Ajax-loader

'filmelmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vszevolod Illarionovics Pudovkin - A ​film technikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győri Zsolt - Szerzők, ​filmek, kritikai-klinikai olvasatok
Gilles ​Deleuze filmfilozófiája maradandó hatást gyakorolt a nemzetközi filmtudományra. Bizonyosan azért is, mert kérdésfelvetéseinek az erőteljes filmelméleti beágyazott mellett művészetpszichológiai, kultúratudományi, stílus- és ideológiatörténeti irányultságai is vannak. Győri Zsolt kötete Deleuze meglehetősen gyér, különösen a filmesztétikából hiányzó hazai recepcióját kívánja gazdagítani. Tanulmányai a francia gondolkodó filmelméletének sarokköveit jelentő fogalmakat kettős összefüggésrendszerben olvassák: egyfelől a filmképet az esztétikai gondolkodás nyomainak és jeleinek tekintő kritikai horizonton, másfelől az életvilág képkeretbe és képfolyamba helyezését a pszichológiai, kulturális és társadalmi identitáskeresés/identitásvesztés tüneteinek tekintő klinikai horizonton. A kötetben a Deleuze-i fogalmak kommentárja és értelmezése filmek, filmes műfajok és szerzői életművek kontextusában bontakozik ki. Győri Zsolt a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszékének oktatója. Filmelméleti és filmtörténeti kutatásainak profilja a rendezői életművek vizsgálata (mindenekelőtt a Stanley Kubrické), s olyan kontextusok és elméleti horizontok átvilágítása, mint a brit mozi és Gilles Deleuze (film)filozófiája. Fontosabb tanulmányai, tudományos cikkei hazai (Apertúra, Metropolis, Imágó) és külföldi folyóiratokban (Studies in Eastern European Cinema, Acta Sapientia) jelentek meg. A Fejezetek a brit film történetéből című tanulmánykötet (Líceum Kiadó, 2010) szerkesztője, a Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben című kötet (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013) társszerkesztője.

Csengeri Mária - Gátainé Sróth Zsuzsanna - Mozgókép- ​és médiaismeret tanári kézikönyv (A/B változat)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vincze Teréz - Szerző ​a tükörben
Az ​1990-es évektől kezdődően a nemzetközi filmművészetben megjelent a szerzőiség (a rendező mint individuális alkotó egyéniség koncepciója) és az önreflexivitás összefonódásának néhány különösen érdekes változata, melyek bizonyos esetekben egy stílusirányzat alapját képezték, illetve egy-egy alkotói életművet átfogóan meghatározó jelenséggé váltak. Jelen kötet kísérletet tesz arra, hogy bemutassa, e kortárs filmművészeti jelenségek között vannak olyanok, melyek esetében szerzőiség és önreflexió kapcsolata a filmtörténetben máshol nem tapasztalható módon és jelentéstartalommal tűnik fel, ami együtt jár a filmszerzői pozíció újfajta értelmezésének lehetőségével. Ennek az egyedi jelenségnek a bemutatása érdekében Vincze Teréz először a filmi önreflexió és a filmszerző fogalmának összekapcsolásával és párhuzamos vizsgálatával egy olyan filmelméleti és -történeti rendszert vázol fel, melynek segítségével kidomboríthatóvá válik e kortárs jelenség egyedisége. Majd pedig ezen újszerű tendencia alaposabb bemutatása érdekében a kortárs iráni film és Michael Haneke példáját vizsgálja, aminek során filmelemzésekkel és életmű-értelmezésekkel támasztja alá az elméleti és történeti részben felvázolt gondolatmenetet.

Sergei Eisenstein - Notes ​of a Film Director
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zalán Vince - Kalandozások
Ez ​könyv: nem rendszeres filmtörténet, nem "összegyűjtött művek", nem tematikus tanulmánygyűjtemény. Hát akkor micsoda? Kalandozások a közelmúlt filmvilágában. Elsősorban a magyar film és az európai film világában. Műfajilag változatos, többféle íz keveredik benne. Jegyzetek és tanulmányok, naplórészletek és interjúk, portrék és kritikák sorjáznak az egyes fejezetekben. Nem húz szakavatottan határvonalakat: a film egésze érdekli, miközben természetesnek tartja, hogy a film különböző műfajokban szólalhat meg, sokféle formában emelkedhet a művészet magasába. Nemcsak játékfilmekről, hanem dokumentumfilmről, animációs filmekről is szól, sőt olykor a filmkultúra más terrénumaira is eljut. Többek között azt sugallja, hogy nincsenek értékes és értéktelen műfajok. A megfelelő mesterségbeli tudással elkészített film lehet kellemes a szemnek, lehet hasznos. Ahhoz azonban, hogy művészet legyen, ennél több kell – mindenekelőtt tehetség, meg sok minden más; akárcsak a többi művészetben. A kötet szerzője bevallottan elfogult, anélkül, hogy az értéktelenségnek kedvezményeket adna. Kedveli azokat a rendezőket, akikről ír – Huszárikot és Bódyt, Fassbindert, Rivette-et és Angelopuloszt, vagy éppen Reisenbüchler Sándort és Gyarmathy Líviát. S nem rejti el jó néhány film iránt érzett rokonszenvét sem. Méltatásai olykor találkoznak – ha lehet ilyesmiről beszélni – az általánosabban elfogadott "filmművészeti kánonnal", olykor meg utat engednek "egyéni bolondériáinak". De mindegyik írás hátterében felfedezhetünk egy állandó, intellektuálisan is megerősített érzést: a filmművészet szeretetét. Ezért a Kalandozások írásai – remélhetőleg – sok együtt érző (s talán együtt is gondolkodó) olvasóra találnak.

Siegfried Kracauer - A ​detektívregény. Értelmezés / Történelem. A végső dolgok előtt
A ​detektívregényben a modern kor meghatározó jellemzőit stilizáltan kifejező krimi műfajának esztétikáján keresztül a teljességgel racionalizált és civilizált társadalom feltérképezésére vállalkozik. A második Történelem. A végső dolgok előtt című mű a hatvanas években, már Amerikában született. A leginkább filmelméleti munkáiról ismert bevezetőjében a történelmet a fényképészethez hasonlítva az elidegenítés eszközeként határozza meg, és helyét a tudományok, a művészetek és a szubjektív vélemények között húzódó köztes térben jelöli.

Christian Metz - A ​képzeletbeli jelentő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hódosy Annamária - Biomozi
A ​könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. A címben is szereplő terminus, az „öko­kritika”, a kultúrkritikai irány­zatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzá­járulhat egy olyan gondol­ko­dás­mód kialakításához is, amely a TV vagy a számító­gép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket. „Az olyan fantáziák nélkül, mint amilyenek e könyv szerint a »biomoziban« öltenek testet, a ma embere pontosan úgy járhat, mint az a kisgyerek, akinek nem mesélnek: te­he­tet­le­nül magára marad szo­ron­­gásaival. A »bio­mozi« lehetővé teszi, hogy anél­kül dolgoz­zuk fel »ökológiai félelmeinket«, hogy eköz­ben szemtől szembe kellene kerülnünk azok­kal.”

Szilágyi Gábor - Film ​és cselekmény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Basa Balázs - Názer Ádám - Itt ​forgott - Főszerepben Budapest
A ​mozgóképes illúzió világában Budapest folyamatosan újjászületik. Terei, utcái, épületei óriási, pompás díszletként várják az újabb és újabb stábokat. A világ filmes élvonalához egy díszletváros önmagában nem lenne elég. A nyitott és vendégszerető budapestieknek és a lehetetlent nem ismerő magyar filmeseknek köszönhető, hogy Budapest világsztárként fürdik a lámpák fényében. Ők adják el a város romantikus, filmes hangulatát. Általuk lehet Párizs, Berlin, Róma, Moszkva, New York vagy éppen önmaga a filmvásznakon. Budapest évtizedek óta a világsztárok kedvence. Filmjeikben örökítik meg a várost, amelyet a messziről jött ember látásmódjával látnak és láttatnak. Minden filmjelenet mögött emberek és történetek vannak. Édes szerelmek, finom ízek, hangos sikerek, váratlan élmények emléke, gyönyörű épületek látványa és egy izgalmas történelmi város hangulata társul egy-egy budapesti forgatáshoz.

A_befogad%c3%b3_kamera
A ​befogadó kamera Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​befogadó kamera
A ​kötetben szereplő dokumentumfilmesek: Almási Tamás (beszélgetőpartner: Muhi Klára) Andor Tamás (beszélgetőpartner: Fenyvesi Kristóf) B. Révész László (beszélgetőpartner: Fenyvesi Kristóf) Dárday István (beszélgetőpartner: Fenyvesi Kristóf) Elbert Márta (beszélgetőpartner: Fenyvesi Kristóf) Erdélyi János (beszélgetőpartner: Petrovszki Zoltán) Fekete Ibolya (beszélgetőpartner: Fenyvesi Kristóf) Gyarmathy Lívia (beszélgetőpartner: Zalán Vince) Kisfaludy András (beszélgetőpartnerek: Koszits Attila és Zalán Vince) Kocsis Tibor (beszélgetőpartner: Bogdán Mária) Kőszegi Edit (beszélgetőpartner: B. Révész László) Litauszki János (beszélgetőpartner: Petrovszki Zoltán) Oláh Lehel (beszélgetőpartner: Bárdos Deák Ágnes) Papp Gábor (beszélgetőpartner: Muhi Klára) Sára Sándor (beszélgetőpartner: Zalán Vince) Szalai Györgyi (beszélgetőpartner: Fenyvesi Kristóf) Szalay Péter (beszélgetőpartner: Petrovszki Zoltán) Varga Ágota (beszélgetőpartner: Muhi Klára) Zsigmond Dezső (beszélgetőpartner: Petrovszki Zoltán) A műfajtörténeti interjúkötet - a teljesség igénye nélkül - a magyar dokumentumfilm-művészet tizennyolc meghatározó alkotójának portréját tárja az olvasó elé. Az egy-egy film köré rendeződő beszélgetések alkotói kommentárokként is olvashatók, de fokozatosan kibomlik bennük a filmesek életútja, látásmódja, művészi és gondolkodói felfogása is; számos esetben pedig életmű-beszélgetéseknek tekinthetők. A párbeszédes megszólalás olyan filmtörténeti, történelmi és egyben személyes élmények sokaságát hozza felszínre, amelyek tükrében a könyvben közreadott beszélgetések egyaránt számot tartanak a kutató és a magyar dokumentarizmus múltja és jelene iránt érdeklődő filmbarát figyelmére. A közölt interjúk egy része már korábban napvilágot látott a Magyar Napló folyóiratban és a Nemzeti Filmarchívum Filmkultúra című lapjában, azonban néhányuk most először jelenik meg. Közreadásuk egy olyan forrás értékű anyag megóvásának és terjesztésének feladatát látja el, ami egyszersmind a magyar dokumentumfilm értékeinek megőrzéséhez, érdemeinek társadalmi elismeréséhez és a műfaj továbbéléséhez is jótékonyan járul hozzá.

Gregus Zoltán - Észlelés ​és értelemképződés a filmművészetben
Az ​előszóból: „A világot már hallgatólagosan meg tudjuk fejteni, még mielőtt azt nyelvileg megpróbálnánk kifejezni. Felismerünk egy arckifejezést, és megértjük anélkül, hogy pontosan körül tudnánk írni, hogy mit is fejez ki ez az arc. A természetben egyszer csak megpillantunk valamit, megragad egy érdekes alakzat. Ez a forma már eleve az által kelti fel érdeklődésünket, hogy valamilyennek (specifikusan rá jellemző valaminek) tűnik. Kant fogalmaival a szemlélt dolog formája beindítja a képzelőerő spontán sematizmusát, ami annak felfogását/megjelenítését lehetővé teszi, még mielőtt le tudnánk írni, hogy pontosan mihez is hasonlít - másképp fogalmazva, mielőtt fogalmak alá tudnánk hozni ezt a különös megjelenést. A nyelv előtti értelemképződés, mint a szemléletek fogalom nélküli egységének lehetősége már Kant harmadik Kritikájában jelen van mint az esztétikai beállítódás jellemzője, mégis óvatosan kell bánnunk ezzel a kijelentéssel, mivel Kant a felfogásnak ezt a módját sohasem különíti el teljesen a fogalmaktól, legyenek azok akár az értelem vagy az ész fogalmai. A reflektáló ítélőerő működésében megjelenő sémaképződés, bár nem az értelem fennhatósága alatt áll, mégis összhangban működik vele; ahogyan az érzéki, esztétikai eszmék esetében is azt találjuk, hogy az érzéki minőségekkel telített értelemtöbblet az ész fogalmaihoz/ eszméihez válik hasonlatossá."

Balázs Béla - Filmkultúra
Most, ​hogy a film művészetéről szóló utolsó könyvemet írom, szükségét érzem, hogy előző filmelméleti könyveimre emlékezzek és emlékeztessek. Nem azért, hogy huszonöt esztendő munkájának holmi befejezett kerek egységet adjak, hanem ellenkezőleg azért, hogy utolsó könyvemet úgy indíthassam útjára, mint huszonöt év előtt az elsőt: egy be nem fejezett, sőt alig elkezdett művészet jövőt követelő proklamációjaként. Első filmelméletem nem egy régen kialakult művészet, könyvtárakban és múzeumokban felmérhető, eligazító térképe volt, hanem iránytű ismeretlen tengerekre merészkedő felfedezők számára. Most, hogy a film ötvenéves évfordulóján vissza- és körülnézve emlékezünk rá, hogy láttunk egy új művészetet nemcsak megszületni, hanem (mint némafilmet) meghalni is, hogy láttuk hangosfilm formájában testet váltani és láttuk technikája nagyszerű fejlődése folyamán új szellemét, lelkét elcsenevészedni, most, hogy látjuk századunk legnagyobb ígéretét, a filmművészetet veszedelms zsákutcában megrekedve - mos t újra az elmélet iránytűjével kell utat keresnünk. Idéznünk kell, minek ígérkezett a film, hogy felmérhessük, mi veszett el és mi van veszendőben és hogy a dialektikus fejlődés szerpentinútján magasabb síkon indulhassunk el újra a kezdet irányában. Ez a könyv úgy tekint vissza, mint ahogy nagy elugrás nekifutásához kell hátralépnünk...

Helen O'Hara - Women ​vs. Hollywood
A ​call to arms from Empire magazine's 'geek queen', Helen O'Hara, that explores women's roles - both in front of and behind the camera - since the birth of Hollywood, how those roles are reflected within wider society and what we can do to level the playing field. The dawn of cinema was a free-for-all, and there were women who forged ahead in many areas of filmmaking. Early pioneers like Dorothy Arzner (who invented the boom mic, among other innovations) and Alice Guy-Blache shaped the way films are made. But it wasn't long before these talented women were pushed aside and their contributions written out of film history. How and why did this happen? Hollywood was born just over a century ago, at a time of huge forward motion for women's rights, yet it came to embody the same old sexist standards. Women found themselves fighting a system that feeds on their talent, creativity and beauty but refuses to pay them the same respect as their male contemporaries - until now... The tide has finally begun to turn. A new generation of women, both in front of and behind the camera, are making waves in the industry and are now shaping some of the biggest films to hit our screens. There is plenty of work still needed before we can even come close to gender equality in film - but we're finally headed in the right direction. In Women vs Hollywood: The Fall and Rise of Women in Film, Empire's 'geek queen' Helen O'Hara takes a closer look at the pioneering and talented women of Hollywood and their work in film since Hollywood began. Equal representation in film matters because it both reflects and influences wider societal gender norms. In understanding how women were largely written out of Hollywood's own origin story, and how the films we watch are put together, we can finally see how to put an end to a picture that is so deeply unequal - and discover a multitude of stories out there just waiting to be told.

B_%e2%80%8bis_for_bad_cinema
B ​Is for Bad Cinema Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - B ​Is for Bad Cinema
Considers ​films that lurk on the boundaries of acceptability in taste, style, and politics. B Is for Bad Cinema continues and extends, but does not limit itself to, the trends in film scholarship that have made cult and exploitation films and other “low” genres increasingly acceptable objects for critical analysis. Springing from discussions of taste and value in film, these original essays mark out the broad contours of “bad”—that is, aesthetically, morally, or commercially disreputable—cinema. While some of the essays share a kinship with recent discussions of B movies and cult films, they do not describe a single aesthetic category or represent a single methodology or critical agenda, but variously approach bad cinema in terms of aesthetics, politics, and cultural value. The volume covers a range of issues, from the aesthetic and industrial mechanics of low-budget production through the terrain of audience responses and cinematic affect, and on to the broader moral and ethical implications of the material. As a result, B Is for Bad Cinema takes an interest in a variety of film examples—overblown Hollywood blockbusters, faux pornographic works, and European art house films—to consider those that lurk on the boundaries of acceptability.

Dennis Schaefer - Larry Salvato - A ​fény mesterei
Amikor ​Máthé Tibor barátom, a Színház- és Filmművészeti Egyetem operatőri tanszékvezetője megkérdezte, hogy milyen szakkönyvet ajánlanék tanítványainak, gondolkodás nélkül rávágtam: A fény mesterei-t, holott akkor még nem is ismertem belőle mást, mint a meginterjúvolt képalkotók illusztris listáját. De már akkor is tudtam, hogy a világ tizenöt legmeghatározóbbnak vélt operatőre között két hazánkfia is szerepel, a fiatalon elhunyt Kovács László és a még most is fáradhatatlanul dolgozó Zsigmond Vilmos. Némi gondolkodás után, és hogy igazságos legyek egy másik, kevesebbet emlegetett, „idegenbe szakadt” és ott világhírre szert tett magyar filmessel, hozzátettem: „Meg azt a könyvet is, amelyik Andrew Laszlo, vagyis László András gondolatait tartalmazza, hiszen a Minden (kép)kocka egy Rembrandt című könyvét a világon szinte mindenütt alapműként használják a felnövekvő operatőrgenerációk oktatására.” Tibi szemének örömteli felcsillanása láttán kijelentettem, hogy közös alma materünk, egykori tanáraink és mestereink, de nem kevésbé az ő hasonlóan elkötelezett és általam nagyra értékelt oktatói tevékenységének tiszteletére mindkét könyvet lefordítom. A szakma és a kapuit ostromlók számára, de a film iránt komolyabban érdeklődő nagyközönség részére is fantasztikus kincs ez a harminc éve kiadott könyv, amelynek néhány konkrét, technikai vonatkozása már elavult, de a képalkotás gondolati lényege, hatásának fontossága és mestereinek hozzáállása mit sem változott. Nyilvánvaló bizonyíték rá, hogy a megjelenés óta eltelt harminc év során folyamatosan kapható volt, sőt 2012-ben (az egyik interjúalany, John Bailey friss előszavával) újra megjelent és jelenik meg a világ számos nyelvén. Furcsa könyv ez, szakkönyv, kissé fésületlen, kócos interjúk gyűjteménye olyan emberekkel, akiknek nem a szó, hanem a szavak képpé formálása a mesterségük és művészetük. Ezért meglepett, amikor erre az olvasói kommentre akadtam a világ legnagyobb könyváruháza, az Amazon® weboldalán: „Kitűnő! Kitűnő! Kitűnő! Ez a könyv majdnem könnyekre fakasztott!” Gondolják meg, ezt nem egy érzelmes fruska írta valami holdfényes-szerelmes tiniregényről, hanem egy filmrendező. Edelényi János

Covers_509733
A ​vígjáték Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​vígjáték
A ​Filmanatómia sorozat ötödik kötete a vígjáték műfajt járja körbe. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a vígjáték-franchise-okról, a Rendőrakadémiától és a Reszkessetek, betörők!-től kezdve az Amerikai pitén és a Bridget Jones-filmeken át a Másnaposok-szériáig bezárólag. A burleszkkel, tinivígjátékokkal, screwball comedy-kel külön tanulmányok foglalkoznak, csakúgy mint az abszurd humor nagyágyúival, a Monty Python-társulattal. Egy fejezet pedig Bud Spencer és Terrence Hill vígjáték-sikereit járja körbe. A második világháború utáni magyar vígjátékról külön szó esik, és a hazai vonalat erősíti a Tímár Péter filmrendezővel készült interjú, aki az Egészséges erotika, a Csinibaba, vagy a Zimmer Feri révén egyike a műfaj legjelentősebb hazai képviselőjének. Rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány.

Kollekciók