Ajax-loader

'impresszionizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Henri Perruchot - Renoir ​élete
Pierre-Auguste ​Renoir (1841-1919) az örök nyár festője. Derűs természet volt, semmi sem tudta megtörni az életbe vetett bizalmát. Renoir a művészettörténet egyik legizgalmasabb korszakában élt, az impresszionizmust megteremtő művészekhez tartozott. A regényben nyomon követhetjük életének fordulatait, tanúi lehetünk művészete - a fényben feloldódó formák és színek - kibontakozásának.

Gila Zsuzsanna - Van ​Gogh
A ​három nyelvre fordított könyv, a mester életét és képet mutatja be.

Paul Verlaine - Paul ​Verlaine versei
Az ​egyik legnagyobb szimbolista, Paul Verlaine verseiből válogattunk ebbe a kötetbe. Verlaine a hangulatok világát fedezi fel a költészet számára, az árnyalatot keresi a színnel szemben, menekül a rímtől és a csattanótól. A válogatás folytatja azt a hagyományt, hogy egy-egy vers több költő tolmácsolásában is megszólal.

Benedek István - - ​mondta Krisztina
Amikor ​feleségemmel - évek során - Nápolytól Stockholmig és Amszterdamtól Leningrádig bebarangoltuk Európát, természetesen meglátogattuk az utunkba eső múzeumokat. Mint "szorgalmas tanuló" alaposan felkészültem a múzeumi látogatásokra: elolvastam a művészek életrajzát, a róluk szóló monográfiákat, az általános művészettörténeti fejtegetéseket. Krisztina, háziasszony lévén, nem ért rá ennyit olvasni, és azt is mondta, nem arra kíváncsi mit írtak a festőről, hanem: mit festett? Mit és hogyan? És amit festett, miképpen hat őrá, előtanulmányoktól és előítélettől mentesen. A látvány érdekli, nem a művészettörténetben kialakított nézet. Különben is, majd elmondom a képeknél, amit tudni kell róluk. Aztán ő is elmondja, amit gondol. Tetszett nekem ez a munkafelosztás. Úgy képzeltem, bemutatom Európa festészetét Krisztinának, nagy okosan elmagyarázom mindazt, amit a könyvek szerint tudni illik. Ám a beszélgetés másként alakult, és mi tagadás előképzettségem dacára sokszor én húztam a rövidebbet - pontosabban szólva: nem ő tanult tőlem, hanem én tőle. Krisztina ugyanis vele született ízlésével és józan eszével lépten-nyomon sarokba szorított: olyan kérdéseket tett föl, amelyekre a könyvekben nem találtam feleletet, vagy ha találtam is, nem riadt vissza attól, hogy megkérdőjelezze az iskolás tételeket, sőt olykor-olykor megcáfolja azt, amit a tankönyvek szentesítettek. Véleményének szabadságát semmiféle tekintélyelv, doktrína avagy előzetesen megformált ítélet nem korlátozta, s ez végül engem is arra kényszerített, hogy fejet hajtsak a befolyásolatlan ízlés és természetes gondolkodás érvei előtt. Viszonzásul azonban én is nyújthattam valamit: azt a művelődéstörténeti körképet, amit mégiscsak a könyvek segítségével ismerhetünk meg. Ebben a kötetben azokat a beszélgetéseket foglaltam történeti sorrendbe, amelyeket a múlt század francia festőiről folytattunk Ingres-től Cézanne-ig. Aki figyelemmel kíséri a konvenció és kételkedés e párharcát, feltétlenül jól jár: megismeri egy korszak izgalmas művészettörténeti viaskodását, az impresszionizmus születését, buktatóit, belső és külső problémáit, nehéz küzdelmét és gyors elvirágzását, az impresszionisták és társutasaik gondjait, lelkivilágát, torzsalkodásait, kései sikerüket, ennek örvendetes és káros következményeit; talán kedvet kap ahhoz is, hogy megnézze vagy újra megnézze képeiket - és végül önmaga dönti el: mi tetszik neki és miért.

