Ajax-loader

'genetika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ken Follett - A ​harmadik iker
Az ​egyik neves amerikai egyetem pszichológiai tanszékén azt vizsgálják, hogy a származás vagy a nevelés határozza-e meg inkább az ember jellemét. Ehhez olyan egypetéjű ikreket keresnek a különféle nyilvántartásokban, akik valamilyen oknál fogva külön családoknál nevelkedtek. Eközben olyan ikertestvérekre is rábukkannak, akik valószínűtlen módon különböző anyáktól születtek. Mikor az egyik kutató megpróbál utánajárni a dolognak, hirtelen rádöbben: nagyon veszélyes kalandba kezdett...

Mut%c3%a1ci%c3%b3
elérhető
5

Robin Cook - Mutáció
Amikor ​Kivi, a hideg fénnyel csillogó szemű kisfiú megszületik, még senki sem gondolja a családból, hogy a gyerek valójában génmanipulált. Csak az apja tudja a titkot, aki a beavatkozást végrehajtotta azzal a céllal, hogy igazi zsenit hozzon létre. A családban azonban egyre több megmagyarázhatatlan, szörnyű tragédia történik, miközben a kis zseninek láthatóan nincsenek érzelmei... De a legrettenetesebb események még hátravannak - de mi történik közben Kivivel? Hátborzongató történet - csak felnőtt olvasóknak!

Dr. Czeizel Endre - Az ​egészséges utódokért
"Miért ​íródott ez a kötet? A válasz remélhetőleg nem meglepő. A családtervezéskor ma már lehetőségünk van a csekély általános kockázat minimalizálására, a gyermekvállalással kapcsolatos indokolatlan szorongások csökkentésére, és - talán ezeknek köszönhetően is - a szülési kedv növelésére. E tudásunk akkor hasznosul igazán, ha minél szélesebb körben alkalmazhatóvá válik. Teendőink közül ezért az egyik legfontosabb az optimális családtervezés elveinek és rendelkezésre álló módszereinek a megismertetése." Ezekkel a gondolatokkal zárja a könyvét dr. Czeizel Endre, melyet a minél egészségesebb utódok születése érdekében ajánl minden családtervezőnek. A gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek rendszerezett, a lehetséges problémákra kiterjedő összefoglalását nyújtja a szerző, ám ezenkívül foglalkozik a gyermekvállalás előtti kor és a gyermekvállalás utáni életszakasz sajátos gondjaival is (például a tizenévesek nemi életével, vagy a legmegfelelőbb fogamzásgátlai eljárások és eszközök bemutatásával). Olyan új szemléletet kíván adni, amely ha általánossá válik, kézzelfogható eredményeket is hozhat a későbbi generációk egészségi állapotában.

Octavia E. Butler - Hajnal
_"Butler ​víziói különös és hipnotikus, torz elváltozásai a saját, gondokkal teli világunknak."_ - LA Style Lilith ismeretlen helyen ébred fel. Hamar megtudja, hogy az oankáli nevű idegen faj űrhajóján tért magához, ahol több száz évig tartották mélyalvásban. Találkozik a földönkívüli lényekkel is, akik megosztják vele a tudásukat: a nukleáris holokauszt idején vették fel a kapcsolatot a kipusztulásra ítéltetett emberiséggel, megmentették, akit lehetett, majd az évszázadok alatt meggyógyították a Földet. Kifejlesztették a rák ellenszerét is, és olyan genetikai módosításokat végeztek az embereken, melyek eredményeként nemcsak, hogy nem lesznek betegek többé, de a mentális és fizikai képességeik is egyaránt javultak. Az oankálik úgy érzik, eljött az idő, hogy felébresszék az embereket, és visszavezessék őket a Földre. Lilith az egyik első ébredő, az ő feladata lesz egységet kovácsolni a többiekből, és megkezdeni a visszatérést. De ahogy a nő idővel megismeri az oankálikat és a kultúrájukat, rádöbben, hogy az idegenek nagy árat kérnek a segítségükért cserébe. Talán akkorát, hogy az embereknek nem is kellene elfogadniuk. Octavia E. Butler 1987-es sci-fijének megjelenése komoly hiánypótlás a magyar könyvkiadásban. A _Hajnal_ mélyen elgondolkodtató regény az embernek az ismeretlenhez való viszonyáról, a hatása ráadásul a mai napig érződik a popkultúrában, elég csak az _Érkezés_ című filmre gondolni, de szintén tökéletes olvasmány Ursula K. Le Guin és Naomi Alderman rajongóinak.

