Ajax-loader

'esztétika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sz%c3%a9ps%c3%a9g_sz%c3%adve
A ​szépség szíve Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - A ​szépség szíve
A ​Császár szól: "Kuj, megparancsolom neked, hogy szabályozd a muzsikát és tanítsd az elsőszülött fiúkat, hogy mind egyenesek legyenek, de ugyanakkor nyájasak is, nagylelkűek legyenek, de sohasem kegyetlenek, kimértek legyenek, de sohasem gőgösek. A vers szavakba foglalja az érzelmeket, az ének megnyújtja ezeket a szavakat, a skála hangjai erre a megnyújtásra támaszkodnak, a tizenkét síp törvénye pedig harmóniát teremt a hangokból. A nyolcféle zeneszerszám hangja így képes harmóniába csendülni össze anékül, hogy egymást megzavarná. S ezáltal jön létre harmónia a szellemek és az emberek között is."

Friedrich Nietzsche - A ​tragédia születése
1872-ben ​jelent meg először a fiatal klasszika filológus professzor, a későbbi "démoni" filozófus egyik legfontosabb, leghíresebb munkája, A Tragédia születése. Szigorúan véve ókortörténeti tárgyú szakmunka, a korában is, ma is kardinálisan fontos kérdés (hogyan született meg a görög tragédia?) megoldásának kísérlete, de már megjelenése idején látszott, hogy jóval több szakmunkánál (ilyenként egyébként a korszak és minden idők egyik legnagyobb klasszika filológusa, Wilamowitz-Moellendorf zúzta ízzé-porrá kritikájában). Tény, hogy történelmi-filológiai szempontból nézve A tragédia születése megalapozatlan hipotézisek halmazának tűnik, hogy szerzője meg sem kísérli benne alaptételeinek a szakma szabályai szerint való nyomós bizonyítását, hogy koncepcióként, "megoldási keretként" is messze eltér és szembenáll mind a múlt, mind a jelen század kutatási eredményeivel. Csakhogy egy másik síkon, pontosabban egyszerre több síkon is, alapvető felismeréseket tartalmaz. Mindenekelőtt vitairatként. Mert, jóllehet formáját tekintve semmiképp sem az, valójában az egész kis könyv monumentális vitairat, kétségbevonása a winckelmanni-goethei klasszikus görögség-felfogásnak és nagyerejű rámutatás egy mélyebb, összetettebb és - filozófiai szempontból legalábbis - reálisabb görögség-képre. Mert, és ez a legfeltűnőbb, legismertebb vonása a műnek, Nietzsche benne egy új görögség-képet posztulál, a fehér márványszobrok, a klasszikus idill mögött felmutat egy tragikus, a sötét erőkkel állandóan számoló, az apollónival szemben dionüszoszinak nevezett görögséget is, sőt e két "világ" egybepatakzásából eredezteti a görögség leginkább létmagyarázó műfaját, a tragédiát is. A filozófiai kritika viszont éppen ezt a dualizmust, egyáltalán az őstípusok elméletét, az irracionális-szellemtörténeti koncepciót támadja, lényegében a mű megszületése óta napjainkig. Ugyanakkor lehetetlen nem meggyőződni arról, hogy ami pozitívumot, új felismerést, gyökeresen eredetit a modern vallástörténet, mitológia-kutatás, archetípus-elmélet hozott, az lényegében Nictzschének erre a könyvére vezethető vissza. Bővelkedik persze a mű egyéb felismerésekben is, elsősorban esztétikaiakban, műfajelméletiekben.

Németh Lajos - A ​művészet sorsfordulója
Bár ​a szerző érdeklődésének előterében a képzőművészet áll, írásai minden művészeti területen kiemelkedőek. Meggyőzően fejti ki, hogyan függ össze az esztétikai értékrend devalválódásával a művészet autonómiára törekvése, miként jelenik meg szükségszerűen az önelvű vizualitás elve, s tűnnek fel egymás után, viharos gyorsasággal a legkülönbözőbb, rövid életű művészeti irányzatok. Sokrétű elméleti fejtegetéseit a szerző természetesen konkrét példák sokaságával támasztja alá.

