'beszélgetés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

J. D. Salinger - Három ​korai történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kepes András - Kepes ​krónika - Beszélgetések
"Öt ​évvel ezelőtt azzal indítottam útjára a Desszertet, hogy lássuk, mi történik, ha a képernyőn négy ember úgy beszélget, ahogyan baráti társaságban szoktunk a vacsora romjai fölött, vállalva az élőbeszéd esetlenségeit, az érzelmeket és az indulatokat. Eleinte főként olyanokat invitáltam asztal köré, akik egyébként aligha vacsoráztak volna együtt, mert különböző társadalmi rétegből, kultúrából érkeztek vagy annyira különböző volt a világképük. Arra voltam kíváncsi, képesek vagyunk-e, a vállalt különbségek ellenére, szót érteni egymással, megtalálni azt, ami közös." A kötet a népszerű televíziós műsor beszélgetéseiből közöl válogatást.

Mártonffy Zsuzsa - Akiknek ​két anyja van
Milyen ​nő az, aki képes lemondani a saját gyerekéről? Milyen, amikor az örökbe adott felnőttként találkozik az anyjával, aki évtizedekkel korábban lemondott róla? Milyen egy nevelőszülőnek örökre elválnia egy kisgyerektől, akit születése pillanatától nevelt? Lehet-e úgy szeretni egy örökbefogadottat, mint a saját vérünket? Mártonffy Zsuzsa könyvében olyan személyes élettörténeteket ismerhetünk meg, amelyek segítenek, hogy az előítéleteinken, a félelmeinken vagy akár a romantikus elképzeléseinken túllépve jobban értsük az örökbefogadás világát. Ezek a személyes vallomások egytől egyig megrendítőek, hiszen a megszólalók - örökbefogadottak, örökbefogadó szülők, örökbeadók, nevelőszülők és szakemberek - a legbelsőbb vívódásaikat osztják meg velünk. Mártonffy Zsuzsa tapintatosan, mégis lényeglátóan mutatja meg, hogy ezek a sorsok küzdelemről és élni akarásról, szeretetről és szeretetlenségről, kilátástalanságról és megnyugvásról, egyszóval az élet legnagyobb kérdéseiről szólnak. A kötetben olvasható anyagokat az örökbefogadás jogi és szabályozási hátterét megvilágító, praktikus információkat összegyűjtő Örökbefogadás A-tól Z-ig című fejezet teszi teljessé.

Allan Pease - Alan Garner - Szó-beszéd
Hogyan ​használjuk helyesen a nyelvet? Hogyan értsük helyesen partnereink beszédét? Hogyan indítsuk és hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Hogyan mondjunk őszinte bókokat és hogyan alakítsunk ki beszédünk segítségével hiteles képet magunkról? A könyv­ választ ad a fenti kérdésekre és megtanít a beszéd hatékony használatára.

Riskó Géza - R-GO ​- Szikora és bandája
1982 ​őszén egy gyerekképű dobos kivált a magyar szórakoztató zenészek egyik - hamarosan fel is oszló - együtteséből. Pedig a zenekar éppen sikereinek csúcspontján volt: rajongók tömege vette körül, a slágerlisták élmezőnyéből soha ki nem maradt, televíziós vetélkedőt nyert, s a népszerűség legmegbízhatóbb, forintfokos mércéjén, a hanglemezpiacon is a legtöbb bért és bevételt aratta. A régi slágerek és a rock hangzásait vegyítő, a rock and roll és a beat iránti nosztalgiát érzelmes-ironikus felhangkeverékkel élesztő Hungária külföldi szerződések és ajánlatok közt válogathatott, amikor a fiatal és sokoldalú dobos, az énekelni, gitározni, zongorázni is hatásosan tudó Szikora Róbert hátat fordított, és új együttest alapított.

