Ajax-loader

'űrkutatás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Lily Brooks-Dalton - Az ​éjféli égbolt
Augustine-t, ​a zseniális, idős asztronómust csak a csillagok érdeklik. A tudós évek óta elszigetelt kutatóállomásokon él, és az eget tanulmányozza, hogy felderítse az univerzum létrejöttét. A mostani állomásán, egy sarkvidéki kutatóbázison viszont katasztrofális eseményről kapnak hírt, és evakuálják a dolgozókat, ám Augustine makacsul megtagadja a munkája félbehagyását. Nem sokkal a többiek távozása után felfedez egy rejtélyes gyermeket, Irist, és észreveszi, hogy a rádiófrekvenciák elnémultak. Magukra maradtak. Ugyanebben az időben Sullivan éppen az Aether fedélzetén repül hazafelé a Jupitertől. Ő és a csapata többi tagja az első olyan űrhajósok, akik ilyen mélyen merészkedtek az űrbe, és Sully már megbékélt az áldozatokkal, amelyeket ez megkövetelt tőle: a lánya hátrahagyásával és a házassága felbomlásával. Az útjuk eddig sikeres volt, de amikor a Küldetésirányítás magyarázat nélkül elhallgat, Sullynak és társainak el kell gondolkozniuk azon, hogy hazatérnek-e valaha. Miközben Augustine és Sully embertelen, de gyönyörű környezetben néznek szembe bizonytalan jövőjükkel, a történetük fokozatosan összefonódik, egy megrázó végkifejlet felé tartva. Lily Brooks-Dalton regénye a legfontosabb kérdéseket teszi fel kristálytiszta prózájával: mi éli túl a világvégét? Hogyan adjunk értelmet az életünknek? A kötetet a 2016-os megjelenését követően számos magazin beválogatta az év legjobbjai közé, Colson Whitehead egyenesen a kedvencének nevezte. 2020-ban George Clooney készített belőle filmet a Netflixre, ráadásul ő játssza főszerepben Augustine karakterét.

Kánai András - Holnap ​történt
A ​science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. A Holnap történt öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást. Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett.

Vlagyimir Tverdovszkij - Az ​űrrepülőtér
Ahogy ​valaha a pályaudvarok vagy a nagy tengeri kikötők voltak azok a kapuk, melyeken át az ember kiléphetett szűkebb hazájából a nagyvilágba, úgy ma már az űrrepülőterek kapuján át léphet ki, indulhat el távoli világok felé. Az űrrepülőtér teszi lehetővé, hogy az ember elhagyja szűkebb hazáját, a földgolyót, s távoli bolygók felé vegye útját. Könyvünk az űrrepülőtér bonyolult szervezetének és szerkezeteinek működését ismerteti meg a magyar olvasóval. Nem elégszik meg az egyes folyamatok leírásával, gazdag fotóanyag teszi könnyebbé a megértést. Több helyütt - pl. Ciolkovszkij jóslatszerű elveit idézve - bepillantást enged az űrhajózás jövőjébe is.

Stanisław Lem - Az ​Úr Hangja
"Azt ​az olvasót, aki ... egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből" - írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket? Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájára.

Carl Sagan - Kapcsolat
A ​KAPCSOLAT minden idők legérdekesebb ismeretterjesztése a fizika, matematika és a csillagászat terén, s mindez regényes, olvasmányos formában. Sagan fantasztikus kalandra invitálja az olvasót - egy magasan fejlett civilizáció felfedezésére a határtalan világűrben. Egy nemzetközi kutatócsoport végigéli a fénysebesség és a relativitás fogalmát eltörlő utazást, hogy tanúi és résztvevői lehessenek az emberi történelem leglélegzetelállítóbb találkozásának...

Oriana Fallaci - Ha ​meghal a Nap
Oriana ​Fallaci olasz írónő, riporter, az Europco munkatársa. A világ minden tájáról tudósokkal, művészekkel, közéleti személyiségekkel, nagyiparosokkal, űrkutatókkal készített interjúi és Vietnamról írott könyve az utóbbi másfél évtized legjelentősebb riporterei közé emelik. Szenvedélyes, szubjektív hangvételű írásaiban a radikális baloldali értelmiség szemléletmódját képviseli.

