Ajax-loader

'tatárjárás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kodolányi János - Boldog ​Margit
A ​Boldog Margit általános középkori problémákat, eszméket, különösen az aszketizmust, a világtól való elkülönülés eszméjét vizsgálja IV. Béla különös leányának sorsában. A könyvet ma is élvezetessé teszi Kodolányi történelmi atmoszféra teremtő képessége, hasonlíthatatlanul ízes nyelve, remek stílusa, és a gondosan megkomponált mű alakjainak reális, lélektanilag is indokolt ábrázolása.

Hunyady József - Aranyhorda
Ami ​ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia! Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda... Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senik sem igazán. Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját. Hunyady József

Karczag György - Zúgó ​nyilak
Történelmi ​forrásokban is szereplő, valóságos személy a regény főhőse. Az Ákos nembéli Ákos fia, Ernye. Mint királyi szolgálattevő már fiatalon II. Endre udvarába kerül, és nagy szolgálatokat tesz IV. Bélának is. Ott harcol a tatárok ellen vonuló seregben, súlyos sebbel mentik ki a muhi csatából. Ekkor már nagy tekintélyű ember, könnyen hatalomra juthatna a koldussá lett király ellenében, de nem szelídíti meg a hatalomvágy: hű marad országa érdekeihez és törvényes királyához.

B. Szabó János - A ​tatárjárás
A ​Corvina kiadásában megjelent A mohácsi csata című nagysikerű könyv szerzője, B. Szabó János hadtörténész újabb munkájában a 13. századba, a tatárjárás korszakába kalauzolja az olvasót. A könyv az 1241-1242. évi magyarországi események ismertetésén túl választ keres arra a kérdésre is, hogy miért hívjuk tatárjárásnak a mongol inváziót, hogyan kerültek a mongol hadak Ázsia szívéből Magyarországra, miként sikerülhetett nekik meghódítani egész Kelet-Európát. A szerző újszerű válaszokat ad azokra a sokszor tárgyalt régi felvetésekre, hogy lehetett-e esélye a sikeres ellenállásnak Magyarországon, és hogy IV. Bélát, illetve az ország belpolitikai feszültségeit okolhatjuk-e a kudarcokért. Végül a Nagy Mongol Birodalom és a Magyar Királyság további kapcsolatait is felvázolva, a könyv magyarázatot keres arra, hogy a magyarság miként kerülhette el a kelet-európai népek jelentős részét "eltüntető" vagy átformáló mongol hódítás legsúlyosabb következményeit.

Covers_321377
elérhető
2

V. G. Jan - Batu ​kán
"Egész ​történelmünkben nem volt borzalmasabb, végzetesebb esemény, amely jobban megrázta volna őseink képzeletvilágát, mint az a pusztító orkán, amely csaknem egész Oroszhon földje fölött elviharzott: százezernyi emberi életet elnyelt, hazánkat tűzfészkekkel, romokkal borította be, a lakosság maradékát a gyűlölt tatár iga alá hajtotta" - írja az egykori krónikás Batu kán félelmetes oroszországi hadjáratáról. A Batu kán Jan törtenelmi regényének második része. Először 1942-ben jelent meg, s a történelmi példák erejével a fasiszta világhódító elleni összefogásra buzdította a Kelet és a Nyugat népeit.

V. G. Jan - A ​tatárjárás
A ​mongol horda végigvonul Kelet-Európán, nyomában vér, könny, pusztulás. Hiába minden hősiesség, elszántság, egymás után lángol fel a halotti máglyák tüze az elfoglalt városok és falvak romjai felett. A Kék Horda,a rettegett Batu kán már Nyugat-Európát, a napnyugati országokat fenyegeti. Egymás után véreznek el a lengyel, magyar, német seregek a ravasz taktikával fergetegesen támadó mongol lovasság csapásai alatt. Batu kán serege eléri az Adriai-tengert, Triesztet fenyegeti, amikor váratlan fordulat következik, a sereg megáll, visszafordul. E roppant méretű hadjáratot, a Horda győzelmeinek, majd visszafordulásának okait mondja el a korabeli dokumentumokra épülő regénytrilógia befejező kötete.