Octavia E. Butler - Hibridek
_"Ha ​még nem olvastál Butlertől semmit, akkor el sem tudod képzelni, milyen lehetőségek rejlenek a sci-fiben."_ Fantasy & Science Fiction Az emberek és az oankálik azóta párosodnak egymással, hogy az idegen faj megmentette a nukleáris háború utolsó túlélőit. Az idegenek célja, hogy a hímek és nőstények mellett létező, harmadik nemű társaik, az ólojok – akik az alakváltás, gyógyítás és génmanipuláció képességével rendelkeznek – addig kísérletezzenek az emberi DNS-en, míg létre nem hoznak egy olyan hibridet, ami képes életben maradni a világűr legkegyetlenebb feltételei közt is. Jodahs egy különleges óloj: ő az első földönkívüli, akit emberi anya szült meg. Ahogy felnő és a teste érettségi szakaszba lép, úgy fedezi fel különleges képességeit. Jodahs azonban a származása miatt idegennek számít az idegenek között is, és ha nem tanulja meg kontrollálni a félelmét, valamint nem veszi sikerrel a metamorfózisokkal járó kihívásokat, akkor nem a két faj megmentője, hanem végzete lesz. A Xenogenezis-trilógia befejező részében minden benne van, amiről a sci-fi műfaja szól; Octavia E. Butler a képzelet határait feszegetve, méltó módon fejezi be lebilincselő és végtelenül elgondolkodtató történetét.

Tóth Sára - Hegyesi Hargita - Bevezetés ​a humángenetikába
Talán ​nincs még egy tudományág, melynek kezdete oly pontosan megadható, mint a genetikáé. 1865, amikor Gregor Mendel ágostonrendi szerzetes kísérleti eredményeit publikálta, az év, amikorra a tudományos genetika visszavezethető. S talán nincs még egy tudomány, amely az elmúlt 15–20 évben olyan drámai gyorsasággal fejlődött volna, mint a genetika, az örökléstan. Különösen aktuálissá vált e tudományág az elmúlt évek nagy tudományos szenzációi – áttörései – Dolly, a klónozott bárány világrajötte és a Humán Genom Projekt sikere óta. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a génsebészet, a génmanipuláció óriási hatással van, s méginkább lesz az emberiség jövőjére. Mindannak az ismerete, ami az emberrel, így az emberi öröklődéssel is kapcsolatos, különösen fontos az orvosok számára, hiszen számos betegség kórismézéséhez, kezeléséhez már ma is nélkülözhetetlenek legalább alapvető genetikai ismeretek. A jegyzet fő célja a genetika iránti érdeklődés felkeltése, a genetikai szemlélet kialakítása mellett olyan elméleti alapok megteremtése, amelyre a hallgatók későbbi klinikai genetikai tanulmányaik során biztosan építhetnek. „Jegyzetünket már megírásakor sem szántuk „ércnél maradandóbbnak” a jövőben a hallgatók visszajelzéseire, a klinikum igényeire s e tudomány gyors fejlődésére építve természetesen tovább bővítjük, és módosítjuk majd a leírtakat.” (a szerzők)

M. Kiss Csaba - Czeizel ​Endre
Aki ​a halállal néz farkasszemet, nem akar sem szépíteni, sem eltitkolni semmit. Így, az olvasó, aki meg akarja őrizni magában az egyik legnépszerűbb magyar tudósról, orvosról, tévésztárról -Czeizel Endréről - alkotott idealizált képét, ne kezdjen bele ebbe a könyvbe! Mert Czeizel Endre nem az, akinek sokan hiszik. 79 évesen rákbetegsége végső stádiumba jutott, így megkísérelte lezárni ügyeit és elbúcsúzni az őt szeretőktől. M. Kiss Csaba vele volt minden fontos pillanatban. Könyve, könyvük megrázó, gyakran provokatív, olykor kegyetlen, de végülis felemelő alkotás, orvoslásról, genetikáról, a vádakról, melyek annak idején éveket vettek el az életéből, bonyolult magánéletéről, egy hatalmas történelmi korszakról, melynek tanúja volt, sok-sok konfliktusáról, sikereiről, kudarcairól, a túlélt haldoklásról. Két életről és egy halálról.

Navin Sullivan - A ​gének üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

F. Galló Béla - A ​bennünk kódolt jövő
Napjainkban ​egyre többet hallunk arról, hogy az ember problémája, pszichés vagy testi betegsége, sőt egész sorsa nem érthető meg, nem értelmezhető teljes mélységében, csak szűkebb és tágabb környezetének eseményhálójába illesztve. A hétköznapokban gyakran hall az ember olyan mondatokat, hogy „Nem csoda, hogy elveszítettem a munkámat - anyámat is kirúgták az állásából, amikor ennyi idős volt”. „Ne akarj túl sokat fiam, csak csalódás ér, a mi családunk sorsa a szegénység.” A „nálunk már csak így szokás”, az „ötévenként komolyan megbetegszem”, az „október végén mindig depressziós vagyok” mondatok mintha egy előre megírt forgatókönyvről árulkodnának. Lehet, hogy az egymástól látszólag független események között van összefüggés? Létezik generációkon át öröklődő átok vagy áldás? Megőrződik az elődök sorsa bennünk, és ha igen, a múlt hogyan kódolja a jövőnket? F. Galló Béla pszichogenetikus, pszichoteoretikus több mint harmincnégy esztendeje kutatja az emberi lélek működését, elsősorban a felismert pszichogenetikai törvényszerűségek és az ezekre épülő teóriái alapján. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi az a láthatatlan információs rendszer, amely viselkedési mintázatainkat, gesztusainkat, beszédünket, döntési mechanizmusainkat, cselekedeteink motivációját, betegségeinket meghatározza, és a családi történeteinkben fellelhető. Új szemléletével az ember pszichés, mentális, biológiai állapotának, valamint a különböző életesemények okainak jobb megértéséhez kíván hozzájárulni, és olyan korrekciós lehetőségeket kínál, amelyek elősegíthetik a gyógyulást. Önmagunk, a családunk vagy akár a társadalmunk jelenlegi működése értelmezhetőbb lesz a múltbéli traumák feltérképezésével, a jövő pedig kiszámíthatóbbá és tudatosabban formálhatóvá válik. Az öröklött pszichogenetikai programcsomagok, a magzati és gyermekkorban szerzett mentálgenetikai traumakarakterek alapján matematikai pontossággal, tudományos alapokon magyarázhatók és előre valószínűsíthetők a történések. Az itt átadott „pszichogenetika mindennapi használatra” azt a célt szolgálja, hogy az élethez való viszonyunk pozitívabb legyen még akkor is, ha egy adott pillanat vagy életszakasz reménytelennek tűnik. Ha mostantól tetteinket, szavainkat, gondolatainkat a felismert törvényszerűségek szerint fontoljuk meg, és az életet támogató döntéseket hozunk, egyre többet teszünk azért, hogy könnyebbek legyenek a hátralévő évek. "Van olyan pillanat, amikor a bátorság oly naggyá válik, hogy az ember felmászik az élet vonatának tetejére, és onnan nézi, hogy az merre halad. Úgy tűnik, mintha előre látná a kanyarokat és néha a leszállókat, pedig egyidejűleg látja ezeket... A kocsiban ülők egy rövid szakaszon csak egy egyenest észlelnek, és ha a vonat tetejéről közlik velük, hogy jön egy nagy kanyar, az az illúziójuk támadhat, hogy a jövőbe látó jós. Pedig csak a vonat tetején ül. A pszichogenetikai vizsgálódásokból és a traumatérkép elemzéséből az ember ugyanígy előre látja a kanyarokat, és fel tud rájuk készülni."

Dr. Czeizel Endre - Genetika ​és társadalom
A ​tudományokat sokáig a teológia szolgálólányának tekintették. A tudományok és művelőik később azután a társadalom önkéntes szolgálatára vállalkoztak, s ez mindannyiunk hasznára vált. A genetika és a társadalom viszonya a múltban azonban nem bizonyult szerencsésnek. Úgy tetszik, a genetika mint "szolgáló" túl kívánatos és túl fiatal volt. Emiatt már korán túl sokat vártak tőle. S amikor erre képtelennek bizonyult, megerőszakolták (eugenika), majd kiközösítették (Liszenko), s végül olyasmivel rágalmazták, amit valójában soha nem állított (a tehetség egyenlőtlenségének a társadalmi egyenlőség fogalmával való szembeállítása, a teljes genetikai determinizmus stb). A humángenetika társadalmi értelmezésében és alkalmazásában történt visszaélések, sajnálatos túlzások, feledhető mulasztások tudományunkat sokak szemében gyanússá, vesélyessé tették. S most, amikor a genetika "szolgálatait" már megbecsülés övezi, talán érdemes e viszony korábbi megromlásának okait, eredetét egy kicsit jobba szemügyre venni. Már csak azért is, nehogy még egyszer előfordulhassanak ilyen félreértések. Hiszen a genetika és a társadalom kapcsolatának még nagy jövője van - beteljesedés reményével és az újabb csalódások veszélyével. Hiszek abban, hogy társadalmunk elérte azt a fejlődési fokot, amikor objektív tényekről tárgyilagosan, félreértések és félremagyarázások nélkül, a humanitárius célok megvalósíthatóságának hitében lehet írni, beszélni, vitatkozni, és végül közös nevezőre jutni. Csakis az "az írástudók" kollektív felelősségvállalása jelenthet biztosítékot ahhoz, hogy a tudományunk további fejlődése és eredéményeinek társadalmi hasznosítása során a humanizmus legmesszebbmenőkig érvényesüljön. S mindehhez nem feltétlenül szükséges a humángenetik a részletes, mélyebb ismerete. Helyes problémafelvetés mellett a döntéshez a szocialista humanizmus általános elveinek érvényesítése szükséges és elégséges. S éppen ezt kívánja elősegíteni ez a kis kötet. Mindezt részint önigazolásképpen írtam le. Egyik kiváló genetikus ismerősöm ilyen irányú késztetéseimet látva, némileg csalódottan fejezte ki véleményét: "Azt hittem, sokkal okosabb vagy annál, hogy ilyen >> kényes << kérdések felvetésével tedd magad lehetetlenné. ". Magam azonban biztosan tudom , hogy az öröklődéssel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű alkalmazására szükség van, és ez csakis megfelelő társadalmi tudatosság mellett oldható meg. Hiszek abban, hogy ma már e"kényes" kérdések is megvitathatók "a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében".

