'trianon' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Csernok Attila - A ​valóság erejével...
A ​kötet első része a 2008-ban megjelent A komáromi pontonhíd című könyv visszhangjáról beszél. Az ellenvéleményekre, bírálatokra, támadásokra válaszol. Legendákat oszlat. A Trianonhoz kapott észrevételekre válaszolva ismerteti a Magyar Királyság népességi viszonyait. Részletes függelék és két térképmelléklet mutatja be, hol helyezkedett el a magyarság Nagy-Magyarország 71 vármegyéjében. Részletesen érvelve vitatkozik a Horthy-rendszerre, második világháborús szerepünkre és az első zsidótörvénytől, a numerus clausus-tól Auschwitzig vezető út egyes állomásaira az olvasóktól kapott érvekkel, véleményekkel, tévhitekkel. Az ellenvéleményekre adott válaszaival rávilágít az 1848-as és az 1956-os események kevésbé ismert oldalaira, összefüggéseire. Részletes érvelés szolgálja Kádár-korszak tárgyilagos megítélését. A kötet második része a rendszerváltással és az utána következő két évtizeddel foglalkozik. „Rosszkedvű szemelvények”-et olvashatunk a „kamikáze-kormány”-ról, az „öngyilkosok koalíciójáról”, arról, ahogy diktatórikus hajlamú ifjak elképzelték és „művelték” a demokráciát. Szó esik egy pártonkívüli szocialistáról, a köztársasági elnök megválasztását kísérő furcsaságokról, az öszödi beszédről és egy igazi demokrata kormányáról. Végül arról a veszélyről és a szégyenről, amit napjaink Magyarországán a náci eszmék újjáéledése jelent.

Jankovics Marcell - Trianon
A ​Kárpátok koszorúja a történelmi hazát rajzolja körül. Az átkosban egy tévés főnök arra kért, hogy a _Mondák a magyar történelemből_ című rajzfilmjeimben a középkorias térképeken változtassam meg a hegykoszorú alakját, mert a csehszlovák és román elvtársak meg fognak sértődni. Rajzoljam át a hegyeket? - kérdeztem. Makogta, hogy akkor legalább szűkebb plánokat használjak, hogy ne vegyék észre... Mit is? Hogy hol játszódott a magyar történelem? Hogy a mi határaink természetes határokhoz igazodtak? Maradt minden úgy a filmekben, ahogy kell. Az elszakított országrészeket tőlem nem tudták elszakítani. Igaz, a rendszerváltásig, értsd: a fölszabadulásig Horvátországon és Ausztrián kívül egyikben sem jártam igazán. Nem akartam szomorú lenni. Na, de azóta! Bármelyikbe megyek, otthon érzem magam. Otthon is vagyok mindegyikben. Sokszorosan érintetten. Horvát és magyar gyökerű apai nagyapám miatt, aki életének javát Pozsonyban élte le, felesége, nagyanyám miatt, aki szlováknak született lengyel beütéssel, de nagyapám iránti szerelme magyarrá tette, anyai nagyapám miatt, akiben székely és örmény vér keveredett, és az ő felesége, a másik nagyanyám miatt, aki csallóközi magyar család gyermeke volt. Elszakított országrészeket képviseltek mind a négyen. Az erdélyi és csallóközi ág él és virul, ők tesznek róla, hogy a vérem ne fogyjon el. Azokban a kis hazákban, ahol nincsenek családi gyökereim, Szerbiában, Kárpátalján, Várföldön, ott is élnek magyarok. És ahol magyarok élnek, az mind az én világom kiterjesztése. Felmenőim jó magyarok voltak, vagy jó magyarrá lettek. A horvát ősök, akik a közös hazát védték a török ellen; tiroli osztrák szép-nagybátyám, aki sógorával, szépapámmal együtt harcolt 1848/49-ben a magyar szabadságért és sok évi börtönt is szenvedett érte; lengyel szépapám, 1831-ben Ostrołękánál Bem segédtisztje, aki már magyarországi lakosként ajánlotta föl szolgálatait a hazának; Szamosújvár alapítói. Ők is magyarságra neveltek.

