Ajax-loader

'kozmológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


P. W. Atkins - Teremtés
„ELSŐ ​TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...úgy vélem, hogy a világegyetem mélyén valami végletes egyszerűség rejtőzik... A bonyolult dolgokat egyszerűre visszavezetve nyomára bukkanhatunk a végtelenül lusta teremtőnek; a teremtőnek, akinek semmi dolga nem volt a teremtéssel... MÁSODIK TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...minden változás oka az energia természetes szétszóródása, önkéntes összeomlása a zűrzavarban... A teremtés során valahol időlegesen enyhülhet a zűrzavar, de minden enyhülést a káosz máshol felélénkülő vihara tesz lehetővé... A világ megértése a természetest és érthetőt váratlanná és ötletgazdaggá szövő hálózat feltérképezése... végső soron nincs cél, csak káosz. HARMADIK TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...a hullámok teljesen szabadon derítik fel a teret, majd saját nyomaikat eltüntetve elhitetik velünk, hogy a dolgok utazása külön járulékos szabályoknak engedelmeskedik... A tökéletes szabadság ad magyarázatot a megfigyelt viselkedésre... úgy gyúrtuk bele az időt a térbe, hogy a múlt elszigetelődött a jelentől, de a jelen nem vált el a múlttól... NEGYEDIK TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...az anyag és energia adja a téridőt, és a... mindenség szerkezete nemcsak az anyag létét, hanem fennmaradását is lehetővé teszi... a teremtés során térnek és időnek kellett formálódnia... Mélyebb értelemben maga a téridő rendelkezik öntudattal. ÖTÖDIK TÁJÉKOZÓDÁSI PONT ...A mindenség rábukkanhatott saját létére, ahogy a mi terünkön és időnkön kívül más világegyetemek talán azóta is saját létükre találnak, s megalkotják saját terüket és saját idejüket... ez a rábukkanás a rezgés során egy állandósághoz eléggé összetett minta elérését jelentette... Ez hozott minket létre... Ideje összegyűjtenünk ezeket a gondolatokat és szabadjára engedni képzelőerőnket az örökkévalóságnak ezen a felén. A kezdet előtt fogjuk kezdeni, majd kötetlenül szárnyalunk, jövőjén túl is követni fogjuk a világegyetemet."

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Az ​angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.

Isaac Asimov - Útikalauz
A ​fizika törvényeivel definiálható világegyetem elképzelhetetlenűl hatalmas, csodálatos, de egyben zavarbaejtő is.Létezését tudomásul vesszük, de a keletkezésére, működésére vonatkozó kérdések jelentős részére még nem tudtunk megnyugtató választ adni.Azok számárs írodott ez a könyv, akiknek a gondolkodás élvezetet jelent, akik minden kérdésre tudni szeretnék a választ.

Stephen W. Hawking - Fekete ​lyukak
„Azt ​tartják, a tények néha furcsábbak a fantázia szüleményeinél, és ez sehol másutt nem igaz annyira, mint a fekete lyukak esetében. A fekete lyukak különösebbek, mint bármi, amit csak a tudományos-fantasztikus írók megálmodtak.” Stephen Hawking professzor 2016-ban két előadást tartott a BBC Reith-előadássorozatában, arról a témáról, amelyik már évtizedek óta foglalkoztatja őt – a fekete lyukakról. A legendás fizikus ebben a két, maradandó élményt adó előadásában kifejti, hogy csak akkor juthatunk közelebb az univerzum titkainak feltárásához, ha megértjük a fekete lyukakat és azt a kihívást, amelyet ezek az objektumok a tér és az idő természetére vonatkozóan jelentenek.

Paul Davies - Az ​utolsó három perc
PAUL ​DAVIES, a University of Adelaide Templeton díjas természetfilozófia professzora a Világegyetem utolsó három percének lehetséges történetével foglalkozik. Ki ne lenne kíváncsi arra, milyen sors vár a kozmikus méretekhez képest parányi bolygóra, a Földre? A történet vége is robbanásszerűen heves lesz? A Nagy Bumm a Nagy Reccsel fejeződik be? Lehet, hogy a Halál a Teremtés ára? De lesz-e egyáltalán vége a világnak? Az emberiségnek vagy leszármazottainak - akár hús-vér élőlények, akár robotok - egyszer szembe kell nézniük az Apokalipszissel, vagy van remény a túlélésre egészen az örökkévalóságig?

