Ajax-loader

'államigazgatás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Földes Gábor - Pénzügyi ​jog II.
A ​már nagy sikert aratott, és a legtöbb jogi karon, illetve az Államigazgatási Főiskolán tananyagként használt Pénzügyi jog I. című kötet folytatásaként, a jogág különös részének szabályait tartalmazza a könyv. A kötet az állam- és jogtudományi karok jogász alapképzésének követelményrendszerét tartja elsősorban szem előtt. A képzési követelmények szerint a jogászképzés alapozó jellegű, de gyakorlatias ismereteket is elsajátíttat a hallgatókkal, különösen a jogalkalmazás, jogérvényesítés szempontjából kiemelt területeken (adójog, illetékjog, devizajog). Ezért a jogászképzésre készülő tannayag szinte változtatás nélkül felhasználható az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervezőinek képzése során is. A tankönyv jelleg azt is jelenti, hogy a téma rendszerezett feldolgozása közérthető formában történik, a kiforrott ismeretekre szorítkozva. A bankjogi, adójogi, vámjogi, államháztartási jogi és nemzetközi pénzügyi jogi részek szerzői a jogász és közigazgatási szakemberképzés intézményeinek - az elméleti és gyakorlati életben egyaránt - elismert oktató.

Covers_44495
10

Ismeretlen szerző - Politika ​és politikatudomány
„A ​politikáról lehet az érzelmek vagy a józan ész, de akár a teológia (a kinyilatkoztatott vallás) alapján is beszélni. A politikatudomány azonban - mivel tudomány kíván lenni, nem pedig politikai akarat vagy indulat, esetleg világnézet kifejezője - csak a racionalitás nyelvén és fogalmaival kíván szólni. Ennek megfelelően ez a kötet sem a politika formálását szolgálja, hanem annak megértését. A megértés maga is cselekvés, ennyiben tehát szoros kapcsolatban áll tárgyával, a politikával. Míg azonban az előbbi alapja mindenkor a racionalitás, addig az utóbbi csak jó esetben számít racionális cselekvésnek."

Francis Fukuyama - Államépítés
Államépítésen ​új kormányintézmények kialakítását és a már meglévők megerősítését értjük. Ebben a könyvben amellett érvelek, hogy az államépítés minden társadalom számára az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a gyenge vagy elbukott államok a Föld legégetőbb problémáinak szolgálnak táptalajul, például a szegénységnek, az AIDS-nek, a drogfogyasztásnak, a terrorizmusnak. Fontos kérdés továbbá, hogy az erős intézmények hogyan gyökereztethetők meg a fejlődő országokban. Erről keveset tudunk, annak ellenére, hogy magáról az államépítésről elegendő információval rendelkezünk. Azt tudjuk, hogy az államhatárok átívelésével hogyan juttassunk pénzügyi forrásokat valahová, a jól működő közintézmények azonban már olyan sajátos észjárást igényelnek, és olyan összetett módon működnek, hogy ez megnehezíti egy másik országbeli meghonosításukat. Ezért szükséges jóval több gondolatot, figyelmet és kutatást szentelni ennek a témának.

Covers_159770
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Kérdőjelek: ​a magyar kormány 1994-1995
1994 ​tavaszán adtuk közre a Kormány a mérlegen 1990-1994 című kötetünket, amelyben a hivatali ideje vége felé közeledő kormány tevékenységének összegző elemzésére tettünk kísérletet. Elemzésünk megjelenése után az előző jobbközép, konzervatív kormánnyal szemben egy szocialista-liberális balközép kormány alakult. Kettős célt tűztünk ki: egyrészt finomítani kell analitikus szemléletünket, azaz kalibrálni bármely kormány elemzésére alkalmazható szempontjainkat, másrészt pedig véleményt kell kialakítani egy hivatali idejét tekintve kezdő kormány működéséről. Ha különböző arányban is, de e két cél közelítése minden fejezetre jellemző e könyvben. Az elkészült írások között van tanulmány, esszé, krónika, résztvevői beszámoló. De nem csak műfaji különbségek vannak az írások között. A fejezetek szerzőinek sokszor eltérő az elméleti álláspontja és gyakorlati következtetése is. A kötet megírása közös erőfeszítés volt, sokat tanultunk egymástól, de senkit sem késztettünk, főleg nem kényszerítettünk álláspontja megváltoztatására. Sokszor mondják, hogy a politikus élete a féligazságok világában telik el, hiszen természetes és szükségszerű pártkötöttségei miatt csak "pártszerű", azaz részleges igazságok kimondására van módja. Ezzel szemben a hivatásszerű értelmiségi munkának az a célja és művelőinek feladata, hogy lehetőleg érdekesen, de mindenekelőtt a részigazságokat is megértve, ám azon túllépve a kép lehető teljességét adja. Erre törekedtünk. Balgaságunk dicsérete az olvasóra tartozik.

Ismeretlen szerző - Magyar ​közigazgatási jog - Általános rész
A ​közigazgatás, valamint az annak szervezeti-intézményi rendszerét és működését szabályozó közigazgatási jog az államszervezet egyik fő alrendszere, illetve a jogrendszer egyik legterjedelmesebb ága. Ebből adódóan az egyetemi jogászképzés, továbbképzés, illetve a közigazgatási szakemberképzés programjában kétségtelenül központi helyet foglal el az az ismeretanyag, amely a közigazgatásnak az államszervezet rendszerében és működési mechanizmusában elfoglalt helyére, a közigazgatási jog alapintézményeire, a közigazgatási szervek által végzett jogszabály-előkészítő, jogalkotó, jogalkalmazó tevékenységére, valamint a közigazgatás működésére és társadalmi környezetével való kapcsolatrendszerére vonatkozik. A magyar közigazgatási jog általános részének tananyagát feldolgozó tankönyv - melyet a hazai jogtudományi karok társtanszékeinek szerzői közösen készítettek - a rendszerváltozás óta első ízben jelenik meg. A tankönyv elsődlegesen az egyetemi jogászképzés követelményrendszerét szem előtt tartva, az elmúlt években végbement alkotmányreformot és a jogrendszer változásait figyelembe véve, a közigazgatás rendszerében lezajlott, illetve jelenleg is folyamatban levő fejlődési irányok számbavétele alapján részletesen tárgyalja a közigazgatás jellemző vonásait, rendeltetését, feladatait, valamint a magyar közigazgatási jog alapintézményeit, a jogérvényesítés, illetve a jogalkalmazás kérdéseit. Átfogó képet nyújt a hazai közigazgatás szervezeti-intézményi rendszeréről, az irányítás, a felügyelet és az ellenőrzés intézményéről. A tankönyv részletesen elemzi az államigazgatási eljárási jog és a szabálysértési jog alapintézményeit, az államigazgatási jogi szankció kérdéskörét, valamint a közigazgatási jogi informatika alapjait. A szerzők a tankönyv átdolgozása során igyekeztek beépíteni mindazokat a változásokat, amelyek a közigazgatási jogban és a közigazgatás szervezeti-intézményi rendszerében bekövetkeztek, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból adódó követelményekre.

Gerő András - Éljen ​a magyar!
A ​szerző Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent új kötetében szaktudósi kompetenciáival megírt, de felelős közéleti értelmiségiként aktuális társadalmi vitákhoz hozzászólni kívánó, az utóbbi néhány évben született történelmi esszéit, publicisztikáit gyűjtötte össze. A három szerkezeti egységbe tagolt kiadvány első három írása a közelmúlt - véleménye szerint meghatározó - társadalomtörténeti örökségével, a "kétlelkű, részben államorientált" magyar kispolgárság genealógiájával foglalkozik. Ezt követően a demokratikus magyar állam működését érinti. Saját ügye (egy parkolási szabálysértés) kapcsán kibontakozó, a hivatalokkal folytatott levélváltásának dokumentumait fakszimile közölve mintegy alulnézetből érzékelteti a mai magyar államigazgatás működésének korlátait, majd két publicisztikájában az alkotmányosság helyzetét vizsgálja. Az utolsó cikkből a huszonegyedik századi magyar identitást megjelenítő képzeletbeli kiállításra, a Magyar Arcra vonatkozó javaslatát ismerhetjük meg.

Ismeretlen szerző - Állam- ​és jogtudományi enciklopédia I-II.
Az ​Állam- és Jogtudományi Enciklopédia új jellegű kollektív munka, amely elvi-elméleti áttekintést nyújt a magyar jogrendszerről. Nem lexikális feldolgozás, tehát nem viszonylag rövid címszavakból áll, hanem teljes tanulmányokban tisztázza, hogy mi a szocialista felfogás az államról és a jogról. A munka tizenöt részre oszlik: állam- és jogelmélet, államjog-alkotmányjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, polgári jog, munkajog, mezőgazdasági jog, családjog, büntetőjog-bűnügyi tudományok, törvénykezési szervezet, polgári eljárásjog, büntetőeljárásjog, nemzetközi jog, nemzetközi magánjog, állam- és jogtörténet, valamint egy tudománytörténeti tanulmányokat magába foglaló fejezet. Az enciklopédiát haszonnal forgathatják természetesen a jogászok - elsősorban a jogalkalmazók: bírák, ügyészek, ügyvédek -, valamint azok, akik bármely területen joggal foglalkoznak, de a jog iránt érdeklődők is valamennyien. A könnyebb tájékozódást élőfejek, utaló címszavak és részletes tárgymutató segítik.

Körösényi András - Tóth Csaba - Török Gábor - A ​magyar politikai rendszer
A ​magyar politikatudomány egyik legfontosabb művének átdolgozott és korszerűsített változatát tartja kezében az olvasó. A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. A szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és "civil" intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez. A könyv teljes körűen mutatja be a magyar politikai rendszer egészét: a magyar politika főbb ntézményeit - a parlamentet, a kormányt, az alkotmánybíróságot, szereplőit - a pártokat, a politikai elitet, vagy éppen az érdekszervezeteket és a médiát - és jellegzetességeit - a politikai kultúrát, vagy a szavazói viselkedést. A magyar politikai rendszer legújabb kiadása a korábbiaknál egyszerűbb és tömörebb; igazodva a felsőoktatás változásaihoz, BA szintű tankönyvnek készült. A könyv azonban nem csak a társadalomtudományok hallgatóinak jelent nélkülözhetetlen olvasmányt. Éppen úgy hasznos munka a magyar politikával hivatásszerűen foglalkozók számára, mint azoknak, akik egyszerűen a napi politikán túli, mélyebb ismereteket szeretnének szerezni a hazai közélet szereplőiről és intézményeiről.

Ismeretlen szerző - Szent ​István és Szent László törvényei
Az ​első magyar törvénykönyvet államalapító királyunk, Szent István alkotta, s az uralkodása óta eltelt csaknem ezer esztendőben a magyar állam fejlődésének útját, a magyarság mindenkori sorskérdéseit végigkísérték a törvények. S bár a királyi bullákban, országgyűlési határozatokban és miniszteri rendeletekben rögzített parancsok és óhajtások nem mindig váltak valóra, de akár megvalósultak, akár nem, mindig hű tükrei voltak a magyarság évszázadainak.