Arnold Gehlen - Kor-képek ​1907-1914
Arnold ​Gehlen (1904-1976) filozófus, szociológus, a 20. századi polgári gondolkodók egyik legjelentősebb képviselője volt. Filozófiai antropológiai főművét, Az embert már korábban megismerhették a magyar olvasók. Kor-képek című művészetszociológiai kötete a modern művészeti törekvések összefoglalása. Gehlen a festészet alkotásait egyszerre tekinti művészeti produktumnak és a társadalmi mozgás tükröződésének. A nonfiguratív festészet szükségszerűségét és létjogosultságát kutatva - az emberben leírtakhoz hasonlóan - a hangsúlyt ebben a művében is az emberi aktivitásra, illetve az ösztönösség és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására helyezi. Ilyen szempontok szerint elemzi Klee, Mondrian és Kandinszkij festményeit, illetve a modern művészet peremhelyzetét a tudományos-technikai forradalom korában. Elméletének alátámasztásául felhasználja a különféle szaktudományokat: a pszichológiát, a társadalomtörténetet, a filozófiát, a művészettörténetet. Törekvése, hogy mindezek szintézisével igazolja: a 20. század művészetének szükségszerűen el kellett jutnia a nonfiguratív ábrázolási módhoz.

Covers_23975
12

Ismeretlen szerző - A ​kortárs filmelmélet útjai
A ​könyv egy olyan hiánypótló szöveggyűjtemény, amely a kortárs filmelméletek Magyarországon jobbára ismeretlen irányzatait mutatja be. Stephen Heath, Noel Burch, Laura Mulvey, Torben Grodal és mások írásait magyar nyelven csak egy-két tanulmány erejéig olvashattuk, így a válogatás mindenképpen úttörő vállalkozás a filmtudomány aktuális kérdéseinek honi megismertetése terén.A könyv négy fő irányzatot emel ki a kortárs filmelmélet tendenciái közül: az elemzés-értelmezés kérdéseit, a filmes elbeszélés különböző problematikus pontjait, valamit a műfajelmélet és a kognitív megközelítés kérdéskörét. Mind egyik témában találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek mára az irányzat legismertebb, legalapvetőbb szövegeivé váltak, mint Stephen Heath írása a filmes elbeszélés téralkotásáról, Laura Mulvey a feminista filmes megközelítést megalapozó tanulmánya, vagy David Bordwell leírása a kognitivizmusról, valamint olyan szövegeket is, amelyek az adott irányzat aktuális, újabb keletű problémaival foglalkoznak. A gyűjtemény alapvető kézikönyve lesz a filmes tanulmányokat folytató diákoknak, az őket oktató pedagógusoknak, és bátran ajánlható mindenkinek, akit elmélyülten érdekel a filmmûvészet és a filmtudomány.