Stuart Clark - Világegyetem
A ​Nagy kérdések sorozat réges-régi, alapvető, makacs és elmepróbáló tudományos talányokat vizsgál. Ebben a kötetben a Világegyetemmel kapcsolatos legizgalmasabb kérdéseket vehetjük sorra; olyan kérdéseket, amelyekre a legnagyobb gondolkodók és tudósok próbáltak választ keresni. Stuart Clark húsz kulcsfontosságú témát vesz górcső alá az asztronómia és a kozmológia tárgyköréből. -Mi a világegyetem? -Mekkora a világegyetem? -Mennyi idős a világegyetem? -Miből vannak a csillagok? -Hogyan alakult ki a Föld? -Miért maradnak pályájukon a bolygók? -Igaza volt-e Einsteinnek? -Mi az a fekete lyuk? -Hogyan keletkezett a világegyetem? -Milyenek voltak az első égitestek? -Mi az a sötét anyag? -Mi a sötét energia? -Csillagporból vagyunk? -Van-e élet a Marson? -Vannak-e odakint más értelmes lények? -Átszelhetjük-e a teret és az időt? -Változhatnak-e a fizika törvényei? -Vannak-e más világegyetemek? -Mi lesz a világegyetem sorsa? -Van-e kozmológiai bizonyítékunk isten létére Stuart Clark szerzőként jegyzi a The Sun Kings, a Deep Space és a Galaxy nagy sikerű köteteit. Szerkesztette Nagy-Britannia legnépszerűbb csillagászati magazinját, cikkeit közölte egyebek közt a New Scientist, a BBC Focus, a The Times, a Guardian és az Economist, s világszerte elismert népszerűsítője a csillagászat tudományának.

Cixin Liu - A ​háromtest-probléma
1967-ben, ​a maoista kulturális forradalom alatt egy fiatal egyetemista lánynak, Ye Wenjiének végig kell néznie, ahogy a vörösgárdisták halálra verik édesapját, a köztiszteletben álló tudóst. Ez a trauma nemcsak Ye Wenjie életét terelte gyökeresen eltérő irányba, hanem az egész emberiség sorsát is megváltoztatta. Negyven évvel később a pekingi rendőrség felkeresi Wang Miaot, a nanokutatással foglalkozó mérnököt, hogy férkőzzön be egy tudósok alkotta, titkos társaságba, és szolgáltasson nekik értesüléseket. Ezekben a hetekben Kína-szerte több híres tudós lett öngyilkos, nem lehet tudni, miért. Wangot a nyomozás egy rejtélyes online számítógépes játékhoz vezeti el, és amikor játszani kezd, belemerül egy virtuális világba, ahol három, szabálytalan időközönként felkelő és lenyugvó nap határozza meg az élet kereteit. A három nap rapszodikus viselkedésének feltérképezése jelenti a háromtest-problémát, és ez a probléma a végső kulcs a halálesetek felderítéséhez is. Wang, ahogy előrehalad a játékban, rádöbben, fényéveken átívelő összeesküvés részévé vált, és az emberiségnek hamarosan a legsúlyosabb fenyegetéssel kell szembenéznie. Hogyan kerülheti el a Föld teljes lakossága a kipusztulást? Cixin Liu Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas szerző, 1963-ban született Yangquanban. Első novelláskötete 1998-ban, első regénye 2002-ben látott napvilágot. Negyedik, ötödik és hatodik regénye együtt adja ki a _Háromtest-trilógiá_-t, amely az egész világon nagy sikert aratott. Mielőtt főállású író lett, mérnökként és számítástechnikusként dolgozott. Szerintem van élet a földön kívül, csak azért nem találtuk még nyomát, mert nem szántunk rá elég időt, vagy technikailag nem elég fejlett módszerrel kutatunk. Persze egyéb lehetőségek sem kizártak. _A Háromtest-problémá_-ban felvázoltam a legijesztőbb, legborzalmasabb lehetőséget. (Cixin Liu)

