Ajax-loader

'politikatörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jean Starobinski - 1789 ​Az értelem jelképei
Jean ​Starobinski nagy tekintélyű eszmetörténész, a Genfi Egyetem professzora, az európai művelődéstörténet egyik legkiemelkedőbb kutatója. Ez a könyve tizenöt egymáshoz hangolt, de önállóan is érvényes esszét tartalmaz. Starobinski 1789-et döntő jelentőségű politikatörténeti fordulatnak tekinti, de nem magát a forradalmat, hanem a művészeteket vizsgálja, közös szempontok alapján.

Berend T. Iván - Válságos ​évtizedek
A ​könnyed, olvasmányos formában megírt, sok képi és szövegillusztrációt közlő könyv egy nagy ívű tudományos pálya fontos állomása. Egyúttal igazi közönségsiker is: 1982-es első kiadását már 1983-ban követte a változatlan második. A szerzőnek a kötet témájából tartott cambridge-i előadás-sorozatát 1986-ban a Cambridge University Press kötetben tette közzé. A siker elsősorban a sokak által oly régóta s oly lankadatlan érdeklődéssel kísért téma újszerű és átfogó, sok szempontú megközelítésének szólt - de bizonyára a témának magának is. A két világháború közötti Kelet- és Közép-Európa ellentmondásos történelmének, válságainak és erőfeszítéseinek, gyászos és kusza, elkeserítő és távoli reményeket ébresztő eseményeinek - a közelmúltnak. S e válságos évtizedek számos szereplőjének: politikusoknak és ideológusoknak, katonáknak és tudósoknak, diktároroknak és művészeknek. A jelenlegi, átdolgozott változat mintegy egyharmados terjedelmi bővítéssel, lényeges szerkezeti átalakításokkal sok újdonságot tartalmaz. A szerző az eredeti kézirat 1980-as lezárása óta - a lengyel, amerikai és angol kiadás előkészítésével is összefüggésben - megszakítás nélkül tovább dolgozott a könyvön. Ennek eredményeként korábban nem tárgyalt kérdések bekapcsolásával árnyaltabban, sokoldalúbban és a vizsgált térség kisebb országainak szélesebb körű áttekintésével mutatja be a munka központi gondolatát: a századforduló körül Közép- és Kelet-Európában a gazdasági, társadalmi, politikai és nemzeti-birodalmi modernizálás, felzárkózás félsikereiből és kudarcaiból bontakozott ki az a lázadás, amely hol forradalomként, hol jobboldali radikalizmus képében, esetenként a korábban elmaradt nemzeti forradalmak kései pótlási törekvéseként, illetve mindezek keveredéseként jelent meg századunk első felében. Az új kiadásban jelentősen gyarapodott az ideológiai és politikai folyamatok elemzése, teljesebbé vált s a történelem egészének szervesebb részeként jelenik meg a művészetek tárgyalása. Az eredetileg is újszerű, értékes képanyag felfrissült, számos újabb, ritkaságszámba menő portréval és művészeti reprodukcióval egészült ki.

Károlyi Mihályné - Együtt ​a forradalomban
Károlyi ​Mihály _Egy egész világ ellen_ című könyvében ezt írja feleségéről: „…Feleségem erős és meleg természet, tiszta és biztos ösztönökkel. Egészen őszinte. Politikus családból származott, oly házból, amelynek légköre szaturálva van politikával, gyermekkora óta minden porcikájába átmehetett a politika. De távol van tőle, hogy politikai ambíciói legyenek abban az értelemben, ahogy szerették róla állítani. Úgy, ahogy a Margit rakparti szalonban űzték a politikát, és amihez hasonlóan űztem egy bizonyos időpontig magam is, úgy őt a politika nem érdekelte. Amikor az én politikám kezdett az apró cselszövények játékából kiemelkedni, amikor emberi vonatkozásai erősen kidomborodtak, amikor kezdett világnézeti politika lenni: akkor lett az az ő szívbeli ügye is. Hogy politikai pályám mindennapos praxisába befolyt volna, arról szó sincs. Egészen más történt. Én kezdtem a tetteimet őrajta mérni, mert kezdtem érezni, hogy amire az ő tiszta, erős, fiatal szíve boldogan reagál, az jó, az helyes, az a teendő. Tőlem tanulta a szocializmust. De a szegény emberek háborús szenvedéseit igazán érezni, tehát tűrhetetlennek érezni, én őtőle tanultam meg. Éreztem, hogy házasságommal lényem jobbik fele lett uralkodóvá fölöttem, hogy a feleségemhez való viszonyomban az igazságra, az abszolútra való vágyam erősödik. Ha pályám nagy fordulóin tanácsot kértem tőle, azt mondta, hogy ő nem tud adni tanácsot; ilyenkor arra kért, hogy intuíciómra hallgassak. Nem adhatott volna jobb tanácsot. Soha meg nem bántam, hogy követtem. Nagyot köszönök neki: a bátorságot igazi lényemhez. Neki nagy, talán döntő része van abban, hogy megtaláltam az összhangot életem és elveim között…”

Oplatka András - Németh ​Miklós - Mert ez az ország érdeke
„Hogy ​teheti meg, hogy közvetlenül a választások előtt minden osztogatás és ígéret nélkül ily szigorúan takarékos költségvetést tervez? Ártani akar saját pártjának?” –kérdezte 1989 decemberében Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter Németh Miklós kormányfőtől. „Ez az ország érdeke – hangzott a válasz –, és ez minden pártszempontot felülír.” Németh Miklós 1988 novemberétől 1990 májusáig állt a kormány élén. Kezdetben csak a rendszer tágítására törekedhetett, ám 1989 viharos eseményei során a cél már hamarosan úgy fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell békés körülmények között az átmenetet, és le kell rakni az eljövendő jogállam alapjait. Németh és miniszterei – a pártállamról leválva, egyedül az ország érdekét szem előtt tartva – vállalták a feladatot. Így a kormányfő 1990 tavaszán, az immár szabadon választott országgyűlés előtt elmondhatta, saját munkájuk gyümölcseként nem keserű, hanem édes szájízzel nyújthatja be kormánya lemondását. A magyarországi emlékezetben megmaradt a „szakértő kormány” képe, ugyanakkor a Németh-kabinetet utólag csak kevesen tartják számon a rendszerváltás aktív, az eseményeket formáló elemeként. Ennek egyik oka bizonyára az is, hogy Németh, számos kortársával ellentétben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg az utóbbi 25 esztendőben. E könyvben most Németh Miklós beszél életéről, a rendszerváltásról s annak ismeretlen részleteiről. Mondanivalóját kiegészítik mások, akik pályáján találkoztak vele. A kötet szerzője Oplatka András történész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Évtizedeken keresztül volt állandó szerkesztője, külpolitikai szakírója a tekintélyes Neue Zürcher Zeitungnak. Számos könyve jelent meg német és magyar nyelven. A Helikon Kiadónál ez a második kötete.

Anthony McCarten - A ​legsötétebb óra
1940 ​májusa. Nagy-Britannia háborúban áll. Egyik európai demokrácia hullott el a másik után gyors egymásutánban a blitzkrieg rémségei közepette, a náci bakancsok és sortüzek előtt. Úgy tűnt, a megszállás bármikor bekövetkezhet. Winston Churchillnek alig pár nappal azután, hogy kinevezték miniszterelnöknek, ezzel a szörnyűséggel kell megbirkóznia – továbbá egy szkeptikus királlyal, egy ellene ármánykodó párttal és a tájékozatlan, felkészületlen néppel. Kezében egy szál tollal, maga mellett pedig egyetlen gyors- és gépírónővel hogyan is változtathatná meg a közhangulatot, és önthetne lelkesedést aggódó honfitársaiba? Ebből a magával ragadó, minden egyes napot óráról-órára kielemző beszámolóból kiderül, hogy a bizonytalan Churchill milyen sokszor rángatta ki országát a kátyúból. Az elismert, BAFTA-nyertes Anthony McCarten egy eddig soha nem látott oldalát mutatja be a XX. század egyik kiemelkedő történelmi személyiségének. Megtudhatjuk, Churchill hogyan gyakorolta és írta át újra és újra a legfontosabb beszédeit, hogyan és mikor merült fel benne a békeszerződés lehetősége a náci Németországgal, és megismerhetjük a dunkirki evakuáció során betöltött szerepét. De a könyv elsősorban arról a huszonöt napról mesél, amely bálványt csinált egy emberből. McCarten eddig nem ismert archívumi anyagok segítségével mutatja be azokat a kulcsfontosságú, színfalak mögötti pillanatokat, amelyek megváltoztatták a történelem menetét. Ennyire ijesztő – és egyben végtelenül emberi – történetet ritkán olvashatunk.

Charles Gati - Vesztett ​illúziók
Charles ​Gati új könyvét angolul (Failed Illusions) írta. 2006 augusztusában - a magyar kiadással egy időben - jelenik meg az Egyesült Államokban, a Woodrow Wilson Press és a Stanford University Press közös gondozásában. A könyv stílusa újszerű, inkább egy esszére hasonlít. A szerző több száz interjút készített Budapesten, Moszkvában és Washingtonban - ezekről főleg a szokásosnál terjedelmesebb lábjegyzetekben olvashatunk. Gati az első kutató, aki betekintést nyert a CIA operatív anyagába. Ebből kiderül, hogy a CIA az 1950-es években Magyarországot a szovjet tábor egyik legkevésbé fontos országának tekintette. A könyv több más illúzióval is leszámol. Egyebek között a kommunizmus megreformálhatóságának kérdésével, amelyet Nagy Imre és Mikojan, sőt Hruscsov is a zászlajára tűzött, valamint azzal, hogy a forradalom esélytelen volt. Gati szerint, ha a Szabad Európa Rádió révén Amerika már 1953-1955-ben, s később maguk a felkelők is támogattak volna egy korlátolt kibontakozást, elképzelhető lett volna egy reformista, titóista, Gomulka-féle végkifejlet.

Károlyi Mihályné - Együtt ​a száműzetésben
"Ha ​most visszatekintek életemre, úgy érzem, kiemelkedő vonása annak a kapcsolatnak az egyedülálló volta, teljessége, mely Mihályhoz fűzött. Minden fontos dologra egyformán reagáltunk. Teljesen őszinték voltunk egymáshoz, s tudtuk, hogy bármilyen hibát követünk is el, egymáshoz való hűségünk, szeretetünk sosem szenved csorbát. A hűség - a lélek hűsége. Az ilyen lelki, szellemi harmónia után sóvárog a legtöbb asszony, s ez az, ami az élet legritkább. legbecsesebb adománya, s nincs a világon semmi, ami pótolná azt. Nem értettük meg az olyan embereket, akik büszkék voltak arra a társadalmi helyzetre, amelybe véletlenül beleszülettek; büszkék voltak valalmilyen fajhoz, nemzethez, osztályhoz, családhoz tartozásra; büszkék voltak olyasvalamire, ami nem volt személyes érdemük. Ez a magatartásunk szinte teljesen elidegenített bennünket a világtól. Sosem éltünk fél életet. Úgy éreztük, hogy a legnagyobb bűn a közöny, és hogy Dante helyesen tette, amikor Poklában különleges helyet biztosított a langyosoknak. Hittünk a kollektív lelkiismeretben, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történő rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhíteni az emberi szenvedéseket..." Teljes életet akartam, elfogadva a szenvedést is, mert hozzá tartozik." Ez a kötet az Együtt a forradalomban folytatása: az emigrációs évek története, és egy lenyűgöző emberi kapcsolat, közös sors megragadóan őszinte rajza.

Berecz Frigyes - Tévúton
Politikai ​emlékirat? Egy korosodó magánember számadása életpályája egy szakaszáról? Korkép vagy önarckép? Valamennyi. Egy tevékeny és sikeres nagyvállalati vezérigazgatót, felkészült mérnököt 53 éves korában kiemelnek a helyéről, és fölemelnek - vagy inkább fölvezényelnek - a kormányba, miniszterelnök-helyettesi pozícióba. 1986 végén történik ez, amikor a gazdaság és az ipar már válságos helyzetben van, a politika pedig már örvénylik. A szakmailag és nagyvállalati vezetőként megbecsült ember párttag, az MSZMP Központi Bizottságának a tagja, tehát mindenképpen alkalmasnak látszik arra, hogy rendbe szedje az ipart. Ez nem sikerül. 1989 tavaszán már iparügyi miniszteri pozíciója sincs a két és fél év előtti miniszterelnök-helyettesnek. Hogy ipar- és gazdaságtörténetileg miért nincs, arra is választ keres ez a mű. Nem kevésbé arra, hogy milyen erők küzdelmei zajlottak le a még létező egyetlen pártban és a még monolitikus állami szervezetben. Névsornyi a műben megjelenő alak - Kádár János, Lázár György, Havasi Ferenc, Grósz Károly, Kapolyi László, Berecz János, Marjai József, Németh Miklós, Pozsgay Imre és hányan még -, az ülésekről, gyűlésekről, tárgyalásokról írott eseménykrónika történelmi dokumentum lesz még. De alighanem mindenképpen arról szól főleg ez a könyv, hogy politikai és gazdasági válságok gyorsan emelnek föl, de gyorsan is ejtenek el bárkit, főleg olyan embert, aki csak iparkodik, de nemigen hallatja a hangját, ha pedig hibát keres, azt leginkább önmagában keresi. És meglehet, hogy elveszett ember az, aki csak csendben és sztoikusan figyeli, hogy körülötte mekkora uszály követ még szilárdan helyükön álló hatalmasokat, és hogyan tűnnek el az uszályok, ha inog a hatalom. Ez a könyv nemcsak 1986-1989 ipari, gazdasági és politikai krónikája, hanem egy olyan ember mélyen emberi tűnődése is másokon és önmagán, aki csalódásig átélt egy sor történelmi eseményt: bent, az események közelében.

Kovács M. Mária - Liberalizmus, ​radikalizmus, antiszemitizmus
Kovács ​M. Mária a Közép-európai Egyetem professzora. Korábban az ELTE, az University of Maryland és az University of Wisconsin-Madison tanára volt. A zsidótörvényekről írott könyve (Liberal Professions, Illiberal Politics) angolul 1994-ben jelent meg az Oxford University Press, 2001-ben pedig magyarul (Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus) a Helikon Kiadó kiadásában. 1938-tól 1944-ig a magyar kormányok diszkriminatív törvények egész sorával kívánták korlátozni, majd egészen megszüntetni a zsidók jogát arra, hogy az orvosi, az ügyvédi és a mérnöki szakmában dolgozhassanak. Vajon miért elsősorban e szakmák ellen irányultak az antiszemita intézkedések? Kik és hogyan hajtották végre ezeket? Miként történhetett, hogy az ügyvédi kamara sokáig szabotálta e törvények érvényesülését, miközben az orvosi kamara a zsidótörvények kezdeményezőjeként és könyörtelen végrehajtójaként lépett fel? A könyv a tizenkilencedik századi liberális reformoktól kezdve sorra veszi azokat az eseményeket és folyamatokat, amelyek a magyar szakértelmiség politikai magatartását alakították. Bemutatja az értelmiségi antiszemitizmus és a szervezett fajvédelem megjelenését, a numerus clausus és a zsidótörvények történetét, s végigköveti a zsidó szakértelmiség sorsát a német megszállás és a nyilas hatalomátvétel alatt.

Pintér Zoltán - Európa ​az új évezred küszöbén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rényi Pál Dániel - Győzelmi ​kényszer
Rényi ​Pál Dániel, a 444.hu politikai újságírójának első könyve, a Győzelmi kényszer bár jórészt futballról szól, nem focikönyv. A szerző több tucat háttérbeszélgetés, interjú, beszéd, élménybeszámoló, korábban ismeretlen archív dokumentum, és több száz cikk alapján rakta össze információmozaikját, amiből kibontakozik Orbán Viktor politikai gondolkodásának fejlődéstörténete. A Győzelmi kényszer pályamenti történetek sokaságán keresztül segít megérteni, miért hasonlítanak a magyar politika mindennapjai egy soha véget nem érő kiesési rangadóhoz, ahol mindenáron győzni kell, minden nap, és mindig eggyel veszedelmesebb az ellenfél.

Deák Ferenc - Kossuth Lajos - Párbeszéd ​a kiegyezésről
Száz ​esztendeje folyik a vita a kiegyezésről: helyes volt? szükséges volt? kényszerű volt? Mit értek el vele elődeink, s mit vesztettek el ugyanakkor? Merre billen a mérleg nyelve? Kinek volt igaza? Deáknak, aki a forradalom betetőzését, vagy Kossuthnak, aki a forradalom elárulását látta a kiegyezésben? Álláspontjukat ismerjük. Most figyelemmel kísérhetjük érveiket is. Hiszen 1867 megítélésekor mindketten ugyanarra a forradalomra hivatkoztak! Az 1848-49-es eseményekre! Azaz: a felelős magyar minisztériumra, a Függetlenségi Nyilatkozatra, illetve az olasz segélyre és Világosra...

Ismeretlen szerző - Falak... ​és ami mögöttük van
Látták ​leomlani húsz éve, 1989-ben a berlini falat, ott voltak a Die Mauer helyén rendezett gigantikus The Wall Pink Floyd-koncerten, megmászták a kínai nagy falat, megdöbbentek az uniós falakon belülre vágyó félholt fekete-afrikaiak láttán Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken, értetlenül álltak a zsidókat és arabokat elválasztó ciszjordániai fal tövében, tisztelettel adóztak a kivándorló ősöknek a New York-i Szabadság-szobor melletti Ellis Islanden, lenyűgözve figyelték az emberiség első falfestményét az altamirai barlangban, felírták a nevüket Prágában a graffitivel borított Lennon-falra, porszemnek érezték magukat az egeket ostromló inka falak tövében… A HVG újságírói a világ számos pontján találkoztak ember építette határfalakkal, és munkájuk során legalább ennyiszer szembesültek láthatatlan falakkal. E kötetben három tucat fallal ismertetik meg az olvasót, városfalaktól birodalmi védfalakon át a ma is épülő ember ember elleni válaszfalakig. Van ezeknek az épített határoknak egy közös vonásuk: egyetlenegy olyan masszív válaszfal sem épült még a történelemben – bármit is tervezett az építtetőjük –, amely idővel le ne omlana. Térségünkben például a hírhedett berlini fal és a szabad mozgásunkat korlátozó vasfüggöny is ugyanerre a sorsra jutott. Ez az utóbbi, embereket és rendszereket elválasztó fizikai és virtuális fal húsz évvel ezelőtt tűnt el – amihez annak idején a maga módján hozzájárult az idén 30 éves HVG is.

Szerb Antal - A ​királyné nyaklánca
„Ez ​a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt. Így kísérlem meg egy rendkívül kalandos és mégis elejétõl végig igaz történet keretében bemutatni XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi és érzelmi életét, nevezetes figuráit, és az egészet egy eleven és szuggesztív tablóba állítani össze, amely képet ad arról, hogy miért kellett kitörnie a francia forradalomnak.” - Szerb Antal nyilatkozata (Bibliotheca, 1943)

Révész Sándor - A ​múlt köde 1998-2002
A ​múlt köde a Népszabadság Hétvége mellékletében megjelent sorozatnak a gyűjteménye. Négyévnyi, azaz éppen egy ciklusnyi távolságból néz vissza (1998 májusától 2002 májusáig), hogy mi történt négy évvel ezelőtt a magyar társadalomban, közéletben és szellemi életben. Hogy viselkedtek, miként foglaltak állást a hatalmon, illetve az ellenzékben lévő politikusok, pártok, különböző csoportok, közéleti személyiségek, tollforgatók olyan ügyekben és helyzetekben, amilyenek a mostani ciklusban is aktuálisak, illetve jellemzőek. Az ironikus visszatekintés, összevetés leleplező erejű, meglehetősen szórakoztató és főleg nagyon tanulságos. A rendszerváltás óta tapasztalja a köz ügyei iránt érdeklődő magyar polgár, hogy a politikai élet szereplői a közfelejtésre építik tevékenységüket. Arra, hogy a polgár elfelejtette, mit tettek, mit mondtak, mit ígértek, mit támogattak és mit elleneztek más szerepkörben néhány évvel ezelőtt. Elfelejtette azt is, milyen örökség, milyen előzmények vannak a jelen gondjai, kényszerei és lehetőségei mögött. A múlt köde a közfelejtés ellen hadakozik a maga szerény eszközeivel. A magyar demokrácia minősége szempontjából elég lényeges, hogy mekkora azoknak a tudatos választóknak az aránya, akik figyelembe veszik, ki, miben és mennyire bizonyult, vagy nem bizonyult szavahihetőnek. Ily módon ennek a kötetnek fontos közéleti küldetése van idén tavasszal, amikor az ország polgárai választás elé kerülnek. A könyv a jelenlegi ciklus értékelését az előző ciklus gazdag és hatásos fölidézésével teszi mélyebbé és reálisabbá. Úgy játszik szerepet, úgy lehet forrás, eszköz, hivatkozási lehetőség a kampányban, hogy nem része egyetlen párt kampányának sem.

Oliver Stone - Peter Kuznick - Amerika ​elhallgatott történelme
Oliver ​Stone, a világhírű filmrendező számos alkotásában, köztük _A szakasz_, a _Született július 4-én_, a _JFK – A nyitott dosszié_ és a _Nixon_ című filmekben foglalkozott már az amerikai történelem sorsfordító eseményeivel. 2012-ben készült tízrészes dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy az Egyesült Államok hivatalos, az iskolákban oktatott, a tömegmédiában sugárzott és a nagyvilágnak propagált történelmével szemben, alternatív megközelítéssel mutassa be Amerika elmúlt évszázadának legfontosabb történelmi eseményeit és politikai folyamatait.

Nógrádi György - Szerencsénk ​volt, túléltük...
Nógrádi ​György könyvében azoknak az eseményeknek a történetét idézi fel a 20. és a 21. századból, amelyeket vagy fontosnak tart, vagy valamilyen módon a résztvevője volt. A válogatás természetesen szubjektív. Írása nem történelemkönyv, hanem egyfajta gondolatébresztő, amely segít jobban eligazodni a mai globalizált világban, amelyben teljesen át kell értelmezni a védelem feladatait, a biztonság és a szabadságjogok kritériumait. Szerencsénk volt, túléltük... Túléltük a viharos 20. századot, az első és a második világháborút, a hidegháborút, azt, hogy Európa elveszítette vezető helyét, szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A békés időszak azonban nem az európaiak érdeme volt. A békét az amerikaiak és a szovjetek kényszerítették rájuk. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok további jelentős támogatása nélkül Európát gazdasági, társadalmi és politikai szétesés rendítené meg. Bár Thomas Jefferson óva intette nemzetét, hogy "soha ne vegyen aktívan részt Európa vitáiban. A politikai érdekeik teljesen különböznek a mieinktől. A kölcsönös féltékenységeik, az erőegyensúlyuk, a bonyolult szövetségeik, a kormányzatuk formái és elvei mind idegenek tőlünk. Az örökös háború nemzetei". Ám az Egyesült Államok vezető akar lenni, és nincs vita az értékekről és az identitásról. Meghatározzák az érdekeiket, és mindent ennek rendelnek alá...

Kossuth Lajos - Írások ​és beszédek 1848-1849-ből
A ​jelen kötet anyaga azért annak a másfél esztendőnek az írásaiból áll össze, amikor Kossuth valóban az ország első embere volt: 1848 márciusától 1849 szeptemberéig sorakoznak fel levelei, cikkei, beszédei, "az országgyűlési teendők tárgyábn" elmondott nagy programbeszédtől a szabadságharc leverése utáni önigazoló, új célokat kitűző, igen hatásos, de igaztalan vidini levélig. Fontos és kevésbé fontos írások egyaránt megtalálhatók az összeállításban - ez utóbbiak azzal a nem titkolt céllal, hogy felvillanjon valami abból is, milyen szerteágazó figyelemmel és aprólékos gonddal szemlélte az ország sorsának legapróbb rezdüléseit is, milyen vonzó tulajdonságai voltak, s hogy hol húzódtak meg szemléletének korlátai, hol mutatkoztak meg egyéniségének árnyoldalai. A kötet legfőbb célja tehát az eddiginél árnyaltabb, sokszínűbb, azaz: kevésbé tévedhetetlen, de sokkal emberibb Kossuth-kép kialakítása.

Jean Dautry - Az ​1848-as francia forradalom és a köztársaság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vszevolod Ovcsinnyikov - Az ​A-bomba sztorija
"Az ​A-bomba sztorija" a dokumentális krónika és a politikai detektívregény ötvözete. Megtudhatjuk belőle egyebek között, hogy hol tartottak a második világháború idején az atombomba létrehozására irányuló kutatások Franciaországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és - ami nem annyira közismert - Japánban. Megismerkedhetünk a német urántervvel, a japán N-tervvel, az amerikai Manhattan-tervvel, az angol "Tube Alloys" programmal. A szerző rendkívül színesen, érdekfeszítően írja le, milyen manőverek zajlottak a nehézvíz- és uránkészletek megszerzéséért, hogyan menekítették azokat a szövetségesek a németek elől, milyen álláspontot foglaltak el a maghasadással foglalkozó fizikusok az atombomba előállításával, illetve bevetésével kapcsolatban, mik voltak a mozgatórugói a hirosimai és nagaszaki bomba ledobásának. Vszevolod Ovcsinnyikov neve nem ismeretlen a magyar olvasók számára: "A cseresznyefa ága" című nagy sikerű könyve a hetvenes évek közepén kétszer is megjelent az Ország-Világ sorozatban.

Somlay Szabó József - A ​státusfogoly
Ady ​úgy vélte, ha Petőfi nem hal meg Segesvárott, harcolt volna a Párizsi Kommün barikádjain; vele együtt még Vasvári futhatta volna be ugyanezt az életpályát, ha túléli a szabadságharc bukását. A forradalmár ifjak halálával az "öreg" Táncsicsra maradt az a feladat, hogy egy elpusztult, szétszóródott nemzedék helyett őrizze forradalmár elkötelezettségét az önkényuralomtól megbénult és a kiegyezéstől elkábult Magyarországon, s megtalálja az utat a jövő forradalmáraihoz, a szervezett munkásokhoz. Táncsics Mihály, a parasztból lett forradalmár vállalta az erejét meghaladó feladatot: tizenhat év börtönnel, bujdosással és öt gyermeke elvesztésével fizetett érte. Később Ady "kora lelkünknek", "szenvedő szerelmünknek" nevezte Táncsicsot, aki nem annyira műveivel, mint a kompromisszumokat elutasító következetes forradalmiságával lett egy új radikális nemzedék példaképévé.

Szerencsés Károly - A ​politikai fejlődés fő irányai a II. világháború után
Elnyomás, ​osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Talán Madáchnak van igaza, amikor olyan érzés kelt olvasójában, hogy az emberiség históriája kudarcok sorozata? Az állam valóban az elnyomó osztály erőszakszervezete? Erőszakos, az emberre ránehezedő közhatalom? És ha az, akkor csakis ebben a vonatkozásban határozható meg? Akkor talán a besenyők meg az uzok voltak a boldog népek, amelyek el sem jutottak az államalapításig? Megannyi kérdés, amely óhatatlanul felmerülhet abban a szerencsétlen diákban, aki az elmúlt évtizedek haza történelemkönyveiből volt kénytelen tanulni, no meg abban a még kevésbé szerencsés tanárban, aki mondanivalóját kényszerült e tankönyvek tartalmához és szemléletéhez igazítani. Megannyi kérdés, amelyre csak lassan érkezik a kielégítő válasz, hála néhány tudományos-ismeretterjesztő műhelynek, mint a TIT Szabadegyeteme vagy a História című folyóirat. Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek közölt adataihoz, ahol szükséges, helyre is igazítják az avult ténymegállapításokat, és ami a legfontosabb: új, korszerű történelemszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok jobb megértésére törekvők számára. Ilyen vonatkozásban a sorozatban megjelenő történelmi tanulmányok egyaránt hasznosak tanár és diák részére. A tanulmányokat úgy kell olvasni, hogy azok kiegészítik, sok esetben módosítják, de nem helyettesítik a történelemtankönyveket. Azokkal együtt használva viszont megbízható, korrekt ismereteket adnak.

Andrew C. Janos - Haladás, ​hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában
Ez ​a kötet a társadalomkutató nézőpontjából követi nyomon Kelet-Közép-Európa újkori történelmét. A történész számára a szerző három, a változások viharaiban is makacsul megújuló tendenciáról beszél: a régió gazdasági elmaradottságáról, a keleti és nyugati kereszténység politikai kultúráinak különbségéről s a kis országok erőtlen államiságáról, mely az utolsó kétszáz évben mintegy vonzotta a külföldi gyámkodást és hegemonikus törekvéseket. Ugyanakkor koncepcionális szinten a politikai szociológia számára is több üzenetet tartalmaz, például, hogy a kis államok fejlődése vagy hanyatlása csak a külpolitika, a világgazdaság és a modern materiális világkultúra keretében érthető meg teljesen. Bár a szerző elsősorban az akadémikus élet olvasóit szólítja meg, élénk és gördülékeny stílusával műve minden érdeklődős számára élvezetes és tanulságos lehet. A könyv egybefűzi a múlt, a jelen és jövő problémáit, s új perspektívát nyújt mind a klasszikus nemzetállamok, mind pedig az államszocialista és posztkommunista korszakok politikai korlátairól és lehetőségeiről. A szerző, magyar nevén János Cs. András 1957 óta él az Egyesült Államokban. A New Jersey-i Princeton Egyetemen szerezte magiszteri és doktori képesítéseit, s a Princeton és Harvard Egyetemeken töltött docentúrák után jelenleg a University of California (Berkeley) politológus professzora, s az ottani Kelet-Európai Intézet volt igazgatója.

Covers_80107
Útvesztő ​a Paradicsomba Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Útvesztő ​a Paradicsomba
Periféria, ​modernizáció és demokráciakísérletek Magyarországon Előremutató személyiségek a magyar történelemben

Kállai Gyula - A ​magyar függetlenségi mozgalom
Kállai ​Gyula könyve a „másik Magyarországot” igyekszik bemutatni. Írásában a hazai kommunista mozgalom 1936 és 1945 közötti történetét ismertetie. Tagadhatatlan, hogy néha szépít és idelaizál, könyvéből ugyanakkor sok adalékot tudhatunk meg több, nem kommunista színezetű demokratikus mozgalom történetével kapcsolatban is.

Emilij Mindlin - A ​nagykövet asszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Politikai_kissz%c3%b3t%c3%a1r
Politikai ​kisszótár Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Politikai ​kisszótár
A ​kötetben általános politikai, gazdaságpolitikai, munkásmozgalmi, nemzetközi politikai, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak, kifejezések és elnevezések, valamint fontosabb nemzetközi és hazai politikai események szerepelnek - ezek rövid ismertetését és értelmezését adjuk. A címszavak kiválasztásában nem törekedtünk teljességre. Felhasználva az előző kiadások kapcsán tett javaslatokat is, szándékunk az volt, hogy azokról a fogalmakról, szervezetekről és eseményekről írjunk, amelyekkel szinte naponta találkozunk a sajtóban és a politikai irodalomban.

Pintér István - A ​Szociáldemokrata Párt története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pataki Éva - Férfiképmás
Az ​1890-es évek elejének Budapestjén lázasan folyik a készülődés a magyarság ezeréves fennállásának megünneplésére. A millenniumi előkészületek forgatagában Pulszky Károly, a nemzetközi hírű, becsvágyó művészettörténész megkapja élete lehetőségét: a kormány mesés összeget bocsát a rendelkezésére, hogy az Országos Képtár igazgatójaként világszínvonalú műkincsgyűjteményt hozzon létre Magyarországon. Károly érzi, hogy a majdani Szépművészeti Múzeum megalapításával nem csupán hazájának tehet maradandó szolgálatot, de végre talán örökké elégedetlen apja, Kossuth egykori minisztere, Pulszky Ferenc elismerését is kivívhatja. Ám irigyei mindeközben csak az alkalmat lesik, hogy magasztos törekvéseit a pártpolitika sarába ránthassák, és gyűlölt családjával együtt végleg tönkretehessék a túl gyorsan túl magasra jutott fiatalembert. Országos botrány készül, amelyben a becsületnél is több forog kockán... Pataki Éva számos nagy sikerű magyar film, köztük Mészáros Márta klasszikus alkotásainak (Napló-sorozat, A temetetlen halott, Aurora Borealis) forgatókönyvírója. Legújabb regénye a dualizmuskori Magyarország újjászületésének idejébe, nagyra törő álmok és sosem látott lehetőségek világába repíti az olvasót - mégis több, mint egy izgalmas történelmi regény. Örök magyar mese arról, hogy a "kultúrkampf" ürügyén miképp üli torát az irigy középszer a világszínvonalú szakmai teljesítmények felett. Elgondolkodtató igaz történet a meghurcolt tehetségek: a Bartók Bélák, Radnóti Miklósok és Szent-Györgyi Albertek hazájáról.

John Keane - A ​demokrácia legrövidebb története
A ​demokrácia iránti bizalom erősítése ma fontosabb, mint valaha. Politikai jelenünkből mintha elszivárgott volna a demokráciába vetett bizalom. A bársonyos, tulipános, narancsos forradalmak után mintegy húsz-harminc évvel fehérorosz, bolíviai, mianmari és hongkongi tüntetések a példái, hogy a jogukért kiállóknak bántalmazással és akár halálos ítéletekkel kell szembenézniük. Az elismert politikai gondolkodó, John Keane ebben a közérthető nyelven írt történeti munkájában amellett teszi le a voksot, hogy bárhogyan is nézzük, nincs jobb politikai berendezkedés a demokráciánál. A szerző Mezopotámiától a jelenünkig követi végig a népakarat működésének szövevényes történetét: az athéni népgyűlésektől az Európában kialakult választói demokráciáig és a képviseleti kormányzásig, valamint napjaink ellenőrző demokráciájáig. De vajon létezik-e még jövője ennek az intézménynek, avagy végül a demagógok és a zsarnokok hagyják el győztesen a történelem színpadát? A könyv nem marad adós a válasszal. John Keane a politikatudomány professzora a Sydney-i Egyetemen és a berlini Wissenschaftszentrumban, egyúttal a londoni Centre for the Study of Democracy és a Sydney Democracy Network alapítója. Számos könyv szerzője, amelyek közül a több nyelvre lefordított The Life and Death of Democracy 2010-ben tényirodalmi kategóriában felkerült a Prime Minister's Literary Award rövidlistájára. A humántudományok terén elért kimagasló teljesítményéért nemrég Balzan- és Holberg-díjra jelölték.

Vonyó József - Jobboldali ​radikálisok Magyarországon
A ​szélsőjobboldali eszmék – melyek képviselői a 20. század első felében Európa-szerte mozgalmakat, pártokat szerveztek, s több országban hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat is birtokolták – Magyarország korabeli életében is jelentős szerepet játszottak. Ezek emléke, ideológiai és politikai hatásai ma is hatnak a magyar társadalom egyes rétegeire. Nemcsak képviselőik, hanem más – sokszor egymással ellentétes – politikai irányzatok prominensei, sőt, esetenként hivatásos kutatók is az indokoltnál egységesebbnek képzelik az irányzatot, figyelmen kívül hagyva az egyes elemek közötti különbségeket. Sommás, egyetlen jelzővel érzékeltetett ítéletükkel nem csekély eltéréseket mutató szerveződéseket mosnak össze. Nem is beszélve azok eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó értékeléséről. A kötetünkben közölt tanulmányok – a jobboldali radikalizmus és az azt kifejező más fogalmak értelmezéséből kiindulva – e problémakör néhány elemének tisztázásához kívánnak hozzájárulni. Többek között ahhoz, miben tértek el Gömbös és környezetének nézetei a náluk is radikálisabb politikusokétól. Ha voltak náluk radikálisabb elemek, kivonhatók-e ők ebből a körből? Másolta-e Gömbös Mussolinit és Hitlert, ahogy azt ma is sokan vallják? Egy rövid írás abba enged betekintést, hogy egy megye (Zala) sajátos gazdasági-társadalmi viszonyai miként eredményezték a szélsőjobboldali mozgalmak országos átlagot meghaladó politikai sikereit. Vonyó József (1945) címzetes egyetemi tanár, több mint két évtizede kutatja a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak történetét, különös tekintettel Gömbös Gyula politikai pályájára, s az általa vezetett mozgalmakra, pártokra. E témakörben született legfontosabb munkái: Gömbös pártja. A Nemzeti Egység Pártja Országos Központjának dokumentumai (1932–1939). Összeállította, szerkesztette: Vonyó József (Pécs, 1998); Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus. Tanulmányok (Pécs, 2001); Gömbös Gyula: Válogatott politikai beszédek és írások. Szerk. és utószó: Vonyó József (Budapest, 2004)

Jü Hua - Kína ​tíz szóban
KÍNÁBAN ​BETILTVA! "Aki ma forradalmi bajtárs, holnap már osztályellenség." Hogyan készül a tökéletes tacepao? Hány óra kell egy betiltott regény lemásolásához? Mi köze Maónak a hamisított mobiltelefonokhoz? Rendhagyó útikalauzában Kína elmúlt negyven évének drasztikus változásain vezeti végig az olvasót Jü Hua. Tíz nagy témán keresztül beszél társadalomról, krízisről és a kulturális forradalom legsötétebb éveiről. A vezér, a nép, az olvasás, az írás vagy az utánzat fogalmát körüljáró fejezetek középpontjában a kisember áll, akinek sorsa "egyetlen éjszaka leforgása alatt száznyolcvan fokos fordulatot vehet". A Kína tíz szóban memoár, politikai kommentár és látlelet egy országról, amely egyszerre tűnik végtelenül távolinak és nagyon ismerősnek.

Kollekciók