Ajax-loader

'felvidék' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Podhorányi Zsolt - Kastélytúrák ​kalauza
Ez ​a sajátos műfajú, különleges kötet valójában egy szórakoztató művelődéstörténeti útikönyv. Bevezeti az olvasót kulturális örökségünk történetébe, megismertet a kastélyok egykori lakóinak életével, törekvéseivel, illetve kalandos utazásra hívja azokat, akik csak a képzeletükben indulnának útnak. A Kastélytúrák kalauza szórakoztatóan mesél a hely történetéről, ám emellett kiemelt szövegrészekben praktikus információkat is megoszt az olvasókkal: mi látható a helyi múzeumban, illetve milyen kirándulóhelyek vannak a környéken. A kötet az anyaországi és felvidéki kastélyokat mutatja be, és a leghíresebb nemesi családokon keresztül tekinti át az épületek történetét.

Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila - Felvidék
A ​történelmi Magyarország északi területe, a Felvidék rendkívül gazdag történelmi és természeti kincsekben. A látnivalók szinte kimeríthetetlen tárháza vonzotta ide a neves pécsi szerzőpárost, Fucskár Ágnest és Fucskár József Attilát, akik csodás fotóikkal egészen élővé varázsolják számunkra ezt a változatos vidéket.

Durica Katarina - A ​rendes lányok csendben sírnak
A ​szerelmi szállal átszőtt regényben a 90-es évek dunaszerdahelyi maffiauralmának eseményei elevenednek meg. A történet három nő életútján keresztül bontakozik ki, akik ugyanabban a nyolcemeletes panelházban laknak. Júlia fodrászként dolgozik. Látszólag gondtalan életet él rendőr férjével és kisfiával, amikor váratlanul betoppan a szalonba András. Miközben a városban tombol a pokol, és fellángolnak a szlovák nacionalista érzések, az asszony magánéletében is eluralkodik a káosz. A nő, akinek egész addigi élete kötelezettségekkel és szorongással teli, felszabadultnak érzi magát a különleges vendég mellett. Az érzés kölcsönös, s bár mindketten megpróbálnak gátat vetni vonzalmuknak, a szerelem ereje erősebb. Hilda a Júlia alatti lakásban él. Külföldi továbbtanulásról és bulikról álmodozik, de mindez lehetetlen egy olyan városban, ami a helyi maffia megszállása alatt van. A nyugdíjas Erzsi, a hetedikről, a tévésorozatokban keresi azt a boldogságot, ami egész életében elkerülte. Tehetetlenül nézi végig, ahogy Ricsi fiából véreskezű maffiózó lesz, és hogy a csallóközi álmos kisváros 1997-ben a rettegés szinonimájává válik.

Hunčík Péter - Határeset
Egy ​határmenti kisváros polgárainak háborútól, hadifogságtól és a múlt század történelmétől zajos élete anekdotikus történetekben. A mikszáthi hagyományokat hasznosító regény a legjobb értelemben vett szórakoztató szépirodalom. Az ismert pszichiáter és közéleti személyiség első regénye igazi meglepetést tartogat mindenki számára.

Roy Krisztina - Napországban ​/ Három barát
Két ​történet, egy könyvben - Újból megjelent e két, gyermekeknek szóló elbeszélést tartalmazó könyv, amelyben az írótól megszokott stílusban olvashatjuk Péter, András, Pajtás és barátságuk történetét...

Vida Péter - A ​Felvidék kulturális és természeti értékei
Évezredek ​történelme vonul végig a Felvidéken, amely olyan, mint egy mesekirályság, hegycsúcsokon megülő várromokkal, kastélyokkal, vízesésekkel és barlangokkal. Ám minden szépségével és regényességével együtt valódi tájról van szó, a magyar történelem egyik legfontosabb színteréről.

Gaura Ágnes - Túlontúl
Mindig ​az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk. A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a mágikus világ sugallatait, neki is meg kell találnia az igaz szerelmet. _A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig._

Száraz Miklós György - Lovak ​a ködben
Egy ​felvidéki kislány kalandjai napjaink, az ezredforduló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc évesen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalálkozik leendő szerelmével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerelmes évének krónikája ez a könyv. De akkor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Két család, két csonka család sorsa is kirajzolódik ebben a sodró, hömpölygő, napsütéses és zivataros könyvben. Az országé. A nemzeté. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját.

