Ajax-loader

'esztétika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_131770
Művészetpszichológia Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Művészetpszichológia
A ​művészetpszichológia addig is bő irodalma a hetvenes években még gazdagabbá és szerteágazóvá vált. A nagyszámú új tanulmány közlését az éppen egy évtizeddel korábbi válogatáshoz képest nem pusztán a mennyiségi gyarapodás indokolta. Részben képet kívánunk adni a korábbi kötetben nem képviselt kutatási területekről, amilyenek például az építőművészek, illetve az írók és kritikusok pszichológiai vizsgálata, részben be akarjuk mutatni, hogyan fejlődött a kutatási módszerek finomodásával olyan összetett pszichológiai jelenség, mint a költői munka folyamatának kísérleti vizsgálata. De a legjelentősebb változások a művészet néhány alapproblémájának pszichológiai megközelítésében és még inkább a műbefogadás pszichológiai összetevőinek feltárásában észlelhetők. Amint a pszichológia számos más területén, a művészetpszichológiában is a kognitív pszichológia jutott nagy szerephez. Megfelelően ennek számos tanulmányunk azt a módot kívánja felderíteni, ahogyan az olvasó, néző, hallgató megismeri a műalkotásokat, bennük a világot és önmagát; ahogyan feldolgozó kapacitása határt szab a művészethez való viszonyának. Halász László új bevezető tanulmánya, túlmutatva a tanulmánykötet anyagán, áttekintést ad a tématerület új gondolatköreiről, értékeli a különböző elméletek alapján folyó kísérleteket, vázolja a várható eredményeket.

Lukács György - A ​különösség
Ez ​a mű a szerző készülő átfogó esztétikájának központi kategóriáját, a különösséget elemzi és külön publikálását az indokolja, hogy a különösség fogalma mind logikai, mind esztétikai szempontból a legelhanyagoltabbak közé tartozik és monografikusan még nem dolgozták fel. A könyv - mély tudományossága és hatalmas koncepciója mellett - színes, érdekes, felejthetetlen olvasmány.

Susan Sontag - A ​fényképezésről
"A ​fotó: a tér és az idő vékony szelete. A fényképek kormányozta világban minden határvonal ("kivágás") önkényesnek tetszik. Akármi elválasztható, elszakítható akármitől: csak más képkivágást kell alkalmaznunk." "Fényképet gyűjteni annyi, mint a világot gyűjteni. A film és a tévéműsor megvilágítja a falat, fölvillan és kialszik; az állókép viszont tárgy is, súlytalan, olcsón előállítható, könnyen hordozható, gyűjthető, tárolható. Godard Les Carabiniers (Karabélyosok) című 1963-ban készült filmjében két tunya lumpenparaszt azért csap fel katonának a királyi ármádiába, mert azzal kecsegtetik őket: kifoszthatják, megbecsteleníthetik, legyilkolhatják az ellenséget, tehetnek vele, ami csak kedvükre van, s meggazdagodhatnak. Hanem a hadizsákmánytól duzzadó bőröndről, amelyet Michelangelo és Ulysses évek múltán diadalmasan hazavisz feleségének, kiderül, hogy csak képeslappal van tele, százszámra lapulnak benne a műemlékek, az áruházak, az emlősök, a természeti szépségek, a közlekedési eszközök, a műalkotások és a földgolyó egyéb - téma szerint csoportosított - kincsei. Godard ötlete színesen figurázza ki a fénykép kétes értékű varázsát. Talán a fénykép a legtitokzatosabb mindazon tárgyak közül, melyekből összeáll és szövevénnyé sűrűsödik az a környezet, amelyet modernnek látunk. Minden fénykép valóban egy-egy rabul ejtett élmény, s a fényképezőgép eszményi fegyver a bírnivágyással teli tudat számára. Fényképezni annyi, mint birtokba venni a lefényképezett tárgyat. Azt jelenti, hogy bizonyos viszonyt létesítünk a világgal... A világ arányaival ügyeskedő fényképet magát is kicsinyítik, nagyítják, vágják, retusálják, utókezeléssel és trükkökkel átformálják. A fénykép megöregszik - megviselik a papírra leselkedő szokásos bajok; a fénykép elvész; a fényképből érték lesz, a fényképet adják-veszik; a fényképet reprodukálják." Forrás: http://www.sunbooks.hu

