Ajax-loader

'űrkutatás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Almár Iván - Both Előd - Horváth András - Űrtan
Az ​űrtan a világűr kutatásának és hasznosításának tudománya és technikája, átfogja az űrkutatás, az űrhajózás és földi gyakorlati alkalmazásának minden területét az elméleti alapoktól, űrtechnikán és űrtudományokon át az űrtevékenység jövőjéig. Az SH atlaszok első Magyarországon született tagja nemzetközi körökben is elismert hazai szerzők, szerkesztők munkája.

Z%c3%a9r%c3%b3k%c3%b3d
elérhető
50

Ken Follett - Zérókód
Luke ​ismeretlen helyen riad fel gyötrő álmából: émelyítő hányinger kínozza, szakadozott ruhája foszlányokban lóg rajta. Fogalma sincs, hogy hol van, és hogyan került oda. Ráeszmél, hogy semmire sem emlékszik addigi életéből. Végső kétségbeesésében nekivág az idegennek tűnő világnak, hogy kiderítse, honnan jött, hogy hívják, és mi történt vele. Lépésről lépésre, fokozatosan építi újjá személyazonosságát tétova tapogatózások, keserves csalódások és a rá leselkedő veszélyek közepette. Beléivódott ösztönei hajtják-űzik előre, ám közben - könyörtelen leszámolások, titkosszolgálati fortélyok, álnok cselszövések, érzelmi vívódások és szerelmi bonyodalmak hálójában vergődve - ki kell bogoznia, hogy egykori diáktársai közül ki a barát és ki a halálos ellenség. A különböző idősíkokba helyezett, váratlan fordulatokban gazdag, rendkívül izgalmas cselekmény hátteréül a negyvenes-ötvenes évek szolgálnak: a második világháború amerikai ifjúsága, a francia ellenállási mozgalom, majd a CIA és a KGB hidegháborús párharcának a beindulása, beleágyazva a világűr meghódításáért kibontakozott szovjet-amerikai versenyfutásba.

Galambos Tibor - Emberek ​a világűrben
Gagarin ​1961. évi úttörő űrrepülése óta mintegy félszáz űrutazás híre járta be a világot. Bátor szovjet és amerikai úrhajósok megkapóan érdekes, izgalmas útjáról olvashattunk, sőt láthattunk eredeti fényképfelvételeket, tévéközvetítéseket, filmeket. Sok űresemény már elhalványult emlékezetünkben, és nagyon sokat nem a jelentőségének megfelelően értékelünk. Gagarintól a szovjet-amerikai közös űrvállalkozásig terjedő időszak teljes űrutazási krónikáját első ízben Galambos Tibor könyve adja. Az eseményeket időrendi sorrendben, tömören, mégis minden fontos részletre kitérően és teljes tárgyilagossággal taglalja. Leírásait olvasva bárki maga utasíthatja el az ún. űrversengés jelszavát, amelyet bizonyos körök mesterségesen éleztek ki, mert érdekükben állt a két nagy űrhatalom közötti együttműködés megakadályozása. A cél valójában közös: a több tudásért, a természet jobb megismeréséből folyó szebb, kényelmesebb életért. Ezért áldozott és áldoz mindkét fél milliárdokat, és ezért kockáztatja életét is a két állam sok merész űrutazója. A tudományos összhang már régóta megvan és gyümölcsöző, s ennek az együttműködésnek csak a legszembeszökőbb megnyilvánulásai a közös űrvállalkozások. Az idáig vezető úton kalauzol végig Galambos Tibor érdekesen, izgalmasan megírt űrkrónikája, amelyet minden fontosabb űresemény képes dokumentumai színesítenek és tesznek teljessé.