V. G. Jan - Dzsingisz ​kán
A ​regény történelmi hitelességgel mutatja be a nagy mongol hódító életét és világrészekre kiterjedő hadjáratait. A szegénysorból származó Trmudzsin (ez Dzsingisz kán eredeti neve) különböző sikeres - valószínűleg ösztönös - politikai fogás után hatalmas hadsereg s ezzel a keleti világ ura lesz. Makedóniai Nagy Sándor példáját követve elindul, hogy leigázza a világot. Előbb az elpuhult uralkodók miatt erejét vesztett Kínát hódítja meg, majd keletről nyugatra fordul, és letapossa a virágzó bokharát, Szamarkandot és Horezmet. Dúl, éget, pusztít ez a keleti nagyúr, s híven nyugat felé irányuló hódító politikájához, Oroszországot is megtámadja. A széthúzó kisebb-nagyobb orosz fejedelmek nem tudnak ellenállni Dzsingisz kán hatalamas hadseregének s sorra elhullanaka a mongolok kardcsapásai alatt.

Makkai Sándor - Táltoskirály
A ​13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik - feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. "Kisebbik királyfiként", Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei - élükön a nádorral - összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek sokasodnak: keletről érkezett utazók a sárga veszedelem, a tatárok közeledéséről adnak hírt. A két háború közti időszak egyik legnépszerűbb, több kiadást megért regénye ma sem vesztett fényéből: lélegzetelállító kalandokban bővelkedő cselekménye, költői ragyogású stílusa feledhetetlen olvasmánnyá teszi.

Fodor Pál - Hegyi Klára - Ivanics Mária - Török ​és tatár hódítók
Oszmán, ​Szelim, Szulejmán, Dzsingisz kán és Timur Lenk neve egykoron rettegéssel töltött el mindenkit Európa-szerte, a Közel-keleten és a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az ő, illetve a kötetben még szereplő I. Bajezid, II. Mehmed, a Körprülü nagyvezírek és a krími tatár kánság legjelentősebb uralkodójának, Gázi girájnak az életrajzain keresztül ismerhetjük meg a hódításra épülő két nagy - a török és a tatár - világbirodalom belső felépítését, működését, s megtudhatjuk, hogyan sikerült évszázadokon át szinte "az egész világot" uralmuk alá hajtani a Balkántól az Eufráteszig, a Kaszpi-tengertől a Sárga-folyóig.

Tormay Cécile - Az ​ősi küldött
A ​szerző e regényben a tragikus magyar sors nagyregényét írta meg. A mű a középkori Magyarországon, a tatárjárás korában játszódik. A IV. Béla idején élt Ung, fiatal magyar vitéz lelkében szerelmének tragikus elvesztése és a tatárpusztítás rémségei fölélesztik a kétségbeesés diktálta kötelességtudatot: mindent megpróbálni a hazáért. Megkísérli a magyar ősvallás nyomait fellelni, és a csüggedt magyar népet ahhoz visszavezetni. Kísérlete meghiúsul, belátja tévedését, szerzetes lesz, és megérti, hogy a szenvedéssel Istennek céljai vannak... A kötet az alábbi írásokat tartalmazza: -A csallóközi hattyú -A túlsó parton -A fehér barát

Hegedüs Géza - Korona ​és kard
A ​könyv az Árpádok korának históriája. Prológusa novellisztikus helyzetképben széles keresztmetszetben mutatja be Géza fejedelem és a "sokszoknyájú" nemzettségfők között feszülő ellentéteket, a korabeli nyelvet, szokásokat, viszonyokat. A további két fejezetben a szerző beszél Szent István király országépítő munkájáról, a trónviszályokról, Szent László és Könyves Kálmán koráról, a bizánci befolyásról és az Árpádok alkonyáról. Hegedüs Géza a jelentős személyiségek mellett a kevésbé kiemelt történelmi szereplőket is egyéníti, s a hazai történetet mindig összekapcsolja az európaival. Anyagát fölényes biztonsággal úgy rendezte, hogy a fiatalság számára könnyű és érthető, megjegyezhető, ugyanakkor érdekes olvasmányt adjon. Az összhatás színes, harmonikus, vonzó.

Molnár János - Sebzett ​turul
1240-ben ​járunk, a Kiskunság északi részén. IV. Béla király csak nemrégiben telepítette be az országba a tatár horda elől menekülő kunokat, akikkel a falvak lakói gyakran összetűzésbe keverednek. Mindennek dacára egyre fenyegetőbb a tatárvész közelgése. Egy fiatal lány sorsán, küzdelmein keresztül nyerünk bepillantást a magyar történelem ezen zord időszakába, ahol nincsenek hősök, csak egyszerű emberek, akik éreznek, szeretnek, szenvednek, és csupán csak élni akarják az életüket. Mígnem nyár elején érkezik egy katona, aki túlélte a muhi csatát...

Benkő László - A ​végső tenger
Muhipuszta, ​1241. IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek. A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt? Milyen külső és belső események vezettek oda, hogy a magyar király hada képtelen volt megállni a mongol kán előtt? A Nyugat és a Szentszék hathatós segítsége vajon miért maradt el? Hogyan alakult Magyarország sorsa a rövid, de rettenetes mongol megszállás alatt? Mekkora volt a pusztulás valójában, és milyen intézkedéseket vezetett be Batu kán? Mindenre választ kap az Olvasó, ha a regényfolyam utolsó kötetében elkíséri a főhőst a Sajó-menti ütközetbe, és követi IV. Béla király és családjának sorsát Bécsen keresztül a Tengermellékig, majd tovább, át a következő évtizedeken. Tanúi lehetünk a mongolok váratlan kivonulásának és Béla király új politikájának, amellyel erősebbé kívánja tenni Magyarországot. Mit szól mindehhez Kelet és Nyugat? Értik-e a királyt, elismerik-e, hogy valójában bástyája voltunk a keresztény Nyugatnak? A befejező kötet átvezeti az Olvasót egy másik Magyarországba, Béla király uralkodásának utolsó, csaknem harminc évét követhetjük nyomon, azt az időszakot, amely a királyi család belviszályaitól terhes.

Benkő László - Két ​lélek egy testben
Magyarország ​egyre nehezebb időket él, külső és belső ellenség veszélyezteti a trónt. Dzsingisz fiainak hadai országokat kebeleznek be, népeket hajtanak igába. Aki nem hódol meg, az elpusztul, de ha beadja a derekát, a mongol kánok segédhadaként és szolganépeként maga is a soron következő hódításokat segíti. Berény, a magyar király környezetében megtelepült mongol kém fáradhatatlanul teszi dolgát, akként, ahogyan Dzsingisz nagykán jurtadzsiai kiképezték, és mindenről tájékoztatja összekötőit, ám egy végzetes felismerés meghasonlásra készteti... A mongolok pedig egyre terjeszkednek, láncreakcióként taszítva a még meg nem hódolt népeket nyugatnak, köztük a kunokat, akiket II. András király fia, IV. Béla jóváhagyásával befogadnak Magyarországon. Jöttükkel azonban megbolydul a belső rend, amit a korona belföldi és külhoni ellenfelei gátlástalanul kihasználnak. Miközben a Magyar Királyságot az intrikusok gyengíteni próbálják, s egymásnak ugrasztják a kunt és a magyart. Dzsingisz nagykán unokája, Batu megteszi az előkészületeket Magyarország bekebelezésére. Van-e különbség a kánok által eddig leigázott országok és a magyarok között? Miként vélekedik erről Batu, és kap-e támogatást a magyar király? Kik a kerékkötői a védekezésnek, kik állnak a király pártján, és kik dolgoznak ellene? Vajon képes-e a mongol zsoldban álló Berény kilétét továbbra is titkolni? Az ország mongol lerohanása immár elkerülhetetlen.

Benkő László - Dzsingisz ​szürke szolgálója
A ​méltán nagy sikerű Honfoglalás-trilógia után az Olvasó most kézbe veheti Benkő László tatárjárást taglaló nagyívű regényfolyamát. A szerző a világhódító Dzsingisz kán, valamint fiai és unokái nagyratörő terveit és azok megvalósítását egy olyan kortárs szemén keresztül mutatja be, aki személyes sorsának alakulásával meséli el a történetet. Az 1200-as esztendők elején járunk, amikor Dzsingisz, akinek Isten a hagyomány szerint feladatul szabta minden földek meghódítását, már megalapította birodalmát, és terjeszkedni készül. Egy fiúcska kerül a nagykán udvarába, aki tanulási vágyával és kiemelkedő képességeivel rögtön feltűnik Dzsingisz szürke eminenciásainak, akik a világhódító terveket előkészítendő, egyedülálló kémhálózatot szerveznek. A kis főhős átesik a kötelező katonai kiképzéseken, és legényke korától részt vesz a mongol hadsereg titkos akcióiban. Ő a klasszikus "telepített hírszerző" korabeli mintája, aki azt a feladatot kapja, hogy kalmárként települjön le II. András Magyarországán, mint a kémhálózat egyik láncszeme, akinek kapcsolatokat kell kialakítania a királyi udvar prominenseivel. Az európai küllemű, mongol szolgálatban álló kém pedig megkezdi több évtizedes működését... Ahogyan a szerzőtől megszoktuk, ezt a fontos korszakot is hiteles történelmi adatokra, leírásokra építve mutatja be úgy, hogy az Olvasó egy pillanatig sem unatkozhat. A részletesen taglalt magyar belviszonyokon kívül megmutatja a nagy világtörténelmi eseményeket, külön tekintettel azokra, amelyek hatást gyakoroltak a Magyar Királyságra.

Vásáry István - Az ​Arany Horda
A ​tatárjárás villámcsapásként sújtotta a magyar királyságot, borzalmai pedig nem tagadhatók. De kik voltak egyáltalában ezek a vad lovasok? Tatár és mongol vajon egy és ugyanazon a nép? Milyen erők szabadították rá hordáikat Kelet-Európára? És ha IV. Béla országát fölperzselték, milyen hatással volt európai birodalmuk, az Arany Horda az orosz fejedelemségekre - 300 hosszú éven át? A hódítás és a vérrel írott eseménytörténet mellett megismerjük az Arany Horda etnikai összetételét, intézményeit, városait (amelyeket maguk alapították, vagy ahová befészkelték magukat). Kiderül, hogy idővel kialakult a mongol kánok alatt a kereskedelem és a kézművesség, sőt - ki hinné - a jogrendszer. A kánok és népük fölvette az iszlámot, s amikor a mongol iga végül lehullott, a hódoltság emléke nem enyészett el egészen. Erről vall az utolsó fejezet, amely a tatárok és Oroszhon kapcsolatait elemzi.

Urbánszki László - A ​lándzsa nemesei
Anno ​Domini 1242 nyara. Az egy évig király nélkül maradt országban tombol az erőszak. Felvidék hírhedt rabló bárója, Berencs nembeli Miklós rajtaüt a Pozsony megyei harcokból hazafelé tartó benei veteránok csapatán, és mindenüket elrabolja. A férfiak járommal a nyakukban, kötélre fűzve indulnak az örökös szolgasorsba, asszonyaiknak pedig még rosszabb sorsot szán a mohó nagyúr. A tatár háború poklát túlélő íjászok veszteségekkel ugyan, de kiszabadulnak, rettenetesen visszaütnek, és a végsőkig megalázzák a rabló bárót. Falujukba visszatérve megveszik az egyszer majd jólétet hozó marhagulyát, és látszólag minden rendben is van, de a Berencsek ura újra lecsap… Az elkeseredett, kirabolt pásztorok, halászok nem tudnak belenyugodni, hogy egy báró bármit megtehet ellenük, de ha visszavágnak, az ország nemessége fordul szembe velük. „Szolga nem emelhet kezet főrangúra, és ha mégis, rettenetes halált kell halnia!” Egy lehetőségük van kitörni a szolgaságból: ha királyuk szolgálatába állva úgy küzdenek, ahogy még soha, hogy harcos szabadok (miles), a legkiválóbbak pedig serviensek, királyi vitézszolgák közé emelkedhessenek. Ha mindez sikerül, egyenlők lesznek bárkivel. Mindenükből kifosztva, egy éhező ország közepén kell fegyvert, páncélt, lovakat szereznie Ladosnak és Elsének, Kerecsének pedig katonát faragni a parasztfiatalokból azokkal az embertelen módszerekkel, amit mongol uraitól tanult. Aki ezt a kiképzést túléli, az katona lesz, de vajon hányan élik túl? IV. Béla király 1242 őszén hadba indul, hogy visszavegye Harcias Frigyestől a tőle kizsarolt megyéket. A sors elégtételeként a tavasszal felprédált Pozsony vármegye ura, Hont-Pázmány Ehellős is rajtuk csaphat, Bécsig dúlja az osztrák hátországot. Levente a király parancsait teljesítve Frigyes országát járja, majd egy zsoldos csapat tagjaként bejut Sopronba. Kockázatos tervet eszel ki, hogy benei társai segítségével utat nyisson a városba, de a tervek ritkán sikerülnek úgy, ahogy szeretnénk. Az ostromra érkező seregben ott találjuk Kerecse új csapatát, és a majd’ korlátlan hatalmú főurat, Miklóst is. A befolyásától megrészegült báró még korántsem teljesítette be bosszúját, de arra nem gondol, hogy a jogfosztott senkik is keresztülhúzhatják számításait. Leventének van egy terve…

Urbánszki László - Fegyver ​csörög
Urbánszki ​László IV. Béla uralkodásának tatárjárás utáni küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regénysorozatában. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg 1241-ben kizsarolta a mongolok elől menekülő királyunktól három határszéli megyénket. Nem annyira közismert azonban az, hogy Frigyes, kihasználva a kivérzett ország gyengeségét, 1242 tavaszán lerohanta Pozsony vármegyét. IV. Béla ekkor még Dalmáciában tartózkodott, a megye nem számíthatott külső segítségre. A reménytelen helyzetben lévő Hont-Pázmány Ehellős megyésispán, a hatalmát és övéit féltő nagyúr minden lehetőséget kénytelen kihasználni védekezés közben. Nemtelen, sőt aljas dolgokat is el kell követnie, sok szenvedést bocsátva arra a népre, amelyet meg akar óvni, hogy reménye legyen a győzelemre. Hajnalig imádkozva bánja bűneit, melyeket újra meg újra elkövet, hogy népét megvédje. A regény a mongol kivonulást követő hónapokkal folytatja a szerző előző, Vérszagra gyűl című kötetének történetét. Bene falu élethalálharcának veteránjai, boldogulásukat keresve a Felvidékre mennek, ahol újra harcba kényszerülnek. Ezúttal láncpáncélos, majdnem sebezhetetlen óriásokkal kell viaskodniuk, bár ők csak élni akarnak. Látszólag védtelen embereket is harcba kényszerít szeretteik halála, és újra bebizonyosodik, hogy a "veszett farkasként küzdő parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek hősi eseményeit is felülmúlják."

Urbánszki László - Vérszagra ​gyűl
A ​tatárjárás (1241-42) Magyarország történelmének egyik legnagyobb pusztítása, nemzeti tragédiaként került be a történetírásba és a köztudatba. A legújabb kutatások ugyanakkor arra is engednek következtetni, hogy a tragédia nem volt olyan nagy mértékű, mint eddig hittük. A dúlás után hazatérő IV. Béla bár megfogyatkozott, de semmiképpen sem megtört népet talált a Kárpát-medencében. Magyarország hadereje olyannyira erős maradt, hogy a király a „második honalapítás” mellett agresszív, terjeszkedő külpolitikát, többfrontos hadjáratokat folytatott. Országunk a tatárjárás iszonyata után is a térség meghatározó nagyhatalma maradt. Urbánszki László IV. Béla uralkodásának ezt a második, tatárjárás utáni, küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regénysorozatában. Hősei a kor híres vagy hírhedt alakjai mellett esendő mindennapi emberek, akik erővel és ravaszsággal szállnak szembe a rájuk törő ellenséggel. A nádasok rejtekében veszett farkasként küzdő parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek hősi eseményeit is felülmúlják. A Vérszagra gyűl című regény a mongol betörés évében játszódik. A kedélyes nyugalomban élő, mocsárszéli kis faluba (ma Ladánybene) izmaelita kereskedőknek álcázott mongol felderítők, kémek érkeznek. Az idill rémálommá változik, amikor kiderül, hogy a csapat a közelgő, népeket elsöprő förgeteg előhírnöke: kisebb, de ugyanolyan pusztító szélvihar. A falu népe a mocsár mélyére rejtőzik, és szembeszáll a förgeteggel. Halászok, parasztok, nők és gyerekek küzdenek a hajdanvolt világ legjobb harcosai ellen a torokszorítóan izgalmas, életszerű hitelességgel megírt regényben.

Makkai Sándor - Sárga ​vihar / Táltos király
A ​Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV. Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: azt a végzethitet, amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV. Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.

A_mongolok_titkos_t%c3%b6rt%c3%a9nete
11

Ismeretlen szerző - A ​mongolok titkos története
A ​mongol nyelvnek és irodalomnak ezt a ma ismert legrégibb emlékét aránylag nemrég fedezték fel a világirodalom és a tudomány számára. Szövege kalandos úton hagyományozódott ránk, és mindmáig teljes homály borítja a szerző személyét, életét és működését. Hallatlanul izgalmas olvasmány, mert - a szerző szándéka ellenére - leplezetlenül feltárja, mint indul el világhódító útjára a jelentéktelen kis mongol törzsfőnök fia, Temüdzsin, s mint lett Temündzsinből Dzsingisz kán, és milyen szerény kezdetekből sarjadt ki a hatalmas mongol világbirodalom.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története – Előzmények és magyar történet 1242-ig I-II
A ​sorozat 1. kötete minden eddigi vállalkozást felülmúló részletességgel dolgozza fel az eseményeket. A régebbi kőkor tárgyalásával kezdve, régészeti kultúrák, majd pedig népek (kelták, trákok, szarmaták, hunok, germánok, avarok, szlávok) történetén és a magyar őstörténeten át érkezik történelmünk nagy fordulópontjához, a honfoglaláshoz. A kibontakozó kép jól érzékelteti, hogy a Kárpát-medencében megtelepedett magyarság szintetizálta saját múltját és a helyi előzményeket: a honfoglalásban e két történeti vonulat egyesül; az Uráltól az Alpokig terjedő roppant térségen történtek lépnek elénk. Az államszervezés, a középkori magyar állam megerősödése - államiságunk évezredes létének bizonyítékai -, a feudalizmus kialakulásával és megszilárdulásával együtt járó kemény küzdelmek, belviszályok és a külső ellenséggel vívott harcok elevenednek meg a kötet lapjain. Képet kapunk középkori keresztény műveltségünk kezdeteiről, az anyagi és szellemi kultúra kibontakozásáról. A szerzők az 1241 - 1242. évi tatárjárás eseményeivel adják át a szót a következő kötetnek. A több száz kép és számos térkép, a részletes értékelő bibliográfia és időrendi áttekintés az egyes kérdések mélyebb tanulmányozását is elősegíti.

Takács Tibor - Tatárcsillag
1968 ​nyarán jártam először Trogir (Trau) csodálatos szigetén, majd felautóztam a klisszai fellegvárig, hogy lássam azokat a helyeket, amelyek színterei voltak IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária 1241-42-es menekülésének. Azután Splitben (Spalato) tisztelegtem az ott eltemetett két magyar királylány síremléke előtt. Miközben a Diocletioanus-palota hatalmas csarnokaiban sétáltam, felidéztem az idemenekült magyarokat fogadó Gargano podeszta alakját, vagyis mindazokét, akik e mostani regényem hősei, szereplői. S közben módszeresen eljutottam mindazokra a helyekre, amelyeket jó volt látni ahhoz, hogy hiteles legyen a helyszínek rajza. Voltam Hainburgban, jártam Frigyes, osztrák herceg sírjánál Heiligenkreuzban, sétáltam a Muhi-pusztán, ültem Várad kövein. Jó szívvel ajánlom könyvemet minden olvasómnak: fiataloknak és nem fiataloknak, vagyis mindazoknak, akik szeretik a történelmet és kíváncsiak a titkaira.

Kodolányi János - A ​vas fiai
A ​tatárjárás ideje, IV. Béla tragikus küzdelme országa világi és egyházi nagyjaival, a "hűséges" szövetségessel, Harcias Frigyes osztrák herceggel, Batunak, a hódításra éhes, mégis megfontolt mongol vezérnek pusztító hadjárata elevenedik meg Kodolányi János jelentős regényében, e szélesen hömpölygő, művészi hitelű krónikában. Gyöngéd szerelem és erőszak diplomáciai cselfogások és belső viszályok, hazaszeretet és árulás, emberi nagyság és önzés váltják egymást, és szövődnek össze a könyv lapjain, mely felidézi történelmünk egyik legválságosabb, de ugyanakkor legérdekesebb korát. Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére. A könyv értékei, művészi szépségei ma is élvezetet nyújtanak az olvasónak.

Fehér Tibor - Az ​ezüstkardú vitéz
A ​tatárjárás korának Magyarországba vezeti olvasóit Fehér Tibor fordulatos regénye. Hőse, az "ezüstkardú vitéz" bátorsága no meg kissé a szerencséje folytán is IV. Béla király közvetlen közelébe jut, hű embere, bajban tanácsadója, veszélyben derekas segítője lesz. Ereje, merészsége és démonian csodás ezüstkardja már-már mesehőssé tenné a szemünkben, hogyha az író nem alkotna körülötte nagyon is valóságos képet a korabeli Magyarországról, a közelgő tatárokról, a magyar urak széthúzásáról, arról a hajdani furcsa, kavargó középkori világról.

G. A. Fjodorov-Davidov - Az ​Aranyhorda földjén
A ​középkor századaiban Európa és Ázsia pusztáin a nomád népek több hulláma söpör végig: hunok, avarok, kazárok, bolgárok, besenyők, kunok, majd Dzsingisz kán hadai és az Aranyhorda. Miért voltak ezek a vad törzsek olyan erősek és legyőzhetetlenek, miért retteget tőlük a civilizált Európa? G. A. Fjodorov-Davidov, az Aranyhorda történetének, régészetének, érmeinek neves szakembere, számos ásatást folytatott a délorosz pusztaságon, mely a középkorban e nomád népek otthona volt. E könyvében igen érdekesen ír a különböző nyelvű nomádokról, beszámol életmódjukról és történetükről, ismerteti bálványaikat és halomsírjaikat, váraikat és városaikat.

Geréb László - Égő ​világ
"Dübörgés ​támad. Növekedve, mint a közelgő mennydörgés, a villámok meg-meglibbenő fényében tízezer lovas halad, gyorsan sötéten, zárt tömegben. Vizesen fénylő bőrsisakok, kengyel mellé tűzött, lobogós kopják, szaporán ügető, apró lovak. Tűzcsóva hull egy szalmakazalba. A láng tovafut a szérűn. Jajveszékelő emberek kúsznak elő a putrikból. Aztán minden elnémul, csak a láng falja ropogva a putrik nádtetejét. A látóhatáron sorra gyúlnak ki a falvak. Egy tömény halad délre. Tízezer ló és lovas zárt tömegben. Dübörög a föld, mint a közeledő mennydörgés..." 1241 - Ég a világ. A tatárok elözönlik Magyarországot. A mohi pusztán a magyar sereg háromnegyede elhullott. Fut a király - és a könyv hőse, a Párizsban végzett magyar deák is visszamarad, hogy feltartóztassa a királyt üldöző tatár csapatot. A király megmenekül és a deák is, hogy a nagy pusztulás után újjáépülő országban az építés harcosa legyen. A tatárjárásról, a feudális anarchiától szétzüllött középkori Magyarországról, az újjáépítés megindulásáról szól Geréb László legújabb történelmi regénye.

Tat%c3%a1rj%c3%a1r%c3%a1s_eml%c3%a9kezete
A ​tatárjárás emlékezete Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - A ​tatárjárás emlékezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Nagy ​vándorlások szárazföldön és tengeren
A ​kereszt és a félhold népeinek harcairól; a viking kalandozásokról; a mongol betörésről... több mint félezer színes fényképpel, rajzzal és térképpel.

Benkő László - A ​végső tenger I-III.
A ​rabszolga-gyereknek csak ritkán előtűnő, homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... Bürjén, az ismeretlen származású és nemzetiségű kisfiú, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Dzsingisz kán, a világhódító mongol uralkodó udvarába kerül. Mongollá lesz, és mivel hányattatásai során megtanul néhány nyelvet, kamaszként izgalmas munkát kap: kém lesz. A feladatnak sikerrel tesz eleget, kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért további feladatokat kap. Így kerül II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába: gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára, de már nem foglalkozik a származásával. Ám az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, főbe kólintja az igazság, és felébred benne a lelkiismeret...

Thuróczy János - Rogerius mester - A ​magyarok krónikája / Siralmas ének
E ​kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban, Brünnben és Augsburgban is napvilágot látott: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált, előbb a kúria jegyzőjeként, majd élete végén a királyi személyes jelenlét bíróságán ítélőmesterként. Művének első részét (Károly Róbert uralkodásáig) a középkori krónikás hagyomány alapján készítette el, Nagy Lajos koráról saját művébe másolta Küküllei János egy évszázaddal korábbi krónikáját (mely csakis ennek köszönheti fennmaradását), a Nagy Lajostól Mátyásig terjedő korszak pedig Thuróczy eredeti alkotása. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Rogerius mester itáliai származású pap, aki a pápai legátus kíséretének tagjaként került Magyarországra, s itt élte át a tatárjárás (1241-1242) véres időszakát. Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. A mű azonban távolról sem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása. Fennmaradását szintén csak annak köszönhetjük, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként krónikájához csatolta és kinyomatta, hiszen nemhogy kézirata nem maradt fenn, de még csak egy utalás sem arról, hogy Thuróczy előtt bárki ismerte volna. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, melyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott...

John Man - Dzsingisz ​kán
Dzsingisz ​kán a történelem halhatatlan alakja, aki egyszerre él istencsapásként, hősként, géniuszként és félistenként az emberek tudatában. A közép-ázsiai muzulmánok, az oroszok vagy éppenséggel Európa népei a könyörtelen hadvezért, embermilliók brutális gyilkosát látják benne - hiszen az általa létrehozott gyilkológépezet soha nem látott méretű pusztítást vitt végbe a Csendes-óceántól egészen Magyarország nyugati határáig. A mongol hadaktól elszenvedett 1241-es katasztrofális vereség a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Dzsingiszt ugyanakkor odahaza, Mongóliában a nemzet atyjaként tisztelik, a kínaiak pedig dinasztiaalapítót látnak benne. John Man angol történész-író évtizedek óta foglalkozik mongolisztikával; ebben a könyvében kutatásai legjavát adja közre. Több ez, mint izgalmas beszámoló Dzsingisz kán fölemelkedéséről és hadjáratairól, a Római Birodalom területének kétszeresét kitevő barbár birodalom létrehozásáról. A szerző az első európai író, aki fölfedezte a titkos völgyet, ahol a nagy kán valószínűleg élete utolsó napjait töltötte. Megmászta azt a szent hegyet is, melynek valamelyik rejtett zugában Dzsingiszt örök nyugalomra helyezték. Legendák, rituálék, föloldhatatlannak látszó, mégis föloldásra váró történelmi ellentmondások tárulnak fel e könyvben, amely nekünk, magyaroknak, különösen izgalmas titkokat rejteget.

Kollekciók