Réti Atilla - Bagolyvár
Bő ​tucat novellát takar a "Bagolyvár", ez a szellemi "udvar", melyben egyszerre van jelen a hagyománytisztelet, a múltidézés, a magántörténelem és az írói elődök meg- és felidézése. Az elsőkötetes Réti Atilla nem tesz mást, csupán mesél. Mesél el- és letűnt dolgokról, eseményekről, tragédiákról, családi drámákról, melyek itt, Kelet-Közép-Európában estek és esnek meg velünk, esendőkkel, ősökkel, felmenőkkel, térben Erdélytől Mosonmagyaróvárig, Lengyelországtól Csallóközig, időben pedig a Monarchiától egészen napjainkig, nagyobb látleletben az ókori bölcsektől a jelenig, e kusza és sajátos, szintén kelet-közép-európai, rendszerváltozásunkig. Vagy módszerváltozásunkig? Fikció és valóság, történetek és vallomások, családi legendáriumok és udvari pletykák: Bagolyvár kicsit (vagy nem kicsit) a miénk is, hiszen a történetek allegorizálnak, a történetek kitekintenek... és összefüggenek és panorámaképpé rendeződnek. És tudjuk, történelem nincs, csak történetek vannak. Réti Atilla történeteit érdemes olvasni. Érdekes olvasni. Ezt bizonyítja a tucatnyi megjelenés rangos lapokban, novellapályázatok első helye (a mű benn a kötetben), és a megírt-megélt-megidézett múlt egyedi interpretálásnak nyelvi igényessége. A kötet ékes bizonyítéka a műfaji megújulásnak: tárcára (tárczára) már- és mégpedig szükségünk van!

Wass Albert - Jönnek! ​/ Adjátok vissza a hegyeimet!
A ​két regény témája: Erdély visszacsatolása Magyarországhoz /1940/ és Erdély elszakítása Magyarországtól /1946/. Meghitt olvasmány a történelmi regényeket és magas szintű szépirodalmat kedvelőknek egyaránt.

Ismeretlen szerző - Szétszaggatott ​ország
A ​huszadik századi magyar történelem egyik legszörnyűbb dátuma: 1920. június 4., a trianoni békediktátum aláírásának időpontja. A gazdag és mindmáig sokrétűen és sokszínűen emlékező, a döntés ellen tiltakozó, a nemzet egységét kívánó és szorgalmazó magyar költészet legjobb darabjait tartalmazza a kötet.

Ismeretlen szerző - A ​röpülő falu
''Nem ​mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, mire gondoltam.'' A kötet szerzői többek között: Ady Endre, Babits Mihály, Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Karinthy Frigyes, Kós Károly, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Nyírő József, Tamási Áron, Zilahy Lajos.

Bánffy Miklós - Megszámláltattál...
Bánffy ​Miklós, az előkelő és dúsgazdag arisztokrata a monarchia idején főispán, képviselő, 1921-22-ben külügyminiszter, elsősorban muzsikusnak, képzőművésznek, színházi embernek, novellistának, dráma- és regényírónak tartotta magát. Sokoldalú tehetsége, a művészi új iránti kétségtelen érzéke - ő mutatta be nem kis harcok árán Bartók két színpadi művét, A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát - ellenére is úri műkedvelő volt; ennyiféle ambíció többnyire azt fűti, akinek a művészet passzió, még ha életre-halálra szóló is. A Megszámláltattál... azonban elképzelésének és szándékának, mindenekelőtt tárgyának következtében irodalomtörténeti jelentőségű: a Ferenc József-kori arisztokrácia életének belülről, a szemtanú élményei alapján ábrázolt krónikája. "A magyar élő arisztokráciáról még senki ilyen kíméletlenül és irgalmatlanul nem nyilatkozott - írta Móricz Zsigmond a Kelet Népében. - Bánffy Miklós kaszttársainak pontos és alapos arcképsorozatával s az egész kadáverből áradó nehéz és reménytelen levegővel igazolja a társadalmi megújhodás szükségességét." Személyes tragédiák, fülledt és reménytelen szerelmek, elbukó egyéni ambíciók, a jó szándék kényszerű vereségei vetítik előre ennek a társadalomnak a pusztulását. Bálok, lóversenyek, képviselőválasztások, kártyacsaták, légyottok, parlamenti színjátékok lenyűgözően realista jelentekből összeálló nagyívű körképe teszi impresszionista módon színezett, mégis eleven és hiteles történelmi dokumentummá a regényt.