Sajó Péter - Zombori Judit - Az ​űrkutatás negyedszázada
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galambos Tibor - A ​világűr képekben
Az ​űrkutatás új távlatokat nyitott az emberiség előtt. Az első Szputnyik felbocsátása óta temérdek csodálatos eredmény született. Az alig több mint két évtized azonban rövid volt ahhoz, hogy megváltoztassa bennünk a Föld-központú szemléletet. Még nem vagyunk igazán tudatában annak, hogy a Föld a világegyetemnek csak egy parányi része, és ez talán ma még természetes is, hiszen életterünket eddig alig száz ember, száz űrhajós hagyta el néhány napra, majd hónapra. A térképekhez szokott szemünk például furcsának találja a szülőbolygónkról készült világűri fényképeket, pedig ezek mutatják meg, milyen is bolygónk a maga valóságában, felhőivel, szárazföldjeivel és óceánjaival távolról szemlélve. Sokan a Holdat vélik benne felismerni... Nyilvánvaló, hogy az űrkutatásban, de az eddigi eredmények és a nyomukban kibontakozó szemlélet elterjesztésében is rengeteg feladatot kell még elvégezni. Mi a célja az űrkutatásnak? Miért megyünk a világűrbe? Nincs elég megoldásra váró gond itt a Földön? Az emberiség napjainkban is több súlyos nehézséggel küzd, és most ne gondoljunk rá, mi lesz, ha ezeket nem tudja időben megoldani. Hogy melyik a legfontosabb? Nyilvánvaló, hogy a béke biztosítása, a fegyverkezési versengés csökkentése, majd a teljes leszerelés, nehogy elpusztítsuk önmagunkat és mindazt, amit elődeink alkottak századokon, évezredeken át. De emellett is sok gond, világprobléma nyugtalanítja korunk emberét, hogy csak a környezetszennye zést, a túlnépesedést, az éhezést, az energia-és nyersanyaggondokat említsük. Talán meglepő, de ezek enyhítésében és megoldásában is szerepe van, és a jövőben még inkább lesz az űrhajózásnak. Gondoljunk csak arra a baráti kézfogásra, amely a világűrben jött létre egy szovjet és egy amerikai űrhajó utasai között. Szűkebb környezetünk, Földünk energiaforrásairól, felszínének és légkörének szennyezettségéről pedig a legátfogóbb képet a műholdak révén kapjuk, ezek alapján tudjuk a szükséges teendőket leginkább felmérni. A túlnépesedés következményeit a hasznos termőterületek feltérképezésével és birtokbavételével tudjuk majd enyhíteni. Az erőforráskutató, a meteorológiai, a híradástechnikai műholdak bevonultak hétköznapjainkba. Gondolunk-e erre, midőn a távoli kontinensekről érkező tévéközvetítéseket nézzük, vagy a meteorológiai előrejelzést hallgatjuk? Az eddigi erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcsüket. Az űrkutatás csakúgy, mint minden tudomány, az ember örök vágyát tükrözi az új, a még ismeretlen dolgok kifürkészésé-re. Hogyan is állhatnánk meg Földünknél vagy a Naprendszernél! Tétován vágyakozunk új világok, más értelmes lények megismerésére. E vágy eredete szinte megfoghatatlan, évszázadokra vagy talán évezredekre nyúlik vissza a múlt távolába. Szerencsések vagyunk, hogy a mi életünkben már elkezdődött ennek az „álomnak" a valóra váltása.

Bohdan Petecki - Messier ​13
Egy ​távoli csillagrendszerben lévő bolygón a földi kutatók értelmes élet nyomaira bukkannak. A tudósokat egy különleges biztonsági szervezet védelmezi, de a biztonságiak és a tudosók között számtalan konfliktus keletkezik, mert a tudósok szerint egy fejlett civilizáció csakis jóindulatú lehet, a biztonságiak viszont csupán az idegenek ellenőrzése után engedélyeznék a kapcsolatfelvételt.

James Smythe - A ​felfedező
Néhány ​fős expedíció indul a mélyűrbe azzal a céllal, hogy az emberiség megismerje a Naprendszer legtávolabbi pontjait. A legénység tagja Cormac Easton is, akit újságíróként azzal a feladattal bíztak meg, hogy egy blogon dokumentálja az utazás eseményeit. Amikor azonban az űrutazók felébrednek a sztázisból, holtan találják a kapitányukat, és a Földi Irányítástól szigorú utasítást kapnak: bármi történjék is, a küldetést végig kell csinálniuk. A holttestek száma fokozatosan nőni kezd, Cormac pedig magára marad, és egyre elkeseredettebben küzd azért, hogy elkerülje, ami rá vár. James Smythe klausztrofób sci-fije igazi különlegesség a műfaj kedvelőinek.

Tom Wolfe - Az ​igazak
A ​világszerte sikerkönyveiről híres író regénye az amerikai űrhajórepülés kezdetének történetéről, az első űrhajósokról szól. Az Igazak Testületének tagjairól, a repülés megszállottairól, akik bizonyították: a legkorszerűbb technikai csodában is az Ember a fő!

