Ajax-loader

'vallástörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Umberto Eco - A ​Foucault-inga
Három ​kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak... Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A Foucault-inga a második nagy sikerű regénye Eco professzornak, a világhírű olasz szemiotikusnak. Ezúttal már nem egy gyilkosságsorozat tettesét s a tettes indítékait, tervét kutatja a detektív, mint A rózsa nevében, hanem végső soron maga a Terv: az emberi történelem, sőt a Mindenség tervszerűsége válik meghökkentően kérdésessé. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszínokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának... Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.

Helmuth von Glasenapp - Az ​öt világvallás
A ​kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám - ismerteti. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az "örök világtörvény vallásai" és az "isteni kinyilatkoztatás vallásai": a kereszténység és az iszlám között.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. "Ki a tettes?" Ez a kérdés - figyelmeztet a regényhez írott "széljegyzeteiben" Umberto Eco, a tudós bolognai szemiotikaprofesszor - nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a "tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.

Ismeretlen szerző - Páduai ​Szent Antal: A csodák könyve
Páduai ​Szent Antal -akit a keresztény történelem egyik legnépszerűbb szentjének tartanak- cselekedeteinek csodákban bővelkedő gyűjteménye méltán kerülhetett bele a Sugárzó Életek könyvsorozatba. E történetcsokor egyszerre misztikus és felemelő írás és egyben a mai kor emberének szóló gyönyörű üzenet: emberségről, szeretetről, együttérzésről. Ez az igényes válogatás nagy népszerűségre tett szert a szentek életét bemutató művek között. A jelen kiadás különlegesség a színes képmelléklet is, amely a szentről készült alkotások és ábrázolások válogatott gyűjteménye.

762271
A ​holt-tengeri tekercsek Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​holt-tengeri tekercsek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_87173
23

Ismeretlen szerző - A ​kereszténység krónikája
Mintegy ​kétezer évvel ezelőtt a Római Birodalom távoli tartományában a palesztinai zsidók egy kicsiny csoportja azt kezdte vallani és hirdetni, hogy a Jeruzsálem melletti Golgotán keresztre feszített Názáreti Jézus feltámadt, és ő az Isten Fia, a Messiás. "Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztus nevében a bűnök bocsánatára, és veszitek a Szentlélek ajándékát... és hozzájuk csatlakozott azon a napon háromezer lélek." Ezzel elindult útjára a kereszténység, majd fokozatosan kiépült szervezete, intézményrendszere, a keresztény egyház is, amely a történelem során oly mélyen befolyásolta és meghatározta Európa és a világ jelentős részének életét. Közel 300, kronológiai rendbe szedett, legtöbbször kétoldalas tanulmányban A kereszténység krónikája gondos körültekintéssel, eleven stílusban rajzolja meg ennek a két évezrednek a történetét a Jézus születése körüli időktől egészen napjainkig. Foglalkozik a katolikus, az ortodox és a protestáns egyházakkal csakúgy, mint a keresztény vallás viszonyával más világvallásokhoz. A könyv szerzői rávilágítanak arra a szerves kapcsolatra, amely - kiváltképp a középkorban - a keresztényi lét és a mindennapok viszonyát jellemzik, és nem kerülik el figyelmüket az építészet, a festészet és a zene történetének kiemelkedő alkotásai sem, amelyek gyakran a kereszténység jegyében jutottak el virágzásuk csúcsára. Ezt a fejlődést plasztikusan érzékelteti a könyvet illusztráló csaknem 1000 színes kép, térkép és grafika. Szinte valamennyi téma mélyebb feltárásában további dokumentumok vagy háttérmagyarázatok, életrajzok és fogalommagyarázatok sietnek az olvasó segítségére, aki ennek folytán nem csupán egy világvallás átfogó krónikáját tartja a kezében, hanem megtalálhatja benne egyszersmind a kereszténység gondolkodóinak arcképcsarnokát is. Külön értéke a könyvnek, hogy szerkesztőségünk a hazai nyelvi változatot magyar egyháztörténettel is kiegészítette. A gazdagon illusztrált összefoglalás színes képet ad a magyar vallási élet kialakulásáról, fejlődéséről, legszebb tárgyi emlékeiről Szent Istvántól napjainkig.

