Ajax-loader

'helytörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dr. Wiesinger Márton - Állatkerti ​séta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pethő Zsoltné Németh Erika - Szentendre ​iskolái
Megjelent ​egy könyv, Pedagógus napra. Keménykötésû, több mint ötszázhúsz oldalas, magánkiadásban és városi jelentõséggel, Pethõné Németh Erika Szentendre iskolái 104?-2005 címmel. Fontos munka, jelentõs, legalábbis a város közössége számára, mert hát a legfontosabb városi dologról, Szentendre iskoláiról szól. Ha patetikus lennék, azt is írhatnám, becses ajándék a nemzet napszámosainak. Megfelelõ városi támogatás nélkül, de megjelent Erika néni gyûjtõszenvedélye és áldozatvállalása eredményeképpen. S ez jelez valamit. No nem azt, hogy a város nem volt képes az ügy mellé állni, támogatni, persze azt is, de még valamit. Talán azt, hogy elérkeztünk, én nagyon remélem elérkeztünk abba korba, amikor lehet és szabad emlékezni, sõt ezt leírni is. Mert hát nem csak Szentendrének, de szinte az egész országnak nincs huszadik századi történelme. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nincs semmi írva a huszadik századról a történelemkönyvekbe, mert ott áll tudósaink közmegegyezésen és, vagy közvitatkozáson alapuló értékelése a századról, de az a természetes közösségi történelme, az nincs. Amit a családok, egyesületek, kisközösségek írtak le Európa boldogabbik felén magukról, életükrõl, büszkeségeikrõl és szegyelleni valóikról. Nincs ilyen történelem felénk, mert a huszadik század elsõ évtizedének végétõl, szinte 2000-ig fortélyos félelmek tartották a fiókokban a fényképeket, iratokat, fejekben elrejtve a történeteket, mert rossz következménye lehetett ha mesélünk magunkról, volt a történelmi tapasztalat. Mert nagyapáink és apáink keservesen megtanulták, hogy jobb, ha az ember nem nyilatkozik arról, hogy milyen vallású, mert elõfordulhatott, hogy haláltáborban találja magát, milyen nemzetiségû, mert kitelepítésre szánt vagonba rakják, sõt arról sem, hogy esetleg a nagypapa a virilista listán került a tanátsba, mert könnyen a Hortobágyra kerülhetett vagy kuláklistára és még sorolhatnék vagy tizenöt szempontot, amely szerint a huszadik században hátrányba lehetett kerülni. Így hát még idõnként ma is néma a közemlékezet. Ha máson nem, csak magamon megtapasztalhatom, ahogy írom a város 1974 és 1988 közötti kisebb helyi történéseirõl dolgozataimat, hányszor kell belátnom, hogy korábbi lelkes talpnyalók, hogyan lettek mára ellenállókká, nagyhangú elv és értékváltókká és ezért, az ember inkább kihagyja, mint, hogy kortársait, ismerõseit kellemetlen helyzetbe hozza. Mert hát nem minden esetben a személy, hanem az esemény, történés, annak összefüggései a fontosak a közösség számára. S talán ez a helytörténeti némaság az oka, hogy még ma is lehet okos félretájékoztatással, elhallgatással hõsöket gyártani. No ennek feloldásban is fontos az ilyen könyv, persze nem ez a jelentõsége, hanem az, hogy van egy asszony közöttünk, aki gyûjtött, írt és saját pénzén kiadott egy könyvet, a város egyik legfontosabb közösségi ügyérõl a város iskoláinak történetérõl, rólunk szentendreiekrõl, nekünk, magunkról. Köszönet és gratuláció érte.

Pint%c3%a9r_s%c3%a1ndor_-_budapesti_%c3%batmutat%c3%b3_%c3%a9s_c%c3%admt%c3%a1r_1991_-_rend%c5%91rs%c3%a9gi_zsebk%c3%b6nyv
Rendőrségi ​zsebkönyv Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Rendőrségi ​zsebkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fitz Jenő - Székesfehérvár ​és környéke - Gorsium
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tarr László - A ​régi Váci utca regényes krónikája
Tarr ​László A délibábok országa című nagy sikerű kötet szerzője, Budapest múltjának neves kutatója új művében olvasóit a Váci utca történetével ismerteti meg a XVI. századtól napjainkig. Házról házra haladva elmeséli a már lebontott vagy a még ma is meglevő épületek, boltok, műhelyek, vendégfogadók építéstörténetét, életének legérdekesebb eseményeit, beszámol a telkek egykori tulajdonosairól, az üzletek kereskedelmi tevékenységéről. A Váci utcában állt egykor a "Fogadó a Hét Választóhoz", ahol a legfényesebb pesti bálokat rendezték, itt volt a divatos Korona kávéház hírhedt kártyabarlangjával és híres irodalmi szalonjával, a Kappel-féle ház, ahol Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály töltötte utolsó napjait; a könyvesboltok, ékszerüzletek, divatáruházak sokasága vonzotta ide egész Pest lakosságát. A korzózó hölgyek itt mutatták be új ruháikat, az ifjú gavallérok itt udvaroltak, erre voltak találhatók a legcsillogóbb kirakatok, a leglátogatottabb kereskedések. Tarr László könyve nemcsak a sokszor ismeretlen adatok összegyűjtésére és közreadására vállalkozik, hanem megjeleníti a hajdani korok hangulatát, a hétköznapok történelmét is. Könyvéből megtudhatjuk, hogyan éltek, éreztek, dolgoztak és ünnepeltek a régmúlt idők emberei; megérhetjük, miért is vált a Váci utca az egykori társasélet színterévé; megfejthetjük, mi is volt slágerek megénekelte bájának, különös varázsának titka.

Püspöki Nagy Péter - A ​Csallóköz neveiről
Püspöki ​Nagy Péter pozsonyi születésű magyar történész nagysikerű könyvét második változatlan kiadásban bocsátjuk közre. A szerzőnek ez a Csallóköz négy nyelven kialakult neveinek történetét tárgyaló monográfiája nem csupán érdekfeszítő olvasmány és nem csak a sziget lakóihoz szól. A könyv közel ötödfélszáz esztendő sajátos művelődéstörténetét eleveníti fel. Ebben az időszakban egyedül a sziget magyar nevének a titka negyvenkét - a maga korában kiemelkedő szerepet játszó - tudományos kutató érdeklődését keltette fel, akik végül tízféle megoldás mellett foglaltak állást. Ezek és a három nyelvterület határvidékén fekvő folyóköz további neveinek elemzésével a napjainkban oly divatossá vált névtudomány elé tart tükröt a szerző, aki arra törekedett, hogy ne csupán a véleményeket mutassa be, hanem a lehetőségek határai közt azok társadalmi hátterét és kiváltó okait is feltárja. A közkedvelt, de téves, az ismeretlen, de a valóságot megsejtő, az évszázadokat megért, vagy már szinte a születésük pillanatában megbukott feltevések fényében mutat rá arra, hogy a nevek magyarázatának mennyi buktatója van és miképpen tárható fel hitelesen a bennük rejtőzködő történelem.

Dr. Hőgyész László - Sümeg ​évszázadai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Darvas József - A ​legnagyobb magyar falu
Orosháza ​múltját s a harmincas évek nyomasztó jelenét állítja az olvasó elé Darvas József ebben a kitűnő szociográfiában. Könyvéről így ír a rövid bevezetőben: "Ez az írás voltaképpen kísérlet a falu társadalmi viszonyainak tárgyilagos és teljes megmutatására. A tárgyi föltételek adva voltak a munka elvégzésére. Eddigi életem legnagyobb részét lent töltöttem a falun, ott él az anyám, ott élnek testvéreim, rokonaim: egyszerű cselédemberek, mezőgazdasági munkások, féliparos-félparaszt proletárok. Közöttük éltem hosszú időn keresztül, és nem tudtam, hogy milyen vadbozótos vidéken élek... Az éveken keresztül belém ivódott élmények fölbuktak a tudat alól, és elrendeződve egy érdekes világképét tükrözték bennem. Ezt a világot próbáltam megmutatni eddigi írásaimban: regényeimben, novelláimban is."

Covers_236474
Korok, ​emberek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Korok, ​emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győri L. János - Kősziklán ​épült vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bartus Elemér - Szilvásvárad ​- Szalajka-völgy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_170021
elérhető
1

Voit Pál - Szentendre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thiery Árpád - Királynék ​városa
Egyszerre ​belülről és kívülről...Ez a szociográfiai megközelítésmód egyik műfaji lényege, és ezt sikerült megvalósítania Thiery Árpádnak Veszprémről szóló könyvében. Egyszerre tudott ugyanis meghitt otthonossággal és a tér- és időbeli távlat biztosította tárgyilagossággal mozogni városában, amelyhez életének és pályájának egy meghatározó szakasza kötötte. A bennszülöttek elfogultsága nélkül van otthon e városban, melynek "felfedezésére" vállalkozik. Szerencsés csillagzat alatt - tegyük hozzá azonnal! Hiszen a "felfedező" író és újságíró egy személyben. Író, aki szabad kézzel formálhatja fikcióvá a valóságot, s újságíró, aki a valóságot fogja vallatóra, hogy tényeket közöljön, informáljon. Írói szubjektivitás és újságírói objektivitás keveredik tehát - a műfaj diktálta szigorú arányokban - e könyvben. Thiery Árpád "saját" Veszprémje sohasem tolakodik az előtérbe, csak ott és annyira van jelen, hogy megértesse az olvasóval: e "saját" Veszprém elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy a szerző immár a szociográfus szemével fedezze fel - újra - városát. Veszprém nem egyszerűen egyik vidéki városunk a sok közül. "Felfogás és homályos elvi indítékok alapján mondják munkásvárosnak, egyetemi városnak, turistanevezetességnek, közigazgatási központnak, diákvárosnak, a vegyipari kutatás városának. Noha bizonyos mértékben valamennyi érvényes, egy se meghatározó. Veszprém egy a közepes magyar városok közül, amelynek ahhoz, hogy nagyváros lehessen, mindenekelőtt erős iparra és magasan képzett értelmiségre van szüksége" - írja Thiery Árpád. Bonyolult konglomerátum; múlt, jelen és jövő egyszerre van jelen nemcsak e kiragadott tömör jellemzésben, hanem az egész könyvben. Hiszen a szerző élő szervezetet vizsgál, erről készíti rétegfelvételeit. Rokonszenves írói alázattal vállalja fel a cicerone szerepét; hol üzemlátogatásra, hol vári sétára, hol történelmi emlékhelyek, dokumentumok felkutatására, hol futurológiai kirándulásra invitál. Ajtókat nyit meg előttünk, azokhoz, akik e város életéről, fejlődéséről felelősen döntenek, illetve hétköznapjait formálják. Dokumentumokat tár fel a múltból, visszaemlékezéseket szembesít a történelmi tisztánlátás igényével. Gondokról, konfliktusokról szól, mert tudja, hogy ezek feltárása és ütköztetése az első és elkerülhetetlen lépés a problémák, ellentmondások meg- és feloldása felé. Mert Thiery Árpád könyve meggyőzően érzékelteti, hogy a "királynők városának" patinás múltjánál csak egy izgalmasabb: a jövője. Ennek alapkőletételéről szól ez a könyv.

Fitz Jenő - Császár László - Papp Imre - Székesfehérvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Huba László - Budapest ​– Velencei-tó – Székesfehérvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_550514
elérhető
0

Cseke László - Visegrád
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pethő Tibor - Budapest ​- Eger - Szilvásvárad
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös Károly - Utazás ​a Balaton körül
Az ​"Utazás a Balaton körül" nem egyszerűen csak egy regény. Nem is az. Anekdotagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv is egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. Az öt XIX. századi utazó balatoni élményei köré font történetekben egyaránt megelevenednek történelmi alakok - Széchenyi István, Ranolder János püspök, Kisfaludy Sándor, Sobri Jóska - és egyszerű parasztemberek, borosgazdák, halászok. Megtudhatjuk, miért párbajozott a tihanyi várkapitány a jégen, tanúi lehetünk a balatoni csúcstalálkozónak Jellasiccsal, a beavatottjai számtalan más történelmi esemény háttértörténetének. Megismerhetjük az első balatonfüredi kőszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkező vendégek által élvezett fürdőéletet, a borospincék világát, a gyönyörű tájat, a gőzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentősége volt valaha a balatonalmádi Határ csárda mestergerendájának. A könyv régi kedvenc, többszöri idézet-források, felolvasások tárgya. Bár a XX. század elején igen sikeres és népszerű volt, igen sokszor kiadták, napjainkban kevésbé ismert. Veszprémi-balatoni lelkű emberként meggyőződésem, hogy az "Utazás a Balaton körül" jóízű történeteivel, anekdotáival, bölcsességeivel, hagyományokból merítő leírásaival méltán tarthat számot országos érdeklődésre, és minden, a Balatont kedvelő ember kötelező, de legalábbis ajánlott olvasmánya kellene, hogy legyen. Az általa nyújtott élménnyel az ismert helyek múltja olyan, melegséget sugárzó emlékekkel egészül ki, melyek mindannyiunk életét teljesebbé teszik.

Pápay Aranka - Örvények ​felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zoltán Péter - Egy ​fekete notesz titkaiból
Aligha ​akad majd valaki is e könyv ifjú olvasói közül, aki ne jelentkezne szívesen Bokor Pistánál, a Riporter őrs vezetőjénél azzal a kéréssel, hogy vegyék fel őt is az őrsbe. Ez érthető is, hiszen Bokor Pista őrse oly sok érdekes, izgalmas és tanulságos kalandot élt át, hogy azokat még végigolvasni is öröm, hát még végigélni. A történet - Zoltán Péter: Egy fekete notesz titkaiból című könyve - ott kezdődik, hogy a Sirály őrs egy titokzatos füzetet talál. A füzetben érthetetlen félmondatok, rejtélyes szavak, feljegyzések váltogatják egymást. - Vajon kié lehet e füzet - találgatják az őrs tagjai -, talán egy kém, tudós vagy bolond vesztette el? Izgalmas nyomozás következik és előkerül a tettes, aki sem nem kém, sem nem tudós, még csak nem is bolond, hanem egyszerűen - újságíró. Készülő riportkönyvének feljegyzéseit tartalmazza a megtalált notesz. A becsületes megtalálók és ügyes felderítők jutalma pedig, hogy társszerzői lehetnek a készülő riportkönyvnek, részesei a fővárosban tett kalandozásoknak. És a pajtások - az újságíró vezetésével - elindulnak, hogy felderítsék a főváros titkait, hogy bekukkantsanak sok olyan helyre, ahová az egyszerű fővárosi ember nemigen tekinthet be. Így jutnak el többek között a ferihegyi repülőtér irányító tornyába, a Vízművek föld alatti folyosóira, a nagyváros alatt húzódó csatornahálózatba, felderítik a Meteorológiai Intézet, az épülő atomreaktor titkait, ellátogatnak a Magyar Távirati Iroda sokantennás épületébe, sőt még a filmgyárba is. Kalandozásaik során - amelyeknek állomásai között itt csak néhányat említettünk - megismerik a nagyváros lüktető életének belső "műhelytitkait", megismerik a különféle foglalkozású emberek jól összehangolt munkáját, amelynek eredménye: - hazánk szép fővárosának zavartalan élete. A kalandozások történetét fényképekkel illusztrált riportokban örökíti meg a szerző, hogy átnyújthassa azoknak a gyerekeknek - sőt felnőtteknek is -, akik nem kísérhették el őt személyesen - mint a Sirály őrs tagjai - a fővárosban tett felfedező útjaira.

Zákonyi Ferenc - A ​vámosi csárda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pethő Tibor - Budapest ​- Dunakanyar
Útikalauz ​a Dunakanyarhoz budapesti indulással. Panoráma kiadó gondozásában, Magyarország írásban és képekben c. sorozat részeként.

Remenyik Zsigmond - Különös ​utazás
"Éppen ​lassított a vonat, Andornak következett. Hirtelen még lekezelte a kupecok jegyét, ekkor vette észre a sarokban Epres nénit, a tárkányi halottlátó asszonyt. Mintha valaki ellen keresett volna védelmet Epres néni, talán az egész világ ellen, úgy húzódott meg a sarokban, a hortobágyi kupecok árnyékában, alig lehetett észrevenni. Sárga, rideg arca kifejezéstelen volt, fogai is hiányoztak, és fekete haja előbukott kendője alól. Kezébe valami írást szorongatott. - No mi baj, Epres néni, tán megint baj van a halottakkal? - kérdezte Bodrogi úr. - Az élőkkel van baj, nem pedig a halottakkal. A halottak békések és csendesek - válaszolta Epresné, és egy pillanatást vetett a kezében lévő cédulára. - Mert beidéztek a bíróságra megint. Hogy miképpen érintkezek én a halottakkal... Két év óta folyik a hajsza ellenem, Bodrogi úr. El akarnak szakítani erővel a halottaktól. A vonat lassan fékezett. Bodrogi úr kiment a folyosóra, és elővigyázatosan kinyitotta a lépcsőre nyíló ajtót. Ez már Andornak volt, a kétoldalt lágyan emelkedő dombok között."

Mocsár Gábor - Délibábjaim ​városa
"...annyi ​félreértés egyetlen városunk jellegének, múltjának megítélésében sincs, mint éppen Debrecen esetében! Ma már aligha azonosítja értelmes közíró Szegedet azzal a "szegedi gondolattal", amelyet pedig a két világháború között annyit emlegettek, hogy szinte jellemvonásává avatták, holott e szelíd és szép városnak és népének semmi, de semmi köze sem volt ahhoz a hírhedt gondolathoz! Ezzel szemben Debrecen szellemi vonásai annyira "tartósak", hogy még ma is újra és újra ki kell állni a vonások védelmében avagy épp ellenkezőleg - megtisztításukért. És annyi a félreértés, a közismeret szintjén a félreismerés például a cívisváros, a kálvinizmus fogalomkörében, hogy az író, aki könyvet ír erről a városról, kénytelen több teret szentelni a historizálásnak, a fogalomtisztázásoknak. Csokonai - szerintem - még mindig nem áll a megérdemelt helyen az irodalomértékelésben, oktatásban - a közvéleményt most sem említem, mert Kálmán király óta tudjuk, hogy ami nincs, arról szó se essék. Debrecenben nem lehet megkerülni ezeket a kérdéseket, még topográfiai értelemben sem! Ha a Nagyállomástól indulva ki akarsz menni a Nagyerdőre, nem tudod kikerülni a kálvinista Nagytemplomot! Pár évvel ezelőtt még a Vitéz szobra előtt is el kellett haladnod. Őt egy okos daruval el lehetett mozdítani a helyéről, de a Nagytemplomot nem lehet elmozdítani. Ne is próbálkozzál vele, nem fog sikerülni, habár útban van. A kálvinizmust a város múltját vagy jelenét tekintve sem lehet megkerülni, bár lehet, hogy ez némely olvasónak nem tetszik. Valami specifikus furcsaságnak tartja, holott nem az. A város karakterének ma is egyik meghatározó eleme. Különös, de az."

Bilkó István - Komárom ​labdarúgásának krónikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thiery Árpád - Bábel ​volt, Véménd!
Egy ​belső világában egyszerre távoli és közeli magyar falu gondolkodását, érzelmeit, gyanakvásait, vágyait, törekvéseit, lakóinak életét tárja fel. Véménd egyszerre riasztó jelzése annak a gyűlölködésnek, ami volt, a háborútól és az uszítástól szított alantas érzelmeknek, amelyek századunk Európájában halálos gyűlölettel állította szembe az embereket. S Véménd jelképe annak a nehéz és bonyolult népvándorlásnak is, amely a második világháború előtt, alatt s még utána is bizonytalan mozgásban tartotta Európa népeit. De a falu mai élete megnyugtató bizonyítéka, hogy a sebek - ha nehezen, egyenetlenül is - gyógyulnak, és elkezdődött a lelkek megnyugvása.

Covers_123336
elérhető
0

Gombos Gyula - Hillsdale
Amihez ​az ember vonzódik - írja Gombos Gyula -, kezdi érdekelni is: szeretne minél többet tudni róla. Nem mondtam ezzel semmi újat, de e régi tapasztalati igazság a magyarázata annak, miért is írtam s hogyan ezt a könyvet. Hiszen a tárgya egy kis falu csupán, egy a sok tízezer közül ebben a nagy országban. Nem tűnik ki semmivel... ha neve van is, Hillsdale, nevezetessége nincs. Olyan, mint a többi falu e vidéken, semmi több. Ami többé tette, s kizárólag számomra s az évek múlásával egyre növekvően: vonzódásom volt. Az, hogy jól éreztem itt magamat, örömem telt benne, ragaszkodtam hozzá. Olyannyira, hogy nemcsak a házunk, mely magányosan állt kint a határban, lett igazibb otthonom, hanem lassacskán hozzám tartozónak éreztem az egész falut, az embereket benne, s körülötte az egész tájat. Égre kifekvő dombjait, embert kedvelő vizeit, indián nyarát. Mind több vonzalom fűzött hozzá, ezért érdekelt egyre jobban. De egyáltalán nem volt szándékomban falut kutatni (minek?), még kevésbé valami helytörténetfélét írni (kinek?). Az időről időre papírra vetett jegyzeke-vázlatok minden eleve kész terv kerete nélkül készültek. Eleinte még arra sem gondoltam, hogy könyvbe teszem őket. Egyéni kíváncsiságból fakadtak, megírásuk személyes kedvtelést elégített ki. Rögtönzött írásos séták ezek a jelenben s kisebb-nagyobb alkalmi kirándulások a múltba, olykor jó messzire is, be a nagy történelem sűrűjébe. Csak úgy nézelődve, meg-megállva, tűnődve-gondolkozva. Így nem csak egy kis amerikai falu lett tárgya e könyvnek, hanem én magam is. Nemcsak tudósítás tehát; ha úgy tetszik, vallomás is.

