Ajax-loader

'felvidék' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mikszáth Kálmán - A ​tót atyafiak / A jó palócok / Beszterce ostroma
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Img_0003
Májusfának ​levelei Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Májusfának ​levelei
A ​felvidéki írók - Márai Sándor, Jankovics Marcell, Szombathy Viktor, Pozsonyi Anna, Szenes Piroska, Tamás Mihály stb. - elbeszélései az érzelmi élet problémáit, konfliktusait, visszásságait ábrázolják, a férfi és a nő örök élményeit, emlékeit - az első szerelem rácsodálkozásától az életbevágó tragédiákig - idézik, s azt, ahogyan mindez a kisebbségbe került magyarság életviszonyai között jelentkezik.

Simon Attila - Magyar ​idők a Felvidéken (1938-1945)
Az ​1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett első bécsi döntéssel Magyarország 11 927 négyzetkilométernyi területet, Szlovákia és Kárpátalja déli, főleg magyarok lakta határsávját kapta vissza Csehszlovákiától. A visszacsatolást követő ellentmondásokkal terhes időszak – a felvidéki „magyar idők” – mindezidáig nem lett rendesen kibeszélve, ráadásul a Felvidék történetének ezen viharos hat és fél esztendejéről igen keveset tudunk. Egyrészt azért, mert akik átélték az 1938-1945 közötti eseményeket, nem mondták, nem mondhatták el történeteiket, másrészt a történetírás – magyar és szlovák részről egyaránt – elfeledte a témát, a rendszerváltás előtt ugyanis egész egyszerűen nem volt divat foglalkozni vele. Többek között ezért számít SIMON ATTILA kiegyensúlyozott és alapos elemzése hiánypótló munkának. A szerző saját kutatásaira és a fellelhető szakirodalomra támaszkodva nyújt betekintést a Felvidék történetének e különös – és sok szempontból tragikus – időszakába, és bemutatja a társadalmat érintő viharos változásokat. Az élvezetes stílusban megírt tanulmányból megtudhatjuk milyen hatással volt a politika az átlagemberek mindennapjaira, és olyan érdekességekről is olvashatunk, hogy milyen akadályokat kellett leküzdeni a felvidéki focicsapatoknak, miután újra a magyar bajnokságban szerepelhettek, miként tervezte a „nyugdíjasok városává” alakítani Kassát a magyar kormányzat, és azt is, hogy milyen lett volna, ha kiszabadul a palackból a „felvidéki szellem”.

Lugosi Lugo László - Tükörképek
A ​Hunfalvy János szövegével és Ludwig Rohbock acélmetszeteivel 1865 és 1864 között megjelent Magyarország és Erdély eredeti képekben című topográfiai munka talán mindmáig a legismertebb a XIX. századi magyar honismertető albumok közül. Sikerének titka éppen Rohbock metszeteiben keresendő. A múlt század közepén már nagyon jelentős tájképfestő-kör dolgozott itthon is, ám neki olyan egyéni stílust sikerült kialakítania, mely rövid időn belül olyan népszerű lett, s mely a mai műélvező számára is azonnal felismerhetővé teszi látképeit. A mai fotóművészek - Lugosi Lugo László és Nagy Balázs - az ő százötven évvel ezelőtti útját igyekeznek bejárni, hogy megörökítsék, mi veszett el, mi maradt, vajon szegényebbek lettünk-e vagy gazdagabbak.

Márai Sándor - A ​kassai polgárok
A ​14. században játszódó dráma János mester, a kassai dóm kőfaragójának a tragédiáját állítja középpontjába. Az ő élete, érzelmi és emberi magatartása a vérzivataros időkben - a feudális anarchia közepette a nádor erőszakkal akarja elfoglalni a várost, amely igazsága tudatában fegyverrel védekezik - az igazi polgári helytállás példázata. Nagyon nagy dolog - vallja Márai -, ha valaki megérti a sors szavát, ám az a hős, aki saját sorsával is szembe tud szállni. Ezt sugározza nemcsak János mester élete, hanem a dráma igazi hősének, Kassa városának középkori története is.

Kováts Judit - Hazátlanok
"Szlovákia ​nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?" Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén. Német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, azután édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival elűzik, táborba zárják, majd a romokban heverő Bajorországba deportálják, mert az új Csehszlovákia kizárólag a cseheké és a szlovákoké. Apja börtönben, sógora valahol hadifogságban, ő támasz nélkül sínylődik volt zsidó koncentrációs táborokban, küzd éhezéssel, betegséggel, lesz tanúja a bosszú vezérelte vérengzésnek. Kiszolgáltatottan, hazátlanul éli meg a béke első éveit, mégis derekasan helytáll, pedig olyan csapások érik, amelyekből egy is sok lenne egy átlagos életben. Közben humora és életkedve sem hagyja cserben: sorsa útmutató lehet mindannyiunk számára.

Podhorányi Zsolt - Kastélytúrák ​kalauza
Ez ​a sajátos műfajú, különleges kötet valójában egy szórakoztató művelődéstörténeti útikönyv. Bevezeti az olvasót kulturális örökségünk történetébe, megismertet a kastélyok egykori lakóinak életével, törekvéseivel, illetve kalandos utazásra hívja azokat, akik csak a képzeletükben indulnának útnak. A Kastélytúrák kalauza szórakoztatóan mesél a hely történetéről, ám emellett kiemelt szövegrészekben praktikus információkat is megoszt az olvasókkal: mi látható a helyi múzeumban, illetve milyen kirándulóhelyek vannak a környéken. A kötet az anyaországi és felvidéki kastélyokat mutatja be, és a leghíresebb nemesi családokon keresztül tekinti át az épületek történetét.

Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila - Felvidék
A ​történelmi Magyarország északi területe, a Felvidék rendkívül gazdag történelmi és természeti kincsekben. A látnivalók szinte kimeríthetetlen tárháza vonzotta ide a neves pécsi szerzőpárost, Fucskár Ágnest és Fucskár József Attilát, akik csodás fotóikkal egészen élővé varázsolják számunkra ezt a változatos vidéket.

Durica Katarina - A ​rendes lányok csendben sírnak
A ​szerelmi szállal átszőtt regényben a 90-es évek dunaszerdahelyi maffiauralmának eseményei elevenednek meg. A történet három nő életútján keresztül bontakozik ki, akik ugyanabban a nyolcemeletes panelházban laknak. Júlia fodrászként dolgozik. Látszólag gondtalan életet él rendőr férjével és kisfiával, amikor váratlanul betoppan a szalonba András. Miközben a városban tombol a pokol, és fellángolnak a szlovák nacionalista érzések, az asszony magánéletében is eluralkodik a káosz. A nő, akinek egész addigi élete kötelezettségekkel és szorongással teli, felszabadultnak érzi magát a különleges vendég mellett. Az érzés kölcsönös, s bár mindketten megpróbálnak gátat vetni vonzalmuknak, a szerelem ereje erősebb. Hilda a Júlia alatti lakásban él. Külföldi továbbtanulásról és bulikról álmodozik, de mindez lehetetlen egy olyan városban, ami a helyi maffia megszállása alatt van. A nyugdíjas Erzsi, a hetedikről, a tévésorozatokban keresi azt a boldogságot, ami egész életében elkerülte. Tehetetlenül nézi végig, ahogy Ricsi fiából véreskezű maffiózó lesz, és hogy a csallóközi álmos kisváros 1997-ben a rettegés szinonimájává válik.

Hunčík Péter - Határeset
Egy ​határmenti kisváros polgárainak háborútól, hadifogságtól és a múlt század történelmétől zajos élete anekdotikus történetekben. A mikszáthi hagyományokat hasznosító regény a legjobb értelemben vett szórakoztató szépirodalom. Az ismert pszichiáter és közéleti személyiség első regénye igazi meglepetést tartogat mindenki számára.

Roy Krisztina - Napországban ​/ Három barát
Két ​történet, egy könyvben - Újból megjelent e két, gyermekeknek szóló elbeszélést tartalmazó könyv, amelyben az írótól megszokott stílusban olvashatjuk Péter, András, Pajtás és barátságuk történetét...

Krúdy Gyula - A ​podolini kísértet
E ​rendkívül népszerű, ifjúkori regényét 1900-ban írta Krúdy Gyula. Podolin, melynek sajátos levegője Wart Erzsébet és Prihoda Ancsurka, Kavaczky György és Riminszky Kázmér meg az öreg vak trombitás sorsát meghatározza, nagy szerepet játszott Krúdy Gyula életében és műveiben. E szepességi kisvároska nevét ő rajzolta be a magyar irodalom térképére, bár Krúdy Podolinjának kevés köze van a valóságos kisvároshoz, de annál több az álmokhoz, a csodákhoz, elködlő kísértetekhez és tenyeres-talpas cselédlányokhoz, a Krakkói kalaphoz címzett fogadó rejtélyeihez és szépasszonyok őz-bokájához.Podolin Krúdy tollán a múlt, a csodák városa. A regény hősnőjének, a hajdani óráslány, majd műlovarnő, később férfiruhába öltözött várúrnő, végül pedig eleveneket büntető-jutalmazó kísértet, Wart Erzsébetnek az alakja Jókai és Mikszáth romantikáját idézi, de a hangulat, amely végigömlik a regényen, Krúdy műveinek jellegzetes atmoszférája, "az élet álom" költőjének varázslata. A podolini kísértet Krúdy ifjúkori regényei közül a legszebb és legmaradandóbb írás: népszerűségének és halhatatlanságának ez a titka.

Vida Péter - A ​Felvidék kulturális és természeti értékei
Évezredek ​történelme vonul végig a Felvidéken, amely olyan, mint egy mesekirályság, hegycsúcsokon megülő várromokkal, kastélyokkal, vízesésekkel és barlangokkal. Ám minden szépségével és regényességével együtt valódi tájról van szó, a magyar történelem egyik legfontosabb színteréről.

Gaura Ágnes - Túlontúl
Mindig ​az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk. A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a mágikus világ sugallatait, neki is meg kell találnia az igaz szerelmet. _A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig._

Roy Krisztina - Az ​idegen szolgalegény
Rövid ​történetek evangéliumi tanulságokkal.

Száraz Miklós György - Lovak ​a ködben
Egy ​felvidéki kislány kalandjai napjaink, az ezredforduló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc évesen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalálkozik leendő szerelmével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerelmes évének krónikája ez a könyv. De akkor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Két család, két csonka család sorsa is kirajzolódik ebben a sodró, hömpölygő, napsütéses és zivataros könyvben. Az országé. A nemzeté. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját.

Móricz Zsigmond - Az ​Isten háta mögött
Az ​1911-ben írt Az Isten háta mögött című mű egy felvidéki kisváros értelmiségének egyhangú, kiúttalan életét mutatja be. A regény három fő alakja más-más módon próbál kitörni ebből a világból. Veresnét csak egy szabadító szerelem menthetné ki érzelmi sivárságából. Az albíró az "outsiderek" életét éli, ugyanakkor kapkodva keresi a különböző kisvárosi csoportok között a maga társaságát. Veres Laci mindvégig passzív szereplő. Ilosván minden nevelői hivatástudat, nevelési eszmény megkopott, fegyelmezéssé, magoltatássá szürkült, s Laci csak vergődik ebben a világban (Nyilas Misi és a későbbi regényekben ábrázolt kiábrándult értelmiség előképe ez a fiatalember). A regény mesterien szerkesztett. Az első harmadban az író mesterségesen szürkíti az eseményeket, a másik két harmad egyetlen drámai jelenet, amelyben az eddig külön szálon futó sorsok összefonódnak. A jelenetben Veresné a kisváros legfontosabb asszonya. Ilosva minden jelentős embere - a pap, az igazgató, az albíró, a káplán, a tanító - mind az ő kegyeiért harcol. Ez az egyetlen este hivatott kárpótolni Veresnét egész életének visszafojtottságáért. A regény hőseinek sorsa tragikomédiába fullad, csupán Veres Laci életében mutatkozik kiemelkedési lehetőség, egyedül az ő életét nem zárja le a szerző. Ez az optimizmus már nem a Sárarany naiv hite, amely szerint elegendő az állapotokat felmutatni. Veres Lacinak már küzdenie kell, bár a küzdelem célja - az értelmiség útjának iránya - az író előtt is bizonytalan.

Farkasles
elérhető
1

Dienes András - Farkasles
Hogyan ​fogta el Jávorka Ocskayt? A neves Petőfi-kutató kisregénye a kuruckor emberpróbáló harcait idézi, de nem a már sokszor megírt kuruc-labanc összecsapásokat, hanem azt a még nehezebb és keményebb harcot, melyet Rákóczi hadseregének néphez hű vitézei vívtak a közéjük furakodott, árulásra mindig kész nagyúri tisztek ellen. Jávorka Ádám főhadnagy, a történet hőse leszámolásra készül Ocskay László brigadérossal, a vitéz, de velejéig romlott, garázda "farkassal", aki egész huszárregimentjét ármányosan az ellenség kezére játszotta. A vitézség és becsület legendássá vált hősének vonzó képét rajzolja meg az író izgalmas kisregényében.

Breszt Borisz - Divényi ​történet
Hatvan ​városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.

Ozsvald Árpád - A ​kis postás
Fiatal ​szlovákiai magyar költő örvendetes prózaíró jelentkezése ez a kötet. Szinte saját gyermekkora vallomásának is nevezhetnénk A kis postás című elbeszélését. Írását főleg a 8-10 éveseknek szánja. Mondanivalójában igényes, s az események szövésében mértéktartóan igazodik e korosztály érzelemvilágához, értelmi adottságaihoz. Feleslegesen nem bonyolítja az eseményt. Az, amit elmond, jellegzetesen falusi történet. Egy kisfiú kisegítésképpen postát hord ki; így lett "kis postás". Amit eközben tapasztal, átél, a falusi világ apró örömei, bánatai, a szegények helyzete, a háborús események és a felszabadulás, ez adja meg az elbeszélés élményanyagát. Egy darab múlt elevenedik meg a kis történet során és Oszvald megmutatja a régi idők, a leűnt gyermekkor társadalmi vonatkozásait. S mindezt anélkül teszi, hogy szónokiassá, frázisossá válna. Az egyszerű de igényes stílus és nyelvezet mellet az a tény, hogy a gyermek szemével tudja nézni a világot s az eseményeket, határozottan érdeme a szerzőnek és őszinte kötetének.

Kov%c3%a1ts_judit
elérhető
9

Kováts Judit - Elszakítva
Hol ​a haza? Menni vagy maradni? Ezekkel a kérdésekkel kell szembenéznie két felvidéki birtokos család, az Engelhartok és a Wildnerek két nemzedékének 1944 és 1953 között. Egy olyan évtizedben, amelyben az impériumváltás, a teljes jogfosztottság sújtja a kisebbségi sorsban élőket, és akikre a kommunista hatalomátvétel élesedő osztályharca miatt sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon nem vár más, csak nélkülözés és alávetettség. Ebben az évekig tartó, nyomorúságos és feszült helyzetben lesz szerelmes a regény két főhőse, akik a határ két oldalán elszakítva keresik a boldogság útját. Vajon mit tartogat számukra a jövő? Kováts Judit új könyvében folytatja a Megtagadva című első regényében megkezdett utat: a huszadik század nagy történelmi traumáit dolgozza fel történészi alapossággal, hétköznapi embereket választva hőseiül, akik alulnézetből szemlélik és kirekesztve szenvedik el a régi rend lerombolását, egy új világ nyitányát.

Szindbad
elérhető
18

Krúdy Gyula - Szindbád
Kicsoda ​Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús hazudozásait "hitetlen mosollyal és elámult szívvel" hallgatta mindazon "százhét nő, aki viszontszerette", kicsoda ez a folytonosan úton lévő, lányszöktető, a halálból is visszatérő és átváltozni tudó gavallér, aki, ha kell, fésű egy kacér asszony hajában, vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca kezében, garabonciás, vagy züllő dzsentri, magyar Casanova, vagy a költészet maga, amelynek varázsában felfénylenek a megkopott utcák és elkopott szívek, s hatására borba mártott ujjak írják az imádott nő nevét a kávéházak asztalának márványlapjára? Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki "mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény" és mégis "mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott... hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak?" Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát.

Durica Katarina - Szlovákul ​szeretni
Hol ​az otthon? Ahol a legjobb. Ahol a mobiltöltőd tartod. Ahol automatikusan csatlakozik a wifihez a net. Ahol a szomszéd visszaköszön. Ahová kora tavasszal elteszed a télikabátod. Ahol a januári árleszállításkor vásárolt karácsonyi díszeket tárolod a következő karácsonyig. Ahol jó az illat. Ahol a postaládán ott a neved. Ahol, ha eltéved valaki, útba tudod igazítani Durica Katarina regénye fordulatos időutazás, amelyből megtudhatjuk, milyen volt szlovákiai magyarnak lenni a 80-as években, majd felnőtt fejjel szembesülni a gyermekkor elhallgatott titkaival. Milyen előítéletek működnek ma is, és van-e feloldozás a múlt bűneire? Életképes lehet-e egy képzeletbeli és valós határokon átívelő szerelem? Petra egy bécsi galéria megbízásából Tanzániába utazik, hogy potom pénzért kézműves dísztárgyakat vásároljon. A déli kontinensen egy európai kalandorok által lakott hostel fogadja, ahol új barátokra tesz szert, de az önfeledt pillanatokra súlyos bűntény árnyéka vetül Sali a ruandai mészárlások elől menekülve jut el Belgiumba, majd az USA-ba, de lelki sebeire sehol sem talál gyógyírt. Petra az a nő, aki mellett végre igazán önmaga tud lenni, de vajon a szerelmük kibírja-e a megpróbáltatásokat? Paul feladja jól jövedelmező irodai állását, mert kiölte belőle a szenvedélyt. Szabadon szeretne élni, kötöttségek nélkül. Dar es Salaamba utazik, hogy körbebiciklizze a Kilimandzsárót. Itt találkozik Petrával és Salival, akik szintén a boldogságot keresik Mindeközben Károly, a csallóközi magyar emigráns akiből a hetvenes években Karol lett Pozsonyban, majd Charles Ausztráliában utolsó óráiban eléri, hogy újra együtt legyen a család.

Mikszáth Kálmán - Tót ​atyafiak
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: "Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és... mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni". Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak novellában Mikszáth megtalálta egyéni hangját. Szemlélete ugyanakkor még alapvetően romantikus.

Szombathy Viktor - A ​pénzhamisító
Körös-körül ​Rákóczi kurucai harcolnak a labanc seregekkel. Selmec városa azonban falai mögé húzódik, és önző, fukar módon próbálja védeni biztos polgári nyugalmát. A selmeci polgárok is jó hazafiak, sőt vitézek is, ha kell – az önzés meg a zsugoriság mégis majdnem a vesztüket okozz. Szombathy Viktor, A félhold vándorának jól ismert írója mikszáthi derűvel meséli el, hogyan tette lóvá majdnem az egész várost egy olasz nevű pénzhamísító kalandor. Sok váratlan, hol vidám, hol megrázó fordulat után azonban Selmec is – és az olvasó is – jól jár, hiszen az igazságosztás nem könnyű feladatát éppen Rákóczi, a nagy fejedelem vállalja magára.

Mikszáth Kálmán - A ​tót atyafiak / A jó palócok
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: "Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és... mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni". Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak és A jó palócok novelláiban Mikszáth megtalálta egyéni hangját. Szemlélete ugyanakkor még alapvetően romantikus. Nem véletlenül mondta A jó palócok elbeszéléseiről: "Magamat látom e könyvben, aminő voltam fiatal koromban, s aminő már sohasem leszek többé". Kaiser László

Borbély Szilárd - Halotti ​pompa
Borbély ​Szilárd 2004-ben megjelent, majd 2006-ban új ciklussal kiegészült verseskötete, mely monumentális gyászbeszéd és rendkívüli lírai teljesítmény, az elmúlt évtizedek magyar költészetének legkiemelkedőbb művei közé tartozik. A szerző életműsorozatában a könyv negyedik kiadása jelenik meg 2022 júniusában a Jelenkor Kiadó gondozásában.

Hosszú Ferenc - Hegytetőn ​három fenyő
Idillien ​szép felvidéki környezetben, Bártfa környékén, majd Kassa városában játszódik az író emlékező regénye. A cselekmény három nagy fejezetre tagolódik: a regény főszereplőjének, Szedlaynak nyaralására, amelyet romantikus környezetben vidéki rokonok és barátok között tölt el, az első nagy, izgalmas s erotikus kamaszszerelemre, amelyet a titokzatos és elragadó angol asszony iránt érez, s végül a már érettségiző korú, egyetemre készülő felnőtt kapcsolatára a politikai szervezkedésben részt vevő Petrával. E három részre tagolódó eseménysor hátterében azonban ott a történelem, a húszas, a harmincas, a negyvenes évek történelme, amely megváltoztatja a gyermek és az ifjúkor körül a világot, elfújja a felvidéki hegyek közül az idilli hangulatokat, és a háborús valósággal, a nemzetiségi lét keservével lepi meg Szedlayt és persze hozzátartozóit, környezetét. Hosszú Ferenc posztumusz regénye egy gyermekből férfivá fejlődő ember vallomása. De kortörténeti dokumentum is egy életforma, egy szemlélet, egy társadalmi közérzet megváltozásáról.

Mór Jókai - The ​Day of Wrath
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mór Jókai - Peter ​the Priest
There ​were six of them besides the Prior and Abbot. The seventh was away in the village, collecting the gifts of charity. "Benedicite," began the Prior. "Here is a message from our most gracious patroness." With that he laid upon the table a sealed letter in Latin, which the others passed from hand to hand. All understood it, but it was evident that not one of them liked the letter, for they turned up their noses, pursed their lips and knit their eyebrows. "One of us is bidden to the court of our most munificent patroness to educate her only son." "He is a little devil!" exclaimed the Abbot. "He talks and whistles in church," cried another. "He reviles the saints and the souls of the departed." "He torments animals." Each one had something to say; especially the last. "He is the accursed child of a mad mother." "She is the destruction of all men," continued the Abbot. "She sins against all the commandments." "She tramples under foot all the sacraments." "She is a raging fury and a sacrilegious witch." "She sent her husband to his grave with a deadly drink."

Kováts Judit - A ​Tátra gyermekei
"...nem ​tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?" - töprengett el Lilli Hartmann, a Hazátlanok című regény főhőse. Kováts Judit új könyve ennek a szövevényes kérdésnek az újabb kibontása. A háború után elűzött késmárki lány, Lilli ezúttal tudja, hová indul: Amerikába tart egy óceánjáró hajó fedélzetén új családjával, férjével, nevelt fiával és egy Tátra-legendákat tartalmazó füzettel. Miközben térben és időben is egyre távolabb kerül az egykor volt Késmárktól és az örök-Tátráktól, a múlt újra és újra felbukkan emlékek, álmok és mesék formájában is. Az Atlanti-óceán végtelen horizontján kibomlanak a hegyek csúcsai, és a különleges Tátra-mesék hullámain egy másik világ sejlik át. Közben a hajó és rajta a család egyre közelebb ér az Újvilághoz, és New York partjainál Lillinek újabb döntést kell hoznia addigi életével kapcsolatban. A Tátra gyermekei lapjain végig úton vagyunk. Utazunk az Óvilág és Amerika között, az egykori Közép-Európa XX. századi kataklizmái között, múlt és jelen között, és legkivált a valóság és a képzelet között.

Kollekciók