Ajax-loader

'helytörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jávorka Péter - Zsámbék ​és környéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_198183
Nógrád Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Nógrád
Nógrád ​az ország legkisebb megyéi közé tartozik, akár területének nagyságát, akár lakóinak számát nézzük. Változatos tájai, sokrétű gazdasága, bontakozó kulturális élete alapján azonban ugyanolyan gazdagnak, sokszínűnek mondhatjuk, mint a nála nagyobbakat. A nógrádi bányászok, munkások sok bátor tettel írták be nevüket a magyar munkásmozgalom történetébe. A mai nemzedékek a mindennapi munka cselekedeteivel formálják történelmüket,s ennek nyomán környezetük is mind fejletebbé, gazdagabbá válik. Az ország megyéit bemutató sorozat negyedik kötete erről a vidékről ad képet az olvasónak, összefoglalva a legjellemzőbb, legfontosabb tudnivalókat. E kötetet is - az előzőekhez hasonlóan - a megyében élő szerzők írták, akik a téma kifejtéséhez elengedhetetlen tárgyilagosságot párosítani tudnák a szűkebb hazájuk iránti szeretettel.

Lázár István - S ​középen ott a Velencei-tó...
Vallomások ​a szülőföldről - így lehetne jellemezni Kiadónk sorozatát, amely tizenkét kötetben egy sokak számára kevéssé ismert, fölfedezésre váró országot mutat be: Magyarországot. Neves írók, költők vállalkoztak arra, hogy a "fölnevelő táj" arculatát megrajzolják, megcsodáltassák műemlékeit, népi művészetét, irodalmi hagyományait, bemutassák az ott élők táj- és életformáló mindennapjait. Más-más hangon, de közös céllal szólnak hozzánk ezek az írások: országjárásra, fölfedező utakra sarkallnak, jól tudva, hogy csak az átélt élmény maradandó. Lázár István könyve kitűnő kalauzunk lesz akár a vidék romantikus természeti szépségei, akár geológiai vagy műemléki ritkaságai után nyomozunk. Római ásatások izgalmas eredményeiről, ősi városok átalakulásáról, kastélyokról és cselédházakról, bányászokról és fazekasokról szól a kötet, melyet másfélszáz fénykép gazdagít.

Covers_89071
elérhető
0

Varga János - London
_Előszó_ Ez ​az útikönyv a Londonba látogató magyar turistáknak készül. Nem ABC sorrendben tárgyalja a látnivalókat, hanem területi egységek szerint. A fejetek elején térképoldalak segítik a tájékozódást, s a részenként bemutatott nevezetességek egyben napi programajánlatok, útvonal- javaslatok is. London hatalmas kiterjedésű metropolis, teljes képet alkotni róla illúzió. Első ismerkedésként elégedjünk meg legfőbb látványosságainak megtekintésével, melyek jobbára a város központjában találhatók. A királyi és kormányzati negyed például félnapos séta keretében bejárható. Könyvünkkel a kézben a városnézés remélhetően még több élményt, felfedezést, ismeretet nyújthat! Gondoljunk a magyar vonatkozású emlékhelyekre is! Úton a Portobello Road régiségpiaca felé a Chepstow Villas 39. számú ház falán a Kossuth-emléktábla vonja magára figyelmünket, a Wembley Stadion bejáratánál az 1948-as olimpia magyar aranyérmeseinek neveit olvashatjuk márványba vésve. Londonnak különös vonzása van. Aki egyszer felkeresi, nem szabadulhat igézetétől, visszavágyik, valamikor ismét vendége lesz. A visszatérés nemcsak emlékeket elevenít fel, de számtalan újdonsággal, még nem látott kuriózummal lep meg. Londoni barangolásainkat azonban akkor élvezhetjük igazán, ha kellőképpen felkészülünk a ránk váró élményekre, színekre, hangulatokra. Utazásunk valóban már akkor elkezdődött, amikor kinyitottuk ezt az útikalauzt.