Bokodi Márta - Hazafi Zoltán - Kun Attila - Petrovics Zoltán - Szakács Gábor - Közszolgálati ​életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Firon András - Káin ​bélyeg
Kell ​a hóhér, vagy nem kell? Az életjogról és az erőszakos halálról szól ez a könyv - a halálbüntetés ürügyén. Az épeszű és éplelkű ember természetesen életpárti. Az írásos emberi kultúra kezdetétől minden törvények legerősebbike az Ötödik Parancsolat: "Ne ölj!" Igen, de mindenkit kötelez ez a parancs? Káint nem engedte megölni az Úr. Ám mégsem Káin lett az utolsó gyilkos. Ma pedig már rajzanak a kérdések. Egyáltalán ne öljön ember embert, vagy már van amikor ölhet? Becsületes és becstelen ember van. De van-e egészen becses és teljességgel becstelen élet? Létezhetnek-e emberek, akiknek joguk, sőt kötelességük ölni ("kivégeztetni"), s lehetnek-e olyanok, akiket meg kell ölni? Ha igen, kik ezek és kik azok? Milyen alapon szelektálhatnak köztük a bírák? Vagyis, az államnak egyáltalán legyen-e joga életet elvenni? Kapjon-e jogot erre a társadalomtól? Ha nem, lefogható-e a gyilkosok keze? Az Élet eredendő jogán életben hagyott gyilkos nem pusztít-e el majd újabb életet? És mi legyen a hitlerekkel, a sztalinokkal, a rákosikkal, a szaddamhuszeinekkel? Vagy a börtönökben a megfékezhetetlenekkel? Tudja-e Ön, hogy a Magyarországon hivatalosan regisztrált számok szerint, kerek hétszáz év során, a különféle rendszerekben az ítélettel és hivatalosan végrehajtott kivégzések 59,1 százalékát (!) politikai cselekményért rendezték meg? (A hamisított és a titkos perek nyomán a valóságos kép még ennél is elképesztőbb.) 1988. július 14-e óta nálunk nem csattan el kivégzési parancs. Ám a kérdés még megválaszolatlan: végleg nyugdíjazzuk-e a hóhért? A parlament még nem alkotott sem új Alkotmányt, sem új Büntető Törvénykönyveket. A nagy vita hátra van. Ön e könyv elolvasása után olyan tényekkel gazdagodik, és olyan megrázó élményekben lesz része, amelyek módosíthatják a halálbüntetés kérdéséről eleddig csupán a vérmérséklete, lelkiismerete és a napi bűnügyi hírek által motivált véleményét. 1991

Szikinger István - Rendőrség ​a demokratikus jogállamban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs György - István ​király - Az államalapító
Jött ​egyszer egy harcos lovasnép Keletrõl, megtelepedett a Duna és a Tisza táján. Nyilai hegyén a vakrémületet hordozta szerte Európában - aztán egyszerre támadt egy királya, aki harciasságát megfékezte, letelepítette, új életet és új vallást adott neki, s megalapozta országát. Ennyi is elég ahhoz, hogy I. István király alakja nemzedékeket izgató történelmi hõsként vésõdjék bele minden fiatal olvasó emlékezetébe. De: ilyen simán ment volna mindez? Kik, hogy pártolták István újításait, és kik, miért küzdöttek ellene? Magyarok, szlovákok, görögök, németek, maguk felett senkit sem ismerõ urak és mindenkinek alávetett szolgák, törvénybírók és kalmárok - emberek alakították akkor is a történelmet, s István neve azzal vált örökké élõvé, hogy õ megértette a kor szavát, és engedelmeskedett neki. Balázs György érdekes, színes korrajza I. Istvánról, az államalapító királyról, a magyar nép történetének egyik legkavargóbb korszakát és annak vezéralakját állítja az olvasó elé.