Szalay Károly - A ​sátánizált Horthy
Szalay ​Károly a Demokrata hasábjain sorozatban közölt irásainak szerkesztett változatát tartalmazza a könyv. Szekér Nóra történész szerkesztésében és jegyzeteivel, korabeli fotókkal. Az utóbbi két évtizedben több figyelemre méltó értekezés jelent meg Horthyról, ám a pártvirgácsoktól tartó média az árnyalásokról nem vett tudomást és nyilván valamiféle hűségnyilatkozatként, a nevetségességig fokozta Horthy sátánizálását. Megtehette, mert a történelmi köztudat 1945 és 1990 között jobbára különbozo irányú hamisitásban alakult ki, s ami a legelképesztőbb, nemcsak a hazai politikai érdekek szerint kellett hamisítania, hanem a kisantant utódállamainak igényei szerint is. Elismerem, tényföltárásom és hangütésem módja olykor pamfletszerű és indulatos, amit a "hivatalos" történetiró nem engedhet meg magának. De éppen e módszerem teszí lehetővé, hogy olyan jelenségekre, összefüggésekre világitsak rá, amelyekre a tudomány alkalmatlan. _Szalay Károly_

Wass Albert - Farkasverem
"Nem ​is veszem észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak és valamennyi őriz egy-egy szinte felfedett napsugarat, mondatok sorakoznak és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága..."

Závada Pál - Jadviga ​párnája
A ​naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A _Jadviga párnája_ jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

Palotás Zoltán - A ​trianoni határok
A ​szerző egyetemi tanulmányait a pécsi egyetem jog- és államtudományi karán végezte és az Egyetemi Kisebbségi Intézetben dolgozott. Kezdetben - amíg lehetett - Közép-Európa államföldrajza, azon belül közlekedése és a nemzetiségi kérdés térbeli aspektusa foglalkoztatta. Az UVATERV-ben részt vett a magyar autópálya-hálózat elvi alapjainak kidolgozásában. Az ATUKI kutatójaként közlekedéspolitikai könyvet írt a vasút és a közút munkamegosztásáról és szakirodalmunkban elsőként javasolta a gyenge forgalmú, elavult mellékvonalak felszámolását. A VÁTI és az ÉGSZI tudományos munkatársaként az ingavándorforgalom kérdését dolgozta fel, majd az infrastruktúra és a településfejlesztés problematikáját vizsgálta. Külföldre is dolgozott. 1978-tól az Akademie für Raumforschung und Landesplanung (Hannover, NSZK) levelező tagja. Közel száz (belföldi és külföldi) publikációja jelent meg.

Szabó Magda - Für ​Elise
Szabó ​Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Bitó László - Istenjárás
Egy ​amerikás ötvenhatos addig magyarázgatta ott kint a magyar abszurdot, míg rá nem döbbent: a kutya sem érti. Nem is értheti. Hogyan lehet egy előkelő nemzeti őskeresztény család tudós sarja, méghozzá politikai menekült, egyformán ingerült jobb és bal felé? Miért bosszankodik s mulat mérgesen Horthy politikai zsenijén? Miért dühöng a zsidógyűlöleten? Miért hiszi, hogy Trianon traumája egyben a további magyar tragédiasorozat forrása? Miért van szentül meggyőződve róla, hogy Erdély s a többi, hajdan magyar terület fájó sóvárgásából barkácsolhattak halálos kelepcét a magyarságnak a tengelyhatalmak? (...) Bitó Lászlónak úri kedve szottyant megírni egy korszak adott magyar úri rétegének életérzését - jól tette, szépen, tisztességesen. Polémikusan. Árnyjátékfiguráinak élesek a körvonalai, ha arcuk nem is látszik is mindig - és nagyon fontos, amit játszanak.

Köntös-Szabó Zoltán - Fehér ​zászló Erdély felett
A ​könyv egy regényfolyam kezdő darabja. Az egyes köteteket a Trianon gyermekei főcím fogja össze, mintegy jelezve azt a tért és időt, amelyet a regény a maga (magyar, román, szász, zsidó stb.) sorshordozó figuráival és eseményeivel átölel. Az író műfajilag családi krónikaként jelöli könyvét, és ezzel a szinte túlontúl szigorú besorolással talán a regényének dokumentumértékét próbálja jelezni: adataiban az igazság, írói hozzáállásában a művészi tisztesség és az igazmondás felső fokát. Azt a művészi alapállást, ami aktuálpolitikai szinten fogalmazva, nemcsak a magyar-román közeledést szolgálja, hanem a megbékélés lehetőségeit kínálja. Ám ennél mérhetetlenül több az, amit az író művészi értékben, meseszövésben, a fikció és adatszerűség mesteri elegyében nyújt olvasójának. K. tiszteletes, az aranyosszéki unitárius lelkész diákriuma a regényfolyam medre, melyben tovahömpölyög a szűkebb környezet embert próbáló meséjén keresztül a trianoni sokkot átélt erdélyi magyarság tragédiában és emberi helytállásaiban felemelő története.