Matt Ridley - Génjeink
Az ​új évszázad vélhetően legjelentősebb tudományos felfedezése, az emberi genetikai állományt tartalmazó 23 kromoszómapár feltérképezése majdnem annyi kérdést vet fel, mint amennyire válasszal szolgál. Kérdéseket, amelyek mélyrehatóan fogják megváltoztatni a betegségekkel, élettartammal vagy a szabad akarattal kapcsolatos gondolkodásmódunkat. Kérdéseket, amelyek hatással lesznek további életünkre. A Génjeink egyedülálló bepillantást nyújt e hihetetlen, igazi áttörést jelentő eredmények rejtelmeibe. Matt Ridley minden egyes kromoszómapárról egy-egy újonnan felfedezett gént ragad meg, és rajtuk keresztül részletes képet fest fajunk és őseink történetéről, az élet hajnalától a jövő gyógyászatának lehetőségeiig. A Huntington-kórtól a daganatos betegségekig, a génterápia alkalmazási lehetőségeitől a fajnemesítés rémképéig Ridley sorra veszi azokat a tudományos, filozófiai és etikai kérdéseket, amelyek a genetikai állomány feltérképezésének eredményeként merülnek fel. Ez a könyv megvilágítja, hogy mit jelenthet e tudományos mérföldkő nekünk és gyermekeinknek, és mit jelent az egész emberiségnek.

Dr. Czeizel Endre - Jövőnk ​titkai
"Jelenleg ​Magyarországon a gyermeket akaró házaspárok 3%-a keresi fel a genetikai tanácsadókat, és ezzel az aránnyal világviszonylatban az élre kerültünk" - írja könyve előszavában Czeizel Endre. És így folytatja: "A televízió segítsége nélkül ezt bizonyára nem lehetett volna elérni." A "Jövőnk titkai" sorozat célja már nem pusztán a tudomány eddigi eredményeinek népszerűsítése és az egészségnevelés, hanem a megoldásra váró problémák megismertetése is volt. A megoldásra váró probléma pedig rengeteg. Az előadássorozat azt vizsgálta: érvényes-e a genetika az emberre is? Hiszen azt már megszoktuk, hogy az állattenyésztésben, a növénytermesztésben alkalmazzuk eredményeit. De lehet-e megjavítani az emberi jövőt a genetika segítségül hívásával? A válasz biztató is, ijesztő is lehet. A tévésorozat felelős és biztató választ adott, a különböző tudományterületek képviselőinek bevonásával vitatva meg ezt az izgalmas kérdést.

Boldogkõi Zsolt - A ​szabad elme illúziója
Szabad-e ​az emberi elme, vagy csupán illúzió, hogy képesek vagyunk tudatosan választani és dönteni? Igaz-e, hogy génjeinkbe van kódolva a hűtlenség? Van-e örökletes alapja az agressziónak, a bűnözői magatartásnak, vagy jórészt tanult attitűdökről van szó? Szexuális irányultságunk már a fogantatás pillanatában eldől, vagy a szocializációval alakul ki? Vajon mi határozza meg legerősebben politikai hovatartozásunkat: józan mérlegelésünk, a szülői házban kapott minták és értékek, netán menthetetlenül a genetikai örökségünk rabjai vagyunk? Miből ered a rasszizmus? Mért és milyen eredménnyel harcolnak bennünk szüleink génjei? Eljöhet-e, és ha igen, milyen lesz a mesterséges élet kora? Izgalmas kérdések, melyek gyakran hétköznapi beszélgetéseinkben is felbukkannak, ám mivel nem tudjuk, mi az igazság, érzéseink, indulataink alapján alakítjuk ki álláspontunkat. De mit mond minderről a tudomány? A laikusok számára, jól érthetően megírt kötet segít sokkal árnyaltabban látni, hogy mi van "kódolva" bennünk, s mi az, amit szabadon alakíthatunk.

Dr. Czeizel Endre - Születésünk ​titkai
Bizonyára ​sokan emlékeznek Dr. Czeizel Endre _Születésünk titkai_ című népszerű televíziós műsorára, amelyet 1976-ban mutatott be a Magyar Televízió. Ezt követően az előadássorozat könyv formájában több kiadásban is megjelent, és a műsorhoz hasonlóan óriási sikert aratott. Több mint harminc évvel az első megjelenés után felmerült e könyv új, korszerűsített kiadásának a gondolata - és e gondolat valóra váltását tarthatja most kezében a kedves Olvasó. Minden leendő szülő számára fontos, hogy egészséges gyermeke szülessen. A szerző sorra veszi a fogamzás, a magzati fejlődés, a születés természetes folyamatát, majd ezek kóros megnyilvánulásainak, a meddőségnek, a magzati halálozásoknak és a fejlődési rendellenességeknek, a koraszületésnek okait. Leginkább azonban a magzatokra és újszülöttekre leselkedő veszélyek kivédésére, a megelőzésre szeretné felhívni a figyelmet, és egyúttal segítséget nyújtani a gyermekeiket tudatosan és felelősséggel vállaló párok minőségi családtervezéséhez. A Sejtbank, a szülői gondoskodás partnereként nem csupán az újszülöttek őssejtjeinek megőrzésével kíván a leendő szülők szolgálatában állni, hanem olyan értékek megőrzésével is, mint Dr. Czeizel Endre _Születésünk titkai_ című műve. Ezért a Sejtbank számára küldetéséből fakadó kedves kötelezettség és nagy megtiszteltetés, hogy támogathatta e könyv megjelenését, s ezáltal a korszerű terhesgondozást, a felelősségteljes családtervezést.

Dr. Czeizel Endre - Az ​érték még mindig bennünk van
A ​humángenetika „nehéz" kérdéseivel, a szellemi adottságok és a tehetség modern értelmezésével ismertet meg bennünket a népszerű szerző ebben a kibővített, újra kiadott könyvében. Pedagógusoknak, szülőknek és általában közgondolkodásunk korszerűsítéséért, ifjúságunk látókörének tágításáért fáradozóknak ajánlja művét. A genetika főbb elveinek áttekintése után, a szellemi adottságok fejlesztésének lehetőségeivel, az önismeret és magyarságtudat helyes értelmezésével, s a rasszizmussal, a zsidók tehetségének vizsgálatával, a cigányok hátrányos helyzetével, a zsenialitás és szellemi képességek fokozásának pedagógiai lehetőségeivel, továbbá az optimális családtervezéssel foglalkoznak a további fejezetek. A modern tudományos kutatások célkitűzéseit, az elért és a várható eredményeket számos szép idézet teszi még színesebbé, olvasmányosabbá.

Bryan Sykes - Éva ​hét leánya
Két ​tapasztalt német hegymászó 1991. szeptember 19-én az Olasz-Alpokban tett gyalogtúrája végéhez közeledett. A jelzett ösvényről részben olvadó jéggel teli bevágásba tévedtek. A jégből egy meztelen férfihulla bukkant elő... Bryan Sykes professzort, a humán evolúció világszerte elismert szakértőjét 1994-ben felkérték, vizsgálja meg Ötzi, a vélhetőleg több mint ötezer esztendeje megfagyott dél-tiroli jégember maradványait. Az észak-olaszországi gleccserolvadékból előkerült lelet szenzációs híre bejárta a világot, és nagy izgalmat keltett az a meghökkentő fejlemény is, hogy Sykes professzor egy ír nő személyében fölfedezte a jégember genetikai leszármazottját. Hogyan sikerült kinyomoznia egy évezredekkel ezelőtt elhunyt férfi ma is élő rokonát? Bryan Sykes az Éva hét leánya lapjain beszámol DNS-kutatásairól, arról a különleges génről, amely anyai ágon nemzedékről nemzedékre változatlanul öröklődik; és bemutatja, miként lehet ennek segítségével időn és téren át fényt deríteni genetikai őseink kilétére. A világ minden tájáról begyűjtött DNS-minták ezreinek elemzése során azt tapasztalta, hogy ezek maroknyi, egymástól jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. Arra a következtetésre jutott, hogy szinte minden bennszülött európai eredetű egyén, bárhol éljen is a világban, "Éva hét leányára", hét nő valamelyikére vezetheti vissza családfáját. Sykes műve vérbeli tudományos kalandregény, amelyből megtudjuk, pontosan mi módon állapíthatjuk meg származásunkat, hol, hogyan, milyen körülmények között éltek genetikai őseink. A kötet rádöbbent bennünket az emberi DNS csodálatos tulajdonságaira, amelyek révén sok ezer éven át mindmáig fennmaradt. Ez a könyv új megvilágításban állítja elénk törzsfejlődésünk történetét, s közben egyéni létünk központi elemét, azonosságtudatunkat veszi célba.

