Ajax-loader

'strukturalizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hankiss Elemér - Az ​irodalmi mű mint komplex modell
"Természetesnek ​vesszük, mert megszoktuk, de korántsem természetes és magától értetődő, hogy a műalkotás, mondjuk egy rövid lírai vers, néhány vagy néhány tucat nyelvi jel segítségével képes egyfelől magába rögzíteni és akár évszázadokon át tárolni egy emberi élményre, egy adott ember - és - valóság viszonyra vonatkozó adatok sokaságát, és másfelől képes ezt vagy ehhez hasonló emberi élmények egész sorát az olvasókban, akár különböző korok, évszázadok, társadalmak olvasóiban újra létre- s mozgásba hozni." Hankiss Elemér tanulmánya arra keresi a választ, hogyan lehetséges ez. "A dolgozat módszere kifejezetten interdiszciplináris jellegű, több tudományág szemszögéből s módszereinek segítségével próbálja a kérdéseket megfogalmazni s megoldani." És nem utolsósorban: érzékeny, finom műelemzések segítségével is. S mindezt abba a mély meggyőződésben, hogy a " műalkotás az emberi élmények föltárásának, elraktározásának és közvetítésének mind ez idáig egyetlen magas hatásfokkal dolgozó eszköze", s mint ilyen, nélkülözhetetlen.

Bókay Antal - Irodalomtudomány ​a modern és a posztmodern korban
Az ​Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban az irodalomtudomány nagy beszédmódjainak bemutatásával az irodalmi olvasás és interpretáció rendszereit ismerteti. Az alteritás ősi hermeneutikai stratégiáinak áttekintése után a modernitás sokféle irodalomtudományi elméletét mutatja be. Részletesen kitér a premodern (pozitivizmus és szellemtörténet) és a modern (orosz formalizmus, Új Kritika, strukturalizmus) rendszerekre, valamint vázolja a jelenkor két nagy posztmodern irodalomtudományi diskurzusát: az ontológiai hermeneutikát és a dekonstrukciót.

Jean Baudrillard - A ​tárgyak rendszere
Jean ​Baudrillard azt állítja, hogy a bennünket körbevevő tárgyak rendszert alkotnak. Pl. egy bizonyos fajta nyakkendő nem csak önmagát jelzi, hanem hallgatólagosan jelzés egy bizonyos fajta ing irányába, miként az ing is hallgatólagosan egy bizonyos fajta öltöny irányába. Az öltöny pedig egy bizonyos fajta cipőt jelez. Persze a cipő is jelzi implicit módon az öltönyt, az inget és a nyakkendőt, miként egy bizonyos fajta karórát vagy éppen egy bizonyos fajta parfümöt is. A karóra meg hallgatólagosan bizonyos fajta mobiltelefon irányába jelez. Az öltöny, a karóra, a mobiltelefon együtt egy bizonyos fajta gépkocsi felé. A kocsi egy bizonyos fajta konyhabútor irányába jelzés. A konyhabútor pedig egy bizonyos fajta ülőgarnitúra irányába utal hallgatólagosan. Az ülőgarnitúra meg egy bizonyos fajta hifi-torony vagy éppen dohányzóasztal irányába. A dohányzóasztal implicit módon egy bizonyos fajta magazint jelez, mégha az egyébként nincs is rajta. A magazin meg bizonyos fajta nyaralást, ami egy bizonyos fajta napszemüveget meg naptejet. De a magazin jelez még bizonyos fajta zenéket, sztárokat, ételeket, italokat, szervezeteket, könyveket, eszméket, eseményeket, fittnesz szalonokat stb. - és persze újabb magazinokat, amelyek meg persze még újabb és újabb zenéket, sztárokat és fittnesz szalonokat stb., stb. Miként pl. egy fittnesz szalon is hallgatólagos jelzés bizonyos fajta sportszermárkák irányába... És így tovább. Szóval jó kis rendszer ez. A dolgok, a tárgyak nem csak önmagukat jelentik, hanem mindegyik egyben implicit jelzés a másik irányába. Hallgatólagosan mindegyik tárgy a másikra utal, a másikra mutat, azt jelzi. Mert a felszín alatt ugyanazt a nyelvet beszélik. Ez a nyelv pedig leginkább egy bizonyos fajta státusz, egy bizonyos fajta életstílus, életforma. Baudrillardnál az ún. fogyasztói társadalom lényegi meghatározottsága az, hogy a tárgyakat már nem annyira a használati értékük, mintsem inkább a jelzőértékük miatt veszik. Mert az egyes tárgy a tárgyaknak egy egész rendszerét jelzi. Vagyis amikor dolgokat veszünk, akkor tulajdonképpen magukat a jeleket, a jelzőrendszert fogyasztjuk. És eleve arra is irányul a fogyasztásunk. Tehát nem is annyira a tárgy az amit fogyasztunk, hanem maga a státusz, az életstílus, az életforma.

Péczely László - Bevezetés ​a műelemzésbe
A ​műelemzés elmélete és gyakorlata napjainkban éli reneszánszát. Világszerte sok elméleti publikáció jelenik meg irodalomtörténészek, nyelvészek és esztéták tollából. E munkák többsége - a régebbiek és maiak egyaránt - elsősorban az ún. strukturalista eljárásokat boncolgatja és ismerteti, bővítve vagy szűkítve a fogalom határait. Könyvünk összefoglalja a téma legfontosabb eredményeit, és módszertani útmutatót ad a műelemzés gyakorlatához. Leszögezi, hogy az irodalmi művet struktúraként felfogni annyit jelent, mint elismerni, hogy a műben minden összefügg egymással, s minden elemet a többihez való viszonyában kell szemlélni és értékelni. Mindazonáltal hangsúlyozza, hogy csak a hagyományos és a strukturalista módszerek együttes, dialektikus alkalmazása vezethet eredményre. A magyar szakirodalomban ez az első olyan munka, amely összegzi és műelemzési módszertanná építi a hagyományos és korszerű eljárásokat, segítve a gyakorlati elemzést, s bizonyára lendületet adva a további elméleti munkának és vitának.

Ismeretlen szerző - A ​modern irodalomtudomány kialakulása
Bókay ​Antal az Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban című összefoglaló és áttekintő tankönyvének első feléhez a szerző Vilcsek Bélával közösen szerkesztett szöveggyűjteménye (Osiris, 1998) a pozitivizmustól a strukturalizmusig tartalmazza a legjelentősebb elméleti tanulmányokat és értelmező írásokat. Ez a második szöveggyűjtemény, mely az első kötet világos és áttekinthető rendszerét követi (egy-egy irányzat bemutatása után a legfontosabb irodalomelméleti tanulmányokat közli, majd a műelemzések következnek), a posztstrukturalizmus, a dekonstrukció, a hermeneutika és a posztkulturális kutatás (kultúrkritika, feminizmus és posztkolonialitás) szövegeinek közreadásával az egyetemi és főiskolai irodalomtudományi alapkurzusok számára szükséges anyagot biztosítja.

Roland Barthes - A ​szöveg öröme
Roland ​Barthes-nak eddig magyarul nem jelentek meg kifejezetten irodalomelméleti tanulmányai, pedig Barthes egyszerre volt a szemiotika felé továbblépő strukturalista irodalomtudomány és a szöveg "szövegségéből" eredő konklúziókat radikálisan továbbgondoló posztstrukturalizmus ihletője. A magyar kötet tartalma két hosszabb, eredetileg önálló könyv formájában megjelent tanulmány (Az írás nulla foka, A szöveg öröme). A két tanulmány Barthes pályájának két szélső pontján született, s ezzel érzékeltetni tudja azt az ívet is, amelyet a francia strukturalizmus legnagyobb hatású irodalomtudósa bejárt.

Szántó Zoltán - Analitikus ​szemléletmódok a modern társadalomtudományban
A ​kötetben olvasható tanulmányok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságtan néhány kortárs elméleti irányzatával foglalkoznak. A könyv célja, hogy betekintést nyújtson a modern társadalomtudomány, azon belül elsősorban a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságtan analitikus irányzataiba. A kötet négy ilyen átfogó szemléletmódot különböztet meg egymástól: az ökonómiai, az új politikai-gazdaságtani, az új gazdaságszociológiai és a strukturális szemléletmódot. Ezekhez meg lehet feleltetni néhány konkrét metodológiai és metodikai irányzatot is: a racionális döntések elméletét, a közösségi döntések elméletét és az analitikus marxizmust, a beágyazottság és társadalmi tőke koncepcióját, valamint a társadalmi kapcsolatháló elemzést.

Pierre Bourdieu - A ​gyakorlat elméletének vázlata
A ​kabil tanulmányokban nyoma sincs valamiféle romantikus orientalizmusnak. Bourdieu nem esztétizál és nem idealizálja a kabilok archaikus világát. Felejthetetlenek leírásai a kabilok mitikus-rituális univerzumáról, a kabil házról, a házasságok körüli ravaszkodásokról, a férfias kakaskodásokról, általában a becsület felhalmozásának rejtett ökonómiájáról. Bourdieu józan éleslátással mutat rá a kabil kultúra strukturális kétértelműségeire.

J. M. Lotman - Szöveg, ​modell, típus
Tartalom A ​művészi szöveg szerkezete Bevezető A művészet mint nyelv A szöveg fogalma A szöveg konstrukciós elvei A művészi szöveg paradigmatikájának szintjei és elemei A struktúra szintagmatikai tengelye A szöveg és a szövegen kívüli művészi struktúrák A szövegek strukturális leírásának nehézségei A művészet a modelláló rendszerek sorában A kultúra tipológiája Bevezetés Kultúra és információ Jel és jelrendszer, a XI-XIX. századi orosz kultúra tipológiája "A kultúra elsajátítása" mint tipológiai jellemző A kultúra orientációjának két típusa A "kezdet" és a "vég" fogalmának modelláló jelentősége a szépirodalmi szövegekben A kultúra tipológiai vizsgálata A földrajzi tér foglama az orosz középkori szövegekben Néhány következtetés Jegyzetek A szerző jegyzetei A szerző műveinek bibligoráfiája Szerkesztői utószó Bibliográfia az utószóhoz

Covers_430230
Strukturalizmus ​I-II. Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Strukturalizmus ​I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bojtár Endre - A ​szláv strukturalizmus az irodalomtudományban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jonathan Culler - Dekonstrukció
,,Ez ​a könyv a _Structuralist Poetics_ című művem folytatása, noha mind módszerét, mind következtetéseit illetően különbözik attól. A _Structuralist Poeticsben_ átfogóan vizsgáltam bizonyos kritikai és elméleti írásokat, hogy feltárjam legértékesebb törekvéseiket és eredményeiket, s hogy mindezzel megismertessem a kontinentális kritika iránt kevés érdeklődést tanúsító angol és amerikai közönséget. A helyzet mára megváltozott. Bevezetések láttak napvilágot, s viták robbantak ki. A nyolcvanas évek elején kritikai elméletről írni már nem ismeretlen kérdések, módszerek és elvek ismertetését jelenti, hanem azt, hogy egy eleven és zavarba ejtő vita részeseivé válunk. Megkísérlem mindazt összegezni, amit az utóbbi idők elméleti írásaiban igen fontosnak és lényegesnek találtam, s olyan problémákra világítok rá, melyek, úgy tűnik, gyakran csak felületes megértésre találnak.

Robert King Merton - Társadalomelmélet ​és társadalmi struktúra
Robert ​K. Merton kötete először 1949-ben jelent meg. Többszöri bővítés, átdolgozás után az 1968-ban megjelent utolsó változat vált a szociológiai gondolkodás és oktatás vitathatatlanul standard művévé. Oly sok úttörő gondolata miatt nehéz lenne kiemelni azokat a területeket, amelyeken Merton a tudományág előrehaladása szempontjából a legjelentősebb eredményeket érte el. Mégis a szociológiai elmélet területén feltétlenül meg kell említeni a középszintű elméletekre vonatkozó gondolatait, amelyek a tudományág elmélete és a gyakorlati kutatások között teremtenek gyümölcsöző kapcsolatot; a társadalmi struktúra és az anómia elméletét, a funkcionális elemzés alapos bírálatát, valamint a vonatkoztatási csoportviselkedés elméletét és az erre épülő konkrét vizsgálatokat. Elméleti felismeréseit Merton egy sor, a kötetben szintén szereplő vizsgálatban kamatoztatta, így a személyes befolyás összetevőinek elemzésében és tudománytörténeti, főként a 17. századi természettudomány és a puritanizmus összefüggéseit elemző tanulmányaiban. Merton műve 1980-ban rövidített formában már megjelent a Gondolat Kiadó gondozásában. A gyakorlatilag hozzáférhetetlen műnek a mostani az első teljes kiadása.

Covers_158924
A ​strukturalizmus-vita I-II. Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​strukturalizmus-vita I-II.
Tartalom I. ​Kötet: Előszó (Szerdahelyi István) Szabolcsi Miklós: Strukturalizmus, napi kritika és közönség Franciaországban Hankiss Elemér: Bevezetés a Strukturalizmus című kiadványhoz Hankiss Elemér: Kvantitatív módszerek az irodalomtudományban Hankiss Elemér: A "struktúra" (Kísérlet a fogalom meghatározására) Hankiss Elemér: Az irodalmi mű: struktúra vagy modell? Miklós Pál: Bevezetés a Helikon 1968. 1. számához Bojtár Endre: Az irodalomtudományi strukturalizmus fantomja ellen Bojtár Endre: Az irodalmi mű értéke és értékelése Szerdahelyi István - Kis János - Bencze György: A struktáruális elemzés határai című cikkének ismertetése Hermann István: Az elsüllyesztett ember (Jegyzetek a strukturalizmusról) Kelemen János: A strukturalizmus irodalomszocilógia néhány problémája Kelemen János: Roland Brarthes irodalomszemlélete Kistamásné Varga Sarolta: A strukturalizmus vázlatos kritikája Kistamásné Varga Sarolta: Hol tart ma a strukturális filozófia Franciaorszában? E. Fehér Pál: Marxizmus, közélet, irodalomtörténet. (Beszélgetés Király Istvánnal) II. kötet: Novák Zoltán: Megjegyzések Hankiss Elemér A Jancsó-filmek motívumrendszere című cikkéhez Kiss Lajos: Struktúra és strukturalizmus Hankiss Elemér: Amiről érdemes vitatkoznunk Novák Zoltán: Megjegyzések Hankiss Elemér válaszához Kelemen János: Mi a strukturalizmus? Szili József: Megjegyzések Novák Zoltán cikkéhez Zoltai Dénes: A strukturalizmus-vita margójára Szegedy-Maszák Mihály - Veres András: Fantomok ellen? Hajdú Ráfis Gábor: Vita közben Kiss Lajos: Az érvelés struktúrája Szerdahelyi István - Mácza János a Kritika szerkesztőségéhez intézett levelének ismertetése Lukács Antal: Miről folyik a vita? Molnár Ilona: Strukturalizmusok? A Kritika szerkesztőségének megjegyzései Szerdahelyi István: Vita a strukturalizmusról a magyar irodalomtudományban Veres András: A nyelvészeti strukturalizmusról

Jacques Derrida - Esszé ​a névről
Ez ​a kötet a világhírű francia filozófus 1993-ban megjelent három könyvét tartalmazza (Khora, Szenvedélyek, Kivéve a név), amelyeket az Esszé a névről (Essai sur le nom) közös cím fog össze.

Bojtár Endre - Egy ​kelet-européer az irodalomelméletben
Tartalom Irodalomtörténet Az ​irodalmi mű értéke és értékelése Az irodalomtudomány újabb feladatairól Strukturalizmus és "metafizika" között Az irodalmi mű jelentése és értéke Művek Értékelés és értelmezés (Tandori Dezső: Hommage) A mű-szubjektum metamorfózisai (Tandori Dezső: Godogra várva: 11 aero-mobil) Az irodalmi mű jelentése (Konrád György: A látogató) Az irodalom gépezete (Puskin és Esterházy) József Attila és a kelet-európai költészet Kelet-Európa A katasztrofizmus mennyországában (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita) Költő - magaslesen (Cyprian Norwid) A kelet-européer pontossága Jegyzetek A kötet írásainak megjelenési helye

Jean Baudrillard - Le ​système des objets
Les ​objets en particulier n'épuisent pas leur sens dans leur matérialité et leur fonction pratique. Leur diffusion au gré des finalités de la production, la ventilation incohérente des besoins dans le monde des objets, leur sujétion aux consignes versatiles de la mode: tout cela, apparent, ne doit pas nous cacher que les objets tendent à se constituer en un système cohérent de signes, à partir duquel seulement peut s'élaborer un concept de la consommation. C'est la logique et la stratégie de ce système d'objets, où se noue une complicité profonde entre les investissments psychologiques et les impératifs sociaux de prestige, entre les mécanismes projectifs et le jeu complexe des modèles et des séries, qui sont analysés ici.

Kollekciók