Szita László - Harkány ​fürdőtörténet 1823-1986
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Darvas József - A ​legnagyobb magyar falu
Orosháza ​múltját s a harmincas évek nyomasztó jelenét állítja az olvasó elé Darvas József ebben a kitűnő szociográfiában. Könyvéről így ír a rövid bevezetőben: "Ez az írás voltaképpen kísérlet a falu társadalmi viszonyainak tárgyilagos és teljes megmutatására. A tárgyi föltételek adva voltak a munka elvégzésére. Eddigi életem legnagyobb részét lent töltöttem a falun, ott él az anyám, ott élnek testvéreim, rokonaim: egyszerű cselédemberek, mezőgazdasági munkások, féliparos-félparaszt proletárok. Közöttük éltem hosszú időn keresztül, és nem tudtam, hogy milyen vadbozótos vidéken élek... Az éveken keresztül belém ivódott élmények fölbuktak a tudat alól, és elrendeződve egy érdekes világképét tükrözték bennem. Ezt a világot próbáltam megmutatni eddigi írásaimban: regényeimben, novelláimban is."

Covers_236474
Korok, ​emberek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Korok, ​emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győri L. János - Kősziklán ​épült vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bartus Elemér - Szilvásvárad ​- Szalajka-völgy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ringné Müller Anikó - Zirc ​és a festői Bakony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_170021
elérhető
1

Voit Pál - Szentendre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thiery Árpád - Királynék ​városa
Egyszerre ​belülről és kívülről...Ez a szociográfiai megközelítésmód egyik műfaji lényege, és ezt sikerült megvalósítania Thiery Árpádnak Veszprémről szóló könyvében. Egyszerre tudott ugyanis meghitt otthonossággal és a tér- és időbeli távlat biztosította tárgyilagossággal mozogni városában, amelyhez életének és pályájának egy meghatározó szakasza kötötte. A bennszülöttek elfogultsága nélkül van otthon e városban, melynek "felfedezésére" vállalkozik. Szerencsés csillagzat alatt - tegyük hozzá azonnal! Hiszen a "felfedező" író és újságíró egy személyben. Író, aki szabad kézzel formálhatja fikcióvá a valóságot, s újságíró, aki a valóságot fogja vallatóra, hogy tényeket közöljön, informáljon. Írói szubjektivitás és újságírói objektivitás keveredik tehát - a műfaj diktálta szigorú arányokban - e könyvben. Thiery Árpád "saját" Veszprémje sohasem tolakodik az előtérbe, csak ott és annyira van jelen, hogy megértesse az olvasóval: e "saját" Veszprém elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy a szerző immár a szociográfus szemével fedezze fel - újra - városát. Veszprém nem egyszerűen egyik vidéki városunk a sok közül. "Felfogás és homályos elvi indítékok alapján mondják munkásvárosnak, egyetemi városnak, turistanevezetességnek, közigazgatási központnak, diákvárosnak, a vegyipari kutatás városának. Noha bizonyos mértékben valamennyi érvényes, egy se meghatározó. Veszprém egy a közepes magyar városok közül, amelynek ahhoz, hogy nagyváros lehessen, mindenekelőtt erős iparra és magasan képzett értelmiségre van szüksége" - írja Thiery Árpád. Bonyolult konglomerátum; múlt, jelen és jövő egyszerre van jelen nemcsak e kiragadott tömör jellemzésben, hanem az egész könyvben. Hiszen a szerző élő szervezetet vizsgál, erről készíti rétegfelvételeit. Rokonszenves írói alázattal vállalja fel a cicerone szerepét; hol üzemlátogatásra, hol vári sétára, hol történelmi emlékhelyek, dokumentumok felkutatására, hol futurológiai kirándulásra invitál. Ajtókat nyit meg előttünk, azokhoz, akik e város életéről, fejlődéséről felelősen döntenek, illetve hétköznapjait formálják. Dokumentumokat tár fel a múltból, visszaemlékezéseket szembesít a történelmi tisztánlátás igényével. Gondokról, konfliktusokról szól, mert tudja, hogy ezek feltárása és ütköztetése az első és elkerülhetetlen lépés a problémák, ellentmondások meg- és feloldása felé. Mert Thiery Árpád könyve meggyőzően érzékelteti, hogy a "királynők városának" patinás múltjánál csak egy izgalmasabb: a jövője. Ennek alapkőletételéről szól ez a könyv.

Püspöki Nagy Péter - A ​Csallóköz neveiről
Püspöki ​Nagy Péter pozsonyi születésű magyar történész nagysikerű könyvét második változatlan kiadásban bocsátjuk közre. A szerzőnek ez a Csallóköz négy nyelven kialakult neveinek történetét tárgyaló monográfiája nem csupán érdekfeszítő olvasmány és nem csak a sziget lakóihoz szól. A könyv közel ötödfélszáz esztendő sajátos művelődéstörténetét eleveníti fel. Ebben az időszakban egyedül a sziget magyar nevének a titka negyvenkét - a maga korában kiemelkedő szerepet játszó - tudományos kutató érdeklődését keltette fel, akik végül tízféle megoldás mellett foglaltak állást. Ezek és a három nyelvterület határvidékén fekvő folyóköz további neveinek elemzésével a napjainkban oly divatossá vált névtudomány elé tart tükröt a szerző, aki arra törekedett, hogy ne csupán a véleményeket mutassa be, hanem a lehetőségek határai közt azok társadalmi hátterét és kiváltó okait is feltárja. A közkedvelt, de téves, az ismeretlen, de a valóságot megsejtő, az évszázadokat megért, vagy már szinte a születésük pillanatában megbukott feltevések fényében mutat rá arra, hogy a nevek magyarázatának mennyi buktatója van és miképpen tárható fel hitelesen a bennük rejtőzködő történelem.

Fitz Jenő - Császár László - Papp Imre - Székesfehérvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huba László - Budapest ​– Velencei-tó – Székesfehérvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_89074
elérhető
0

Cseke László - Visegrád
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pethő Tibor - Csépány Ferenc - Vargha György - Hidasi György - Budapest ​- Eger - Szilvásvárad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalotás Zsolt - A ​tolnai Mezőföld természeti kincsei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lakatos István - A ​kolozsvári magyar zenés színpad (1792 - 1973)
A ​kötet szerzője - az 1970-ben megjelent Zenetörténeti írások, az 1973-as Seprődi János-kötet, valamint több száz zenei tárgyú cikk, tanulmány és közlemény után - a romániai magyar zenei élet egyik számottevő fejezetének összefoglalására vállalkozik. A közel két évszázados kolozsvári színházban bemutatott és játszott zenés színpadi művek története ugyanis mind zenei, mind művelődéstörténeti szempontból igen jelentős hozzájárulás hazai magyar zenei életünk megismeréséhez. Lakatos István a legnehezebb munkát végezte el egy ilyen történeti áttekintéshez: az adatok összegyűjtését és közzétételét. A kolozsvári zenés színpadi alkotások, bemutatók ez alkalommal nem a prózai színház mellékterületeként jelennek meg. hanem önálló egészként, jelezve azt az utat, amelyet ezek a zenés műfajok (opera, operett, balett, népszínmű, zenés játék stb.) az állandó kolozsvári magyar színjátszás megindulásától, 1792-től kezdve az Állami Magyar Opera mint önálló romániai magyar zenei intézmény létrejöttéig, 1948-ig, majd egészen a színház fennállásának 180. évfordulójáig - amely egyben az új opera fennállásának negyedszázados évfordulója is volt - megtettek. A kötet adatai - a történeti áttekintés és a műsorrend - önmagukért beszélnek. Lakatos István azonban az áttekintés során az alkalmakat felhasználva jelzi a 180 éves fejlődés tendenciáit is, a művészi felfogásban, műsorpolitikában, a karmesterek, énekesek és rendezők munkájának gyakorlatában bekövetkezett változásokat, s ilyenformán számos olyan megállapítást tesz, amelyet - az adatokon túlmenően - az utána jövő zenetörténészek sem hagyhatnak majd figyelmen kívül.

Eötvös Károly - Utazás ​a Balaton körül
Az ​"Utazás a Balaton körül" nem egyszerűen csak egy regény. Nem is az. Anekdotagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv is egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. Az öt XIX. századi utazó balatoni élményei köré font történetekben egyaránt megelevenednek történelmi alakok - Széchenyi István, Ranolder János püspök, Kisfaludy Sándor, Sobri Jóska - és egyszerű parasztemberek, borosgazdák, halászok. Megtudhatjuk, miért párbajozott a tihanyi várkapitány a jégen, tanúi lehetünk a balatoni csúcstalálkozónak Jellasiccsal, a beavatottjai számtalan más történelmi esemény háttértörténetének. Megismerhetjük az első balatonfüredi kőszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkező vendégek által élvezett fürdőéletet, a borospincék világát, a gyönyörű tájat, a gőzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentősége volt valaha a balatonalmádi Határ csárda mestergerendájának. A könyv régi kedvenc, többszöri idézet-források, felolvasások tárgya. Bár a XX. század elején igen sikeres és népszerű volt, igen sokszor kiadták, napjainkban kevésbé ismert. Veszprémi-balatoni lelkű emberként meggyőződésem, hogy az "Utazás a Balaton körül" jóízű történeteivel, anekdotáival, bölcsességeivel, hagyományokból merítő leírásaival méltán tarthat számot országos érdeklődésre, és minden, a Balatont kedvelő ember kötelező, de legalábbis ajánlott olvasmánya kellene, hogy legyen. Az általa nyújtott élménnyel az ismert helyek múltja olyan, melegséget sugárzó emlékekkel egészül ki, melyek mindannyiunk életét teljesebbé teszik.

Pápay Aranka - Örvények ​felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zoltán Péter - Egy ​fekete notesz titkaiból
Aligha ​akad majd valaki is e könyv ifjú olvasói közül, aki ne jelentkezne szívesen Bokor Pistánál, a Riporter őrs vezetőjénél azzal a kéréssel, hogy vegyék fel őt is az őrsbe. Ez érthető is, hiszen Bokor Pista őrse oly sok érdekes, izgalmas és tanulságos kalandot élt át, hogy azokat még végigolvasni is öröm, hát még végigélni. A történet - Zoltán Péter: Egy fekete notesz titkaiból című könyve - ott kezdődik, hogy a Sirály őrs egy titokzatos füzetet talál. A füzetben érthetetlen félmondatok, rejtélyes szavak, feljegyzések váltogatják egymást. - Vajon kié lehet e füzet - találgatják az őrs tagjai -, talán egy kém, tudós vagy bolond vesztette el? Izgalmas nyomozás következik és előkerül a tettes, aki sem nem kém, sem nem tudós, még csak nem is bolond, hanem egyszerűen - újságíró. Készülő riportkönyvének feljegyzéseit tartalmazza a megtalált notesz. A becsületes megtalálók és ügyes felderítők jutalma pedig, hogy társszerzői lehetnek a készülő riportkönyvnek, részesei a fővárosban tett kalandozásoknak. És a pajtások - az újságíró vezetésével - elindulnak, hogy felderítsék a főváros titkait, hogy bekukkantsanak sok olyan helyre, ahová az egyszerű fővárosi ember nemigen tekinthet be. Így jutnak el többek között a ferihegyi repülőtér irányító tornyába, a Vízművek föld alatti folyosóira, a nagyváros alatt húzódó csatornahálózatba, felderítik a Meteorológiai Intézet, az épülő atomreaktor titkait, ellátogatnak a Magyar Távirati Iroda sokantennás épületébe, sőt még a filmgyárba is. Kalandozásaik során - amelyeknek állomásai között itt csak néhányat említettünk - megismerik a nagyváros lüktető életének belső "műhelytitkait", megismerik a különféle foglalkozású emberek jól összehangolt munkáját, amelynek eredménye: - hazánk szép fővárosának zavartalan élete. A kalandozások történetét fényképekkel illusztrált riportokban örökíti meg a szerző, hogy átnyújthassa azoknak a gyerekeknek - sőt felnőtteknek is -, akik nem kísérhették el őt személyesen - mint a Sirály őrs tagjai - a fővárosban tett felfedező útjaira.

Zákonyi Ferenc - A ​vámosi csárda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pethő Tibor - Budapest ​- Dunakanyar
Útikalauz ​a Dunakanyarhoz budapesti indulással. Panoráma kiadó gondozásában, Magyarország írásban és képekben c. sorozat részeként.

Mocsár Gábor - Délibábjaim ​városa
"...annyi ​félreértés egyetlen városunk jellegének, múltjának megítélésében sincs, mint éppen Debrecen esetében! Ma már aligha azonosítja értelmes közíró Szegedet azzal a "szegedi gondolattal", amelyet pedig a két világháború között annyit emlegettek, hogy szinte jellemvonásává avatták, holott e szelíd és szép városnak és népének semmi, de semmi köze sem volt ahhoz a hírhedt gondolathoz! Ezzel szemben Debrecen szellemi vonásai annyira "tartósak", hogy még ma is újra és újra ki kell állni a vonások védelmében avagy épp ellenkezőleg - megtisztításukért. És annyi a félreértés, a közismeret szintjén a félreismerés például a cívisváros, a kálvinizmus fogalomkörében, hogy az író, aki könyvet ír erről a városról, kénytelen több teret szentelni a historizálásnak, a fogalomtisztázásoknak. Csokonai - szerintem - még mindig nem áll a megérdemelt helyen az irodalomértékelésben, oktatásban - a közvéleményt most sem említem, mert Kálmán király óta tudjuk, hogy ami nincs, arról szó se essék. Debrecenben nem lehet megkerülni ezeket a kérdéseket, még topográfiai értelemben sem! Ha a Nagyállomástól indulva ki akarsz menni a Nagyerdőre, nem tudod kikerülni a kálvinista Nagytemplomot! Pár évvel ezelőtt még a Vitéz szobra előtt is el kellett haladnod. Őt egy okos daruval el lehetett mozdítani a helyéről, de a Nagytemplomot nem lehet elmozdítani. Ne is próbálkozzál vele, nem fog sikerülni, habár útban van. A kálvinizmust a város múltját vagy jelenét tekintve sem lehet megkerülni, bár lehet, hogy ez némely olvasónak nem tetszik. Valami specifikus furcsaságnak tartja, holott nem az. A város karakterének ma is egyik meghatározó eleme. Különös, de az."

Bilkó István - Komárom ​labdarúgásának krónikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Szülőföldünk, ​a Dunántúl
A ​Szülőföldünk... sorozat harmadik kötete a Dunántúlról szól. Ezt az országrészt nem is lehetne találóbban jellemezni, mint Keresztury Dezső szavaival: A Dunántúl "azért oly elragadó, mert egyszerre jelen és évmilliós múlt, természet és társadalom, növekedés és alkotás, sors és szabadság, otthon és nagyvilág." Ezt a sajátos világot tárja elénk ez a gazdag irodalmi olvasókönyv, amelyben dunántúli írók, költők, tudósok és művészek írásai találhatók. Megszólal itt a messzi történelmi múlt, régi krónikák lapjairól megelevenednek régi históriák; dicsőséges és vesztett csaták hősei, jelenetei vonulnak el szemünk előtt; kirajzolódnak a szemelvényekből apáink nehéz gondjai, ellentmondásos harcai, a közelmúlt sokszor hiábavaló, olykor eredményes küzdelmei; és megismerjük a Dunántúl változatos, sokszínű mai életét is. Az utolsó fejezetben költők és írók tesznek vallomást a Dunántúlhoz fűződő érzelmeikről. Egyikük a Balatonért vagy a Dunántúl más - oly sokféle! - természeti szépségéért, másikuk kedves városa fényeiért lelkesedik. Van köztük, aki egy vidám gyermekkori emlékét idézi föl, vagy az első gólyáról mesél. Egyesek a keserű múltat siratják, míg mások a tájak és a városok formálóját, az alkotó embert köszöntik. Van, aki a Dunántúl jövőjét rajzolja, színezi, és van, aki - mint Illyés Gyula - a szülőházáról, egy kétablakos kis dunántúli parasztházról ír - de végeredményben valamennyien a hazáról beszélnek. Így válik a Dunántúl mindnyájunk szülőföldjévé, hiszen "A hazám a házam tája, amely pillantásommal, ahogy növekszem, egyre bővül, széles gyűrűkben egyre távolabbi területekre terjed, mint a hullám a vízbe dobott kavics körül; világokat hódíthat, elérheti a csillagokat, - amikor a régi ház már örökre elmerült".

Kriszt György - Nagycenk ​- Széchenyi kastély
A ​Tájak — Korok — Múzeumok mozgalom 1977-ben indult az úgynevezett bélyegzős játékkal. A tagok igénye volt, hogy segítsünk a kirándulásokra való felkészülésben, a katalógus nem elég, abból csak azt tudja meg, hogy mit érdemes felkeresnie, a látnivalók zöméről az egykori útikönyvek egyáltalán nem, vagy alig pár sort írtak. Így — közkívánatra — indult útjára a Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára. Máig 841 magyar nyelvű, s száz idegennyelvű kötete, füzete jelent meg (angol, német, olasz, román, szlovák, török nyelven), közülük sok több kiadást, átdolgozást, bővítést is megélt. A harminchat esztendő alatt nyomtatott összes példány több, mint tizenegymillió! Egyedülálló Kiskönyvtárunk igazi hungarikum! Ez a 43. sz. füzet Nagycenket, az ottani Széchenyi kastélyt és múzeumot mutatja be.