Gecse Gusztáv - A ​szerzetesség története
A ​kötet a szerzetesi intézményrendszer megismertetésére vállalkozik. Nyomon követi a szerzetesség történetét az első remeteségektől a nagy történelmi rendeken keresztül a modern szerzetesi családokig. Bepillanthatunk a férfi és női kolostorok titokzatos világába is. A könyv különös figyelmet fordít a Magyarországon megtelepedett rendek történelmi szerepére és mai helyzetére.

Rostoványi Zsolt - Mit ​kell tudni az iszlámról?
1979. ​február elsején hosszas huzavona után megkapta a leszállási engedélyt, és így földet érhetett Teherán nemzetközi repülőterén az a repülőgép, amelyen 15 évi száműzés után Khomeini ajatollah és kísérete tért vissza Iránba. Ez az esemény része volt annak a folyamatnak, amely a "harmadik világ" egyik legszilárdabbnak tartott rendszerének, a sah uralmának váratlan, látványos és gyors bukását eredményezte. A külföldi megfigyelők értetlenül álltak szemben az iráni iszlám forradalom viharos győzelmével, nem sok jövőt jósolva neki. Több mint négy év után azonban az Iráni Iszlám Köztársaság a várakozásokkal ellentétben nem omlott össze, sőt helyzete sok szempontból megszilárdult. Az iráni események talán a legjelentősebb összetevői annak a folyamatnak, amelyet nagyon sokan az iszlám reneszánszának neveznek. Irán mellett Pakisztánban is létrejött az "iszlám állam", sőt itt is alkalmazzák az iszlám által előírt büntetések Szaúd-Arábiából ismert fajtáit. Afganisztánban egyes törzsek az iszlám fundamentalista szervezetek tevékenysége: Törökországban felléptek Atatürk "szekularizált" állama ellen, a Muzulmán Testvérek arabvilágszerete kampányt kezdtek az iszlám "eredeti" értékeinek visszaállításáért, Szíriában nagyszabású fegyveres összecsapásokra is sor került köztük és a kormány csapatai között. Egyiptomban már Szadat szólt az alkotmány "iszlamizálásának", az ortodox jogrendszer bevezetésének szükségességéről, végül azonban maga is áldozatul esett egy szélsőséges, fanatikus iszlám terrorista csoport merényletének. A líbiai alkotmány értelmében a törvénykezés egyedüli alapja a Korán, Marokkóban, Tunéziában, Szudánban de más országokban is egyre erőteljesebben hallatják szavukat különböző iszlám szervezetek és pártok. Még maga az "iszlám fellegvárának" számító Szaúd-Arábiában is - ahol az iszlám két legszentebb városa, Mekka és Medina található - véres összecsapások színtere volt 1979 novemberében, amikor egy szélsőséges, még a szaúdi államot is túl "modernnek" tartó szervezet tagjai megkísérelték a mekkai nagymecset elfoglalását.

Bod Péter - Szent ​Hilárius
Szent ​Hilarius, avagy szívet vidámító, elmét élesítő, kegyességre serkentő, rövid kérdésekbe és feleletekbe foglalt dolgok, melyek mind a hasznos időtöltésre, s mind az épületes tanulságra egybeszedegettetvén kibocsáttattak Bod Péter által. A Szent Hilárius az emberekről - férfiakról és nőkről -, az időről, a gazdagságról és a szegénységről, a betegségekről és az orvosokról, a növényekről és az állatokról szóló színes, szórakoztatva tanító kérdések és feleletek gyűjteménye.

Pezenhoffer Antal - VI. ​Sándor meg Luther
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kenediné Szántó Lívia - Az ​etruszkok nyomában
Az ​etruszkok iránt érdeklődő szinte kivétel nélkül valamennyi lexikonban a következő ingerlően rövid mondattal találkozik: eredetük ismeretlen; még nem felderített; vitatott." Könyvünk szerzője "[...] felkerekedett, és az etruszkok nyomába eredt. Éveken keresztül barangolt az egykori Etruriában, makacs kitartással felkutatott minden etruszk emléket, faggatta őket, és faggatta az olasz etruszkológusokat. E könyvében az így szerzett tapasztalatait olvashatjuk, a kutatásai alapján felállított saját hipotézisét az etruszkok származásáról. Miközben végigkalauzolja az olvasót a hajdani Etruria csodás tájain, megismertet bennünket e nagy kultúrájú nép történetével, művészetének ma már zömmel múzeumban őrzött emlékeivel.