Lukács György - Az ​esztétikum sajátossága I-II.
Lukács ​György Az esztétikum sajátossága című nagy művének rövidített kiadásához az indíték voltaképpen kívülről, hogy magának a filozófusnak Goethétől kapott kategóriáját használjam: "társadalmi megbízatásként" származott. Közelebbről a német őskiadásnak abból a tapasztalatból, hogy ilyen óriási terjedelmű és ennek megfelelően igen költséges könyvet az olvasók széles rétegéhez - elsősorban a Lukács számára legfontosabbhoz: a haladó irányban orientálódó fiatalsághoz - eljuttatni szinte lehetetlen. Magyarországon a szocialista kultúrforradalom eredményeképpen persze lényegesen eltérő a helyzet. Hogy ez a kijelentés nem frázis, azt éppen Az esztétikum sajátosságá-nak körülbelül kétezres teljes kiadása bizonyította, amely viszonylag gyorsan és ma már nyomtalanul elfogyott. Azonban a példányszámot, a vásárlási lehetőséget, sőt, az olvasási kedvet illetően nálunk is fennáll - bár enyhébb formában - az előbb említett akadály. A rövidített kiadás - most már szerzőjének benső indítékaként - tehát arra hivatott, hogy ezt az akadályt leküzdje. Ha valaki ebben a gesztusban a közönségigénynek tett rossz engedményt látna, úgy hadd emlékeztessünk a filozófiatörténet két közismert tényére. Mind Kant, mind Hegel - az intellektuális restséget és az üres sikert egyaránt megvető és elutasító gondolkodók - nem tartották szellemi rangjukon alulinak, hogy eszméik egy igen döntő és összefüggő részét tömör összefoglalásban maguk bocsássák olvasóik rendelkezésére: Kant a Prolegomená-ban, Hegel az Enciklopédia logikai részében. A jelenlegi vállalkozás legmélyebb céljait tekintve hasonlít a nagy példákhoz, de persze csupán hasonlít. A különbség kézenfekvő. Noha a rövidítés Lukács György személyes és igen gondos ellenőrzése alatt történt, és így a szöveg teljes mértékben autorizált, ő maga a munkát nem végezhette el (legkevésbé egy külön összefoglalás formájában) kora és korát meghazudtolóan intenzív munkássága következtében. Így ez a kényes és sok szempontból fájdalmas munka tanítványai egyikére várt.

Arisztotelész - Poétika
Arisztotelész, ​az ókor legegyetemesebb és legnagyobb hatású filozófusának esztétikai remekművét adjuk át az olvasónak. Ez a vázlatos és töredékes munka az első kísérlet az európai irodalomban a művészet - különösen a költészet - sajátosságainak és törvényszerűségeinek rendszerezésére. Igen fontosak a dráma eredetéről és fejlődéséről, a költészeti műfajok viszonyáról, valóság és művészet összefüggéséről adott elemzései. Arisztotelész munkája minden későbbi haladó esztétika őse és bizonyos vonatkozásban példaképe.

Covers_42647
Esztétikai ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Esztétikai ​kislexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pécsi Géza - Kulcs ​a muzsikához
A ​könyv az ókori folyammenti nagy kultúráktól napjainkig, kultúrtörténeti háttérbe helyezve, bemutatja a leggyakoribb művészeti stílusokat, irányzatokat, zenei formákat, kifejezéseket, műfajokat, műveket, áttekintést nyújt az alapvető zeneelméletről, népzenéről, de közvetett módon a helyes értékrend kialakítását is segíti.

