentős átdolgozása 2002-ben Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények címmel jelent meg, számos új fejezettel bővült (például az alkotmányos rendszerváltozás jellemzőiről, a magyar kormányzati rendszer történetéről, a második kamarákról, az államháztartásról), és részletesebben dolgozta fel az egyes alkotmányos intézményeket. A jelenlegi átdolgozás újdonsága, hogy értékeli az európai uniós csatlakozás hatását a magyar alkotmányos intézményrendszerre, követi a jogszabályok változásait, az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatait, és egy nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló új fejezettel bővült.

Ismeretlen szerző - Magyar ​alkotmánytörténet
Az ​alkotmány történeti felfogása - mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez - képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztési koncepciójának alapelvét. A zömében a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti az alkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságok modelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről. A kötet tudatosan vállalt szerkesztői elve, hogy csak kevéssé követi a kronologikus rendet, ehelyett a magyar joghistória történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságára helyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények (országgyűlés, államfő, központi és helyi közigazgatás, törvénykezési szervek) feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját. Ezzel lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megszabadulva a köz- és politikatörténet szokásos cezúráinak bilincsétől a maguk folytonosságában ismerjen meg olyan jellegzetesen évszázadokon át nyúló intézményeket, mint a szent korona tana, a királyi hatalom és jogkör alakulása, a magyar országgyűlés fejlődése, a vármegyék története. A kötet olvasója így egészében szemlélheti a magyar alkotmányosság és közjog történeti fejlődését.

Trócsányi László - Schanda Balázs - Bevezetés ​az alkotmányjogba
A ​Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói – kiegészülve további kollégákkal – immár egy évtizede működnek együtt egy alkotmányjogi jegyzet kibocsátásában. E közös jegyzet új kiadását tartja kezében az olvasó. 2010 óta a hazai alkotmányjog átalakuláson megy keresztül, e változás fontos állomását jelzik a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények. Célunk ugyanakkor nem csupán a hatályos joganyag ismertetése, sokkal inkább az, hogy hallgatóink – olvasóink – az alkotmányjog kultúrájából kapjanak ízelítőt. Az alkotmány nem pusztán az állam szervezeti és működési szabályzata, hanem a politikai közösség, a nemzet életének jogi keretet adó alapdokumentum, amely évszázadok során kikristályosodott elveket, értékeket rögzít. Így nem a tételes jogot ismertető jegyzetet kívántunk írni, hanem alkotmányelméleti szempontból megalapozott munkát: hallgatóinkat, olvasóinkat arra biztatjuk, hogy a tanulás során e jegyzet mellett folyamatosan tanulmányozzák a jogforrásokat is. Kötetünk az alapjogokkal kapcsolatos kérdések kivételével az alkotmányjog egészét – a hazai jogászképzésben meghonosodott tagolás szerint az alkotmányjog oktatásának alkotmányelméleti és államszervezeti anyagát – felöleli. A tankönyv nyolcadik kiadását egyfelől az indokolta, hogy az alkotmányjog gyorsan változó tudományág: a különleges jogrend, a választójog vagy a bíráskodás rendszerének átalakulása szükségessé tette a tananyag frissítését. Másfelől pedig a szerzők folyamatosan hasznosítják az oktatói és vizsgatapasztalatokat, és ha ezek alapján az derül ki, hogy egyes részek a hallgatók számára „nehezen emészthetők”, akkor azokat az új kiadásban újraírják.

Kukorelli István - Az ​alkotmányozás évtizede
"A ​kötetben közölt tanulmányok a magyar alkotmányozás és a magyar politikai közélet talán száz év óta legizgalmasabb eseményeit követik és talán a legeredményesebb magyar átmenet elemzését adják. Kukorelli István folyamatosan figyelemmel kísérte az alkotmányozás, a parlament működése, a választások és a rendszerváltás eseményeit, és nemcsak regisztrálta azokat, hanem adatokkal, számokkal és tényekkel alátámasztva elemezte, vizsgálta, analizálta is a folyamatokat." (Részlet dr. Bihari Mihály egyetemi tanár lektori véleményéből.)