Várkonyi Nándor - Sziriat ​oszlopai
Várkonyi ​Nándor könyve lenyűgöző, regényes látomás az emberiség írott történelme előtti korról. Víz és tűzözön, katasztrófák elől menekülő és kultúrát mentő emberiség képe bontakozik ki előttünk, az ismert ókori történelem előzményeinek nagyszabású vázlata. Várkonyi Nándor, a képzett klasszikafilológus hatalmas műveltséganyagot dolgozott föl és épített bele munkájába. A letűnt idők megértéséhez az emberiség mítoszkincsét fogta vallatóra. De nem elégedett meg ennyivel: a modern tudomány eredményeit is igyekezett fölhasználni a magyarázathoz. Látomásról és hipotézisről van szó, az alkotó írói képzelet munkájáról. Számos részletét éppúgy vitatja a tudomány, egy-egy részterületének kutatója, ámde a dolgok mai állása mellett egészében megcáfolni és elvetni sem lehet ezt a korántsem légből kapott föltevés-láncot. Elgondolkoztató, s ami fő, izgató olvasmány. A könyv első és második - a mostanitól sok mindenben eltérő és kurtább - kiadása 1940-ben és 1942-ben csupán zárt körben volt hozzáférhető. Az átdolgozott jelenlegi kiadás a korábbi változatnak számos, tudományos szemszögből tekintve tarthatatlannak bizonyult helyét korrigálja, s számos egészen új részletet is tartalmaz.

Joseph Klausner - Jézus
A ​kötet Joseph Klausner legjelentősebb és leghíresebb műve, mely egyedülálló, mert szerzője elsőként írt zsidó tudósként héberül Jézusról és a kereszténység kialakulásáról a rabbinikus források felhasználásával. Részletesen végigkíséri Jézus életét, gyermekkorától egészen haláláig. A környezetrajz alapossága, a források és az irodalmi párhuzamok széleskörű felhasználása ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a kérdést új perspektívában lássuk, de ezen felül számos részletkérdésre (pl. az utolsó vacsorára és Jézus perének kérdésére) vet új fényt.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Louis Charpentier - A ​templomos lovagok titkai
Az ​első keresztes háborúk idején a Szentföldre vezető út védelmére egy titokzatos, katonákból és szerzetesekből álló rend alakul, a templomos lovagoké. Hihetetlenül gyorsan terjeszkedik. Váraik, központjaik hamarosan behálózzák az egész akkori világot. Tevékenységüket nem csak a gótikus katedrálisok jelzik, hanem a középkori kereskedelem, bankrendszer, úthálózat kialakítása is. Nekik köszönhető, hogy a barbár Európa civilizált államok rendszerévé válik. Félelmetes hatalmuknak Szép Fülöp francia király vetett véget, koholt vádak alapján kivégeztette a nagymestert számos társával, végül a pápa feloszlatta a rendet. De valóban megszűnt-e? Könyvünk a rejtélyek feltárását tűzte ki céljául. Charpentier a templomosok történetének bemutatása mellett sok máig megfejtetlen kérdésre keres választ: Milyen tudás birtokába jutottak a templomosok? Valóban az övék lett-e a Mózes kőtábláit őrző frigyláda? Mit birtokoltak az emberiség ősi tudásából? Mi lett a rend feloszlatása után töméntelen kincsük sorsa? Kik a templomosok örökösei? Hogyan kapcsolódik hozzájuk az egész világot behálózó szabadkőművesség? Lenyűgöző olvasmány, rendkivüli ismereteket közlő munka A templomos lovagok titkai, Jézus kilétének titkától kezdve olyan ismereteket közöl, melyeket mindmáig titok fed, s nem véletlenül. Kivételes erénye az oknyomozás, a titkok nem ritkán meghökkentő, de mindig fantasztikusan izgalmas felfejtése. Charpentier nem csak ismeri a témát, de benne él, ezért elgondolkoztatóan, a nyomozásba az olvasót is bevonva tudja kutatási eredményét elétárni."