Thiery Árpád - Bábel ​volt, Véménd!
Egy ​belső világában egyszerre távoli és közeli magyar falu gondolkodását, érzelmeit, gyanakvásait, vágyait, törekvéseit, lakóinak életét tárja fel. Véménd egyszerre riasztó jelzése annak a gyűlölködésnek, ami volt, a háborútól és az uszítástól szított alantas érzelmeknek, amelyek századunk Európájában halálos gyűlölettel állította szembe az embereket. S Véménd jelképe annak a nehéz és bonyolult népvándorlásnak is, amely a második világháború előtt, alatt s még utána is bizonytalan mozgásban tartotta Európa népeit. De a falu mai élete megnyugtató bizonyítéka, hogy a sebek - ha nehezen, egyenetlenül is - gyógyulnak, és elkezdődött a lelkek megnyugvása.

Remenyik Zsigmond - Különös ​utazás
"Éppen ​lassított a vonat, Andornak következett. Hirtelen még lekezelte a kupecok jegyét, ekkor vette észre a sarokban Epres nénit, a tárkányi halottlátó asszonyt. Mintha valaki ellen keresett volna védelmet Epres néni, talán az egész világ ellen, úgy húzódott meg a sarokban, a hortobágyi kupecok árnyékában, alig lehetett észrevenni. Sárga, rideg arca kifejezéstelen volt, fogai is hiányoztak, és fekete haja előbukott kendője alól. Kezébe valami írást szorongatott. - No mi baj, Epres néni, tán megint baj van a halottakkal? - kérdezte Bodrogi úr. - Az élőkkel van baj, nem pedig a halottakkal. A halottak békések és csendesek - válaszolta Epresné, és egy pillanatást vetett a kezében lévő cédulára. - Mert beidéztek a bíróságra megint. Hogy miképpen érintkezek én a halottakkal... Két év óta folyik a hajsza ellenem, Bodrogi úr. El akarnak szakítani erővel a halottaktól. A vonat lassan fékezett. Bodrogi úr kiment a folyosóra, és elővigyázatosan kinyitotta a lépcsőre nyíló ajtót. Ez már Andornak volt, a kétoldalt lágyan emelkedő dombok között."

Covers_163940
Borsod-Abaúj-Zemplén Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén ​megye népességszámát és területét tekintve, hazánk megyéi között a második helyet foglalja el. Területén Magyarország két nagy tája - az Északi-középhegység és az Alföld - találkozik, s ez meghatározó a fejlődésére. A kiváló kereskedelmi lehetőségek egy sor város - Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Szerencs - kialakulását és gazdagodását tették lehetővé. A hegységek ásványkincse pedig virágzó ipari városokat - Ózd, Kazincbarcika, Miskolc - hozott létre, melyek ma is hazai nehézipar tekintélyes részét adják. E táj történelmi eseményei és kulturális kisugárzása nemegyszer országos jelentőségűvé váltak. Itt volt a Rákóczi-szabadságharc bázisa, az ónodi és sárospataki országgyűlések nagy horderejű politikai, diplomáciai, társadalmi döntések színhelyei voltak. A magyar irodalmi nyelv is az itteni, abaúj-zempléni és a szomszédos hajdúsági-bihari vidék tájnyelvéből fejlődött ki. A boldvai kolostorban íródott a Halotti beszéd, e tájon készült az első magyar bibliafordítás, itt tevékenykedett a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc. A pataki kollégiumból indult Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, s a magyar kultúra terjesztőinek névtelen tízezrei. A gazdag munkásmozgalmi hagyományok, a fasiszta megszállók elleni küzdelem s a felszabadulás utáni lendületes fejlődés méltó volt a történelmi elődökhöz. A megye természeti szépségeire, gazdag műemlékeire, tudományos és művészeti eredményeire méltán büszkék az itt élők. A kötetet író - a megyében élő és dolgozó - szerzők nagy szeretettel és tárgyilagossággal írták le azt, amit e kötet tízegynéhány íves terjedelme tudatában, a legfontosabbnak ítéltek az olvasók elé tárni.

Szita László - Harkány ​fürdőtörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók