Ajax-loader

'trianon' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bánffy Miklós - Megszámláltattál...
Bánffy ​Miklós, az előkelő és dúsgazdag arisztokrata a monarchia idején főispán, képviselő, 1921-22-ben külügyminiszter, elsősorban muzsikusnak, képzőművésznek, színházi embernek, novellistának, dráma- és regényírónak tartotta magát. Sokoldalú tehetsége, a művészi új iránti kétségtelen érzéke - ő mutatta be nem kis harcok árán Bartók két színpadi művét, A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát - ellenére is úri műkedvelő volt; ennyiféle ambíció többnyire azt fűti, akinek a művészet passzió, még ha életre-halálra szóló is. A Megszámláltattál... azonban elképzelésének és szándékának, mindenekelőtt tárgyának következtében irodalomtörténeti jelentőségű: a Ferenc József-kori arisztokrácia életének belülről, a szemtanú élményei alapján ábrázolt krónikája. "A magyar élő arisztokráciáról még senki ilyen kíméletlenül és irgalmatlanul nem nyilatkozott - írta Móricz Zsigmond a Kelet Népében. - Bánffy Miklós kaszttársainak pontos és alapos arcképsorozatával s az egész kadáverből áradó nehéz és reménytelen levegővel igazolja a társadalmi megújhodás szükségességét." Személyes tragédiák, fülledt és reménytelen szerelmek, elbukó egyéni ambíciók, a jó szándék kényszerű vereségei vetítik előre ennek a társadalomnak a pusztulását. Bálok, lóversenyek, képviselőválasztások, kártyacsaták, légyottok, parlamenti színjátékok lenyűgözően realista jelentekből összeálló nagyívű körképe teszi impresszionista módon színezett, mégis eleven és hiteles történelmi dokumentummá a regényt.

Wass Albert - Jönnek! ​/ Adjátok vissza a hegyeimet!
A ​két regény témája: Erdély visszacsatolása Magyarországhoz /1940/ és Erdély elszakítása Magyarországtól /1946/. Meghitt olvasmány a történelmi regényeket és magas szintű szépirodalmat kedvelőknek egyaránt.

Fekete István - Erdély
A ​dunántúli Fekete Istvánt családi szálak kötötték Erdélyhez: édesapja egyik testvére a szilágysági Zsibón lett patikus. Szenvedélyesen vadászott, és e kedvtelésében ragaszkodó társra talált előbb ajkai gazdatiszt, majd fővárosi hivatalnok unokaöccsében. Fekete István 1925 és 1944 között legalább tíz alkalommal utazott Erdélybe. Mindenekelőtt vadászni járt Szamosudvarhely mellé, nagybátyja szarkaréti bérelt birtokára, szinte úgy, mintha a sajátja lenne. A budapesti középosztály ünnepelt alakjaként a negyvenes évek elején már-már főúri vadásznak érezhette magát Erdélyben, aki (ha szerencséje van) medvét, farkast és akár még hiúzt is lőhet, de kapitális agancsú szarvasokat és őzeket majdnem biztosan. Vagyis a rokonlátogatás, a pihenés és a nyugodt alkotás elsősorban ürügyek voltak, amelyekkel e néha hetekig tartó kirándulásokat otthon megindokolta. Utazásai során a vadregényes Erdély rajongójává vált. Szabadságát eltölteni, vagyis pihenni indult oda, ám nemcsak a vadásznaplóiban, de a szemléletmódjában is kitörölhetetlen nyomokat hagytak e látogatások. A korábban sohasem politizáló fiatalembert ugyanis mélyen megérintette mindaz, amit Erdélyben tapasztalt. Szabadságfelfogása fokozatosan átalakult, ahogyan egyre inkább a kisebbségi sorsban élők felé fordult a figyelme. Reményeik beteljesedését látta a határmódosításokban, különösen Észak-Erdély visszacsatolásában, ami a rokonsága révén egészen közelről érintette. Kisprózáinak újabb kötetét ezúttal is az első megjelenések alapján rendeztük sajtó alá. A tartalmat érintő néhány változtatás a szerzői javításokkal fennmaradt csekély számú lapkivágat alapján történt. Az írásokban erdélyi vadászatok, ünnep- és hétköznapok emlékei elevenednek meg, köztük olyanok is, amelyek több mint hat évtized múltán most látnak újra napvilágot.

Mács József - Trianon ​harangjai
MÁCS ​JÓZSEF ezen regényének története a jól ismert helyszínen játszódik: egy, a régi-új államhatárhoz közel fekvő gömöri falucskában, amelyben a II. világháború után - csakúgy, mint Dél-Szlovákia más magyarlakta területein - ismét válaszút elé kerülnek az emberek. Kitelepítést, áttelepítést, lakosságcserét, kollektivizálást, az évezredes hit megtagadását hozta az új világrend, amelynek metamorfózisában úgy sodródnak a gömöri magyarok, mintha a sorsuk az örökös változás lenne. Családok esnek szét, templomok üresednek, nyomasztó súllyal nehezedik az emberek lelkére a számukra ismét megpróbáltatást jelentő helyzet: pedig csak nyugodt életet szeretnének, gyarapodni, boldogulni és megtalálni az olyan sokszor elveszett belső, lelki békét az őseik földjén.

Szekfű Gyula - Három ​nemzedék és ami utána következik
A _Három ​nemzedék_ nagyhatású történeti panoráma, amelynek előterében a trianoni katasztrófa, az amputált nemzet traumája áll. Szekfű híres-hírhedt tanulmánya arra keresi a választ, hogy az 1867-es kiegyezés felszárnyaló pályaíve hol és miért tört meg, mi vezetett el az Osztrák-Magyar Monarchia szétaprózódásához, s a magyarság sorstragédiájához. A historikus Szekfű - bármennyire is igyekszik elfogulatlanul látni és láttatni a három egymásra következő nemzedék "elkorcsosulását" - kortársként nem lehetett igazán elfogulatlan. Okfejtései meggyőzőek és sodró lendületűek, de sebezhetőek, vitathatóak. És bizony van vitatkozni valónk a _Három nemzedék_ szerzőjével. De nem úgy, ahogy eddig tettük: "árnyékboksz" formájában. Végre kézbe kell vennünk Szekfű művét, akár mert perbe szállunk szellemével, akár mert tanulmányozzuk téziseit. Szekfű Gyulát - a második világháború után hazánk első moszkvai nagykövetét, az Elnöki Tanács tagját - a Horthy-korszak vezető ideológusaként, egyszersmind az időszak szellemi életének negatív főszereplőjeként jelölte meg az utókor. A minősítés alapjául szolgáló kötethez azonban ötven év óta nem lehetett hozzájutni. Csak vitatni lehetett, vizsgázni belőle az egyetemen, esetleg kandidátusi értekezést írni róla, de a könyvesboltok polcáról levenni és elolvasni nem. Immár a _Három nemzedék_ sem tabu. Vajon tanulunk-e belőle? Tudjuk-e tisztelni értékeit, meghaladni tévedéseit?

Shvoy Kálmán - Shvoy ​Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945
Shvoy ​Kálmán horthysta altábornagy és politikus titkos, nem a nyilvánosság számára készült naplójának és emlékiratának közreadásával olyan történeti értéket képviselő anyagot nyújtunk át az olvasónak, amelynek forgatása hozzájárulhat az ellenforradalmi korszak történetének árnyaltabb megismeréséhez. A napló és emlékirat szerzője a jelzett időszakban fontos tisztségeket töltött be, közelről ismerte a korszak vezetőit, bizalmukat bírta. Shvoy Kálmán 1881. február 12-én született Budapesten. 1899-ben fejezte be tanulmányait a Ludovika Akadémián. Végigharcolta az első világháborút, 1918 végén érkezett vissza Szegedre. Itt először a Katonatanács vezetője volt, majd 1919 júniusától a forradalom ellen szervezkedő nemzeti hadsereg vezérkari főnöke. Gyorsan emelkedett beosztásaiban. 1922-ben Budapesten a vezérkari főnök szárnysegéde, majd 1923-tól a honvédfőparancsnok vezérkari főnöke lett. 1926-ban nevezték ki tábornokká. 1930-ban a szegedi vegyesdandár parancsnoki tisztét kapja. 1931-ben altábornagyi rangot. 1934 hozta a törést katonai pályafutásában. Az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékművének felavatásánál mondott beszéde miatt nyugállományba helyezték. Ekkor kezdett bekapcsolódni a politikai életbe. 1935 januárjában a kormánypárt szegedi szervezetének elnökévé választották, s még ugyanebben az évben országgyűlési képviselővé. 1936-ban lett a kormánypárt Véderő Bizottságának elnöke, a kormánypárt vezetőségének tagja. Mint politikus először Gömbös híve, aztán csak Gömbös halála akadályozza meg, hogy szembeforduljon politikájával. Részt vesz Imrédy miniszterelnök megbuktatásában a kormánypárt szakadását előidéző disszidens csoport tagjaként. Ettől kezdve szembefordul mind a kormánypárttal, mind az egyre inkább előretörő "fajvédő", jobboldali és nyilas irányzatokkal. Az 1939-es választásokon már a Kisgazdapárt jelöltjeként indul, de nem sikerül bejutnia a parlamentbe, s ettől kezdve kiterjedt politikai hajsza indul ellene. A nyilasok "közismert baloldali kapcsolatai" miatt internálják, internáltként éli át a háború utolsó hónapjait. Az események részeseként írja le naplójában a Szegeden szervezkedő ellenforradalmat, a fővezérség létrejöttét, "bennfentesként" jellemzi a konszolidálódó ellenforradalmi rendszer vezető figuráit, a kormánypártot, az azon belüli csoportokat és egymás elleni harcukat, a horthysta rendszer igazságszolgáltatási apparátusát, de vázolja a baloldali erők mozgását, szerveződését is. Érdekesen és találóan jellemzi a korszak vezető alakjait, Horthyt, Gömböst, Darányit, Imrédyt és a többieket, hozzájárul a róluk kialakult történeti kép színesebbé válásához. Mint vérbeli katona, természetesen élénk figyelemmel kíséri a második világháború hadszínterén folytatott küzdelmeket, különösen a keleti front eseményeit. Ezeket rögzíti, sőt térképeken is követi naplójában. Naplója és emlékirata hozzásegíthet bennünket történelmünk e korszakának emberközelibb értékeléséhez - jóllehet figyelembe kell vennünk a szerző szubjektivitását, ahogy minden emlékirat szerzője esetében számolnunk kell ezzel.

Nemere István - Trianontól ​a rendszerváltásig
A ​"Magyar történelem. Alternatív tankönyv az általános iskoláknak (5-8. oszt.)" célja nem az, hogy helyettesítse a hivatalos tankönyveket. Nemere István, ahogyan azt a felnőtteknek is tette számos művében - például az 1400 oldalas Magyarország történetében - megmutatja azt a másik történelmet, amelyről ritkán, vagy soha nem esik szó az iskolai oktatásban. Ma ugyan már sokoldalú, érdekes módon is oktatják ezt a tantárgyat az általános iskolákban, de aki nem olvassa hozzájuk az "alternatívokat", nem fog értesülni arról, hogy a hősök sem voltak makulátlanok, a viszonyok sem ideálisak, a forradalmak tiszták, a magyar nép bölcs és jóságos. Megtudhatja, hogyan éltek az emberek ezeregyszáz év alatt, mi volt a nagy események hátterében, kik irányították a folyamatokat a valóságban. A kétféle tankönyv együtt adhat igazi ismereteket. Az alternatívok ráadásul izgalmasak és a mai diákokhoz közelálló nyelven mesélik el, mi történt velünk az utóbbi másfél ezer évben.

Raffay Ernő - Trianon ​titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal...
A ​trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő a titok föloldására vállalkozott, amikor egykorú hiteles források alapján nyomon követi könyvében az eseményeket. A történész az 1920 junius 4-én aláírt békeszerződést az "erőszak békéjé"-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni

Wass Albert - Farkasverem
"Nem ​is veszem észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak és valamennyi őriz egy-egy szinte felfedett napsugarat, mondatok sorakoznak és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága..."

Fekete Gyula - Fortélyos ​félelem igazgat
A ​kötet első része a Tanácsköztársaság összeomlásának, a proletárhatalom leverésének bemutatásával vezeti be az olvasót a két világháború közötti időszak történetébe. A fehérterror, Latinka Sándor megölése, ezrek kivégzése, Héjjas Iván, Prónay Pál hóhérmunkája készíti elő a "lovas tengerész" Horthy Miklós útját Budapestre és a kormányzói székbe. A trianoni béketárgyalásokon magyar többségű területeket csatoltak a Tanácsköztársaság megdöntéséhez fegyveres segítséget nyújtó cseh és román burzsoá államokhoz. Horthyék konszolidáltak, bevezették az "alkotmányos terrort". A második rész a 20-as évek eseményeit, a titkos soviniszta, fasiszta szervezkedéseket mutatja be. IV. Károly meghiúsult visszatérési kísérletei, Horthy végleges uralomra való berendezkedése indítják ezt az évtizedet. Bethlen István kormánya paktumot kötött a munkásosztály alapvető érdekeit eláruló Peyer Károly vezette jobboldali szociáldemokráciával. A tőkések, nagybirtokosok korlátlan hatalmát, a munkásság és a parasztság feneketlen nyomorát hozó korszakot a nagy gazdasági válság és a Bethlen-kormány bukása zárta. A kötet harmadik és negyedik része a 30-as éveket mutatja be. Gömbös Gyula uralma az egyre nyíltabb fasizmus felé sodorja az országot. A kötet ötödik és hatodik része, a 2. világháborút megelőző terület visszacsatolásokkal és szinte az egész ország pusztulását hozó háborúval, majd a felszabadulás eseményeivel foglalkozik. Kiemelésre érdemes a tanulmány változatos stílusa: a párbeszédbe oldott, helyenként "dramatizált", versidézetekkel, sajtódokumentumokkal élénkített szöveg olvasmányossága.

Bitó László - Istenjárás
Egy ​amerikás ötvenhatos addig magyarázgatta ott kint a magyar abszurdot, míg rá nem döbbent: a kutya sem érti. Nem is értheti. Hogyan lehet egy előkelő nemzeti őskeresztény család tudós sarja, méghozzá politikai menekült, egyformán ingerült jobb és bal felé? Miért bosszankodik s mulat mérgesen Horthy politikai zsenijén? Miért dühöng a zsidógyűlöleten? Miért hiszi, hogy Trianon traumája egyben a további magyar tragédiasorozat forrása? Miért van szentül meggyőződve róla, hogy Erdély s a többi, hajdan magyar terület fájó sóvárgásából barkácsolhattak halálos kelepcét a magyarságnak a tengelyhatalmak? (...) Bitó Lászlónak úri kedve szottyant megírni egy korszak adott magyar úri rétegének életérzését - jól tette, szépen, tisztességesen. Polémikusan. Árnyjátékfiguráinak élesek a körvonalai, ha arcuk nem is látszik is mindig - és nagyon fontos, amit játszanak.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Lepold Antal - Csernoch ​János
A ​rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.

Bagoly
elérhető
14

Réti Atilla - Bagolyvár
Bő ​tucat novellát takar a "Bagolyvár", ez a szellemi "udvar", melyben egyszerre van jelen a hagyománytisztelet, a múltidézés, a magántörténelem és az írói elődök meg- és felidézése. Az elsőkötetes Réti Atilla nem tesz mást, csupán mesél. Mesél el- és letűnt dolgokról, eseményekről, tragédiákról, családi drámákról, melyek itt, Kelet-Közép-Európában estek és esnek meg velünk, esendőkkel, ősökkel, felmenőkkel, térben Erdélytől Mosonmagyaróvárig, Lengyelországtól Csallóközig, időben pedig a Monarchiától egészen napjainkig, nagyobb látleletben az ókori bölcsektől a jelenig, e kusza és sajátos, szintén kelet-közép-európai, rendszerváltozásunkig. Vagy módszerváltozásunkig? Fikció és valóság, történetek és vallomások, családi legendáriumok és udvari pletykák: Bagolyvár kicsit (vagy nem kicsit) a miénk is, hiszen a történetek allegorizálnak, a történetek kitekintenek... és összefüggenek és panorámaképpé rendeződnek. És tudjuk, történelem nincs, csak történetek vannak. Réti Atilla történeteit érdemes olvasni. Érdekes olvasni. Ezt bizonyítja a tucatnyi megjelenés rangos lapokban, novellapályázatok első helye (a mű benn a kötetben), és a megírt-megélt-megidézett múlt egyedi interpretálásnak nyelvi igényessége. A kötet ékes bizonyítéka a műfaji megújulásnak: tárcára (tárczára) már- és mégpedig szükségünk van!

Köntös-Szabó Zoltán - Fehér ​zászló Erdély felett
A ​könyv egy regényfolyam kezdő darabja. Az egyes köteteket a Trianon gyermekei főcím fogja össze, mintegy jelezve azt a tért és időt, amelyet a regény a maga (magyar, román, szász, zsidó stb.) sorshordozó figuráival és eseményeivel átölel. Az író műfajilag családi krónikaként jelöli könyvét, és ezzel a szinte túlontúl szigorú besorolással talán a regényének dokumentumértékét próbálja jelezni: adataiban az igazság, írói hozzáállásában a művészi tisztesség és az igazmondás felső fokát. Azt a művészi alapállást, ami aktuálpolitikai szinten fogalmazva, nemcsak a magyar-román közeledést szolgálja, hanem a megbékélés lehetőségeit kínálja. Ám ennél mérhetetlenül több az, amit az író művészi értékben, meseszövésben, a fikció és adatszerűség mesteri elegyében nyújt olvasójának. K. tiszteletes, az aranyosszéki unitárius lelkész diákriuma a regényfolyam medre, melyben tovahömpölyög a szűkebb környezet embert próbáló meséjén keresztül a trianoni sokkot átélt erdélyi magyarság tragédiában és emberi helytállásaiban felemelő története.

