Ajax-loader

'filmesztétika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_23975
13

Ismeretlen szerző - A ​kortárs filmelmélet útjai
A ​könyv egy olyan hiánypótló szöveggyűjtemény, amely a kortárs filmelméletek Magyarországon jobbára ismeretlen irányzatait mutatja be. Stephen Heath, Noel Burch, Laura Mulvey, Torben Grodal és mások írásait magyar nyelven csak egy-két tanulmány erejéig olvashattuk, így a válogatás mindenképpen úttörő vállalkozás a filmtudomány aktuális kérdéseinek honi megismertetése terén.A könyv négy fő irányzatot emel ki a kortárs filmelmélet tendenciái közül: az elemzés-értelmezés kérdéseit, a filmes elbeszélés különböző problematikus pontjait, valamit a műfajelmélet és a kognitív megközelítés kérdéskörét. Mind egyik témában találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek mára az irányzat legismertebb, legalapvetőbb szövegeivé váltak, mint Stephen Heath írása a filmes elbeszélés téralkotásáról, Laura Mulvey a feminista filmes megközelítést megalapozó tanulmánya, vagy David Bordwell leírása a kognitivizmusról, valamint olyan szövegeket is, amelyek az adott irányzat aktuális, újabb keletű problémaival foglalkoznak. A gyűjtemény alapvető kézikönyve lesz a filmes tanulmányokat folytató diákoknak, az őket oktató pedagógusoknak, és bátran ajánlható mindenkinek, akit elmélyülten érdekel a filmmûvészet és a filmtudomány.

Ray Carney - John ​Cassavetes filmjei
John ​Cassavetes amerikai filmrendező, a New York-i filmiskola vezéralakja, sok szakmabéli és filmbarát kedvence, aki élete során távol tartotta magát mind az avantgárdtól, mind Hollywoodtól. Ray Carney, a Bostoni Egyetem professzora Cassavetes hat, talán legnépszerűbb filmjét - New York árnyai, Arcok, Minnie és Moskowitz, Egy hatás alatt álló nő, Egy kínai bukméker meggyilkolása, Szeretetáradat - elemzi tekintélyromboló módon, többféle szempontot érvényesítő megállapításaival sok esetben a filmtörténet és filmesztétika általánosan elfogadott ítéleteivel szembeszállva. Közben azt is megtudhatjuk, hogy a rendező miképpen írta forgatókönyveit, hogyan bánt a színészekkel, hogyan zajlott a forgatás és a munka a vágószobában. Különös filmrendező - különös megközelítésben. A kötetet fotók illusztrálják, amelyeket a Cassavetes-filmek forgatásain készítettek.

Susan Sontag - A ​fényképezésről
"A ​fotó: a tér és az idő vékony szelete. A fényképek kormányozta világban minden határvonal ("kivágás") önkényesnek tetszik. Akármi elválasztható, elszakítható akármitől: csak más képkivágást kell alkalmaznunk." "Fényképet gyűjteni annyi, mint a világot gyűjteni. A film és a tévéműsor megvilágítja a falat, fölvillan és kialszik; az állókép viszont tárgy is, súlytalan, olcsón előállítható, könnyen hordozható, gyűjthető, tárolható. Godard Les Carabiniers (Karabélyosok) című 1963-ban készült filmjében két tunya lumpenparaszt azért csap fel katonának a királyi ármádiába, mert azzal kecsegtetik őket: kifoszthatják, megbecsteleníthetik, legyilkolhatják az ellenséget, tehetnek vele, ami csak kedvükre van, s meggazdagodhatnak. Hanem a hadizsákmánytól duzzadó bőröndről, amelyet Michelangelo és Ulysses évek múltán diadalmasan hazavisz feleségének, kiderül, hogy csak képeslappal van tele, százszámra lapulnak benne a műemlékek, az áruházak, az emlősök, a természeti szépségek, a közlekedési eszközök, a műalkotások és a földgolyó egyéb - téma szerint csoportosított - kincsei. Godard ötlete színesen figurázza ki a fénykép kétes értékű varázsát. Talán a fénykép a legtitokzatosabb mindazon tárgyak közül, melyekből összeáll és szövevénnyé sűrűsödik az a környezet, amelyet modernnek látunk. Minden fénykép valóban egy-egy rabul ejtett élmény, s a fényképezőgép eszményi fegyver a bírnivágyással teli tudat számára. Fényképezni annyi, mint birtokba venni a lefényképezett tárgyat. Azt jelenti, hogy bizonyos viszonyt létesítünk a világgal... A világ arányaival ügyeskedő fényképet magát is kicsinyítik, nagyítják, vágják, retusálják, utókezeléssel és trükkökkel átformálják. A fénykép megöregszik - megviselik a papírra leselkedő szokásos bajok; a fénykép elvész; a fényképből érték lesz, a fényképet adják-veszik; a fényképet reprodukálják." Forrás: http://www.sunbooks.hu