Oriana Fallaci - Ha ​meghal a Nap
Oriana ​Fallaci olasz írónő, riporter, az Europco munkatársa. A világ minden tájáról tudósokkal, művészekkel, közéleti személyiségekkel, nagyiparosokkal, űrkutatókkal készített interjúi és Vietnamról írott könyve az utóbbi másfél évtized legjelentősebb riporterei közé emelik. Szenvedélyes, szubjektív hangvételű írásaiban a radikális baloldali értelmiség szemléletmódját képviseli.

Carl Sagan - Kapcsolat
A ​KAPCSOLAT minden idők legérdekesebb ismeretterjesztése a fizika, matematika és a csillagászat terén, s mindez regényes, olvasmányos formában. Sagan fantasztikus kalandra invitálja az olvasót - egy magasan fejlett civilizáció felfedezésére a határtalan világűrben. Egy nemzetközi kutatócsoport végigéli a fénysebesség és a relativitás fogalmát eltörlő utazást, hogy tanúi és résztvevői lehessenek az emberi történelem leglélegzetelállítóbb találkozásának...

Borito-104
elérhető
129

Andy Weir - A ​marsi
AZ ​UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET. Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg. Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne. Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”. De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez? „Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka „A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." Ernest Cline, a Ready Player One szerzője Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából. Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író „Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” Hugh Howey, New York Times bestseller szerző „Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” Steve Berry, New York Times bestseller szerző

Kereszty András - A ​Challenger-video
„Benyomtam ​a képmagnó felvétel gombját. És azon a délelőttön, 1986. január 28-án addig futott a 120 perces TDK-szalag (a létező leglassúbb sebességen, tehát megtöbbszörözve az időt), amíg véget nem ért. Eltelt egy hónap is, amíg egy szabad estén újra megnéztem a mágnesszalagra rögzített délelőttöt. S akkor hirtelen rájöttem, a videoanyag nemcsak az amerikai televízió különböző csatornáinak műsorrészleteit őrizte meg, hanem az egész történetet is. Maga volt az anyag. Éppoly riporttéma, mint amilyennek heteken, hónapokon át nyomában járt az ember. Csak most mindent ez a keskeny mágnescsík őrzött meg az emberi agynál pontosabb memóriaként."

Abonyi Ivánné - Szentesi György - Mihály Szabolcs - Űrhajózási ​lexikon
A ​nagy sikerre való tekintettel immár második kiadásban megjelenő mű az első magyar nyelvű lexikon a világűr meghódításával és hasznosításával kapcsolatos új ismeretekről. Változatosan tájékoztat minden, az űrhajózás és űrkutatás körébe tartozó kérdésről: rakétatechnikáról, űreszközökről, űrorvostanról, asztrodinamikáról, irányítástechnikáról, az űrtechnika gyakorlati alkalmazásairól (meteorológia, távközlés, navigáció, erőforrás-kutatás, stb.), a kozmikus fizikáról, a bolygókutatás eredményeiről, az űrhajózás történetéről, űrcsillagászatról és a világűrjogról. A Függelék az 1957-1980 közötti űrkísérletek fontosabb adatait táblázatos formában tartalmazza. A mintegy 2500 címszót 1500 ábra, köztük számos színes űrfelvétel illusztrálja. A lexikont - a szovjet Űrhajózási Kisenciklopédia felhasználásával - az űrhajózás-űrkutatás legjobb magyar szakemberei írták és szerkesztették. Az Űrhajózási Lexikon mindazoknak szól, akiket érdekel korunk egyik legnagyobb tudományos-technikai vívmánya, a világűr birtokbavétele. Tudományos kutatóknak, oktatóknak, diákoknak és a tudomány eredményei iránt érdeklődő minden olvasónak ajánlja a könyvet az Akadémiai és a Zrínyi Katonai Kiadó.