Wass Albert - Igazságot ​Erdélynek! / Justice for Transylvania!
Dokumentumgyűjtemény ​- magyar és angol nyelven Amellett, hogy sűrített és hiteles áttekintést adunk Erdély földrajzáról, történelméről és kultúrájáról, szükségesnek érezzük azt is, hogy különös figyelmet szenteljünk a nemzeti kisebbségek problémáinak, a kisebbségi jogoknak, valamint egyéb összetett emberi tényezőknek, amelyekkel szemben nem lehetünk többé közömbösek, sem mint az emberiség társadalma, sem pedig mint a nemzetek közössége" – írta Wass Albert 1977 márciusában. Szomorú szellemtörténeti tény, hogy e nagyszerű és igényes összeállítás magyar kiadása közel 30 évet váratott magára! A kérdéskör jelentősége – sajnos – változatlan maradt. A világnak meg kell ismernie Erdély igaz történetét és azt a megszámlálhatatlan igazságtalanságot, ami az erdélyi magyarságot érte és éri Trianon óta

Botlik József - Erdély ​tíz tételben
Meggyőződésem: ​a magyar és a román nép együttműködésének alapja csak a közös múlt tárgyilagos, prekoncepcióktól mentes és a szigorú önismereten alapuló következetes feltárása lehet. Ehhez kíván a maga szerény lehetőségeivel hozzájárulni ez a könyv, kezet nyújtva a túloldalon álló józanoknak. Vágya, hogy vitáinkat "békévé oldja az emlékezés", s az erdélyi magyarság ajkáról mihamarabb elhaljon a panasz: "....ne kéne nyelvünk / féltünkben lenyelni / s önnön szégyenünkre".

Marschalkó Lajos - Kik ​árulták el 1918-ban Magyarországot?
A ​kiváló jobboldali újságíró nagy sikerű műve a trianoni országcsonkítás és az 1919-es patkánylázadást előkészítő hazaárulás történetét ismerteti, miközben a szerző megfeledkezik a hazaárulók tettének és másságának kötelező tiszteletéről és utódaik, elvtársaik érzékenységéről.

Fejtő Ferenc - Rekviem ​egy hajdanvolt birodalomért
A ​Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről - új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt. A könyv 1989-ben megkapta az év legjobb történeti munkájának járó díjat Franciaországban.

Galántai József - A ​trianoni békekötés 1920
1920: ​június elején írták alá a magyar megbízottak a trianoni békeszerződést. A történelmi Magyarország széthullott, s közel hárommillió magyar került idegen uralom alá. Történelmileg teljesen érthető, hogy ez a békediktátum érzelmileg felkavarta a magyar közvéleményt. Galántai József egyetemi tanár műve, részben új forrásokra támaszkodva, mutatja be a szerződés létrejöttét. Az olvasó szinte maga is részesévé válik a heves, néha elkeseredett hangulatú vitáknak, a tárgyalások sűrű légkörének. Ritkán álltak történelmi személyiségek ilyen plasztikusan előttünk. A szerző, megértve népünk elkeseredettségét, de igazi történész higgadtságával elemzi témáját. Súlyos bírálattal értékeli az antant kíméletlenségét, de nem hallgatja el a magyar békedelegáció hibás tárgyalási taktikáját. Megállapításait két térképpel egészíti ki, Melyek Teleki Pál vezetésével készültek. Könyve igaz ismereteket, s nem "titkokat" közöl az olvasókkal.