Fejtő Ferenc - Rekviem ​egy hajdanvolt birodalomért
A ​Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről - új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt. A könyv 1989-ben megkapta az év legjobb történeti munkájának járó díjat Franciaországban.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Nemeskürty István - Búcsúpillantás
A ​magyar nemzetgyűlés 1920 februárjában kimondta, hogy a függetlenné vált magyar állam királyság, majd március 1-én Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak. A függetlem magyar királyság de facto 1944 október 15-én, a sikertelennek bizonyult "kiugrás" és a nyilas hatalomátvétel napján szűnt meg. Erről a nem egészen negyedszázados korszakról ad képet Nemeskürty. A szerző mindenekelőtt azt kívánja dokumentálni és bizonyítani, hogy az 1920-1944 közötti korszak, az úgynevezett Horthy-korszak éppen nem szolgált rá a korábbi évtizedekben kötelezően, újjabban is gyakorta emlegetett diffamáló jellemzésekre (Horthy-fasizmus stb.) Sőt! Nemeskürty ábrázolásában e negyedszázad az egyik legjelentősebb magyar politikatörténeti korszakká válik, amikor az ellenségtől körülvett, Trianon területének nagyobbik részétől, lakóinak egyharmadától megfosztott, gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozott ország hét év alatt konszolidálni volt képes önmagát, és nemzetközi szintű teljesítményekre volt képes; a kúltúra teljesítményeiről külön is, bőségesen szól Nemeskürty. Ezt a hatalmas teljesítményt beárnyékolja ugyan, de meg nem szüntetheti, hogy az ország - vezetői hibái, de nagyobbrész külső körülmények szorítására - háborút üzent a Hitler-ellenes koalició nagyhatalmainak. Külön is terjedelmesen foglalkozik a legvitatottabb kérdésekkel: a zsidótörvények parlamenti megszavazásával, a bécsi törvények elfogadásával, a világháborúba való belépéssel, Horthy felelősségével, a kiugrás sikertelen okaival stb. A könyv, amely a korszakra vonatkozó irodalom igen jelentős részének legfontosabb szemelvényeit hosszan idézi, minden bizonnyal az egyik legvitatottabb történeti esszék sorába kerül.

Ormos Mária - Padovától ​Trianonig - 1918-1920
Miért ​írt alá Henrys francia tábornok 1918. november 13-án egy olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Mi volt a háttere, lényege és célja az úgynevezett Vix-jegyzéknek? E kérdésekkel foglalkozik a könyv első harmada. Második része a Tanácsköztársaság ellen tervezett, összpontosított katonai intervenció kudarcának története, amit a "tervszerűtlen" és rögtönzött csehszlovák, majd román támadás váltott fel. Végül a mű az antanthatalmak és főleg a francia kormány álláspontját tárja fel a magyarországi román megszállás és a belső politikai rendszer kérdéseiről. A három részt összeköti a korszak magyar sorskérdése, az ország számára készülő békeszerződés kialakulása. Mindezekről a kérdésekről eredeti levéltári anyagok alapján kapunk széles ívű összefoglalót.

Székely Mózes - Zátony
"...Azt, ​mi történt, emberi nyelv ki nem beszélheti... Ilyet csak bomlott agy találhat ki. Te kell, hogy elüvöltsed! A te hű kutya szívednek kell, hogy higgyenek. Ha neked se hisznek, hiába minden! De akkor ők is pusztulnak! Mert ez a föld kővé vált szíveket nem hordhat! Üvöltsd el hát, hogy mi történt itt. Hogy mit tettek ezzel a néppel! "

Linda Fischer - Az ​emlékkönyv
A ​szerző rövid budapesti vakációja során egy régiségboltban vásárolt, akvarelleket, rajzokat és beírásokat tartalmazó bőrkötésű könyvecskéjéről kiderül, hogy egy régi emlékkönyv. A huszadik század fordulóján sok lány vezetett emlékkönyvet, amelybe tanácsokat és emlékezetes eseményeket jegyeztek fel. Ebbe a kis könyvbe az ismerősök és barátok örökzöld versikéket és aforizmákat írtak a tulajdonosának, Amálkának, aki olyan helyekre látogatott el, amelyek csak kevés amerikai számára ismertek. A szerző, akit hajtott a kíváncsiság és az érdeklődés, több évig tartó utazássorozatba kezdett a régi Európa szívébe, és mélyen beleásta magát a művészetek, a történelem és a háborúk évszázadaiba. Az eredmény az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború végén a trianoni békeszerződés által felosztott országok személyes felfedezése lett. A könyv lapjain korunkra is kiterjeszti a szeretet üzenetét, és segít, hogy Amálka története tovább élhessen.

David Autere - Máglyatűz
Egy ​székelyföldi tisztáson elszabadulnak az indulatok. Egy amerikai magyar milliárdos elhatározza, hogy történelmet ír. A Moszkva melletti Novo Ogarjevóban összeülnek Oroszország urai, hogy döntsenek Magyarország és Közép-Európa sorsáról. Hirtelen felizzik a száz éve feszülő ellentét Kolozsvártól Pozsonyig. A magyar titkosszolgálat konvoját támadás éri Budapesten, fegyverek dörögnek a Pilisben, Marosvásárhely főterén pedig tízezer magyar énekli a román rohamrendőrök gyűrűjében: „Egy vérből valók vagyunk!” „A közép-európai Trónok harca az eredetinél is húzósabb. David Autere bitang jól ír.” (Alfahír) „Az év könyve.” (Azonnali.hu) „Lépten-nyomon meglepetéseket okoz, a végkifejlet pedig még az utolsó negyedbe lépve sem megjósolható.” (Demokrata) „Meggyőzően mutat be a színfalak mögött zajló politikai, diplomáciai, titkosszolgálati és katonai folyamatokat, döntési mechanizmusokat.” (Heti Válasz) „Az olvasó úgy érezheti, részesül a szerző katonai-politikai jólértesültségéből.” (Index) „David Autere a letehetetlenségig izgalmas regényt írt.” (Magyar Idők) „Végre egy politikai témájú magyar regény, amely nem giccses, nem didaktikus és nem is hiteltelen. Úgy tud érdekes lenni, hogy közben az olvasó elvégez egy komplett világpolitikai kurzust. Kötelező olvasmány.” (Török Gábor)

Tompa Andrea - Fejtől ​s lábtól
„…meg ​lehet, meg kell írni a ’87-es spirituális erő maradékának előzményeit és magyarázatát, a semmi máshoz nem hasonlítható erdélyi polgárság, az erdélyi urbanitás gazdag, sokszínű hagyományaival. Így született meg, Fejtől s lábtól címmel két orvos párhuzamos életrajza. Míg az első könyv, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg száz évvel előbb. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó közeli aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya. Kolozsvár olvasztótégelyében. Igen, lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. Hőseink első találkozásának emlékét kiradírozza az összeomlás, az új időszámításban mellékesen, véletlenszerűen sodródnak megint, mintegy először, egymás mellé. Az igazi nagy, szenvedélyes találkozás a tudásra és hasznos működésre szomjas lelkeké Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével. És ennek sodró energiáiból az országos traumák után is marad muníció. Egy szinte ismeretlen nyelven megszólaló regényt olvasunk, amelynek szerzője nem az almáriumban kutatja a családi múltat, hanem korabeli hírlapokban, színlapokban, tudományos értekezésekben, sebészek esetleírásaiban, fürdőorvosok tervezeteiben. Ezekben találja meg a válaszokat legszemélyesebb kérdéseire. Ha művelődéstörténész volnék, hangsúlyoznám, hogy Tompa Andrea hézagpótló munkát írt. Irodalmárként, a regény elbűvölt olvasójaként azonban az érett elbeszélőt, a poézisra fogékony megfigyelőt látom, aki fordított optikával dolgozik: nem egy mikrovilág nagyjeleneteit írja, hanem a történelem teátralitását fordítja le a napi teendők gesztusaira.” Reményi József Tamás „Mert száz esztendő azért biztosan kell, hogy kimenjen minden harag s düh, s olyasmi. S főleg, hogy azokkal menjen ki, kik tanúskodtak, s szemükkel látták a nagy összeroskadást s mindent, szomorúságot, haza vesztését.” TOMPA ANDREA író, színikritikus, Kolozsváron született, ma Budapesten él. Első könyve, A hóhér háza 2010-ben jelent meg a Kalligram kiadónál. 2013-ban megkapta a most alapított Békés Pál-díjat.