Henri Perruchot - Manet ​élete
„Ismeretes, ​hogy milyen hatást váltanak ki Édouard Ma-net munkái a Szalonban. Egyszerűen fölperzselik a falat, amelyre fölakasztották őket! És körülöttük ott díszelegnek a divatos művész-cukrászok édességei, a kandiscukor fák és a kalácstészta házak ... Édouard Manet-nak már ki van jelölve a helye a Louvre-ban, akárcsak Courbet-nak, akárcsak minden szenvedélyes és hajhatatlan temperamentumú művésznek ... Lehet, hogy e magasztaló sorok íróját éppúgy ki fogják nevetni, mint ahogy kinevették a festőt. Az idő mindkettőnkért bosszút áll majd. Mert van egy örök igazság, s ez az alapja kritikusi működésemnek: kizárólag az igazi temperamentumok élik túl a múló korszakokat, és ők uralkodnak rajtuk. Lehetetlen – értik? lehetetlen –, hogy Édouard Manet előbb-utóbb ne győzzön, és el ne tiporja az őt környező satnya és középszerű festőcskéket." (Zola, 1865)

Christopher Moore - Te ​szent kék!
1890 ​júliusában Vincent van Gogh rejtélyes körülmények között lelőtte magát egy kukoricaföldön. De hogy mi történt pontosan, azt senki nem tudja. Például ki az a ronda kis „színember”, azaz festékárus, aki Vincent szerint követte őt? És miért rémült halálra a nagy festő a kék szín egy bizonyos árnyalatától? Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyekre Vincent barátai – a pékből festővé avanzsált Lucien Lessard és a bonviván Henri Toulouse-Lautrec – választ akarnak találni. A nyomozásból pedig egy szürreális odüsszeia kerekedik kávézóról kávézóra és bordélyból bordélyra a tizenkilencedik század végi Párizs művészvilágában. Christopher Moore új regénye az intrika, a szenvedély és a művészettörténet sajátos egyvelege, kánkánlányokkal, bagettel és finom francia konyakkal. Garantáljuk, hogy rajongói most sem fognak csalódni a szerző eddigi legsikeresebb regényében.

Czóbel Minka - Pókhálók
A ​Czóbel Minkáról szóló visszaemlékezésekből, feljegyzésekből ellentétes személyiségvonások rajzolódnak ki. Hol a felvidéki fertálymágnási társaság sokat emlegetett tagját látjuk, hol a magányra ítélt, különc vénkisasszonyt. Hol a bölcseletben jártas, világlátott hölgyet, hol meg a nyírségi homokbuckák közt évtizedeket pergető, mindenkitől elfeledett és elhagyott élő kísértetet, aki még megéri, hogy géppisztolyos szovjet katonák nyitják rá az ajtót. Hol a világtól elfordult, életidegen ábrándozót, hol a népi élet kiváló ismerőjét, aki társadalmi kérdésekről levelez barátaival, s a millenniumi önelégültség közepette a történelmi Magyarország értékeinek átmentésén töpreng. Nem tud áradóan mesélni, mint Jókai, nem tud kevés szóval árnyaltan jellemezni, mint Mikszáth, és nem tud poentírozni, sem fordulatokat előkészíteni, mint a korabeli jobb novellisták. Viszont ma, 2000-ben, a magyar próza többszörös értékátrendeződése után azt is láthatjuk, hogy néhány dolgot nagyon jól tudott, jobban, mint kortársai közül bárki már. Például tudott komponálni és tudott vizionálni, és - legjobb pillanataiban - elbeszélői hatóerőként tudta működtetni a bölcseletet.

Maurice Sérullaz - Az ​impresszionizmus enciklopédiája
Az ​impresszionizmus ma is úgy él a művészeti köztudatban, mint a klasszikus művészeti korszakokat követő, forradalmian új periódus; az oly sok botrányt kavaró, vitát kiváltó első „izmus". A szabadban való festés gyakorlatát követő, az akadémikus kompozíciót, sőt a komponálás szükségszerűségét elvető új irányzat ugyanakkor vérbő festőisége, ragyogó színei, kötetlen és egyben „behízelgő" témái miatt az egyik legnépszerűbb művészeti áramlattá vált; többek között erre vall az impresszionista képek' csillagászati ára, és az impresszionizmusról szóló kiadványok iránti csillapíthatatlan érdeklődés. Maurice Sérullaz, a Louvre igazgatója, ezt a könyvet az impresszionista csoport első kiállításának (1874) századik évfordulóján adta közre. A bevezető tanulmány a mozgalom portréját vázolja fel, ismertetve az irányzat főbb jellegzetességeit és az irodalommal, lírával, zenével való összefüggéseit. A könyv lexikon jellegű része nemcsak a mozgalom tagjait mutatja be olykor kis-monográfiaszerű elmélyültséggel, hanem az impresszionizmus előfutárait, valamint mecénásait, a kitűnő ítélőképességű műkereskedőket, pártfogó kritikusokat és esztétákat, akik hitükkel és kitartásukkal lehetővé tették a mozgalom kibontakozását. Székely András utószava ezt a gazdag és színes összképet a magyar impresszionizmus rövid történetével egészíti ki. A könyvben a magyar festészeti anyaggal együtt 437 illusztráció szerepel, ebből 104 színes.

Ismeretlen szerző - Barangolás ​a művészetek világában
A ​gyönyörű, színes képekkel illusztrált kötet igényes szellemi kalandot ígér: a civilizáció nagy korszakait felidézve, segítségével több százezer év kultúrájában tájékozódhatunk. Az igényesen összeállított kép- és szöveganyag a képzőművészet történetének emlékeit idézi. Megismerkedhetünk a különböző művészeti korszakokkal, stílusokkal, legjelentősebb művészeivel s azok alkotásaival. A csodálatos fotókkal tarkított ismeretterjesztő munkát élvezettel forgathatják a művészetet kedvelő olvasók. Tartalom: Ősművészet Egyiptom Hellász Róma Román kor Gótika Reneszánsz Barokk Klasszicizmus Romantika Realizmus Impresszionizmus 19. század 20. század

Jean-Bernard Naudin - Jacqueline Saulnier - Jean-Michel Charbonnier - Renoir
A ​kötet a Művésztársaságban sorozat legújabb tagja. A kiváló impresszionista festő művészetét, hétköznapjait, családi hátterét és nem utolsósorban konyháját ismerheti meg az olvasó. Legkedvesebb receptjeibol több mint 60 szerepel az albumban. A jelentős nemzetközi hírnévnek örvendő fotóművész, JEAN-BERNARD NAUDIN képei számos francia és több külföldi magazinban megjelennek. Emellett közreműködött a párizsi Chéne Kiadónál megjelent Művésztársaságban című sorozat köteteinek elkészítésénél is: Monet receptes könyve, Proust eltűnt konyhája nyomában, illetve Az ezeregyéjszaka ízei. JACQUELINE SAULNIER 1970 óta a Marie-Claire női magazin Mesterkukta rovatát jegyzi. Több könyve is megjelent már, például a Franciaország ízei. JEAN-MICHEL CHARBONNIER újságíróként rendszeresen publikál a Beaux Arts (Szépművészetek) folyóiratban, és többek között az Utazások a francia gasztronómiában című munka szerzője.

Ross King - Párisz ​ítélete
1863-ban ​a francia Ernest Meissonier volt a világ leghíresebb festője és a Szalon - a Párizsban kétéven­ként megrendezett nagy képzőművészeti seregszemle - legfényesebb csillaga. Ross King ebben az évben rántja magával olvasóit az átalakulóban, erjedőben lévő Párizs éle­tébe, amikor Manet kiállította nagy felháborodást keltő képét, a "Reggeli a szabadban"-t, és történetét 1874-ben zárja, amikor megnyílik az első impresszionista kiállítás. A szerző a tőle meg­szokott sodró lendülettel és lebilincselő meseszövéssel kalauzol végig a társadalmi és politikai viharok évtizedén, és bemutatja, hogyan fordult szembe egy csoport művész - elsősorban Manet, majd Monet, Cézanne és a többiek - a festészet "hivatalos" irányvonalával, hogy érdeklődését a táj, a hétköznapi ember és a korabeli, modern világ felé fordítva megteremtse az impresszionizmusnak nevezett új látásmódot. Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. Brunelleschi kupolája. A firenzei dóm építésének története (2008) és Michelangelo és a Sixtus-kápolna (2010) című könyvei már magyarul is olvashatók.

Rainer Maria Rilke - A ​párduc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Francesco Salvi - Az ​impresszionisták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szvoboda Dománszky Gabriella - Szinyei ​Merse Pál
A ​Kossuth Kiadó és a Magyar Nemzeti Galéria közös, új sorozata a leghíresebb magyar festők munkáit, az alkotások születésének körülményeit mutatja be a képzőművészet iránt érdeklődő olvasóknak.

Rainer Maria Rilke - Malte ​Laurids Brigge feljegyzései és más szépprózai írások
Rainer ​Maria Rilke (1875-1926)A főként osztrák költőként ismert prágai születésű, változó állampolgárságú, örök-hontalan Rilke életművében lényegesen nagyobb részt tesznek ki a prózai írások. Ez a válogatás a klasszikus művek mellett részben kevésbé ismert, részben magyarul még meg nem jelent írásokkal hívja fel a figyelmet a (közben kötelező olvasmánnyá lett) prózaíróra. "A XX.évszázad legérzékenyebb emberének" e kötetbe gyűjtött szépprózai írásairól elmondható: költészet ez, Rilke-i költészet, prózában, s közben valódi próza - melyben furcsa, feszülten sejtelmes, drámai történetének játszódnak le. A címadó műben, a Malté-ban kérdez. Filozófiai, lélektani kérdéseket tesz fel, a szubjektumon átszűrve az örökérvényű talányokat próbálja megfejteni: mi és milyen a barátság, a szeretet, a szerelem, a férfi és nő kapcsolata, milyen szerepet játszink életünkben a gyerekkor, a család, a környezet, az emlékek, a múlt, miként hat egymásra az öröklés és magunk alakította sors, mit kezdhetünk az élet, a magány, a halál nyomasztóan gyönyörű terhével.Mint jómaga mondta, minden írása "kísérlet arra, hogy a dolgokat a szív karátjával mérjük."

Rainer Maria Rilke - Történetek ​a Jóistenről
Bibliai ​ihletésű legendákkal indul Rilke elbeszélés-sorozata: a világ teremtésével, a Golgota drámájával. Innen jut el az itáliai reneszánsz, a pravoszláv népélet megrendítő jeleneteiig, hogy záródarabjában saját jelene, a tizenkilencedik századvég légkörét idézze föl. Kettős szál fűzi össze történeteit: a láthatatlan, s mindenütt jelenvaló Isten sugallata és az ösztönösen felé forduló, gyermeki ámulat. Ezt a sugárzón tiszta tekintetet, a gyermekkorét, haláláig megőrizte a költő. Isten-élménye, teljes életművének sorsszerű meghatározójaként, újra meg újra visszakísért. A „Történetek a Jóistenről” a fiatal Rilke vallomása. 1899 novemberében, oroszországi utazásából visszatérve, tíz nap alatt írta meg, alig huszonnégy évesen. (Közvetlenül előtte született másik korai remeke, a „Kornétás”.) A magáratalálás boldog lendületében teremtő képzelete és játékos elbeszélő kedve együtt jelenik meg ebben a könyvében. Meglepően új, derűsen fénylő színkeverésű mű, életigenlése soha többé nem ismétlődik meg későbbi pályáján. Egy-egy felnőtt barátnak, ismerősnek mondja el meséit Rilke, azzal, hogy ők adják tovább a gyerekeknek. Érett és kezdő olvasóhoz éppúgy eltalálnak ezek a történetek, mert a megértő alázat hangján mindenkihez szólnak, a nagy irodalom törvénye szerint.

Kampis Antal - Szinyei ​Merse Pál
Szinyei ​Merse Pál több vonatkozásban is klasszikus alakja a magyar művészettörténetnek. A Majális, a Lilaruhás nő múlt századi festészetünk fő művei. E népszerű képeket esztétikai értékeik mellett még különösen érdekessé teszi a tény, hogy bár festőjük soha nem járt Franciaországban, az impresszionistákkal egyidejűleg és csaknem azonos eredménnyel ostromolta és hódította meg a festészet új területét. Szinyei Merse Pált ugyanakkor a magyar művészsors klasszikus példájaként is szokták emlegetni, mint olyan művészt, akit kortársai nem értettek meg, teljes visszavonulásra kárhoztattak, és igazi elismerése tulajdonképpen csak akkor következett be, amikor a festészet fejlődése már régen túlhaladta egykor forradalmi felfedezéseit. Kampis Antal a művek és a tények objektív tanulságára támaszkodva igyekszik szertefoszlatni a Szinyeit körülvevő csaknem évszázados legendákat és eredeti színességükben és elevenségükben bemutatni az alkotásokat és az alkotót. A kötet 62 illusztrációja a jól ismert csúcsteljesítmények mellett számos kevésbé ismert művet is bemutat, és így összefüggéseiben láttatja az egész életművet.

Ezer_magyar_haiku
Ezer ​magyar haiku Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - Ezer ​magyar haiku
Az _antológia_ ​elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat. A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl.. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű). A kötet mindezen törekvések s eredmények színes tárházát kínálja.

Peter H. Feist - Pierre-Auguste ​Renoir
"Egy ​reggel egyikünknek elfogyott a fekete festéke, és ezzel megszületett az impresszionizmus." Pierre-Auguste Renoir "

Karin Sagner-Düchting - Monet
Az ​argenteuil-i évek nemcsak az impresszionizmus csúcskorszakát ölelik át, de Monet munkásságának delét is. A festő hű marad ugyan a 60-as évek tájtematikájához, ám nagyobb súlyt fektet az atmoszferikus változásokra, a mozgásra és a vizuális jelenségekre. Míg az előző kilenc esztendő folyamán szinte állandóan változtatta lakhelyét, most végre első ízben dolgozott hosszabb időn - hat éven át - egy helyen. Legfeljebb egy-egy rövid kirándulás - Rouenba, Párizsba, Amszterdamba és a normandiai tengerpartra - választotta el Argenteuil-től. E rendkívül termékeny korszakában Monet több képet festett, mint az előző tizenhárom év alatt. A helység és környéke a festő kedvenc motívumainak: hidaknak, csónakoknak, városnak és természetnek, családi jeleneteknek, háznak és kertnek bő választékát kínálta.

Nicole Tuffelli - A ​XIX. század művészete, 1848-1905
Az ​ipar és a tudomány forradalma a XIX. század második felében alapvetően átalakította az emberek gondolkodásmódját. Megváltozott a művészi felfogás is; a történelemrajongó tisztelet, amely az akadémikus művészetet és a polgári ízlést jellemezte, átadta helyét a múlt kritikus szemléletének, amely a modern művészet egyik fő sajátossága. "A művész legyen korának embere, és fesse azt, amit lát" - jelentette ki Manet; Degas pedig "a modern élet klasszikus festője" kívánt lenni. A XIX. század második felében egymást váltó irányzatok - a realizmus, az impresszionizmus, a szimbolizmus, a szecesszió - képviselői mind újítani akartak. Közülük a legjelentősebbek: Courbet és Rodin, Manet és Monet, Gauguin és van Gogh, de ne feledkezzünk meg Odilon Redonról és Ensorról, Klimtről sem. Ezek a művészek szakítani akartak a múlt stiláris örökségével. Kezdetben műveik témáival, amelyeket a társadalmi valóságból merítettek, fittyet hányva az "akadémikus szépség" követelményeire. A szimbolizmusban aztán az ember belső világa lett a művészi megfigyelés tárgya. A szecesszió pedig olyan művészetet jelentett, amely a gyakorlati életet szolgálja. A művészek nem elégedtek meg többé történelmi események, portrék, tájak vagy életképi jelenetek ábrázolásával, hanem a világegyetemről vallottak, amelyben éltek, s újfajta festésmódot tettek magukévá: a múlt tökéletesen modellált figurái helyett a törékeny impresszió megragadására törekedtek, a műtermet a szabad természettel váltották fel, a motívummal közvetlenül szembesülve dolgoztak. Könyvünk nem időrendben, inkább az új jelenségek - a modernség, a tájábrázolás, a szimbolizmus, az eklekticizmus, a szecesszió - köré csoportosítva mutatja be a művészetnek ezt a mélyreható ábrázolását, amely megnyitotta az utat a XX. század művészete felé.

Christoph Heinrich - Monet
Claude ​Monet a tündöklő napfény utolérhetetlen festője volt - az égbolt, a hó, a vízben tükröződő felhők festője, az első festő, aki szinte teljesen monokróm fehérrel is képeket tudott alkotni. Monet segített megtörni az ifjúkora művészetét szorongató akadémikus eklekticizmust, megtanította művésztársait és a nagyközönséget arra, hogy újra használják a szemüket. A plein-air festészet szikráiból fellobbantotta a modern művészetet.

Trewin Copplestone - Pierre-Auguste ​Renoir
Renoirt ​varázslatos stílusa teszi a világ egyik legnépszerűbb, maradandó hatású festőművészévé.

Karl Jaspers - Van ​Gogh
Élet ​és mű, betegség és alkotás összefüggéseit vizsgálja a nagy német gondolkodó esszéjében, mely először 1922-ben jelent meg. Van Gogh leveleiből bőségesen idézve, kivált az összeroppanás időszakát, a feső utolsó éveit mutatja be. A lélektani meditáció, a szkizofrénia és művészi alkotómunka viszonyának taglalása módot ad Jaspersnek általánosabb kérdések boncolására is, valamint arra, hogy Van Gogh esetét párhuzamba állítsa más, hasonló betegségben szenvedő művészek - Hölderlin, Strindberg - pályájával. "Egyfelől vannak kerek, világegyetemmé záruló művek - írja Karl Jaspers -, amelyek nem késztetnek arra, hogy az alkotó egzisztenciájára vagy más műveire kérdezzünk rá, olyan művek, amelyeknek üdvözült szépségét csaknem időtlenül élvezhetjük, másfelől viszont az európai művészet történetében mindig is voltak olyan alkotások, amelyek valamely egzisztencia kifejeződéseinek, részleges megoldásoknak, útközben tett lépéseknek tetszenek(...). Van Gogh esetében az utóbbi lehetőség szélsőséges módon valósul meg. Az ő művei önmagukban véve nagyon is elmaradnának az utóbbi fél évezred nagy művészi alkotásaitól, egyedülálló magaslatot ér el viszont egész egzisztenciája, amelyet pedig a műalkotások nélkül sohasem érthetnénk meg, és amely főként bennük szólal meg.