Ismeretlen szerző - Alkotmányjog
Az ​alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény az Alkotmánytan című tankönyv kiegészítőjeként kézikönyv, oktatási segédanyag az egyetemeken, főiskolákon, népfőiskolákon és a középfokú oktatási intézmények alkotmánytani stúdiumain. A kötetbe felvett törvények a jogászképzés alapjai, ismeretük nélkülözhetetlen a társadalomtudományi szakemberek képzésében, és hozzátartozik az általános politikai kultúrához is.

Ismeretlen szerző - Alkotmánytan ​I.
A ​tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.

Ismeretlen szerző - A ​Magyar Köztársaság Alkotmánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Magyar Népköztársaság Alkotmánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benjamin Constant - A ​régiek és a modernek szabadsága
Mondhatjuk-e ​azt, hogy csak akkor kell engedelmeskednünk a törvényeknek, ha igazságosak? Ezáltal felhatalmazást adunk a legesztelenebb vagy legbűnösebb törvényszegésekre: anarchia lesz úrrá mindenütt. Mondhatjuk-e azt, a törvényeknek, mint törvényeknek kell engedelmeskedni, függetlenül tartalmától vagy jogforrásától? Ezáltal a legkegyetlenebb rendeleteknek, a legjogtipróbb hatalmaknak való engedelmeskedésre ítélnénk magunkat... A szabadság klasszikus filozófusa legfontosabb írásainak gyűjteményére kétszáz éve vár a magyar olvasó.

Mezey Barna - Szente Zoltán - Európai ​parlamentarizmus- és alkotmánytörténet
A ​kötet végigkíséri Európa alkotmánytörténetét a kezdetektől, vagyis a vérségi alapú politikai szerveződésektől a modern parlamentáris demokráciák kifejlődéséig. Ennek során nem csupán a kontinens közjogfejlődésére meghatározó befolyással bíró ún. centrumországok, hanem a "szélső régiók" vagy perifériák államszervezetének és alkotmányainak fejlődési útjait is áttekinti. A könyvben kiemelt figyelmet kapott a képviselet formáinak és főbb tendenciáinak elemzése, hiszen a modern európai alkotmányosság domináns kormányformája a parlamentarizmus. Az elemzés az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténetet a második világháborúig tárgyalja, bemutatva egyúttal a modern kor tekintélyelvű kormányzati rendszereit is.E hosszú korszak jobb megértése érdekében a szerzők külön fejezetekben foglalják össze az európai konstitucionalizmus legfontosabb intézményeit, így a középkori, valamint a modern polgári alkotmány elemeit. Ennek során elsősorban történeti, illetve alkotmányjogi szempontból meghatározásra kerülnek az államtudományok olyan alapvető fontosságú fogalmai, mint a törzsi alkotmány, a középkori állam, a parlament, az állam- és kormányformák, az államszerkezet és mások.A könyv az európai alkotmányfejlődés fő irányait taglalva a képviselet és a parlamentarizmus, a parlamentáris kormányrendszer kialakulásának, fejlődésének, napjainkig tartó formálódásának történetét tárja fel. Részletesen tárgyalja a tradicionális elemek továbbélését, s ezen keresztül ábrázolja a ma élő, a gyakorlatban intézményesült szervezetek előzményeit, meghatározó, korai formáit.

