Ajax-loader

'neveléstörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ismeretlen szerző - Felnőttoktatás ​az ezredfordulón
A ​Felnőttoktatás, továbbképzés és élethosszigtartó tanulás sorozat 23-as kötete. Angol és német nyelvű összefoglalókkal

Tom Butler-Bowdon - 50 ​Psychology Classics
In ​a journey spanning 50 books, hundreds of ideas and over a century,"50 Psychology Classics"looks at some of the most intriguing questions relating to what motivates us, what makes us feel and act in certain ways, how our brains work, and how we create a sense of self."50 Psychology Classics"explores writings from some iconic figures such as Freud, Adler, Jung, skinner, James, Piaget and Pavolv, but also highlights the work of contemporary thinkers such as Gardner, Gilbert, Goleman and Seligman. We all need a personal theory of what makes people tick. To survive and thrive, we have to know who and what we are, and to be canny about the motivations of others. The common route to this knowledge is life experience, but we can advance our appreciation of the subject more quickly through reading. From the author of the bestselling"50 Self-Help Classics","50 Success Classics"and"50 Spiritual Classics", which have sold over 100,000 in the English language and have been translated into 17 languages,"50 Psychology Classics"will further your understanding of human nature and yourself. You will find life-changing insights from 50 key books from the following authors: Alfred Adler; Gavin de Becker; Eric Berne; Edward de Bono; Robert Bolton; Nathaniel Branden; Isabel Briggs Myers; Louann Brizendine; David D Burns; Robert Cialdini; Mihaly Csikszentmihalyi; Albert Ellis and Robert Harper; Milton Erickson; Erik Erikson; Hans Eysenck; Susan Forward; Viktor Frankl; Anna Freud; Sigmund Freud; Howard Gardner; Daniel Gilbert; Malcolm Gladwell; Daniel Goleman; John M Gottman; Harry Harlow; Thomas A Harris; Eric Hoffer; Karen Horney; William James; Carl Jung; Eric Kandel; Alfred Kinsey; Melanie Klein; RD Laing; Abraham Maslow; Stanley Milgram; Ivan Pavlov; Fritz Perls; Jean Piaget;

G. Molnár Péter - Arezzói ​Guidótól a tabletig
Mi ​a közös egy XI. századi bencés szerzetesben és a XXI. század egyik jellegzetes elektronikai termékében? Hogyan kerülhettek egymás mellé e kötet címében? Úgy, hogy a szerzetes találmánya - a hangjegyek újfajta lejegyzése - és az "öt inches képernyő" is a tanulást segíti, segítheti. De ez csak két témája volt a PPKE BTK Nevelés- és Oktatástörténeti Kutatócsoportja által szervezett oktatás- és neveléstörténeti konferenciának, melyet első ízben 2017. február 22-én rendeztek meg Piliscsabán. Az előadások és az itt közölt tanulmányok is széles körét érintik az elmúlt ezer év oktatáshoz és neveléshez kapcsolódó problémáinak, legyen az az oktatás módszertana, az oktatáshoz szükséges eszközök kérdése, az oktatás helyszíne, vagy maguk a diákok és társadalmi helyzetük. Kötetünkben tíz előadás szerkesztett változatát olvashatják az oktatás és neveléstörténet iránt érdeklődők.

Fináczy Ernő - Az ​ókori nevelés története
”A ​neveléstörténet csak a múlt század elején öltött rendszeres alakot. Amit azelőtt írtak e tárgyról, vagy kisebb monographiákba, vagy a politikai és művelődéstörténet függelékszerű fejezeteibe szorult. A részleges feldolgozások és mellékes kitérések írói többnyire csak adalékokat szolgáltattak, de elméletek méltatását és elvek magyarázatát nem adták; inkább archaeologiai érdekű részleteket hordtak össze, szervezeti kérdéseket tárgyaltak, intézményeket ismertettek, jobb esetben egyes népek művelődésének menetét a politikai történettel való összefüggésében mutatták be. Mindez, hozzátartozik a neveléstörténethez, de sem tárgyi körét, sem eszmei tartalmát ki nem meríti. A neveléstörténet szerves fejlődésében állítja elénk az emberiség szellemi javainak megőrzése és gyarapítása módját a fiatal nemzedékek révén. Köre tehát nagyon tág. Nemcsak a nevelés koronkénti állapotrajzát szerkeszti meg, hanem a tényekben nyilvánuló elvi alapokat is kifejti, – ami csak úgy történhetik meg, ha az intézményekben és eljárásokban megállapítható jellemzetes vonásokat összefüggésbe tudja hozni egyrészt a paedagogiai elmélettel, másrészt a kor egész irányával, az általános szellemi törekvésekkel, amint azok a politikai és művelődéstörténetben, úgyszintén a philosophia történetében jelentkeznek. De ezzel sem oldotta még meg feladatát a neveléstörténet. Nemcsak azt kell vizsgálnia, miképen nevelték a történeti népek gyermekeiket, s miért nevelték úgy és nem másként, hanem azt is, hogy kielégítette-e őket a nevelés tényleges rendje, s nem lebegett-e szemök előtt a nevelésnek más, a meglevőtől eltérő, szerintök jobb és tökéletesebb módja, s ha igen, milyen volt ez a paedagogiai eszményök, s minő tényezők együtthatása alatt formálódott? […]”