Paul A. LaViolette - Az ​ősrobbanáson túl
Az ​elméleti fizikában a legutóbbi időben - különösen a rendszer- és káoszelmélet területén - végbement fejlődés komoly kihívást jelent a Világegyetemre vonatkozó, megcsontosodott nézetekkel szemben. Az ősrobbanáson túl című művében Paul A. LaViolette meglepő párhuzamot fedez fel az élvonalbeli tudományos gondolkodás és civilizációnk hajnalának teremtésmítoszai között. Nem egy gondolkodó vélekedik úgy, hogy az ókor ismeretanyaga a mitológia és titkos, ezoterikus tanok képében maradt fenn napjainkig. Más nézetek szerint ezek szimbólumai és szerkezete a fizikai és spirituális változások lefolyásának törvényszerűségét írják le. Ezeknek a törvényszerűségeknek az alapjait mindeddig homály fedte. Paul LaViolette, miközben elmélyül a mítoszok tanulmányozásában, nagyszerű tudományos okfejtésében értelmezi az ókori tanításokat, és helyreállítja azok elfeledett kozmológiáját. Kombinálja a modern rendszerelméletet a mögöttes közeg vagy más néven éter ókori fogalmával, és közvetlen hangnemben ismerteti, hogy az ókori mítoszok és tanítások miképpen kódolják a folyamatos teremtés elméletét. Rávilágít az ősrobbanás-elméletet sújtó ellentmondásokra, s egyidejűleg bemutatja, hogy a folyamatos teremtés ókori tudománya olyannyira megegyezik a legújabb asztrofizikai megfigyelésekkel, hogy helyettesíteni képes az általános relativitáselmélet magyarázatait. Az ősrobbanáson túl című könyv több mint 140 gondolatébresztő ábrával illusztrált, lebilincselő olvasmány. Bemutatja, hogy az ókori mitológia hogyan írja le ezt az egybefüggő tudományt, amely túljár az eszünkön és felülmúlja napjaink értelmi szintjét. Azzal, hogy helyreállítja és életre kelti az ókori világszemléletet, a modern tudomány korlátozó metaforáin túllépve elvezet bennünket a következő évszázad új tudományához.

Nicholas Harris - A ​világűr
Tiszta, ​sötét éjszakákon láthatjuk a Holdat, a csillagokat, más bolygókat és galaxisokat. Világító égitestek ragyognak az éjszakai égbolton. Keress róluk lenyűgöző érdekességeket ebben a könyvben, amelynek az oldalai a sötétben is olvashatók!

Covers_168115
A ​Halley-üstökös Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​Halley-üstökös
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peter Francis - A ​bolygók
Az ​utóbbi két évtizedben többet tudtunk meg a bolygókról, mint az elmúlt három évezred során összesen, és az új ismeretek hatására jócskán meg is változott a róluk kialakult kép. Számos, sokáig titokzatosnak tűnő jelenséget sikerült megmagyarázni, s az eddig fényfoltoknak látszó objektumok új világgá tárultak. Az ismereteknek ezt az ugrásszerű megnövekedését főként az űrszondákkal végzett vizsgálatok tették lehetővé. Ezekre alapozza a könyvet a szerző, a londoni Szabadegyetem oktatója, aki kiadónk kérdésére a Vénuszról és a Szaturnuszról szóló fejezetet utólag még ki is egészítette a legfrissebb eredményekkel. Nem a csillagás hagyományos szemszögéből, hanem a geológus nézőpontjából mutatja be a nyolc \"új világ\" és a körülöttük keringő holdak \"földrajzát, geológiáját, meteorológiáját\" - vagyis felszínét, felépítését, légkörét, a Földet választva viszonyítási alapul. A teljesség kedvéért ír bolygórendszerünk kisebb tagjairól, a meteoritokról, kisbolygókról, üstökösökről is, majd az elmondottak összegzéseképpen felvázolj a Naprendszer keletkezésének lehetséges folyamatát.

Michael Hanlon - A ​galaxis útikalauz tudománya
A ​nemzetközi olvasóközönség régóta a világűr nagy ismerőjeként tartja számon Michael Hanlont, aki eddigi legsikeresebb kötetében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy Arthur Dent nyomába ered a galaxisban. A huszadik századi science fiction kultúra egyik legismertebb könyvének felidézésével megtudhatjuk, hol tartanak ma a földi és égi természettudományok, és hol kell keresnünk mai világunkban a Bábel-halakat és a Bölcs Elméket, közben pedig az is kiderül, hogy a Galaxis útikalauz nyakatekertnek tűnő világának kozmológiája, fizikája és természetrajza bizonyos szemszögből nézve talán már nem is annyira nyakatekert, mint azt elsőre gondolnánk. Mindeközben a szerző hű marad A Galaxis útikalauz lehetetlen szellemességéhez, és könnyed hangvételű tudományos fejtegetéseit gyakran egészen a nagy kultuszkönyvhöz méltó humorral tálalja. A kötet remek szórakozást nyújt mindazoknak, akiket mindig is érdekelt, merre is élhetnek a világegyetemben a vogonok, mikor fog lombikban nőni a steak, és hogyan vezet el Douglas Adams gazdag fantáziája egészen Stephen Hawking világűr-elméletéig – ahogy mindenki másnak is, akit érdekel az Élet, a Világmindenség meg Minden. Szóval röviden csak ennyi: 42.