Stumpf István - Stumpf István - Erős ​állam - alkotmányos korlátok
Stumpf ​István tanulmánykötete a sein és a sollen, a diagnózis és a terápiakészítés szellemében íródott, kritikai értékelő alapon: egyrészt az elmúlt negyedszázad államrendjéről, másrészt a jövő alkotmányos államáról. Főbb hívószavai: a demokrácia, a jogállamiság, az alkotmányosság és a hatalommegosztásra épülő jó kormányzás. Az állam optimális mértékéről, társadalomban betöltött szerepéről, hatalmának alkotmányos kereteiről és intézményes korlátairól évszázadok óta tart a vita. Mennyi államot és hol? Évszázadok óta működnek az államok a liberális és a totalitárius államrend modellek közötti széles skálán. Látni kell, hogy a XX. század elejétől napjainkig tartó államfejlődés egyik jellemzője a végrehajtó hatalom, a közigazgatás súlyának növekedése, feladatainak szaporodása. Stumpf István gondolatébresztő könyve értékes hozzájárulás ehhez az évszázados vitához, elkalauzol bennünket a választható állam és a kormányzati modellek között. A könyv Bibó István, Francis Fukuyama és Magyary Zoltán gondolatait juttatja az olvasó eszébe: az új Alaptörvény elfogadását követően sem az a kérdés, hogyan szorítsuk vissza az államiságot, hanem az, hogyan építsük újra fel a („kisebb?”), erősebb és hatékonyabb államot, alkotmányos keretek között. Itt minden szónak és hangsúlynak jelentősége van. Az esküje szerint cselekvő alkotmányőrtől joggal elvárhatóan, különösen hangsúlyosak a könyvben az alkotmányosság klasszikus értékei, mindenekelőtt a hatalommegosztás elve, amelynek lényege, hogy az alkotmányos demokráciában nincs korlátlan és korlátozhatatlan hatalom. A hatalmi ágak jóhiszemű egybeműködése, az alkotmányosság mindenkori érvényesülése nélkül az erős és aktív közigazgatási államrend is könnyen lesre futhat. A szurkolók és a játékosok joggal várják el az őrzőktől, hogy a lest – ha van ilyen alkotmányos szabály – be kell inteni és le kell fújni. A bíró döntését pedig tisztelni kell.

Ismeretlen szerző - Szerződés ​európai alkotmány létrehozásáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Attila - Misur György - Nanovfszky György - Samu Mihály - A ​Polgár és a Hatalom
Jogtudós, ​történész, közgazdász, politológus, diplomata gondolatai, megfigyelései, tudományos tanulmányok és elemzések válogatása ennek a kis kötetnek a tartalma. Külön-külön születtek meg, mégis teljes gondolkodási egységben kezelik államhatalom és polgár viszonyát, nem rejtve el, hogy ebben az elsőbbséget a természet gyermekének, az alkotó, szuverén, szabad, s ügyeinek igazgatására képes Polgárnak adják. Kimutatják, hogy ettől a Polgártól elvettek jogokat, amelyeket már a római birodalom idején is birtokolt, s a megfosztásának máig tartó folyama pártok által elfoglalt államok működési zavaraihoz, teljesítményének csökkenéséhez, sőt bűnökhöz is vezet. Felszólítást is megfogalmaztak: "A pártok lépjenek vissza kizárólagos hatalmi helyzetükből!", aminek a támogatására felkérték a Köztársaság Elnökét is, akinek a reagálása az ügyre nézve természetesen kedvező. A kötet tartalma nem moralizálás és panaszkultúra, hanem propozitív jelleget ölt. Korszakváltási, paradigmaváltási programot fogalmaz meg kidolgozott elérési és eljárási utakkal, aminek középponti gondolata részvételi demokrácián alapuló "Okosparlament" megalkotása. Valójában erre szolgáló kézikönyv is lett. A négy szerző e kötet létrehozására magát "Próféta Közéleti Műhely"-nek elnevező informális és szabad értelmiségi eszmecserékből vált ki, amelyek helyszíne a Szent Gellért téri Próféta Ház Galériája. Természetesen tudják, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, de ismerik a latin mondást is: Nomen est Omen!

Dezső Márta - Fürész Klára - Papp Imre - Sári János - Alkotmánytan I.
A tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.

