'helytörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Dr. Wiesinger Márton - Állatkerti ​séta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Rendőrségi ​zsebkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fitz Jenő - Székesfehérvár ​és környéke - Gorsium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tarr László - A ​régi Váci utca regényes krónikája
Tarr ​László A délibábok országa című nagy sikerű kötet szerzője, Budapest múltjának neves kutatója új művében olvasóit a Váci utca történetével ismerteti meg a XVI. századtól napjainkig. Házról házra haladva elmeséli a már lebontott vagy a még ma is meglevő épületek, boltok, műhelyek, vendégfogadók építéstörténetét, életének legérdekesebb eseményeit, beszámol a telkek egykori tulajdonosairól, az üzletek kereskedelmi tevékenységéről. A Váci utcában állt egykor a "Fogadó a Hét Választóhoz", ahol a legfényesebb pesti bálokat rendezték, itt volt a divatos Korona kávéház hírhedt kártyabarlangjával és híres irodalmi szalonjával, a Kappel-féle ház, ahol Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály töltötte utolsó napjait; a könyvesboltok, ékszerüzletek, divatáruházak sokasága vonzotta ide egész Pest lakosságát. A korzózó hölgyek itt mutatták be új ruháikat, az ifjú gavallérok itt udvaroltak, erre voltak találhatók a legcsillogóbb kirakatok, a leglátogatottabb kereskedések. Tarr László könyve nemcsak a sokszor ismeretlen adatok összegyűjtésére és közreadására vállalkozik, hanem megjeleníti a hajdani korok hangulatát, a hétköznapok történelmét is. Könyvéből megtudhatjuk, hogyan éltek, éreztek, dolgoztak és ünnepeltek a régmúlt idők emberei; megérhetjük, miért is vált a Váci utca az egykori társasélet színterévé; megfejthetjük, mi is volt slágerek megénekelte bájának, különös varázsának titka.

Püspöki Nagy Péter - A ​Csallóköz neveiről
Püspöki ​Nagy Péter pozsonyi születésű magyar történész nagysikerű könyvét második változatlan kiadásban bocsátjuk közre. A szerzőnek ez a Csallóköz négy nyelven kialakult neveinek történetét tárgyaló monográfiája nem csupán érdekfeszítő olvasmány és nem csak a sziget lakóihoz szól. A könyv közel ötödfélszáz esztendő sajátos művelődéstörténetét eleveníti fel. Ebben az időszakban egyedül a sziget magyar nevének a titka negyvenkét - a maga korában kiemelkedő szerepet játszó - tudományos kutató érdeklődését keltette fel, akik végül tízféle megoldás mellett foglaltak állást. Ezek és a három nyelvterület határvidékén fekvő folyóköz további neveinek elemzésével a napjainkban oly divatossá vált névtudomány elé tart tükröt a szerző, aki arra törekedett, hogy ne csupán a véleményeket mutassa be, hanem a lehetőségek határai közt azok társadalmi hátterét és kiváltó okait is feltárja. A közkedvelt, de téves, az ismeretlen, de a valóságot megsejtő, az évszázadokat megért, vagy már szinte a születésük pillanatában megbukott feltevések fényében mutat rá arra, hogy a nevek magyarázatának mennyi buktatója van és miképpen tárható fel hitelesen a bennük rejtőzködő történelem.

Dr. Hőgyész László - Sümeg ​évszázadai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bács Gyula - Jugoszlávia
Európa ​nagy idegenforgalmat vonzó országai között sajátos helyet foglal el a sokarcú "Ezer sziger országa": Jugoszlávia. Igen "Sokarcú", mert nemcsak páratlan szépségű és sokféle jellegű természeti adottságokkal rendelkezik: tengerparttal, lankás domvidékkel és romantikus, folyók szabdalta hegyekkel, de földjén utazgatva lépten-nyomon nagyszerű műemlékekkel, antik romokkal, római császárok emlékeit idéző palotákkal és a bizánci stílust őrző kolostorokkal is találkozhatunk. S nekünk, magyaroknak, hazánkkal való bensőséges történelmi és művészeti kapcsolatai révén talán még többet nyújt ez a föld, mint bármely más ország turistáinak. Jugoszláviában a magyar utas a nép hasonló gondolkozásmódja, barátsága, közvetlensége révén otthonos hangulatú országban érzi magát. Az általános idegenforgalmi vonzerőn kívül ennek az otthonosságnak tuladjonítható, hogy évről évre több magyar utas járja Jugoszlávia földjét, s tér haza szép élményekkel gazdagodva. Utasaink nagy része eddig főképp a kéklő Adria felé vette az irányt, s - kellő ösztönzés hiányában - csupán mellékes úticélként, átutazóban ejtette útba Horvátország, Szlovénia és Bosznia érdekes városait, tájait. Csak nagyon kevesen keresték fel Dél-Szerbiát, Macedóniát vagy Kosovo keleti romantikájú tájait. Ez az útikönyv a látnivalókban gazdag ország valamennyi vonzó vidékére, tájára kalauzolja el az olvasót. Bemutatja az ország rangos műemlékeit, sajátos életű területeit, amelyek mindeddig ismeretlenek és kellő tájékoztatás híján szinte elérhetetlenek voltak a turisták számára. A szerző valóban úttörő munkára vállalkozott, amikor bejárva e messzi tájakat, saját élményei, tapasztalatai alapján szegődik vezetőül, s nemcsak pontos leírással, útmutatásal szolgál, de konkrét valósággá varázsolja Jugoszlávia változatos múltját, emlékeit, sokszínű, lüktető életű jelenét.

Darvas József - A ​legnagyobb magyar falu
Orosháza ​múltját s a harmincas évek nyomasztó jelenét állítja az olvasó elé Darvas József ebben a kitűnő szociográfiában. Könyvéről így ír a rövid bevezetőben: "Ez az írás voltaképpen kísérlet a falu társadalmi viszonyainak tárgyilagos és teljes megmutatására. A tárgyi föltételek adva voltak a munka elvégzésére. Eddigi életem legnagyobb részét lent töltöttem a falun, ott él az anyám, ott élnek testvéreim, rokonaim: egyszerű cselédemberek, mezőgazdasági munkások, féliparos-félparaszt proletárok. Közöttük éltem hosszú időn keresztül, és nem tudtam, hogy milyen vadbozótos vidéken élek... Az éveken keresztül belém ivódott élmények fölbuktak a tudat alól, és elrendeződve egy érdekes világképét tükrözték bennem. Ezt a világot próbáltam megmutatni eddigi írásaimban: regényeimben, novelláimban is."