Raffay Ernő - Trianon ​titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal...
A ​trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő a titok föloldására vállalkozott, amikor egykorú hiteles források alapján nyomon követi könyvében az eseményeket. A történész az 1920 junius 4-én aláírt békeszerződést az "erőszak békéjé"-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni

Shvoy Kálmán - Shvoy ​Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945
Shvoy ​Kálmán horthysta altábornagy és politikus titkos, nem a nyilvánosság számára készült naplójának és emlékiratának közreadásával olyan történeti értéket képviselő anyagot nyújtunk át az olvasónak, amelynek forgatása hozzájárulhat az ellenforradalmi korszak történetének árnyaltabb megismeréséhez. A napló és emlékirat szerzője a jelzett időszakban fontos tisztségeket töltött be, közelről ismerte a korszak vezetőit, bizalmukat bírta. Shvoy Kálmán 1881. február 12-én született Budapesten. 1899-ben fejezte be tanulmányait a Ludovika Akadémián. Végigharcolta az első világháborút, 1918 végén érkezett vissza Szegedre. Itt először a Katonatanács vezetője volt, majd 1919 júniusától a forradalom ellen szervezkedő nemzeti hadsereg vezérkari főnöke. Gyorsan emelkedett beosztásaiban. 1922-ben Budapesten a vezérkari főnök szárnysegéde, majd 1923-tól a honvédfőparancsnok vezérkari főnöke lett. 1926-ban nevezték ki tábornokká. 1930-ban a szegedi vegyesdandár parancsnoki tisztét kapja. 1931-ben altábornagyi rangot. 1934 hozta a törést katonai pályafutásában. Az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékművének felavatásánál mondott beszéde miatt nyugállományba helyezték. Ekkor kezdett bekapcsolódni a politikai életbe. 1935 januárjában a kormánypárt szegedi szervezetének elnökévé választották, s még ugyanebben az évben országgyűlési képviselővé. 1936-ban lett a kormánypárt Véderő Bizottságának elnöke, a kormánypárt vezetőségének tagja. Mint politikus először Gömbös híve, aztán csak Gömbös halála akadályozza meg, hogy szembeforduljon politikájával. Részt vesz Imrédy miniszterelnök megbuktatásában a kormánypárt szakadását előidéző disszidens csoport tagjaként. Ettől kezdve szembefordul mind a kormánypárttal, mind az egyre inkább előretörő "fajvédő", jobboldali és nyilas irányzatokkal. Az 1939-es választásokon már a Kisgazdapárt jelöltjeként indul, de nem sikerül bejutnia a parlamentbe, s ettől kezdve kiterjedt politikai hajsza indul ellene. A nyilasok "közismert baloldali kapcsolatai" miatt internálják, internáltként éli át a háború utolsó hónapjait. Az események részeseként írja le naplójában a Szegeden szervezkedő ellenforradalmat, a fővezérség létrejöttét, "bennfentesként" jellemzi a konszolidálódó ellenforradalmi rendszer vezető figuráit, a kormánypártot, az azon belüli csoportokat és egymás elleni harcukat, a horthysta rendszer igazságszolgáltatási apparátusát, de vázolja a baloldali erők mozgását, szerveződését is. Érdekesen és találóan jellemzi a korszak vezető alakjait, Horthyt, Gömböst, Darányit, Imrédyt és a többieket, hozzájárul a róluk kialakult történeti kép színesebbé válásához. Mint vérbeli katona, természetesen élénk figyelemmel kíséri a második világháború hadszínterén folytatott küzdelmeket, különösen a keleti front eseményeit. Ezeket rögzíti, sőt térképeken is követi naplójában. Naplója és emlékirata hozzásegíthet bennünket történelmünk e korszakának emberközelibb értékeléséhez - jóllehet figyelembe kell vennünk a szerző szubjektivitását, ahogy minden emlékirat szerzője esetében számolnunk kell ezzel.

Thassy Jenő - Veszélyes ​vidék
Thassy ​Jenő 1920-ban született, régi magyar földbirtokos családban. Édesapját Dél-Magyarországon, Drávatamásiban levő kúriájában 1919-ben, még a trianoni határ megvonása előtt, szerb katonák megölték. A Horthy-korszak megszilárdította társadalmi keretek között - "gazdálkodás, katonaság álltak nyitva előttem, diplomáciához nem volt elég vagyonunk", emlékszik gyerekkorára - előbb a jezsuitáknál tanult, majd a Ludovikára került. Fiatal tisztként érte a háború; neveltetésénél és alkatánál fogva ekkor barátaival együtt a hagyományos emberiesség táborát választotta, s a nyilasuralom alatt már aktív ellenálló volt, üldözöttek, zsidók és mások életét mentette meg a sajátját kockáztatva. 1946-ban, huszonhat évesen szülőhazájának elhagyására kényszerült - csaknem öt esztendőt töltött Franciaországban, majd az Egyesült Államokban telepedett le, ahol 1952-től a Szabad Európa rádió munkatársa, 1973-tól mindmáig pedig az Amerika Hangja magyar osztályán dolgozik. Több regényt, számos novellát és egy színdarabot írt; első regénye Franciaországban jelent meg, és 1953-ban a Prix des Lectures díjjal tüntették ki; első angol nyelvű regényét 1961-ben adták ki New Yorkban; az a huszonöt éven át formálódó, nagyszabású műve, amelynek önéletrajzi változatát most kezében tartja az Olvasó, magyarul, magyar közönségnek íródott. Lebilincselő korrajz, önéletrajz, memoár és "kalandregény" egy sorsdöntő történelmi korszakból, az 1920-1945 közötti évekből - összegzés és számvetés.

Botlik József - Erdély ​tíz tételben
Meggyőződésem: ​a magyar és a román nép együttműködésének alapja csak a közös múlt tárgyilagos, prekoncepcióktól mentes és a szigorú önismereten alapuló következetes feltárása lehet. Ehhez kíván a maga szerény lehetőségeivel hozzájárulni ez a könyv, kezet nyújtva a túloldalon álló józanoknak. Vágya, hogy vitáinkat "békévé oldja az emlékezés", s az erdélyi magyarság ajkáról mihamarabb elhaljon a panasz: "....ne kéne nyelvünk / féltünkben lenyelni / s önnön szégyenünkre".

Wass Albert - Összegyűjtött ​versek
"Az ​írót és a magyar irodalmat ne kell félteni. Ez a törmelék-magyarság, aki él ma még, elvész, felszívódik, nyoma sem marad. De évtizedek múltán majd itt-ott, régi ládákról, ócska padlásokról előkerülnek az igazi nagy kéziratok, a lopva írottak, hogy egy új reneszánszba bontsák a magyar irodalmat, mihelyt megérik rá az idő és megérik hozzá egy új közönség. A tehetség Istentől való és a katakombákba vonult író még az éj sötétjében is kőbe vési az isteni mondanivalókat, mert másként nem tehet. Kevesebb lesz az írás, de ami lesz, az nagy lesz és eget ostromló, leszűrt óbor. Istenek itala. Mert az elhivatás és isteni parancs elől elmenekülni nem lehet, még barlangok mélyébe se, televíziók izzó lámpái elé se, vadnyugati ostobaságok gyártása mögé se. Ha igazán író az író és Isten gondolata feszíti belülről: a gondolat könyvvé lesz előbb-utóbb." (részlet Wass Albert 1955-ben megjelent írásából)

Romsics Ignác - A ​trianoni békeszerződés
Az ​I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is. Az először 2001-ben megjelent kis könyvecske mostanáig két kiadást ért meg. A mostani, harmadik magyar kiadás tartalmilag annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egy dokumentumokat tartalmazó Függelékkel egészült ki.