Steve Crawshaw - John Jackson - Civil ​bátorság
A ​szerzők nyolcvan történetet gyűjtöttek össze a világ minden tájáról, hogy felhívják a figyelmet: az emberek apró tettei kellő merészséggel és ötletességgel meglepő ellenerőt képesek generálni az erőszak, az önkényuralom és a törvénytelenségekkel szemben. Ez a könyv azokról szól, akikben volt elég civil kurázsi a döntő pillanatban, és nem maradtak csendben, hihetetlen leleményességgel diktátorok uralmának megdöntését és igazságtalan törvények megváltoztatását segítették, akik képesek voltak emberként viselkedni az embertelen helyzetekben, hogy méltóságban és szabadon élhessenek. Sokan közülük vállalták a verést, a börtönt, vagy akár a halált, amikor felemelték a hangjukat, mégis azt mondják, csupán a legalapvetőbb emberi elvekért álltak ki, s csak azt tették, amit bárki más is megtett volna a helyükben.

Kukorelli István - Tradíció ​és modernizáció a magyar alkotmányjogban
Az ​alkotmányos rendszerváltás az elmúlt évtizedekben békés úton valósult meg Magyarországon. A magyar jogállam - a közjogi viták ellenére is - működőképes. A nagy társadalmi alrendszerekben, az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban azonban sokkal hosszabb időt vesz igénybe a rendszerváltás. S még hosszabbat az emberi fejekben. Magyarországból akkor lesz valami, ha ezeket a rendszerváltásokat sem tévesztjük el. A cél, amiért a nagy magyar civilizátor küzdött, ma is aktuális: ez nem más, mint az európai mértékekkel mért polgárosodás. Széchenyi István újra aktualizálható. Kötetem e szellemben, illetve a tradíció és a modernizáció szerves egysége jegyében válogat alkotmányjogi tanulmányaimból, valamint konferenciákon, rendezvényeken elhangzott előadásaimból.

Ismeretlen szerző - Alkotmányos ​alapok
Az ​Alkotmányos alapok elsősorban azok számára íródott, akik a felsőoktatásban, de nem jogtudományi képzés keretében tanulnak alkotmánytani, alkotmányjogi ismereteket. Feldolgozza a 2011-ben elfogadott Alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos és egyéb alkotmányjogi törvények legfőbb rendelkezéseit, elsődleges célja ugyanakkor az, hogy az – alkotmányszövegektől függetlenül érvényes – alkotmányos alapelvekről, értékekről és alapintézményekről nyújtson áttekintő képet. Ennek megfelelően az alapelvek és -intézmények keretében, azokhoz kapcsolódóan mutatja be a hatályos magyar alkotmányjog legfontosabb szabályait. Az alkotmányos alapokat a szerzők áttekinthető, jól rendszerezett és strukturált módon tárják az olvasók elé, akik ezáltal egy könnyen feldolgozható és elsajátítható alkotmánytani rendszerrel ismerkedhetnek meg. Ez szilárd alapot jelenthet további, elméleti, összehasonlító és tételes jogi vagy akár gyakorlati ismeretek megszerzéséhez, de a könyvet így haszonnal forgathatják mindazok is, akik érdeklődnek az alkotmányos alapelvek és alapintézmények iránt.

Sári János - Somody Bernadette - Alapjogok
A ​kötet az állampolgárok alapvető jogainak eszme- és intézménytörténetét, magyar szabályozását és nemzetközi gyakorlatát vizsgálja. Az alapvető jogok körében nemcsak az első és második generációs jogokat tárgyalja, hanem a legújabb kutatási eredmények és alkotmánybírósági gyakorlat alapján harmadik generációs alapjognak tekintett jogokat is (környezethez való jog, betegjogok, fogyatékosok jogai stb.) A szerző az egyes jogok kapcsán az alkotmányos szabályozás mellett szisztematikusan elemzi az azokhoz kapcsolódó elméleti megállapításokat, alkotmánybírósági határozatokat, nemzetközi dokumentumokat és bírósági gyakorlatot is, valamint bemutatja az alapjogok érvényesülésének magyar és nemzetközi biztosítékrendszerét. Mindezzel azt a célt szolgálja, hogy az alapjogok méltó súlyt kapjanak az alkotmányjogi gondolkodásban és a jogi oktatásban. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második kötete, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.

Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Máthé Gábor - Révész T. Mihály - Völgyesi Levente - Magyar alkotmánytörténet
A korábbi magyar alkotmány- és jogtörténeti tankönyvekhez képest e tananyag módosított szerkezettel kívánja szolgálni az egyetemi oktatást. A tradicionális feldolgozásokkal szemben a kötetben a kronologikus szempont másodlagossá vált a magyar állam történeti modelljeinek analízise mellett. Ezt a felfogást kívánja szolgálni az állammodellek általános elemzésének és az államfejlidés legáltalánosabb tendenciáinak kiemelt ismertetése, az állami szervek működési és szerkezeti sajátosságainak különválasztott kezelése. Harmadik átdolgozott, javított kiadás.

Ismeretlen szerző - Alkotmánybíráskodás ​alkotmányértelmezés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sólyom László - Az ​alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon
Az ​Alkotmánybíróság nemrég leköszönt elnöke e kötetben tízéves munkájának elméleti összegzését végzi el. A könyv első felében azokat a tanulmányokat közli, amelyek új elveket, megközelítéseket hoztak a magyar alkotmánybíráskodásba, illetve az elvégzett munkát összegzik. A kötet kétharmadát kitevő második rész rendszeres áttekintést ad az Alkotmánybíróság gyakorlatában felmerülő problémákról (hatáskörök, alapelvek, az alkotmányos kontroll mércéje stb.), és elemzi az egyes alapvető jogok, eljárási garanciák és államszervezeti intézmények alkotmányos megközelítésének elméleti kérdéseit.

Petrétei József - Magyar ​alkotmányjog I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sidney Hook - A ​szabadság paradoxonai
Azzal ​a kérdéssel szeretnék foglalkozni tehát, hogy utal-e bármiféle történeti tény vagy szöveghely arra, hogy az alapító atyák azt a hatalmat szánták a Legfelsőbb Bíróságnak, amellyel ma rendelkezik. Merőben analitikus szempontból nyilvánvaló, hogy egyetlen politikai demokrácia sem _követeli meg_ egy ilyen Bíróság létezését. Maga Oliver Wendell Holmes bíró ismerte el, hogy noha a miénkhez hasonló szövetségi rendszer, amelyben minden államnak megvan a maga állami legfelsőbb bírósága, szükségessé tesz egy általános Legfelsőbb Bíróságot, amely megítélheti az alárendelt bíróságok egymással ellentétes rendelkezéseit, azt nem követeli meg, hogy egy a választók felé nem felelős bíróságot olyan hatalommal ruházzanak fel, amelynél fogva megsemmisítheti a választók felé felelős képviselők törvénykezését. Ennél nyugodtan tovább is mehetünk, és kijelenthetjük, hogy nemcsak hogy _nem_ szükséges ez egy demokratikus rendszer működéséhez, de egyenesen összeegyeztethetetlen a demokrácia szellemével.

Sári János - Alapjogok
Az ​először 2000-ben Sári János tollából megjelent tankönyv átfogóan, a magyar alkotmányjog szemszögéből dolgozza fel az alapjogok témakörét. A kötet az emberi és polgári jogok történeti és összehasonlító megközelítésén túl két pillérre építkezve mutatja be e jogok magyar alkotmányjogi alapjait. A tananyag egyik pillére a magyar alkotmánybírósági gyakorlatból kikristályosodó alapjogi dogmatika, a másik az alapjogok törvényi, szakjogági szabályokban való megjelenésének az érzékeltetése. Az átdolgozott kiadás az aktualizáláson tól margócímekkel és tárgymutatóval bővült, továbbá a hazai emberi jogi szakirodalom bibliográfiája is kiegészült a legújabb kötetekkel, tanumányokkal. Ezek a változások nemcsak az alapjogi tananyag feldolgozásában, elsajátításában nyújtanak segítséget, hanem lehetővé teszik azt is, hogy a kötetet kézikönyvként vagy további kutatások kiindulópontjaként lehessen használni. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második része, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.