Paul Davies - Isten ​gondolatai
PAUL ​DAVIES-t 1995-ben a Nobel-díjjal vetekedő Templeton-díjjal jutalmazták „a tudomány és a vallás közötti híd építéséért”, elsősorban az ISTEN GONDOLATAI című könyvéért. A világhírű fizikus közel húsz éve foglalkozik a Világegyetem első és utolsó három percének lehetséges történetével. Kutatásai során mind határozottabban kezdte el keresni az Isten létezése mellett vagy ellen szóló érveket. Magát a tudósoknak abba a csoportjába sorolja, „akik ha nem is osztják a hagyományos vallás tanait, mindazonáltal tagadják, hogy a Világegyetem a vakvéletlen céltalan terméke... Kell lennie valami mélyebb magyarázatnak” - állítja. „A lét legalapvetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben élvezetesen, töprengésre késztetően avat be az elméleti fizika legújabb kutatási eredményeibe.” The New York Times Ha végül is sikerül megtalálnunk a teljes, egyesített elméletet, idővel legalább a legfontosabb érveket érthetővé kell tennünk mindenki számára, hogy az elmélet ne maradhasson néhány specialista magánügye. Akkor pedig mi mindannyian, tudósok, filozófusok, hétköznapi emberek együtt boncolgathatjuk: miért létezünk, mi és a Világegyetem. Az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk - mert akkor megismerjük Isten gondolatait. Stephen Hawking Az idő rövid történetének összegzése LÉTREHOZHATJA-E A VILÁGEGYETEM ÖNMAGÁT? Volt-e teremtés • Az idő kezdete • Isten a Nagy Bumm oka? Teremtés teremtés nélkül • Szülő és csecsemő világegyetemek MIK AZOK A TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK? A törvények eredete • A kozmikus kód • Mit jelent létezni? MIÉRT OLYAN A VILÁG, AMILYEN? Egy ésszel felfogható Világegyetem • Egyetlen átfogó elmélet? A lehetséges világok legjobbika? • Kell-e Istennek léteznie? MEGTERVEZETT VILÁGEGYETEM? A Világegyetem egysége • Szinte hihetetlen, hogy élünk • Értelmes alkotó tervezte a Világegyetemet? • A természet leleményessége A VILÁGEGYETEM MÉLYÉN REJLŐ TALÁNY Mit bír el a teknősök háta? • Misztikus tudás • Mi az ember?

Pierre de Lasenic - A ​hermetika univerzális beavatása
Pierre ​de Lasenic műve bevezeti az olvasót a hermetika elméleti és gyakorlati titkaiba. Hermész Triszmegisztosz tanait értelmezve, miszerint az ember köztes lény Ég és Föld között, s mivel mindent megtehet, bármivé válhat, ezért "kis világ"-nak nevezhetjük, ebből következik, hogy mindaz, ami megvan a "nagy világ"-ban, lehetőségében fellelhető a kicsiben is. Ez az univerzális és az analógiatörvény alapja. A szerző megismerteti a különböző szimbólumrendszerek és a hermetikus terminológia lényegét, a mikro- és makrokozmosz közötti összefüggéseket, valamint a kozmológia, a teurgia, a spagíria és az alkímia titkos nyelvét.

Fred Hoyle - Stonehenge-től ​a modern kozmológiáig
"Ma ​semmiféle józan fizikai megfontolás alapján nem jelenthetjük ki, hogy a kopernikuszi elmélet "helyes", és a ptolemaioszi elmélet "helytelen". A két elmélet, ha olyan tagokkal bővítjük őket, amelyek a bolygópályák excentricitásának négyzetét és magasabb hatványait is tartalmazzák, fizikai értelemben egyenértékű. Azt azonban elmondhatjuk, hogy ennek felismerésére aligha kerülhetett volna sor, ha a fizikusok nem a kopernikuszi nézőpontot fogadják el több mint négy évszázadon át. A ptolemaioszi rendszer terméketlennek bizonyult volna, mert túlságosan megnehezítette volna a továbbhaladást."

Jáki Szaniszló - Isten ​és a kozmológusok
A ​szerző irodalmi munkássága több témakört ölel fel, fő területe a tudománytörténet művelése, természetesen katolikus alapállásból. Birtokosa a templeton-díjnak, tiszteletbeli tagja a Pápai Tudományos Akadémiának. Ebben a könyvében a szerző azt bizonyítja be, hogy a világegyetemre vonatkozó tudásunk a legújabb csillagászati kutatások tükrében is teljes harmóniában áll a teremtés zsidó-keresztény hitével. A teremtés ténye az a szilárd pont, amelyből a helyen kozmológiának ki kell indulnia, mert csak így kaphat hiteles magyarázatot a kozmosz jelenségeire.

