Ajax-loader

'beszélgetés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kepes András - Kepes ​krónika - Beszélgetések
"Öt ​évvel ezelőtt azzal indítottam útjára a Desszertet, hogy lássuk, mi történik, ha a képernyőn négy ember úgy beszélget, ahogyan baráti társaságban szoktunk a vacsora romjai fölött, vállalva az élőbeszéd esetlenségeit, az érzelmeket és az indulatokat. Eleinte főként olyanokat invitáltam asztal köré, akik egyébként aligha vacsoráztak volna együtt, mert különböző társadalmi rétegből, kultúrából érkeztek vagy annyira különböző volt a világképük. Arra voltam kíváncsi, képesek vagyunk-e, a vállalt különbségek ellenére, szót érteni egymással, megtalálni azt, ami közös." A kötet a népszerű televíziós műsor beszélgetéseiből közöl válogatást.

Bartis Attila - Kemény István - Amiről ​lehet
Bartis ​Attila és Kemény István írók és barátok. Miről beszélgethetnek, ha négyszemközt vannak? Mondhatnak még újat egymásnak? Az Amiről lehet című könyv három interjút tartalmaz: először Bartis Attila kérdezi Keményt családról, költészetről, mindenről. Majd Kemény István faggatja két ülésben is Bartist: először mint írót, másodszor mint fotográfust. Az irodalombarát olvasókat nem kell meggyőzni, milyen csemegét vehetnek a kezükbe, de akiket a szakmai titkok nem is, az Élet Nagy Kérdései bizonyosan érdekelnek.

Navarrai Margit - Heptameron
A ​nagy esőzés veszteglésre kényszerít egy francia nemes urakból és úri hölgyekből álló társaságot egy dél-franciaországi apátságban. Hogy unalmukat elűzzék, elhatározzák: amíg el nem készül a megáradt folyón átvezető híd, igaz történetekkel mulattatják majd önmagukat s egymást. - A tíz napra tervezett pihenő napi tíz történetében megelevenedik a színes francia reneszánsz, I. Ferenc király uralkodásának mozgalmas kora. Erőszakos és kegyetlen hercegek, jámbor és bölcs fejedelmek, sima szavú udvaroncok, csalafinta udvarhölgyek, felszarvazott férjek és kikapós menyecskék, kéjre és pénzre sóvárgó csuhás barátok, furfangos kereskedők, ármányos ügyvédek, együgyű parasztok mulatságos vagy drámai alakját kelti életre Margit királyasszony tolla. S ami különös pikantériával fűszerezi a történeteket: a szereplők többnyire valóságos személyek, a királyi család és közvetlen környezete. - Mese és valóság, szelídség és kegyetlenség, bosszú és megbocsátás, vidám érzékiség és komor önsanyargatás, derűs istentagadás és mély vallásosság keveredik a Heptameron lapjain, a szerző szándékosan naiv, elbájolóan suta, meg-megtorpanó, neki-nekiiramodó előadásában. - Margit navarrai királyasszony korának egyik legműveltebb, legokosabb asszonya volt: a mai olvasót is elbűvöli szellemével és bájával, üde érzelmességével és szenvedélyes igazságszeretetével.

Huszár Tibor - Beszélgetések ​Nyers Rezsővel
Az ​elmúlt időt a történelem mindenki életében újraalakítja - írja Shakespeare. Már az észlelet válogat, s az emlékezet az idő előrehaladtával folyamatosan módosítja, újraírja magán- és köztörténelmünket. A könyvbeli beszélgetés szereplői, Nyers Rezső politikus, közgazda és Huszár Tibor szociológus ezen intelem tudatában vállalták a múlt felidézését. Dokumentumokat Nyers Rezső politikusi-kormányzati szerepére tekintettel használtak és idézte, a műfaj azonban vállaltan szubjektív, és eszmecseréjük arról szól, hogyan látták, látják történelmünket, szerepvállalásukat.

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

Allan Pease - Alan Garner - Szó-beszéd
Hogyan ​használjuk helyesen a nyelvet? Hogyan értsük helyesen partnereink beszédét? Hogyan indítsuk és hogyan tartsuk fenn a beszélgetést? Hogyan hallgassunk másokat, hogy népszerűek és sikeresek legyünk? Hogyan mondjunk őszinte bókokat és hogyan alakítsunk ki beszédünk segítségével hiteles képet magunkról? A könyv­ választ ad a fenti kérdésekre és megtanít a beszéd hatékony használatára.