676835_5
elérhető
13

Ismeretlen szerző - Hegyet ​hágék, lőtőt lépék
"...Hatalmas ​kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisztább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészeti-múltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké. Íme, a nép szívébe temetődött múlt-idő kristály-koporsója fölnyittatott, s e koporsóban a költészet eleven égő virága van, nem költészet-tetemek sárga hamva, emlék-hullák zöld pora. Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonlónak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik századokon át népünkben éltek titokban. És szépségük és erejük nemcsak tartalmaikban van, de n y e l v ü k b e n is, mert hallván őket, oly erővel ráz meg népem b e sz é l t ny e l v é n e k gyönyörűsége, bátorsága, tisztasága és látomásossága, hogy költő szívemben ámuldozva és szégyenkezve csak édesdeden mosolyogni és könnyezni tudok, mint Bartók Béla zene-örvényeiben, lángoló látomásaiban." (Juhász Ferenc: Imák, apokrif mámorok. Új Írás, 1970) "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt egy esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy népi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-öt ezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen az övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű >utolsó pillanat< megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akitől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak ... Munkája nyomán egy nem létezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." (Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972.)

Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij - A ​Messiás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hahn István - Istenek ​és népek
Hahn ​professzor műve kiemelkedő jelentőségű és színvonalú munka. Sokrétűen mutatja meg az egyes vallások keletkezésének történetét - a primitív népek ősvallásaiból kiindulva egészen az Iszlám kialakulásáig - hasonlóságaikat, különbségeiket és összefüggéseiket koruk társadalmi viszonyaival. Feldolgozza a legújabb kutatások eredényeit is, amelyek közül nem is egy saját felfedezése. A könyv erénye, hogy nem vész el a részletekben, nem akar mindenről beszélni, csak a leglényegesebb, és tegyük hozzá, a legérdekesebb kérdésekről. Mindezt csiszolt, a szépirodalmi művekével vetekedő, világos, közérthető stílusa teszi mindennki számára nemcsak tanulságos, hanem élvezetes olvasmánnyá is.

Grabner Mária - Szentek, ​boldogok
Kötetünkben ​a keresztény vallásokban szentté vagy boldoggá avatott személyek élete szerepel. A szerző, szakítva az életrajzi lexikonok szűkszavúságával, rövid portrékat rajzol azokról az apostolokról, mártírokról, hitvallókról, rendalapítókról és hitbéli kötelességeiket kimagaslóan teljesítő személyekről, akikről az általános és középiskolában a tanulmányaik során olvasnak, hallanak a gyerekek. A 99 életrajzot és gazdag kultúrtörténeti ismereteket bemutató könyv hasznos iskolai segédanyag lehet, de a legendákat, történelmet, művelődéstörténetet kedvelők is élvezettel forgathatják. A tanórai földolgozáshoz nyújt segítséget a kötet végén lévő teológiai fogalmi szótár.

Láng Benedek - Mágia ​a középkorban
Ho­gyan ​lehet mé­hek­ből te­he­net gyár­ta­ni, má­gi­kus esz­kö­zök­kel vá­ra­kat el­fog­lal­ni, kris­tály­gömb­bel an­gya­lo­kat idéz­ni, ta­liz­mán­nal sze­rel­me­se­ket szét­vá­lasz­ta­ni? Ho­gyan tud­juk imák se­gít­sé­gé­vel az egye­te­mi tan­tár­gyak anya­gát né­hány hét alatt el­sa­já­tí­ta­ni, és miért ér­de­mes egész­sé­günk meg­őr­zé­se ér­de­ké­ben kí­gyó­kat és bé­ká­kat fo­gyasz­ta­nunk? Miért ol­vas­tak kö­zép­ko­ri ér­tel­mi­sé­gi­ek, egye­te­mi pro­fesszo­rok, szer­ze­te­sek és ud­va­ron­cok ilyen kü­lö­nös té­mák­ról, és ho­gyan tud­ták az ol­va­sot­ta­kat ko­mo­lyan venni? Ben­nük volt a hiba, vagy ne­künk kel­le­ne ko­mo­lyabb erő­fe­szí­tést tenni, hogy meg­ért­sük őket? A mágia mint val­lás­tör­té­ne­ti, tu­do­mány­tör­té­ne­ti és szo­cio­ló­gi­ai ku­ta­tás tár­gya a tör­té­net­tu­do­má­nyok tel­jes jogú té­má­já­vá lé­pett elő. Ön­ál­ló disz­cip­lí­ná­ról van tehát szó, amely­nek meg­van­nak a maga ve­ze­tő tu­dó­sai, tár­su­lá­sai, pub­li­ká­ci­ói és fo­lyó­ira­tai, va­la­mint a maga nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­ái. Nem túlzás azt ál­lí­ta­ni, hogy a nyu­ga­ti szak­iro­da­lom­ban a leg­je­len­tő­sebb fi­lo­ló­gu­sok, tu­do­mány-, fi­lo­zó­fia- és val­lás­tör­té­né­szek az utób­bi két év­ti­zed során egymás után ismerték fel a tanult mágia je­len­tő­sé­gét és az e té­ma­kör kí­nál­ta pers­pek­tí­vá­kat. Láng Benedek tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékén.

Gecse Gusztáv - Van-e ​túlvilág?
Hányan ​tették, teszik és fogják még hosszú ideig feltenni ezt a kérdést. Erre a sok embert izgató problémára ad választ Gecse Gusztáv, aki több éven keresztül tanulmányozta a vallástörténetet. Könyvében végigkísérhetjük a "túlvilág-legendát" az ősembertől kezdve a világűr meghódításáig. Közben sok olyan érdekes kérdést érint, mint: Az ókori vallások túlvilágról alkotott elképzeléseit; Az ember "lelke"; Mi történetik a halál után? A pokol leírása; Hol van a mennyország? A túlvilághit jövője stb. A népszerűen, olvasmányosan megírt könyv nagy érdeklődésre tarthat számot az ateista irodalom iránt érdeklődő olvasók körében.

Andrew Skilton - A ​buddhizmus rövid története
A ​buddhizmus történetét átfogóan bemutató kötet két nagy fejezetre tagolódik: az első rész az egyik legfontosabb világvallás, a ma is az egész világon elevenen ható és széles körben terjedő buddhizmus indiai történetét taglalja. Andrew Skilton vallástörténész, az oxfordi Wolfson College tudományos kutatója részletesen ismerteti a korai India történelmét, az Indus-völgyi civilizáció létrejöttét, valamint az ún. védikus kultúra jellegzetességeit, majd a Buddha regényes-rejtélyes életútját vázolja. Megismerhetjük a Buddha legfontosabb tanításait a feltételekhez kötött világ jellegzetességeiről és a Nirvanáról. Ezután a szerző a Buddha tanítványaival foglalkozik: mint küldte szét őket a Buddha, hogy járják be a falvakat és városokat, és adják tovább tanításait. A tanítványok közösségén (Szanghán) belül hamarosan kialakult a gyülekezetek szabályos rendje: ezek a zsinatok képezik a további tárgyalás témáját, majd a Szangha fejlődését követhetjük nyomon az i. sz. I. századig. A következőkben a jelentősebb buddhista iskolákkal és a buddhista Kánon felépítésével ismertet meg bennünket a szerző, részletesen beavatva az olvasót a legfontosabb szent szövegek eredetébe, azok tanításaiba. A könyv második része a buddhizmus Indián kívüli történetét ismerteti. Az egyes területeken (Srí Lanka, Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Kína, Japán, Tibet, Mongólia, Nepál, Irán) a buddhizmus sajátos, önálló jegyeket hordozott. Pontosan értesülhetünk arról, miképp terjedtek el, milyen jellegzetességekkel bírtak az egyes vidékeken a buddhizmus legkülönfélébb válfajai, iskolái, s megismerkedhetünk azok legjelentősebb terjesztőivel, támogatóival. A kötetet záró bibliográfia olyan rendkívüli alapossággal foglalja össze a témában fellelhető könyveket, cikkeket, ami páratlannak nevezhető. Ezt a kötet magyar fordítója, Agócs Tamás a témában fellelhető magyar nyelvű publikációk jegyzékével egészítette ki.

Lynn Picknett - Clive Prince - A ​Sion-rend titka
A ​Sion-rend központi szerepet kap A Da Vinci-kódban, mint ama földalatti szervezet, amely döbbenetes titkait hatalmas ellenségek fenyegetik, és a heroikus Robert Langdonnek és Sophie Neveu-nek, a két főhősnek kell megakadályoznia, hogy ezek a titkok rossz kezekbe kerüljenek. A zajos ünneplés, döbbenet vagy épp őszinte iszonyat ellenére – az adott olvasó nézőpontjától függően –, ami ezeket a titkokat világszerte fogadta, Brown thrillere alapjában véve csupán újjá­élesztett egy régóta dúló vitát. Valójában a rejtélyes Sion-renddel kapcsolatban minden – még a puszta létezése is – heves viták tárgyát képezte az angolul beszélő világban a ’80-as évek eleje óta, otthonában, Franciaországban pedig már legalább egy évtizeddel korábban. A Sion-rend titkában Picknett és Prince alaposabban megvizsgálja ezt a sokat vitatott francia eredetű szervezetet, mely egyesek szerint nagy jelentőségű vallási és történelmi titkok ősi letéteményese. Lynn Picknett és Clive Prince A torinói lepel és A templomosok titka című sikerkönyvekben – mely utóbbit Dan Brown A Da Vinci-kód egyik legfontosabb forrásaként nevez meg – felfed egy ősi összeesküvést, mely a Jézussal, Mária Magdolnával és Keresztelő Jánossal kapcsolatos titkos tudás köré szerveződött, s nagyrészt a Sion-renddel állítólag kapcsolatban álló személyek és csoportok tevékenységében nyilvánult meg. Most A Sion-rend titkában Picknett és Prince alaposabban megvizsgálja ezt a sokat vitatott francia eredetű szervezetet, mely egyesek szerint nagy jelentőségű vallási és történelmi titkok ősi letéteményese. A Csillagkapu-összeesküvéshez – melyben a szerzők amellett érveltek, hogy a látszólag bizarr hiedelemrendszerek valójában hír­szerző ügynökségek, illetve katonai és politikai hatalmak valódi tevékenységét hivatottak leplezni – hasonló stílusban megírt A Sion-rend titka feltárja, valójában milyen fontos is a Sion-rend, s miért kell mindannyiunknak óvatosnak lennünk...

Sherry Jones - Aisha, ​a hit védelmezője
Halála ​előtt Mohamed ékköves kardját, az al-Mathurt harmadik feleségére, Aishára bízta; és meghagyta, hogy használja a kardot a dzsihádban - arra azonban nem számíthatott, hogy ezt a háborút a saját követői fogják egymás ellen megvívni. Ali, Mohamed unokatestvére és bizalmasa és Aisha húsz éve gyűlölik egymást, bizalmatlanságuk és a hatalomért folytatott harc a Próféta halála után polgárháborúba sodorta a muszlim közösséget, és azzal fenyegetett, hogy elpusztít mindent, amiért Mohamed küzdött. A regény az első négy kalifa, Abu Bakr, Umar, Uszman és Ali bin Abi Tálib uralkodásának időszakába (632-661), az umma legbefolyásosabb vezetőinek politikai játszmáiba enged bepillantást, a történetet az előző könyv főhősnőjének, Aishának és politikai ellenlábasának, Alinak a nézőpontjából is megismerjük. Az Aisha, a hit védelmezője olyan korba vezérel el minket, amikor vér áztatta Arábia földjét, a polgárháború nem volt kíméletes sem a nőkkel, sem a gyermekekkel, a kegyetlen és brutális csaták a mindennapok részei voltak ugyanúgy, mint a színfalak mögött zajló családi és politikai drámák. Mindkét főszereplő az egész iszlám közösség boldogulásáért küzd, és ezért hajlandóak végül személyes érdekeiket is háttérbe szorítani. Az Aisha, a hit védelmezője kiterjedt kutatómunkán alapuló történelmi fikció, amely az iszlám polgárháborúban szemben álló felekkel, motivációival, a Mohamed örökségéért folytatott küzdelemmel, az iszlám síita és szunnita ágának megszületésével foglalkozik, de a legkevésbé sem szárazan. Mindkét főszereplő erős karakter, nemcsak intellektuális, hanem érzelmi szempontból is, ami érdekfeszítően izgalmassá, sőt lehetetlenné teszi a könyvet. Sherry Jones 1979 óta dolgozik újságíróként számos díjat nyert. Aisha, a hit védelmezője a nagysikerű, botrányokkal övezett Aisha, a Próféta szerelme folytatása.