Turay Alfréd - Filozófiatörténeti ​vázlatok
A ​filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező (gör. on; lat. ens), a létezőség (lat. entitas), a dolog vagy a valóság (lat. res) kifejezéssel jelöljük. Így létező például a plébánosunk, létező a kölni dóm, de létezőnek kell tekintenünk a hétfejű sárkányt is, amennyiben képzeletbeli létezőként különbözik a semmitől. Létező minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható. (részlet a Bevezetésből)

Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - Az ​idő még rövidebb története
Stephen ​Hawking világszerte ismert sikerkönyve Az idő rövid története mérföldkő volt a tudományos ismeretterjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az idő természete, Isten szerepe a teremtésben, a Világegyetem története és jövője. Kétségtelen tény viszont, hogy a könyv megjelenése óta sok olvasó jelezte Hawking professzornak, hogy milyen nehézséget okozott a könyvben szereplő legfontosabb fogalmak megértése.Ezért született meg Az idő még rövidebb története. A szerző szerette volna korábbi könyve mondanivalóját még érthetőbbé tenni olvasói számára - és egyúttal kiegészítette azt a legújabb tudományos megfigyelések és felfedezések ismertetésével.

Erich Übelacker - Otthonunk, ​a világegyetem, a végtelen térben és időben
Az ​univerzumot, vagy másképpen a világegyetemet a csillagok és a galaxisok alkotják. Ezek 15 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanással keletkeztek, így ettől az eseménytől kezdve létezik tér, idő anyag.A kötet a huszadik század végének kozmológiájába enged bepillantást. Olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint mi a világmindenség, hol kezdődik és végződik idő és tér, milyen az univerzum szerkezete és hol vannak a határai.

Rumi Tamás - Két ​Kör
Két ​Kör - Napjelképek rendszere, Naprendszer jelképek A Napjelképek nem csupán a Napot, hanem a Föld-Nap rendszer pontos méreteit is kódolják. A bemutatott példák alapján felsejlik az az ősi tudás, amelyből kiderül, ismerték a Nap méretét, valamint az ellipszis két gyújtópontját is - jóval Kepler előtt. ! Rovásjeleink is a figyelem középpontjában ! A kulcs a Hold szerepének megértése, mert a Hold, mint jelkép, elsősorban a második gyújtópontot képviseli. Ezzel világossá válik sok magyarnak nevezett jelenség, jelkép, esemény, valamint létrejön az eddig csak érzett kapcsolat: a Szent Korona Nap és Hold jelképe, az Országalma, a csíksomlyói napfelkeltenézés, a Hungar népnevünk, Nimród ősünk, az Időtlen Fekete Kő, a rovásírás, a számneveink, valamint a NAP szavunk között. Ugyanakkor minden régi kultúrában is megtaláljuk a két körünket. Lerajzoljuk a Nap jelképek közös térbeli geometriai szerkezetét, amely eszközt ad e jelképek rendszerezésére.

Stephen W. Hawking - A ​mindenség elmélete
A ​mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Paul Davies - Egyedül ​vagyunk a világegyetemben?
PAUL ​DAVIES legújabb könyvének címében az emberiséget több mint kétezer éve izgató kérdés fogalmazódik meg. „Aligha kétséges, hogy ha akár csak egyetlen mikróbát sikerülne találnunk, amelyről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a földi élettől függetlenül fejlődött ki, akkor ez a felfedezés csakis kopernikuszi vagy darwini forradalomhoz lenne hasonlítható" állítja a szerző. „Ez lenne minden idők legjelentősebb tudományos felfedezése." „Amerikai tudósok egy csoportja olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek azt tanúsítják, hogy több milliárd évvel ezelőtt - primitív egysejtűek alakjában - kialakulhattak az élet első formái a Marson. A kutatók a mikroszkópikus nagyságú organizmusok maradványait annak a meteoritnak a felszínén fedezték fel, amelyet 1984-ben találtak a déli sarkvidéken." (MTI, 1996. augusztus 8.) PAUL DAVIES szenzációs könyve arról szól, miként formálhatja át egy effajta felfedezés az önmagunkról és a Világegyetemről alkotott képet, s milyen hatással lehet a tudományra, filozófiára és vallásra.

Michio Kaku - Párhuzamos ​világok
A ​Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában élünk, mivel a WMAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum képeit tárják elénk. Amint a csillagászok a WMAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tárul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmélete. Ezen elmélet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mára az elméleti fizikusok visszamenőleg elfogadják a húrelméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet, mint az egyetlen olyan elméletet, amely- ha helyesnek bizonyul- az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt. Az M-elmélet hatása lenyűgöző és vég nélküli. Kaku elképzelése az, hogy amikor idővel, talán trillió évek múlva a mi Univerzumunk a tudósok által leírt Nagy Fagyban véget ér, azaz hideggé és sötétté válik, akkor egy fejlett civilizáció a mi Univerzumunkból való szökés módját az interdimenzionális mentőcsónakokban találhatja meg. Időgépek, más univerzumok, többdimenziós terek és felejthetetlen utazás a fekete lyukak felé. A Párhuzamos világok a kozmológia világán keresztülsöprő forradalom ellenállhatatlan képét rajzolja meg.

Harald Lesch - Jörn Müller - A ​nagy bumm második felvonása
A ​kozmogóniával foglalkozó tudósoknak nagyjából hasonló elképzeléseik vannak a Nagy Bumm, az ősrobbanás lefolyásáról. A tudósokat és az embereket azonban változatlanul foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon valóban csak a Földön alakult-e ki élet. Lehetséges-e, hogy valahol másutt is vannak, voltak élőlények a világegyetemben? És milyenek lehetnek ezek a földönkívüliek? Az ufológusok kedvenc témájával könyvünkben két német tudós foglalkozik, Harald Lesch asztrofizikus és Jörn Müller elméleti fizikus, természetesen tudományos megközelítésben. Először a földi élet feltételeit vizsgálják, és ebből következtetnek arra, mi szükséges az élet kifejlődéséhez és elterjedéséhez. Az élet alapelemei rendelkezésre állnak-e a világegyetemben, illetve hogyan alakulhattak ki a Földön olyan komplex struktúrák? Keringenek-e valahol a Földéhez hasonló felépítésű bolygók? Ha pedig vannak másutt is élőlények, hogyhogy nem vettük eddig észre őket?Mindezekre fény derül a "második felvonásban", amely kifejezést az ősrobbanás utáni cselekményre, az élővilág feltételezett kialakulására használnak a szerzők.

Michael Rowan-Robinson - Kozmikus ​tájkép
Nemigen ​lehet irigylésre méltó helyzetben a szerző, ha olyan olvasóra talál, aki az öt érzékéből valami ráadásképpen kapott hatodik sugallatára csupán egyet tart bizalmára érdemesnek, így szólván: Hiszem, ha látom! De Robinson kifog az ilyen megátalkodott olvasón: E könyvben láthat majd annyit, hogy csak győzze hittel. Jócskán kitágítja szemhatárát.

Amir D. Aczel - Isten ​egyenlete
A ​kozmológia tudománya a világegyetem természetét tanulmányozza. Az Isten egyenlete a világ több pontján végzett kutatás és tucatnyi kimagasló tudóssal folytatott beszélgetés eredményeként bemutatja a kozmológia legújabb fejleményeit. A szerző Einstein elméletei és "kozmológiai állandó" segítségével világít rá a relativitás és a kozmológia között lévő kapcsolatokra. Úgy érezzük, mintha Einstein lenne Isten szócsöve, rajta keresztül értünk meg valamit tágabb környezetünk alapigazságaiból, amelyeknek tudományos igazolása éppen most folyik. Aczel felvillantja Einstein eddig kevéssé ismert emberi arcát. Ezt néhány olyan, eddig magánkézben lévő Einstein-levél segítségével teszi, amelyeket ő fordított le először angol nyelvre. A levelek új fényt vetnek Einstein és tudóstársai viszonyára, és beszámolnak a nagy tudós korai próbálkozásairól, hogy bebizonyítsa, a fénysugár elgörbül az erős gravitáció hatására.

John D. Barrow - A ​világegyetem születése
A ​végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk a Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokra? De a végtelen az a hely is, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem történnek meg. A végtelen Világegyetemet mindenféle furcsa paradoxonok és fantáziák jellemzik. Ha Világegyetemünk végtelen, akkor talán mindenkinek végtelen számú másolata ebben a pillanatban éppen ezt a mondatotolvassa egy ugyanilyen bolygón valahol a Világegyetem más részein. Milyen egy olyan világegyetemben élni, ahol semmi nem eredeti, ahol örökké lehet élni, ahol bármit meg lehet tenni, és meg is tesznek, újra meg újra? Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes fogalom volt. Sokak veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért, mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok, matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk megőrzését. John D. Barrow a cambridge-i egyetem alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszékének matematikus kutatója. Több sikerkönyv fűződik a nevéhez, például a Theories of Everything (Mindenelméletek), az Impossibility (Lehetetlenség) és a The Book of Nothing ( A semmi könyve, magyarul is megjelent).

Sean Carroll - Most ​vagy mindörökké
Miért ​a múltra emlékszünk, nem pedig a jövőre? Van-e iránya az időnek? És főleg: lehetséges-e az időutazás? - kérdi könyvében Sean Carroll, aki az idő, e megfoghatatlannak tűnő fogalom természetét kutatja. Az Most vagy mindörökké izgalmas és tanulságos olvasmány, hiszen olyasvalamiről szól, ami civilizációnk és életmódunk meghatározó eleme, s amit képesek vagyunk ugyan megmérni, ám nem tudjuk irányítani. Vagy mégis? Carroll műve számtalan izgalmas elméleti kérdést vizsgál meg, méghozzá olyan példákon keresztül, amelyek révén könnyen érthetővé válnak a szerző tudományos igényű magyarázatai. A történet a konyhában kezdődik, ahol rántottát készítünk két tojásból, s közben ráébredünk, hogy mennyivel könnyebb dolog ez, mintha rántottából próbálnánk tojást készíteni. Innen indul tehát a Most vagy mindörökké, s e felvetésből kalauzolja el az olvasót az időutazás elméletén keresztül az univerzum működésének megismeréséig.

Steiger Kornél - Parmenidész ​és Empedoklész kozmológiája
Steiger ​Kornél Parmenidész és Empedoklész kozmológiája Könyvében Steiger Kornél azt a filozófiatörténeti folyamatot mutatja be, melynek eredményeként kialakult a parmenidészi és empedoklészi tanításra vonatkozó jelenkori közmegegyezés. A szerző amellett érvel, hogy ez a közmegegyezés, amely Parmenidészt ontológiai monistának, Empedoklészt pedig pluralista természetfilozófusnak tekinti, nem a két gondolkodó tanításán, hanem Arisztotelésznek a róluk alkotott értelmezésén alapul. A parmenidészi és empedoklészi filozófia valójában azonos képet rajzolt a világról. Mindketten két különböző aspektusból ugyan, de úgy mutatták be a valóságot, mint egyetlen homogén létezőt és mint sok összetevő keverékeként létrejött és örökké átalakulásban levő természeti világot.

Marx György - Gyorsuló ​idő
Marx ​György olyan nem­zet­kö­zi te­kin­té­lyű tudós volt, akit erő­sen fog­lal­koz­tat­tak a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok fej­lő­dé­sé­vel kap­cso­la­tos ma­gyar és glo­bá­lis tár­sa­dal­mi prob­lé­mák is. Vá­lo­ga­tott írá­sai híven tük­rö­zik a kö­zel­múlt és a ma tár­sa­dal­mát érin­tő ter­mé­szet­tu­do­má­nyos kér­dé­sek­re vo­nat­ko­zó ki­út­ke­re­ső meg­lá­tá­sa­it, ame­lyek máig is ha­tá­so­sak. Az írá­so­kat a szer­kesz­tők hat cím köré, hat rész­be ren­dez­ték: „Földi vi­lá­gunk” fő­ként tár­sa­dal­mi kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zik; az „Én tanár va­gyok” című rész a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok ta­ní­tá­sá­val kap­cso­la­tos írá­so­kat tar­tal­maz­za; „Az Uni­ver­zum” koz­mo­ló­gi­ai té­má­jú cik­kek­ből vá­lo­gat; a „Tö­ré­keny Föl­dünk” és a „Koc­ká­za­tok” a kör­nye­ze­tün­ket fe­nye­ge­tő glo­bá­lis prob­lé­mák­ról és az atom­ener­gia sze­re­pé­ről szól; az „Ere­de­ti tu­do­má­nyos köz­le­mé­nyek” cso­port­ban pedig több­sé­gük­ben eddig ma­gya­rul még meg nem je­lent, a ku­ta­tói kö­zös­ség­nek szóló szak­cik­kek ol­vas­ha­tók Pat­kós And­rás értő for­dí­tá­sá­ban. A szer­kesz­tők a könyv né­mely fe­je­ze­tét az ak­tu­á­lis ért­he­tő­sé­get se­gí­tő jegy­ze­tek­kel egé­szí­tet­ték ki. Ju­hász Fe­renc Kos­suth-dí­jas költő – Marx György sze­mé­lyes ba­rát­ja volt, aki­nek pró­za­vers elő­sza­va ve­ze­ti be a kö­te­tet. Pat­kós And­rás fi­zi­kus, egye­te­mi tanár és Sü­kösd Csaba fi­zi­kus, egye­te­mi do­cens – mind­ket­ten Marx György ta­nít­vá­nyai és mun­ka­tár­sai – hosszabb élet­raj­zi esszé­ben tet­tek kí­sér­le­tet mes­te­rük al­ko­tói pá­lyá­já­nak be­mu­ta­tá­sá­ra.