Ismeretlen szerző - Korok, ​emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győri L. János - Kősziklán ​épült vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bartus Elemér - Szilvásvárad ​- Szalajka-völgy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Voit Pál - Szentendre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thiery Árpád - Királynék ​városa
Egyszerre ​belülről és kívülről...Ez a szociográfiai megközelítésmód egyik műfaji lényege, és ezt sikerült megvalósítania Thiery Árpádnak Veszprémről szóló könyvében. Egyszerre tudott ugyanis meghitt otthonossággal és a tér- és időbeli távlat biztosította tárgyilagossággal mozogni városában, amelyhez életének és pályájának egy meghatározó szakasza kötötte. A bennszülöttek elfogultsága nélkül van otthon e városban, melynek "felfedezésére" vállalkozik. Szerencsés csillagzat alatt - tegyük hozzá azonnal! Hiszen a "felfedező" író és újságíró egy személyben. Író, aki szabad kézzel formálhatja fikcióvá a valóságot, s újságíró, aki a valóságot fogja vallatóra, hogy tényeket közöljön, informáljon. Írói szubjektivitás és újságírói objektivitás keveredik tehát - a műfaj diktálta szigorú arányokban - e könyvben. Thiery Árpád "saját" Veszprémje sohasem tolakodik az előtérbe, csak ott és annyira van jelen, hogy megértesse az olvasóval: e "saját" Veszprém elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy a szerző immár a szociográfus szemével fedezze fel - újra - városát. Veszprém nem egyszerűen egyik vidéki városunk a sok közül. "Felfogás és homályos elvi indítékok alapján mondják munkásvárosnak, egyetemi városnak, turistanevezetességnek, közigazgatási központnak, diákvárosnak, a vegyipari kutatás városának. Noha bizonyos mértékben valamennyi érvényes, egy se meghatározó. Veszprém egy a közepes magyar városok közül, amelynek ahhoz, hogy nagyváros lehessen, mindenekelőtt erős iparra és magasan képzett értelmiségre van szüksége" - írja Thiery Árpád. Bonyolult konglomerátum; múlt, jelen és jövő egyszerre van jelen nemcsak e kiragadott tömör jellemzésben, hanem az egész könyvben. Hiszen a szerző élő szervezetet vizsgál, erről készíti rétegfelvételeit. Rokonszenves írói alázattal vállalja fel a cicerone szerepét; hol üzemlátogatásra, hol vári sétára, hol történelmi emlékhelyek, dokumentumok felkutatására, hol futurológiai kirándulásra invitál. Ajtókat nyit meg előttünk, azokhoz, akik e város életéről, fejlődéséről felelősen döntenek, illetve hétköznapjait formálják. Dokumentumokat tár fel a múltból, visszaemlékezéseket szembesít a történelmi tisztánlátás igényével. Gondokról, konfliktusokról szól, mert tudja, hogy ezek feltárása és ütköztetése az első és elkerülhetetlen lépés a problémák, ellentmondások meg- és feloldása felé. Mert Thiery Árpád könyve meggyőzően érzékelteti, hogy a "királynők városának" patinás múltjánál csak egy izgalmasabb: a jövője. Ennek alapkőletételéről szól ez a könyv.

Fitz Jenő - Császár László - Papp Imre - Székesfehérvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huba László - Budapest ​– Velencei-tó – Székesfehérvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cseke László - Visegrád
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pethő Tibor - Budapest ​- Eger - Szilvásvárad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös Károly - Utazás ​a Balaton körül
Az ​"Utazás a Balaton körül" nem egyszerűen csak egy regény. Nem is az. Anekdotagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv is egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. Az öt XIX. századi utazó balatoni élményei köré font történetekben egyaránt megelevenednek történelmi alakok - Széchenyi István, Ranolder János püspök, Kisfaludy Sándor, Sobri Jóska - és egyszerű parasztemberek, borosgazdák, halászok. Megtudhatjuk, miért párbajozott a tihanyi várkapitány a jégen, tanúi lehetünk a balatoni csúcstalálkozónak Jellasiccsal, a beavatottjai számtalan más történelmi esemény háttértörténetének. Megismerhetjük az első balatonfüredi kőszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkező vendégek által élvezett fürdőéletet, a borospincék világát, a gyönyörű tájat, a gőzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentősége volt valaha a balatonalmádi Határ csárda mestergerendájának. A könyv régi kedvenc, többszöri idézet-források, felolvasások tárgya. Bár a XX. század elején igen sikeres és népszerű volt, igen sokszor kiadták, napjainkban kevésbé ismert. Veszprémi-balatoni lelkű emberként meggyőződésem, hogy az "Utazás a Balaton körül" jóízű történeteivel, anekdotáival, bölcsességeivel, hagyományokból merítő leírásaival méltán tarthat számot országos érdeklődésre, és minden, a Balatont kedvelő ember kötelező, de legalábbis ajánlott olvasmánya kellene, hogy legyen. Az általa nyújtott élménnyel az ismert helyek múltja olyan, melegséget sugárzó emlékekkel egészül ki, melyek mindannyiunk életét teljesebbé teszik.

Pápay Aranka - Örvények ​felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zoltán Péter - Egy ​fekete notesz titkaiból
Aligha ​akad majd valaki is e könyv ifjú olvasói közül, aki ne jelentkezne szívesen Bokor Pistánál, a Riporter őrs vezetőjénél azzal a kéréssel, hogy vegyék fel őt is az őrsbe. Ez érthető is, hiszen Bokor Pista őrse oly sok érdekes, izgalmas és tanulságos kalandot élt át, hogy azokat még végigolvasni is öröm, hát még végigélni. A történet - Zoltán Péter: Egy fekete notesz titkaiból című könyve - ott kezdődik, hogy a Sirály őrs egy titokzatos füzetet talál. A füzetben érthetetlen félmondatok, rejtélyes szavak, feljegyzések váltogatják egymást. - Vajon kié lehet e füzet - találgatják az őrs tagjai -, talán egy kém, tudós vagy bolond vesztette el? Izgalmas nyomozás következik és előkerül a tettes, aki sem nem kém, sem nem tudós, még csak nem is bolond, hanem egyszerűen - újságíró. Készülő riportkönyvének feljegyzéseit tartalmazza a megtalált notesz. A becsületes megtalálók és ügyes felderítők jutalma pedig, hogy társszerzői lehetnek a készülő riportkönyvnek, részesei a fővárosban tett kalandozásoknak. És a pajtások - az újságíró vezetésével - elindulnak, hogy felderítsék a főváros titkait, hogy bekukkantsanak sok olyan helyre, ahová az egyszerű fővárosi ember nemigen tekinthet be. Így jutnak el többek között a ferihegyi repülőtér irányító tornyába, a Vízművek föld alatti folyosóira, a nagyváros alatt húzódó csatornahálózatba, felderítik a Meteorológiai Intézet, az épülő atomreaktor titkait, ellátogatnak a Magyar Távirati Iroda sokantennás épületébe, sőt még a filmgyárba is. Kalandozásaik során - amelyeknek állomásai között itt csak néhányat említettünk - megismerik a nagyváros lüktető életének belső "műhelytitkait", megismerik a különféle foglalkozású emberek jól összehangolt munkáját, amelynek eredménye: - hazánk szép fővárosának zavartalan élete. A kalandozások történetét fényképekkel illusztrált riportokban örökíti meg a szerző, hogy átnyújthassa azoknak a gyerekeknek - sőt felnőtteknek is -, akik nem kísérhették el őt személyesen - mint a Sirály őrs tagjai - a fővárosban tett felfedező útjaira.

Zákonyi Ferenc - A ​vámosi csárda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pethő Tibor - Budapest ​- Dunakanyar
Útikalauz ​a Dunakanyarhoz budapesti indulással. Panoráma kiadó gondozásában, Magyarország írásban és képekben c. sorozat részeként.

Mocsár Gábor - Délibábjaim ​városa
"...annyi ​félreértés egyetlen városunk jellegének, múltjának megítélésében sincs, mint éppen Debrecen esetében! Ma már aligha azonosítja értelmes közíró Szegedet azzal a "szegedi gondolattal", amelyet pedig a két világháború között annyit emlegettek, hogy szinte jellemvonásává avatták, holott e szelíd és szép városnak és népének semmi, de semmi köze sem volt ahhoz a hírhedt gondolathoz! Ezzel szemben Debrecen szellemi vonásai annyira "tartósak", hogy még ma is újra és újra ki kell állni a vonások védelmében avagy épp ellenkezőleg - megtisztításukért. És annyi a félreértés, a közismeret szintjén a félreismerés például a cívisváros, a kálvinizmus fogalomkörében, hogy az író, aki könyvet ír erről a városról, kénytelen több teret szentelni a historizálásnak, a fogalomtisztázásoknak. Csokonai - szerintem - még mindig nem áll a megérdemelt helyen az irodalomértékelésben, oktatásban - a közvéleményt most sem említem, mert Kálmán király óta tudjuk, hogy ami nincs, arról szó se essék. Debrecenben nem lehet megkerülni ezeket a kérdéseket, még topográfiai értelemben sem! Ha a Nagyállomástól indulva ki akarsz menni a Nagyerdőre, nem tudod kikerülni a kálvinista Nagytemplomot! Pár évvel ezelőtt még a Vitéz szobra előtt is el kellett haladnod. Őt egy okos daruval el lehetett mozdítani a helyéről, de a Nagytemplomot nem lehet elmozdítani. Ne is próbálkozzál vele, nem fog sikerülni, habár útban van. A kálvinizmust a város múltját vagy jelenét tekintve sem lehet megkerülni, bár lehet, hogy ez némely olvasónak nem tetszik. Valami specifikus furcsaságnak tartja, holott nem az. A város karakterének ma is egyik meghatározó eleme. Különös, de az."

Bilkó István - Komárom ​labdarúgásának krónikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thiery Árpád - Bábel ​volt, Véménd!
Egy ​belső világában egyszerre távoli és közeli magyar falu gondolkodását, érzelmeit, gyanakvásait, vágyait, törekvéseit, lakóinak életét tárja fel. Véménd egyszerre riasztó jelzése annak a gyűlölködésnek, ami volt, a háborútól és az uszítástól szított alantas érzelmeknek, amelyek századunk Európájában halálos gyűlölettel állította szembe az embereket. S Véménd jelképe annak a nehéz és bonyolult népvándorlásnak is, amely a második világháború előtt, alatt s még utána is bizonytalan mozgásban tartotta Európa népeit. De a falu mai élete megnyugtató bizonyítéka, hogy a sebek - ha nehezen, egyenetlenül is - gyógyulnak, és elkezdődött a lelkek megnyugvása.

Gombos Gyula - Hillsdale
Amihez ​az ember vonzódik - írja Gombos Gyula -, kezdi érdekelni is: szeretne minél többet tudni róla. Nem mondtam ezzel semmi újat, de e régi tapasztalati igazság a magyarázata annak, miért is írtam s hogyan ezt a könyvet. Hiszen a tárgya egy kis falu csupán, egy a sok tízezer közül ebben a nagy országban. Nem tűnik ki semmivel... ha neve van is, Hillsdale, nevezetessége nincs. Olyan, mint a többi falu e vidéken, semmi több. Ami többé tette, s kizárólag számomra s az évek múlásával egyre növekvően: vonzódásom volt. Az, hogy jól éreztem itt magamat, örömem telt benne, ragaszkodtam hozzá. Olyannyira, hogy nemcsak a házunk, mely magányosan állt kint a határban, lett igazibb otthonom, hanem lassacskán hozzám tartozónak éreztem az egész falut, az embereket benne, s körülötte az egész tájat. Égre kifekvő dombjait, embert kedvelő vizeit, indián nyarát. Mind több vonzalom fűzött hozzá, ezért érdekelt egyre jobban. De egyáltalán nem volt szándékomban falut kutatni (minek?), még kevésbé valami helytörténetfélét írni (kinek?). Az időről időre papírra vetett jegyzeke-vázlatok minden eleve kész terv kerete nélkül készültek. Eleinte még arra sem gondoltam, hogy könyvbe teszem őket. Egyéni kíváncsiságból fakadtak, megírásuk személyes kedvtelést elégített ki. Rögtönzött írásos séták ezek a jelenben s kisebb-nagyobb alkalmi kirándulások a múltba, olykor jó messzire is, be a nagy történelem sűrűjébe. Csak úgy nézelődve, meg-megállva, tűnődve-gondolkozva. Így nem csak egy kis amerikai falu lett tárgya e könyvnek, hanem én magam is. Nemcsak tudósítás tehát; ha úgy tetszik, vallomás is.

Szita László - Harkány ​fürdőtörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​csíkszeredai jégkorongozás története
Nemes, ​egyben hálátlan feladat 75 év történéseit alig négy tucat képben összefoglalni Az alapítóktól, a legendás Szabó-fivéreken és az Antal-Gál hátvédsoron keresztül e fényképsorozat áttekintése során eljutunk a 2004-es esztendő mesterhármasáig. Természetesen azon majd lehet vitatkozni, hogy ékezettel, vagy anélkül kell írnunk Dóczy nevét; hogy Spirerként vagy Spiererként kell tisztelnünk a csíkszeredai jégkorong egyik úttörőjét, és minden bizonnyal néhány említésre méltó név is kimaradt… Egy dolog biztos: hibáinkat nem tudjuk, és nem kívánjuk letagadni, éppúgy mint e fényképalbum hősei. Ám valamiben nagyon különbözőnek tőlünk: fanatikusan hittek álmaikban, és emberfeletti munka után elérték azt: mára a hoki őshazájából is érkeznek hozzánk szakírók, filmesek, hogy lássák a székely csodát. 75 év alatt nyolc bajnoki címet és három kupagyőzelmet szereztek a kék-fehérek – ez tizenegy. Most tisztelettel negyvennégy képet kínálunk Önöknek.. És kérjük, hogy e fényképeket megtekintve, keltsék életre mindazt a holt pillanatot, elillant múltat, amelyet városunk és a csíkszeredai jégkorong életéből e fotográfiák megörökítettek.

Ferling József - Széntiszta ​igazság
"Félig-meddig ​komlói vagyok, félig-meddig idegen. Hogy melyik inkább, azt talán éppen ez a riportkötet mutatja meg. Ha megmutatja. Mert ahhoz eléggé komlói vagyok, hogy fájjon: ugyanolyan porosak a társadalmi viszonyok, mint Moldova György Tisztelet Komlónak című, híres-hírhedt szociográfiájának születésekor, ám ahhoz eléggé idegen, hogy a húsz éwel későbbi kép megfestésekor ne kössék meg gondolataimat a kibogozhatatlan kapcsolatok... A fejlődés viszonylagos. Komló 1951-ben történt várossá nyilvánítása óta a kisváros helyenként látványos fejlesztése ellenére szemernyit sem csökkent a távolság a város belső világa és Magyarország között. Komlón mind a mai napig hiányoznak a működőképes civil társadalom alapjai. Szándékaim szerint erről szól a Széntiszta igazság."

Szita Ferenc - Kéthelyi ​krónika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maczó Balázs - Terézvárosi ​barangolás
Szabadon ​kanyargó formák, virágok és indák, fiatalos lendület, üdeség és nyitottság... - a szecesszió, a múlt századelő modern stílusa a főváros építészetében is megjelent. Budapest talán legértékesebb szecessziós bérházait és villáit Terézvárosban találjuk. Itt épült fel a főváros legkorábbi szecessziós bérháza, és a gyönyörűen felújított Lederer-palota is, amely híven idézi meg a századforduló izgalmas korszakát. A 20. század eleji Budapest egyik mágnása, Schiffer Miksa is egy szecessziós villában élt. A Sétakönyvek sorozat második része nemcsak építészeti leírást ad Budapest legszebb századfordulós épületeiről, de azt is megtudhatjuk, hogy kiknek köszönhetjük mindezt. Az építészek bemutatása mellett az építtető családok izgalmas történetei is napvilágra kerülnek. Sétára fel!

Bodrossy Leó - A ​Balaton regénye
Eötvös ​Károly száz évvel ezelőtt megjelent útirajza óta ez az első olyan kötet, amely a tájegységet teljes egészében mutatja be. A Balatonról szóló, ez idáig kiadott nagyszámú írásmű a tó és a táj egy-egy kiragadott részletét érinti és tárja föl, azonban a "magyar tenger" - a maga húszezer éves történelmével - sokkal több figyelmet érdemel ennél. A Balaton regénye kultúrtörténeti, tudományos ismeretterjesztő mű, amelyben hiteles adatokra épülő leírások kapcsolódnak az életképekhez és a szájhagyományhoz. A számos illusztráció mellett benne van mindaz, amiről a tó és környéke olvasmányos formában regélni képes.