Nemeskürty István - Búcsúpillantás
A ​magyar nemzetgyűlés 1920 februárjában kimondta, hogy a függetlenné vált magyar állam királyság, majd március 1-én Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak. A függetlem magyar királyság de facto 1944 október 15-én, a sikertelennek bizonyult "kiugrás" és a nyilas hatalomátvétel napján szűnt meg. Erről a nem egészen negyedszázados korszakról ad képet Nemeskürty. A szerző mindenekelőtt azt kívánja dokumentálni és bizonyítani, hogy az 1920-1944 közötti korszak, az úgynevezett Horthy-korszak éppen nem szolgált rá a korábbi évtizedekben kötelezően, újjabban is gyakorta emlegetett diffamáló jellemzésekre (Horthy-fasizmus stb.) Sőt! Nemeskürty ábrázolásában e negyedszázad az egyik legjelentősebb magyar politikatörténeti korszakká válik, amikor az ellenségtől körülvett, Trianon területének nagyobbik részétől, lakóinak egyharmadától megfosztott, gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozott ország hét év alatt konszolidálni volt képes önmagát, és nemzetközi szintű teljesítményekre volt képes; a kúltúra teljesítményeiről külön is, bőségesen szól Nemeskürty. Ezt a hatalmas teljesítményt beárnyékolja ugyan, de meg nem szüntetheti, hogy az ország - vezetői hibái, de nagyobbrész külső körülmények szorítására - háborút üzent a Hitler-ellenes koalició nagyhatalmainak. Külön is terjedelmesen foglalkozik a legvitatottabb kérdésekkel: a zsidótörvények parlamenti megszavazásával, a bécsi törvények elfogadásával, a világháborúba való belépéssel, Horthy felelősségével, a kiugrás sikertelen okaival stb. A könyv, amely a korszakra vonatkozó irodalom igen jelentős részének legfontosabb szemelvényeit hosszan idézi, minden bizonnyal az egyik legvitatottabb történeti esszék sorába kerül.

Wass Albert - Összegyűjtött ​versek
"Az ​írót és a magyar irodalmat ne kell félteni. Ez a törmelék-magyarság, aki él ma még, elvész, felszívódik, nyoma sem marad. De évtizedek múltán majd itt-ott, régi ládákról, ócska padlásokról előkerülnek az igazi nagy kéziratok, a lopva írottak, hogy egy új reneszánszba bontsák a magyar irodalmat, mihelyt megérik rá az idő és megérik hozzá egy új közönség. A tehetség Istentől való és a katakombákba vonult író még az éj sötétjében is kőbe vési az isteni mondanivalókat, mert másként nem tehet. Kevesebb lesz az írás, de ami lesz, az nagy lesz és eget ostromló, leszűrt óbor. Istenek itala. Mert az elhivatás és isteni parancs elől elmenekülni nem lehet, még barlangok mélyébe se, televíziók izzó lámpái elé se, vadnyugati ostobaságok gyártása mögé se. Ha igazán író az író és Isten gondolata feszíti belülről: a gondolat könyvvé lesz előbb-utóbb." (részlet Wass Albert 1955-ben megjelent írásából)

Romsics Ignác - A ​trianoni békeszerződés
Az ​I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is. Az először 2001-ben megjelent kis könyvecske mostanáig két kiadást ért meg. A mostani, harmadik magyar kiadás tartalmilag annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egy dokumentumokat tartalmazó Függelékkel egészült ki.

Nemere István - Az ​út Trianonig
Az ​első fejezet címéből megtudhatjuk, hogy "sosem voltunk egyedül", s számba vehetjük a honfoglalás idején a Kárpát-medencében élt népcsoportokat, illetve azokat a népeket is, akik később érkeztek hazánkba, de beleolvadtak a magyarságba. Megtudhatjuk azt is, hogy már a középkori Magyar Királyságban is szép számmal éltek "idegenek", ennek kapcsán pedig nem csupán a szász városok kerülnek szóba, hanem tudomást szerezhetünk a törzsfők rabnőiről, külhonból érkezett lovagok, udvarhölgyek leszármazottairól, sőt, a "nyugatról idecsődült papok" számtalan gyermekéről is. A továbbiakban arról olvashatunk, miként változtak Magyarország etnikai viszonyai a különböző történelmi kataklizmák, elsősorban a török hódoltság hatására. Nemere István Trianon fő okát mégis a hazájában kisebbségbe került magyarság 18-19. századi elhibázott nemzetiségpolitikájában látja, nem győzi hangsúlyozni a politikai döntéshozók elhibázott lépéseinek következményeit, de azért szót ejt a bécsi udvar, illetve a nemzetiségek jogos vagy ok nélküli magyarellenességéről is.

Somogyváry Gyula - És ​mégis élünk
Somogyváry ​Gyula regénye szinte teljesen történelmi tényeken alapul. Egy testvérpár romantikus szerelmi történetében hazánk egyik legtragikusabb - és egyben legfelemelőbb - korszakát idézi fel, az 1920-21-es éveket. Trianon döntéshozó urai Nyugat-Magyarországot is el akarták csatolni - a háborúban ugyancsak vesztes - Ausztriához. De akadt egy maroknyi népesség, amely fellázadt az igazságtalan döntés ellen. Egyetemisták, gazdalegények veterán frontkatonák, volt különítményesek, magyarok, németek, horvátok harcoltak az országrész megmaradásáért. Hősies küzdelmük a híres, kikényszerített népszavazásig vezetett, ahol Sopron a leghűségesebb magyar városnak bizonyult. Az És mégis élünk lélekemelő története az igaz hazafiság regénye.

Galántai József - Trianon ​és a kisebbségvédelem
1920. ​június 4-én aláírták a trianoni békét. A hírhedt békeszerződés 29. §-a határmegállapító bizottságokra bízta az összezsugorított Magyarország új térképének megrajzolását. A történeti Magyarország megszűnt, az új határok a magyarajkú lakosság millióit tépték el hazájuktól. A győztes hatalmak "térképészeti" természetesen pontosan tudták, hogy a nemzetiségi ellentétek paraszából úkra magasra csaphat a háború lángja. Az évszázados európai hagyományok figyelembevételével széleskörű kisebbségvédelmi szerződéseket szerkesztettek, melyeket hálószerűen kapcsoltak az érintett országok - mindenekelőtt Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia - békeszerződéseihez. A honi közvéleményben azonban a mai napig sem tudatosulhatott, hogy a trianoni katasztrófa nem szükségszerűen vezetett az országából kirekesztett magyarság sorstragédiájához: iskolája, nyelve, neve, nemzeti kultúrája fokozatos elsorvasztásához. Ha a befogadó államok nem szegik meg az általuk is aláírt nemzetközi kötelezvényeket, a magyar nemzeti kisebbségek az új határokon túl is megőrizhették volna alapvető emberi jogaikat. Kötetében Galántai József a trianoni sokkot enyhíteni hivatott kisebbségvédelmi diplomácia dokumentumait tekinti át - sajnálatosan aktuális tanulságokkal.

Koszta István - Mária ​román királynő párizsi követsége
Ma ​nem egyszerű – vagy még inkább: nehéz – megítélni Mária román királynő 1919. március–áprilisi párizsi és londoni útjának diplomáciai és politikai összefüggéseit. Magánúton járt, tehát cselekvően nem befolyásolhatta a békecsinálók döntéseit. Bízott viszont abban, hogy párizsi jelenléte – a konferenciának abban a szakaszában, amikor még „forró volt a levegő” – befolyásolta a ráfigyelés, a vitavezetés módját és országa általános megítélését. Ha nem is billent Románia oldalára a mérleg a képviselet által fontosnak vélt kérdésekben (leginkább a Bánát dolgában), nem másíthatta meg a megmásíthatatlant. A visszaemlékezések tanúsága szerint azonban egyértelmű, hogy másképp tekintettek Romániára a Szajna partján a királynő ottléte után, elérte azt, hogy – szavait idézve – „Románia fölkerült Európa térképére”. Azóta is ott van, úgy, ahogy Párizsban megszerkesztették! Feltűnő a kutatónak az, hogy milyen konok igyekezettel buzgólkodtak korábban (a „hivatalos” történetírás cinkosságával azóta is) mindenkori politikai körökben bagatellizálni a királynő követjárását. Azt mondanám, hogy a kutató szerencséjére, s talán az érdeklődő olvasó örömére is. A kutató szerencséjére azért, mert ismét egy olyan történet nyomába eredt, amelynek archivált vagy tudatosan a polc mögé ejtett-rejtett forrásai, kisebb-jelentősebb tanúinak vallomásai részben árnyalják, néhol pedig teljesen átírják az eddig ismert történéseit annak a térségnek, amelyet mi most, ismét ábrándosan, Kárpát-medencé(nk)nek szeretünk mondani. Az érdeklődő olvasó örömére is, hiszen a könyv megkísérli _Nem (csak) Erdély volt a tét_ címmel tavaly megjelent kötetem sejtelmeit Mária román királynő párizsi követségének tanulságaival megfejteni, kifejteni.

Ablonczy Balázs - Trianon-legendák
Trianon ​a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat.

835767_5
Trianon ​1920 Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Trianon ​1920
A ​kötetben történelmi dokumentumok, diplomáciai és katonai jegyzetek, naplótöredékek és levélrészletek, sajtóanyagok és személyes visszaemlékezések által bontakozik ki Trianon megrázó históriája. Az olvasó kortárs dokumentumok által ismerheti meg a magyar nemzet legsúlyosabb 20. századi tragédiáját; olyan szemtanúk beszélnek az eseményekről, akik alakítói, végrehajtói, vagy éppen elszenvedői voltak a történelmünket befolyásoló kül- és belpolitikai, diplomáciai és katonai döntéseknek.

Apponyi Albert - Emlékirataim
A ​kaotikus forrongás napjaiban írom e sorokat, amikor emberi ész nem tudja még meglátni a nemzeti és társadalmi erők leendő egyensúlyviszonyait. Csak annyi látszik bizonyosnak, hogy a régi többé vissza nem tér, hogy mind a régi nemzeti eszme, mind a régi társadalmi rend olyan gyökeres átalakuláson megy keresztül, milyent a kereszténység terjedése óta a világ nem látott, hogy tehát erről a korról mint a régi Magyarország utolsó korszakáról kell beszélnünk, bár töretlen hittel bízom az új Magyarországban, a magyar nemzetnek most ellankadt és megzavart, de feltámadásra rendelt életerejében és hivatásában. Nagyapponyi gróf dr. Apponyi Albert György (1846, Bécs Genf, 1933) miniszter, belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Aranygyapjas rend lovagja, kortársai szemében a Legnagyobb élő magyar volt. Az 1920-as párizsi békekonferencián ő vezette a magyar delegációt, a békeszerződést viszont nem írta alá. 1911 és 1932 között ötször jelölték Nobel-díjra. Káprázatos politikai pályafutása a kiegyezéstől a trianoni időszakig tartott. Nemcsak a magyar belpolitika meghatározó alakja, hanem nemzetközileg elismert közéleti személyiség volt, ráadásul az egyetlen államférfi, aki a képviselőház felkérésére fogott bele emlékiratai megírásába.

Covers_154184
elérhető
9

Ismeretlen szerző - Nagy ​képes millenniumi hadtörténet
Millenniumi ​könyvsorozatunk újabb kiadványa a _Nagy képes millenniumi hadtörténet_, mely a honfoglalástól 1945-ig követi végig a magyar hadügy helyzetét. A magyarság letelepedése óta szinte állandó küzdelemre kényszerült, hogy megőrizze állami létét és területét a Kárpát-medencében, félúton Nyugat és Kelet között -- a hadak útján. Történelmünk így szétválaszthatatlanul összefonódik a háborúk, harcok, fegyveres küzdelmek történetével. A _Nagy képes millenniumi hadtörténet_ lapjain a magyarság ezredévnyi viszontagságos történetét követjük nyomon. ___ A kötet egyes fejezetei bemutatják az adott korszak hadseregét és hadszervezeti jellegzetességeit, a háborúkat, hadjáratokat, csatákat, kiemelve a fegyverzetet, a katonai viseletet, a háborúk gazdasági hátterét -- és nem utolsósorban a magyar katonai erényeket. A hadtörténeti leírás a magyar és egyetemes politikatörténetbe ágyazva jelenik meg, s külön hangsúlyt kapnak a diplomáciai, külpolitikai összefüggések és a háborúkat lezáró békekötések. ___ Soha nem készült még ilyen széles körű összefogással hadtörténeti áttekintés: 50 jeles hadtörténész és történész munkája ez az egész magyar történelmet átfogó, korszerű hadtörténeti összefoglaló, amely tudományos igényű, ám szórakoztatóan érdekes, a szó legnemesebb értelmében tudományos ismeretterjesztő alapmű. A szöveges leírást kb. 650 kép teszi érzékletessé.

Romsics Ignác - Erdély ​elvesztése - 1918-1947
Az ​első világháborút követő hónapokban Közép- és Kelet-Európa politikai térképe gyökeresen átalakult. Az átalakulás egyik legfontosabb eleme az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország darabokra hullása-szaggatása volt. A történeti Erdély, valamint a Bánság középső és keleti fele, továbbá az ún. Részek vagy Partium - együttesen 103 ezer négyzetkilométer 5,2 millió lakossal - az új román állam részévé vált. Az 1918 őszétől 1920. június 4-ig tartó folyamatnak több fontos állomása volt. A történelmi háttér felfestése után Romsics Ignác ezeket mutatja be - széles körű hazai és külföldi forrásbázisra támaszkodva. Részletesen foglalkozik az 1918. őszi sikertelen megbékélési kísérletekkel, majd Erdély román megszállásával, valamint az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári román "nemzetgyűléssel" és ennek következményeivel, továbbá az új helyzetet szentesítő trianoni békeszerződés megalkotásának körülményeivel. A térképekkel gazdagon illusztrált kötet zárófejezete a két világháború közötti és alatti helyzetet, valamint az 1947-es párizsi békeszerződéshez vezető utat ismerteti.

Kollekciók