Jorge Luis Borges - A ​költői mesterség
Több ​mint három évtized után elõkerült a hangfelvétel, amely Borgesnek az 1967–68-as tanévben a Harvard Egyetemen angolul tartott elõadás-sorozatát rögzítette. Hat elõadásról van szó, melyek mind a költészettel foglalkoznak (a költészet rejtélye, a metafora, az epika, a versfordítás, a gondolatiság, a költõi hitvallás), és természetesen pazar példatárral elemzik Borgesnek a vers művészetét érintõ gondolatait. Egy élete csúcsán lévõ, XX. századi szellemi óriás vall a lehetõ legszemélyesebben az irodalomról: szinte látjuk-halljuk, ahogy ez a bámulatos memóriával és műveltséggel megáldott ember a lehetõ legegyszerűbben fogalmazva összegzi egy könyvek között eltöltött élet során megszerzett mesterségbeli tudását. Nincs póz, nincs kertelés, itt egy esendõ (már csaknem teljesen vak) ember szól megindító õszinteséggel a művészetrõl. Mondatai egyszerűek, tiszták, ilyen hitelesen csak a legnagyobbak tudnak és mernek szólni az irodalomról.

K%c3%b6peczi_b%c3%a9la_-_az_egzisztencializmus
Az ​egzisztencializmus Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Az ​egzisztencializmus
A ​modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval. A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait. Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.

Hans Robert Jauss - Recepcióelmélet ​- esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika
A ​kötet a modern irodalomtudomány egyik legjelentősebb és immár Magyarországon is nagy hatású irányzata, a konstanzi recepcióesztétika vezéralakjának legfontosabb tanulmányaiból nyújt válogatást. Jauß első magyar nyelvű kötete reprezentálja munkásságának sokrétűségét. A több könyvéből összegyűjtött tanulmányok a címben jelzett hármas érdeklődési irány köré rendeződnek, de bemutatják a szerző szövegelemző eljárását éppúgy, mint a posztmodernről alkotott felfogását. A válogatás tartalmazza az utóbbi évtizedek egyik legérdekesebb és legtanulságosabb irodalomelméleti vitáját is: Paul de Man híres tanulmányát Jaußról, illetve a német irodalomtudós erre írott válaszát.

Umberto Eco - Loana ​királynő titokzatos tüze
A ​kötet műfaja: képes regény. De a világhírű tudós mester legújabb, ötödik regénye nemcsak ebben más, mint az előzőek, hanem abban is, hogy az illusztrációk - valahai iskoláskönyv- és divatlap-képek, mozgósító plakátok és színes képregényfigurák minden mennyiségben, plusz balillaindulók és érzelmes slágerszövegek a múlt század harmincas és negyvenes éveiből - az eddigi legszemélyesebb Eco-regényhez, valóságos ifjúkori önportréhoz kínálnak kultúrhistóriai hátteret. A regény persze most is regény. Az elbeszélő (hatvanas antikvárius) egy szívrohamot követő kómából ébred, és semmire sem emlékszik, ami személyes. Fejből citálja a fél világirodalmat, tudja, ki volt Napóleon, tudja, hogyan kell autót vezetni és fogat mosni, de nem tudja magáról, hogy kicsoda. A válaszért meg kell dolgoznia; de fordított Proust-hősként ő - érzéki emlékek híján -- nem az eltűnt idő, nem a kor, nem a szavak, hanem eltűnt érzéki önmaga nyomába kell hogy eredjen. Gyerekkorának helyszínére, egy vidéki házba visszavonulva nekilát tehát, hogy az ottani padláson őrzött régi folyóirat-, képregény-, brosúra- és ponyvaregényfüzet-kötegek, valamint 78-as fordulatszámú bakelitlemezek segítségével az alapoktól építse újra magában a saját személyiségét. És ekkor - ahogy Ecótól, a mesemondótól már megszokhattuk - igazi regényes fordulatot vesz a történet...

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Gillo Dorfles - A ​giccs
Az ​egyik értelmező szótár így határozza meg a giccset: "A giccs látszólagos művészi alakítás, amely kellemes érzeteket keltő tartalmi (erotikus, politikai, vallásos, szentimentális) elemekkel pótolja a hiányzó formálóerőt." Ludwig Giesz szerint, aki eddig a legátfogóbb könyvet írta e témáról, a giccs szó használata igen helyénvaló "művészeti szemét" értelemben. Hermann Broch úgy véli, hogy a "giccs nem silány művészet, hanem különálló, éspedig zárt rendszer, amely idegen testként ül a művészetek zárt rendszerében, vagy ha úgy tetszik, mellette helyezkedik el". Ezen kívül a giccs "hazugság, amely... arra az emberre hullik vissza, akinek ilyen hazug és szépítő tükörre van szüksége, hogy benne magára ismerjen". Gillo Dorfles és szerzőtársai úgy látják, hogy a giccs mindinkább korunk tipikus megnyilvánulásává vált, olyan hatalomra tett szert, amellyel bajosan lehet szembeszegülni. Kórokozója behatol életünk minden területére, hogy alattomos hatását kifejtve emberi tartásunkat, hiteles értékeinket ássa alá. E könyv célja, a szerzők bevallott szándéka szerint, hogy felébressze "a giccsesség bűntudatát" minden olvasójában, és még ha olykor szélsőséges nézeteivel kicsit elbizonytalanítja is, elgondolkodtassa, és képessé tegye arra, hogy meglássa az olcsó hazugságot és a pöffeszkedő szemfényvesztést életünk sok-sok területén. Gillo Dorfles a nemzetközi esztétikai irodalom jól ismert olasz képviselője, több modern művészettel foglalkozó monográfia és esztétikai-szociológiai mű szerzője.

Molnár Antal - Rövid, ​népszerű zeneesztétika a nagyközönség számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernyey Béla - Sznobbarométer
Egy ​forradalmian új módszernek köszönhetően Ernyey Béla Sznobbarométeréből bárki napok alatt elsajátíthatja a magánéleti és társadalmi felemelkedés alapvető fortélyait. Ebben a praktikus kézikönyvben minden szó, ami a mai magyar Feltörekvő életében fontos lehet, Nagybetűvel van jelezve. Tehát, akinek nincs annyi ideje, hogy figyelmesen végigolvassa ezt a nem túl sok oldalt, csak megjelöli színes kihúzóval a számára fontos Nagybetűs Szavakat a szövegben, és máris elkészült a saját Sznob-listája. A Sznobbarométer megjelenésével egy csapásra vége azoknak az időknek, amikor csak egy pár ezer Kivételezett félve őrzött kincse lehetett az a Tudás, Műveltség és Stílus, melynek Ön, Nyájas Olvasó néhány nap alatt a birtokában lehet. Ebben a pillanatban talán még fel sem fogja, mekkora segítség az, hogy ízlésvilágát nem saját magának kell kialakítania. Ehhez rendelkezésére áll a könyv végén található Klassz- és Snassz-lista, a kezdő Sznob által kötelezően elsajátítandó és kötelezően elutasítandó dolgok lajstroma. Ez a két fejezet a beavatottak biztonságával vezeti Önt jövendő véleményének kialakításában, fontos döntéseinek meghozásában. Bizonyos szavakat kiemelten, többször és több helyen olvashat e könyvben. Ezek azok a Kulcsszavak, melyek a Feltörekvő mindennapi életét meghatározzák. Ezen szavak birtokában Ön nem jön többé zavarba, és megállja a helyét az élet legkülönbözőbb területein is. Forgassa tehát a Sznobbarométert, ezt az értékes útmutatót lehetőleg minden nap, olvassa el egymás után többször is, esetleg éjszakára tegye a feje alá. Ha így tesz, az áhított Felemelkedés, Siker és Gazdagság hamarabb lesz az Ön osztályrésze, mint gondolná...

Kállai Ernő - A ​természet rejtett arca
Misztótfalusi, ​1947. Művészettörténeti tanulmány Picasso, Klee, Tanguy, Ernst stb. mellett Vajda Lajos, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc festészetéről.

Györffy Miklós - Michelangelo ​Antonioni
Gondolná-e ​az ember, hogy Antonioni 1980-ban már hatvannyolc éves lesz? Vagy csak én és talán nemzedékem egyes képviselői csodálkozunk ezen, akik ifjúságunk idején, a hatvanas években többek között Antonioni filmjein nevelkedtünk, bennünk sokféle homályos, formátlan érzésünk megformálódására találtunk? Mi is ennyire megöregedtünk volna? Ha öregedtünk is, némi megütközés jogos: Antonioni kis híján ötvenéves korára lett a filmművészet megújítója, egy évtized, s vele egy nemzedék, mégpedig nála jóval fiatalabb értelmiségi nemzedék bálványa. E könyvem írása során újból végignéztem Antonioni egész eddigi életművét, a filmek keletkezésének sorrendjében. E vetítéssorozat legnagyobb tanulsága az volt, hogy Antonioni filmjei élnek. Nemcsak úgy, hogy hitelük, hatásuk változatlan, hanem úgy is, hogy az idő múlásával meg is változtak. És furcsa módon ezek a változások, amelyek természetszerűleg leginkább a filmek korhoz kötött rétegét érintették, nemhogy kikezdték volna ezeket az állítólag erősen közérzetbeli aktualitásokhoz kötődő filmeket, hanem inkább megtisztították, kiteljesítették őket. Ami annak idején szokatlannak, kihívónak, hóbortosnak látszott, ami divatossá tette őket, az mára már természetes lett, ťköznyelvi fordulatŤ és így a mai néző már érintkezési nehézségek vagy mellékzöngék nélkül összpontosíthat az emberi-művészi lényegre.

Nemes Károly - Alfred ​Hitchcock
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann István - A ​szfinx rejtvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alfred Einstein - A ​zenei nagyság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_318051
A ​film költészete Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​film költészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Koczogh Ákos - Szép ​tárgyak dicsérete - A tárgyak világa
Az ​iparművészet mindannyiunk mindennapi életéhez hozzátartozik. Azt vizsgálja ebben a könyvben a neves művészettörténész, Koczogh Ákos: mindenképpen adott az ember esztétikai értéket használati tárgyainak és munkaeszközeinek. Könyvének egyes fejezeteiben egy-egye iparművészeti ág történetét, jelenkori helyzetét és aktuális problémáit mondja el. Megismertet a legjelentősebb alkotók munkájával, és egyben hasznos iparművészeti tanácsokat is ad. A könyv gazdag képanyaggal jelenik meg.

Lukács György - Adalékok ​az esztétika történetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács György - Ifjúkori ​művek
Lukács ​György legelső írásai 1902-ben, nyolcadikos gimnazista korában jelentek meg a Magyarság-ban és a Magyar Szalonban. Az erős Alfred Kerr-hatás mellett már ezekben a korai színikritikákban is meglepően érett és eredeti ítélőerő nyilvánul meg. Ez az impresszionista kritikai látásmód azonban nem sokáig elégíti ki biztos fogódzót, abszolútumot, valamiféle mindent átfogó lényeget kereső gondolkodásmódját. Pályakezdésének ebben a korszakában a szellemtörténet módszerében keresi a megoldást. A lényegkeresés azonban nagyon korán a klasszikus német filozófiához vonzza, Kanttól fokozatosan távolodva, elsősorban Hegelhez. Kortársai közül elsősorban a Simmellel, valamint az ún. újabb német történeti iskola képviselőivel - Sombarttal és Max Weberrel — való ismeretség volt jelentős a számára. Korai cikkeinek, tanulmányainak gyűjteményéből nemcsak az világlik ki, hogyan alakította saját igényeihez ezeket az ideológiai hatásokat, és hogyan keresett valamiféle átfogó pozitívumot tagadásai — antikapitalizmusa, polgárságellenessége — mellé, hanem az is, mennyire fogékony volt minden új, értékes művészi jelenség iránt. Elsőnek üdvözölte Móricz Hét krajcárjában a népies hangvételű irodalom megszületését, a Holnap-ról írott bírálatában Babitsra ás Balázs Bélára hívta fel a figyelmet, Ady-tanulmánya pedig döntően fontos esemény Ady fogadtatásának történetében. Kötetünk Lukács György 1902-től 1918 őszéig írott cikkeit, tanulmányait tartalmazza, értelemszerűen nem szerepel benne az e korszakban született A modern dráma fejlődése, A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika, valamint A regény elmélete. Ezek önálló kötetben jelentek, illetve jelennek meg. 1918-ig Lukács három gyűjteményes kötetet publikált magyar nyelven: A lélek és a forma, Esztétikai kultúra, Balázs Béla és akiknek nem kell (közülük A lélek és a formák németül is napvilágot látott). Az Ifjúkori művek e három kötet tanulmányain kívül a korai színikritikákat, az eddig csak folyóiratban publikált cikkeket, valamint az azóta előkerült, a hagyatékban megtalált írásokat, előadásszövegeket, töredékeket foglalja magába. A Lukács György politikai-világnézeti fejlődésében 1918-ban beállott döntő jelentőségű fordulat — írásaiból is jól érzékelhetően — korszakhatár a hatalmas életművön belül. Az ezután keletkezett írások a Történelem és osztálytudat című kötetben jelentek meg, az Ifjúkori művek ott fejeződik be, ahol amaz kezdődik.

Dezséry László - Olvasni ​jó
Az ​olvasás élvezetéről szól e kis füzet. Arról, hogy milyen gyönyörűséget nyújt az olvasás, hogyan lehet szórakozva s egyben tanulva olvasni, hogyan válogassa meg az ifjú olvasmányait, hogyan építse fel rendszeresen irodalmi ismereteit. Ezek a kérdések méltán érdekelhetik a művelődni vágyó ifjúságot. De művelődésre késztethetik az olyan fiút és leányt is, aki még nem szokta meg, hogy rendszeresen olvasson. Hogyan szokta volna még, ha nem tudja, mi abban a jó?

Zsilinszky Mihály - A ​széptan előcsarnoka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király Jenő - Karády ​mítosza és mágiája
Mivel ​hatott a magyar filmtörténet legnagyobb sztárja, miből táplálkozik még ma is fel-feltámadó mítosza? Erről szól ez a kötet, amely kivételes igényű vállalkozás a magyar filmes könyvek között. Az olvasó szeme előtt szinte lepereg húsz Karády-mozgókép, de teljessé válik egy huszonegyedik is: a szerző szuggesztívan ívelő gondolatrendszere.

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​ABC
Ez ​a kis ABC jellegzetesen közművelődési közönségigényt kíván kielégíteni. Mintegy 4000 címszava a mindennapi életben - sajtóban, rádióban, televízióban, oktatásban stb. - lépten-nyomon felbukkanó esztétikai, művészetelméleti fogalmak és szakkifejezések rövid, lényegre szorítkozó, tudományosan legáltalánosabban elfogadott, lehetőleg közérthető meghatározását adja. az általános esztétika kategóriái és alapfogalmai mellett megtalálhatók a kötetben az esztétikatörténet és a művészettörténet legfontosabb korszakai és legjellegzetesebb irányzatai, valamint az ágazati esztétikák - irodalom -, képzőművészet-, zene-, színház-, filmesztétika stb. - fogalmai, szakkifejezései is. Nem feledkeztek meg a szerzők az esztétika segédtudományairól, a művészetpszichológia és a művészetszociolgia vagy a jel-, az információ- és a kommunikációelmélet, ill. a nyelvészet legfontosabb terminusairól sem.