Haim Ginott - Szülők ​és gyermekek
Minden ​szülő azt szeretné, hogy gyermeke bizakodó, boldog legyen, hogy elégedett, sikeres felnőtt váljék belőle. Az "eredmény" azonban gyakran kiábrándító: félénkség és agresszivitás, udvariatlanság, fegyelmezetlenség, eltékozolt tehetség - a sort hosszan folytathatnánk. Haim Ginott magyarul is harmadik kiadásban megjelenő, ma már klasszikus könyve gyakorlati tanácsokat ad a szülőknek olyan mindennapi kérdésekben, mint a dicséret és a bírálat, a felelősség és a függetlenség, az engedékenység és a szükséges korlátok. Végigkísérhetjük a gyerek életének egy napját a felkeléstől a lefekvésig, megtudhatjuk a féltékenység és a szorongás okait és leküzdésének módját.

Erwin Richter - Katharina Mohs - Walburga Brügge - Így ​tanulnak beszélni a gyerekek
A ​beszéd lehetősége vele születik az emberrel, de beszélni csak emberi, beszélő környezetben tanul meg. A beszédhez szükséges képességek fejlődéséről és a környezet ösztönző szerepéről szól a könyv első része; a szülőknek és a nevelőknek (pedagógusoknak) szolgál hasznos információkkal. Ha fejlődésben zavarok mutatkoznak, beszédhiba fordulhat elő. A gyermeknek azonban nem minden nyelvi nehézsége valódi beszédhiba. Bizonyos életkorokban megengedett, hogy pöszén, nyelvtanilag hibásan, akadozva beszéljen, ezek az élettani beszédhibák. Hogy melyek azok az életkori periódusok, amikor ez még fiziológiás és mikor kell valódi (patológiás) beszédhibára gyanakodni, azt is megtudjuk a továbbiakban. Az élettani beszédhibákkal kapcsolatos helyes szülői és nevelői magatartáshoz is ad tanácsokat a könyv, valamint ahhoz, hogy mit tegyünk, hová forduljunk, ha igazi beszédzavar gyanúja merül fel.

Simone Signoret - Már ​a nosztalgia sem a régi
Ez ​nem igazságos! - fakadt ki gyakran Simone Signoret e könyv alapjául szolgáló hosszú beszélgetéseink során - ez nem igazságos: csak beszéltet, beszéltet, beszéltet, de maga nem mesél semmiről! A mások iránti tiszteletből és őszinte kíváncsiságból - mivel véleménye szerint ő sokkal kíváncsibb másokra, mint mások őrá; sokkal szívesebben olvassa például mások könyvét, mint hogy a sajátját írja - Simone Signoret annak örült volna, ha felcseréljük a szerepünket: ha az interjúkészítőt interjúvolnák meg, ha a bizalmas fültanú fogna vallomásba, a detektív tenne tanúvallomást. Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy akrobatamutatványaink során, amikor is a kérdéseket és a válaszokat egyenként és egyvégtében (gyakran suta és kényelmetlen körülmények között) magnószalagra rögzítettük, el kellett játszanom a rendőr, a gyóntatópap, a pszichiáter, az életrajzíró, a történetíró, a politikai megbízott, a titkosügynök, a kuporgó írnok, a vizsgálóbíró, a menyasszonytanúja, a gyerekek keresztapja szerepét... De végül is úgy gondolom, hogy az a két-három dolog, amit megtudtam Simone Signoret-ről, jócskán felér azzal a két-háromezer dologgal, amit ő akart tőlem megtudni. Különösen pedig azzal vagyok tisztában, hogy a Dauphine tér, az autheuil-i ház és a Colombe d'or között páratlan irodalmi kalandban, fantasztikus kincsvadászatban volt részem, amelynek végső zsákmánya ez a könyv.

Huzos
elérhető
11

Rónai Egon - Húzós
Rónai ​Egon: Húzós - beszélgetések Rónai Egon nagy sikerű műsorának legérdekesebb beszélgetéseiből szerkesztett kötetet. Vendégei a magyar kulturális, gazdasági és politikai élet legjavából kerültek ki. Az elgondolkodtató interjúkkal most könyv alakban találkozhat az olvasó. ,,... remekül tudok élni, mert nagyon boldog tudok lenni, ha kisüt a nap... De ahogy múlik az idő, változik, mert tudja, jól vagyunk megteremtve. Fiatalon még sokkal könnyebben átlépünk tragédiákat... Ilyenkor meg már sokkal jobban nyomaszt az emberi szenvedés. Hihetetlen, hogy mit tudunk kitalálni egymás ellen!"/ Törőcsik Mari// ,,A kapitalista piacgazdaságban nincs teljes foglalkoztatás, az a szocializmusban volt, amikor a kapun belüli munkanélküliség formájában eltűntették a kapun kívüli munkanélküliséget. Teljesen értelmetlen azzal a tudatot torzítani, és az embereket ilyen értelemben butítani, hogy teljes lesz a foglalkoztatás."/ Bokros Lajos/ ,,Rengeteg telefonviccet meg egyebeket csináltam, szeretem az életben is a váratlan helyzeteket, ilyen pánik szituációkban elég jól viselkedem. Azt szoktam mondani, hogy velem koccanni autóval, az egy mámor a másiknak. Mert én röhögve szállok ki, nem ordítok, hogy maga barom." /Szilágyi János/ ,,Más idők voltak, az igaz. 2002-től tört el valami ebben az országban. 2002-ben, amikor nagyon sokad magammal felültem oda a tribünre, Orbán Viktor beszéde mögé, akkor ez nagyon érdekes hatással volt a környezetemre." /Kovács 'Kokó' István/

Hegedüs Géza - Az ​olvasás gyönyörűsége
Ezeket ​a beszélgetéseket a rádió ihlette. A szerzőnek immár jó négy évtizede a rádió az egyik legfontosabb kifejezési formája. A rádióbeli dráma - a hangjáték - ugyanúgy saját műfajom, mint a csevegő hangú ismeretterjesztés, amelyet színész barátaim olvasnak fel, mikrofon előtt az érdeklődő hallgatóknak. Nos, évekkel ezelőtt Rádiónk szerkesztőségében feltették nekem a kérdést, hogy miképpen is képzelném el, ha a legszélesebb közönség számára az olvasás gyönyörűségéről kellene beszélnem. A kérdésre még csak gondolkodnom sem kellett: mintha magam is évek óta ezt terveztem volna. Hiszen ifjúkorom hajnali éveitől kezdve szenvedélyes olvasó vagyok; ugyanúgy nem tudom elképzelni napjaimat könyv nélkül, mint étel-ital nélkül.

Kvétoslav Chvatík - Milan ​Kundera regényeinek világa
Milan ​Kundera írásainak megjelenése Magyarországon eseményszámba megy: Közép-Európának ez a sarka is figyel rá, várja műveit. Kundera nemcsak regényeiben, de esszéiben is tanúságot tett már róla, milyen szigorú bírája az irodalomnak - önmagának is. Munkásságáról ezúttal emigráns sorsában osztozó honfitársa, a prágai strukturalista iskola neveltje, a konstanzi egyetemen modern irodalomelméletet és -történetet előadó Kvetoslav Chvatik elemzését olvashatjuk. Chvatik minden előadásában és művében arra törekszik, hogy dinamikus, átfogó képet adjon a regényről mint autonóm művészeti formáról. Nem csoda hát, hogy éppen Kunderát és írásművészetét választotta témájául, hiszen számára - és nyilván még sokak számára - Kundera a par excellence regényíró. Ahogyan Kundera a regény egészének jelentésére teszi a hangsúlyt, Chvatik is egységében szemléli a teljes életművet, kimutatja logikus felépítését, visszatérő témáit. Kronológiai rendben elemzi Kundera műveit, a világirodalom egészébe, a XX. század második felében irodalmi folyamataiba illesztve bele őket. Szerinte Kundera volt az, aki a hatvanas években visszahelyezte jogaiba az elbeszélést mint olyat, és ami nem kevésbé fontos, az elbeszélőt, a narrátort, akinek van mersze beleavatkozni, beleszólni a történetbe. S bár főt hajt a szerző előtt, aki úgy tartja, magánéletéhez, pályája bukkanóihoz senkinek semmi köze, mert csak a mű számít, a regények szempontjából lényeges zenész és filmes múltról, közéleti szereplésről mégiscsak szót ejt, vizsgálja az írói életrajz és írói életmű viszonyát, meglepő összefüggéseket tárva fel. Jóvoltából beleszagolhatunk annak a közép-európai forrásvidéknek a levegőjébe, ahol ez az egyetemes, metafizikus témák felé forduló írásművészet gyökeredzik. Chvatik monográfiája, amelynek függeléke Kundera néhány cikkét, beszélgetést tartalmazza, lendületes, jól olvasható, modern felfogású, friss szemléletű munka.

Illés Lajos - Szereti ​Ön az állatokat?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Irvin D. Yalom - Robert L. Brent - Szólok ​a rendőrnek
„Összejátszottunk ​a tartós hallgatásban.” A magyar szívsebész felidézi barátjának, a pszichiáter dr. Yalomnak háborús múltja gyötrelmeit. Brent úgy élte túl a vészkorszakot, hogy kereszténynek hazudta magát. Hallgatással és vezekléssel töltött hosszú évtizedek után, egy veszedelmes esemény azonban felszínre tépi a régmúlt emlékeit. A két orvos együtt próbálja meg értelmezni a szörnyűséges múlt törmelékeit, amelyek ott kísértenek Brent álmaiban. Miközben a novellában Yalom legfontosabb témái sorakoznak fel – az emlékek, a félelem, a szeretet, a gyógyulás –, az író vet egy pillantást a tulajdon életére is. „Az álmaimban… szinte mindegyikben két dolog bukkan fel: a holokauszt vagy a műtő. Vagy az egyik, vagy a másik, és a kettő néha összeolvad. És valahogy ezek az álmok, akármilyen szörnyűek, brutálisak, véresek, lehetővé teszik, hogy a másnapot viszonylag tiszta lappal kezdjem. Mindegyik afféle biztonsági szelep. Mint az örvény, ami előbb feldobja, aztán eltörli a sötét emlékeket.”

Révai Gábor - Beszélgetések ​az elmúlásról
Az ​én jelszavam, hogy ,,Halottnak kuss!". Ami alatt azt értem, hogy aki meghal, az ne szóljon bele, hogy mi lesz utána. Csányi Vilmos Az eutanázia egyértelműen pártolandó. Természetesen arra vigyázni kell, hogy ne öldössék az embereket ezzel az ürüggyel. Vekerdy Tamás Két elismert magyar gondolkodó és közéleti személyiség Révai Gábor írónak vallott az egyik legszemélyesebb és leginkább tabunak számító, de mindenkit foglalkoztató témáról: a halálról. Csányi és Vekerdy személyesen nem ismerik egymást, így megfontolandó, ugyanakkor gyakran provokatív nézeteik a kérdező közvetítésével, látatlanban csapnak össze. Bár a beszélgetések apropója az elmúlás, a két vitapartner az élet legnagyobb kérdéseit ugyanúgy érinti, mint azok hétköznapi vonatkozásait. És mi más is adhatna mindennek keretet, mint egy tartalmas beszélgetés?

Aczél György - Francis Cohen - Beszélgetések ​Magyarországról, szocializmusról
A ​párizsi Éditions Sociales kiadó gondozásában interjúkötet jelent meg, amely Francis Cohen francia kommunista publicistának, szociológusnak Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával 1981 októberében folytatott beszélgetéseit tartalmazza.

Lehotay-Horváth György - Rózsa ​Miklós életem történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskássan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Holywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

George Sbarcea - Befejezetlen ​emlékirat
Nagy ​szellemek árnyékában az apró ember is krónikássá buzdul. Körülbelül ez történt velem is a Bartók Béláról, Móricz Zsigmondról, Karinthy Frigyesről, Móra Ferencről, Kosztolányi Dezsőről és még jó néhány íróról és művészről szóló, magyarul írt visszaemlékezéseim során. Lapszerkesztői, fordítói és zeneírói tevékenységem kapcsán egy évtizeden át szorgalmaztam velük az ismeretséget. Szakmabeli, sokszor az időszerű újságírás szükségletét szolgáló találkozásainknak talán gyermekkori Ady-élményem volt az elindítója. Benyomásaimat, beszélgetéseinket tollhegyre szedtem, és egy-kettőt közöltem is a két háború közötti román sajtóban, felpuhítva olvasóim közönyét a részükre még idegen magyar irodalommal és művészettel szemben. Írásaim legtöbbje azonban a halogató taktikázással élő polgári lapok papírkosarában lelte meg nem érdemelt halálát. Ez érthető, mivel érdeklődésem a második világégést megelőző években különállásnak, az akkori rendszer szemében majdnem kihívásnak számított. Annál is inkább, mert pillanatfelvételeim nyomán nem egyszer visszhang támadt: hisz egyek vagyunk, egyre vágyunk, a történelem ugyanazon kohójából kerültünk ki mindannyian! Ezért, bármily szerények is, dokumentumok maradnak nemes poétákról, emberségről, bátor művészekről és együvé tartozásról. Így, összegyűjtve, memoárjellegük ellenére is talán némi szolgálatot tehetnek olvasóknak és az irodalom céhügyeit kutatóknak egyaránt.

Krasznahorkai László - Nem ​kérdez, nem válaszol
A ​cím megtévesztő: Krasznahorkaitól sokan kérdeznek sokat, ő pedig alázattal és nagy körültekintéssel válaszol. A kötet több mint két évtized interjúiból készített gazdag válogatás. Aki ismerős a Krasznahorkai-univerzumban, izgalmas részletkérdésekre, műveken átívelő jelenségekre és problémákra figyelhet fel; aki pedig még csak ennek a misztikus-különleges világnak a bejáratánál tartózkodik, jobb kalauzt nem is kaphatna útitársul. A beszélgetésekben műhelytitkok, keletkezéstörténeti érdekességek ugyanúgy szóba, és Krasznahorkai-mondatba kerülnek, mint a hagyománnyal, a kelettel, a válsággal, a sikerrel kapcsolatos reflexiók. Megismerhetjük az írót és a magánembert is. És Krasznahorkai nemcsak válaszol, hanem kérdez is. Magától és mindnyájunktól. A beszélgetés végtelen.

Rókusfalvy Pál - Érdekes ​beszélgetések egy ital mellett
Tudta ​Ön, hogy Gerendai Károly szenvedélyes hobbihentes, aki zalai tanyáján szürke ibériai félvadsertéseket tart, és órákat tölt el boldogan egy fűtetlen fészerben a meleg és véres húsokban turkálva? Tudta Ön, hogy Vitray Tamás híres Spéter Erzsébet-interjúját Kádár János egy román medvebőrbe kötött VHS-kazettán díszhelyen tartotta a vitrinjében? Tudta Ön, hogy Borókai Gábor háromszázat tud dekázni egy Chesterfield kanapén ülve, selyemköntösben, bal kezében egy pohár 1997-es Tiffán Grand Selectionnel? Tudta Ön, hogy Szombathy Pál és Antoniewitz Roland unokatestvérek? Tudta Ön, hogy Láng Róbert kisgyerekkorában vajas kenyér szeretett volna lenni? Nem? Akkor meg fog lepődni, mert ebből az érdekes emberekkel beszélgetős érdekes kötetből kiderül, hogy a fentiekből egyetlen szó sem igaz. Az igazság ennél sokkal érdekesebb. (És ebből most ne vonjunk le úgynevezett általános tanulságot! Csak olvassunk szépen.)

Christine Arnothy - A ​fogoly bíboros
A ​regény megírásakor 1962-ben, 1976-ra vetítettem előre a történetet, mintha Mindszenty bíboros már két évtizede az amerikai nagykövetségen élt volna. A regénybeli Mindszentyt szembeállítottam a nagykövet sógorával, aki azt szerette volna, ha a bíboros az ő irataival hagyja el Magyarországot., Mindszenty visszautasítja a halálos betegségben szenvedő professzor ajánlatát. Kettejük között szenvedélyes vitába átcsapó, az egész regényt átfogó párbeszéd alakul ki...

Moldova György - Ki ​ölte meg a Holt-tengert?
Persze ​a történet nem ezzel a levéllel kezdődött. Valamikor, még 1983 júniusában üldögéltem a budapesti Nemzeti Színház igazgatói irodájában - azt talán nem kell külön megjegyeznem, hogy nem igazgatói minőségben, hanem szerzőként. Néhány nappal azelőtt mutatták be a Titkos záradék című szatírámat, mely rövidre fogva arról szólt, hogy Hitler nem halt meg 1945 elején, hanem a hívei hűtőkoporsóba rakták és elrejtették, 1980-ban aztán feltámasztják, és a Führer eljön Magyarországra nyugatnémet turistának. A nézőknek tetszett a darab, a színház viszont utálta - a rendező később oda nyilatkozott, hogy ő csak jobb meggyőződése ellenére foglalkozott az üggyel, rosszul is lett tőle, szerencsére később hánytatót vett be és sikerült megkönnyebbülnie. Azt hiszem, épp arról beszélgettünk az igazgatóval, mit kérnék azért, hogy ne írjak egy új darabot a színháznak, mikor kinyílt az ajtó és a titkárnő dugta be a fejét: - Telefon! Az igazgató elvtársat keresik és a Moldova urat!

Benkő Dániel - Megőrültem
"Ez ​egy botrányország! Az az érzésem, hogy ez a könyv is botrányos lesz. Az írásom nem csak a harmadik évezredet fogja megváltoztatni, de Téged is, olvasó, aki arra vetemedtél, hogy beinvesztál önmagadba egy könyvnyi lóvét. Miről lesz benne szó? Ha azt hazudom magamról, azzal nem mondtam semmit. Ha azt mondom a politikáról, - az sem igaz. Ez Terólad szól."

Covers_208671
elérhető
0

Székely Magda - Éden
Könyvismertető Az ​Ünnepi Könyvhét kiadványa ; A gyermekkor minden ember számára meghatározó, s különösen az lesz annak a szemében, aki számvetésre készül. Nincs ez másként Székely Magda esetében sem; ő is múltjának mélyrétegeiben kutat, a személyes és a tárgyak őrizte emlékezet elemeit egyaránt megvizsgálva. ; Vagyonos polgári hátterű, idősödő, beteges apa és elszegényedett családból származott, kishivatalnok anya házasságából kései gyermekként született Székely Magda. A túlérzékeny kislányban hamar kialakult a másság tudata. Egyrészt a család minden asszimilációs törekvése ellenére legbelül még őrizte az ősök zsidó hitét. Másrészt az anyai ág kevésbé tehetős szituáltsága miatt a házaspár között örökös vita dúlt; az apa rokonai minden igyekezetükkel megkísérelték az anya ellen hangolni a gyermeket. A háttérben pedig zajlott a háború, a zsidóüldözés s e viszonyok szorításában az amúgy is riadt lelkű kislány koraéretté vált. Szembenállása a külvilággal az iskolában nyilvánult meg először, ahol az antiszemita érzelmű tanítónő folyamatosan megalázta származása miatt. De igazán brutális élménye a kitaszítottságról édesanyja elhurcolása volt egy nyilas razziakor. Mindez nem enyhült a zárdába kerüléssel, ahová a svéd követség közreműködésével menekítette őt a család, unokahugával együtt. Itt gyökeresedett meg az a keresztényekkel szembeni mély ellenszenve, amely csak később, felnőttként, a tények és a történelmi körülmények tudatos ismeretével oldódott. Gyermekkorában csak a végletes kitaszítottságot, elhagyatottságot érzékelte. S ez a számára felszabadulást hozó szovjet bevonulás után sem csökkent, mikor az apácák jóvoltából egy ürömi sváb család vette gondozásába. A visszatalálást az "édenbe", a szülői házba a megérkezés jelentette az apai famíliához, amelyre azért sötét árnyékot vetett édesanyja elvesztésének bizonyossá vált ténye. Bár az önvallomás erősen személyes jellegű, jelentős szociológiai szempontból is: érzékletes korrajz a harmincas-negyvenes évek hazai zsidó középpolgári világáról. A családi fotóarchívumból válogatott fényképek a szöveg atmoszférikus sugallatait erősítik. - Nem annyira egy jelentős költő szépprózai vállalkozásaként, inkább személyes hitelű és dokumentum értékű memoárként tanácsos ajánlani. Írta: Könyvtári Intézet

Szilágyi János - Halló, ​itt vagyok!
A ​Halló, itt vagyok! című hétfő éjszakai rádióműsor közönségfogadtatása a rajongás és az elutasítás szélsőségei között ingadozik. És éppen ez mutatja, hogy sikere van. Ha csak rajongás fogad egy műsort, akkor kétes (mert gyorsan mulandó) a siker; ha csak elutasítás fogad egy műsort, akkor kétségtelen (vagyis gyorsan bevallandó) a bukás. Van-e titka a Halló, itt vagyok! sikerének? Minden sikernek van egy előre körvonalazhatlan, utólag nehezen földeríthető titoktartománya. Mi kellett a sikerhez? Először is: sok hallgató otthon a telefon mellett, aki kérdez és választ vár. Másodszor: egy hallgató a stúdióban, aki szintén kérdez, ám választ is ad. Harmadszor még több hallgató otthon a rádió mellett, aki csak hallgat, ám magában ugyancsak kérdez és válaszol. Negyedszer pedig: egy társadalmi hiány, amelyet ez a telefonos kapcsolatfajta betölt. Bármelyik tényező hiányzik, a siker elmarad.

Wacha Imre - Beszélgessünk ​a beszédről!
Az ​ifjúság élőszóbeli megnyilatkozásáról, a beszéd gondolatokat közvetítő és azokat elrejtő szerepéről, a gondolkodás és a megszólaló nyelv kapcsolatáról szól e könyv.

Riskó Géza - R-GO ​- Szikora és bandája
1982 ​őszén egy gyerekképű dobos kivált a magyar szórakoztató zenészek egyik - hamarosan fel is oszló - együtteséből. Pedig a zenekar éppen sikereinek csúcspontján volt: rajongók tömege vette körül, a slágerlisták élmezőnyéből soha ki nem maradt, televíziós vetélkedőt nyert, s a népszerűség legmegbízhatóbb, forintfokos mércéjén, a hanglemezpiacon is a legtöbb bért és bevételt aratta. A régi slágerek és a rock hangzásait vegyítő, a rock and roll és a beat iránti nosztalgiát érzelmes-ironikus felhangkeverékkel élesztő Hungária külföldi szerződések és ajánlatok közt válogathatott, amikor a fiatal és sokoldalú dobos, az énekelni, gitározni, zongorázni is hatásosan tudó Szikora Róbert hátat fordított, és új együttest alapított.

Bácskai Júlia - Bóna János - Beszélgetések ​a szexről és más dolgokról
Meghívó ​ez a könyv azokra a különös, meleg hangulatú klubestekre, amelyeken külvárosi fiatalokat keresett meg Bácskai Júlia, pszichológus. Most az Olvasó is megható-megdöbbentő képet kap a nyersen őszinte véleményekről, amelyeket a résztvevők eredeti humorával, sajátos szókincsével adunk közre. Az élő vitákat novella-, mese-, versrészletek, szociográfiai idézetek illusztrálják, Bóna János válogatásában. A beszélgetések lezáratlanok: továbbgondolásra ösztönzik a felnőttvilág küszöbére érkező, magukat kereső és a magukra ismerő fiatalokat. A hagyományos ismeretterjesztést megújítandó, "énképző" módszert mutatnak be a szerzők, amely elősegíti az új szexuáletikai normák kialakítását.

Szabó Ferenc - Jézus ​Krisztus tegnap és ma
Az ​itt közölt rádióbeszélgetések és vallomások 1983 ősze és 1984 ősze között hangzottak el a Vatikáni Rádió magyar adásában Jézus Krisztusról szóló két sorozatunk keretében. Forrásaink a Radio-Canada interjúsorozata, ill. a Mgr. Paul Poupard körkérdésére adott válasz-vallomások voltak. (Ezekről bővebben a bevezetőben szólunk.) Köszönetet mondok P. Gilles Langevin kanadai rendtársamnak és Mgr. Paul Poupard-nak, hogy hozzájárultak e válogatás kiadásához: ők maguk szerezték meg kedves szolgálatkészséggel az engedélyeket az illetékes kiadóktól. ___ A rádiós adások elkészítésében és e könyv kiadásában nagy segítségemre volt munkatársunk, Vertse Márta; a vallomásokból többet ő fordított. Neki is hálás köszönetemet fejezem ki. ___ Több hallgatónk kérésének teszek eleget, amikor most nyomtatásban is közreadom a két sorozatot. Így újra elolvashatják és átelmélkedhetik a már hallottakat. Jézus Krisztusról sosem elég. Ő ma is, mint tegnap: "Út, Igazság és Élet" (Jn 14,6). ___ A könyv színes fényképfelvételeit Pietro Vanetti S.J. készítette.

Schiller Erzsébet - Jó ​társaságban
Bálint ​András az egyik legismertebb magyar színész, több tucatnyi, mára legendává vált filmben játszott főszerepet, ezen kívül huszonöt éve a Radnóti Színház igazgatója, és önálló irodalmi estek előadóművésze. Ebben az interjúkönyvben, miközben elárul több műhelytitkot is, megtudjuk, hogyan vélekedik a színészetről, az irodalomról, a világról. Egy igazi, ,,márais" értelemben vett polgár képe formálódik meg előttünk. Színház- és irodalomrajongóknak kötelező!

Osskó Judit - Antall ​József - Kései memoár
"Antall ​József miniszterelnökkel rögzített beszélgetéseim húsz éve, 1992 júniusától 1993 májusáig kilenc alkalommal készültek. Életében a közvélemény alig tudott valamit személyes sorsáról, a hajdani gyermekkori környezetről, a politikus édesapáról és nagyapáról, és mindarról, ami meghatározta életét, pályáját, megszabta emberi tartását, hitét és hitelét. Az egyenként két-háromórás beszélgetésekből egy kivételes személyiség, egy elhivatott, okos, művelt és toleráns ember és politikus képe rajzolódik ki. Az interjúk szövegén nem változtattam: nem szerkesztettem át, nem rövidítettem és nem egészítettem ki, mert úgy hiszem, az élőbeszéd helyenkénti kócossága is hozzátartozik ahhoz a jellegzetes „antalli” beszédstílushoz, előadásainak hangulatához, amire az olvasók emlékezhetnek. Arra a csapongó, a gondolatmenetből olykor kilépő, sajátos asszociációs rendszerre, amely nagyon is jellemző szellemi magatartást fejez ki. Ez az interjúfolyam ugyanis dokumentum, amelynek módosítását, átformálását az ő közreműködése nélkül nem volna illő végrehajtani. Szeretném hinni, hogy ebből a beszélgetés-csokorból hitelesen megismerhető Antall József gondolkodásmódja, értékrendszere és kirajzolódnak egyéniségének azok a vonásai, amelyek hivatali ideje alatt rejtve maradtak a nyilvánosság előtt." (Osskó Judit)

Géczi János - Csányi Vilmos - Őszi ​kék
Mihez ​kezdenénk, ha holnaptól ezer évig élhetnénk? Hogyan ad értelmet az ember saját pillanatnyi létének a földi élet végtelen folyamatában? Értelmezhető-e evolúciós szempontból a kultúra és a morál? Hogyan okoz tragédiát a legjobb emberi szándék is? Miért vágyakozunk mindig máshová, és miért keressük a kapcsolatot földön kívüli fajokkal, ha még a delfinekkel sem tudtunk egy jót beszélgetni? Csányi Vilmos etológus és Géczi János író párbeszéde nem mindennapi intellektuális utazásra csalja el az olvasót. Két homo sapiens próbál átlépni az emberi megismerés korlátain. Két barát beszélget életről és halálról, alkotásról és kudarcról, apaságról és önmagunk becsapásáról. Arról, ami fontos, és arról, amit sohasem érthetünk meg. "Mindig utálom, amikor az életemről kérdeznek" - mondja az interjú alanya. A kérdésekre adott válaszok azonban lépésről lépésre nemcsak a tudós elfogulatlan ítéleteit, de egy kivételes ember kivételes életének személyes fordulópontjait és meghatározó felismeréseit is felfedik az olvasó előtt.

Kollekciók