Covers_126305
És ​mi lesz, ha nem lesz? Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - És ​mi lesz, ha nem lesz?
A ​gazdaság tényezői nem szívelik az állami gyámkodást, főleg nem a gazdaságot érő intervenciókat. A szellem emberei lázadnak az atyáskodó állam ellen. A gazdasági és szellemi gyarapodást segítő, agilis állam azonban mindenkinek kedvére van. Lehet-e ilyen állam a valóságban? A radikálisan változó és globálisan ható információs, gazdasági és politikai körülmények hatására a szokásosnál is bizonytalanabbá és ellentmondásosabbá váltak az államintézménnyel szemben támasztott igények, megrendültek a hagyományos állameszményekbe vetett hitek. Ez egyaránt érinti az állampolitika irányítóit és az állampolgárokat. A kutatás célja annak mérlegelése, hogy milyen elméleti és gyakorlati alternatívák nyílnak az állam helyének és szerepének újrafogalmazására. A közbiztonságtól - a közegészségen keresztül - a jogbiztonságig és a közjó biztosításáig számos, a magángazdaság által nem vállalható és nem is vállalt felelősség intézményesen az államra hárul. Számos feladat teljesítése ugyan a magánszférában is megtörténhet, de maga az állam felelősség nem privatizálható. Hogy azonban ennek milyen széles a köre és mi a tartalma, annak mérlegelése is a kutatás tárgya. Föltételezzük tehát, hogy az államtól nemhogy nem lehet megszabadulni, a társadalom nem is akar a biztonságot ígérő s annak számonkérését egyedül vállaló intézmény nélkül élni. Hogy aztán e sokra hivatott évezredes intézmény hogyan lehet egyszerre kicsi, de ugyanakkor agilis és hatékony - nos, ez igazán a kérdés.

Covers_345762
Health ​Care Delivery Systems Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Health ​Care Delivery Systems
The ​last fifteen years have been ones of extraordinary transition for the countries of Central and Eastern Europe (CEE) and the Newly Independent States (NIS). Simultaneously, these countries have undergone many very significant changes. These changes have profoundly impacted their political and economic systems, often have produced the restructuring of their societies and, in some cases, have created massive social and political upheaval. Not surprisingly, these dramatic changes have often resulted in profound changes in the type and extent of public services available to the citizens of these countries. In many, if not all, of these countries the delivery of public services has been profoundly altered. In many instances, one has seen not only a massive decentralization of service delivery, with increasingly impoverished national governments turning over major responsibility for the financing of public services to local or regional governments, but also the major introduction of private sector activity and financial responsibility.

Covers_109960
Igenis, ​miniszter úr Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Igenis, ​miniszter úr
Lady ​Margaret Thatchernek volt egy macskája. Humphreynak hívták. A később nemzeti intézménnyé váló és végül három kormányfő alatt is a Downing Streeten szolgáló cicus nevét eme könyv - egyben a BBC legendás tévésorozata -, a kritikusok és a nézők milliói által egyaránt kedvelt és magasztalt Yes, Minister egyik főszereplője után kapta. A Vaslady kitüntető figyelme, sőt rajongása a sorozat iránt - maga is írt hozzá egy jelenetet, sőt az egyik szerepet el is játszotta - egyáltalán nem véletlen. Túlzás nélkül állítható ugyanis, hogy könyvünk megkerülhetetlen alapmű. Tulajdonképpen kötelező olvasmánnyá kellene tenni mindenkinek, aki közügyekkel akar foglalkozni. A közhivatalt vállaló politikusokat, közszolgákat pedig talán le is kellene vizsgáztatni belőle. Biztos vagyok abban, hogy ez lenne a világ legnépszerűbb tankönyve és a világ legnépszerűbb vizsgatárgya. És egyben az egyik legfontosabb is. Mert ebben a könyvben bizony benne van minden, amit a politikáról, a kormányzásról és a közszolgálatról tudni kell. De úgy, hogy az elvetemülten cinikus Machiavelli és a talán még nála is kevésbé szórakoztató Max Weber minden tudását a legsziporkázóbb, legellenállhatatlanabb angol humorba csomagolja.