Szendi Gábor - Depresszióipar
Depresszióipar ​című könyvem arról a manipulációs gépezetről szól, amely nemcsak a betegekkel, de magukkal a "mezei" pszichiáterekkel is elhiteti, hogy a depresszió (és sok más mentális betegség) csak "anyagcserezavar". Ez a szélsőséges redukcionizmus egyszerűen alkalmatlan pszichoszociális hatásokra kialakuló mentális zavarok értelmezésére és kezelésére. (mozgovilag.hu) A kötetet dr. Buda Béla professzor utószava zárja.

Dr. Czeizel Endre - Tudósok, ​gének, tanulságok
Dr ​Czeizel Endre orvosgenetikus 2002-ben megjelent "Tudosók-Gének-Dilemmák" című könyvében 14 magyar származású Nobel-díjas, közülük 13 tudós, családfáját és gyermekkori fejlődését elemezte. Most kiadásra kerülő "Tudósok-Gének-Tanulságok című könyvében 13 kíváló, noha Nobel-díjat el nem nyerő, magyar születésű természettudós családfáját és életművét értékeli. E "válogatott csapatba" Semmelweis Ignác, Fodor József, Eötvös Loránd, Kármán Tódor, Polányi Mihály, Bródy Imre, Szilárd Leó, Bay Zoltán, Neumenn János, Teller Ede, Szentágothai János, valamint az élők közül Furka Árpád és Kondorosi Ádám került be.

Michael Crichton - Szörnyek ​szigete
A ​gyerekek szeretik a dinoszauruszokat. És úgy tűnik mindnyájunkban él egy gyerek. Legalábbis ezt bizonyítja az Őslénypark sikere. Lakik bennünk egy gyerek, akinek a gondolkodását nem kötik előítéletek, akik kiváncsi és kalandra éhes. Ezt a gyereket hívja új kalandra Michael Crichton. Costa Rica közelében egy trópusi sziget dzsungelének mélyén még élnek a történelem előtti idők kihalt ragadozói. Őrült emberi elme teremtette újjá őket, de kordába tartani már nem tudta a természetet. Két kutatócsoport érkezik titokban a szigetre. Egyikük az evolúciót akarja tanulmányozni, a másik bomba üzletet lát a hatalmas ősállatokban. Az iszonyú valóságra egyikük sem számít. Ahogy az a két gyerek sem, aki potyautasként elkíséri a tudósokat. Olyan könyv ez amit nehéz letenni - de nem is érdemes.

Dr. Czeizel Endre - Az ​öröklődés titkai
A ​kötet a nagy sikerű televíziós sorozat anyagát adja közre némi stiláris átdolgozással. A családtervezés fogalmának ismertetése és a genetikai tanácsadók munkájának bemutatása után Czeizel néhány gyakran fölmerülő problémára (csípőficam, vetélés, rokonházasság stb.) kapcsán exponálja a témát, majd sorra veszi az öröklődés alapfogalmait: miért hasonlítanak a gyerekek a szüleikre, hogyan működnek a kromoszómák és a gének. Ezután bemutatja az ikerkutatások eredményeit, megmagyarázza a nem (fiú vagy lány) szerepét az öröklődésben, foglalkozik a szellemi képességek (tehetség vagy gyöngeelméjűség) öröklődésével, leírja a leggyakrabban öröklődő, veleszületett rendellenességeket, ismerteti azokat a módszereket, amelyekkel az orvostudomány ma rendelkezik ezek korai felismerésére, s kitekintést ad az akkor még kutatás tárgyát képező további lehetőségekről (lombikbébi, génsebészet stb). Végül a beérkező, közérdekű kérdésekből állt össze a sorozat utolsó, szintén rendkívül érdekes adása. Kitűnő ismeretterjesztő munka, mindenki számára közérthető stílusban.