Michael White - John Gribbin - Stephen ​W. Hawking
Stephen ​Hawking professzor - aki a Cambridge-i Egyetemen ugyanazt a tanszékvezetői posztot tölti be, amelyet egykor Isaac Newton -, napjaink leghíresebb fizikusa, mi több, Einstein óta a leghíresebb tudós. A fekete lyukak, a nagy bumm és a kvantumkozmológia területén végzett munkája révén szerzett szakmai hírnevet, a nagyközönség szemében pedig _Az idő rövid története_ című nagy sikerű könyve tette ismertté nevét és arcát, valamint az a tény, hogy csodával határos módon harminc éve él együtt a testét teljesen megnyomorító betegséggel, a mozgatóideg-sorvadással. Ez a kötet, Hawking első életrajza, Michael White újságíró és John Gribbin asztrofizikus, tudományos szakíró munkája. A szerzők beszámolnak a professzor gyermekkoráról, ifjúságáról, házasságáról, betegsége súlyosbodásáról, hétköznapjairól éppúgy, mint tanulmányairól, kivételes tehetsége kibontakozásáról, és mindarról, amivel hozzájárult, hogy jobban megismerhessük a világegyetemet. Gribbin és White bemutatja az embert, a férfit, az apát, a tudóst. Közérthetően elmagyarázzák Hawking munkájának eredményeit és azok hatását, és bizonyítják, hogy ez a rendkívüli egyéniség nem csupán túlélte a szörnyű kór támadásait, hanem annak dacára a létező legmagasabb szinten műveli hivatását.

Turay Alfréd - Az ​ember és a kozmosz
Ez ​a kozmológiai antropológiai kézikönyv; azok számára készült, akiket érdekel, hogyan értelmezi a kozmosszal foglalkozó filozófiai tudomány az emberi lét megjelenését, fönnmaradását és sikerét. Mint filozófiai tudomány - az ész természetes fényénél kutat és ennyiben különbözik a teológiai természet-értelmezéstől, amelyet a kinyilatkoztatás és a hit megvalósította értelem vezérel. A könyv bevezető részében a szerző név szerint, tárgyilag és transzcendentális módszerrel meghatározza a kozmológiai antropológia fogalmát. Ezután részletesen feldolgozza a megismerésben jelentkező anyagi lét problematikáját (az anyag az empirikus reflexióban; az anyag fenomenológiája; az anyag végső lehetőségi feltétele), továbbá külön-külön fejezetet szentel az élő anyagi létre, az állati létrendre, valamint az önmagára és a kozmosz egészére reflektáló ember gazdag témakörének.