Szilágyi János - Köszönöm ​az interjút!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Moldova György - Ki ​ölte meg a Holt-tengert?
Persze ​a történet nem ezzel a levéllel kezdődött. Valamikor, még 1983 júniusában üldögéltem a budapesti Nemzeti Színház igazgatói irodájában - azt talán nem kell külön megjegyeznem, hogy nem igazgatói minőségben, hanem szerzőként. Néhány nappal azelőtt mutatták be a Titkos záradék című szatírámat, mely rövidre fogva arról szólt, hogy Hitler nem halt meg 1945 elején, hanem a hívei hűtőkoporsóba rakták és elrejtették, 1980-ban aztán feltámasztják, és a Führer eljön Magyarországra nyugatnémet turistának. A nézőknek tetszett a darab, a színház viszont utálta - a rendező később oda nyilatkozott, hogy ő csak jobb meggyőződése ellenére foglalkozott az üggyel, rosszul is lett tőle, szerencsére később hánytatót vett be és sikerült megkönnyebbülnie. Azt hiszem, épp arról beszélgettünk az igazgatóval, mit kérnék azért, hogy ne írjak egy új darabot a színháznak, mikor kinyílt az ajtó és a titkárnő dugta be a fejét: - Telefon! Az igazgató elvtársat keresik és a Moldova urat!

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

Esterházy Péter - Marianna D. Birnbaum - Az ​évek iszkolása
_Huszonnégy ​évvel később..._ Legyen a 24 az a szám, amely az _Esterházy-kalauz_ és _Az évek iszkolása_ beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot. ___Végre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőtpláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az _Egri csillagok_ nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél? ___Szóval _Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni_ (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Mariann D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle. ________________________________________________________________________ _Péczely Dóra_

Bartis Attila - Kemény István - Amiről ​lehet
Bartis ​Attila és Kemény István írók és barátok. Miről beszélgethetnek, ha négyszemközt vannak? Mondhatnak még újat egymásnak? Az Amiről lehet című könyv három interjút tartalmaz: először Bartis Attila kérdezi Keményt családról, költészetről, mindenről. Majd Kemény István faggatja két ülésben is Bartist: először mint írót, másodszor mint fotográfust. Az irodalombarát olvasókat nem kell meggyőzni, milyen csemegét vehetnek a kezükbe, de akiket a szakmai titkok nem is, az Élet Nagy Kérdései bizonyosan érdekelnek.

Zalatnay Sarolta - A ​100 millió igaz története
Tényfeltáró ​dokumentum könyvemben az elmúlt három év eseményeire és a sajtó támadásaira válaszolok. Egy rockénekesnő APEH felé történő adóbevallása populáris változatban. Az ÜGYRŐL többek között Gór Nagy Mária,Som Lajos,Pataki Attila,Ungár Anikó,Hernádi Gyula,Verebes István,Soma,Dévényi Tibor,Brian May,Ciccolina (A POLITIKUSOKAT KI NE HAGYJUK) nyilatkoznak.

Böjte Csaba - Karikó Éva - Ablak ​a végtelenre
Csaba ​testvért, az erdélyi ferencest, a nehéz helyzetben élő gyermekek megmentőjét, 1500 szociális árva nevelőapját ma már senkinek nem kell bemutatni. Minden egyes szavának súlyt és hitelt ad élete, nem csupán beszél Isten országáról, hanem mindent meg is tesz, hogy ez az ország itt a földön kibontakozzon. Karikó Éva az apostoli hitvallás, az ún. Hiszekegy állításaira fűzte fel a kérdéseit. A válaszok minden egyes gondolata az életből merít, az életről szól végtelen bölcsességgel és egyszerűséggel, nemcsak a hitigazságokat mutatja be, hanem azok megvalósítását a több évtizedes lelkipásztori és nevelői munka tapasztalatából merítve. Szavaival összecsengnek nagy költőink, gondolkodóink, szentjeink sorai, amelyek alátámasztják Csaba testvér gondolatait.