Gloviczki Zoltán - Zsinka László - Nevelés ​és iskola az antik és középkori Európában
A ​Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói átfogó, új, korszerű feldolgozását adják az ókori és a középkori nevelés történetének. A kötet áttekinti az oktatási rendszereket, a tananyagokat, az ifjúság nevelésével kapcsolatos elméleteket és intézményrendszert mindezt széles társadalmi keretbe ágyazva. Az antik kulturális örökség a középkori iskolai művelődés alapját képezte. Ezért ki kell térnünk arra, hogyan alakultak az ókori irodalmi és tudományos művek áthagyományozásának történeti feltételei. Az antik auctorok igen összetett szelekciós folyamat keretében épültek be a középkori iskolai hagyományba, miközben egyes művek háttérbe szorultak vagy elvesztek. A hagyományozás tágabb törvényszerűségeken, szubjektív döntéseken és véletleneken nyugodott. A késő ókortól az érett középkorig jól körülírhatók az ókori örökség áthagyományozásának jelentősebb fordulópontjai, amelyek az iskolai művelődés kereteit is befolyásolták.

Szlucska János - "Pünkösdi ​királyság"
A ​könyv a teljesség igényével, valamennyi elérhető forrás és dokumentum felhasználásával az észak-erdélyi oktatásügy történetét mutatja be a második bécsi döntéstől 1944-ig, vagyis a magyar tannyelvű iskolai hálózat újbóli kitelepülésétől a magyar közigazgatás megszűnéséig. Az adatok elemző feldolgozásával egyidejűleg a szerző a visszaemlékezések és a korabeli újságcikkek segítségével bepillantást nyújt az iskolások, tanítók és tanárok mindennapi életébe is.

Fináczy Ernő - A ​reneszánsz kori nevelés története
"Ez ​a könyv is, miként az ókori és középkori nevelés történetét tárgyaló műveim, egyetemi előadásaimból nőtt ki. Irodalmi alakba öntését tőlem független körülmények hátráltatták. Mikor 1914-ben hozzáfogtam az előadásaim során felgyülemlett anyag rendezéséhez és a mű megszövegezéséhez, kitört a világháború, melynek sötét árnyéka négy éven át csüggesztően kisérte munkámat. Megnehezítette a kidolgozást az a körülmény is, hogy elzárva a világ legtöbb művelt államának irodalmi termelésétől, nem egyszer hiányát kellett éreznem oly műveknek, melyek honi könyvtárainkban nem voltak föltalálhatók, külföldről pedig az adott viszonyok közt vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy későn voltak beszerezhetők. Hogy mégis művem közzétételére határoztam el magamat, főként ama sürgető kívánságok hatása alatt történt, melyekkel tudós hajlandóságú és a neveléstörténet iránt különösen érdeklődő hallgatóim mind gyakrabban fölkerestek, jeléül annak, hogy ily tárgyú, magyar nyelven írott tudományos kézikönyvre valóban szükség van. Irodalmi segédeszközeimnek jelzett hiányosságát - úgy hiszem - elviselhetővé teheti az, hogy mindenütt az eredeti források alapján dolgoztam. A könyvemben közölt fordításokért magam vagyok felelős."

Kereszty Orsolya - Nőnevelés ​és nemzetépítés Magyarországon 1867-1918
Magyarországon ​a nevelés- és művelődéstörténeti írások ritkán alapoznak a társadalmi nemek tudományának módszertanára és elméleti megközelítéseire, teszik elemzés tárgyává a nők szerepeit, tereit és a korabeli nőnevelést. Csakúgy, mint a „hagyományos” történetírásban, a neveléstörténet-írás magyarországi gyakorlatában is alig értelmeződnek a nők, mint a történelem cselekvői vagy a történetek írói. Neveléstörténeten – kevés kivétellel – a többnyire domináns pozíciót betöltő férfiak nevelésének történetét értjük; a nők nevelésének története csak a külön hangsúlyozott „nőnevelés-történeten” vagy „nőtörténeten” keresztül jelenítődik meg. Felvetődhet tehát a kérdés, neveléstörténet-e a nőnevelés-történet? Kutatásomban egy konkrét történelmi kontextust, a dualizmus kori magyarországi kormányzati szinten elképzelt és irányított magyar nemzetépítő törekvéseket vizsgálom, és azt mutatom be, hogy hiányos elemzéseket eredményezhet az, ha figyelmen kívül hagyjuk mindebben a nők elképzelt és reális pozícióját és akaratát, a korabeli nőnevelés helyzetét és a politikát. Bár több olyan írás is született már, amely a dualizmus kori magyar nemzetépítő folyamatokat elemzi, mindeddig nem merült fel az a kérdés, hogy e folyamatokban milyen szerepe lehetett a nőnevelésnek.