Samu Mihály - Alkotmányozás, ​alkotmány, alkotmányosság
A ​Magyar Köztársaság Alkotmányával kapcsolatos parlamenti, politikai és tudományos viták teszik ugyan kiváltképp aktuálissá, időszerűvé Samu Mihály könyvét, a kismonográfia azonban korántsem közvetlen hozzászólás napjaink publicisztikai és politikai vitáihoz, illetve csak a maga szigorúan tudományos és elméleti hozadékán keresztül az. A szerzőnek ugyanis nem aktuálpolitikai mondandója van elsősorban, hanem az alkotmánnyal, alkotmányossággal és alkotmányozással kapcsolatos teoretikus kérdéseket kívánja a lehető legalaposabban megvizsgálni, az eddigi szakirodalom legfőbb eredményeit leszűrni és az általa látott megoldatlan kérdések esetében jól megalapozott javaslatokkal, ha kell, hipotézisekkel előállni. A mű minuciózus jogfilozófiai, alkotmányelméleti és jogelméleti gondolatmenetei alapján a szerző leszögezi néhány legfőbb mondandóját. Mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az alkotmány és a hozzá kapcsolódó problematika nem csupán alkotmányjogi, hanem társadalom- és kultúraelméleti kérdés is. De hosszan foglalkozik azzal is, hogy az alkotmányozás, alkotmányosság mennyiben és hogyan függ össze a demokratikus közéleti fejlettséggel, a demokratikus értékek szocializációjával, valamint, hogy alkotmányozni csak megadott történelmi szituációban, a történeti kondíciók figyelembevételével lehet. Ezzel kapcsolatban kiemelten szól a szerző az alkotmányozással összefüggő társadalmi és politikai konszenzus kérdéséről, valamint az alkotmányosság és a népszuverenitás összefüggéseiről. A kiemelkedő értékű tudományos értekezés - elsősorban szakemberek olvasmánya.

Ismeretlen szerző - Treaty ​Establishing A Constitution for Europe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Traité ​établissant une Constitution pour l'Europe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Vertrag ​über eine Verfassung für Europa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alexander Hamilton - James Madison - John Jay - A ​föderalista
Az ​USA alkotmánya kemény küzdelmek és viták közepette született meg. Az Alkotmányozó Konvenció 1787 májusától szeptemberéig dolgozott a megszövegezésén, de a neheze még csak ezután következett. Mivel nyilvánvaló volt, hogy az alkotmány ratifikálása a konföderáció számos államában nagy nehézségekbe fog ütközni, Hamilton, a fiatal jogász azt indítványozta az alkotmányozás folyamatában nagy tudásával és érvelőképességével kitűnő J. Madisonnak és John Jaynek, hogy írjanak cikksorozatot az alkotmány védelmében. Az esszék 1787-88-ban különböző New York-i újságokban láttak napvilágot, majd 1788-ban könyv alakban is. Ezek az írások mindmáig az amerikai politikaelmélet és alkotmányjog alappillérei.

Zétényi Zsolt - Történeti ​alkotmányunk vívmányai és a 2011. évi Alaptörvény
Jelen ​vizsgálódásunkban gondolatkísérletet végzünk arról, milyen esélyei vannak a történeti alkotmánynak a jelen jogalkalmazója, elsőrendűen Alkotmánybírósága, a Kúria, s az alapjogokkal foglalkozó bíróságok számára. A történeti magyar alkotmány olyan élő, organikus joganyag, amely Magyarországnak a Szent Korona-tanban gyökerező, több évszázados törvényhozási folyamatban létrejött sarkalatos és alaptörvényeit továbbá szokásjogának lényeges elemeit öleli fel, ám mibenlétére mai válasz szükségeltetik erényeként hangoztatott rugalmasságára is tekintettel. Természetesen nem mellőzhető, fontos szempont, kérdés az sem, hogy a ma élő magyar ember, nemzettag mennyire érezheti magát egy történeti alkotmányos folyamat részesének.