Móricz Zsigmond - Az ​Isten háta mögött
Az ​1911-ben írt Az Isten háta mögött című mű egy felvidéki kisváros értelmiségének egyhangú, kiúttalan életét mutatja be. A regény három fő alakja más-más módon próbál kitörni ebből a világból. Veresnét csak egy szabadító szerelem menthetné ki érzelmi sivárságából. Az albíró az "outsiderek" életét éli, ugyanakkor kapkodva keresi a különböző kisvárosi csoportok között a maga társaságát. Veres Laci mindvégig passzív szereplő. Ilosván minden nevelői hivatástudat, nevelési eszmény megkopott, fegyelmezéssé, magoltatássá szürkült, s Laci csak vergődik ebben a világban (Nyilas Misi és a későbbi regényekben ábrázolt kiábrándult értelmiség előképe ez a fiatalember). A regény mesterien szerkesztett. Az első harmadban az író mesterségesen szürkíti az eseményeket, a másik két harmad egyetlen drámai jelenet, amelyben az eddig külön szálon futó sorsok összefonódnak. A jelenetben Veresné a kisváros legfontosabb asszonya. Ilosva minden jelentős embere - a pap, az igazgató, az albíró, a káplán, a tanító - mind az ő kegyeiért harcol. Ez az egyetlen este hivatott kárpótolni Veresnét egész életének visszafojtottságáért. A regény hőseinek sorsa tragikomédiába fullad, csupán Veres Laci életében mutatkozik kiemelkedési lehetőség, egyedül az ő életét nem zárja le a szerző. Ez az optimizmus már nem a Sárarany naiv hite, amely szerint elegendő az állapotokat felmutatni. Veres Lacinak már küzdenie kell, bár a küzdelem célja - az értelmiség útjának iránya - az író előtt is bizonytalan.

Farkasles
elérhető
1

Dienes András - Farkasles
Hogyan ​fogta el Jávorka Ocskayt? A neves Petőfi-kutató kisregénye a kuruckor emberpróbáló harcait idézi, de nem a már sokszor megírt kuruc-labanc összecsapásokat, hanem azt a még nehezebb és keményebb harcot, melyet Rákóczi hadseregének néphez hű vitézei vívtak a közéjük furakodott, árulásra mindig kész nagyúri tisztek ellen. Jávorka Ádám főhadnagy, a történet hőse leszámolásra készül Ocskay László brigadérossal, a vitéz, de velejéig romlott, garázda "farkassal", aki egész huszárregimentjét ármányosan az ellenség kezére játszotta. A vitézség és becsület legendássá vált hősének vonzó képét rajzolja meg az író izgalmas kisregényében.

Mács József - Trianon ​harangjai
MÁCS ​JÓZSEF ezen regényének története a jól ismert helyszínen játszódik: egy, a régi-új államhatárhoz közel fekvő gömöri falucskában, amelyben a II. világháború után - csakúgy, mint Dél-Szlovákia más magyarlakta területein - ismét válaszút elé kerülnek az emberek. Kitelepítést, áttelepítést, lakosságcserét, kollektivizálást, az évezredes hit megtagadását hozta az új világrend, amelynek metamorfózisában úgy sodródnak a gömöri magyarok, mintha a sorsuk az örökös változás lenne. Családok esnek szét, templomok üresednek, nyomasztó súllyal nehezedik az emberek lelkére a számukra ismét megpróbáltatást jelentő helyzet: pedig csak nyugodt életet szeretnének, gyarapodni, boldogulni és megtalálni az olyan sokszor elveszett belső, lelki békét az őseik földjén.

Czoch Gábor - "A ​városok szíverek"
A ​polgárosodás a 19. századi magyar társadalom fejlődését leíró, és a mai napig is sok vitát gerjesztő kulcsfogalom. A kifejezés szorosan összefügg a város és lakójának, a polgárnak a fogalmával. Czoch Gábor tanulmánykötetének középpontjában a 19. század eleji magyar városfejlődés, valamint a városokról és a korabeli polgárokról szóló közbeszéd elemzése áll. A reform-országgyűléseken elhangzott politikai beszédek és az ún. "városi kérdés" elemzése azt mutatja be, milyen alakot ölt - különösen a liberális ellenzék - szóhasználatában a város és a polgárság fogalma. Ekkor - az adott politikai kontextushoz, vitákhoz kapcsolódóan - születik meg a polgárságot gyengének, konzervatívnak, a nemzettől idegenként bemutató diskurzus, amely hosszú időre meghatározta a társadalmi csoport történeti emlékezetét is. A további írások a legjelentősebb felső-magyarországi várost, Kassát kutatási terepül választva mutatják be, hogy a város és a városi társadalom belső viszonyai hogyan alakultak át ebben az időszakban. A levéltári források felhasználásával készült tanulmányok a városi tér átalakulásán, a polgárjogot elnyert városlakók társadalmi összetételének megváltozásán, a nemzetiségi viszonyok társadalmi dimenzióinak feltárásán keresztül "testközelből" mutatják be, hogyan modernizálódik a város és társadalma. A fekete-fehér képekkel illusztrált, táblázatokkal kiegészített kötet a 19. századi társadalomtörténet egy fontos aspektusát tárja fel.