Baska Gabriella - Iskola, ​gyermek és tanítói ideál a 19. és 20. század fordulóján
A ​dualizmus időszaka sokféle forrást nyújt a történeti kutatók számára, ezek megismerésével és feldolgozásával egyre árnyaltabb képet kaphatunk a korszak eseménytörténetéről éppúgy, mint az emberek mentalitásáról, gondolkodásmódjáról. Ennek a neveléstörténeti kutatásnak ez utóbbi volt az elsődleges célja. Egy a századforduló Magyarországán élt néptanító élettörténetének nyomain és a róla megemlékezők forrásértékű szövegein keresztül azt vizsgáltuk, rekonstruálható-e a fennmaradt töredékekből egy életút, illetve milyen kép él a korszak emberének fejében a tanítói szakmával-hivatással kapcsolatban és hogyan próbálja befolyásolni az erről folyó korabeli párbeszédet. A tanítói hivatás vizsgálata egyben az iskola világának illetve a gyermek és a gyermekkor összefüggéseinek megértéséhez is hozzásegíthet.

Gordon Győri János - Az ​oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában
Noha ​a nagy nemzetközi kutatásokból évtizedek óta tudjuk, hogy a kelet- és délkelet-ázsiai régió számos országában kimagaslóan hatékony az oktatás, és ez az adott országok gyors fejlődésének egyik kulcsa, a magyar nyelvű olvasó alig rendelkezik konkrét ismeretekkel ezeknek az országoknak a pedagógiájára vonatkozóan. Gordon Győri János könyve az első hazai szakmai munka, amely átfogó, ugyanakkor igen részletes képet nyújt mindenekelőtt Japán és Szingapúr oktatásának világáról, s rajtuk keresztül az egész régió pedagógiai helyzetéről. A könyv a téma szinte maradéktalan teljességgel és naprakészen feldolgozott pedagógiai és pedagógiai-pszichológiai szakirodalma segítségével mutatja be a kelet-ázsiai pedagógiát. A sorokon, mondatokon átüt a szerző személyes tapasztalatokon nyugvó gazdag ismerete, a téma finom, saját kutatásokon is nyugvó megértése. Így a kötet, amelynek számos része szinte letehetetlenül olvasmányos is, egyszerre szakmailag hiteles, a nemzetközi kutatások és értelmezések fő áramához kapcsolódó, s ugyanakkor a téma olyanféle benső megértésén nyugszik, amely speciálisan a magyar olvasóhoz szólva teszi érthetővé napjaink kelet-ázsiai pedagógiájának jellemzőit. A szerző érdeme, hogy kiemeli a magyar olvasó számára a kelet-ázsiai pedagógia világát az egzotikumból, és - ugyancsak elsőként a hazai szakmunkák közül - a kulturális pedagógia eszköztárát alkalmazva úgy állítja elénk, mint amelynek ismerete elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy azt is jobban megértsük, miről szól saját pedagógiai gyakorlatunk idehaza, illetve általában a nyugati világban. Gordon Győri János könyve hézagpótló és jelentős szemléletformáló munka nemcsak a könyv közvetlen tartalmi értékei miatt, hanem azért is, mert azt a korszerű szemléletet képviseli, hogy az oktatás világa igazán csak akkor érthető meg és mutatható fel a maga összetett gazdagságában, ha szerkezeti, tartalmi és kulturális jellemzőit, társadalmi kontextusát egyaránt és együtt vesszük figyelembe

Merényi Zsuzsanna - Sztehlo ​Gábor, a gyermeknevelő
Sztehlo ​Gábor (1909-1974) neve leginkább a róla készült film, A Gyermekmentő által vált ismertté. 1944-1945 telén, az üldöztetések idején az általa szervezett otthonokban közel kétezer embert – vallási és társadalmi hovatartozásra tekintet nélkül – mentettek meg. 1973 óta a jeruzsálemi Igazak kertjében fa őrzi emlékét. Az ökumenikus érzületű evangélikus lelkész a háború után sem hagyta magára az elárvult gyermekeket, a Budakeszi úton gyermekvárost szervezett. A gyermekotthon az 1950. január 7-én bekövetkezett államosításig Sztehlo Gábor vezetése alatt állt. Az erről készült játékfilm és a halála után kiadott önéletrajzi ihletésű visszaemlékezése, vérbeli pedagógusnak mutatja. Ennek eredt nyomába a pedagógus szerző, Merényi Zsuzsanna, bemutatva a pályautat a népfőiskolai kezdetektől a méltatlanul elhallgatott gyermekváros-szervező, -vezető munkáig, kísérletet téve az egyedülálló életmű és a gyermekotthon pedagógiai értékelésére. Sok eredeti dokumentum elkutatásával, számtalan interjú segítségével élményszámba menően láttatja a háború utáni újjászületés értékes termékét, az egyedülálló nevelési rendszerű Gaudiopolist, a gyermekköztársaságot. A könyv nemcsak pedagógiatörténeti tartozásainkat enyhíti, hanem méltán állít példát napjaink alkotó szellemű pedagógusai elé. A könyv második kiadása Sztehlo Gábor születésének 100. évfordulójára jelent meg.

Fináczy Ernő - Világnézet ​és nevelés
„Fináczy ​Ernő előkelő tudományos egyéniségében elsősorban a nevelés múltjának legnagyobb magyar búvárát tiszteljük. Először a magyar közoktatás múltja vonzotta. (A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I. 1899. II. 1902); kutató iránya később a nevelés egyetemes történelmévé szélesedett. (Az ókori nevelés története. 1906. 2. kiad. 1921. A középkori nevelés története. 1914. A renaissance-kori nevelés története. 1919). A nevelés történelme egyrészt a szellemi javak nemzedékről nemzedékre való átszármaztatásának múltját, vagyis a nevelő-oktató intézmények koronkénti állapotrajzát és fejlődését mutatja be; másrészt a nevelésnek a történet folyamán fölmerült tudományos elméleteit vizsgálja. Előbbi feladata lényegében művelődéstörténeti, az utóbbi pedig filozófiai természetű. Minden filozófiai rendszer ugyanis az értékek bizonyos hierarchiájában hangzik ki. A filozófusnak természetes törekvése, hogy értékfelfogásának, életeszményeinek a valóságban is érvényt szerezni, a társadalmat értékideáljai értelmében átformálni iparkodjék. Az értékeszményeknek az emberiségtől végrehajtani kívánt megvalósítása elsősorban az új nemzedékek nevelése útján biztosítható. Ezért minden nagyobb filozófiai rendszernek megvan a maga neveléselmélete; egyszersmind innen érthető, hogy a neveléstudomány történetében a legnagyobb hatású, új irányokat szabó teoretikusok mind filozófusok (Piatori, Aristoteles, Locke, Rousseau, Kant, Fichte, Herbart, Schleiermacher, H. Spencer). A filozófia tűzi ki s teszi tudatossá a nevelés célját és eszményeit. Innen a legszorosabb összefüggés a filozófia és a pedagógia története között. Ez a szempont hatja át minden ízükben Fináczy történeti munkáit; ezek tehát nem egyszerűen művelődéstörténeti, hanem velejükben filozófiai természetű művek. Fináczy mindenütt azt kutatja, vajjon a nevelés intézményeiben megnyilatkozó egyéni és társadalmi akarat mennyiben függ a kor eszmeáramlataitól, váltakozó értékideáljaitól. Műveinek főjellemvonása: az eredeti források teljes és lelkiismeretes fölkutatása, gondos megvizsgálása és értékelése, emelkedett történeti felfogás, föltétlen megbízhatóság, az anyag biztos áttekintése, világos rendezése és mindig a lényegre szorítkozó feldolgozása, a történet apró tarka tényei között a nagy összefüggések megpillantása. A tárgyalásnak életet és eleven színt kölcsönöz azzal, hogy sokszor magukat a forrásokat szólaltatja meg. így törekszik megéreztetni velünk a kor hangulatát és ezzel fokozni a történeti benyomások igazságát.[…]” (Kornis Gyula előszavából)

Alexandriai Kelemen - Paidagógosz
Alexandriai ​Kelement azok közé a korai keresztény szerzők közé sorolják a teológia és az ókortudomány művelői, akiknek írásai forrásértékűek. Nem véletlenül. Amellett, hogy kiválóan ismerte a Szentírást, műveiben a klasszikus irodalomban való jártasságáról is tanúbizonyságot tesz. Ezt támasztja alá az a tény, hogy fennmaradt munkáiban a keresztény írókon és az apokrif műveken túl 360 nem keresztény szerzőt idéz. A _Nevelő_ című munkájának jelentősége abban rejlik, hogy rendszerezi egyrészt a keresztény nevelés alapelveit, másrészt ez az első olyan összefüggő etikai mű, melyben a mindennapi életet érintően részletes iránymutatást ad. A testhez való viszonyulás bemutatásán keresztül egyfajta vezérfonalat szán a keresztény ember számára, hogy miként legyen jelen a világban. Mindezeken túl számos egyéb kuriózummal is találkozhat az olvasó: betekinthet a szerző korának meglepően részletes anatómiai ismeretanyagába, a test- és szépségápolás rejtelmeibe, ezenfelül számos ókori költemény töredéke is csupán ebben a munkájában maradt ránk. Írásában nemcsak a teológiát művelők és neveléstörténettel foglalkozók, hanem a klasszikus irodalom, az antik filozófia, a retorika, továbbá az orvoslástörténet iránt érdeklődők is igazi gyöngyszemekre lelhetnek.

Johannes Amos Comenius - Orbis ​sensualium pictus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kéri Katalin - Bevezetés ​a neveléstörténeti kutatások módszertanába
A ​Kutatás-módszertani kiskönyvtár című sorozatnak ez a kötete régi adósságot törleszt, mivel eddig nem volt olyan magyar nyelvű kézikönyv, mely az érdeklődőt eligazította volna a neveléstörténeti kutatások módszertani kérdéseiben. A szerző közérthető megfogalmazásban mutatja be a szinkrón és diakrón megközelítés lehetőségeit, példákkal illusztrálja a neveléstörténeti kutatások egyes szakaszait, áttekintést ad korunk új módszereiről és témáiról, valamint a legújabb nyomtatott és elektronikus publikációkról. A kötet hasznos segítséget nyújt a pedagógia és tanár szakos hallgatóknak szakdolgozatuk elkészítéséhez, meríthetnek belőle a doktori képzésben részt vevők és mások is, akik történeti-neveléstörténeti kutatásokkal foglalkoznak. Kéri Katalin a Pécsi Tudományegyetem oktatója, az MTA Neveléstörténeti albizottságának tagja. Történész, neveléstörténész; főbb kutatási területei a magyar és az egyetemes nőnevelés, a középkori iszlám világ nevelés- és művelődéstörténete.

Havasi János - Egy ​hangszer voltam az Isten kezében
Íme ​néhány gondolat a Pécsi Géza zenepedagógus pályaképét bemutató könyv margójára. "A Kádár-rendszer ideológusai és a mai kor agykutatói alighanem kevés dologban értenének egyet, van azonban egy tétel, amelyben azonosságot lehet fölfedezni álláspontjukban: az érzelmi műveltség jótékonyan hat ki az értelmi tevékenységre, sőt, a fizikai munkavégzésre. Mindezt pártitkári nyelvre lefordítva évtizedek át valahogy így hangzott: ,,Emelni kell a munkásosztály általános műveltségi szintjét". Míg az agykutatók manapság a jobb és bal félteke kiegyenlített működésének jelentőségét hangsúlyozzák. Mint annyi más szocialista lózung, a fenti óhaj sem valósult meg. Évente ismétlődően mintegy negyedmillió iskolás számára véglegesen megszűnt a humán nevelés alapját képező zeneoktatás. Szakmunkástanulóknak és szakiskolásoknak ugyanis ez ,,nem járt". " "Pécsi Géza egész életét arra szentelte, hogy cselekvően bizonyítsa: a világhírű Kodály-módszer szülőhazájában egyetlen fiatalt sem szabad elzárni az intézményes zenei-művészeti nevelés jótékony hatásától. A magyar társadalom számtalan baját nem is ismernénk, ha az érzelmileg egyik legsérülékenyebb réteg, a középiskolás korosztály minden tagja valódi zenei élményekben részesülhetne. Az idén 84 éves pécsi zenepedagógus számos előkészített diákhangverseny-sorozata, tankönyvcsaládja és számtalan előadása iskolát teremtett Magyarországon. A könyv ezt a küzdelmes utat mutatja be, de felvázolja azt az ernyedetlen karitatív munkát is, amelyet Pécsi Géza az illegális Kolping mozgalom keretében és szellemében végzett - kiváltva ezzel a kádári diktatúra ,,hatalmasainak" haragját és nem egyszer az egyházi hierarchia értetlenségét is. Juhász Gyula szép sorát kölcsönvéve Pécsi Géza nem állít mást, mint hogy tehetségünket és küldetésünket - a ,,hangszer" anyagát és formáját - nem evilágról kapjuk. De rajtunk is múlik, hogyan szólal meg a hangszer - s hogy megszólal-e egyáltalán. Lectori Salutem!"

Géczi János - Sajtó, ​kép, neveléstörténet
Iskolakultúra ​könyvek. Géczi János, az Iskolakultúra főszerkesztője sorra veszi a magyarországi pedagógiai szakmódszertani folyóiratokat a 19–20. századtól a rendszerváltásig. Tárgyalásának szempontjai, súlyponti kérdései: a szaksajtó és a neveléstudomány kapcsolata, a pedagógiai folyóiratok az aktuális társadalmi berendezkedésben, a szocialista gyermekfelfogás, a túlkorosok és a felnőttek oktatásának kérdései, megszűnő, átalakuló szakfolyóiratok, az ikonológia-ikonográfia mint a történeti pedagógia segédtudománya.

Ismeretlen szerző - Neveléstudomány ​és pedagógiai kommunikáció a szocializmus időszakában
Jelen ​kötet A magyar neveléstudomány története a szakmai folyóiratok tükrében (T 100 496) című OTKA-kutatás további eredményeit tekinti át Németh András – Bíró Zsuzsanna Hanna, Garai Imre, Balogh Beáta – Nagy Andrea, Golnhofer Erzsébet – Szabolcs Éva, Szabó Zoltán András és Sáska Géza által írott tanulmányok útján. A kötet első fele arról nyújt áttekintést, hogy a történeti megalapozottságú neveléstudományi vizsgálatokban jelen kutatás hogyan pozícionálható, s a kutatócsoport mely elméleti megfontolások mentén elemezte választott forrásait. A kötet második felében az 1949–1957 közötti időszak akadémiai-felsőoktatási intézményeiről, illetve ehhez kötötten az intézményrendszerben lezajlott személyi változásokról, valamint a kutatócsoport által vizsgált történeti időszak kutatás-módszertani megfontolásairól tájékozódhat az olvasó. A kötetet végül a tudományos minősítések 1949–1989 közötti jogszabályainak jogalkotói szándékait, továbbá az 1940-es évek második felében Magyarországon végbemenő kommunista oktatási reformok és azok szellemi gyökereit feltáró tanulmányokkal zárul. Jóllehet a kötet címében azt ígéri, hogy a szocializmus évtizedeiben a hazai neveléstudomány változásait helyezi vizsgálatának középpontjába, ám a szerzők eredményeiket nemzetközi kontextusban is igyekeztek értelmezni.

Kereszty Orsolya - "A ​nő és a társadalom" a nők művelődéséért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hornyák Mária - Brunszvik ​Teréz "szellemi gyermeke": Teleki Blanka (1806-1862)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csiffáry Gabriella - Magyar ​politikusok az iskolapadban
Kormányfők, ​miniszterek, vezető szerepet betöltő államférfiak mesélik el,milyen iskolákba jártak, melyek voltak a kedvenc tantárgyaik, hogyan élték meg diákkorukat: legújabb kötetünk több száz év magyar politikusainak iskolai tanulmányait mutatja be. Köztük olyan nevek szerepelnek, mint II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza István, Horthy Miklós, Teleki Pál, Hóman Bálint, Slachta Margit, Gömbös Gyula, Kun Béla, Lukács György, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre és Göncz Árpád. Nyilvánvaló, hogy a magyar történelemnek voltak olyan korszakai, melyekre nem szívesen emlékezik az utókor, e korszakok politikusai mégis döntő szerepet játszottak az ország életében; ezért találkozhatunk a kötetben mind a magasztos, mind az ordas eszméket követőkkel egyaránt.

C. John Miller - Barbara Miller Juliani - Barbara, ​gyere vissza!
Inspiráló ​beszámoló egy tékozló leány hithez való visszatéréséről és apjával való kibéküléséről. „Anya, apa! Elegem van a szabályaitokból és az erkölcsötökből. Többé nem akarok keresztyénként viselkedni, és nem is fogok!” - jelentette ki a 18 éves Barbara. Miközben apja megpróbálta jobb belátásra bírni, Barbarában nőtt a neheztelés, és az erkölcstelenség útjára lépett, ami csak fokozta szülei fájdalmát. „Tudok az emberi romlottságról, de sokáig tagadtam, hogy a családunkban is létezhet” - írja C. John Miller. A valósággal való szembesülése azonban arra késztette, hogy szembenézzen saját bűnével, bocsánatot kérjen, elismerje, hogy képtelen megváltoztatni önfejű lányát, és Isten szerinti módon kezdje szeretni Barbarát. "Jack" Miller és Barbara Miller elbeszéli, milyen úton jutottak el a fájdalmas konfliktusoktól az örömteli kibékülésig. Könyvük így ellenállhatatlan képet fest Isten Millerékre és mindnyájunkra áradó kegyelméről, és felbecsülhetetlen értékű tanulságokkal szolgál az alázattal, bátorsággal és reménnyel kapcsolatos küzdelmeinket illetően. A könyv végén a fejezetek tanulmányozását segítő kérdések találhatók. _C. John Miller_ gyakorlati teológiát tanít a Westminster Teológiai Főiskolán, a World Harvest Mission igazgatója volt, és több országba vezetett missziós utakat. Alapító lelkipásztora volt a Philadelphia mellett működő Új Élet Presbiteriánus Gyülekezetnek, melyből Philadelphia környékén több más gyülekezet is született. Ő írta az _Erőteljes evangélium erőtleneknek_ és a _Kinőni a befelé fordult gyülekezetet_ c. könyveket. _Barbara Miller Juliani_ bibliatanító, szerkesztő és konferenciák előadója. A Stanford Egyetemen szerzett mesterfokozatot, majd 8-10. osztályokban tanított, a férjével, Angelóval létrehozta a pennsylvaniai Glenside-ban működő Új Élet Presbiteriánus Gyülekezet ifjúsági szolgálatát. A Juliani házaspárnak négy gyermeke van.

Németh András - Pukánszky Béla - A ​pedagógia problématörténete
A ​neveléssel, oktatással, tanítással-tanulással kapcsolatosan megfogalmazódó kérdések az emberi társadalmak fejlődéstörténete során újra és újra felmerültek, és egyre markánsabban befolyásolták az adott korszak mentalitásának, gondolkodásmódjának sajátosságait. Elméletek fogalmazódtak meg a gyereknevelés céljára, módszereire, az iskolára, a tananyagra és sok más hasonló témára vonatkozóan, s ezeknek a teóriáknak a fényében alakult a pedagógia, az iskoláztatás hétköznapi gyakorlata.

Szabó Attila - Mindennapok ​a szigetvári magyar királyi állami "Rezső" polgári fiúiskolában az 1920-as években
„Egy ​iskola mindennapi életébe belenézni, megismerkedni vele mindig érdekes, izgalmas és tanulságos. Szabó Attila munkáján keresztül feltárul előttünk a szigetvári polgári fiúiskola belső világa az 1920-as években. A szerző nagyon ügyesen és alaposan egyszerre mutatja meg a korszak magyar oktatáspolitikáját, nevelési célkitűzéseit, ennek érvényesülését az iskolában, valamint azt a kulturális tevékenységet, amely jelentős többletet tett hozzá a tanórákon folytatott munkákhoz. A köteten keresztül jól érzékelhető, hogy mit jelentett Trianon Magyarország számára, milyen fontos feladat volt az iskolai nevelésben a nemzeti érzés ébrentartása, hogyan hatott ez a mindennapok iskolai tevékenységére. A kötet nagyon jó szerkezeti egységbe foglalja az iskola három meghatározó összetevőjét, a tanárokat, a szülőket és a diákokat. Feltárja az iskola vonzáskörzetének viszonyait, s átfogó képet nyújt az egyes tanárok Szigetvárra, sőt azon túlmutató munkásságáról. A kötet átfogja az intézményben folyó munka egészét. Megtudhatjuk, hogy miként folyt le egy tanév, milyen kiegészítő tevékenységek kapcsolódtak a tanórákhoz. Kitűnően mutatja be az iskola szociológiai hátterét, illetve ebből fakadóan az iskolára háruló feladatokat. Összefoglalva: egy hézagpótló munkát tarthatunk a kezünkben. Szabó Attila kötetét olvasva új ismeretekkel gazdagodunk, megismerünk egy korszakot a magyar oktatás és nevelés, valamint Szigetvár történetéből.” _Vas István_

Mikonya György - Az ​európai egyetemek története (1230–1700)
Ez ​a monográfia – egy tervezett sorozat első köteteként – arra tesz kísérletet, hogy interdiszciplináris megközelítésben, a legújabb kutatási eredményeket felhasználva mutassa be az európai egyetemek kialakulásának körülményeit és fejlődésüket, a felvilágosodás koráig. Az egyetemek és az egyházak az európai kultúra évszázadok óta folyamatosan létező meghatározó tényezői, melyek közös tulajdonsága, hogy állandóan válságokkal és reformokkal kellett számolniuk. Az egyetemek kiérlelt konfliktuskezelési gyakorlatuk és az e téren szerzett tapasztalataik következtében a legfontosabb társadalmi stabilitást és folytonosságot biztosító tényezők lettek. Az egyetemeknek további fontos sajátosságuk mindenkori privilegizált helyzetük – a kezdetektől napjainkig mindig is a figyelem középpontjában álltak. Az európai egyetemek mintegy nyolcszáz éves történetében az egyik legfontosabb feladat a tudás és az erények átszármaztatása, az erkölcsi, társadalmi és vallási normák átadása, valamint egy akadémiai képzettséget igénylő hivatásra való felkészítés volt. Az egyetem történetének változása lényegében e legfőbb feladatok megvalósításában jelentkező hangsúlyok elmozdulását jelenti, amit általában a társadalmi elit szokott kezdeményezni és végrehajtani. Ennek az összetett, törésektől sem mentes fejlődési folyamatnak fontos, független térként is elhatárolódó színhelyei az egyetemek, amelyek mintegy katalizátorként felfogják, és irányzatokká, szellemi produktumokká alakítják e sokféle összetevőjű társadalmi és környezeti hatásokat. Az egyetemeknek mindenkor meg kellett találniuk az optimális arányt az újítások és a tradíció őrzése között, ennek gyakorlati megnyilvánulása pedig nem más, mint a kontinuitás és a diszkontinuitás dinamikájának megnyilvánulása. A monográfia ennek a folyamatnak a részleteit, az ok-okozati összefüggéseket és a változások csomópontjait, trendjeit ismerteti.

Gáspár László - Kelemen Elemér - Neveléstörténet ​problématörténeti alapon
Az ​iskolahálózat horizontális és vertikális kiépülése - A pedagógusszakma kialakulása és differenciálódása - A három modern iskolaforma elkülönülése -A magyarországi tanügyigazgatás történeti áttekintése - Állam, egyház, iskola a magyar nevelés történetében - A magyarországi pedagógusképzés története

Kritiasz - Xenophón - A ​Lakedaimoniak állama / A Lakedaimoniak állama
A ​Kr. e. V-IV. századi athéni gondolkodók a létező demokrácia ellentmondásai és működési zavarai elől gyakran társadalmi utópiák megalkotásába menekültek. Bár az utópia szó elemeiben görög eredetű, összetétele Morus Tamás nevéhez fűződik, a jelenség tökéletesen ismert volt az ókorban is. A görög szerzők háromféle utópiát alkottak. Az első létező országot idealizált, amely erre azért volt különösen alkalmas, mert távol lévén Görögországtól, minden hihetetlen és vonzó tulajdonságát éppen távoli, mesés volta igazolta. Erre példa Egyiptom Hérodotosznál, vagy Platón Timaioszának elején, Perzsia Hérodotosznál, és Xenophón Kürosz nevelkedése c. művében...

Ismeretlen szerző - Ünnepi ​tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére
A ​60 éves Pukánszky Bélát kollégái és tanítványai ezzel a tanulmánykötettel köszöntik. De nem csupán a kerek életkor ad okot az ünneplésre is, hanem az a harminc éves neveléstörténészi pályafutás is, amely egy 1984-ben, Zákány Józsefről írt publikációval vette kezdetét. Az elmúlt harminc évben Pukánszky Béla oktatóként, kutatóként, tankönyv szerzőként, kutatási projektek vezetőjeként, országos szakmai szervezetek tagjaként kitörölhetetlen nyomott hagyott a magyar neveléstörténet-íráson. Az utóbbi néhány évben pedig második választott „hazájában”, a gyógypedagógiában ért el sikereket, megszervezve a szegedi gyógypedagógus-képzést. Egyetemi és kari vezetőként, a tanárképzés országos bizottságainak tagjaként, folyóiratok szerkesztőjeként pedig megkerülhetetlen szereplője a szakmai közéletnek. A kötet tanulmányai reprezentálják azt a széles kutatói érdeklődésből fakadó tudományos hatást, amelyet Pukánszky Béla eddigi munkássága alatt kifejtett. Közöttük megtaláljuk a hagyományos neveléstörténeti témák mellett azokat a kutatási területeket – egyetemtörténet, gyermekkortörténet, nőtörténet, nevelés tudomány-történet, reformpedagógia-történet, professziótörténet és gyógypedagógia történet –‚ amelyek meghonosításában, elterjesztésében Pukánszky Béla elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Ismeretlen szerző - Ünnepi ​tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére
A ​60 éves Pukánszky Bélát kollégái és tanítványai ezzel a tanulmánykötettel köszöntik. De nem csupán a kerek életkor ad okot az ünneplésre is, hanem az a harminc éves neveléstörténészi pályafutás is, amely egy 1984-ben, Zákány Józsefről írt publikációval vette kezdetét. Az elmúlt harminc évben Pukánszky Béla oktatóként, kutatóként, tankönyv szerzőként, kutatási projektek vezetőjeként, országos szakmai szervezetek tagjaként kitörölhetetlen nyomott hagyott a magyar neveléstörténet-íráson. Az utóbbi néhány évben pedig második választott „hazájában”, a gyógypedagógiában ért el sikereket, megszervezve a szegedi gyógypedagógus-képzést. Egyetemi és kari vezetőként, a tanárképzés országos bizottságainak tagjaként, folyóiratok szerkesztőjeként pedig megkerülhetetlen szereplője a szakmai közéletnek. A kötet tanulmányai reprezentálják azt a széles kutatói érdeklődésből fakadó tudományos hatást, amelyet Pukánszky Béla eddigi munkássága alatt kifejtett. Közöttük megtaláljuk a hagyományos neveléstörténeti témák mellett azokat a kutatási területeket – egyetemtörténet, gyermekkortörténet, nőtörténet, nevelés tudomány-történet, reformpedagógia-történet, professziótörténet és gyógypedagógia történet –‚ amelyek meghonosításában, elterjesztésében Pukánszky Béla elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Covers_146637
Süss ​fel nap I. Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Süss ​fel nap I.
"... ​úgy hallgattam a mesét, hogy a szememet a szemedben láttam." _(Egy hatéves kislány)_ "... Az egész élet egészsége attól függ, hogyan viselkedik az ember egy gyermek közelében." _(Rudolf Steiner)_ "Vallom, hogy a nevelés elsődleges alapja a gyermeknek abban a szellemi erejében rejlik, hogy képes azoknak az általános fejlődési vonalaknak megfelelően tevékenykedni, amelyek a civilizációt is létrehozták." _(Dewey)_ "Adjátok keze ügyébe a kérdéseket, és hagyjátok, hadd oldja meg ő maga! Ne azért tegyen szert tudásra, mert ti megmondtátok neki, hanem azért, mert magától megértette. Ne tanulja a tudományt, hanem fedezze fel." _(Rousseau)_ "Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése." _(Weöres Sándor)_ "A nevelőknek az a szerencséjük, hogy olyan feladattal foglalkozhatnak, amelyet az emberi technika még nem fosztott meg természetes tulajdonságaitól. Hegyi patak ez. De aztán mivel túl hamar emelünk eléje gátat, megáll a síkságon. Csak tőlünk függ, hogy hagyjuk-e tovább futni a hegyoldalon, magunk is együtt sietünk-e vele, mint egy faltörő a szétrombolandó gátakkal szemben, néha pedig a parton maradva, hogy eltávolítsuk a gyökereket, szabályozzuk a patakmedret, hozzászokva a víz ritmusához, amely legyőzhetetlenül folyik tovább a termékenység, az élet felé." _(Freinet)_

Shulamith Shahar - Gyermekek ​a középkorban
A ​gyermektörténet fiatal tudományág, az 1960-as évektől kezdve bontakozott ki, Philippe Ariés francia történész munkássága nyomán. A gyermekkor történeti alakulására vonatkozó tézisei kezdettől fogva megosztották a szakmai közvéleményt. Sokan vitatták azt a tételt, mely szerint a középkori ember nem ismerte a gyermekkort mint elkülönült életszakaszt. Shulamith Shahar művének központi gondolata éppen az, hogy a virágzó és késő középkorban létezett a gyermekség fogalma, és a szülők jelentős anyagi és érzelmi tőkét fektettek utódaikba. Shahar könyve alapmű, amely gazdag forrásanyagra támaszkodva, szakszerűen - ugyanakkor sokszínűen - mutatja be a középkori gyermek életének mindennapjait, a gyermekségre vonatkozó gondolatok alakulását.

Bajkó Mátyás - Komlósi Sándor - Kosáry Domokos - Köpeczi Béla - Mészáros István - Orosz Lajos - A ​magyar nevelés története I.
A ​régebbi és újabb neveléstörténeti kutatás eredményeit összefoglaló fejlődés szem előtt tartásával az államalapítástól 1849-ig tekinti át a magyar nevelés történetét. Bemutatja a különböző korok oktatási, oktatáspolitikai törekvéseit, az intézményes nevelés, az iskola szervezeti változásait, hálózatának kiépülését. Vizsgálja az iskolai oktatás és nevelés tartalmának és módszereinek fejlődését, a tankönyveket és egyéb segédeszközöket, a tanítók képzését és az iskola belső világának változásait. Igyekszik pontos és megbízható képet adni az iskolai oktatás és nevelés koronként változó gyakorlatáról, valóságos helyzetéről. Végigkíséri a hazai pedagógiai gondolkodás fejlődését, a nevelés tudományának kiformálódását.

Kollekciók