Ajax-loader

'politikatörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Soltész István - Rajk-dosszié
Rajk-dosszié. ​Élnek Magyarországon nemzedékek, amelyek számára csak misztikum a hírhedett 1949-es politikai per. Ezért különösen félelmetes. És a kortársak számára? Szintén csupa rejtély. A könyv keresi a válaszokat és dokumentál. Nem szubjektív talányfejtést kínál, hanem a tények és értékelések szembesítését adja. Áldozatok, harcosok, hóhérok tanúskodnak és vallanak. Eddig ismeretlen angol diplomáciai iratok tárulkoznak fel. Drámai levélváltás Mód Aladár és Rajk Júlia között. Üzen Rajk bírósági vallomásának legelső mondata. Árulkodnak a korabeli pártvezetők beszédei, a magyar és a bolsevik párt dokumentumai. A könyv nem lezárt valamit, hanem arra ösztönöz, nézzünk szembe saját legújabb korunk valóságos tényeivel, oszlassuk el a bizonytalanság félelmét.

Anthony Capella - A ​kávék költője
London, ​1896. Robert Wallis pénztelen és gondtalan világfi. Amikor egyéb bevételi lehetőség híján Samuel Pinker londoni kávénagykereskedő szolgálatába áll, nem sejti, hogy élete egyszer és mindenkorra megváltozik. A költői babérokról csak álmodó, de a szavakkal jól bánó fiatalembertől azt várják, hogy Pinker lányával, a szenvedélyes Emilyvel együttműködve fogalmazza meg és kategorizálja a különböző kávék ízeit. Ez a váratlan feladat átfogó érzéki, érzelmi és - az események alakulása folytán - tényleges utazásra indítja hősünket, melynek során a kávék költője a kávé különböző ízei mellett mindenekelőtt önmagát fedezi fel. Anthony Capella az afrikai Ugandában született 1962-ben. Első regénye, a "Szerelem étke" 19 nyelven jelent meg, egyebek közt magyarul is. A "Kávék költője" elsöprő, érzéki, két évtizeden és három kontinensen át kanyargó szerelmi történet, egzotikus és feledhetetlen érzékek lakomája. A szerző írásai elválaszthatatlanok a gasztronómiától, regényeit áthatja a kulinária és az azzal összefonódó érzékiség.

Szerb Antal - A ​királyné nyaklánca
„Ez ​a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt. Így kísérlem meg egy rendkívül kalandos és mégis elejétõl végig igaz történet keretében bemutatni XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi és érzelmi életét, nevezetes figuráit, és az egészet egy eleven és szuggesztív tablóba állítani össze, amely képet ad arról, hogy miért kellett kitörnie a francia forradalomnak.” - Szerb Antal nyilatkozata (Bibliotheca, 1943)

Ismeretlen szerző - Magyarországi ​pártprogramok, 1867-1919
A ​kötetek bevezetőben áttekintést adnak az adott korszak pártjainak és programjainak specifikumairól. A közölt dokumentumok keletkezésük szerint kronológiai rendben, teljes szöveggel kerültek ismertetésre. Megtalálhatja az olvasó az ismertetett pártokról szóló, rendelkezésre álló tényszerű információkat: alapítás, alapítók, szervezet, szervezeti szabályzat, működési mechanizmus és jellege tekintetében. Megismerhető a vizsgált párt helye a politikai palettán, parlamenti pártoknál a választási eredmények, markáns képviselők személye, a program vagy programok keletkezése forrásmegjelöléssel. A kötet végén az adott korszakra vonatkozó válogatott bibliográfia található.

Kázmér Zsigmond - Excellencián ​innen és túl...
Őexcellenciája ​nem más, mint maga a szerző, aki három rendszerben, összesen 43 éven keresztül állt diplomáciai szolgálatban. Ám Dr. Kázmér Zsigmond - ahogy maga vall erről - nem rendszereket, hanem Magyarországot szolgálta Indiában, Indonéziában, Ausztráliában, Iránban és a Fülöp-szigeteken. Pályája során olyan kiemelkedő egyéniségekkel találkozott, mint Erzsébet angol királynő, Fülöp herceg, Indira Gandhi, Szukarno és Szuharto. A könyv izgalmas beszámolót nyújt arról, hogyan készítették fel a diplomata jelölteket az 50-es évek elején a külszolgálatra, milyen sikamlós vagy éppen botrányos helyzetek adódtak a munka során, hogyan születtek a diplomáciai - gyakran rejtjeles - jelentések. A szerző az izgalmas úti- és politikai élmények mellett kitér arra is, hogy milyen csapdái lehetnek az alkoholfogyasztásnak, az alkalmi hölgyismerősöknek, de olvashatunk a diplomáciai rangokról és kinevezésekről éppúgy, mint az ország elszalasztott üzleti lehetőségeiről.

Bayer József - A ​politikai gondolkodás története
A ​magyar politológiai felsőoktatás alaptankönyve az európai politikai gondolkodás történetének összefoglalása és értelmezése a kezdetektől a 20. század végéig. Elemzi a nagy elméleti és gondolati rendszereket, az abszolutizmus elméleteit, a 19. században született ideológiákat (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus), részletesen tárgyalja a 20. századi totalitarianizmus változatait, a demokráciákról folytatott vitákat, a posztmodern és az új társadalmi mozgalmakat.

Nógrádi György - Szerencsénk ​volt, túléltük...
Nógrádi ​György könyvében azoknak az eseményeknek a történetét idézi fel a 20. és a 21. századból, amelyeket vagy fontosnak tart, vagy valamilyen módon a résztvevője volt. A válogatás természetesen szubjektív. Írása nem történelemkönyv, hanem egyfajta gondolatébresztő, amely segít jobban eligazodni a mai globalizált világban, amelyben teljesen át kell értelmezni a védelem feladatait, a biztonság és a szabadságjogok kritériumait. Szerencsénk volt, túléltük... Túléltük a viharos 20. századot, az első és a második világháborút, a hidegháborút, azt, hogy Európa elveszítette vezető helyét, szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A békés időszak azonban nem az európaiak érdeme volt. A békét az amerikaiak és a szovjetek kényszerítették rájuk. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok további jelentős támogatása nélkül Európát gazdasági, társadalmi és politikai szétesés rendítené meg. Bár Thomas Jefferson óva intette nemzetét, hogy "soha ne vegyen aktívan részt Európa vitáiban. A politikai érdekeik teljesen különböznek a mieinktől. A kölcsönös féltékenységeik, az erőegyensúlyuk, a bonyolult szövetségeik, a kormányzatuk formái és elvei mind idegenek tőlünk. Az örökös háború nemzetei". Ám az Egyesült Államok vezető akar lenni, és nincs vita az értékekről és az identitásról. Meghatározzák az érdekeiket, és mindent ennek rendelnek alá...

Szekfű Gyula - Forradalom ​után
1947-ben, ​Moszkvában, mint a felszabadult Magyarország első moszkvai nagykövete, írta Szekfű Gyula élete utolsó nagy művét, a Forradalom utánt. A legnagyobb hatású magyar történetíró, A száműzött Rákóczi (1913), a Három nemzedék (1920), a Magyar történet újkori köteteinek (1929-től), Bethlen Gábor (1929) és sok kisebb tanulmány, publicisztikai írás szerzője arról, igyekszik e könyvében meggyőzni a magyar közönséget: fel kell adni régi eszményeinket a történeti Magyarország visszaállításának lehetőségéről, a nyugati típusú polgári demokrácia kiépítéséről, s tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország történelme a Szovjetunió szövetségi rendszerében fog lejátszódni. A világháborús élmények, romba dőlt ország, az állami élet lezüllése, a régi, általa is vallott eszmények elsüllyedése, szóval a polgári világ elvesztése felett érzett keserűség késztette e könyv megírására. Nem kronologikus története az 1944-1947 közötti eseményeknek, hanem a magyar történelem sorskérdéseinek történelmi szempontú elemzése. Nem "csak" történelemkönyvet tart kezében az olvasó, hanem az 1945-től máig húzódó aktuális társadalmi-politikai kérdések vitatását: viszonyunkat a Szovjetunióhoz, szomszédainkhoz, lehetőségeit a belső társadalmi átalakulásnak, demokratikus intézmények kiépítésének, és így tovább. A kötetet a Történetírók Tára sorozatban, Szekfű Gyula születésének 100. évfordulójára teszi közzé a kiadó

Oplatka András - Németh ​Miklós - Mert ez az ország érdeke
„Hogy ​teheti meg, hogy közvetlenül a választások előtt minden osztogatás és ígéret nélkül ily szigorúan takarékos költségvetést tervez? Ártani akar saját pártjának?” –kérdezte 1989 decemberében Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter Németh Miklós kormányfőtől. „Ez az ország érdeke – hangzott a válasz –, és ez minden pártszempontot felülír.” Németh Miklós 1988 novemberétől 1990 májusáig állt a kormány élén. Kezdetben csak a rendszer tágítására törekedhetett, ám 1989 viharos eseményei során a cél már hamarosan úgy fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell békés körülmények között az átmenetet, és le kell rakni az eljövendő jogállam alapjait. Németh és miniszterei – a pártállamról leválva, egyedül az ország érdekét szem előtt tartva – vállalták a feladatot. Így a kormányfő 1990 tavaszán, az immár szabadon választott országgyűlés előtt elmondhatta, saját munkájuk gyümölcseként nem keserű, hanem édes szájízzel nyújthatja be kormánya lemondását. A magyarországi emlékezetben megmaradt a „szakértő kormány” képe, ugyanakkor a Németh-kabinetet utólag csak kevesen tartják számon a rendszerváltás aktív, az eseményeket formáló elemeként. Ennek egyik oka bizonyára az is, hogy Németh, számos kortársával ellentétben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg az utóbbi 25 esztendőben. E könyvben most Németh Miklós beszél életéről, a rendszerváltásról s annak ismeretlen részleteiről. Mondanivalóját kiegészítik mások, akik pályáján találkoztak vele. A kötet szerzője Oplatka András történész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Évtizedeken keresztül volt állandó szerkesztője, külpolitikai szakírója a tekintélyes Neue Zürcher Zeitungnak. Számos könyve jelent meg német és magyar nyelven. A Helikon Kiadónál ez a második kötete.

Balogh Sándor - Gergely Jenő - Izsák Lajos - Jakab Sándor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Magyarország ​a XX. században
A ​kötet Magyarország XX. századi történetét a nemzetközi viszonyokba szorosan beágyazva és azokkal kölcsönhatásban tárgyalja, külön figyelmet szentelve a közép- és kelet-európai nemzetek és nemzetiségek sorsának sajátos alakulására. A hazai munkásmozgalmat pedig a nemzeti fejlődés szerves alkotórészeként, a korabeli haladó irányzatok és mozgalmak keretén belül, de a mindenkori jelentőségének megfelelően ábrázolja. A politikai intézményrendszer és központi intézményeinek bemutatásakor kitekint a helyi állami és és társadalmi szervek, valamint a közigazgatás működésére. A politika mellett a gazdaság, a társadalom és a kultúra története is helyet kapott a kötetben. A szerzők - saját kutatásaikon túl - elsősorban a történettudomány legújabb eredményeire támaszkodtak munkájukban, s a tudományosan igazolt és szilárd ismereteket közérthetően, olvasmányosan fogalmazták meg.

Charles Gati - Vesztett ​illúziók
Charles ​Gati új könyvét angolul (Failed Illusions) írta. 2006 augusztusában - a magyar kiadással egy időben - jelenik meg az Egyesült Államokban, a Woodrow Wilson Press és a Stanford University Press közös gondozásában. A könyv stílusa újszerű, inkább egy esszére hasonlít. A szerző több száz interjút készített Budapesten, Moszkvában és Washingtonban - ezekről főleg a szokásosnál terjedelmesebb lábjegyzetekben olvashatunk. Gati az első kutató, aki betekintést nyert a CIA operatív anyagába. Ebből kiderül, hogy a CIA az 1950-es években Magyarországot a szovjet tábor egyik legkevésbé fontos országának tekintette. A könyv több más illúzióval is leszámol. Egyebek között a kommunizmus megreformálhatóságának kérdésével, amelyet Nagy Imre és Mikojan, sőt Hruscsov is a zászlajára tűzött, valamint azzal, hogy a forradalom esélytelen volt. Gati szerint, ha a Szabad Európa Rádió révén Amerika már 1953-1955-ben, s később maguk a felkelők is támogattak volna egy korlátolt kibontakozást, elképzelhető lett volna egy reformista, titóista, Gomulka-féle végkifejlet.

Sós Endre - Vámos Magda - Lincoln
"Abraham ​Lincoln halálának centenáris évfordulóján a magyar könyvkiadás e kötettel adózik az amerikai nép nagyfia emlékének. Az életrajzregény fő vonalát az Egyesült Államok tizenhatodik elnökének a néger rabszolgák fölszabadításáért folytatott harca képezi. A regény írói, Sós Endre és Vámos Magda a nagy egyéniségnek kijáró tisztelettel, bő forrásanyagon alapuló történelmi hűséggel, korszerűen dolgozzák fel Lincoln romantikus és izgalmas élettörténetét. A naplórészletekre, levelekre, hiteles dokumentumokra épülő kötet külön érdekessége, egyes, hazánkban még ismeretlen, magyar vonatkozású részletek: Kossuth Lajos amerikai útja, a 48-as magyar emigránsok élete Amerikában és részvétele Észak-Dél háborújában. A regény méltó tükre az amerikai történelem egyik igen válságos korszakának és egy kiváló egyénisége életútján."

Ablonczy Balázs - Keletre, ​magyar!
A ​magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel? Száz évvel ezelőtt, a világháború alatt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán vagy Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború között az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit: egyetemi tanárokat, művészeket és politikusokat kísértett meg, majd 1945 után hallgatásra ítélték. A könyv bemutatja, hogy az eszmekör miként élte túl az államszocializmus éveit – Magyarországon és az emigrációban, és hogyan nyert teret a rendszerváltozás után. Ez a mű izgalmas, másfél évszázados utazás egy elhallgatott eszme nyomában, Tibettől Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és egy lövészárokásó gépet, a szerbiai katonai kormányzó és az ő „Deli Büzér klubja” szigorúan egyedülálló férfiak számára, néhány pénzhamisító, illetve a repülőmérnök, aki megállapította a magyar-maori rokonságot; lesz szó a Kurultájról, illetve a Turáni Vadászok Országos Egyesülete és Robin Hood összefüggéseiről, valamint az Illés együttesről és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor mellékalakjairól. Turanista emlékek között élünk – csak nem tudunk róluk. ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 nevű kutatócsoport vezetője, Budapesten él.

Károlyi Mihályné - Együtt ​a forradalomban
Károlyi ​Mihály _Egy egész világ ellen_ című könyvében ezt írja feleségéről: „…Feleségem erős és meleg természet, tiszta és biztos ösztönökkel. Egészen őszinte. Politikus családból származott, oly házból, amelynek légköre szaturálva van politikával, gyermekkora óta minden porcikájába átmehetett a politika. De távol van tőle, hogy politikai ambíciói legyenek abban az értelemben, ahogy szerették róla állítani. Úgy, ahogy a Margit rakparti szalonban űzték a politikát, és amihez hasonlóan űztem egy bizonyos időpontig magam is, úgy őt a politika nem érdekelte. Amikor az én politikám kezdett az apró cselszövények játékából kiemelkedni, amikor emberi vonatkozásai erősen kidomborodtak, amikor kezdett világnézeti politika lenni: akkor lett az az ő szívbeli ügye is. Hogy politikai pályám mindennapos praxisába befolyt volna, arról szó sincs. Egészen más történt. Én kezdtem a tetteimet őrajta mérni, mert kezdtem érezni, hogy amire az ő tiszta, erős, fiatal szíve boldogan reagál, az jó, az helyes, az a teendő. Tőlem tanulta a szocializmust. De a szegény emberek háborús szenvedéseit igazán érezni, tehát tűrhetetlennek érezni, én őtőle tanultam meg. Éreztem, hogy házasságommal lényem jobbik fele lett uralkodóvá fölöttem, hogy a feleségemhez való viszonyomban az igazságra, az abszolútra való vágyam erősödik. Ha pályám nagy fordulóin tanácsot kértem tőle, azt mondta, hogy ő nem tud adni tanácsot; ilyenkor arra kért, hogy intuíciómra hallgassak. Nem adhatott volna jobb tanácsot. Soha meg nem bántam, hogy követtem. Nagyot köszönök neki: a bátorságot igazi lényemhez. Neki nagy, talán döntő része van abban, hogy megtaláltam az összhangot életem és elveim között…”

Vszevolod Ovcsinnyikov - Az ​A-bomba sztorija
"Az ​A-bomba sztorija" a dokumentális krónika és a politikai detektívregény ötvözete. Megtudhatjuk belőle egyebek között, hogy hol tartottak a második világháború idején az atombomba létrehozására irányuló kutatások Franciaországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és - ami nem annyira közismert - Japánban. Megismerkedhetünk a német urántervvel, a japán N-tervvel, az amerikai Manhattan-tervvel, az angol "Tube Alloys" programmal. A szerző rendkívül színesen, érdekfeszítően írja le, milyen manőverek zajlottak a nehézvíz- és uránkészletek megszerzéséért, hogyan menekítették azokat a szövetségesek a németek elől, milyen álláspontot foglaltak el a maghasadással foglalkozó fizikusok az atombomba előállításával, illetve bevetésével kapcsolatban, mik voltak a mozgatórugói a hirosimai és nagaszaki bomba ledobásának. Vszevolod Ovcsinnyikov neve nem ismeretlen a magyar olvasók számára: "A cseresznyefa ága" című nagy sikerű könyve a hetvenes évek közepén kétszer is megjelent az Ország-Világ sorozatban.

Anthony McCarten - A ​legsötétebb óra
1940 ​májusa. Nagy-Britannia háborúban áll. Egyik európai demokrácia hullott el a másik után gyors egymásutánban a blitzkrieg rémségei közepette, a náci bakancsok és sortüzek előtt. Úgy tűnt, a megszállás bármikor bekövetkezhet. Winston Churchillnek alig pár nappal azután, hogy kinevezték miniszterelnöknek, ezzel a szörnyűséggel kell megbirkóznia – továbbá egy szkeptikus királlyal, egy ellene ármánykodó párttal és a tájékozatlan, felkészületlen néppel. Kezében egy szál tollal, maga mellett pedig egyetlen gyors- és gépírónővel hogyan is változtathatná meg a közhangulatot, és önthetne lelkesedést aggódó honfitársaiba? Ebből a magával ragadó, minden egyes napot óráról-órára kielemző beszámolóból kiderül, hogy a bizonytalan Churchill milyen sokszor rángatta ki országát a kátyúból. Az elismert, BAFTA-nyertes Anthony McCarten egy eddig soha nem látott oldalát mutatja be a XX. század egyik kiemelkedő történelmi személyiségének. Megtudhatjuk, Churchill hogyan gyakorolta és írta át újra és újra a legfontosabb beszédeit, hogyan és mikor merült fel benne a békeszerződés lehetősége a náci Németországgal, és megismerhetjük a dunkirki evakuáció során betöltött szerepét. De a könyv elsősorban arról a huszonöt napról mesél, amely bálványt csinált egy emberből. McCarten eddig nem ismert archívumi anyagok segítségével mutatja be azokat a kulcsfontosságú, színfalak mögötti pillanatokat, amelyek megváltoztatták a történelem menetét. Ennyire ijesztő – és egyben végtelenül emberi – történetet ritkán olvashatunk.

Békés Rezső - Truman ​árnyéka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Károlyi Mihályné - Együtt ​a száműzetésben
"Ha ​most visszatekintek életemre, úgy érzem, kiemelkedő vonása annak a kapcsolatnak az egyedülálló volta, teljessége, mely Mihályhoz fűzött. Minden fontos dologra egyformán reagáltunk. Teljesen őszinték voltunk egymáshoz, s tudtuk, hogy bármilyen hibát követünk is el, egymáshoz való hűségünk, szeretetünk sosem szenved csorbát. A hűség - a lélek hűsége. Az ilyen lelki, szellemi harmónia után sóvárog a legtöbb asszony, s ez az, ami az élet legritkább. legbecsesebb adománya, s nincs a világon semmi, ami pótolná azt. Nem értettük meg az olyan embereket, akik büszkék voltak arra a társadalmi helyzetre, amelybe véletlenül beleszülettek; büszkék voltak valalmilyen fajhoz, nemzethez, osztályhoz, családhoz tartozásra; büszkék voltak olyasvalamire, ami nem volt személyes érdemük. Ez a magatartásunk szinte teljesen elidegenített bennünket a világtól. Sosem éltünk fél életet. Úgy éreztük, hogy a legnagyobb bűn a közöny, és hogy Dante helyesen tette, amikor Poklában különleges helyet biztosított a langyosoknak. Hittünk a kollektív lelkiismeretben, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történő rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhíteni az emberi szenvedéseket..." Teljes életet akartam, elfogadva a szenvedést is, mert hozzá tartozik." Ez a kötet az Együtt a forradalomban folytatása: az emigrációs évek története, és egy lenyűgöző emberi kapcsolat, közös sors megragadóan őszinte rajza.

Valéry Giscard d'Estaing - A ​franciák
Valéry ​Giscard d'Estaing elnöki tevékenységének (1974-1981) rendkívül vonzó, jól megírt és elmélyült tanúbizonysága, Giscard d'Estaing memoárja magyarul 1992-ben jelent meg az Európa kiadásában. E memoárkötet szerves folytatása ez a könyv, mely a korábbi műhöz méltóan nagy ívű esszé mindarról, amit Franciaország az elmúlt két évszázadban megvalósított, s amit - a szerző elképzelése szerint - megvalósítani képes a következő évszázadban. A múlttal szembesítő gondolatok az alcímnek megfelelően csakugyan tanulságos töprengéssé, a kortárs adottságokat számba vevő és a jövőt is felvázoló reflexiókká válnak. A nagy politikai szellemek tisztánlátásának és nagyvonalúságának megfelelően, Giscard d'Estaing gondolatai végső soron Európa sorsáról szólnak. Műve épp ezért lehet élvezetes mindenki számára, aki tapasztalatot és tanulságot keres a kontinens eljövendő új évszázadának elgondolásához.

Somlay Szabó József - A ​státusfogoly
Ady ​úgy vélte, ha Petőfi nem hal meg Segesvárott, harcolt volna a Párizsi Kommün barikádjain; vele együtt még Vasvári futhatta volna be ugyanezt az életpályát, ha túléli a szabadságharc bukását. A forradalmár ifjak halálával az "öreg" Táncsicsra maradt az a feladat, hogy egy elpusztult, szétszóródott nemzedék helyett őrizze forradalmár elkötelezettségét az önkényuralomtól megbénult és a kiegyezéstől elkábult Magyarországon, s megtalálja az utat a jövő forradalmáraihoz, a szervezett munkásokhoz. Táncsics Mihály, a parasztból lett forradalmár vállalta az erejét meghaladó feladatot: tizenhat év börtönnel, bujdosással és öt gyermeke elvesztésével fizetett érte. Később Ady "kora lelkünknek", "szenvedő szerelmünknek" nevezte Táncsicsot, aki nem annyira műveivel, mint a kompromisszumokat elutasító következetes forradalmiságával lett egy új radikális nemzedék példaképévé.

Szerencsés Károly - A ​politikai fejlődés fő irányai a II. világháború után
Elnyomás, ​osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Talán Madáchnak van igaza, amikor olyan érzés kelt olvasójában, hogy az emberiség históriája kudarcok sorozata? Az állam valóban az elnyomó osztály erőszakszervezete? Erőszakos, az emberre ránehezedő közhatalom? És ha az, akkor csakis ebben a vonatkozásban határozható meg? Akkor talán a besenyők meg az uzok voltak a boldog népek, amelyek el sem jutottak az államalapításig? Megannyi kérdés, amely óhatatlanul felmerülhet abban a szerencsétlen diákban, aki az elmúlt évtizedek haza történelemkönyveiből volt kénytelen tanulni, no meg abban a még kevésbé szerencsés tanárban, aki mondanivalóját kényszerült e tankönyvek tartalmához és szemléletéhez igazítani. Megannyi kérdés, amelyre csak lassan érkezik a kielégítő válasz, hála néhány tudományos-ismeretterjesztő műhelynek, mint a TIT Szabadegyeteme vagy a História című folyóirat. Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek közölt adataihoz, ahol szükséges, helyre is igazítják az avult ténymegállapításokat, és ami a legfontosabb: új, korszerű történelemszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok jobb megértésére törekvők számára. Ilyen vonatkozásban a sorozatban megjelenő történelmi tanulmányok egyaránt hasznosak tanár és diák részére. A tanulmányokat úgy kell olvasni, hogy azok kiegészítik, sok esetben módosítják, de nem helyettesítik a történelemtankönyveket. Azokkal együtt használva viszont megbízható, korrekt ismereteket adnak.

Schlett István - A ​szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_159824
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​magyar forradalmi munkásmozgalom története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Andrew C. Janos - Haladás, ​hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában
Ez ​a kötet a társadalomkutató nézőpontjából követi nyomon Kelet-Közép-Európa újkori történelmét. A történész számára a szerző három, a változások viharaiban is makacsul megújuló tendenciáról beszél: a régió gazdasági elmaradottságáról, a keleti és nyugati kereszténység politikai kultúráinak különbségéről s a kis országok erőtlen államiságáról, mely az utolsó kétszáz évben mintegy vonzotta a külföldi gyámkodást és hegemonikus törekvéseket. Ugyanakkor koncepcionális szinten a politikai szociológia számára is több üzenetet tartalmaz, például, hogy a kis államok fejlődése vagy hanyatlása csak a külpolitika, a világgazdaság és a modern materiális világkultúra keretében érthető meg teljesen. Bár a szerző elsősorban az akadémikus élet olvasóit szólítja meg, élénk és gördülékeny stílusával műve minden érdeklődős számára élvezetes és tanulságos lehet. A könyv egybefűzi a múlt, a jelen és jövő problémáit, s új perspektívát nyújt mind a klasszikus nemzetállamok, mind pedig az államszocialista és posztkommunista korszakok politikai korlátairól és lehetőségeiről. A szerző, magyar nevén János Cs. András 1957 óta él az Egyesült Államokban. A New Jersey-i Princeton Egyetemen szerezte magiszteri és doktori képesítéseit, s a Princeton és Harvard Egyetemeken töltött docentúrák után jelenleg a University of California (Berkeley) politológus professzora, s az ottani Kelet-Európai Intézet volt igazgatója.

Covers_80107
Útvesztő ​a Paradicsomba Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Útvesztő ​a Paradicsomba
Periféria, ​modernizáció és demokráciakísérletek Magyarországon Előremutató személyiségek a magyar történelemben

Stumpf István - Az ​Országház kapujában
Magyarország ​polgárainak jóléte és a nemzet versenyképessége ma már nagymértékben azon múlik, hogy a kormányzati kapacitásokat milyen minőségűre sikerül felfejleszteni. Mindehhez pedig az egész alkotmányos szerkezetünk mélyreható átalakítására van szükség. Az elmúlt öt esztendőben született tanulmányaim nagyobb része e (szerintem) szükségszerűség okait, indokait, célszerűségét elemzi.

Kállai Gyula - A ​magyar függetlenségi mozgalom
Kállai ​Gyula könyve a „másik Magyarországot” igyekszik bemutatni. Írásában a hazai kommunista mozgalom 1936 és 1945 közötti történetét ismertetie. Tagadhatatlan, hogy néha szépít és idelaizál, könyvéből ugyanakkor sok adalékot tudhatunk meg több, nem kommunista színezetű demokratikus mozgalom történetével kapcsolatban is.

Ságvári Ágnes - Mert ​nem hallgathatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Almássy Eszter - A ​görög szerpentin
A ​2002. január 1-jei görög szilveszter és az "EU-fória" tévéközvetítései minduntalan becsempészték élőképeikbe az athéni Akropoliszt is. Aki járt már Athénban, tudja, hogy egyenes út nem vezet a Fellegvárhoz, csak egy kis tereken, sikátorokon keresztül kanyargó szerpentinen juthatunk el oda. Az ösvény éles fordulókkal kígyózik fölfelé, így meglehetősen hosszú időbe telik, míg felérünk, de a nyaktörő függőleges feljutásnál biztonságosabban érjük el így úti célunkat. Hasonló "szerpentint" járt be Görögország is az európai integráció történetében: kanyarokkal, kitérőkkel, de végül megérkezett a képzeletbeli "hármas pillérű EU-akropoliszhoz". Ne feledkezzünk meg azonban a szerpentin szó másik jelentéséről, a mulatság résztvevői közé dobált keskeny papírszalagból sem! 2001. szilveszter éjszakáján olyan papírkígyókat is hajigáltak a mulatozók, amelyeket addig használt papírpénzekből vagdostak és ragasztottak össze, de a két végén már az új euró címletei díszelegtek. A "görög szerpentin" 2002. új évének hajnalán az euróban végződött.

Politikai_kissz%c3%b3t%c3%a1r
Politikai ​kisszótár Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Politikai ​kisszótár
A ​kötetben általános politikai, gazdaságpolitikai, munkásmozgalmi, nemzetközi politikai, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak, kifejezések és elnevezések, valamint fontosabb nemzetközi és hazai politikai események szerepelnek - ezek rövid ismertetését és értelmezését adjuk. A címszavak kiválasztásában nem törekedtünk teljességre. Felhasználva az előző kiadások kapcsán tett javaslatokat is, szándékunk az volt, hogy azokról a fogalmakról, szervezetekről és eseményekről írjunk, amelyekkel szinte naponta találkozunk a sajtóban és a politikai irodalomban.

Pataki Éva - Férfiképmás
Az ​1890-es évek elejének Budapestjén lázasan folyik a készülődés a magyarság ezeréves fennállásának megünneplésére. A millenniumi előkészületek forgatagában Pulszky Károly, a nemzetközi hírű, becsvágyó művészettörténész megkapja élete lehetőségét: a kormány mesés összeget bocsát a rendelkezésére, hogy az Országos Képtár igazgatójaként világszínvonalú műkincsgyűjteményt hozzon létre Magyarországon. Károly érzi, hogy a majdani Szépművészeti Múzeum megalapításával nem csupán hazájának tehet maradandó szolgálatot, de végre talán örökké elégedetlen apja, Kossuth egykori minisztere, Pulszky Ferenc elismerését is kivívhatja. Ám irigyei mindeközben csak az alkalmat lesik, hogy magasztos törekvéseit a pártpolitika sarába ránthassák, és gyűlölt családjával együtt végleg tönkretehessék a túl gyorsan túl magasra jutott fiatalembert. Országos botrány készül, amelyben a becsületnél is több forog kockán... Pataki Éva számos nagy sikerű magyar film, köztük Mészáros Márta klasszikus alkotásainak (Napló-sorozat, A temetetlen halott, Aurora Borealis) forgatókönyvírója. Legújabb regénye a dualizmuskori Magyarország újjászületésének idejébe, nagyra törő álmok és sosem látott lehetőségek világába repíti az olvasót - mégis több, mint egy izgalmas történelmi regény. Örök magyar mese arról, hogy a "kultúrkampf" ürügyén miképp üli torát az irigy középszer a világszínvonalú szakmai teljesítmények felett. Elgondolkodtató igaz történet a meghurcolt tehetségek: a Bartók Bélák, Radnóti Miklósok és Szent-Györgyi Albertek hazájáról.

Vonyó József - Jobboldali ​radikálisok Magyarországon
A ​szélsőjobboldali eszmék – melyek képviselői a 20. század első felében Európa-szerte mozgalmakat, pártokat szerveztek, s több országban hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat is birtokolták – Magyarország korabeli életében is jelentős szerepet játszottak. Ezek emléke, ideológiai és politikai hatásai ma is hatnak a magyar társadalom egyes rétegeire. Nemcsak képviselőik, hanem más – sokszor egymással ellentétes – politikai irányzatok prominensei, sőt, esetenként hivatásos kutatók is az indokoltnál egységesebbnek képzelik az irányzatot, figyelmen kívül hagyva az egyes elemek közötti különbségeket. Sommás, egyetlen jelzővel érzékeltetett ítéletükkel nem csekély eltéréseket mutató szerveződéseket mosnak össze. Nem is beszélve azok eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó értékeléséről. A kötetünkben közölt tanulmányok – a jobboldali radikalizmus és az azt kifejező más fogalmak értelmezéséből kiindulva – e problémakör néhány elemének tisztázásához kívánnak hozzájárulni. Többek között ahhoz, miben tértek el Gömbös és környezetének nézetei a náluk is radikálisabb politikusokétól. Ha voltak náluk radikálisabb elemek, kivonhatók-e ők ebből a körből? Másolta-e Gömbös Mussolinit és Hitlert, ahogy azt ma is sokan vallják? Egy rövid írás abba enged betekintést, hogy egy megye (Zala) sajátos gazdasági-társadalmi viszonyai miként eredményezték a szélsőjobboldali mozgalmak országos átlagot meghaladó politikai sikereit. Vonyó József (1945) címzetes egyetemi tanár, több mint két évtizede kutatja a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak történetét, különös tekintettel Gömbös Gyula politikai pályájára, s az általa vezetett mozgalmakra, pártokra. E témakörben született legfontosabb munkái: Gömbös pártja. A Nemzeti Egység Pártja Országos Központjának dokumentumai (1932–1939). Összeállította, szerkesztette: Vonyó József (Pécs, 1998); Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus. Tanulmányok (Pécs, 2001); Gömbös Gyula: Válogatott politikai beszédek és írások. Szerk. és utószó: Vonyó József (Budapest, 2004)

Kollekciók