Szabó Barnabás - A ​Felvidék
A ​Felvidék nem csak hegységek, medencék és völgyek csodálatos körszelete, a Közép-Dunától a Felső-Tiszáig ívelő hegy-vízrajzi csoda. A Felvidék több ezer esztendős történelem, amelyből ezer esztendő mindenképpen bennünket illet, bennünket, magyarokat és szlovákokat, továbbá németeket, ruszinokat, lengyeleket, sőt Csicsmány jogán állítólag még ide szóródott bolgárokat is. Közös a történelmünk, és ebből az ezer esztendőből kilencszáznál több Magyarország - nem a magyarok: a történelmi Magyarország - közös históriája... Szabó Barnabás 1986 óta a Népszabadság fotóriportere. Első önálló fotóalbumát a táj és az épületek esztétikumát és formavilágát exponáló képek alkotják.

Farkas Zoltán - Sós Judit - Szlovákia ​útikönyv
Eredeti ​fényükben ragyogó középkori városok, a magyar gótika legszebb emlékei, egyedülálló túralehetőségek a Magas-Tátrában és a Szlovák Paradicsomban, romantikus várromok, a tót falusi világ emlékei, pompás főúri kastélyok, modern síközpontok, a Világörökség részét képező cseppkő- és jégbarlangok, pezsgő szórakozónegyed Pozsony óvárosában. A régi Csehszlovákia szürkeségének elmúltával ideje újból felfedezni a Felvidék gazdagságát * útiterv-javaslatok, ötletek kisgyermekes családoknak * látnivalók, művészettörténeti háttérinformációk * több mint 300 szálláshely minden árkategóriában, jellemzéssel * több mint 200 kipróbált étkezőhely * kávéházak, sörözők, zenés szórakozóhelyek * túrajavaslatok, síközpontok, barlangok és fürdőhelyek * kulturális rendezvények, fesztiválok * gyakorlati tudnivalók a közlekedéstől a pénzváltásig * térképek régiókról, városokról, túra- és síközpontokról * 53 színes fénykép

Breszt Borisz - Divényi ​történet
Hatvan ​városának nagy hatalmú ura, a magyarból törökké lett, népnyúzó, hitehagyott Sah Szuvár bég iszonyú szándékot forral: az ifjú, tizenkét esztendős Balassi Bálintot szeretné elrabolni, hogy ezzel kényszerítse átállásra az apát, Balassi János urat, az egyik leghatalmasabb felvidéki főrangút, Divény, Kékkő és más várak, roppant javadalmak birtokosát. Sah Szuvár fiának, Rüsztem alajbégnek pedig Romhányi Ilonkára, az apátlan-anyátlan árvára, a kékkői várparancsnok fogadott leányára fáj a foga. Sikerül-e a gálád merénylet? A daliás Pongrácz Márton hadnagy és vitéz csapata megvédi-e Bálintkát s a szép kisasszonyt? Erről szól ez a lebilincselően érdekes történelmi regény.

Grendel Lajos - Thészeusz ​és a fekete özvegy
_"Yvette-em, ​fekete hajú, tüzes Ariadném, fölöttébb büszke volt rám. Egy délelőtt, megint csak a konyhában, odasúgta a fülembe, hogy jó lenne, ha… Úgy látszik, a konyhai munka és környezet van a legélénkebb hatással szerelmi vágyára, gondoltam. Hiába, minden nő egyedi eset, külön egyéniség, más-más hangszer: az egyik oboa, a másik angolkürt, a harmadik lant, a negyedik csembaló. Már indultam volna a nappaliba, de Yvette keze megállított. - Most, itt. - Ejha! – szörnyülködtem. - Én ráhasalok az asztalra, te fölhajtod hátul a szoknyámat, és úgy."_

Száraz Miklós György - Az ​Ezüst Macska
"Régen ​örültem már úgy elbeszélésnek, (ahogy Szentkuthy Miklós mondta mindig: novelletnek), mint amikor Száraz Miklós György átadott nekem egy írást, még az Új Írásnál, kérve: olvassam el. Remek írás volt, közöltük is a folyóiratban! Mert a fiatal író valami újat csinált, már akkor is szokatlant, tobzódót, torlódó bolond szép embersors-mesét. Bő, burjánzó életszeretet, sőt élet-áhitat hömpölygő, csavaros, örvényes, irónikus habzása volt ez az írás, legyőzve az egyre szikkadtabb elmélet-szigort, széttörve annak befelé-szűkítő rácsrendszerét. És ki mindenki jutott akkor eszembe, s azóta, hogy ez az elbeszélés regénnyé nőtt, mint egy egészséges fiatal tölgyfa. Rabelais titáni szuszogása, de Coster Ulenspiegeljének vándorló és csavargó gyötrelme, szabad és szenvedő pokoljárása, Krúdy Gyula éjszakai égbolt sűrű csipkés ragyogása, Mikszáth Kálmán kövér mosolya a boszorkányos múltatvisszaépítő anakronisztikus, selymes káprázatokban. Tudom, veszélyes, mert kockázatos fiatal író első könyve (kimutatkozása) kapcsán ilyen neveket (működés-erjedést) említeni, dehát e névsorérintéssel Száraz Miklós György indulatának, ingerének és ihletének, íróik akaratának természetét (legalábbis eddig lombosodó természetét) kívántam zártan jellemezni. Ennek a mese-gomolygás könyvnek, amely minden kavargásával és lángoló dühével boldog élet-szeretet. Élet-himnusz."

Janics Kálmán - A ​hontalanság évei
A ​második világháború befejezése után a szlovákiai magyar kisebbség arra a követelésre ébredt, hogy a csehszlovák állam biztonsága érdekében az etnikai határokat az államhatárokig kell kitolni, vagyis hogy a határ menti magyar kisebbséget -- mintegy félmilliós lélekszámban -- el kell távolítani Szlovákiából. Az előszót Illyés Gyula írta. (1979)

Jóry Judit - Vetkőztetik ​a menyasszonyt
"Az ​írás izgató és fájdalmas. Minden szó, minden kifejezés szorongást okoz és fájdalmas érzést kelt. S még fájdalmasabb, amikor nem lehet semmit csinálni. S így marad a nő két kisírt szeme" - olvashatjuk Jóry Judit első kötetében. S valóban, a Vetkőztetik a menyasszonyt szerzőjét az írásnak ezen izgató kalandja foglalkoztatja: hogy újra meg újra behatoljon az érzések, az emlékek és személyiség belső világának sűrűjébe. Ettől válnak a kötet írásai rendkívül személyessé és szenvedélyessé, miközben az elbeszélői Én szemérmesen tartózkodik az önvallomásos beszédtől. Mégis nagyon felszabadító olvasmány ez a könyv, hiszen a magyar prózában kevés szerző beszélt ilyen nyíltan, érzékien és érzékletesen a női lét tapasztalatairól. Hitelesen írni a testről és lélekről - nos, akarhat-e író ennél többet?!

Thuróczy Károlyné - Thuróczy ​Károlyné százéves szakácskönyve
Nyitra ​vármegye alispánjának felesége Madarász Margit, gyermektelen lévén energiáját szakácsművészetének szentelte, melyről az egész Felvidék beszélt. A kb. 100 éve írt szakácskönyv 937 receptet tartalmaz.

Ozsvald Árpád - A ​kis postás
Fiatal ​szlovákiai magyar költő örvendetes prózaíró jelentkezése ez a kötet. Szinte saját gyermekkora vallomásának is nevezhetnénk A kis postás című elbeszélését. Írását főleg a 8-10 éveseknek szánja. Mondanivalójában igényes, s az események szövésében mértéktartóan igazodik e korosztály érzelemvilágához, értelmi adottságaihoz. Feleslegesen nem bonyolítja az eseményt. Az, amit elmond, jellegzetesen falusi történet. Egy kisfiú kisegítésképpen postát hord ki; így lett "kis postás". Amit eközben tapasztal, átél, a falusi világ apró örömei, bánatai, a szegények helyzete, a háborús események és a felszabadulás, ez adja meg az elbeszélés élményanyagát. Egy darab múlt elevenedik meg a kis történet során és Oszvald megmutatja a régi idők, a leűnt gyermekkor társadalmi vonatkozásait. S mindezt anélkül teszi, hogy szónokiassá, frázisossá válna. Az egyszerű de igényes stílus és nyelvezet mellet az a tény, hogy a gyermek szemével tudja nézni a világot s az eseményeket, határozottan érdeme a szerzőnek és őszinte kötetének.

Dobos László - Földönfutók
“Leszálltak ​a gépek. Már a fényszórók sem világítanak. Nemsokára jönnek értem. A fegyvert kibiztosítottam, nem akarok számot adni többé senkinek, ha kinyílik az ajtó, és meghallom a léptek koppanását, nem élek tovább.” Ezekkel a mondatokkal fejeződik be Dobos László Földönfutók című regénye, amely a csehszlovákiai magyar irodalom felszabadulás utáni prózájának jelentős alkotásai közé tartozik. Fábry Zoltán – a műről szólva – Dobos fegyelmezett lényegmondását és témafelvető bátorságát dicsérte. A könyv lapjain a közelmúlt eseményei, egy nagy létszámú kisebbség, a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatása elevenednek meg. A Földönfutókban két férfi – egy szlovák és egy magyar – emlékeiben idéződnek föl a negyvenes évek izzó kérdései. Egy nagy lobogású szerelem és az azt követő csalódás tanúi lehetünk az egyik oldalon, míg a másikon – a magyar diák emlékében – egy nehéz korszak, a háború utáni évek eseményei tárulnak föl előttünk.

Márai Sándor - A ​kassai polgárok
A ​14. században játszódó dráma János mester, a kassai dóm kőfaragójának a tragédiáját állítja középpontjába. Az ő élete, érzelmi és emberi magatartása a vérzivataros időkben - a feudális anarchia közepette a nádor erőszakkal akarja elfoglalni a várost, amely igazsága tudatában fegyverrel védekezik - az igazi polgári helytállás példázata. Nagyon nagy dolog - vallja Márai -, ha valaki megérti a sors szavát, ám az a hős, aki saját sorsával is szembe tud szállni. Ezt sugározza nemcsak János mester élete, hanem a dráma igazi hősének, Kassa városának középkori története is.

Kov%c3%a1ts_judit
elérhető
9

Kováts Judit - Elszakítva
Hol ​a haza? Menni vagy maradni? Ezekkel a kérdésekkel kell szembenéznie két felvidéki birtokos család, az Engelhartok és a Wildnerek két nemzedékének 1944 és 1953 között. Egy olyan évtizedben, amelyben az impériumváltás, a teljes jogfosztottság sújtja a kisebbségi sorsban élőket, és akikre a kommunista hatalomátvétel élesedő osztályharca miatt sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon nem vár más, csak nélkülözés és alávetettség. Ebben az évekig tartó, nyomorúságos és feszült helyzetben lesz szerelmes a regény két főhőse, akik a határ két oldalán elszakítva keresik a boldogság útját. Vajon mit tartogat számukra a jövő? Kováts Judit új könyvében folytatja a Megtagadva című első regényében megkezdett utat: a huszadik század nagy történelmi traumáit dolgozza fel történészi alapossággal, hétköznapi embereket választva hőseiül, akik alulnézetből szemlélik és kirekesztve szenvedik el a régi rend lerombolását, egy új világ nyitányát.

Img_0003
Májusfának ​levelei Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Májusfának ​levelei
A ​felvidéki írók - Márai Sándor, Jankovics Marcell, Szombathy Viktor, Pozsonyi Anna, Szenes Piroska, Tamás Mihály stb. - elbeszélései az érzelmi élet problémáit, konfliktusait, visszásságait ábrázolják, a férfi és a nő örök élményeit, emlékeit - az első szerelem rácsodálkozásától az életbevágó tragédiákig - idézik, s azt, ahogyan mindez a kisebbségbe került magyarság életviszonyai között jelentkezik.

Durica Katarina - Szlovákul ​szeretni
Hol ​az otthon? Ahol a legjobb. Ahol a mobiltöltőd tartod. Ahol automatikusan csatlakozik a wifihez a net. Ahol a szomszéd visszaköszön. Ahová kora tavasszal elteszed a télikabátod. Ahol a januári árleszállításkor vásárolt karácsonyi díszeket tárolod a következő karácsonyig. Ahol jó az illat. Ahol a postaládán ott a neved. Ahol, ha eltéved valaki, útba tudod igazítani Durica Katarina regénye fordulatos időutazás, amelyből megtudhatjuk, milyen volt szlovákiai magyarnak lenni a 80-as években, majd felnőtt fejjel szembesülni a gyermekkor elhallgatott titkaival. Milyen előítéletek működnek ma is, és van-e feloldozás a múlt bűneire? Életképes lehet-e egy képzeletbeli és valós határokon átívelő szerelem? Petra egy bécsi galéria megbízásából Tanzániába utazik, hogy potom pénzért kézműves dísztárgyakat vásároljon. A déli kontinensen egy európai kalandorok által lakott hostel fogadja, ahol új barátokra tesz szert, de az önfeledt pillanatokra súlyos bűntény árnyéka vetül Sali a ruandai mészárlások elől menekülve jut el Belgiumba, majd az USA-ba, de lelki sebeire sehol sem talál gyógyírt. Petra az a nő, aki mellett végre igazán önmaga tud lenni, de vajon a szerelmük kibírja-e a megpróbáltatásokat? Paul feladja jól jövedelmező irodai állását, mert kiölte belőle a szenvedélyt. Szabadon szeretne élni, kötöttségek nélkül. Dar es Salaamba utazik, hogy körbebiciklizze a Kilimandzsárót. Itt találkozik Petrával és Salival, akik szintén a boldogságot keresik Mindeközben Károly, a csallóközi magyar emigráns akiből a hetvenes években Karol lett Pozsonyban, majd Charles Ausztráliában utolsó óráiban eléri, hogy újra együtt legyen a család.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Mikszáth Kálmán - Tót ​atyafiak
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: "Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és... mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni". Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak novellában Mikszáth megtalálta egyéni hangját. Szemlélete ugyanakkor még alapvetően romantikus.

Szombathy Viktor - A ​pénzhamisító
Körös-körül ​Rákóczi kurucai harcolnak a labanc seregekkel. Selmec városa azonban falai mögé húzódik, és önző, fukar módon próbálja védeni biztos polgári nyugalmát. A selmeci polgárok is jó hazafiak, sőt vitézek is, ha kell – az önzés meg a zsugoriság mégis majdnem a vesztüket okozz. Szombathy Viktor, A félhold vándorának jól ismert írója mikszáthi derűvel meséli el, hogyan tette lóvá majdnem az egész várost egy olasz nevű pénzhamísító kalandor. Sok váratlan, hol vidám, hol megrázó fordulat után azonban Selmec is – és az olvasó is – jól jár, hiszen az igazságosztás nem könnyű feladatát éppen Rákóczi, a nagy fejedelem vállalja magára.

Mikszáth Kálmán - A ​tót atyafiak / A jó palócok
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: "Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és... mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni". Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak és A jó palócok novelláiban Mikszáth megtalálta egyéni hangját. Szemlélete ugyanakkor még alapvetően romantikus. Nem véletlenül mondta A jó palócok elbeszéléseiről: "Magamat látom e könyvben, aminő voltam fiatal koromban, s aminő már sohasem leszek többé". Kaiser László

Hosszú Ferenc - Hegytetőn ​három fenyő
Idillien ​szép felvidéki környezetben, Bártfa környékén, majd Kassa városában játszódik az író emlékező regénye. A cselekmény három nagy fejezetre tagolódik: a regény főszereplőjének, Szedlaynak nyaralására, amelyet romantikus környezetben vidéki rokonok és barátok között tölt el, az első nagy, izgalmas s erotikus kamaszszerelemre, amelyet a titokzatos és elragadó angol asszony iránt érez, s végül a már érettségiző korú, egyetemre készülő felnőtt kapcsolatára a politikai szervezkedésben részt vevő Petrával. E három részre tagolódó eseménysor hátterében azonban ott a történelem, a húszas, a harmincas, a negyvenes évek történelme, amely megváltoztatja a gyermek és az ifjúkor körül a világot, elfújja a felvidéki hegyek közül az idilli hangulatokat, és a háborús valósággal, a nemzetiségi lét keservével lepi meg Szedlayt és persze hozzátartozóit, környezetét. Hosszú Ferenc posztumusz regénye egy gyermekből férfivá fejlődő ember vallomása. De kortörténeti dokumentum is egy életforma, egy szemlélet, egy társadalmi közérzet megváltozásáról.

Mór Jókai - The ​Day of Wrath
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók