Ajax-loader

'diplomácia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Grandpierre K. Endre - Királygyilkosságok
A ​legendás könyv páratlan népszerűségét minden bizonnyal egyedülállóan izgalmas témájának és pártatlan módszerének köszönheti: matematikai vizsgálattal tárja fel a magyar királyok végzetét. Ki gondolná, hogy a számok beszélni tudnak? Márpedig a táblázatokból kitűnik: az Árpád-házi királyok átlagos uralkodási időtartama égbekiáltóan rövidebb, mint a vegyesházi uralkodóké, és még inkább, mint a Habsburgoké. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16 Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi királyból 22-nek ez nem sikerült! A 60 éves kortól elmaradó évek száma a Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont 518 év! A történelmi dokumentumok bizonyítják: Árpád-házi magyar királyokat hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló főurak gyilkolták le őket. Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II. Lajost megölték – a kordokumentumok vallanak a történelmi előítéleteket a matematika fényében leleplező vizsgálat alatt. Valójában az orvostudomány nem fejlődött olyan nagyon az 1870-es évekig, hogy ez a különbség megmagyarázható lenne!! Zoltán, Istvan király dédnagyapja(!)például eléggé sokaig élt, ő lett az erdélyi helytartója. Természetesen a krónikások nem irhatták meg az igazságot minden esetben.

Ken Follett - A ​Titánok bukása
A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI. A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe. Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik. A 2. kötet (megjelenés 2012) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig (megjelenés 2014) a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában. KEN FOLLETT (Cardiff, Wales, 1949. június 5.) Brit író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Művei rendszeresen a bestsellerlisták élére kerülnek. A kritikusok egyöntetűen állítják, hogy az Évszázad-trilógiájával újabb mestermű született.

Eleni Kounalakis - Nagykövet ​asszony
Rendkívüli ​várokozás előzi meg Eleni Kounalakis, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete könyvének magyarországi megjelenését. A Nagykövet asszony jött, látott és megírta a 2010 és 2013 között szerzett tapasztalatait, élményeit, személyes véleményét, azt is, amit szolgálati ideje alatt nagykövetként nem tehetett meg. Beszámol a nagykövetté válásának folyamatáról, családi indíttatásáról, Budapestre érkezése utáni benyomásairól, a diplomáciai lét kulisszatitkairól, tárgyalásairól az ország vezetőivel, a díszvacsorákról, a sikeres küldetését elősegítő fortélyokról, és a kihívásokról, amelyekkel folyamatosan szembesülni kellett. Szolgálati idejének meghatározó része az az időszak volt, amit az emberek „Orbán Viktor kétharmados forradalmának” neveznek. Szerinte Magyarország olyan bonyolult ország, hogy ha az ember egyszer bensőséges kapcsolatot létesít vele, hajlamos kötődni hozzá. Úgy véli, egyetlen más ország sem nyújthatta volna számára a szépség, a különlegesség, az izgalom, a tehetetlen düh, a kihívások és az öröm ilyen keverékét. Exkluzív interjú Eleni Kounalakis-szal

Passuth László - Lagúnák
Az ​Udvari asszony regényének nevezhetnénk ezt a művet, olyan értelemben, ahogyan Castiglione az Udvari Ember kifejezést használta. A XV-XVI. század fordulója már férfi-erényeket is követel a nőtől, az iménti értelemben vett Udvari Asszonytól: azt, hogy folyamatosan uralkodjék értelmével szenvedélyein, érzelmein és érzékein, azt, hogy legyen benne valami "démoni tárgyilagosság" önmagával és az udvarokkal szemben, azt, hogy a test és a lélek szépségei az értelem uralma alatt harmonizáljanak benne. Passuth László ilyenféle nőről írta regényét. Hősnője Cecilia, a ciprusi király törvénytelen lánya, aki Velencében a nagyvilági kurtizán életét éli, s közben - hol titkon, hol nyíltan - bonyolult diplomáciai feladatokat old meg a velencei Signoria megbízásából. Egy darabig úgy látszik: Cecilia értelme szigorú kordában tartja testét, lelkét, érzelmeit, de amikor egyik diplomáciai útján megismerkedik Giorgionéval, a századforduló nagy festőjével, az Udvari Ember erkölcsi és értelmi tartása egyszeriben értelmetlenné válik személyében, üresnek és öncélúnak kezd tetszeni neki az, ami életeleme volt, s megsejt egy új asszonyi eszményt, mely felé vágyódással tekint. A regény más alakokon keresztül vezet rá a mondanivaló lényegére: az az életforma, melyből Cecilia kitörni készül, már bomlóban, s föltartóztathatatlanul halad a pusztulás felé, jóllehet ez a dekadencia csak két évszázad múlva válik teljesen láthatóvá. Morosini figurája példázza ötletesen és szépen ezt a haldoklási folyamatot, éppen azokban a gesztusokban, melyek Ceciliával kapcsolatosak.

Gömöri Endre - A ​sas és a sárkány
Gömöri ​Endre, neves külpolitikai újságíró ebben a könyvben nem kisebb feladatra vállalkozik, mint az amerikai-kínai kapcsolatok majd másfél százados történelmének feldolgozására. Bőséges forrásanyagra támaszkodva lépésről lépésre vezeti az olvasót a nemzetközi kapcsolatok történetének egyik legszövevényesebb területén, elemezve olyan látszólag apró változásokat, jelenségeket is, amelyek a későbbi szenzációs fordulatok elindítói voltak. Nemcsak Kína legújabb kori szovjetellenességének a történelmi múltba nyúló gyökereit tárja föl, hanem érzékelteti azokat a dilemmákat is, amelyek hosszú időn át bénították meg a washingtoni Fehér Ház és külügyminisztérium urainak nézeteit, késleltették azt, hogy az Egyesült Államok gazdasági és katonai súlyának megfelelő mértékben befolyásolja a Kínában lejátszódó eseményeket. A kínai szándékok meg nem értése, illetve félreértése, a Kínában zajló hatalmi küzdelem, az amerikai Kína-politika irányáról kialakuló, egymásnak ellentmondó nézetek és lobbyk, valamint a világpolitika sorsdöntő fordulatai, ezek azok az erők, amelyeknek bonyolult kölcsönhatása szabta és szabja meg Washington és Peking kapcsolatainak alakulását. Gömöri Endre könyve tanulságos olvasmány. Arra ösztönzi a kérdés iránt érdeklődőt, hogy más szemmel olvassa a Kínából érkező híreket, jelentőséget tulajdonítson olyan "apróságoknak" is, amelyek egyébként elkerülnék figyelmét.

Bokorné Szegő Hanna - Nemzetközi ​jog
Az ​ember egyre otthonosabban és egyre gyorsabban mozog nemcsak a Föld felszínén, hanem a világűrben is, vagy éppen a tengerek mélyén. Ez nem csak az egyes emberre érvényes, hanem az államokra is, amelyek között tűnőben vannak - horizontálisan és vertikálisan - a földrajzi távolságok. Csakhogy a technika rohamos fejlődése nemhogy csökkentené az államok közötti feszültségeket, inkább olyan globális problémákat hoz felszínre, mint például az államok fejlődésének növekvő különbségei, mint az egyre veszedelmesebb környezetszennyezés, mint a tömegpusztító fegyverek fenyegetése, és így tovább. A szerzőnek az a meggyőződése, hogy a nemzetközi jognak döntő szerep jut az államközi kapcsolatok zavarainak elhárításában - bízik benne, hogy ez a könyv hasznára lesz az egyetemi hallgatóknak, de rajtuk kívül mindazoknak is, akiknek tevékenysége bármi módon összefügg a nemzetközi kapcsolatokkal.

Kincses László - Diplomáciatörténet
A ​kiadvány az egyetemes állam- és jogtörténet keretébe illesztve áttekintést nyújt a diplomácia történetének legfontosabb eseményeiről az ókortól napjainkig. A történelmi elemek mellett a szerző gondot fordított arra is, hogy a diplomácia nemzetközi jogi alapjairól, a diplomácia intézményeinek kialakulásáról is megfelelő ismereteket nyújtson, így a történeti anyag egyben a külpolitika végrehajtásában elsődleges szerepet játszó diplomácia jogi hátterét is kifejti. A kiadvány a diplomácia élő intézményeit, legújabb fejleményeit is érinti, így az Európai Unió keretein belül folyó, többoldalú diplomáciát is. Az egyetemes jog- és intézménytörténet mellett megfelelő terjedelemben foglalkozik a magyar diplomácia múltjával és más, mind két-, mind pedig többoldalú keretekbe kifejtett tevékenységével. A szerző jogász, nyugalmazott nagykövet és hamincöt évet töltött el a magyar diplomácia szolgálatában. Könyve széles körű hazai és külföldi szakirodalomra támaszkodik.

Újpétery Elemér - Végállomás ​Lisszabon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffay Ernő - A ​vajdaságoktól a birodalomig
Az ​1866-tal kezdődő időszak a modern román állam megszületésének és kialakulásának a kora. 1859-ben a két fejedelemség Moldva és Havasalföld egyesült, majd 1866-ban királysággá alakult. Az első világháború utáni Párizs környéki békében Románia megkapta Erdélyt és ezzel létrejött Nagyrománia. A valamivel több mint félévszázad alatt a korábbi fejedelemségek gazdasági és társadalmi berendezkedése nagy változásokon ment át, 1919-ben pedig a már azelőtt is nemzetiségi ország sok nemzetiségűvé vált. Enélkül a korszaknak az ismerete nélkül nem érthető meg a két világháború közti és a mai belső román helyzet sem.. ... A munka nagy érdeme, hogy nem csak a román királyság keretei közt élő románok történeti helyzetét mutatja be, hanem mintegy összehasonlításként melléállítja az erdélyi románok helyzetének a bemutatását. Így kapunk teljes képet a román nép egészének múltjáról, így tudjuk helyesen értékelni az erdélyi románok sorsát, jóval fejlettebb iskolarendszerét és művelődési intézményeit, valamint azokat a törekvéseket, amelyek bukaresti indításra támadtak közöttük. Mind az óromániai, mind pedig az erdélyi helyzet rajza a modern történetszemlélet és módszer eszközeivel történik, a munka stílusa pedig olyan, amely a tudományos eredményeket mindenkihez érdekesen közvetíti.

Odze György - Laura ​diplomáciai kalandjai
Pentik ​Laura fiatal, szép és független nő, aki ráun az ügyvédi pályára, és diplomata szeretne lenni. Rövidesen egy mediterrán városban kezdheti meg konzuli munkáját a magyar nagykövetségen. A külföldi élet azonban kegyetlen csapdákat is rejt, amelyek rádöbbentik, hogy egyedülálló nőként mennyire kiszolgáltatott, és ha nem óvatos, könnyen belekeveredhet a nagykövetség intrikákkal teli életbe. Laura azonban jól hasznosítja tapasztalatait: sikeres munkája elismeréseként önálló konzulátus vezetését bízzák rá egy kínai nagyvárosban. Itt újabb kihívások várják, most aztán csakugyan egyensúlyoznia kell a kulturális szakadékok szélén. Kína még egy meglepetést tartogat számára: megjelenik életében a szerelem. A diplomata kötelességeit és a szívügyeket sokszor nehéz összeegyeztetni. A helyes megoldásokig Laurának hosszú és kalandos utat kell bejárnia...

John Kenneth Galbraith - Egy ​kortárs emlékei
Galbraith ​visszaemlékezéseiben bepillantást enged egy nagyhatalom kulisszatitkaiba, magánemberi tapasztalatait mondja el csúfondáros humorral korának piedesztálra állított – és onnan sokszor sokszor a mélybe zuhant – vezető személyiségeiről.

Misur György - Szarvasról ​Rómába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szavva Dangulov - Zárt ​ajtók mögött I-II.
Furcsa ​kettőssége a diplomáciának, hogy részben a nyilvánosság előtt zajlik, hiszen a nagyközönség többnyire értesül a politikusok utazásairól, találkozásairól, a tárgyalások azonban zárt ajtók mögött folynak, a szűkszavú közlemények pedig nem sokat árulnak el tartalmukról. A második világháború alatt azonban érthető okokból még az utazások, tárgyalások tényét is igyekeztek titokban tartani. Szavva Dangulov szovjet író, egykori diplomata, 1969-ben mutatkozott be a magyar olvasóközönségnek "Diplomaták" című regényével, amely a fiatal szovjet állam első diplomáciai lépéseit ábrázolta. Új regényében azt az óriási és rendkívüli bonyolult munkát mutatja be, amelyet a szovjet diplomácia a második világháború alatt 1942 novemberéig folytatott, amikor Sztálingrádnál összezárult a gyűrű a német csapatok körül. A mozgalmas, feszültséggel teli regény lapjain olyan történelmi alakok szerepelnek, mint Sztálin, Molotov, Churchill, Eden, Roosevelt, Hull, Kollontaj asszony.

V. N. Viszockij - A ​Terminál-akció
1945.július ​17.és augusztus 2. kötött Potsdamban megtartották a Szovjetunió,az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányfőinek harmadik konferenciáját a második világháború időszakában.Előzményeiről a szerző egyebek között ezt írja: ......A konferencia összehívásának formális kezdeményezését Harry Truman vállalta. Az előkészítéssel Joseph Edward Daviest és Harry Hopkinst bízta meg.1945 május végén Davies Londonba,Hopkins pedig Moszkvába látogatott.,s tárgyalásaik valamint a Szovjetunió,az Egyesült Államok és Anglia közötti további eszmecsere eredményeként megállapodtak a "három nagy" találkozójának megtartásával kapcsolatos fő kérdésekben.Churchill javaslatára,aki szótárral a kezében sokáig keresgélte a kormányfők konferenciája számára a megfelelő elnevezést,Terminál -akciónak nevezték el.Az angol miniszterelnök elképzelése szerint ugyanis ez az utolsó állomást jelentette a Szovjetunióval közösen megtett úton-vagyis ezzel lényegében véget kellett érnie a háború alatt kialakult együttműködésnek. Helyszínéül,Sztálin javaslatára,Berlin egyik elővárosát választották.Ez nem volt véletlen,Berlin volt a legyőzött hitleri Németország fővárosa,az agresszió és az obskurantizmus jelképe.A győztes hatalmak kormányfői itt tartott konferenciájukkal is jelképezték a történelmi tényt:a fasizmus megbukott ,s a Hitler-ellenes koalíció győzelmet aratott.Minthogy a lerombolt Berlinben nem találtak megfelelő helyet,úgy döntöttek ,hogy a konferenciát Potsdamban tartják meg,amely voltaképpen Berlin elővárosa.Egykor Potsdam a porosz királyok székhelye volt.Itt épségben megmaradt számos kastély,biztosítottak voltak a feltételek a konferencia munkájához.

Carl von Clausewitz - A ​háborúról
A ​nagy francia forradalom, majd a napóleoni háborúk a hadviselésben új korszak beköszöntét jelentették. Elengedhetetlenné vált új általános érvényű összefüggések megállapítása és rendszerbe foglalása. Ezt a korszak kétségtelenül legjelentősebb katonai teoretikusa Carl von Clausewitz oldotta meg leginkább időtállóan. A Zrínyi Kiadónál most megjelent legújabb magyar változat egy német nyelvű Clausewitz-könyv újrafordítása és lektorált szerkesztése, mely a katonai műveltség szélesítéséhez kíván hozzájárulni.

Földi Pál - Titkos ​diplomácia - Német-orosz kapcsolatok a történelem tükrében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szűcs Róbert Gábor - Jól ​fésült ügyek
Avagy ​hogyan lettem diplomata? A diplomata is ember. Élvezi a jó kajákat, utazgat, piacra jár, megismerheti, mondjuk, Dániát, Szlovéniát, a délszláv területeket. A fejét fogja, ha kissé túlbuzgó főnöke kioktatja arról, hogyan kell állnia a szőnyegnek. Ismer vagy húsz nyelvet (persze, hogy nem). Véletlenül jelentős szerepet játszik abban, hogy hazája belép az EU-ba, majd megtapasztalja, hogy az angoloknál csak a reggeli jó. Idővel rájön, hogy senki sem tökéletes, és néha a hollandok is tudnak végzetes marhaságokat beszélni. Megismer néhány eszkimót, aztán rájön, hogy nem minden kedves, ami délszláv. Egy repülőút alatt átír egy tízoldalas szöveget kétoldalasra. Átvészeli a tragédiákat, és azon sem csodálkozik, ha egy fogadáson totálisan egyedül találja magát. Tudja, hogy nem lehet a királynőt letegezni, viszont jelentős politikusoknak néha odaszólhatnak: ne hazudjál! Szűcs Róbert Gábor könyve üdítő, kellemes kikapcsolódást ígér. Az egykori diplomata vidám anekdotái bepillantást engednek a diplomáciai élet kulisszái mögé. Kíváncsiskodhatunk, röhöghetünk, sírhatunk, de egy biztos: ezt a könyvet nem tudjuk letenni.

Paul Theroux - A ​londoni nagykövetség
"Ez ​a fogadás, ez már Londonban volt. A meghívókon ott állt a nevem.(X. Y. megérkezésének tiszteletére...) A vendégeket gonddal válogatták össze. Nekik szórakozást jelentett a fogadás, esti programot. Nekünk, követségieknek, túlórázást. De bántam is én. Mindig is Londonba vágytam .Londonban akárkivel találkozhat az ember, akármit csinálhat, akárhová mehet. London a civilizált világ központja, a legjobb hely Európában, az utolsó lakható nagyváros. Az amerikaiaknak, ha utazni akarnak, London jut először az eszükbe: szórakoztató, barátságos, nyitott város, és minden angol nyelven beszélőnek szellemi otthona. Amióta az eszemet tudom, mindig is Londonba akartam jönni. Azonkívül ez előléptetést is jelentett: a malaysiai kisvárosban Ayer Hitam-i konzulként FS-5 volt a besorolásom, most pedig FS-4 lettem, politikai munkatárs. A beosztásom, POL-1, nem tévesztendő össze a POL-2-vel, amely a CIA-nál használatos<<, a harmadik emeleti tagoknál>>, ahogy a londoni nagykövetségen nevezték őket . A szónak csak a legáltalánosabb, legártalmatlanabb értelmében voltam tehát kémnek tekinthető."

Luca Cognolato - Silvia Del Francia - A ​láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Van ​egy gyönyörű zsidó legenda, mely szerint Isten azért nem pusztítja el a világot, noha az tele van gonoszsággal, mert az emberi történelem minden pillanatában él a földön harminchat igaz ember - olyan férfiak és nők, akik egyszerűen nem tűrik az igazságtalanságot. Senki sem tudja a nevüket, és ők sem tudják magukról, hogy az igazak közé tartoznak. Giorgio Perlasca is ilyen Igaz Ember volt. Ebben a fiataloknak szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45. Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud.Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség... Végül 5 200 zsidót sikerült megmentenie. Budapesten.

Ismeretlen szerző - Roosevelt ​követe Budapesten - John F. Montgomery bizalmas politikai beszélgetései
John ​Flournoy Montgomery (1878-1954) 1933-tól volt amerikai követ Budapesten, szinte a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig. Ő volt az amerikai politika legfőbb informátora Magyarországról és az egyre baljóslatúbb közép- európai eseményekről. Az amerikai követ nagyon jó szemű megfigyelő volt, széles ismeretségi körrel rendelkező diplomata, társasági ember, a magyar politika fordulatainak és szereplőinek, valamint a budapesti diplomáciai életnek is alapos ismerője- mondhatni jó barátja Kánya Kálmán külügyminiszternek, Eckhardt Tibornak és magának Horthy kormányzónak is, akinek kártyapartnere volt, majd portugáliai éveiben anyagi támogatója. Montgomery követ minden politikailag vagy diplomáciailag fontos megbeszélésről haladéktalanul feljegyzést készített, amelyben olykor az élőbeszéd közvetlen elevenségével rögzítette, noha nem kommentálta az elhangzottakat. [...] Az amerikai követ bizalmas diplomáciai naplóját bőséges jegyzetanyag, a követ budapesti fotóalbumából és a Magyar Nemzeti Múzeumból származó fényképek kísérik.

Ian Colvin - Canaris
A ​Canaris meglepő fejezettel járul hozzá a második világháború történetéhez. Wilhelm Canaris tengernagy, aki Adolf Hitler hírszerző főnöke volt, fontos szerepet töltött be a Harmadik Birodalom kémelhárító szervezetének élén. Tekintettel munkájának titkos jellegére, a szövetségesek alig tudtak róla valamit. Kétségtelen, a tengernagy egyike volt azoknak a katonai vezetőknek, akikben Hitler feltétel nélkül megbízott: ugyanakkor lehetséges, hogy az angolok titkos szövetségese is volt! Ez a könyv nem csupán Canaris szabályos életrajza, még csak nem is ítélkezés különös egyénisége felett, inkább egy magával ragadó és bonyolult emberi lény arcképe, aki kezdettől fogva látta Németország vereségét, de sem a történelem menetét nem tudta megváltoztatni, sem a saját életét megmenteni.

Harald Kleinschmidt - A ​nemzetközi kapcsolatok története
Harald ​Kleinschmidt, Stuttgartban élő fiatal történész; kutatási területe a diplomáciatörténet. Könyvében azt vizsgálja, miként változnak a nemzetközi kapcsolatok, és miként változott a nemzetközi kapcsolatokról alkotott felfogás. Kijelenthetjük-e, hogy a nemzetközi kapcsolatok mindig adott rendszerhez tartozó államok közti interakciók voltak? Mióta beszélhetünk egyáltalán államokról? Mióta létezik, és miben áll a nemzetközi kapcsolatok rendszere? Mióta tudatos az emberiség számára, hogy a nemzetközi kapcsolatok változhatnak? Ezekre a kérdésekre sokáig senki sem keresett választ. Hozzászoktunk ahhoz, hogy nemzetközi kapcsolatoknak az államközi kapcsolatokat tekintsük. Az utóbbi tíz évben viszont azt tapasztaljuk: az a dinamikus egység, amelyet a nemzetközi kapcsolatok rendszerének nevezünk, alávetett az idő változásainak. Ez időszerűvé teszi a téma közelebbi vizsgálatát, amelynek során a szerző a felvetődő alapkérdésekre keres választ, és egy különös világtörténeti összefoglalást alkot.

V. P. Patyomkin - A ​diplomácia története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maurice Paléologue - A ​cárok Oroszországa az első világháború alatt
Maurice ​Paléologue 1913-tól 1917 májusáig a Francia Köztársaság szentpétervári nagykövete volt, a háború alatt a szövetséges országok legfontosabbikának nagy hatalmú képviselője II. Miklós mellett. A szarajevói merénylet előestéjétől, 1914 júliusától fogva naplót vezetett. Feljegyzése az óvatos és lojális diplomata politikai helyzetrajzának és az érzékeny magánember megfigyeléseinek és gondolatainak ötvözete. A tehetséges és nagystílű diplomata-államférfitól, olykor szándéka ellenére, értesülünk róla, hogy egy béna óriás-bürokrácia miért kénytelen fiai millióinak vérével korrigálni az államgépezet hibáit, hogy hogyan kerülnek országrészek és népcsoportok a másik ország hatalmába a harmadik ország érdekei miatt, hogy nagyhatalmi étvágyában és győztes-kegyetlenségében néha mennyire hasonlít egymásra egy keleti dispotikus állam-szörny és egy kecses nyugati demokrácia. A művelt, elegáns, gunyoros, szellemes és fölényes világfi pedig elénk rajzolja a lovagias és korlátolt Miklós cár, a szegény hisztérikus cárné, a gyönge cárevics, a szépséges nagyhercegnők, a csoda-kék-szemű Raszputyin finom portréit, a derengő északi tájakat, az orosz "ancien régime" utolsó pillanatainak elegáns enteriőrjeit, pompás udvari és vallási ünnepségeit, a nyomorúság és fényűzés, a besugórendszer és bizantinizmus birodalmának különösségeit. S utolsó hónapjaiban a mélyből feltörő roppant hullámok, a februári forradalom és a kettős hatalom hatalmas, elnagyolt vázlatait.

Szakdiplom%c3%a1cia
1

Ismeretlen szerző - Szakdiplomáciai ​tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Maynard Keynes - A ​békeszerződés gazdasági következményei
John ​Maynard Keynes (1883-1946) angol közgazdász, a XX. század legnagyobb hatású gazdasági gondolkodója. Az etoni középiskolás évek után Cambridge-ben tanul közgazdaságtant, matematikát és filozófiát. Lenyűgöző intellektusa, színes egyénisége már korán érvényesül, a korabeli angol szellemi életben jelentős, írókból és művészekből álló Bloomsbury-csoport egyik vezéralakja. Tanulmányait befejezve Cambridge-ben tanít, később hivatalt vállal, kezdetben India pénzügyeivel foglalkozik, majd az első világháború alatt a brit pénzügyminiszter tanácsadója. Ebben a minőségben vesz részt a párizsi békekonferencián, de 1919 júniusában az erkölcstelen, kivihetetlen és a legyőzött országokat kifosztó békeszerződés ellen tiltakozva lemond állásáról. Lépése okait még abban az évben az olvasóközönség elé tárja A békeszerződés gazdasági következményeiben, amely világsikert arat. A könyv valódi mestermű, ellenállhatatlan lendületű érvelésében egyaránt helyet kap a békekonferencia főszereplőit megörökítő vitriolos és ragyogó stílusú portré, a békeszerződésben Németországra rótt gazdasági terhek katasztrofális következményeit tárgyilagosan vizsgáló szakszerű elemzés, az Európa gazdasági és politikai helyreállítását szolgáló átgondolt javaslat. A háborút követően Keynes visszatér Cambridge-be, idejét megosztja az egyetemi oktatás, a tőzsdei spekuláció és a publicisztika között. A harmincas évek nagy válságát követően adja ki fő művét: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvet, amely forradalmasítja a közgazdaságtant: először foglalja egységes elméleti keretbe az állam aktív beavatkozására épülő, a teljes foglalkoztatás megteremtésére irányuló gazdaságpolitikát, s alapot teremt a második világháborút követő évtizedek példátlanul sikeres gazdasági növekedésének a nyugati világban. Keynes a második világháború idején a brit kormány fő gazdasági tanácsadója, és jelentős szerepet játszik a háborút követő rendezés gazdasági intézményeinek kidolgozásában.

Makai György - Ki ​volt dr. Sorge?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

V. M. Berezskov - A ​nagy szövetség 1941-1943
Berezskov ​Valentyin Mihajlovics, a szovjet írók szövetségének tagja, a történelemtudományok kandidátusa, főszerkesztője az USA: gazdaság, politika, ideológia című havonta megjelenő tudományos és társadalompolitikai lapnak. Az 1940-1945-ös éveket diplomáciai szolgálatban töltötte. Tolmácsként részt vett számos fontos nemzetközi tanácskozáson. E tevékenysége ismert a magyar olvasók körében is. E témáról több könyve magyarul is megjelent, többek között nagy sikert aratott a "Tolmács voltam Teheránban" című. Berezskovnak ez a könyve, melyet az olvasó most vesz a kezébe, a Szovjetunió megtámadásától a teheráni konferencia összehívásáig terjedő időszak fontosabb diplomáciai eseményeit tárgyalja. Sztálin és más szovjet vezetők személyes tolmácsként közvetlen szemtanúja lehetett az antifasiszta koalíció létrehozásának. A könyv számos új, érdekes történelmi ismeretet ad, sőt a tárgyalások körülményeiről, a résztvevők magatartásáról, viselkedéséről olyan tájékoztatást nyújt, melyek kifejezetten érdekfeszítőek.

Sík Endre - Bem ​rakparti évek
Sík ​Endre diplomáciai pályafutása a második világháború befejezése után kezdődött. Az olvasó bizonyára jól emlékszik még a kiadónknál néhány éve napvilágot látott "Egy diplomata feljegyzései" című könyvre, amelyben a szerző a washingtoni magyar követségen töltött, eseményekben gazdag éveknek a tapasztalatait mondja el - közvetlen elbeszélő modorban. A "Bem rakparti évek" - amely az előbbi mű folytatásának is tekinthető - annak a tizenkét esztendőnek a diplomáciai kulisszatitkaiba nyújt bepillantást, amelyet Sík Endre - 1949-től, hazatérésétől, 1961-ig - belső külügyi szolgálatban töltött; előbb a Külügyminisztérium politikai főosztályvezetőjeként, majd miniszterhelyettesként, végül mint külügyminiszter. Ez az időszak bővelkedett izgalmas világpolitikai és hazai eseményekben: magában foglalta a hírhedt hidegháborús esztendőket, amelyeket csak lassan-lassan váltott fel az enyhülés. 1956-ban bekövetkezett a magyar ellenforradalom, melyet a konszolidáció évei követtek... Sík Endre - aki nyugalomba vonulása után is aktív szereplője maradt közéletünknek - ebben a könyvében a diplomáciai munka apróbb-nagyobb gondjait, hétköznapjait írja le, s ezeken keresztül világít rá a nagy politikai összefüggésekre. Többek között az évek során a világ különböző országaiban tett számos útjáról, s azokon szerzett tapasztalatairól, élményeiről is beszámol.

Politikai_kissz%c3%b3t%c3%a1r
Politikai ​kisszótár Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Politikai ​kisszótár
A ​kötetben általános politikai, gazdaságpolitikai, munkásmozgalmi, nemzetközi politikai, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak, kifejezések és elnevezések, valamint fontosabb nemzetközi és hazai politikai események szerepelnek - ezek rövid ismertetését és értelmezését adjuk. A címszavak kiválasztásában nem törekedtünk teljességre. Felhasználva az előző kiadások kapcsán tett javaslatokat is, szándékunk az volt, hogy azokról a fogalmakról, szervezetekről és eseményekről írjunk, amelyekkel szinte naponta találkozunk a sajtóban és a politikai irodalomban.

Rubin Péter - A ​diplomaták hétköznapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Medgyes Péter - Varga Koritár Pál - Diplomaták ​mesélik 2.
A ​diplomata fő fegyvere a szelíd szó, mellyel igyekszik meggyőzni partnerét az igazáról. Teszi ezt abban a hitben, hogy a nagyobb bajt leginkább kompromisszumokkal lehet megelőzni, elhárítani. A kívülállók e zárt világból keveset látnak, a diplomatákat rejtélyes figuráknak képzelik. Ez a "sztorizós" kötet fellebbenti a fátylat: a benne szereplő harcedzett diplomaták túláradó lelkesedéssel mesélnek önmagukról, kalandos életükről, a világ közeli és távoli pontjairól, idegen kultúrákról. Valamennyi anekdotát a szakma iránti elhivatottság érzése és a derű hatja át.

Kollekciók