Steve Jones - Y: ​a "dekadens" kromoszóma
Steven ​Jones-nak ez a könyve a második kísérlete arra, hogy "Darwin írói árnyékában dolgozzék". A nagy összegző biológus Az ember származása és a szexuális kiválasztódás című művének gondolatait vizsgálja újra végig, magyaráz meg sok kérdést, amelyeket még Darwin vetett fel, de bizonyítékokkal nem tudott alátámasztani ("az első Neander-völgyit 20 évvel korábban találták meg, de sokan Napoleon katonájának tartották, aki a Moszkva alóli visszavonulás közben halt meg"). Jones a mai biológia tudományi ismereteinek birtokosaként - bár ő magát puszta megfigyelőnek tartja - azt bizonyítja, hogy míg Darwin nyomán a Homo sapiens lett a biológia tárgya, addig mindenki elfelejtkezett a férfiről, aki származásilag nem ugyanolyan, mint a nő. A 21. századra pedig szinte észrevétlen felbukkant a férfiassággal foglalkozó új tudomány.

Mark Henderson - Genetika
Személyiségünk ​szerzett vagy öröklött? Mi újat mondhat a DNS az ember történetéről? Mekkora jelentősége volt Dolly birka megteremtésének? És vajon a gyermekeket is rendelés alapján tervezzük a közeljövőben? Mark Henderson, a The Times természettudományi szerkesztője 50 közérthető és lebilincselő esszébe sűrítette a tudományágak e legifjabbikának központi gondolatait. Bemutatja, miként változtatta meg a genetikai kód megfejtése a földi életről alkotott felfogásunkat Darwin evolúcióelméletétől a legutóbbi - és ellentmondásosan megítélt - tudományos eredményekig. A mindennapi példákkal, kiemelt idézetekkel és hasznos ábrákkal teli kötet elmeséli, hogyan kezdődött a ma ismert élet, feltárja a kromoszómák, a DNS és a humán genom titkait. Elmagyarázza, miként kovácsolódik össze személyiségünk örökletes és szerzett tulajdonságokból; hogyan segíthet a genetika a rák, a HIV, a malária és a szuperrezisztens kórokozók elleni harcban. Ismerteti az olyan megosztó témák legfőbb etikai kérdéseit, mint az őssejtkutatás, a klónozás vagy a mesterséges élet lehetősége. Megvilágítja a "hulladék" DNS-sel, a fejlődésgenetikával és az epigenetikával kapcsolatos legutóbbi gondolatokat, és utal arra is, mit tartogat a jövő az emberiség számára.

Boldogkõi Zsolt - Hiénák ​a betegágy körül
Korunk ​talán legjellemzőbb sajátsága a tudomány nagy ívű szárnyalása. A fizika a négy alapvető erő egyesítésén fáradozik, a biológia az emberi DNS és agy rejtelmeit kutatja, az orvostudomány pedig kezdi megérteni a fontosabb betegségek biológiai hátterét, s egyre sikeresebb ezek gyógyításában is. A modern orvostudomány paradigmaváltás előtt áll, a molekuláris biológia technológiái alapvetően új lehetőségekkel kecsegtetnek mind a diagnosztika, a prevenció és a terápia tekintetében. Az autentikus tudományok mellett azonban él és virul egy párhuzamos árnyékvilág, az áltudományok hatalmas birodalma. Sokan az íriszből olvassák ki a betegségeinket, mások végtelen hígítású oldatokkal, mágneses paplanokkal, lúgosítással, valamint nem létező energiamezők egyensúlyba hozásával gyógyítanak. Másrészről, táplálkozásguruk bódítják a népet bizonyítatlan tanokon alapuló elképzeléseikkel és termékeikkel. A tudományalapú gyógyítás presztízse soha nem látott mélységek felé zuhan, míg az alternatív gyógyítás népszerűsége egyre emelkedő dinamikát mutat. Érdekes módon nem az átverésekből profitálók, hanem maguk az átvertek védelmezik legvehemensebben a hatástalan terápiákat és az igazolatlan hatású diétákat. A szerző a tőle megszokott közvetlen, kissé csipkelődő, néhol kemény, máskor pedig fanyar humorú stílusában igyekszik feltárni a tényeket, bízva abban, hogy sokan elolvassák és elgondolkodnak az érveken.

Michael Crichton - The ​Lost World
It ​is now six years since the secret disaster at Jurassic Park, six years since that extraordinary dream of science and imagination came to a crashing end — the dinosaurs destroyed, the park dismantled, the island indefinitely closed to the public. There are rumors that something has survived.

