Ajax-loader

'filmelmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Györffy Miklós - Michelangelo ​Antonioni
Gondolná-e ​az ember, hogy Antonioni 1980-ban már hatvannyolc éves lesz? Vagy csak én és talán nemzedékem egyes képviselői csodálkozunk ezen, akik ifjúságunk idején, a hatvanas években többek között Antonioni filmjein nevelkedtünk, bennünk sokféle homályos, formátlan érzésünk megformálódására találtunk? Mi is ennyire megöregedtünk volna? Ha öregedtünk is, némi megütközés jogos: Antonioni kis híján ötvenéves korára lett a filmművészet megújítója, egy évtized, s vele egy nemzedék, mégpedig nála jóval fiatalabb értelmiségi nemzedék bálványa. E könyvem írása során újból végignéztem Antonioni egész eddigi életművét, a filmek keletkezésének sorrendjében. E vetítéssorozat legnagyobb tanulsága az volt, hogy Antonioni filmjei élnek. Nemcsak úgy, hogy hitelük, hatásuk változatlan, hanem úgy is, hogy az idő múlásával meg is változtak. És furcsa módon ezek a változások, amelyek természetszerűleg leginkább a filmek korhoz kötött rétegét érintették, nemhogy kikezdték volna ezeket az állítólag erősen közérzetbeli aktualitásokhoz kötődő filmeket, hanem inkább megtisztították, kiteljesítették őket. Ami annak idején szokatlannak, kihívónak, hóbortosnak látszott, ami divatossá tette őket, az mára már természetes lett, ťköznyelvi fordulatŤ és így a mai néző már érintkezési nehézségek vagy mellékzöngék nélkül összpontosíthat az emberi-művészi lényegre.

Nemes Károly - Alfred ​Hitchcock
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - Mai ​magyar filmvígjáték
"Bármi ​lehet az alkotó szándéka, mindig arra kell azonban törekednie, hogy filmkomédiája élvezhetővé váljék. Műveltségtől és foglalkozástól függetlenül az emberek azért járnak moziba elsősorban, hogy szórakozzanak. A filmszatíra-, filmvígjáték-készítőknek tehát ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyniok. Amint nem hagyta figyelmen kívül Méliés, Max Linder, Chaplin, Buster Keaton, de még Jacques Tati sem."

Csengeri Mária - Gátainé Sróth Zsuzsanna - Mozgókép- ​és médiaismeret munkafüzet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Béla - A ​látható ember / A film szelleme
A ​könyv nélkülözhetetlen szakkönyv a film- és médiaoktatásban, de haszonnal forgathatják azok is, akik szeretnének a filmművészet problémáival behatóbban megismerkedni. Balázs Bélának, a magyar és a nemzetközi filmesztétika egyik atyjának két klasszikus műve, A látható ember és A film szelleme máig érvényes gondolatokat fogalmazott meg az írások keletkezése idején még születőben lévő filmművészetről. A korai filmművészet tapasztalataiból kiindulva Balázs Béla felismerte az arc és a közelkép, a történet dramaturgiája, a vágás szerepének fontosságát a film művészi lehetőségeinek kihasználásában, s ez mind a mai napig sok tanulsággal szolgálhat a modern és a kortárs filmek elemzéséhez és megértéséhez.

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Pier Paolo Pasolini - Eretnek ​empirizmus
Pier ​Paolo Pasolini a 20. század olasz társadalmának egyik legkiemelkedőbb alakja. Magyarországon elsősorban mint filmrendező ismert, jelentős műveiből jó néhány hozzáférhető video- és DVD-tékákban, illetve olykor a mozikban. Pasolini filmes életműve egyetemi, főiskolai kurzusok tárgyai. Az író, költő, a debatter-újságíró, a tanulmány- és esszéíró azonban jószerivel ismeretlen idehaza, jóllehet néhány költeménye olvasható magyarul. Kötetünk a Magyarországon "ismeretlen" Pasolinit kívánja bemutatni, mindenekelőtt azt az embert, akinek a számára az életben talán a nyelv a legfontosabb. Ezért választottuk közlésre Eretnek empirizmus című kötetét, amely a nyelvről, a szépirodalom nyelvéről, de legfőképpen a film nyelvéről írott munkáit tartalmazza. Köztudott, hogy a hatvanas évek elején megjelent írásai, amelyek közül magyarul eddig A költői filmnyelv olvasható, milyen mély benyomást gyakoroltak a nyelvészekre, szemiotikusokra és a filmalkotókra is. Úgy véljük, az olasz filmrendező hívei és a hazai olvasóközönség jelentős része kíváncsi a gondolkodó, esszéista Pasolinire, amit bizonyítanak a 2005 őszén, halálának harmincadik évfordulóján lezajlott magyarországi megemlékezések is.

Borito
Zsánerben Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Zsánerben
Jelen ​tanulmánykötet cikkeit a Mozinet Magazin Zsánerben című rovatának anyagai adják. Tizenegy műfajtörténeti és -elméleti esszét tart kezében az olvasó, mindegyik egy kortárs filmalkotáson keresztül mutatja be a reprezentált zsáner jellegzetességeit, szabályait. A rovat két évvel indulása után átalakult, 2008 szeptemberétől a szerzőiség és a műfajiság ütközését vizsgáljuk - könyvünk összegzése a 2006 szeptember és 2008 áprilisa között megjelent anyagoknak, válogatás az általunk legjobbnak legérdekesebbnek tartott cikkekből. Egyúttal jó alapul szolgálhat az azóta megjelent tanulmányokhoz is, amelyek a korábbiakra épülnek, hiszen az új koncepciót követve a Mozinetben most olyan rendezők életművét mutatjuk be, akik a műfaji kereteket feszegetik, szabályokat hágnak át, személyes témáikat dolgozzák ki újra és újra, esetleg megújítják valamelyik zsánert. Az eddig megjelent esszék listája a könyv végén található. (a Szerkesztők)

Bokor Pál - A ​siker titka a sztár
Itt ​nem ugyanazokról a sztárokról van szó, akikkel nap mint nap találkozunk a neten, a tévében, a lassan minden médiára rátehénkedő pletykarovatokban. Nem ugyanazokról a sztárokról, bár sokszor ugyanazokról az emberekről. A Hollywood-galaxis történetében egyetlen valódi állócsillagot sem találtam, aki kizárólag a nevéből élt volna, mint a celeb, aki „arról ismerszik meg, hogy ismerik őt”. Itt a filmművészet óriásairól lesz szó, akiket nem a sajtó és a tömeghisztéria, hanem saját művészi és emberi teljesítményük emelt a csillagok közé. Tiszteljétek az igazi sztárokat! Azért lettek ők az igazi sztárok, mert van miért tisztelni őket! A szárnyas közhely így szól: a legnagyobb sztár is csak ember. No igen, de miféle? Alighanem mégiscsak másféle... A különbség nem abban mérhető, hogy ő az, aki a legszexisebb Armani vagy Chanel-kreációkban jelenik meg, aki örökké botrányokba keveredik. Igen, a sztár, még a legnagyobb is, ugyanolyan sérülékeny, keményen robotoló, betegségekkel és más bajokkal viaskodó, saját képességeiben is kételkedő ember, mint mi valamennyien. Csakhogy neki van egy titka, melynek megfejtéséért némelyikünk mindenét odaadná. E titok neve halhatatlanság. Ez az, ami a mozi legragyogóbb csillagait megkülönbözteti tőlünk. Ez az, amiért irigyelni is szabad őket. Ennek a titoknak a megfejtéséhez szeretnék hozzájárulni könyvemmel. (A szerző előszavából)

Covers_238051
Film ​és szórakozás Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Film ​és szórakozás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király Jenő - Karády ​mítosza és mágiája
Mivel ​hatott a magyar filmtörténet legnagyobb sztárja, miből táplálkozik még ma is fel-feltámadó mítosza? Erről szól ez a kötet, amely kivételes igényű vállalkozás a magyar filmes könyvek között. Az olvasó szeme előtt szinte lepereg húsz Karády-mozgókép, de teljessé válik egy huszonegyedik is: a szerző szuggesztívan ívelő gondolatrendszere.

Bódy Gábor - Filmiskola
A ​különleges filmelméleti könyv a fiatalon elhunyt világhírű magyar rendező filmezést és filmelméletet oktató tanulmányait gyűjti össze.

Maria Janion - A ​vámpír
Hogyan ​írható le a vámpirizmus mint az emberiség alternatív története? Miért nem élhet az ember vámpír nélkül? Janion szerint „a vámpír a szexualitás maszkja, a hatalom és a test viszonyának metaforája”. Mickiewiczhez hasonlóan õ is a vámpír genezisébõl indul ki, figyelembe veszi a szláv származás mellett szóló komoly érveket is. Behatóan tanulmányozza a vámpírral rokon lények hatalmas seregét, köztük a farkasembereket, kísérteteket, pókokat, denevéreket, a végzet asszonyait és a hipnotizõröket. Külön fejezetet szentel a vámpírtermészettel ellentétes hajlamú nekrofiloknak, a halottakhoz vonzódó élõknek. De szóba kerülnek olyan lények is, akikre csak szimbolikusan vonatkoztatható a vámpirizmus: õk a különféle gazdasági, politikai, patrióta és intellektuális vérszopók. A vámpírokról szóló regényeket, elbeszéléseket Janion a tabutémák irodalmi feldolgozásainak tekinti. Amikor Bram Stoker alapmûvét elemzi, hamar leleplezi az erkölcsnemesítõ viktoriánus mûnek álcázott regény perverzióit. Alekszej Tolsztoj elbeszélésében pedig a családfõ változik vámpírrá, a mû a patriarchális kultúra pusztító rémségeit mutatja be. A végzet asszonyai az embert hatalmába kerítõ, felfoghatatlan szexualitástól való rettegést testesítik meg. Az elsõ rész hatalmas illusztrációs anyaga a teljes vámpír-ikonográfiát bemutatja a legrégebbi metszetektõl kezdve egészen a legújabb filmekbõl vett jelenetekig. A szöveggyûjtemény a legkiválóbb szépirodalmi feldolgozásokat vonultatja fel Goethétõl napjainkig. Maria Janion (1926) a lengyel romantika legnagyobb hatású kutatója, a gdañski hermeneutikai iskola megteremtõje, a Gdañski Egyetem díszdoktora, a Varsói Egyetem és az akadémiai Irodalomtudományi Intézet professzora. 1962 óta jelennek meg tanulmánykötetei. Már évtizedekkel ezelõtt túllépett a tisztán szépirodalmi mûvek vizsgálatán, érdeklõdési köre a kultúra egészére kiterjed.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Kovács András Bálint - A ​modern film irányzatai
A ​Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Bódy Gábor - Egybegyűjtött ​filmművészeti írások 1.
Kevés ​olyan filmrendezőt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység - új narrativitás. Jellemzően: a jelszavak álltak tőle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelőtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerűbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású műveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfőbb művelői: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmről való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert - idővel - egyre erősebben mutatkozott meg poétikai ereje is. Különös műve, a Filmiskola, bizonyára ezért tud felemelkedni az ismertterjesztés szintjéről, s lesz „belülről" megfogalmazott filmkészítési gyakorlat, amely nemcsak praktikus ismeretekkel szolgál, de „átörökíti" azokat kérdéseket, problémákat is, amelyekre adott egyéni válaszok nélkül nem létezik a filmről való alkotói gondolkodás. Poétikája természetesen játékfilmjeiben - a magyar filmművészeti maradandó értékeit jelentő - az Amerikai anzixban, a Nárcisz és Psychében, a Kutya éji dalában bontakozik ki legteljesebben, feledhetetlenül. Bódy Gábor filmművészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belső forrongásokkal telített alkotói műhelynek elgondolkodatóan lelkesítő dokumentumai. A műfaji sokféleség - elméleti tanulmányok, tűpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban először napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) - színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzői karaktert. Ez a magyarázata annak, hogy Bódy Gábor filmművészeti írásai - a szó legnemesebb és legteljesebb értelmében - izgalmas olvasmányok. Kötetünk a Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások című sorozat első darabja.

Bíró Yvette - Időformák
"Nincs ​az időnek egyetlen istene. A mitológia szerint is Kronosz mellett kisebb és nagyobb istenfiak (és istennők) testesítették meg a változás és folytonosság, a gyorsaság és a mérték eszményeit. Az idő lassan építő és gyorsan pusztító hatalma csak egyike az ellentéteknek, amelyeknek alakot adtak. E sokféleség ellenére mégis, "korunk a sebesség démonának adja magát" (Kundera), mely mindenek fölé hatalmasodó érték és bálvány lett. Ezért félő, hogy az ingerellátottság szédítő bőségében és iramában, hírvillanások szenvedélybetegének rabjaivá leszünk, akik türelmetlenül mindig többre vágynak. Könyvemben, kedvenc filmjeink példáján, sietség és elkalandozás lehetőségeire figyelve, arra kívántam emlékeztetni, milyen elfeledett erényei vannak, a mai divatos rohanás-kényszerrel szemben a nyugalmas kifejezésnek. A tünékeny szépség mellett a tűnődés szépségének. Száguldani jó! Elidőzni is jó!"

Covers_49485
13

Ismeretlen szerző - Tömegfilm ​a nyolcvanas években
Az ​itt közreadott tanulmányok a populáris (film)esztétikum világába kalauzolják az olvasót, annak elméletét és gyakorlati működését vizsgálják. Válogatásunk arra törekszik, hogy átfogó képet adjon azokról a meghatározó elméleti megközelítésekről és filmekről, amelyek a – tág értelemben vett – nyolcvanas években a zsáner-, műfaji-, illetve közönségfilm világát jellemezték.

Györffy Miklós - Ingmar ​Bergman
"Feneketlen ​szakadék választ el a magyarázóimtól. A motívumoknak ezt a keresését és az elemzésnek ezt a módját az irodalomtól örököltük, az irodalmi kritikától, ahol az őrületig hajszolták. Belehelyezik a művet valamilyen kontextusba, mindenféle szenzációs, csodálatos következtetéseket vonnak le belőle, s végül a rejtvényt sikerült olyan pompásan megfejteniök, hogy a szerzőnek nem is lehet semmi hozzáfűzni valója..." Bergman sokat nyilatkozik. Nyilatkozataiban előszeretettel hangoztat hasonló kijelentéseket. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elzárkózik művei értelmezése elől, mint a legtöbben, hanem sokszor cáfolja, belemagyarázásának minősíti a kritikusok állításait. Lehet póz is ez az antiintellektuális magatartás, egy ízig-vérig intellektuális művész érthető önvédelmi póza, nemcsak a kritikusokkal, hanem önmagával szemben is...

André Bazin - Mi ​a film?
André ​Bazin a filmkritika, a filmelmélet egyik legjelentősebb alakja - a francia új hullám "szellemi atyja". A Mi a film? című kötet legfontosabb írásainak gyűjteménye, amelyet haszonnal forgathat minden olvasó, akit érdekel a film lényege, a filmnyelv természete, változásai és a filmtörténet mesterrendezőinek (Charles Chaplin, Jean Renoir, Orson Welles, Vittori de Sica) művészete

Marx József - A ​kétdimenziós ember
Balázs ​Béla 1924-ben, alig negyedszázadnyira a film születésétől, nagy hatású könyvében a következőket irta: „A film a fogalmak és szavak alá eltemetett embert ismét a napvilágra emeli, és közvetlenül láthatóvá teszi." (A látható ember) Szép, sőt - egy filmesztéta szemében - költői. Számunkra azonban történeti értéke miatt jelentős: jelzi, hogy a film születése kinyitotta a képek Pandora-szelencéjét. Belátható ugyanis, hogy a mai ember való életében soha sincs fogalmak és szavak alá temetve. Ellenkezőleg. Vajon a képekkel körülvett ember - immár a film egy évszázados történetét is maga mögött tudva - hogyan tekint a mozgóképre? Megfejtette-e sajátossága minden titkát, vagy ellenkezőleg, kezd megcsömörleni, és csak az erős hatások tartják izgalomban? A kétdimenziós ember ebben az új helyzetben tekinti át a filmet alkotó formai és tartalmi sajátosságokat. Szem előtt tartva, hogy a film röviden: az alkotó, a mű és a közönség egysége. Marx József kritikus és esztéta 1971 és 1990 között a Budapest Játékfilmstúdiő Vállalat dramaturgja, az Objektív Stúdió vezetője és a Magyar Filmintézet igazgatőja volt. Számos tanulmányt írt filmről, irodalomról, társadalmi jelenségekről.

Covers_23975
15

Ismeretlen szerző - A ​kortárs filmelmélet útjai
A ​könyv egy olyan hiánypótló szöveggyűjtemény, amely a kortárs filmelméletek Magyarországon jobbára ismeretlen irányzatait mutatja be. Stephen Heath, Noel Burch, Laura Mulvey, Torben Grodal és mások írásait magyar nyelven csak egy-két tanulmány erejéig olvashattuk, így a válogatás mindenképpen úttörő vállalkozás a filmtudomány aktuális kérdéseinek honi megismertetése terén.A könyv négy fő irányzatot emel ki a kortárs filmelmélet tendenciái közül: az elemzés-értelmezés kérdéseit, a filmes elbeszélés különböző problematikus pontjait, valamit a műfajelmélet és a kognitív megközelítés kérdéskörét. Mind egyik témában találhatunk olyan tanulmányokat, amelyek mára az irányzat legismertebb, legalapvetőbb szövegeivé váltak, mint Stephen Heath írása a filmes elbeszélés téralkotásáról, Laura Mulvey a feminista filmes megközelítést megalapozó tanulmánya, vagy David Bordwell leírása a kognitivizmusról, valamint olyan szövegeket is, amelyek az adott irányzat aktuális, újabb keletű problémaival foglalkoznak. A gyűjtemény alapvető kézikönyve lesz a filmes tanulmányokat folytató diákoknak, az őket oktató pedagógusoknak, és bátran ajánlható mindenkinek, akit elmélyülten érdekel a filmmûvészet és a filmtudomány.

Gilles Deleuze - A ​mozgás-kép - Film 1.
A ​filmművészet nagy alkotói egyenrangúak nemcsak a festőkkel, építészekkel és zenészekkel, de olyan gondolkodókkal is, akik fogalmak helyett mozgás-képekben és idő-képekben gondolkodnak. A jelentéktelen művek hatalmas aránya a filmgyártásban nem mond ennek ellent: nem rosszabb ez az arány, mint másutt, igaz ugyan, hogy gazdasági és ipari következményei összehasonlíthatatlanok más területekéivel. A film a művészet és a gondolkodás történetének szerves része.

Karcsai Kulcsár István - Michelangelo ​Antonioni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_250225
A ​film ma Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​film ma
Hetvenöt ​éves a film. Egy ember élete. Még élnek, akik megszületni látták. Mi ez a többi művészet életkorához képest? Semmiség. De mert a film a technika korának szülötte, felgyorsítva megismételte a többi művészet fejlődésének legfontosabb állomásait, mint az embrió, aki kilenc hónap alatt járja be az emberré válás szinte kiszámíthatatlanul hosszú folyamatát. Mi az, ami erre a hetvenöt éves filmre ma jellemző? Hogyan gondolkodnak ma rendezők, esztéták, kritikusok, írók a filmről? E kérdések köré csoportosította a dokumentumokat, interjúkat és esszéket a kötet szerkesztője.

Luigi Chiarini - A ​film gyakorlata és elmélete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karol Irzykowski - A ​tizedik múzsa
A ​könyvben a szerző számos olyan filmelméleti kérdést érint, amelyet a későbbi munkák bontanak majd ki. A kötet sok évtizedes adósságot törleszt: a magyar filmelmélet is gazdagodhat a filmről való gondolkodásnak ezzel a korai remekével.

Paul Auster - Az ​illúziók könyve
A ​regény elbeszélője egy professzor, akinek családja egy légikatasztrófában meghal. Már-már összeroppan és elhajítja magától az életet, amikor véletlenül lát a tévében egy műsort a némafilmről és benne egy ismeretlen komikus végre megnevetteti. Érdeklődés támad benne iránta és könyvet ír róla, egy napon azonban levelet kap a komikus családjától... A regény újdonsága, hogy a megszokott austeri motívumok mellett filmes eszközökkel is dolgozik. Alapkérdése, hogy élhet valaki egy élethossz alatt több életet, időről időre teljesen hátat fordítva önmagának; hogyan lehet valaki élőhalott, vagyis halott már életében és élő jóval a halála után.

Marc Vernet - A ​hiány alakzatai
Marc ​Vernet könyve, A hiány alakzatai: A láthatatlan és a mozi az Apertúra on-line folyóirat gondozásában készülő Apertúra Könyvek második köteteként jelent meg. A könyv műfaját tekintve bizonyos filmi jelenségek (a szerző alakzatoknak nevezi ezeket) filmelméleti igényességű definiálása és ezen alakzatok mentén különféle filmek, filmcsoportok többszempontú elemzései között egyensúlyoz. Ennek köszönhető, hogy miközben a kifejezetten teoretikus érdeklődésű olvasó számára is igen tanulságosak a kamerába nézést, az úgynevezett szubjektív kamera jelenségét, vagy az egymásra fényképezést tárgyaló szakaszok, a filmelemzés és értelmezés praktikusabb szintjeinek megértésére vágyó olvasók is haszonnal forgathatják e fejezeteket. A könyv eredetileg 1988-ban jelent meg, a szerző – amint azt a jelen kiadáshoz készült utószavában is írja – Christian Metz tanítványa, és így a filmszemiológiai iskola örököse. Ebből a szempontból különösen fontos a könyv elkészültének időpontja, vagyis az, hogy bizonyos értelemben már mind a filmszemiológia korai, strukturalista (1960-as évek), mind pedig a későbbi, pszichoanalitikus irányzatától (1970-es évek) kellő távolságot tart. Ennek is köszönhető, hogy az első megjelenése óta eltelt 22 évben Vernet könyve nem avult el visszavonhatatlanul, és nem vált egy letűnt és túlhaladott filmteoretikus irányzat feledésre ítélt relikviájává. A strukturalista szemiológián azáltal lép túl, hogy annak nézőpontját kiterjeszti a szövegműködésen túlra, többek között a filmkészítés technikai és a befogadáspszichológiai összefüggéseit is beemelve a jelentéstermelő eljárások elemzésébe. A pszichoanalitikus elméletektől pedig éppen annyi távolságot tart, hogy az ezen elméletekben kidolgozott központi fogalmakat – mint például a „tekintet”, a „hiány” – még képes legyen megtartani megvilágító erejű filmelemzési segédfogalomként. A könyv öt fő fejezete közül egyértelmű csúcspont a két nyitófejezet (A kamerába nézés, Az innen vagy a kamera tekintete), minden film iránt érdeklődő számára izgalmas olvasmányként. Mindkettő olyan filmi jelenségeket boncolgat igen élvezetes módon, sok szemléletes példával, amelyek hatásmechanizmusa bizonnyal sokak kíváncsiságát felkeltette.

Susan Sontag - A ​pusztulás képei
A ​hatvanas évek elején tűnt fel egyéni látásmódról tanúskodó esszéivel az amerikai Susan Sontag és szerzett magának egészen rövid idő alatt nemzetközi hírnevet. A nyugat-európai művészeti és esztétikai kérdések biztos ismerete párosult írásaiban azzal a jellegzetesen amerikai, praktikus érzékenységgel, amely tévedhetetlenül ismeri fel a kultúra változásainak valóban időszerű problémáit, önmagánál többet és általánosabbat jelző új jelenségeit. Sontag nagy elméleti felkészültsége és művészi beleérzőképessége elsősorban azoknak a témáknak a tárgyalásakor érvényesül kitűnően, amelyek a hagyományos esztétikai vizsgálódások látóköréből többnyire kiestek. Kötetünkben két nagy elméleti jellegű tanulmányán kívül közöljük korunk kimagasló filmrendezőiről, így Bergmanról, Bressonról, Godardról, Resnals-ről készült tanulmányait, valamint remek és méltán világhírű, alapvető cikkeit a happeningről, a tudományos-fantasztikus filmről és a camp-ről. Ez a gyűjtemény egy lendületesen és nyugtalanul gondolkodó, szépírói erényekkel rendelkező, ám gyakran vitára ingerlő vérbeli esszéistával ismertet meg.

Robert Bresson - Feljegyzések ​a filmművészetről
Robert ​Bresson (1907-) francia filmrendező, a filmművészet egyik legnagyobb alakja. Legjobb filmjeinek - Egy halálraítélt megszökött, A zsebtolvaj, Jeanne d'Arc pere, Vétlen Baltazár, Talán az ördög, A pénz - hősei sokszor a bűn megszállotjai, még többször áldozatok. Utánozhatatlan stílusteremtő. A Feljegyzések a filmművészetről a "filmvilágirodalom" talán legszebb "verseskönyve".

Kollekciók