Szerdahelyi István - Költészetesztétika
Ha ​az irodalomtudomány születését Arisztotelész Poétikájától számítjuk, e tudományág kereken 2300 esztendős: több milliárd, papirusztekercsre, pergamenlapra rótt, könyvbe, folyóiratba nyomtatott szövegoldal rögzíti eredményeit, s ezek alapján az irodalomkritikusok napról napra ezer és ezer tanulmányban, cikkben mondanak bonyolult, finom elemzésekkel ítéletet írókról, költőkről. Azok az alapfogalmak azonban, melyek e gigantikus szótömeg pillérei, sajátos módon mindmáig többségükben tisztázatlanok. Minden irodalmár egyetért pl. abban, hogy Villon nagy költő. Hová lesz azonban ez az egyetértés, ha meg kell mondani, mi a költészet? E tanulmány célja: egy téglával hozzájárulni a megbízhatóbb alapozáshoz. A költészetről magáról szeretnénk hű képet nyújtani a pszichológia, a nyelvtudomány és a kommunikációelmélet segítségével.

Szigeti József - Bevezetés ​a marxista-leninista esztétikába
Tartalom Az ​esztétika tárgya, módszere és helye a tudományok rendszerében Az esztétika történetének fő irányai Az antik esztétika A reneszánsz és a polgári társadalom esztétikája A marxista-leninista esztétika Az érzéki megjelenítés törvénye A munkatevékenység mint az esztétikum forrása (A természeti szép és a művészet eredete) A munkatevékenység jellege és fejlődése A természeti szép és a társadalmi élet esztétikai kategóriái A művészet keletkezése a fizikai munkából A társadalmi életszituációk és magatartásformák tipikája és az esztétikai minőség-kategóriák A szép, fenséges és tragikus, a társadalmi-emberi szabadság esztétikai kategóriái A rút és az elidegenedettség kategóriái A komikus és a felszabadultság kategóriái Tartalom és forma a művészetben. A műstruktúra Tartalom, belső és külső forma dialektikája A belső forma Külső forma és stílus Az ágazati esztétika általános kérdései Elvi nézőpontok A művészeti ágak sajátosságai; autonóm és függő művészet Művész és mű a társadalmi életfolyamatban Az alkotó szubjektum Alkotás és világnézet A művészet felépítményi jellege Realista és formalista áramlatok történelmi dialektikája A szocialista realizmus

Hermann István - Televízió, ​esztétika, kultúra
A ​könyv, melyet az olvasó a kezében tart, a szerző tudtával az első átfogóbb jellegű filozófiai módszerű kísérlet a televízió természetének feltárására. Alcíme balójában ez is lehetne: Tractatus televidens politicus. Ez egyfelől emlékeztetne Spinoza Traktátusára, mely a maga idejében a legcsodálatosabb elemzés volt éppen az emberek tudatát legjobban átható gondolatkörről. Másfelől ez az alcím megjelölné a könyv lényegét, hogy tudniillik egy meghatározott politikai álláspontról a televízió társadalmi (politikosz) jelentőségét akarja megvilágítani, ami egyet jelent kulturális jelentőségével is. Ez a traktátus rendhagyó módon újító és konzervatív egyben. Újító, amennyiben - szemben a polgári irodalomban szokványos kezelésmóddal - mindenfajta romantikus "antiindusztrializmust" elutasít, de hasonló módon bánik az ugyancsak divatos technicizmussal és az ezen az alapon kifejtett információs elmléletekkel is. Vitapartnereim egyfelől az olyan gondolkodók, mint Adorno vagy Anders, másfelől McLuhan. Ám a vita csupán akkor vita, ha nem a diszkusszió kedvéért folyik hanem azért, mert a szerzőnek sajátosan új és véleménye szerint a valóságnak megfelelő mondanivalója van a televízióról, s ez kényszeríti rá - a tudományos tisztesség miatt is, s azért is, hogy véleményét jobban kifejthesse - a vitára.

Kollekciók