Komjáthy Aladárné - A ​Szentföldön jártunk
Sok ​keresztyén ember boldog volna, ha saját szemével láthatná azokat a tájakat, amelyeken Jézus élt. A könyv, amelyet az Olvasó most kezében tart, teljesíti ezt a vágyat: vezetőnkül szegődik erre a képzeletbeli utazásra. Komjáthy Aladárné Mezey Klára Anna, a könyv szerzője, hiányt pótló és sokak részéről igényelt segítséget nyújt, amikor a Szentföldre vonatkozó történetei, földrajzi, gazdasági, politikai, vallási ismereteinket - több tucatnyi ragyogó illusztráció segítségével is - lényegesen kibővíti, szemtanúként pontosítja. A szerző a legszélesebb olvasótábort tartotta szem előtt, nyilván azért is, mert Jézus egykori hazája ma három világvallás: a zsidóság, a keresztyénség és az iszlám megszentelt helyeinek egész sorát foglalja magába. Úgy szól ezek kölcsönhatásáról, hogy közben akaratunkra, magatartásunkra is hatni tud.

Ijjas Antal - Jézus ​története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. R. Grigulevics - Pápaság ​a XX. században
"1959. ​január 25-én éppen 90 napja volt annak, hogy XXIII. Jánost a pápai trónra választották. Ezen a napon, a Szent Pál Bazilikában mondott mise után, amelyre külön meghívták az akkor Rómában tartózkodó 17 bíborost, a pápa bejelentette azt a döntését, hogy a közeljövőben római szinódust és egyetemes zsinatot hív össze. A római szinódusnak az olaszországi egyház belső ügyeit kellett megtárgyalnia. Ami az egyetemes zsinatot illeti, a pápa kifejezte ama reményét, hogy ezen részt vesz majd valamennyi "elszakadt egyház" is, s megkísérlik helyreállítani az egységet... XXIII. János bejelentése meglepetést keltett a jelenlévőkben. A pápai beszédeket tapssal, hangos helyesléssel szokták fogadni. Ezúttal a beszéd után néma csend honolt. Ezúttal a beszéd után néma csend honolt. XXIII. János kissé zavarba jött, de hamar erőt vett magán, elbúcsúzott a bíborosoktól és visszatért a Vatikánba... Az egyetemes zsinatokat általában az egyház történetének különösen kritikus szakaszaiban hívták össze, s magukon viselték a reformtörekvések bélyegét. XXIII. János elhatározása tehát egyértelmű volt annak elismerésével, hogy az egyház válságban van, márpedig ezt korántsem mindenki volt hajlandó elismerni. Ráadásul a zsinatok általában nem is gyógyították ki az egyházat a bajokból." Íme, egy részlet a könyvből: fontos fordulatot idéz a katolicizmus XX. századi történetéből. A szerző ezt követi nyomon a pápák személyiségének, politikájának életszerű bemutatásával a múlt század közepétől napjainkig, II. János Pálig.

Josh McDowell - Választ ​keres a Da Vinci-kód
Hol ​érnek véget a tények és hol kezdődik a fikció? A Da Vinci-kódban ábrázolt összeesküvés komoly kérdéseket vet fel a kereszténységgel és annak eredtével kapcsolatban. Sokan érezhetik úgy a könyv vagy a film után, hogy amiben hittek, zavarossá vált, s tudni szeretnék, mi is igaz ebből az egészből. Mária Magdolna tényleg Jézus felesége volt, s gyerekük is születet? Az egyház tényleg megmásította az igazságot, s csak kitalálta azt, hogy Jézus Istennek vallotta magát? A ma kezünkben lévő biblia valóban hiteles és megbízható? Jézus valóban feltámadt? A szerző ezeket és még sok más kérdést vesz sorra. Számos történelmi bizonyíték alapján megkülönbözteti a tényeket a kitalációktól, s olyan igazságokat tár az olvasó elé, amiben az valóban megbízhat.