Györffy Miklós - Michelangelo ​Antonioni
Gondolná-e ​az ember, hogy Antonioni 1980-ban már hatvannyolc éves lesz? Vagy csak én és talán nemzedékem egyes képviselői csodálkozunk ezen, akik ifjúságunk idején, a hatvanas években többek között Antonioni filmjein nevelkedtünk, bennünk sokféle homályos, formátlan érzésünk megformálódására találtunk? Mi is ennyire megöregedtünk volna? Ha öregedtünk is, némi megütközés jogos: Antonioni kis híján ötvenéves korára lett a filmművészet megújítója, egy évtized, s vele egy nemzedék, mégpedig nála jóval fiatalabb értelmiségi nemzedék bálványa. E könyvem írása során újból végignéztem Antonioni egész eddigi életművét, a filmek keletkezésének sorrendjében. E vetítéssorozat legnagyobb tanulsága az volt, hogy Antonioni filmjei élnek. Nemcsak úgy, hogy hitelük, hatásuk változatlan, hanem úgy is, hogy az idő múlásával meg is változtak. És furcsa módon ezek a változások, amelyek természetszerűleg leginkább a filmek korhoz kötött rétegét érintették, nemhogy kikezdték volna ezeket az állítólag erősen közérzetbeli aktualitásokhoz kötődő filmeket, hanem inkább megtisztították, kiteljesítették őket. Ami annak idején szokatlannak, kihívónak, hóbortosnak látszott, ami divatossá tette őket, az mára már természetes lett, ťköznyelvi fordulatŤ és így a mai néző már érintkezési nehézségek vagy mellékzöngék nélkül összpontosíthat az emberi-művészi lényegre.

Nemes Károly - Tony ​Richardson
Szülei ​gyógyszertárat üzemeltettek. Egyetemi tanulmányait az Oxfordi Egyetemen, a Wadham College-ban végezte. A filmes világban először mint filmkritikus jelent meg, első kritikái a Sight and Sound című folyóiratban jelentek meg. 1956-ban George Goetschius és George Devine mellett alapítója volt az English Stage Companynak, amely a kortárs brit színház egyik központjává vált. wikipedia Díjak: Oscar-díj Legjobb rendező Tom Jones (1963)

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csengeri Mária - Gátainé Sróth Zsuzsanna - Mozgókép- ​és médiaismeret munkafüzet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. M. Lotman - Filmszemiotika ​és filmesztétika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó György - Mai ​magyar filmtükör
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes Károly - A ​mai magyar film és a valóság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hankiss Ágnes - Kötéltánc
Milyen ​ellentmondásokkal kellett szembenéznie a "két pogány közt" kötéltáncot játó erdélyi reálpolitikusnak, Bethlen Gábornak, hogy megőrizze kicsiny országa törékeny függetlenségét? Mi volt az oka, hogy a kiváló képességű tudós, Martinovics Ignác állandó konfliktusba került azzal a társadalmi rendszerrel - a felvilágosult abszolutizmussal -, melynek deklaratív céljait maradéktalanul magáénak tudta, s hogyan lehetett annak egyszerre kiszolgálója és kérlelhetetlen ellensége is? Mivel magyarázható egy hajdani énekesnő, Karády Katalin hatalmas népszerűsége a hetvenes évek végén? Miért esik riporter és riportalany oly gyakran abba a hibába, hogy valóságos információcsere helyett álkérdésekkel és elhárító válaszokkal töltik az időt? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol új kötetében a kiváló szociálpszichológus, Hankiss Ágnes.

Balázs Béla - A ​látható ember / A film szelleme
A ​könyv nélkülözhetetlen szakkönyv a film- és médiaoktatásban, de haszonnal forgathatják azok is, akik szeretnének a filmművészet problémáival behatóbban megismerkedni. Balázs Bélának, a magyar és a nemzetközi filmesztétika egyik atyjának két klasszikus műve, A látható ember és A film szelleme máig érvényes gondolatokat fogalmazott meg az írások keletkezése idején még születőben lévő filmművészetről. A korai filmművészet tapasztalataiból kiindulva Balázs Béla felismerte az arc és a közelkép, a történet dramaturgiája, a vágás szerepének fontosságát a film művészi lehetőségeinek kihasználásában, s ez mind a mai napig sok tanulsággal szolgálhat a modern és a kortárs filmek elemzéséhez és megértéséhez.

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot moziba megy
A ​matematika érettségi előestéjén remegő daccal a Dunába dobtam minden tankönyvemet. Sürgős dolgom volt, aznap mutatták be a Szerelmem Hiroshima című új, francia filmet. Az újságokban róla vitatkoztak igazi eszme kritikusok, akik némi büszkeséggel közölték, hogy még nem is látták. A matematikához sajnos nehézfejű voltam és a híres gimnáziumtól, ahová jártam, hideglelősen féltem. A mozik sötét nézőterére bújtam, hogy ne üldözzön Párizs? Akkortájt oda csak disszidálni lehetett, vagy még azt sem, az én Bakonyom a Filmmúzeum maradt. Pusztuljatok bilincses iskolák, kiáltottam volna szabadon, de gyáván tovább bifláztam. Aztán telt-múlt az idő és megnéztem a Bolond Pierrot-t is. Akkor kicsit bátrabb lettem. Bikácsy Gergely

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Wim-wenders
Wim ​Wenders Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Wim ​Wenders
Wim ​Wenders (1945) német filmrendező a kortárs filmművészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja. Filmjei - A dolgok állása; Párizs, Texas; Berlin felett az ég; A világ végéig; Lisszaboni történet; Az erőszak vége - a legutóbbi években figyelemre méltó szereplői a leghíresebb filmfesztiváloknak és a világ moziműsorainak. Kevésbé ismert azonban, hogy Wenders, aki Fassbinderrel és Herzoggal együtt indult, kezdettől rendszeresen írt kritikákat, reflexiókat, tanulmányokat a filmről és a rockzenéről. Írásaiban mindenekelőtt a képek logikáját és a filmnyelvi elbeszélés új lehetőségeit keresi, de érdeklik az új, elektronikus technikák éppúgy, mint a film, az európai film sorsa változó, naponta új arcát mutató vizuális környezetünkben.

Pier Paolo Pasolini - Eretnek ​empirizmus
Pier ​Paolo Pasolini a 20. század olasz társadalmának egyik legkiemelkedőbb alakja. Magyarországon elsősorban mint filmrendező ismert, jelentős műveiből jó néhány hozzáférhető video- és DVD-tékákban, illetve olykor a mozikban. Pasolini filmes életműve egyetemi, főiskolai kurzusok tárgyai. Az író, költő, a debatter-újságíró, a tanulmány- és esszéíró azonban jószerivel ismeretlen idehaza, jóllehet néhány költeménye olvasható magyarul. Kötetünk a Magyarországon "ismeretlen" Pasolinit kívánja bemutatni, mindenekelőtt azt az embert, akinek a számára az életben talán a nyelv a legfontosabb. Ezért választottuk közlésre Eretnek empirizmus című kötetét, amely a nyelvről, a szépirodalom nyelvéről, de legfőképpen a film nyelvéről írott munkáit tartalmazza. Köztudott, hogy a hatvanas évek elején megjelent írásai, amelyek közül magyarul eddig A költői filmnyelv olvasható, milyen mély benyomást gyakoroltak a nyelvészekre, szemiotikusokra és a filmalkotókra is. Úgy véljük, az olasz filmrendező hívei és a hazai olvasóközönség jelentős része kíváncsi a gondolkodó, esszéista Pasolinire, amit bizonyítanak a 2005 őszén, halálának harmincadik évfordulóján lezajlott magyarországi megemlékezések is.

Nemeskürty István - A ​filmművészet új útjai
Negyedfél ​évtizedes munkásságából komponált kitűnő kötetet Nemeskürty István, a filmesztéta és forgatókönyvíró, fesztiválok zsűritagja és filmproducer, mozinéző és művelődéstörténész. Átfogó értekezéseket, frappáns esszéket, szenvedélyes vitairatokat, előadásokat, krónikákat, élményleírásokat olvashatunk: film és társadalom viszonyáról, a filmesztétika történetéről, szenzációs felfedezésekről, a filmművészet lehetőségeiről és útkereséseiről, válságokról és tendenciákról. A kötet így válik film- és társadalomtörténetté egyszerre, s lebilincselő olvasmánnyá. A válogatást Mándy Iván novellája vezeti be: Nemeskürty mozija.

Borito
Zsánerben Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Zsánerben
Jelen ​tanulmánykötet cikkeit a Mozinet Magazin Zsánerben című rovatának anyagai adják. Tizenegy műfajtörténeti és -elméleti esszét tart kezében az olvasó, mindegyik egy kortárs filmalkotáson keresztül mutatja be a reprezentált zsáner jellegzetességeit, szabályait. A rovat két évvel indulása után átalakult, 2008 szeptemberétől a szerzőiség és a műfajiság ütközését vizsgáljuk - könyvünk összegzése a 2006 szeptember és 2008 áprilisa között megjelent anyagoknak, válogatás az általunk legjobbnak legérdekesebbnek tartott cikkekből. Egyúttal jó alapul szolgálhat az azóta megjelent tanulmányokhoz is, amelyek a korábbiakra épülnek, hiszen az új koncepciót követve a Mozinetben most olyan rendezők életművét mutatjuk be, akik a műfaji kereteket feszegetik, szabályokat hágnak át, személyes témáikat dolgozzák ki újra és újra, esetleg megújítják valamelyik zsánert. Az eddig megjelent esszék listája a könyv végén található. (a Szerkesztők)

Bokor Pál - A ​siker titka a sztár
Itt ​nem ugyanazokról a sztárokról van szó, akikkel nap mint nap találkozunk a neten, a tévében, a lassan minden médiára rátehénkedő pletykarovatokban. Nem ugyanazokról a sztárokról, bár sokszor ugyanazokról az emberekről. A Hollywood-galaxis történetében egyetlen valódi állócsillagot sem találtam, aki kizárólag a nevéből élt volna, mint a celeb, aki „arról ismerszik meg, hogy ismerik őt”. Itt a filmművészet óriásairól lesz szó, akiket nem a sajtó és a tömeghisztéria, hanem saját művészi és emberi teljesítményük emelt a csillagok közé. Tiszteljétek az igazi sztárokat! Azért lettek ők az igazi sztárok, mert van miért tisztelni őket! A szárnyas közhely így szól: a legnagyobb sztár is csak ember. No igen, de miféle? Alighanem mégiscsak másféle... A különbség nem abban mérhető, hogy ő az, aki a legszexisebb Armani vagy Chanel-kreációkban jelenik meg, aki örökké botrányokba keveredik. Igen, a sztár, még a legnagyobb is, ugyanolyan sérülékeny, keményen robotoló, betegségekkel és más bajokkal viaskodó, saját képességeiben is kételkedő ember, mint mi valamennyien. Csakhogy neki van egy titka, melynek megfejtéséért némelyikünk mindenét odaadná. E titok neve halhatatlanság. Ez az, ami a mozi legragyogóbb csillagait megkülönbözteti tőlünk. Ez az, amiért irigyelni is szabad őket. Ennek a titoknak a megfejtéséhez szeretnék hozzájárulni könyvemmel. (A szerző előszavából)

Covers_238051
Film ​és szórakozás Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Film ​és szórakozás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király Jenő - Karády ​mítosza és mágiája
Mivel ​hatott a magyar filmtörténet legnagyobb sztárja, miből táplálkozik még ma is fel-feltámadó mítosza? Erről szól ez a kötet, amely kivételes igényű vállalkozás a magyar filmes könyvek között. Az olvasó szeme előtt szinte lepereg húsz Karády-mozgókép, de teljessé válik egy huszonegyedik is: a szerző szuggesztívan ívelő gondolatrendszere.

0129003873197p
Latinovits ​Zoltán Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Latinovits ​Zoltán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bódy Gábor - Filmiskola
A ​különleges filmelméleti könyv a fiatalon elhunyt világhírű magyar rendező filmezést és filmelméletet oktató tanulmányait gyűjti össze.

Covers_196425
Új ​filmlexikon I-II. Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Új ​filmlexikon I-II.
Az ​1964-ben megjelent Filmkislexikon régóta hiányzik a könyvesboltok és antikváriumok polcairól. Az Akadémiai Kiadó a filmbarátok népes táborának egyre sürgetőbb kívánságát teljesíti, amikor újra útjára bocsátja az Új Filmlexikont. Elődjével a Filmkislexikonnal egybevetve az Új Filmlexikon anyaga sokat gazdagodott. A terjedelem bővülése nemcsak azt tette lehetővé, hogy az egyes alkotók, színészek 1964-ben "lezárt" pályáját újabb műveikkel egészítsük ki, hanem módot adott több száz, napjainkban feltűnt vagy a régebbi kötetből kimaradt művész pályafutásának ismertetésére is. Korszerűsödtek az összefoglaló cikkek, és számos új cikk tájékoztatja az olvasót (absztrakt film, brazil, csehszlovák, francia új hullám, filmesszé, filmetüd, filmgiccs, filmmonográfia, filmrevü, filmszatíra, gengszterfilm, grúz neorealizmus, horror, irodalmi forgatókönyv, krimi stb.) Az első kötet mintegy 1800 címszava és 1100 képe nemcsak a szakemberek, újságírók munkáját könnyíti meg, hanem választ ad a mozi-és tévénézők számos kérdésére is. A második kötet mintegy 1700 címszó színészek, rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, zeneszerzők, díszlettervezők munkásságát ismerteti, egyes országok filmtörténetét tárgyalja, illetve egy-egy elméleti kérdést világít meg. A korábbi évek és a némafilm korának nagy nevei mellett a modern filmművészet kapott nagy szerepet. Számos címszó tájékoztatja az olvasót az újabb irányzatokról és csoportosulásokról (magyar iskola, New York-i iskola, nyugatnémet új hullám, sci-fi, szex-film, új lengyel kisfilmművészet, underground film stb.). A kiadó azzal is igyekezett a lexikont naprakésszé tenni, hogy a második kötetet egy kiegészítő résszel toldotta meg. Ez az első kötet anyagát 30 címszóval, a meglévő, az alkotókról szóló címszavakat pedig számos, azóta született filmmel, díjjal és életrajzi adattal gazdagítja. A lexikon használatához elengedhetetlen címmutató mintegy 24 ezer játékfilm magyar és eredeti címét tartalmazza.

Nemes Károly - Jean-Luc ​Godard
Godard ​azon kevés filmrendező közé tartozik, akik képesek újra és újra megújulni. Nem csak a hatvanas évek nagy korszakának volt meghatározó alakja, de a mostanában készült filmjei is a filmművészet élvonalába tartoznak, nem csupán halovány utánérzései a régieknek. Godard késői filmjei legalább olyan izgalmasak, frissek és újszerűek, mint a hatvanas években rendezett munkái. Egy régi anekdota szerint az egyik cannes-i filmfesztiválon egy hosszas vita végén Henri-Georges Clouzot a következőt kérdezte Jean-Luc Godard-tól: – Azt ugye azért Ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége?! – Hát persze! Csak nem feltétlenül ebben a sorrendben. wikipedia

Kispéter Miklós - A ​győzelmes film
Filmről ​könyvet írni tulajdonképpen paradox vállalkozás. A látszólagos ellentmondást csak a nyelvi kifejezés utolérhetetlen gazdagsága és sokoldalúsága magyarázza - némileg. A mérhetetlen űr azonban, amely a nyelv elvont szemlélete és a mozgókép konkrét szemléletessége között fennáll, így is megmarad változatlanul. A nyelv képiessége nem pótolhatja ezt. A mozgókép új lehetőségeit csak az mérheti fel igazán, aki azokat a közvetlen szemléletben is tökéletesen átélte. A nyelv a maga gazdag, de elvont eszközeivel megközelítheti, körülírhatja és megértetheti, de tökéletesen soha ki nem fejezheti azokat a kulturális eredményeket, amelyeket a mozgókép megvalósított.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Covers_349896
Bódy ​Gábor 1946-1985 Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Bódy ​Gábor 1946-1985
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács András Bálint - A ​modern film irányzatai
A ​Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.

Honffy Pál - Filmről, ​televízióról középiskolásoknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kereszty András - A ​szakasz
Tartalomból: „Befejezzük ​a negyvennegyedik napon, egy májusi hajnalon, öt órakor. Alex Ho, a gyártás kínai munkatársa odajön, s nem kevés iróniával azt mondja: gratulálok, Ollie, két hosszú év volt... Nem, hosszú húsz év, mormogom. Mert tudom, bár befejeztem a filmet, egy része nem kerül a vászonra soha. Charlie Sheen a lehető legtökéletesebben alakított engem. De sohasem lesz az, aki voltam. A szakasz sohasem lesz az, aminek elképzeltem, amikor írtam. És az egész csupán töredéke annak, amit évekkel korábban megéltem. Annak örökre vége..." Olivér Stone

Nagy Imre - A ​Lumière-örökség I-II.
A ​Lumière-örökség című könyv a szerző 1990-től 2006-ig vezetett filmes naplójának eredményeként jött létre, amelynek egyes darabjait korábban filmkritikák formájában publikálta. Ebből a nyersanyagból formálódott és bővült ez a könyv, amely több mint négyszáz film bemutatását, elemzését és értelmezését tartalmazza, személyes nézőpontból, de tárgyi hitellel. A kétkötetes munka akár kézikönyvként, filmes enciklopédiaként is szolgálhat, ám sajátos „filmregényként” is olvasható, melyből kirajzolódik az ezredforduló filmművészetének gazdag körképe, irányzatai, stílusváltozatai, fontos rendezőinek munkássága. A szerző figyelme a magyar és az európai, valamint az amerikai film mellett kiterjed a kevésbé közismert iráni és távol-keleti alkotásokra is. A történeti visszapillantások a filmművészet alakulástörténetének horizontjába helyezik az egyes elemzéseket. Az olvasmányos formában megírt mű egyaránt számíthat diákok, tanárok és a filmművészet híveinek érdeklődésére, de mindazok haszonnal forgathatják, akik kíváncsiak az ezredforduló egyik legfontosabb művészeti ágának újabb eredményeire.

Kollekciók