Almár Iván - Galántai Zoltán - Ha ​jövő, akkor világűr
Ötven ​évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat már mai is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek, másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel: Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések megtételében egy űrlift vagy az űrturizmus kifejlődése? Igazi perspektívát jelent-e a NASA tervezett Hold- és Mars-programja? A Földet előbb-utóbb eltaláló kisbolygók és üstökösök elől menekülve el kell-e hagynunk bolygónkat? Vannak-e már reális tervek idegen égitestek lakhatóvá tételére vagy űrvárosok építésére? Találkozhatunk-e ezen az úton idegen eredetű élőlényekkel, és van-e felelősségünk a más égitesteken kialakult természetért? Lesz-e valaha lehetőségünk arra, hogy elhagyva a Naprendszert eljussunk a távoli csillagokig? Lehetséges és kívánatos-e, hogy üzeneteket vagy eszközöket küldjünk feléjük, vagy inkább arra koncentráljunk, hogy megvédjük bolygónkat minden esetleges külső fenyegetéstől? Mostani elképzeléseink szerint milyen következményekkel járhatna a kapcsolatfelvétel egy nálunk sokkal fejlettebb, idegen civilizációval? Ezekre a kérdésekre ezúttal egy űrkutató, illetve egy jövőkutató keres válaszokat – együtt, ám néha eltérően. Ma még messze nincs válasz mindegyikre. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy megpróbáljuk objektíven és reálisan áttekinteni és megvitatni azokat a problémákat, amelyekkel az emberiségnek a nem túl távoli jövőben várhatólag szembe kell néznie. Dr. Almár Iván — csillagász-űrkutató, a fizikai tudomány doktora, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. Dr. Galántai Zoltán ― jövőkutató, a könyv írása idején BME Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék tanszékvezető-helyettese, az MTA Jövőkutatási Bizottság titkára.

David Hobbs - Űrhadviselés
Az ​űrhadviselés, a műholdak katonai alkalmazása, az ellenük való védekezés és a ballisztikus védelmi rendszerek története, mai és jövőbeni technológiája. 160 oldalnyi gazdagon illusztrált, friss információ, tény és adat a korszerű haditechnika legvitatottabb területéről.

Peter Murray - Howard Salkow - Ember ​a Holdon
Negyven ​évvel ezelőtt, 1969. július 21-én Neil Armstrong és Buzz Aldrin először lépett a Hold felszínére. Meghatározó pillanat volt ez az emberiség történetében, amelyet jól jellemez Armstrong parancsnok szállóigévé vált mondata: "Kis lépés ez egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek." Ez volt az a pillanat, amikor az Egyesült Államok döntő fölényre tett szert a Szovjetunióval folytatott űrversenyben. És ez volt az a pillanat is, amikor bebizonyosodott, hogy az emberiség képes addig ismeretlen, idegen égitestek meghódítására. Az Apolló-program sikere az egész emberiség sikere. Szerepe volt ebben annak a sokezer tudósnak, szakembernek és pilótának, akik részt vettek a program előkészítésében, a fejlesztésben és a megvalósításban. De közvetve szerepe volt mindazoknak, akik lélekben követték a Holdra szállást. A könyv ennek a közös munkának a meghatározó állomásait, eseményeit és emlékezetes személyiségeit követi nyomon. Bepillantást enged a kutatómunka színhelyeibe, a résztvevők felkészítésébe és a teljes program legfontosabb eseményeibe. A NASA által rendelkezésünkre bocsátott mintegy száz fénykép kivételes élményt nyújt azoknak, akik annak idején nyomon követték a program eseményeit, de azoknak is, akik számára mindez már történelem. A könyv arra inspirálja a mai olvasót, hogy a program nem zárult le a két űrhajós Holdra lépésével. Az újabb égitestek megismerése, az emberiség közös álma, a Földön kívüli világ felfedezésére folytatódik.

%c3%89let_%e2%80%8bm%c3%a1s_bolyg%c3%b3kon
Élet ​más bolygókon Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Élet ​más bolygókon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tom Wolfe - Az ​igazak
A ​világszerte sikerkönyveiről híres író regénye az amerikai űrhajórepülés kezdetének történetéről, az első űrhajósokról szól. Az Igazak Testületének tagjairól, a repülés megszállottairól, akik bizonyították: a legkorszerűbb technikai csodában is az Ember a fő!

Almár Iván - Both Előd - Horváth András - Űrtan
Az ​űrtan a világűr kutatásának és hasznosításának tudománya és technikája, átfogja az űrkutatás, az űrhajózás és földi gyakorlati alkalmazásának minden területét az elméleti alapoktól, űrtechnikán és űrtudományokon át az űrtevékenység jövőjéig. Az SH atlaszok első Magyarországon született tagja nemzetközi körökben is elismert hazai szerzők, szerkesztők munkája.

Lucy Hawking - Stephen W. Hawking - George ​kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
Mikor ​George találkozik új szomszédaival – Annie-vel, és tudós apjával, Erikkel – rábukkan egy titkos kulcsra, mely új, rejtett ablakot nyit számára a világra. Mégpedig a világűrből! Eriké a világ legfejlettebb számítógépe, a szuperintelligens Kozmosz, aki George-ot és barátait az univerzum bármely pontjára képes elrepíteni. George egyszercsak egy hullámvasúton találja magát, ami a végtelen világűrben száguldozik vele: bolygók mellett suhannak el, egy aszteroida viharon vágnak keresztül, egészen a Naprendszer legszéléig, és még azon is túl. De valaki másnak is tervei vannak Kozmoszszal – és ezek a tervek szörnyű veszélybe sodorják Eriket és George-ot. Mert nincs a világűrben semmi, ami veszélyesebb lenne a fekete lyuknál… Ez az ínycsiklandó könyvmolyeledel egy izgalmas és humoros kaland alapján készült, Stephen Hawking-módra. A legújabb fekete lyukakkal foglalkozó elméletek felhasználásával, és érdekfeszítő tudományos ismeretekkel fűszerezve a világűrről és a bolygókról. És a hab a tortán, hogy rengeteg valódi fotót találhatunk benne a világűrről!

Isaac Asimov - Útikalauz
A ​fizika törvényeivel definiálható világegyetem elképzelhetetlenűl hatalmas, csodálatos, de egyben zavarbaejtő is.Létezését tudomásul vesszük, de a keletkezésére, működésére vonatkozó kérdések jelentős részére még nem tudtunk megnyugtató választ adni.Azok számárs írodott ez a könyv, akiknek a gondolkodás élvezetet jelent, akik minden kérdésre tudni szeretnék a választ.

Z%c3%a9r%c3%b3k%c3%b3d
elérhető
46

Ken Follett - Zérókód
Luke ​ismeretlen helyen riad fel gyötrő álmából: émelyítő hányinger kínozza, szakadozott ruhája foszlányokban lóg rajta. Fogalma sincs, hogy hol van, és hogyan került oda. Ráeszmél, hogy semmire sem emlékszik addigi életéből. Végső kétségbeesésében nekivág az idegennek tűnő világnak, hogy kiderítse, honnan jött, hogy hívják, és mi történt vele. Lépésről lépésre, fokozatosan építi újjá személyazonosságát tétova tapogatózások, keserves csalódások és a rá leselkedő veszélyek közepette. Beléivódott ösztönei hajtják-űzik előre, ám közben - könyörtelen leszámolások, titkosszolgálati fortélyok, álnok cselszövések, érzelmi vívódások és szerelmi bonyodalmak hálójában vergődve - ki kell bogoznia, hogy egykori diáktársai közül ki a barát és ki a halálos ellenség. A különböző idősíkokba helyezett, váratlan fordulatokban gazdag, rendkívül izgalmas cselekmény hátteréül a negyvenes-ötvenes évek szolgálnak: a második világháború amerikai ifjúsága, a francia ellenállási mozgalom, majd a CIA és a KGB hidegháborús párharcának a beindulása, beleágyazva a világűr meghódításáért kibontakozott szovjet-amerikai versenyfutásba.

Galambos Tibor - Emberek ​a világűrben
Gagarin ​1961. évi úttörő űrrepülése óta mintegy félszáz űrutazás híre járta be a világot. Bátor szovjet és amerikai úrhajósok megkapóan érdekes, izgalmas útjáról olvashattunk, sőt láthattunk eredeti fényképfelvételeket, tévéközvetítéseket, filmeket. Sok űresemény már elhalványult emlékezetünkben, és nagyon sokat nem a jelentőségének megfelelően értékelünk. Gagarintól a szovjet-amerikai közös űrvállalkozásig terjedő időszak teljes űrutazási krónikáját első ízben Galambos Tibor könyve adja. Az eseményeket időrendi sorrendben, tömören, mégis minden fontos részletre kitérően és teljes tárgyilagossággal taglalja. Leírásait olvasva bárki maga utasíthatja el az ún. űrversengés jelszavát, amelyet bizonyos körök mesterségesen éleztek ki, mert érdekükben állt a két nagy űrhatalom közötti együttműködés megakadályozása. A cél valójában közös: a több tudásért, a természet jobb megismeréséből folyó szebb, kényelmesebb életért. Ezért áldozott és áldoz mindkét fél milliárdokat, és ezért kockáztatja életét is a két állam sok merész űrutazója. A tudományos összhang már régóta megvan és gyümölcsöző, s ennek az együttműködésnek csak a legszembeszökőbb megnyilvánulásai a közös űrvállalkozások. Az idáig vezető úton kalauzol végig Galambos Tibor érdekesen, izgalmasan megírt űrkrónikája, amelyet minden fontosabb űresemény képes dokumentumai színesítenek és tesznek teljessé.

Krasznai István - Bolygóvilágunk ​csodálatos titkai
Milyen ​erőhatás okozta a bolygók keletkezését? Hol volt 200 millió évvel ezelőtt az E és D pólus? Milyen erőhatás juttatta a Föld típusú Plútót 5899 millió km-re a Naptól? A nagy természeti katasztrófák előrejelzése... A Hold hogyan hat az emberi szervezetre? Mikor jelenik meg egy bolygón az élet? Hogyan hódította meg az élet a tengerek után a szárazulatokat? Hogyan "születtek" az emlősök, hüllők, kétéltűek? Az evolúció csodái Isten, vallás, erkölcs

Sajó Péter - Zombori Judit - Az ​űrkutatás negyedszázada
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galambos Tibor - A ​világűr képekben
Az ​űrkutatás új távlatokat nyitott az emberiség előtt. Az első Szputnyik felbocsátása óta temérdek csodálatos eredmény született. Az alig több mint két évtized azonban rövid volt ahhoz, hogy megváltoztassa bennünk a Föld-központú szemléletet. Még nem vagyunk igazán tudatában annak, hogy a Föld a világegyetemnek csak egy parányi része, és ez talán ma még természetes is, hiszen életterünket eddig alig száz ember, száz űrhajós hagyta el néhány napra, majd hónapra. A térképekhez szokott szemünk például furcsának találja a szülőbolygónkról készült világűri fényképeket, pedig ezek mutatják meg, milyen is bolygónk a maga valóságában, felhőivel, szárazföldjeivel és óceánjaival távolról szemlélve. Sokan a Holdat vélik benne felismerni... Nyilvánvaló, hogy az űrkutatásban, de az eddigi eredmények és a nyomukban kibontakozó szemlélet elterjesztésében is rengeteg feladatot kell még elvégezni. Mi a célja az űrkutatásnak? Miért megyünk a világűrbe? Nincs elég megoldásra váró gond itt a Földön? Az emberiség napjainkban is több súlyos nehézséggel küzd, és most ne gondoljunk rá, mi lesz, ha ezeket nem tudja időben megoldani. Hogy melyik a legfontosabb? Nyilvánvaló, hogy a béke biztosítása, a fegyverkezési versengés csökkentése, majd a teljes leszerelés, nehogy elpusztítsuk önmagunkat és mindazt, amit elődeink alkottak századokon, évezredeken át. De emellett is sok gond, világprobléma nyugtalanítja korunk emberét, hogy csak a környezetszennye zést, a túlnépesedést, az éhezést, az energia-és nyersanyaggondokat említsük. Talán meglepő, de ezek enyhítésében és megoldásában is szerepe van, és a jövőben még inkább lesz az űrhajózásnak. Gondoljunk csak arra a baráti kézfogásra, amely a világűrben jött létre egy szovjet és egy amerikai űrhajó utasai között. Szűkebb környezetünk, Földünk energiaforrásairól, felszínének és légkörének szennyezettségéről pedig a legátfogóbb képet a műholdak révén kapjuk, ezek alapján tudjuk a szükséges teendőket leginkább felmérni. A túlnépesedés következményeit a hasznos termőterületek feltérképezésével és birtokbavételével tudjuk majd enyhíteni. Az erőforráskutató, a meteorológiai, a híradástechnikai műholdak bevonultak hétköznapjainkba. Gondolunk-e erre, midőn a távoli kontinensekről érkező tévéközvetítéseket nézzük, vagy a meteorológiai előrejelzést hallgatjuk? Az eddigi erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcsüket. Az űrkutatás csakúgy, mint minden tudomány, az ember örök vágyát tükrözi az új, a még ismeretlen dolgok kifürkészésé-re. Hogyan is állhatnánk meg Földünknél vagy a Naprendszernél! Tétován vágyakozunk új világok, más értelmes lények megismerésére. E vágy eredete szinte megfoghatatlan, évszázadokra vagy talán évezredekre nyúlik vissza a múlt távolába. Szerencsések vagyunk, hogy a mi életünkben már elkezdődött ennek az „álomnak" a valóra váltása.

Bohdan Petecki - Messier ​13
Egy ​távoli csillagrendszerben lévő bolygón a földi kutatók értelmes élet nyomaira bukkannak. A tudósokat egy különleges biztonsági szervezet védelmezi, de a biztonságiak és a tudosók között számtalan konfliktus keletkezik, mert a tudósok szerint egy fejlett civilizáció csakis jóindulatú lehet, a biztonságiak viszont csupán az idegenek ellenőrzése után engedélyeznék a kapcsolatfelvételt.

James Smythe - A ​felfedező
Néhány ​fős expedíció indul a mélyűrbe azzal a céllal, hogy az emberiség megismerje a Naprendszer legtávolabbi pontjait. A legénység tagja Cormac Easton is, akit újságíróként azzal a feladattal bíztak meg, hogy egy blogon dokumentálja az utazás eseményeit. Amikor azonban az űrutazók felébrednek a sztázisból, holtan találják a kapitányukat, és a Földi Irányítástól szigorú utasítást kapnak: bármi történjék is, a küldetést végig kell csinálniuk. A holttestek száma fokozatosan nőni kezd, Cormac pedig magára marad, és egyre elkeseredettebben küzd azért, hogy elkerülje, ami rá vár. James Smythe klausztrofób sci-fije igazi különlegesség a műfaj kedvelőinek.

Borito-104
elérhető
127

Andy Weir - A ​marsi
AZ ​UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET. Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg. Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne. Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”. De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez? „Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka „A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." Ernest Cline, a Ready Player One szerzője Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából. Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író „Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” Hugh Howey, New York Times bestseller szerző „Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” Steve Berry, New York Times bestseller szerző

Bill Bryson - A ​Short History of Nearly Everything
Bill ​Bryson describes himself as a reluctant traveller, but even when he stays at home he can't contain his curiosity about the world around him. _A Short History of Nearly Everything_ is his quest to understand everything that has happened from the Big Bang to the rise of civilization -- how we got from there, being nothing at all, to here, being us. The ultimate eye-opening journey through time and space, revealing the world in a way most of us have never seen it before.

Kereszty András - A ​Challenger-video
„Benyomtam ​a képmagnó felvétel gombját. És azon a délelőttön, 1986. január 28-án addig futott a 120 perces TDK-szalag (a létező leglassúbb sebességen, tehát megtöbbszörözve az időt), amíg véget nem ért. Eltelt egy hónap is, amíg egy szabad estén újra megnéztem a mágnesszalagra rögzített délelőttöt. S akkor hirtelen rájöttem, a videoanyag nemcsak az amerikai televízió különböző csatornáinak műsorrészleteit őrizte meg, hanem az egész történetet is. Maga volt az anyag. Éppoly riporttéma, mint amilyennek heteken, hónapokon át nyomában járt az ember. Csak most mindent ez a keskeny mágnescsík őrzött meg az emberi agynál pontosabb memóriaként."

Abonyi Ivánné - Szentesi György - Mihály Szabolcs - Űrhajózási ​lexikon
A ​nagy sikerre való tekintettel immár második kiadásban megjelenő mű az első magyar nyelvű lexikon a világűr meghódításával és hasznosításával kapcsolatos új ismeretekről. Változatosan tájékoztat minden, az űrhajózás és űrkutatás körébe tartozó kérdésről: rakétatechnikáról, űreszközökről, űrorvostanról, asztrodinamikáról, irányítástechnikáról, az űrtechnika gyakorlati alkalmazásairól (meteorológia, távközlés, navigáció, erőforrás-kutatás, stb.), a kozmikus fizikáról, a bolygókutatás eredményeiről, az űrhajózás történetéről, űrcsillagászatról és a világűrjogról. A Függelék az 1957-1980 közötti űrkísérletek fontosabb adatait táblázatos formában tartalmazza. A mintegy 2500 címszót 1500 ábra, köztük számos színes űrfelvétel illusztrálja. A lexikont - a szovjet Űrhajózási Kisenciklopédia felhasználásával - az űrhajózás-űrkutatás legjobb magyar szakemberei írták és szerkesztették. Az Űrhajózási Lexikon mindazoknak szól, akiket érdekel korunk egyik legnagyobb tudományos-technikai vívmánya, a világűr birtokbavétele. Tudományos kutatóknak, oktatóknak, diákoknak és a tudomány eredményei iránt érdeklődő minden olvasónak ajánlja a könyvet az Akadémiai és a Zrínyi Katonai Kiadó.

Paul A. LaViolette - Az ​ősrobbanáson túl
Az ​elméleti fizikában a legutóbbi időben - különösen a rendszer- és káoszelmélet területén - végbement fejlődés komoly kihívást jelent a Világegyetemre vonatkozó, megcsontosodott nézetekkel szemben. Az ősrobbanáson túl című művében Paul A. LaViolette meglepő párhuzamot fedez fel az élvonalbeli tudományos gondolkodás és civilizációnk hajnalának teremtésmítoszai között. Nem egy gondolkodó vélekedik úgy, hogy az ókor ismeretanyaga a mitológia és titkos, ezoterikus tanok képében maradt fenn napjainkig. Más nézetek szerint ezek szimbólumai és szerkezete a fizikai és spirituális változások lefolyásának törvényszerűségét írják le. Ezeknek a törvényszerűségeknek az alapjait mindeddig homály fedte. Paul LaViolette, miközben elmélyül a mítoszok tanulmányozásában, nagyszerű tudományos okfejtésében értelmezi az ókori tanításokat, és helyreállítja azok elfeledett kozmológiáját. Kombinálja a modern rendszerelméletet a mögöttes közeg vagy más néven éter ókori fogalmával, és közvetlen hangnemben ismerteti, hogy az ókori mítoszok és tanítások miképpen kódolják a folyamatos teremtés elméletét. Rávilágít az ősrobbanás-elméletet sújtó ellentmondásokra, s egyidejűleg bemutatja, hogy a folyamatos teremtés ókori tudománya olyannyira megegyezik a legújabb asztrofizikai megfigyelésekkel, hogy helyettesíteni képes az általános relativitáselmélet magyarázatait. Az ősrobbanáson túl című könyv több mint 140 gondolatébresztő ábrával illusztrált, lebilincselő olvasmány. Bemutatja, hogy az ókori mitológia hogyan írja le ezt az egybefüggő tudományt, amely túljár az eszünkön és felülmúlja napjaink értelmi szintjét. Azzal, hogy helyreállítja és életre kelti az ókori világszemléletet, a modern tudomány korlátozó metaforáin túllépve elvezet bennünket a következő évszázad új tudományához.

Nicholas Harris - A ​világűr
Tiszta, ​sötét éjszakákon láthatjuk a Holdat, a csillagokat, más bolygókat és galaxisokat. Világító égitestek ragyognak az éjszakai égbolton. Keress róluk lenyűgöző érdekességeket ebben a könyvben, amelynek az oldalai a sötétben is olvashatók!

Covers_168115
A ​Halley-üstökös Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​Halley-üstökös
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peter Francis - A ​bolygók
Az ​utóbbi két évtizedben többet tudtunk meg a bolygókról, mint az elmúlt három évezred során összesen, és az új ismeretek hatására jócskán meg is változott a róluk kialakult kép. Számos, sokáig titokzatosnak tűnő jelenséget sikerült megmagyarázni, s az eddig fényfoltoknak látszó objektumok új világgá tárultak. Az ismereteknek ezt az ugrásszerű megnövekedését főként az űrszondákkal végzett vizsgálatok tették lehetővé. Ezekre alapozza a könyvet a szerző, a londoni Szabadegyetem oktatója, aki kiadónk kérdésére a Vénuszról és a Szaturnuszról szóló fejezetet utólag még ki is egészítette a legfrissebb eredményekkel. Nem a csillagás hagyományos szemszögéből, hanem a geológus nézőpontjából mutatja be a nyolc \"új világ\" és a körülöttük keringő holdak \"földrajzát, geológiáját, meteorológiáját\" - vagyis felszínét, felépítését, légkörét, a Földet választva viszonyítási alapul. A teljesség kedvéért ír bolygórendszerünk kisebb tagjairól, a meteoritokról, kisbolygókról, üstökösökről is, majd az elmondottak összegzéseképpen felvázolj a Naprendszer keletkezésének lehetséges folyamatát.

Nemere István - Idegenek ​a szomszédban?
Vajon ​jártak-e a múltban, és járnak-e a jelenben a közelünkben idegen civilizációk lényei és járművei? Alátámasztják-e tudományos tények az UFO-k és a földönkívüli életformák létezését? Idegenek építették a legendás Mars Arcot a vörös bolygó felszínén, vagy a természet szeszélye alakította ki a megtévesztő formációt? Ezernyi ilyen megválaszolatlan kérdésre kell választ adnunk a 21. században. A Naprendszerben számos bolygó, hold, kisbolygó és üstökös produkál időről-időre furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségeket. Némelyik ezek közül látszólag még a fizika, vagy a csillagászat egzakt törvényeinek sem engedelmeskedik. Különösen maga a Nap, a Hold, és a nagybolygók egyik-másik égi kísérője bővelkedik nem várt meglepetésekben. Ezeket a rejtélyes eseteket, anomáliákat mind a csillagászok fedezték fel az elmúlt 400 esztendő során. Részben maguk a kutatók, részben a szerző épít ezekre az igen elgondolkodtató, néhol merész elméletekre és hipotézisekre. Ha Ön előszeretettel forgat ufológiai, csillagászati vagy tudományos érdekességeket tárgyaló, népszerű ismeretterjesztő műveket, akkor nem szabad kihagynia ezt a könyvet sem!

Covers_168033
A ​Hold kapujában Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​Hold kapujában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Margot Lee Shetterly - A ​számolás joga
Azoknak ​a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.

Kollekciók