John Wyndham - Újjászületés
John ​Wyndham, teljes nevén John Wyndham Parkes Lucas Beynon Harris, 1903-ban született Angliában, Warwickshire Knowle nevű falujában. Születésének időpontjában Jules Verne már túl volt életművének javán, az ifjú Wells is megírta legfontosabb "sciencefic romance"-ait. Szerzőnk Wellstől tanulja az úgynevezett hétköznapias regénykezdést, a tárgyilagos, majdnem hideg stílust. _Újjászületés_ című regénye azonban már a kiforrott tehetség sajátos színű alkotása. A második világháború után írta, alapélménye a közelmúltból táplálkozik tehát, s a fantasztikus díszletek és jelmezek csak a látomás kemény vonalait erősítik. Így lesz a regény egyszerre összefoglalás és figyelmeztetés.

Ny. P. Dubinyin - A ​genetika regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berend Mihály - Genetikai ​ábécé
Egy ​tudomány születése Néhány alapfogalom A genetikai kód - az öröklődés titkosírása A végtelen variációk - a genetikai kombináció Amikor a genetikus térképet rajzol Az ikerkutatás a humángenetika szolgálatában A családfák vizsgálata ma a tudományt szolgálja Ha a bűvös sorrend megváltozik... Ha a kromoszómaszám megváltozik Genetikai terheltségünk Az egyedfejlődés szintjén - a környezeti hatások szerepe az öröklöttség érvényre juttatásában A sorscsapás elkerülhető - az ember öröklöttségének javítása És mit hozhat a jövő?

Szende Kálmán - A ​gén nyomában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Brandon Hackett - Az ​ember könyve
Háromezer ​embert ragadtak el egyszerre a Föld különböző pontjairól. Köztük van Attila, a félénk budapesti kamasz fiú, Jurij Vitkov, a magabiztos orosz vállalkozó és annak lánya, a tízéves Aurora is. Háromezer ember, akik most egy élő űrhajó belsejében utaznak, és minden pillanatban egyre távolabb kerülnek a Földtől. Nyomasztó körülmények között élnek összezsúfolódva, erkölcsök nélküli, öntörvényű közösségbe szerveződve anélkül, hogy tudnák, miért kerültek ide, hova tartanak, és milyen sorsot szántak nekik elrablóik. Hamarosan egy számukra felfoghatatlan, idegen világba érkeznek, ahol az evolúció egészen más utat választott magának, és az érkezésük fajok és kultúrák százainak életét dúlja fel. Attila, Jurij és a többiek előtt csak a túlélés lebeg, de előbb-utóbb szembe kell nézniük egy sokkal fontosabb kérdéssel. Vajon sikerül-e megőrizniük az emberi mivoltukat?

Dr. Czeizel Endre - Egy ​orvosgenetikus etikai gondjai
A ​gyermekvállaláshoz tanácsot adó orvos, aki ilyenkor valamiképpen egész családok sorsát tartja a kezében, gyakran kerül különböző érdekek ütközőpontjába. A könyvből megtudhatjuk, hogy milyen gondokkal küszködik egy orvosgenetikus. Milyen konfliktusok alakulhatnak ki egy család életében az utódok vállalása kapcsán? Milyen szempontok alapján milyen tények és érdekek figyelembevételével születik a tanács? Miben tér el a genetikai tanácsadás hazai módszere a nemzetközitől, és mennyire hatékony ez a módszer? Milyen e tevékenység jogi szabályozása, mennyiben segíti vagy gátolja a tanácsadó munkáját? A szerző a vezetése alatt álló Genetikai Tanácsadó társadalmi és etikai szempontból legjellemzőbb eseteinek összegyűjtésével, értelmezésével és értékelésével egyrészt lehetővé teszi, hogy egy új típusú orvosi tevékenység kialakulásával járó kérdések természetéről fogalmat alkothassunk, másrészt a mindnyájunkat izgató örök emberi problémák újratárgyalására serkent.

Venetianer Pál - Molekuláris ​biológia: Tegnap, Ma, Holnap
THAE: ​Látod, ez megint bizonyítja, hogy a múltkori vitánkban igazam volt. Robbanni készül a biológiai pokolgép, és ti nyugodtan játszadoztok tovább. FOB: Azt hittem, hogy amikor Taylor szenzációhajhász bestselleréről vitatkoztunk, sikerült meggyőznöm téged, hogy nyugodtan alhatsz, hogy semmiféle pokolgép nem ketyeg az ágyad alatt.

Salvador E. Luria - Az ​élet: befejezetlen kísérlet
Az ​író a genetika,az evolúció oldalától vizsgálja az élő szervezeteket, s nem egy helyen olyan érdekes összefüggéseket tár fel, amelyek még a biológiában és genetikában jártas olvasó számára is élvezetes olvasmánnyá teszik a könyvét.

Kollekciók