Carl Schmitt - Legalitás ​és legitimitás
A ​XX. század egyik legkiemelkedőbb politikai és jogelméleti gondolkodója, a ma reneszánszát élő Carl Schmitt ebben a kötetében a weimari Németország alkotmányos, állami berendezkedését ismerteti, elemzi, kritizálja. Első magyar megjelenés.

Ismeretlen szerző - Két ​konferencia a hatékony államról – a hatékony államért
_Verba ​volant, scripta manent._ A különböző tudományos konferenciákon elhangzott előadások anyagát szinte kötelezően tanulmánykötetbe rendezik, hogy gondolati tartalmuk ne csak szájhagyomány útján kerüljön be a tudomány vérkeringésébe, hanem az ennél tágabb közönség számára is hozzáférhetővé váljon. Ezt a szép és hasznos hagyományt követi a TÁMOP-4.2.1/B-09/01/KMR-2010-0005 sz. kutatási program 4. számú műhelye is, amely e tanulmánykötetben adja közre a projekt keretében 2011. június 17., illetve szeptember 30. napján tartott konferenciákon elhangzott előadások szerkesztett változatát. Reméljük a nyomtatott szövegek nemcsak a tudományos ülések résztvevőinek képesek felidézni azt a közösség-teremtő élményt, amely az egymás témájára való rácsodálkozásban, továbbgondolásra buzdító kérdésekben, illetve a saját kutatásokra vonatkozó inspirációkban nyilvánult meg. _Ignis calorem suum etiam in ferro tenet._

Kákai László - Önkormányzunk ​értetek, de nélkületek!
A ​helyi önkormányzatok kialakulása Európában szorosan összefügg a kormányok és az államok fejlődésével, új, demokratikus irányok alkalmazásával. A kormányzati szintek közül a helyi önkormányzat áll a legközelebb az állampolgárokhoz és szerepet játszik a helyi lakosság érdekeinek és véleményeinek képviseletében. Lehetőséget ad a politikai részvételre és a különböző vélemények kifejezésére, ami kulcsszerepet játszik a demokratikus politikai rendszerekben. A helyi önkormányzat tehát nem csupán azért van, hogy a helyi problémákat helyben, a polgárokhoz és magához a problémához közel kezelje, hanem az is feladata, hogy létrehozza és erősítse azt, amit polgári öntudatnak szokás nevezni. E feladata révén a helyi önkormányzat egyben a civil társadalom kulcsfontosságú része is (Wehling 2000a, 59). Nyugat-Európában már nagy múltja van a "liberális demokráciának" a különböző helyi önkormányzati adminisztratív rendszerekkel együtt. A kilencvenes években Kelet-Európa gyors felzárkózással kezdte el pótolni a demokrácia hiányát a Nyugattól átvett vagy saját, újonnan kifejlesztett koncepciókkal.

Covers_328369
Coalitions ​of the Unwilling? Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Coalitions ​of the Unwilling?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Improving ​Relations Between the Administration and the Public
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ruszoly József - Máig ​élő alkotmánytörténelem
A ​magyar államiság folyamatos léte - századokon át napjainkig - egészen kivételes, sőt egyedüli képlet Európa ezen tájékán. Éppen ezért külön figyelmet érdemel ennek a közjogi, illetve államjogi keretnek a fejlődése, amelyek ezt a folyamatot a jog eszközével támogatták. Kovács István államjogász professzor szavai ezek, kinek tiszteletére és emlékére gyűjtötte össze a szerző alkotmány és jogtörténeti dokumentációit, írásait, tanulmányait.

Covers_53451
Közigazgatási ​jog Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Közigazgatási ​jog
A ​közigazgatás jogilag szabályozott igazgatás, a közigazgatásra vonatkozó jogszabályok nélkül, arányuk az összes jogszabályhoz képest kb. 90-95%, a közigazgatást lehetetlen megismerni. Az óriási jogszabálytömegben való eligazodást segíti elő a közigazgatási jog egyetemi oktatói által írt könyv az általános elvek és a jogágra jellemző sajátosságok bemutatásával. A közigazgatási jog kialakulása történeti körülményeinek vázolása után a jogszabályok összetételét, majd szerkezetét elemzi egy-egy fejezet. A közigazgatási szervek jogállását, jogképességét, felelősségét ismerhetjük meg a továbbiakban. A közigazgatási jogszabályok alkotásának és alkalmazásának ábrázolása szintén helyet kap a kötetben. A közigazgatási jog megismerése nem lehetséges a könyvben szereplő további fejezetek nélkül: közigazgatási aktustan, szankciótan. A könyv a közigazgatási jog oktatásában nélkülözhetetlen, hasznosítható a köztisztviselők továbbképzési programjaiban, s mindenkinek ajánlható, aki akár közszolgaként, akár állampolgárként jogszerűen és hozzáértő módon szeretné ügyeit intézni.

Ismeretlen szerző - Democratic ​Governance in the Central and Eastern European Countries
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Building ​Better Quality Administration for the Public
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Strategic ​Policy Making in Central and Eastern Europe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ivancsics Imre - Önkormányzati ​közigazgatás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balla Árpád - Szebenyi Péter - Állampolgári ​ismeretek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thierry Baudet - A ​határok jelentősége
Thierry ​Baudet egyvalamiben vitathatatlanul világelső: ütemérzékben. Nem tudnánk olyan időpillanatot mondani, amikor A határok jelentősége aktuálisabb lenne, mint ma. Baudet alaposan kidolgozott érveléssel, szenvedélyes lendülettel mutatja be, hogy az erősebb szupranacionalizmus nem Európa sikerességének záloga, hanem gyengeségének az oka. Szerinte ugyanis nemzetállamok nélkül nincs demokrácia, népszuverenitás és jogállamiság. "Thierry Baudet alaposan kidolgozott, meggyőző indokokat felsorakoztató könyve szerint a határok ellenőrzésének ügye a joguralom általi békés kormányzás sine qua nonja. Ez a könyv vigasztaló lehet minden magyarnak, mivel rámutat, hogy a magyarok jól teszik, amikor megvédik, ami az övék; amit csak nemrég szereztek vissza egy másik, nemzetek feletti diktatúrától, és amit minden joguk megvan, hogy a sajátjukénak tartsanak." Roger Scruton

Mihályi Péter - A ​magyar gazdaság útja az adósságválságba 1945-2013
A ​külső eladósodás mint probléma végigkísérte Magyarországot a 20. században: kétszer volt deklarált államcsőd, de sokkal többször vészesen csőd közeli helyzet. Az ország mostani eladósodása sem köthető az elmúlt három vagy az "elmúlt nyolc év" gazdaságpolitikájához: ez egy 40 éve, vagyis körülbelül az 1973/74-es nemzetközi olajválság óta követett gazdaságpolitikai pálya végállomása. Bár a közvélemény másképp gondolja, Magyarországon jelenleg sem makrogazdasági, sem társadalmi értelemben nincs válság. Recesszió, azaz gazdasági visszaesés van, ami azonban 5-10 évenként megkerülhetetlen velejárója a kapitalista piacgazdaságnak. Nem ez a fő gond, hanem az, hogy adósságcsapdába kerültünk. Nemcsak a költségvetés, de a magyar vállalatok és a magyar háztartások is nyakig el vannak adósodva. Külön-külön még ez el is menne: együttesen viszont kezelhetetlen ellentmondások forrása. Muszáj csökkenteni az ország külső adósságát, az emiatt szükséges lépések viszont fékezik a gazdaságot, vagyis meghosszabbítják a recessziót, tovább rontják utolérési esélyeinket. Pedig lenne mit behozni. Minden erőfeszítés és társadalmi áldozat ellenére az elmúlt 100 évben még nőtt is Magyarország lemaradása az Egyesült Államokkal, Nyugat-Európával vagy Ausztriával összehasonlítva. Bár önmagunkhoz képest hatalmas volt a fejlődés, versenytársaink még eredményesebbek voltak a termelékenység növelésében, a minőségi munkában, az innovációban. Sérülékenyek vagyunk, de még nem tört ki az adósságválság, amely megroppanthatja egy ország költségvetését vagy bankrendszerét, és kétszámjegyűvé teheti a GDP csökkenését. Lehet még sokkal rosszabb is a helyzet.