Simone Signoret - Már ​a nosztalgia sem a régi
Ez ​nem igazságos! - fakadt ki gyakran Simone Signoret e könyv alapjául szolgáló hosszú beszélgetéseink során - ez nem igazságos: csak beszéltet, beszéltet, beszéltet, de maga nem mesél semmiről! A mások iránti tiszteletből és őszinte kíváncsiságból - mivel véleménye szerint ő sokkal kíváncsibb másokra, mint mások őrá; sokkal szívesebben olvassa például mások könyvét, mint hogy a sajátját írja - Simone Signoret annak örült volna, ha felcseréljük a szerepünket: ha az interjúkészítőt interjúvolnák meg, ha a bizalmas fültanú fogna vallomásba, a detektív tenne tanúvallomást. Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy akrobatamutatványaink során, amikor is a kérdéseket és a válaszokat egyenként és egyvégtében (gyakran suta és kényelmetlen körülmények között) magnószalagra rögzítettük, el kellett játszanom a rendőr, a gyóntatópap, a pszichiáter, az életrajzíró, a történetíró, a politikai megbízott, a titkosügynök, a kuporgó írnok, a vizsgálóbíró, a menyasszonytanúja, a gyerekek keresztapja szerepét... De végül is úgy gondolom, hogy az a két-három dolog, amit megtudtam Simone Signoret-ről, jócskán felér azzal a két-háromezer dologgal, amit ő akart tőlem megtudni. Különösen pedig azzal vagyok tisztában, hogy a Dauphine tér, az autheuil-i ház és a Colombe d'or között páratlan irodalmi kalandban, fantasztikus kincsvadászatban volt részem, amelynek végső zsákmánya ez a könyv.

Rónai Egon - Húzós
Rónai ​Egon: Húzós - beszélgetések Rónai Egon nagy sikerű műsorának legérdekesebb beszélgetéseiből szerkesztett kötetet. Vendégei a magyar kulturális, gazdasági és politikai élet legjavából kerültek ki. Az elgondolkodtató interjúkkal most könyv alakban találkozhat az olvasó. ,,... remekül tudok élni, mert nagyon boldog tudok lenni, ha kisüt a nap... De ahogy múlik az idő, változik, mert tudja, jól vagyunk megteremtve. Fiatalon még sokkal könnyebben átlépünk tragédiákat... Ilyenkor meg már sokkal jobban nyomaszt az emberi szenvedés. Hihetetlen, hogy mit tudunk kitalálni egymás ellen!"/ Törőcsik Mari// ,,A kapitalista piacgazdaságban nincs teljes foglalkoztatás, az a szocializmusban volt, amikor a kapun belüli munkanélküliség formájában eltűntették a kapun kívüli munkanélküliséget. Teljesen értelmetlen azzal a tudatot torzítani, és az embereket ilyen értelemben butítani, hogy teljes lesz a foglalkoztatás."/ Bokros Lajos/ ,,Rengeteg telefonviccet meg egyebeket csináltam, szeretem az életben is a váratlan helyzeteket, ilyen pánik szituációkban elég jól viselkedem. Azt szoktam mondani, hogy velem koccanni autóval, az egy mámor a másiknak. Mert én röhögve szállok ki, nem ordítok, hogy maga barom." /Szilágyi János/ ,,Más idők voltak, az igaz. 2002-től tört el valami ebben az országban. 2002-ben, amikor nagyon sokad magammal felültem oda a tribünre, Orbán Viktor beszéde mögé, akkor ez nagyon érdekes hatással volt a környezetemre." /Kovács 'Kokó' István/

Juszt László - Zeley László - A ​nyugtalan értelem
A ​XX. század egyik jellemző jelzője lehetne az, hogy nyugtalan. Bámulatos technikai fejlődés és a világpusztulás fenyegetettsége; ún. fogyasztói társadalom és éhező milliók; a személyiség kiteljesedésének nagy lehetőségei egy stabil értékrendszer nélküli világban... E szélsőséges ellentétek természetesen nyugtalanítják az emberi értelmet is. A hagyományos értékrend átalakulása súlyos vajúdásoktól terhes, a kötet ezekből válogatta témáit: a szerelmi kultúra és a gyász lélektana, az álmok jelentősége és az újjáéledő okkultizmus, az elmebetegségek oka körül folyó heves viták és az öntudat, önismeret kérdései...\ A könyv tehát olyan gondolatköröket választott, melyekkel nap mint nap találkozhat az olvasó.

Kvétoslav Chvatík - Milan ​Kundera regényeinek világa
Milan ​Kundera írásainak megjelenése Magyarországon eseményszámba megy: Közép-Európának ez a sarka is figyel rá, várja műveit. Kundera nemcsak regényeiben, de esszéiben is tanúságot tett már róla, milyen szigorú bírája az irodalomnak - önmagának is. Munkásságáról ezúttal emigráns sorsában osztozó honfitársa, a prágai strukturalista iskola neveltje, a konstanzi egyetemen modern irodalomelméletet és -történetet előadó Kvetoslav Chvatik elemzését olvashatjuk. Chvatik minden előadásában és művében arra törekszik, hogy dinamikus, átfogó képet adjon a regényről mint autonóm művészeti formáról. Nem csoda hát, hogy éppen Kunderát és írásművészetét választotta témájául, hiszen számára - és nyilván még sokak számára - Kundera a par excellence regényíró. Ahogyan Kundera a regény egészének jelentésére teszi a hangsúlyt, Chvatik is egységében szemléli a teljes életművet, kimutatja logikus felépítését, visszatérő témáit. Kronológiai rendben elemzi Kundera műveit, a világirodalom egészébe, a XX. század második felében irodalmi folyamataiba illesztve bele őket. Szerinte Kundera volt az, aki a hatvanas években visszahelyezte jogaiba az elbeszélést mint olyat, és ami nem kevésbé fontos, az elbeszélőt, a narrátort, akinek van mersze beleavatkozni, beleszólni a történetbe. S bár főt hajt a szerző előtt, aki úgy tartja, magánéletéhez, pályája bukkanóihoz senkinek semmi köze, mert csak a mű számít, a regények szempontjából lényeges zenész és filmes múltról, közéleti szereplésről mégiscsak szót ejt, vizsgálja az írói életrajz és írói életmű viszonyát, meglepő összefüggéseket tárva fel. Jóvoltából beleszagolhatunk annak a közép-európai forrásvidéknek a levegőjébe, ahol ez az egyetemes, metafizikus témák felé forduló írásművészet gyökeredzik. Chvatik monográfiája, amelynek függeléke Kundera néhány cikkét, beszélgetést tartalmazza, lendületes, jól olvasható, modern felfogású, friss szemléletű munka.

Révai Gábor - Beszélgetések ​az elmúlásról
Az ​én jelszavam, hogy ,,Halottnak kuss!". Ami alatt azt értem, hogy aki meghal, az ne szóljon bele, hogy mi lesz utána. Csányi Vilmos Az eutanázia egyértelműen pártolandó. Természetesen arra vigyázni kell, hogy ne öldössék az embereket ezzel az ürüggyel. Vekerdy Tamás Két elismert magyar gondolkodó és közéleti személyiség Révai Gábor írónak vallott az egyik legszemélyesebb és leginkább tabunak számító, de mindenkit foglalkoztató témáról: a halálról. Csányi és Vekerdy személyesen nem ismerik egymást, így megfontolandó, ugyanakkor gyakran provokatív nézeteik a kérdező közvetítésével, látatlanban csapnak össze. Bár a beszélgetések apropója az elmúlás, a két vitapartner az élet legnagyobb kérdéseit ugyanúgy érinti, mint azok hétköznapi vonatkozásait. És mi más is adhatna mindennek keretet, mint egy tartalmas beszélgetés?

Lehotay-Horváth György - Rózsa ​Miklós életem történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskássan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Holywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Krasznahorkai László - Nem ​kérdez, nem válaszol
A ​cím megtévesztő: Krasznahorkaitól sokan kérdeznek sokat, ő pedig alázattal és nagy körültekintéssel válaszol. A kötet több mint két évtized interjúiból készített gazdag válogatás. Aki ismerős a Krasznahorkai-univerzumban, izgalmas részletkérdésekre, műveken átívelő jelenségekre és problémákra figyelhet fel; aki pedig még csak ennek a misztikus-különleges világnak a bejáratánál tartózkodik, jobb kalauzt nem is kaphatna útitársul. A beszélgetésekben műhelytitkok, keletkezéstörténeti érdekességek ugyanúgy szóba, és Krasznahorkai-mondatba kerülnek, mint a hagyománnyal, a kelettel, a válsággal, a sikerrel kapcsolatos reflexiók. Megismerhetjük az írót és a magánembert is. És Krasznahorkai nemcsak válaszol, hanem kérdez is. Magától és mindnyájunktól. A beszélgetés végtelen.

Hegyi Béla - Alkotó ​időszakok
Tíz ​esztendő terméséből válogatta legújabb kötetét Hegyi Béla. Az Alkotó időszakok-ban tanulmányok, kritikák, interjúk váltakoznak, magyarázzák, értelmezik egymást. A szerző ismét bebizonyítja, hogy értő kritikus és érzékeny beszélgetőtárs. Tanulmányaiban, riportjaiban körüljárja, felderíti századunk "alkotó időszakait" a tízes évektől napjainkig. A kötetben többek között elemzést olvashatunk a fiatal Lukács Györgyről, egy elfelejtett szecessziós drámákról, Vajda Lajos festészetéről, emlékezetes színházi bemutatókról; a riporter megszólaltatja Dienes Valériát, Illyés Gyulánét, Kassák Lajosnét, Szerb Antalnét, Bálint Endrét, Latinovits Zoltánt és másokat. De kalandozzunk a századelőn vagy a hetvenes években, ismerkedjünk a zene, a festészet, az irodalom, a színházművészet műhelyproblémáival, hallgassuk kortársak vagy nagy előadók szavát, Hegyi Béla mindig, mindenben ugyanazt kutatja értő szenvedéllyel: az alkotó, a vívódó ember világát. az emberi alkotás lehetőségeit, sokszínű eredményeit nehéz, gondokkal terhes századunkban.

Ismeretlen szerző - Beszélgetések ​Szabó István filmrendezővel
A ​magyar filmművészet nemzetközileg is talán legismertebb alkotója Szabó István. Számos interjú készült vele Oscar-díj előtt és Oscar-díj után, melyekben a rendező beszél az életéről, mestereiről (Máriássy Félix, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly, Radványi Géza, Ingmar Bergman), legfontosabb filmjeinek (Apa, Álmodozások kora, Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Édes Emma, drága Böbe!) forgatásáról, üzenetéről, azokról a színészekről (Bálint András, Halász Judit, Brandauer stb.), akikkel együtt dolgozott, valamint a filmművészet kimagasló alkotásairól, alkotóiról. Kötetünk ezekből a beszélgetésekből ad szinte regényszerű folyamba szerkesztve átfogó válogatást. Az olvasó megismerheti egy alkotó kulisszatitkait, gondolkodásmódját, véleményét művészetről, erkölcsről, s közben betekintést nyer az elmúlt negyven év hazai és határainkon túli filmművészetébe.

Christine Arnothy - A ​fogoly bíboros
A ​regény megírásakor 1962-ben, 1976-ra vetítettem előre a történetet, mintha Mindszenty bíboros már két évtizede az amerikai nagykövetségen élt volna. A regénybeli Mindszentyt szembeállítottam a nagykövet sógorával, aki azt szerette volna, ha a bíboros az ő irataival hagyja el Magyarországot., Mindszenty visszautasítja a halálos betegségben szenvedő professzor ajánlatát. Kettejük között szenvedélyes vitába átcsapó, az egész regényt átfogó párbeszéd alakul ki...

Benkő Dániel - Megőrültem
"Ez ​egy botrányország! Az az érzésem, hogy ez a könyv is botrányos lesz. Az írásom nem csak a harmadik évezredet fogja megváltoztatni, de Téged is, olvasó, aki arra vetemedtél, hogy beinvesztál önmagadba egy könyvnyi lóvét. Miről lesz benne szó? Ha azt hazudom magamról, azzal nem mondtam semmit. Ha azt mondom a politikáról, - az sem igaz. Ez Terólad szól."

Ablonczy László - Latinovits ​Zoltán tekintete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Székely Magda - Éden
Könyvismertető Az ​Ünnepi Könyvhét kiadványa ; A gyermekkor minden ember számára meghatározó, s különösen az lesz annak a szemében, aki számvetésre készül. Nincs ez másként Székely Magda esetében sem; ő is múltjának mélyrétegeiben kutat, a személyes és a tárgyak őrizte emlékezet elemeit egyaránt megvizsgálva. ; Vagyonos polgári hátterű, idősödő, beteges apa és elszegényedett családból származott, kishivatalnok anya házasságából kései gyermekként született Székely Magda. A túlérzékeny kislányban hamar kialakult a másság tudata. Egyrészt a család minden asszimilációs törekvése ellenére legbelül még őrizte az ősök zsidó hitét. Másrészt az anyai ág kevésbé tehetős szituáltsága miatt a házaspár között örökös vita dúlt; az apa rokonai minden igyekezetükkel megkísérelték az anya ellen hangolni a gyermeket. A háttérben pedig zajlott a háború, a zsidóüldözés s e viszonyok szorításában az amúgy is riadt lelkű kislány koraéretté vált. Szembenállása a külvilággal az iskolában nyilvánult meg először, ahol az antiszemita érzelmű tanítónő folyamatosan megalázta származása miatt. De igazán brutális élménye a kitaszítottságról édesanyja elhurcolása volt egy nyilas razziakor. Mindez nem enyhült a zárdába kerüléssel, ahová a svéd követség közreműködésével menekítette őt a család, unokahugával együtt. Itt gyökeresedett meg az a keresztényekkel szembeni mély ellenszenve, amely csak később, felnőttként, a tények és a történelmi körülmények tudatos ismeretével oldódott. Gyermekkorában csak a végletes kitaszítottságot, elhagyatottságot érzékelte. S ez a számára felszabadulást hozó szovjet bevonulás után sem csökkent, mikor az apácák jóvoltából egy ürömi sváb család vette gondozásába. A visszatalálást az "édenbe", a szülői házba a megérkezés jelentette az apai famíliához, amelyre azért sötét árnyékot vetett édesanyja elvesztésének bizonyossá vált ténye. Bár az önvallomás erősen személyes jellegű, jelentős szociológiai szempontból is: érzékletes korrajz a harmincas-negyvenes évek hazai zsidó középpolgári világáról. A családi fotóarchívumból válogatott fényképek a szöveg atmoszférikus sugallatait erősítik. - Nem annyira egy jelentős költő szépprózai vállalkozásaként, inkább személyes hitelű és dokumentum értékű memoárként tanácsos ajánlani. Írta: Könyvtári Intézet

Bihari Mihály - Bíró Zoltán - Lengyel László - Király Zoltán - Kizárt ​a párt
Lengyel ​László: "Én örültem volna, ha a magyar gazdaság kijön a bajból, nem magamat akartam igazolni a csőddel. Minden fórumon el kell mondanunk, hogy ég a ház! Mert a Tűz van babámban Milos Forman olyan jól lefilmezte, hogy az nem megoldás, ha az öreg parasztot megfordítjuk, hogy ne lássa, ég a háza. Mert most ezt csináljuk. Hátat fordítunk és hátat fordíttatunk mindenkivel: Nem ég! De mi megmondtuk, hogy ég." Bihari Mihály: "Ezt a kizáró határozatot nem egyszerűen azért tartom károsnak és politikai hibának, mert személyemet érinti, hanem mert alkalmas arra, hogy a társadalom és a párttagság széles rétegeiben megrendítse a hitet és a bizalmat abban, hogy a párt jelenlegi vezetése, illetve a KEB tagjai valóban a demokratikus kibontakozásnak és a párt történelmi megújulásának a hívei." Bíró Zoltán: "A társadalom egésze, és ezen belül a párttagság is kezdett ingerültté válni attól, hogy a hatalomhoz való ragaszkodásnak ideges - olykor hisztérikus - változata alakult itt ki az elmúlt években. A párttagság kezdett elégedetlenné válni a saját vezérkarával." Király Zoltán: "Radikális személycserékre van szükség, mert egészen új gondolkodású emberek kellenek. Másfajta struktúrában gondolkodni, csak egészen másképpen gondolkodó emberek tudnak. Azok, akik ezt 40 éve csinálták, nem tudnak megváltozni."

Szilágyi János - Halló, ​itt vagyok!
A ​Halló, itt vagyok! című hétfő éjszakai rádióműsor közönségfogadtatása a rajongás és az elutasítás szélsőségei között ingadozik. És éppen ez mutatja, hogy sikere van. Ha csak rajongás fogad egy műsort, akkor kétes (mert gyorsan mulandó) a siker; ha csak elutasítás fogad egy műsort, akkor kétségtelen (vagyis gyorsan bevallandó) a bukás. Van-e titka a Halló, itt vagyok! sikerének? Minden sikernek van egy előre körvonalazhatlan, utólag nehezen földeríthető titoktartománya. Mi kellett a sikerhez? Először is: sok hallgató otthon a telefon mellett, aki kérdez és választ vár. Másodszor: egy hallgató a stúdióban, aki szintén kérdez, ám választ is ad. Harmadszor még több hallgató otthon a rádió mellett, aki csak hallgat, ám magában ugyancsak kérdez és válaszol. Negyedszer pedig: egy társadalmi hiány, amelyet ez a telefonos kapcsolatfajta betölt. Bármelyik tényező hiányzik, a siker elmarad.

Bácskai Júlia - Bóna János - Beszélgetések ​a szexről és más dolgokról
Meghívó ​ez a könyv azokra a különös, meleg hangulatú klubestekre, amelyeken külvárosi fiatalokat keresett meg Bácskai Júlia, pszichológus. Most az Olvasó is megható-megdöbbentő képet kap a nyersen őszinte véleményekről, amelyeket a résztvevők eredeti humorával, sajátos szókincsével adunk közre. Az élő vitákat novella-, mese-, versrészletek, szociográfiai idézetek illusztrálják, Bóna János válogatásában. A beszélgetések lezáratlanok: továbbgondolásra ösztönzik a felnőttvilág küszöbére érkező, magukat kereső és a magukra ismerő fiatalokat. A hagyományos ismeretterjesztést megújítandó, "énképző" módszert mutatnak be a szerzők, amely elősegíti az új szexuáletikai normák kialakítását.

Szabó Ferenc - Jézus ​Krisztus tegnap és ma
Az ​itt közölt rádióbeszélgetések és vallomások 1983 ősze és 1984 ősze között hangzottak el a Vatikáni Rádió magyar adásában Jézus Krisztusról szóló két sorozatunk keretében. Forrásaink a Radio-Canada interjúsorozata, ill. a Mgr. Paul Poupard körkérdésére adott válasz-vallomások voltak. (Ezekről bővebben a bevezetőben szólunk.) Köszönetet mondok P. Gilles Langevin kanadai rendtársamnak és Mgr. Paul Poupard-nak, hogy hozzájárultak e válogatás kiadásához: ők maguk szerezték meg kedves szolgálatkészséggel az engedélyeket az illetékes kiadóktól. ___ A rádiós adások elkészítésében és e könyv kiadásában nagy segítségemre volt munkatársunk, Vertse Márta; a vallomásokból többet ő fordított. Neki is hálás köszönetemet fejezem ki. ___ Több hallgatónk kérésének teszek eleget, amikor most nyomtatásban is közreadom a két sorozatot. Így újra elolvashatják és átelmélkedhetik a már hallottakat. Jézus Krisztusról sosem elég. Ő ma is, mint tegnap: "Út, Igazság és Élet" (Jn 14,6). ___ A könyv színes fényképfelvételeit Pietro Vanetti S.J. készítette.

Kolosi Tamás - Polgárnak ​lenni
Életútinterjújában ​Kolosi Tamás szociológus, üzletember sorra veszi életének fontosabb állomásait: elmeséli, hogyan lett a magyar-filozófia-esztétika szakos bölcsészhallgatóból elismert társadalomtudós, majd a könyves szakma meghatározó alakja. A személyes élmények és tapasztalatok egy polgárosodó zsidó család 1950-1960-as évekbeli mindennapjain túl a hazai szociológia újraindulásába és működésébe, a rendszerváltás és a szabad piacgazdaság útvesztőibe, valamint az 1980-1990-es évek budapesti kulturális és művészeti életébe engednek bepillantást. A sikeres életpálya mögött felsejlenek azok a korlátok és adottságok is, amelyekkel egy Magyarországon született és itt élő kutatónak számolnia kell. Betekinthetünk a könyvkiadás és a könyvpiac műhelytitkaiba, szó esik a világban a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről, és ismert alkotók és közéleti szereplők is feltűnnek a könyv lapjain. A Ferenczi Borbálával 2018-2020-ban folytatott beszélgetések szerkesztett változata fényképekkel, annotált névmutatóval és Kolosi Tamás legfontosabb tudományos publikációinak listájával teszi teljessé az életútról kapott képet.

Hargittai István - Jeremiás ​nyomában
"Szokás ​mondani, minden élettörténet egy regény. Azaz mindenkinek megvan a maga regénye, Komoróczy Gézáé egy korszakos, iskolateremtő tudós története. Nagyszabású életregénye reprezentatív szereplőkkel élesen látja és láttatja a valóságot, saját, páratlan személyiségének tapasztalatain keresztül idézi elénk a család és a tudomány történetét a nemzeti történelemről és emlékezetről, a személyes identitásról, judaisztikáról, zsidóságról vallott nézeteiről, s mindezt úgy, ahogy senki más nem tudja: egy kivételesen formátumos és kivételesen autonóm személyiség hitelével. Visszaemlékezése, beszélgetése a nála nem kevésbé jelentékeny tudóssal, Hargittai Istvánnal nem remélt ajándék egész Magyarország számára." (Heisler András)

Ismeretlen szerző - Leonard ​Cohen
41 ​év, 26 interjú, 19 vers angolul és magyarul "Elegáns és előzékeny társalgó, az interjúk szerzői ezt szinte egységesen tanúsítják. Viszont keselyűként csap le a jó kérdésekben rejtőző szellemi prédára. Persze hogy finoman narcisztikus, amikor a szellemi teljesítményéről van szó, mégis végtelenül szerény, és híján van az üres öntetszelgésnek és önkímélésnek. Sose álszent, mindig szókimondó." -Müller Péter Sziámi "Az ember, aki ezekből a beszélgetésekből kirajzolódik, éppolyan bonyolult és meglepő, mint a karrierje. Kijelenti, hogy nem kedveli a beszédet, ugyanakkor időnként kifejezetten bőbeszédű. Éveken át szinte bárkinek, időbeli korlátozás nélkül nyilatkozik, majd hosszú évekre visszahúzódik egy zen kolostorba, és egyáltalán nem ad interjút. A legtöbb újságíró elbűvölő úriemberként emlegeti, de néhányan szóvá teszik megkérdőjelezhető viselkedését és részeg locsogását. Cohen érzelmi állapotai éppoly változatosak ezekben a beszélgetésekben, mint a témái, hangulatait mégis nehéz kiolvasni belőlük. A fiatal és a középkorú Cohen hol gunyoros, hol cinikus vagy éppen játékos. És mintha nem is lenne egészen őszinte, talán még magával sem; olykor inkább szerepel, ahelyett hogy szívből szólna. De legalább következetesen érdekes, még ha ismétlésekbe, netán önellentmondásokba keveredik is. Aztán a 90-es évek végén eljön egy pillanat, amikortól kezd úgy viszonyulni mindahhoz, amit korábban mondott, mint valami "fedősztorihoz". Innentől egyre inkább lerántja magáról a leplet, sokkal nyíltabban beszél a depressziójáról, a kapcsolatairól és a pályafutásáról." -Jeff Burger "Tinédzser koromban én voltam az egyetlen a társaságomban, aki hallgatta őt, méghozzá buzgón, mindennap, az iskola után. Úgy éreztem, hogy a barátom, és ezen az érzésen a találkozásunk sem változtatott." -Suzanne Vega Leonard Norman Cohen (1934) kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró. Korunk egyik legjelentősebb előadóművésze. Jeff Burger író, újságíró, szerkesztő, a Springsteen on Springsteen című könyv szerkesztője. Rendszeresen publikál a Barron's, a Family Circle, a GQ, a Los Angeles Times és a Reader's Digest magazinokban. Ridgewoodban (New Jersey) él.