Szita László - Harkány ​fürdőtörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_129787
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​csíkszeredai jégkorongozás története
Nemes, ​egyben hálátlan feladat 75 év történéseit alig négy tucat képben összefoglalni Az alapítóktól, a legendás Szabó-fivéreken és az Antal-Gál hátvédsoron keresztül e fényképsorozat áttekintése során eljutunk a 2004-es esztendő mesterhármasáig. Természetesen azon majd lehet vitatkozni, hogy ékezettel, vagy anélkül kell írnunk Dóczy nevét; hogy Spirerként vagy Spiererként kell tisztelnünk a csíkszeredai jégkorong egyik úttörőjét, és minden bizonnyal néhány említésre méltó név is kimaradt… Egy dolog biztos: hibáinkat nem tudjuk, és nem kívánjuk letagadni, éppúgy mint e fényképalbum hősei. Ám valamiben nagyon különbözőnek tőlünk: fanatikusan hittek álmaikban, és emberfeletti munka után elérték azt: mára a hoki őshazájából is érkeznek hozzánk szakírók, filmesek, hogy lássák a székely csodát. 75 év alatt nyolc bajnoki címet és három kupagyőzelmet szereztek a kék-fehérek – ez tizenegy. Most tisztelettel negyvennégy képet kínálunk Önöknek.. És kérjük, hogy e fényképeket megtekintve, keltsék életre mindazt a holt pillanatot, elillant múltat, amelyet városunk és a csíkszeredai jégkorong életéből e fotográfiák megörökítettek.

Ferling József - Széntiszta ​igazság
"Félig-meddig ​komlói vagyok, félig-meddig idegen. Hogy melyik inkább, azt talán éppen ez a riportkötet mutatja meg. Ha megmutatja. Mert ahhoz eléggé komlói vagyok, hogy fájjon: ugyanolyan porosak a társadalmi viszonyok, mint Moldova György Tisztelet Komlónak című, híres-hírhedt szociográfiájának születésekor, ám ahhoz eléggé idegen, hogy a húsz éwel későbbi kép megfestésekor ne kössék meg gondolataimat a kibogozhatatlan kapcsolatok... A fejlődés viszonylagos. Komló 1951-ben történt várossá nyilvánítása óta a kisváros helyenként látványos fejlesztése ellenére szemernyit sem csökkent a távolság a város belső világa és Magyarország között. Komlón mind a mai napig hiányoznak a működőképes civil társadalom alapjai. Szándékaim szerint erről szól a Széntiszta igazság."

Szita Ferenc - Kéthelyi ​krónika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös Károly - Megakad ​a vármegye
„Nesze ​neked, hetyke önérzet! Mi vagy te? Pápai tintásujjú diák vagy te. Semmi se vagy te. A dereglye – az már valami. Az már érték, amit kímélni kell. Mert az a másé. A másét megőrizni pedig a becsület dolga. Hejh, Vas uram, kend se lesz az az ember, aki a más pénzével valaha Amerikába vitorlázzon át. Csak malomba menők és násznépek használták a réveket. Nagy ritkán a pandúrok és komiszáriusok. Egyéb utas ember mit keresne a Balatonon? A vármegyék se sokat törődtek egymással. Hatalmas árok volt a vármegyék közt. Csak a birtokosabb nemesség tudott az árkon keresztüljárni. Hatvan-hetven év előtt még a pandúrnak se volt szabad túlmenni az árkon, ha orra előtt volt is a bűnös ember. Almádiban van egy csárda. Vagy legalább volt hajdanán. Az almádi puszta a veszprémi káptalané, s két vármegyében fekszik: Veszprémben és Zalában.”

Kollekciók