John Gribbin - Kozmikus ​körforgás
Csillagok ​porából állunk- de nemcsak mi, hanem minden általunk ismert élőlény is. A hidrogén kivételével a Földön előforduló összes kémiai elem- beleértve a testünket felépítőket is- csillagok belsejében keletkezett, és hatalmas csillagrobbanások következtében szóródott szét a térben. A természet azután újra felhasználja ezeket az anyagokat, és új csillagokat, bolygókat vagy éppen emberi testeket épít belőlük. E könyv felidézi a csillagászat történetéből azokat az epizódokat, amelyek ehhez a megrázó felismeréshez vezettek. A történet az 1920-as években kezdődik, amikor a csilagászok felismerték, hogy a legöregebb csillagok szinte teljes egészében hidrogénből és héliumból állnak, vagyis abból a két ősi elemből, amelyek a Világegyetem születését eredményező Ősrobbanáskor keletkeztek. Ezután bemutatják az 1950-es és 1960-as évek kutatásait, amelyek kiderítették, miként „kotyvasztja ki” a kémiai elemeket a csillagok belsejében lejátszódó magfúzió. A történet leglényegesebb szereplői a szupernóvák, amelyekről csak a közelmúltban bizonyosodott be, hogy hatalmas csillagrobbanások. Az ezek nyomán keletkező kozmikus hamu szerteszét szóródik a mindenségben, hogy csillagok új generációi, bolygók és emberek alapanyagául szolgáljon. Amikor a szerzők figyelme a Világegyetem és a Föld kapcsolata felé fordul, meggyőzően adják elő, miként teremtett a világ fizikai szerkezete ideális feltételeket az élet kialakulásához.

Keviczky Kálmán - Intergalaktikus ​jövő - Pax galacticana - Titkos dokumentumok
Az ​ufókérdés nemzetközi biztonsági probléma. Az intergalaktikus erőkkel a békés kapcsolatfelvétel a cél. Az emberiségnek joga van megismerni minden titkosított dokumentumot.

Simon Singh - A ​Nagy Bumm
"A ​világmindenséggel kapcsolatban az a leginkább fölfoghatatlan, hogy meg lehet érteni" /Albert Einstein/ Simon Singh hisz abban, hogy nem csak az Einsteinhez hasonló géniuszok képesek fölfogni a világegyetem természetét meghatározó fizika lényegét. Mindnyájan képesek vagyunk rá. Könyve az ókori teremtés-mítoszoktól a görög filozófusokon és későbbi évszázadok gondolkodóin át kiváló, olykor hóbortos tudósok sorával ismertet meg, akik a világ keletkezésének megértéséért küzdve már-már megszállottan szegültek szembe az örökkévaló, változatlan kozmoszt hirdető akadémikus tudományossággal. Könnyed és világos stílusban magyaráz el bonyolult tudományos gondolatokat. Megérthetjük például, mi rejlik a kozmikus tágulás, a vöröseltolódás, a gravitációs tér vagy a szférák zenéje kifejezések mögött, s közben nagy ívű és lebilincselő történeti áttekintést kapunk a világegyetem létrejöttét magyarázó ősrobbanás-elmélet kialakulásárol. A Nagy Bumm élvezetes és kalandos tudománytörténeti utazás. Simon Singh 1964-ben született az angliai Somersetben. A Cambridge-i Egyetemen részecskefizikából szerzett PhD-fokozatot. Először producerként dolgozott a BBC-nél, majd Fermat utolsó tétele címmel 1996-ban díjnyertes dokumentumfilmet rendezett. Két korábbi könyve - A nagy Fermat-sejtés és a Kódkönyv - világszerte nagy sikert aratott.

Alfred North Whitehead - Folyamat ​és valóság
A ​filozófia egyik célja az, hogy a tudomány elsődleges alapelveit alkotó féligazságokat kérdőre vonja. A tudás rendszerezése nem hajtható végre egymástól vízhatlanul elszigetelt tartályok segítségével. Az általános igazságok valamennyien feltételek közé szorítják egymást...

Stephen W. Hawking - Leonard Mlodinow - A ​Briefer History of Time
Stephen ​Hawking's worldwide bestseller, A Brief History of Time, remains one of the landmark volumes in scientific writing of our time. But for years readers have asked for a more accessible formulation of its key concepts--the nature of space and time, the role of God in creation, and the history and future of the universe. Professor Hawkings response is this new work that will guide nonscientists everywhere in the ongoing search for the tantalizing secrets at the heart of time and space.... Although briefer, this book is much more than a mere explanation of Hawkings earlier work. A Briefer History of Time both clarifies and expands on the great subjects of the original, and records the latest developments in the field--from string theory to the search for a unified theory of all the forces of physics. Thirty-seven full-color illustrations enhance the text and make A Briefer History of Time an exhilarating and must-have addition in its own right to the great literature of science and ideas.

Kollekciók