William B. Seabrook - A ​bűvös sziget
Egzotikus ​tájra vezeti az olvasót Seabrook amerikai író, a húszas évek Haitijébe. A szerző több évig élt a szigeten, hogy hiteles beszámolót írhasson a különös világról. Bemutatja a főváros Portau-Prince fehér és kreol arisztokratáinak, s mellette az elmaradott, archaikus faluközösségek életét. Hosszabb kirándulásai során olyan helyekre (a dzsungelekbe, az őserdőbe) is eljut, ahová még a bennszülöttek is csak ritkán. A könyv legérdekesebb része azonban a voodoo vallás leírása. A voodoo egy olyan keresztény elemekkel átitatott vallás, amely megőrizte, vagy újraélesztette a primitív törzsi hiedelmeket. Szakrális kannibalizmus, misztikus szexuális táncok, csodaszerek készítése, varázslás, feltámadt lélektelen emberek, zombik. A videohorror vallásos elemeire is rábukkanhat az olvasó Seabrook könyvében, mely a vallástörténet, a néprajz, a misztika, az egzotikus tájak, jó kalandregények, útleírások iránt érdeklődőknek érdekfeszítő olvasmányt nyújt. A magyar nagyközönség elé a háború óta nem került Haitit, illetve a környező szigetvilágot bemutató könyv, s most újra itt A bűvös sziget Szerb Antal kiváló fordításában.

Gecse Gusztáv - Vallástörténeti ​kislexikon
A ​könyv célja, hogy eligazítsa olvasóját a vallástörténet labirintusában és ezáltal hozzásegítse ahhoz, hogy véleményt alkosson a vallási jelenségvilágról. A tájékozódás megkönnyítése végett a fontosabb címszavak után irodalomjegyzék is került. A kifejezetten filozófiai vagy etikai jellegű problémáknak csak vallási-teológiai vetületével foglalkozik a kötet. A kislexikon kb. 450 címszót és kb. 350 utalást tartalmaz a vallástörténet és az ateizmus története tárgyköréből...

A_biblia_vilaga
A ​Biblia világa Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - A ​Biblia világa
A ​Biblia emberi alkotásként áll előttünk, egykor élt emberek gondolatai, történeti emlékei, vágyai és reményei, a világról, önmagukról, az emberiség helyzetéről alkotott elképzelései szólnak hozzánk lapjairól. Nagyságát és jelentőségét igazán akkor foghatjuk fel, ha így látjuk emberi dokumentumként, együtt és egy szintén a távoli múlt többi nagy és emelkedett szellemű alkotásával. Ha társadalmunk ma újult érdeklődéssel fordul az emberi múltnak a mi műveltségünkbe is beleágyazódott értékei, alkotásai felé: ezeknek a távoli múltból is hozzánk szóló nagy alkotásoknak sorában méltó helyet foglalnak el a Biblia irodalmi és szellemi értéket sugárzó legszebb lapjai, amelyek szilárd alkotórészei maradnak irodalmi műveltségünknek.

Gecse Gusztáv - Bibliai ​történetek
A ​Bibliával kapcsolatos emberi magatartást a végletesség jellemzi. Vannak, akik istennek az emberekhez intézett üzenetének tartják, és vannak, akik badarságok gyűjteményének tekintik. Pedig a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség kultúrájára. Európa vallás- ás köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Ezért ismerni, olvasni kell a Bibliát, csak az a kérdés, hogy hogyan? Nyilvánvaló, hogy a modern ember nem tudja úgy a kezébe venni e könyvet, mint tévedhetetlen és minden kérdésben perdöntő isteni alkotást. Nem tudja és nem is akarja világnézetét, erkölcsét, tudományát a Bibliához, mint abszolút zsinórmértékhez hozzáigazítani. De tanulmányozhatja úgy, mint olyan emberi alkotást, amelyben legalább egy ezredév vágyai, törekvései, fájdalmai és elképzelései olvashatók, hol egyszerű, botladozó szavakkal, hol pedig költői szárnyalással. A könyv éppen így, emberi műként akarja bemutatni a Bibliát. A közismert szerző nem azt kutatja, hogy a letűnt századok alatt vagy napjainkban ki mit tartott vagy tart erről az írásról, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit mond maga a Biblia.

Kollekciók