Cserny Ákos - A ​miniszteri felelősség
A ​közhatalom alkotmányjogi felelősségének legjelentősebb eleme a miniszteri felelősség alkotmányos intézménye. A történelemben először ugyanis e jogintézmény került a felelős közhatalom megteremtését szolgáló közjogi gondolkodás előterébe. Alkotmányjogi szempontból – főleg a parlamentáris rendszerekben – azóta is ez a közhatalom felelősségének meghatározó jellegű intézménye, annál is inkább, mert az alkotmányfejlődés során mindenütt inspirálóan hatott és hat ma is a közhatalom felelősségi rendszerének – az alkotmányos állam követelményének megfelelő – mind átfogóbb kiépítésére. A könyv ezt tartja szem előtt, amikor elsődleges figyelmet szentel a miniszteri felelősség összetevőinek, kialakulásának, fejlődésének, érvényesítési eszközeinek, módjainak feltérképezésére. Mindezek mellett nem mulasztja el azoknak a szélesebb körű garanciákat biztosító felelősségi formák kiépítésének felvillantását sem, amelyek napjainkra már az alkotmányos állam felelősségi rendszerének szerves részét alkotják. A miniszteri felelősség a történelem egyes időszakaiban, eltérő politikai kultúrák környezetében más-más cél kifejezésére volt hivatott, ennélfogva az esetek többségében egymástól eltérő tartalommal került szabályozásra. A jogintézmény korrekt bemutatása ezért – az alkotmányjogi szempontú vizsgálatok mellett – nemcsak történeti ábrázolást feltételez, hanem széles körű nemzetközi összehasonlítást, valamint alkotmányelméleti és politológiai elemzést is igényel. A könyv jelentős részben ugyan történeti jellegű, mindazonáltal – a politikai aktualitásoktól távolságtartással, de – bőven van mondanivalója a napjaink hazai viszonyairól is. [sic!] Haszonnal forgathatják mindazon hallgatók, kutatók, kodifikációs szakemberek, vagy egyszerűen a kormányzati működés iránt érdeklődők, akik végrehajtó hatalom jelenkori „felelősségi mechanizmusának” megértésére vállalkoznak.

Papp István - Szemek ​a láncban
„Mindenki ​szem a láncban” – írta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című híres versében, találó képet rajzolva a diktatúra hétköznapokat és emberi életeket behálózó természetéről. Ez az a történelmi keret, amely PAPP ISTVÁN tanulmányait egybefogja, ám a kötet írásai mindig az egyes embert helyezik a középpontba, és azt vizsgálják: miféle játszmák és szerepek mentén alakult mindazoknak a sorsa, akik akarva-akaratlanul kapcsolatba kerültek a hatalommal. Hogy kerülhette el a felelősségre vonást az antiszemita propagandát kiszolgáló Kádár Lajos? Miként egyengette saját tudományos karrierjét az állambiztonságnak dolgozó Nagy Péter? Milyen játszmákra kényszerült Illyés Gyula a Rákosi-korszak politikai rendőrségével szemben? És vajon milyen ideológiai célokat szolgáltak Moldova György korai regényei? A szerzőt leginkább az értelmiség szerepe érdekli, ám írásainak főszereplői nem hősök és nem is árulók. Történetük mindig azt példázza, hogy az emberi sorsok bonyolultabbak annál, mintsem hogy egyszerű fogalmakkal leírjuk őket.