Umberto Eco - Loana ​királynő titokzatos tüze
A ​kötet műfaja: képes regény. De a világhírű tudós mester legújabb, ötödik regénye nemcsak ebben más, mint az előzőek, hanem abban is, hogy az illusztrációk - valahai iskoláskönyv- és divatlap-képek, mozgósító plakátok és színes képregényfigurák minden mennyiségben, plusz balillaindulók és érzelmes slágerszövegek a múlt század harmincas és negyvenes éveiből - az eddigi legszemélyesebb Eco-regényhez, valóságos ifjúkori önportréhoz kínálnak kultúrhistóriai hátteret. A regény persze most is regény. Az elbeszélő (hatvanas antikvárius) egy szívrohamot követő kómából ébred, és semmire sem emlékszik, ami személyes. Fejből citálja a fél világirodalmat, tudja, ki volt Napóleon, tudja, hogyan kell autót vezetni és fogat mosni, de nem tudja magáról, hogy kicsoda. A válaszért meg kell dolgoznia; de fordított Proust-hősként ő - érzéki emlékek híján -- nem az eltűnt idő, nem a kor, nem a szavak, hanem eltűnt érzéki önmaga nyomába kell hogy eredjen. Gyerekkorának helyszínére, egy vidéki házba visszavonulva nekilát tehát, hogy az ottani padláson őrzött régi folyóirat-, képregény-, brosúra- és ponyvaregényfüzet-kötegek, valamint 78-as fordulatszámú bakelitlemezek segítségével az alapoktól építse újra magában a saját személyiségét. És ekkor - ahogy Ecótól, a mesemondótól már megszokhattuk - igazi regényes fordulatot vesz a történet...

Nemes Károly - Alfred ​Hitchcock
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gotthold Ephraim Lessing - Gotthold ​Ephraim Lessing válogatott esztétikai írásai
Lessing ​művészetelméletének és esztétikája nemcsak a német felvilágosodás gondolkodásának csúcsteljesítménye, hanem egyszersmind a marxista esztétika közvetlen előzménye is. [...] "Lessing nemzeti küldetése a kritikai tisztázás volt. - írta róla Thomas Mann. Korának élő kritikája volt, és egész élete polémia - mondta róla Heine. Ez a kritikai alapállás, ez a mindenfajta tekintélyelvet elvető, minden tételt és nézetet az Ész ítélőszéke elé utaló gondolkodásmód Lessing munkásságának legfőbb jellemzője."

Bács László - A ​nagy bonsai könyv
A ​titokzatos Kelet lenyűgöző növényei, növényegyüttesei, a bonsaik kedvelt díszeik lettek az európai lakásoknak és teraszoknak. A különleges miniatűr fácskák és környezetük a vadregényes tájak felidézésével örvendeztetik a szemlélőt. BÁCS LÁSZLÓ, a bonsai- alakítás nemzetközi hírű mestere széleskörű szakmai ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alapján állította össze könyvét, mely igazi meglepetés a bonsai szerelmeseinek. Kötetünk méltán kapta A nagy bonsai könyv címet, hisz bemutatja a bonsai történetét, a különféle stílusokat. A stílusok ábrákkal kísért elemzését gyakorlati tanácsok követik, melyekből megtudhatja az olvasó, hogy milyen módon juthat bonsai-növényhez, hogyan kell alakítania, milyen gondozást, hogyan kell öntözni, teleltetni, védeni a betegségektől, kártevőktől. Hasznos tanácsokat és érdekes ismereteket szerezhet a szakmailag képzett és a bonsai iránt csupán csak érdeklődő olvasó, a szenvedélyes bonsai-gyűjtő és az amatőr. S ha valaki egyszerűen csak gyönyörködni akar, érdemes fellapozni könyvünk színes képeit és látványos grafikáit.

Lukács György - A ​heidelbergi művészetfilozófia és esztétika / A regény elmélete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Covers_131770
Művészetpszichológia Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Művészetpszichológia
A ​művészetpszichológia addig is bő irodalma a hetvenes években még gazdagabbá és szerteágazóvá vált. A nagyszámú új tanulmány közlését az éppen egy évtizeddel korábbi válogatáshoz képest nem pusztán a mennyiségi gyarapodás indokolta. Részben képet kívánunk adni a korábbi kötetben nem képviselt kutatási területekről, amilyenek például az építőművészek, illetve az írók és kritikusok pszichológiai vizsgálata, részben be akarjuk mutatni, hogyan fejlődött a kutatási módszerek finomodásával olyan összetett pszichológiai jelenség, mint a költői munka folyamatának kísérleti vizsgálata. De a legjelentősebb változások a művészet néhány alapproblémájának pszichológiai megközelítésében és még inkább a műbefogadás pszichológiai összetevőinek feltárásában észlelhetők. Amint a pszichológia számos más területén, a művészetpszichológiában is a kognitív pszichológia jutott nagy szerephez. Megfelelően ennek számos tanulmányunk azt a módot kívánja felderíteni, ahogyan az olvasó, néző, hallgató megismeri a műalkotásokat, bennük a világot és önmagát; ahogyan feldolgozó kapacitása határt szab a művészethez való viszonyának. Halász László új bevezető tanulmánya, túlmutatva a tanulmánykötet anyagán, áttekintést ad a tématerület új gondolatköreiről, értékeli a különböző elméletek alapján folyó kísérleteket, vázolja a várható eredményeket.

Lukács György - A ​különösség
Ez ​a mű a szerző készülő átfogó esztétikájának központi kategóriáját, a különösséget elemzi és külön publikálását az indokolja, hogy a különösség fogalma mind logikai, mind esztétikai szempontból a legelhanyagoltabbak közé tartozik és monografikusan még nem dolgozták fel. A könyv - mély tudományossága és hatalmas koncepciója mellett - színes, érdekes, felejthetetlen olvasmány.

Susan Sontag - A ​fényképezésről
"A ​fotó: a tér és az idő vékony szelete. A fényképek kormányozta világban minden határvonal ("kivágás") önkényesnek tetszik. Akármi elválasztható, elszakítható akármitől: csak más képkivágást kell alkalmaznunk." "Fényképet gyűjteni annyi, mint a világot gyűjteni. A film és a tévéműsor megvilágítja a falat, fölvillan és kialszik; az állókép viszont tárgy is, súlytalan, olcsón előállítható, könnyen hordozható, gyűjthető, tárolható. Godard Les Carabiniers (Karabélyosok) című 1963-ban készült filmjében két tunya lumpenparaszt azért csap fel katonának a királyi ármádiába, mert azzal kecsegtetik őket: kifoszthatják, megbecsteleníthetik, legyilkolhatják az ellenséget, tehetnek vele, ami csak kedvükre van, s meggazdagodhatnak. Hanem a hadizsákmánytól duzzadó bőröndről, amelyet Michelangelo és Ulysses évek múltán diadalmasan hazavisz feleségének, kiderül, hogy csak képeslappal van tele, százszámra lapulnak benne a műemlékek, az áruházak, az emlősök, a természeti szépségek, a közlekedési eszközök, a műalkotások és a földgolyó egyéb - téma szerint csoportosított - kincsei. Godard ötlete színesen figurázza ki a fénykép kétes értékű varázsát. Talán a fénykép a legtitokzatosabb mindazon tárgyak közül, melyekből összeáll és szövevénnyé sűrűsödik az a környezet, amelyet modernnek látunk. Minden fénykép valóban egy-egy rabul ejtett élmény, s a fényképezőgép eszményi fegyver a bírnivágyással teli tudat számára. Fényképezni annyi, mint birtokba venni a lefényképezett tárgyat. Azt jelenti, hogy bizonyos viszonyt létesítünk a világgal... A világ arányaival ügyeskedő fényképet magát is kicsinyítik, nagyítják, vágják, retusálják, utókezeléssel és trükkökkel átformálják. A fénykép megöregszik - megviselik a papírra leselkedő szokásos bajok; a fénykép elvész; a fényképből érték lesz, a fényképet adják-veszik; a fényképet reprodukálják." Forrás: http://www.sunbooks.hu

Lukács György - Az ​esztétikum sajátossága I-II.
Lukács ​György Az esztétikum sajátossága című nagy művének rövidített kiadásához az indíték voltaképpen kívülről, hogy magának a filozófusnak Goethétől kapott kategóriáját használjam: "társadalmi megbízatásként" származott. Közelebbről a német őskiadásnak abból a tapasztalatból, hogy ilyen óriási terjedelmű és ennek megfelelően igen költséges könyvet az olvasók széles rétegéhez - elsősorban a Lukács számára legfontosabbhoz: a haladó irányban orientálódó fiatalsághoz - eljuttatni szinte lehetetlen. Magyarországon a szocialista kultúrforradalom eredményeképpen persze lényegesen eltérő a helyzet. Hogy ez a kijelentés nem frázis, azt éppen Az esztétikum sajátosságá-nak körülbelül kétezres teljes kiadása bizonyította, amely viszonylag gyorsan és ma már nyomtalanul elfogyott. Azonban a példányszámot, a vásárlási lehetőséget, sőt, az olvasási kedvet illetően nálunk is fennáll - bár enyhébb formában - az előbb említett akadály. A rövidített kiadás - most már szerzőjének benső indítékaként - tehát arra hivatott, hogy ezt az akadályt leküzdje. Ha valaki ebben a gesztusban a közönségigénynek tett rossz engedményt látna, úgy hadd emlékeztessünk a filozófiatörténet két közismert tényére. Mind Kant, mind Hegel - az intellektuális restséget és az üres sikert egyaránt megvető és elutasító gondolkodók - nem tartották szellemi rangjukon alulinak, hogy eszméik egy igen döntő és összefüggő részét tömör összefoglalásban maguk bocsássák olvasóik rendelkezésére: Kant a Prolegomená-ban, Hegel az Enciklopédia logikai részében. A jelenlegi vállalkozás legmélyebb céljait tekintve hasonlít a nagy példákhoz, de persze csupán hasonlít. A különbség kézenfekvő. Noha a rövidítés Lukács György személyes és igen gondos ellenőrzése alatt történt, és így a szöveg teljes mértékben autorizált, ő maga a munkát nem végezhette el (legkevésbé egy külön összefoglalás formájában) kora és korát meghazudtolóan intenzív munkássága következtében. Így ez a kényes és sok szempontból fájdalmas munka tanítványai egyikére várt.

Arisztotelész - Poétika
Arisztotelész, ​az ókor legegyetemesebb és legnagyobb hatású filozófusának esztétikai remekművét adjuk át az olvasónak. Ez a vázlatos és töredékes munka az első kísérlet az európai irodalomban a művészet - különösen a költészet - sajátosságainak és törvényszerűségeinek rendszerezésére. Igen fontosak a dráma eredetéről és fejlődéséről, a költészeti műfajok viszonyáról, valóság és művészet összefüggéséről adott elemzései. Arisztotelész munkája minden későbbi haladó esztétika őse és bizonyos vonatkozásban példaképe.

Covers_42647
Esztétikai ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Esztétikai ​kislexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pécsi Géza - Kulcs ​a muzsikához
A ​könyv az ókori folyammenti nagy kultúráktól napjainkig, kultúrtörténeti háttérbe helyezve, bemutatja a leggyakoribb művészeti stílusokat, irányzatokat, zenei formákat, kifejezéseket, műfajokat, műveket, áttekintést nyújt az alapvető zeneelméletről, népzenéről, de közvetett módon a helyes értékrend kialakítását is segíti.

Jorge Luis Borges - A ​költői mesterség
Több ​mint három évtized után elõkerült a hangfelvétel, amely Borgesnek az 1967–68-as tanévben a Harvard Egyetemen angolul tartott elõadás-sorozatát rögzítette. Hat elõadásról van szó, melyek mind a költészettel foglalkoznak (a költészet rejtélye, a metafora, az epika, a versfordítás, a gondolatiság, a költõi hitvallás), és természetesen pazar példatárral elemzik Borgesnek a vers művészetét érintõ gondolatait. Egy élete csúcsán lévõ, XX. századi szellemi óriás vall a lehetõ legszemélyesebben az irodalomról: szinte látjuk-halljuk, ahogy ez a bámulatos memóriával és műveltséggel megáldott ember a lehetõ legegyszerűbben fogalmazva összegzi egy könyvek között eltöltött élet során megszerzett mesterségbeli tudását. Nincs póz, nincs kertelés, itt egy esendõ (már csaknem teljesen vak) ember szól megindító õszinteséggel a művészetrõl. Mondatai egyszerűek, tiszták, ilyen hitelesen csak a legnagyobbak tudnak és mernek szólni az irodalomról.

K%c3%b6peczi_b%c3%a9la_-_az_egzisztencializmus
Az ​egzisztencializmus Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Az ​egzisztencializmus
A ​modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval. A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait. Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.

Hans Robert Jauss - Recepcióelmélet ​- esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika
A ​kötet a modern irodalomtudomány egyik legjelentősebb és immár Magyarországon is nagy hatású irányzata, a konstanzi recepcióesztétika vezéralakjának legfontosabb tanulmányaiból nyújt válogatást. Jauß első magyar nyelvű kötete reprezentálja munkásságának sokrétűségét. A több könyvéből összegyűjtött tanulmányok a címben jelzett hármas érdeklődési irány köré rendeződnek, de bemutatják a szerző szövegelemző eljárását éppúgy, mint a posztmodernről alkotott felfogását. A válogatás tartalmazza az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb és legtanulságosabb irodalomelméleti vitáját is: Paul de Man híres tanulmányát Jaußról, illetve a német irodalomtudós erre írott válaszát.

Molnár Antal - Rövid, ​népszerű zeneesztétika a nagyközönség számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alfred Einstein - A ​zenei nagyság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_318051
A ​film költészete Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​film költészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dezséry László - Olvasni ​jó
Az ​olvasás élvezetéről szól e kis füzet. Arról, hogy milyen gyönyörűséget nyújt az olvasás, hogyan lehet szórakozva s egyben tanulva olvasni, hogyan válogassa meg az ifjú olvasmányait, hogyan építse fel rendszeresen irodalmi ismereteit. Ezek a kérdések méltán érdekelhetik a művelődni vágyó ifjúságot. De művelődésre késztethetik az olyan fiút és leányt is, aki még nem szokta meg, hogy rendszeresen olvasson. Hogyan szokta volna még, ha nem tudja, mi abban a jó?

Zsilinszky Mihály - A ​széptan előcsarnoka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​ABC
Ez ​a kis ABC jellegzetesen közművelődési közönségigényt kíván kielégíteni. Mintegy 4000 címszava a mindennapi életben - sajtóban, rádióban, televízióban, oktatásban stb. - lépten-nyomon felbukkanó esztétikai, művészetelméleti fogalmak és szakkifejezések rövid, lényegre szorítkozó, tudományosan legáltalánosabban elfogadott, lehetőleg közérthető meghatározását adja. az általános esztétika kategóriái és alapfogalmai mellett megtalálhatók a kötetben az esztétikatörténet és a művészettörténet legfontosabb korszakai és legjellegzetesebb irányzatai, valamint az ágazati esztétikák - irodalom -, képzőművészet-, zene-, színház-, filmesztétika stb. - fogalmai, szakkifejezései is. Nem feledkeztek meg a szerzők az esztétika segédtudományairól, a művészetpszichológia és a művészetszociolgia vagy a jel-, az információ- és a kommunikációelmélet, ill. a nyelvészet legfontosabb terminusairól sem.

Szerdahelyi István - Költészetesztétika
Ha ​az irodalomtudomány születését Arisztotelész Poétikájától számítjuk, e tudományág kereken 2300 esztendős: több milliárd, papirusztekercsre, pergamenlapra rótt, könyvbe, folyóiratba nyomtatott szövegoldal rögzíti eredményeit, s ezek alapján az irodalomkritikusok napról napra ezer és ezer tanulmányban, cikkben mondanak bonyolult, finom elemzésekkel ítéletet írókról, költőkről. Azok az alapfogalmak azonban, melyek e gigantikus szótömeg pillérei, sajátos módon mindmáig többségükben tisztázatlanok. Minden irodalmár egyetért pl. abban, hogy Villon nagy költő. Hová lesz azonban ez az egyetértés, ha meg kell mondani, mi a költészet? E tanulmány célja: egy téglával hozzájárulni a megbízhatóbb alapozáshoz. A költészetről magáról szeretnénk hű képet nyújtani a pszichológia, a nyelvtudomány és a kommunikációelmélet segítségével.

Szigeti József - Bevezetés ​a marxista-leninista esztétikába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nicolai Hartmann - Esztétika
˝Esztétikát ​nem annak írnak, aki alkotja a szépet, és nem is annak, aki szemléli, hanem kizárólag a gondolkodó számára, aki az előbbi kettő tevékenységében és magatartásában rejtélyes problémát lát. Aki elmerül a szép élvezetében, azt csak zavarja a gondolat, a művészet pedig kizökkenti és bosszantja.˝ Hartmann ezekkel a szinte riasztóan szigorú szavakkal kezdi vizsgálódásait. Az esztétika nem ígér élményt és inspirációt, az elméleti reflexió megtöri a közvetlen átélés varázsát. "A filozófus munkája ott kezdődik, ahol a műélvező és a művész a mélység és a tudattalan hatalmainak engedi át saját tevékenysége csodáját. A filozófus kutatni kezdi a rejtélyt, elemez. Az elemzés folyamatában azonban megszünteti a tárggyal való belső azonosulás és látomás beállítottságát." De nem bánjuk meg, ha követjük a filozófust a maga elemző munkájában. Csak így szabadulhatunk meg azoktól az előítéletektől, amelyek a műalkotások élményszerű befogadását is akadályozzák. Mert a közvetlen átéléshez is kapcsolódnak azért gondolatok, csakhogy ezek többnyire megrekednek a felületes, hamis általánosításoknál. Hartmann rendszeres esztétikája lehetővé teszi számunkra, hogy gondolatilag megértsük a műalkotások felszíni és mélyebb rétegei közti összefüggéseket, s megszabadít azoktól a téves elképzelésektől, amelyek az irodalom mintájára értelmeznek minden művészeti ágat.

Hermann István - Televízió, ​esztétika, kultúra
A ​könyv, melyet az olvasó a kezében tart, a szerző tudtával az első átfogóbb jellegű filozófiai módszerű kísérlet a televízió természetének feltárására. Alcíme balójában ez is lehetne: Tractatus televidens politicus. Ez egyfelől emlékeztetne Spinoza Traktátusára, mely a maga idejében a legcsodálatosabb elemzés volt éppen az emberek tudatát legjobban átható gondolatkörről. Másfelől ez az alcím megjelölné a könyv lényegét, hogy tudniillik egy meghatározott politikai álláspontról a televízió társadalmi (politikosz) jelentőségét akarja megvilágítani, ami egyet jelent kulturális jelentőségével is. Ez a traktátus rendhagyó módon újító és konzervatív egyben. Újító, amennyiben - szemben a polgári irodalomban szokványos kezelésmóddal - mindenfajta romantikus "antiindusztrializmust" elutasít, de hasonló módon bánik az ugyancsak divatos technicizmussal és az ezen az alapon kifejtett információs elmléletekkel is. Vitapartnereim egyfelől az olyan gondolkodók, mint Adorno vagy Anders, másfelől McLuhan. Ám a vita csupán akkor vita, ha nem a diszkusszió kedvéért folyik hanem azért, mert a szerzőnek sajátosan új és véleménye szerint a valóságnak megfelelő mondanivalója van a televízióról, s ez kényszeríti rá - a tudományos tisztesség miatt is, s azért is, hogy véleményét jobban kifejthesse - a vitára.

Kollekciók