Patrick Moore - Ian Nicolson - A ​világűr titkai
Az ​ember évezredek óta lankadatlan érdeklődéssel figyeli az égbolt jelenségeit, tanulmányozza az égitestek világát. Őseink számára azonban a bolygók és csillagok csak titokzatos fénypontok voltak, amelyek több-kevesebb szabályszerűséggel róják égi pályájukat. A csillagászat első ugrásszerű, minőségi változása akkor következett be, amikor Galilei a 17. század elején először pillantott távcsővel az égre. A Világegyetem enciklopédiájának két kötete ettől az időponttól kezdve követi nyomon a csillagászat fejlődését, foglalja össze azóta elért eredményeit. A második nagy ugrás az Univerzum kutatásában szint a szemünk előtt következett be az elmúlt évtizedekben, ami az évről évre korszerűbb berendezéseknek, műholdaknak és űrszondáknak, tudósok és űrhajósok elmélyült munkájának, tettrekészségének köszönhető, s annak a máig ismert vonzalomnak, amelyet Ptolemaiosz, az ókor jeles asztrológusa így fogalmazott meg: "Tudom halandóságomat s éltem múlékonyságát, de midőn a mozgalmasan keringő csillagspirálisokat figyelem, már nem a földet érintem lábammal, hanem Zeusz oldalán veszem magamhoz az ambrózia nektárját, az istenek eledelét." A Világegyetem enciklopédiájának második kötete, A világűr titkai a csillagok és galaxisok világába kalauzolja el az olvasót színes fényképek, rajzok, izgalmas műholdfelvételek segítségével, és nem kevésbé izgalmas fejezetek foglalkoznak az Ősrobbanást követő eseményekkel, a Világegyetem fejlődésével és lehetséges sorsával.

Makra Zsigmond - Űrhajózás ​holnapután
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Isaac Asimov - Robotok ​és Birodalom
A ​regény - mely az Alapítvány és Birodalom-ciklus szerves része- az űrjárók és telepesek évszázados múltú konfliktusáról szól. Az űrjáró világ - lassú pusztulásának elkerülése érdekében - a legfőbb telepesbolygó, a Föld elpusztítására tör. Kelden Amadiro, a Robotikai Intézet vezetője két társával - személyes bosszútól is vezérelve - kiterveli a Föld kérge alatti sugárzó ércek emanálását. Azonban nem számolnak Lady Gladia két kivételes képességű robotjával: az emberi gondolatot telepatikusan érzékelő és befolyásoló Giskardnak, és az egyetlen humanodi robotnak, R. Daneel Olivaw-nak sikerül logikai úton felderítenük a Föld ellen készülő támadást, s megpróbálják megakadályozni annak végrehajtását... A regény másik szála Gladia története. A Solariáról Aurórára menekült űrjárónő a Solaria titkainak felderítésekor kapcsolatba kerül egykori szerelme, a földlakó Elijah Baley leszármazottjával. A telepesvilágban élő Baley kapitány ráveszi Gladiát, vegyen részt a Solariára indított expedícióban. A kapitány számításai helyesnek bizonyulnak, mert az űrhajó csak a nő és két robotja közreműködésének köszönhetően menekül meg a solariai csapdából. Az asszony kezdetben nehezen viseli el a földi emberek életét, a zsúfoltságot, a zajt, az emberek közelségét, bizalmaskodását, amely a robotjaitól körülvett, elszigeteltségben élő űrjáróknál szokatlan és viszolyogtató. Lassanként azonban Gladia és a kapitány közel kerülnek egymáshoz, és Gladia a férfiért még a földi élet kényelmetlenségeit is vállalja. Eddigi hosszú és eseménytelen űrjáró életének a szerelem, valamint a telepes és űrjáró világok összebékítéséért való együttmunkálkodás új értelmet ad. Ám sem Gladia, sem Baley kapitány nem sejti, hogy a két robot, Giskard és Daneel miképp is fáradozik az emberiség jövőjéért...

Almár Iván - Mi ​dolgunk a világűrben?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Andy Weir - The ​Martian
_Apollo ​13 meets Castaway in this grippingly detailed, brilliantly ingenious man-vs-nature survival thriller-set on the surface of Mars._ Six days ago, astronaut Mark Watney became one of the first men to walk on the surface of Mars. Now, he's sure he'll be the first man to die there. It started with the dust storm that holed his suit and nearly killed him-and that forced his crew to leave him behind, sure he was already dead. Now he's stranded millions of miles from the nearest human being, with no way to even signal Earth that he's alive-and even if he could get word out, his food would be gone years before a rescue mission could arrive. Chances are, though, he won't have time to starve to death. The damaged machinery, unforgiving environment, or plain-old "human error" are much more likely to get him first. But Mark isn't ready to give up yet. Drawing on his ingenuity, his engineering skills-and a relentless, dogged refusal to quit-he steadfastly confronts one seemingly insurmountable obstacle after the next. But will his resourcefulness be enough to overcome the impossible odds against him?

Covers_145568
Élet ​más bolygókon Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Élet ​más bolygókon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_548716
4

Ismeretlen szerző - A ​magyar efemeridák 1921-2020
Az ​asztrológiával foglalkozók tudják, hogy ebben a tudományban mennyire fontosak a pontos adatok és a könnyű kezelhetőség. Ezen efemeridákal a magyar asztrológusok régi igényét szeretnénk kiegészíteni: egy táblázat, amely pontosan, magyar nyelven, jól érthetően közli mindazt, amire szükségük lehet. A táblázat a hagyományos asztrológiai objektumok adatain kívül tartalmazza a Lilith, a Chiron és a négy fő kisbolygó helyzeteit is. Az adatok a greenwichi éjfélre vannak kiszámítva. A Hold esetében - a pontosabb számíthatóság érdekében - a déli helyzetet is feltüntettük. A holdcsomópontnál a valódi pozíciókkal számoltunk. A táblázatban megtalálhatóak ezen kívül a bolygók jel-, illetve irányváltásainak, valamint a Hold fázisváltásainak pontos időpontjai is. Különlegességként feltüntettük az Egyenlítő mindenkori pontos hajlásszögét az Ekliptikához, valamint az Ayanamsa értékét, amely a tropikus zodiákussal számoló asztrológusoknak jelent fontos segítséget. Az adatok pontossága megegyezik az ismert külföldi efemeridák adatainak pontosságával. Asztrológiai búvárkodásaikhoz sok sikert kívánunk!

Włodzimierz Zonn - Elwira Milewska - Csillagászat
Ebben ​a könyvben megpróbáltunk mindenről írni, amit az égen szabad szemmel vagv távesővel láthatunk, és le is fényképezhetünk. A csillagászok égitesteknek nevezik ezeket a nagyon is különféle képződményeket. Néhány közülük Földünkhöz hasonlít. Ezek a bolygók. Színük sötét, és csak azért látjuk őket, mert rájuk esik, és visszaverődik róluk a Nap fénye. Az eddig megismert bolygók a Nap körül csoportosulnak, pontosabban, körülötte keringenek, és vele együtt a Naprendszert alkotják. Földünk is a Nap körül keringő bolygók egyike. Derült éjszakákon, ha feltekintünk az égre, csillagok ezreit látjuk. Ezek tulajdonképpen a mi Napunkhoz hasonló, de nagyon távoli égitestek. A Napnál jóval gyengébben világítanak, de ez azért van, mert sokkal távolabbra is esnek tőlünk, mint a Nap. Messziről az utcai lámpa fényereje is gyengébbnek látszik. Azt hinnénk, még annyi fényt sem ad, mint olvasólámpánk az asztalon. Az égen látható szabályos vagy szabálytalan alakú, világos Jóitokat ködöknek nevezzük. Régen mindről azt hitték, hogy gáz- vagy porfelhők a csillagok között. Vannak közöttük persze ilyenek is. A távolabbiak azonban sok milliárd csillagból álló, egész tejútrendszerek. Ezekben is van ugyan por meg gáz, de mi a nagy távolságból a csillagok fényét látjuk derengeni. A ködök alakja lehet szabálytalan, de lehet szabályos is: ellipszis alakú vagy spirális. Idegen nevük: galaxis, ami azt jelenti: tejút. Azt a tudományágat, amely az égitestekkel foglalkozik, csillagászatnak nevezzük; azok az emberek pedig, akik ezt a tudományt művelik, a csillagászok.

Kulcsár István - A ​világűr meghódítói
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Almár Iván - Horváth András - Újra ​a Marson
Két ​évtizednyi szünet után megkezdődött a Mars kutatásának második nagy korszaka. Vajon tudjuk-e, hogy mi a célja, értelme és mi lesz a folytatása a XXI. Században? Milyen világ várja az odaérkezőket? Megelevenedik a Mars felszíne és a legújabb Mars- szondák szemén keresztül színes képekben láthatjuk ezt a titokzatos világot. Az Újra a Marson olyan, mint egy jó útikönyv: akkor is érdemes elolvasni, ha magunk éppen nem tervezünk családi kirándulást arrafelé.

Chris Hadfield - Egy ​űrhajós tanácsai földlakóknak
Chris ​Hadfield évtizedekig készült az űrrepüléseire, majd csaknem négyezer órát töltött a világűrben. Eközben svájci bicskája segítségével behatolt egy űrállomásra, repülőgépe vezetése közben ártalmatlanná tett egy élő kígyót és átmenetileg elveszítette a látását, miközben egy Föld körül keringő űrhajó külső oldalán lógott. Hadfield ezredes sikereinek – és túlélésének – a titka az a szokatlan életfilozófia, amelyet a NASA-nál tanult meg: „készülj fel a legrosszabbra – azután élvezd minden pillanatát!” Egy űrhajós tanácsai a földi élethez című könyvében Hadfield ezredes beavatja az olvasót az űrhajóskiképzés és a világűr meghódításának legmélyebb titkaiba, hogy megmutassa, hogyan válik a lehetetlen is lehetségessé. Meghökkentő és szórakoztató történetein keresztül átérezzük az űrhajók indításának feszült izgalmát, az űrséták megigéző csodáját és a válsághelyetekben kötelező higgadt reagálást és mérlegelést. Kifejti, hogyan tör utat magának a józan ész a tettek mezején – és ez milyen boldogságot okoz. A világűrben saját, rendkívüli tapasztalataiból vonta le az ösztöneinknek ellentmondó tanulságot: ne képzeld magad elé a sikert, törődj azzal, amit mások gondolnak és küzdj meg a legapróbb részletekért is. Mi talán soha nem leszünk képesek Hadfield ezredeshez hasonlóan robotot építeni, űrhajót vezetni, zenés videoklipet készíteni vagy alapvető sebészeti beavatkozást végrehajtani a súlytalanságban. Ám ez az életszerű és felfrissítő bepillantás nekünk is megmutatja, hogyan kell űrhajósként gondolkozni. Emellett alapvetően megváltoztatja a földi életre – különösen a sajátunkra – vonatkozó szemléletmódunkat.

Vlagyimir Tverdovszkij - Az ​űrrepülőtér
Ahogy ​valaha a pályaudvarok vagy a nagy tengeri kikötők voltak azok a kapuk, melyeken át az ember kiléphetett szűkebb hazájából a nagyvilágba, úgy ma már az űrrepülőterek kapuján át léphet ki, indulhat el távoli világok felé. Az űrrepülőtér teszi lehetővé, hogy az ember elhagyja szűkebb hazáját, a földgolyót, s távoli bolygók felé vegye útját. Könyvünk az űrrepülőtér bonyolult szervezetének és szerkezeteinek működését ismerteti meg a magyar olvasóval. Nem elégszik meg az egyes folyamatok leírásával, gazdag fotóanyag teszi könnyebbé a megértést. Több helyütt - pl. Ciolkovszkij jóslatszerű elveit idézve - bepillantást enged az űrhajózás jövőjébe is.

Covers_168033
A ​Hold kapujában Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​Hold kapujában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Margot Lee Shetterly - A ​számolás joga
Azoknak ​a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.

Kollekciók