Galántai József - Trianon ​és a kisebbségvédelem
1920. ​június 4-én aláírták a trianoni békét. A hírhedt békeszerződés 29. §-a határmegállapító bizottságokra bízta az összezsugorított Magyarország új térképének megrajzolását. A történeti Magyarország megszűnt, az új határok a magyarajkú lakosság millióit tépték el hazájuktól. A győztes hatalmak "térképészeti" természetesen pontosan tudták, hogy a nemzetiségi ellentétek paraszából úkra magasra csaphat a háború lángja. Az évszázados európai hagyományok figyelembevételével széleskörű kisebbségvédelmi szerződéseket szerkesztettek, melyeket hálószerűen kapcsoltak az érintett országok - mindenekelőtt Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia - békeszerződéseihez. A honi közvéleményben azonban a mai napig sem tudatosulhatott, hogy a trianoni katasztrófa nem szükségszerűen vezetett az országából kirekesztett magyarság sorstragédiájához: iskolája, nyelve, neve, nemzeti kultúrája fokozatos elsorvasztásához. Ha a befogadó államok nem szegik meg az általuk is aláírt nemzetközi kötelezvényeket, a magyar nemzeti kisebbségek az új határokon túl is megőrizhették volna alapvető emberi jogaikat. Kötetében Galántai József a trianoni sokkot enyhíteni hivatott kisebbségvédelmi diplomácia dokumentumait tekinti át - sajnálatosan aktuális tanulságokkal.

Fekete Gyula - Fortélyos ​félelem igazgat
A ​kötet első része a Tanácsköztársaság összeomlásának, a proletárhatalom leverésének bemutatásával vezeti be az olvasót a két világháború közötti időszak történetébe. A fehérterror, Latinka Sándor megölése, ezrek kivégzése, Héjjas Iván, Prónay Pál hóhérmunkája készíti elő a "lovas tengerész" Horthy Miklós útját Budapestre és a kormányzói székbe. A trianoni béketárgyalásokon magyar többségű területeket csatoltak a Tanácsköztársaság megdöntéséhez fegyveres segítséget nyújtó cseh és román burzsoá államokhoz. Horthyék konszolidáltak, bevezették az "alkotmányos terrort". A második rész a 20-as évek eseményeit, a titkos soviniszta, fasiszta szervezkedéseket mutatja be. IV. Károly meghiúsult visszatérési kísérletei, Horthy végleges uralomra való berendezkedése indítják ezt az évtizedet. Bethlen István kormánya paktumot kötött a munkásosztály alapvető érdekeit eláruló Peyer Károly vezette jobboldali szociáldemokráciával. A tőkések, nagybirtokosok korlátlan hatalmát, a munkásság és a parasztság feneketlen nyomorát hozó korszakot a nagy gazdasági válság és a Bethlen-kormány bukása zárta. A kötet harmadik és negyedik része a 30-as éveket mutatja be. Gömbös Gyula uralma az egyre nyíltabb fasizmus felé sodorja az országot. A kötet ötödik és hatodik része, a 2. világháborút megelőző terület visszacsatolásokkal és szinte az egész ország pusztulását hozó háborúval, majd a felszabadulás eseményeivel foglalkozik. Kiemelésre érdemes a tanulmány változatos stílusa: a párbeszédbe oldott, helyenként "dramatizált", versidézetekkel, sajtódokumentumokkal élénkített szöveg olvasmányossága.

Romsics Ignác - Erdély ​elvesztése - 1918-1947
Az ​első világháborút követő hónapokban Közép- és Kelet-Európa politikai térképe gyökeresen átalakult. Az átalakulás egyik legfontosabb eleme az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország darabokra hullása-szaggatása volt. A történeti Erdély, valamint a Bánság középső és keleti fele, továbbá az ún. Részek vagy Partium - együttesen 103 ezer négyzetkilométer 5,2 millió lakossal - az új román állam részévé vált. Az 1918 őszétől 1920. június 4-ig tartó folyamatnak több fontos állomása volt. A történelmi háttér felfestése után Romsics Ignác ezeket mutatja be - széles körű hazai és külföldi forrásbázisra támaszkodva. Részletesen foglalkozik az 1918. őszi sikertelen megbékélési kísérletekkel, majd Erdély román megszállásával, valamint az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári román "nemzetgyűléssel" és ennek következményeivel, továbbá az új helyzetet szentesítő trianoni békeszerződés megalkotásának körülményeivel. A térképekkel gazdagon illusztrált kötet zárófejezete a két világháború közötti és alatti helyzetet, valamint az 1947-es párizsi békeszerződéshez vezető utat ismerteti.

Nina F. Grünfeld - Frida
Frida ​Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.