Covers_103879
Monet Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Monet
Cezanne, ​Gauguin, Monet, Renoir, Van Gogh, Picasso, Dalí, Chagall - az a nyolc festő, akinek életművét, művészi fejlődését egy-egy kötetben, sok ismert és kevésbé ismert festmény színes fotójával illusztrálva mutatja be új sorozatunk.

Antony Mason - Renoir ​kora
A ​nagyvilág képzőművészete-sorozat: Renoir kora , az impresszionizmus - Vadonatúj művészeti sorozatunk megismerteti a fiatal olvasót a fontosabb művészettörténeti korszakokkal és azok meghatározó művészeivel. E korszakokban a világ más tájain egyéb stílusok is születtek, s a könyv ezek közül is sokat bemutat. A kiadványban az impresszionizmus jeles képviselői sorakoznak: Monet, Renoir, Degas, Cézanne, Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec.

Paul Joannides - Renoir ​élete és művészete
Az ​impresszionizmus egyik legkedveltebb és legismertebb képviselője, Pierre-Auguste Renoir (1841-1919) képei a táncoló párok, a vidám társaságok, a forgalmas párizsi utcák, a mindennapi élet örömét - a joie de vivre-t - örökítik meg. A könyv segítségével a porcelánfestőből nagyszabású emberábrázolások kiforrott mesterévé fejlődő művész pályafutásának minden állomása nyomon követhető.

Rainer Maria Rilke - Válogatott ​versek
Rilke ​századunk legnagyobb költőinek egyike, s verseinek megjelentetése a magyar könyvkiadás régi tartozása. Életműve szinte összegezi a századeleji polgári művészet minden erényét, eredményét, de megmutatja korlátait is. Végletes szubjektivizmusa, magányossága, szinte beteges érzékenysége, sokszor már csaknem öncélú szépségkultusza a modern szolipszizmust előkészítő filozófiája - megannyi olyan vonás, mely számunkra nem rokonszenves. Ugyanakkor éppen formai tökélye, humanizmusa, páratlan intellektusa, őszintesége maradandó érték, mely a szocialista kultúra számára is megbecsülendő hagyomány. Tegyük még hozzá: Rilkét konkrét történelmi és társadalmi erők formálták, ám a korhadt és szétesni készülő Monarchia államrendszerét, hivatalos világnézetét éppúgy elvetette és megvetette, mint ahogy iszonyattal fordult el az első világháború haláltáncától. E kötetből teljesebb és igazabb Rilke-kép bontakozik ki, mint amit Nyugaton felmutatnak, s amit hazai sznobjaink és kozmopolitáink is szívükbe zártak. A bőséges válogatás közli Rilke általában mellőzött hazafias, háborúellenes és szociális verseit, de magába foglalja azokat a mérhetetlenül nehéz és bonyolult, kései verseket is, melyeknek lefordítására eddig csak elvétve vállalkoztak.

Rainer Maria Rilke - Gedichte
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gradimir Smudja - Vincent ​és Van Gogh
Képzeljék ​el, hogy Van Gogh csupán egy szerencsétlen flótás volt, s nem egy lángeszű tehetség! Mit szólnának hozzá, ha kiderülne, hogy a festményeit más festette, és ő csupán illetéktelenül birtokolta valamennyit? Azt gondolják, feltevésünk furcsa, botrányos vagy egyenesen alaptalan? Az nem olyan biztos.Van Gogh az arles-i éjszakát járva, megmentett egyszer egy rejtélyes kismacskát, aki viszonzásul káprázatos képeket festett neki. Gradimir Smudja 1956-ban született Újvidéken. Jelenleg az olaszországi Luccában él és alkot. A Van Gogh életét bemutató kötetében briliáns módon vonultatja fel a korszak stílusjegyeit. Képregénye tisztelgés a zseniális festő életműve előtt.

Monet_m%c5%b1v%c3%a9szete
Monet ​művészete 1870-1889 Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Monet ​művészete 1870-1889
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Zoltán - Tanulmányok ​a magyar impresszionista stílusról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók