Ajax-loader

'folklór' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


S. Jae-Jones - Alvilági ​dal
Sötét, ​romantikus és felejthetetlen könyv a Szépség és szörnyeteg felnőtté vált rajongóinak. Az év utolsó éjszakája. Beköszönt a tél, és a Goblinkirály kilovagol, hogy feleséget keressen magának... Liesl a varázslatos és veszélyes Goblin királyról szóló legendákon nőtt fel, amelyek elragadták a lelkét, a szívét, és ihletet adtak, hogy zeneműveket komponáljon. Mára Liesl már tizennyolc éves, a családi fogadó körül segít, és a zene köré szőtt gyermekkori álmai és képzelgései semmivé lettek. Ám amikor a Goblin király elrabolja a húgát, Liesl számára nincs más út, mint utána menni az Alvilágba, hogy megmentse. Megérkezve e különös, magával ragadó világba, amelyet egy rejtélyes férfi ural, hamarosan lehetetlennek látszó döntést kell hoznia. Az idő és az ősi törvények ellene dolgoznak, és Lieslnek meg kell tudnia, ki ő valójában, mielőtt a sorsa beteljesedne. A zenével és varázslattal teli könyv egy olyan világba ragad magával, amit nem lehet könnyen elfelejteni.

Katherine Arden - A ​medve és a csalogány
Gyilkos ​szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát. Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges. "Ragyogó, sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket." _Library Journal_

Kalevala-e
Kalevala Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - Kalevala
A ​finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.

Bari Károly - Az ​erdő anyja
Bari ​Károlynak ez a kötete a magyarországi és erdélyi cigány törzsek epikájának legérdekesebb darabjait tartalmazza; tündérmeséket, hiedelemtörténeteket, eredetmondákat, tenyérjóslási és kártyavetési formulákat, köszöntőket, könyörgéseket. Az 1985-ben kiadónknál megjelent Tűzpiros kígyócska c. kötettel ellentétben - amely elsősorban verses alkotásokat közöl - túlnyomórészt a prózai műfajokból válogat. Ezek a markánsan sajátos vonásokat mutató epikus hagyományok az európai folklór egyik legizgalmasabb, de eddig csak részleteiben feltárt területére viszik el az olvasót, és - a gyűjtő-fordító, vagyis a szóbeliségből írásbeliséget létrehozó szerző szándékának megfelelően - hozzájárulnak a cigányság hiteles szellemi-lelki arculatának a megrajzolásához. A könyvet cigány ékszerekről, amulettekről, ősi varázslási eljárások eszközeiről készült fényképek és a szerző színes festményei illusztrálják.

Fellinger Károly - Hajléktalan ​búzavirág
Ahogy ​a vallás és a természet törvényszerűségei nem voltak képesek teljes egészében elfeledtetni az emberekkel a mítoszokat, regéket, legendákat és hiedelmeket, úgy nem sikerült véglegesen a modern mezőgazdaságnak sem kiirtania mérgező gyomirtóival a búzatáblák királynőjét, a kék szemű, ártatlan, hajléktalanságra ítélt búzavirágot. Ebben a könyvben a szerző a búzavirág mellé a túlélést igazoló mátyusföldi meséket, mondákat, babonákat és kópéságokat szedi csokorba. Az ezerszálú történetek egyszerűen és tömören sok-sok szeretettel és humorral szólnak az olvasóhoz, akárcsak Fellinger Károly két előző verseskötete, a nagy népszerűségnek örvendő Fűhárfa és a Szélkergető, kerek köpeny. Kötetünk az 1997-ben megjelent Égig érő vadkörtefák egyenes folytatása. Fogadják a könyvet nyitottan, elfeledve a világ zaját és gazdagodjanak, nevessenek önfeledten. Mindegyik történet egyfajta íz, feledhetetlen illat. Az igazságé, a nemzetszereteté, a népi és gyermeki képzeleté. A kötetet a verseskötetekhez hasonlóan Béres Csilla kedves, hangulatos rajzai teszik még bájosabbá és teljesebbé.

Timaffy László - Táltosok, ​tudósok, boszorkányok
Dr. ​Timaffy László szedte csokorba ennek a tájnak ma is szájhagyományként őrzött mondáit. A hiedelem- és történelmi mondák tükrözik a Kisalföld - benne Burgenland és Csallóköz - területén élő magyarság értékes prózai népköltészetét. A hiedelem-mondák őseink hitvilágának maradványait mutatják, a történelmi mondák pedig azt, hogy mint élnek a múlt eseményei a nép emlékezetében. Határainkon kívül élő népünk híven őrzi hagyományait és azt is megláthatjuk, hogyan hat egymásra az itt élő népek kultúrája. Az iskolák, az ifjúság számára értékes anyagot nyújt a könyve, és azoknak is élvezetes olvasmány, akik érdeklődnek prózai népköltészetünk iránt.

Magyar Zoltán - Varga Norbert - Amikor ​még szűk vót a világ...
Magyar ​Zoltán és Varga Norbert munkája a palócföldi szövegfolklór első, egy adott tájegység teljes vonatkozó műfaji hagyományát bemutató mondakötete, mely a palóc régió egy eddig jóformán ismeretlen belső tájegységének, Fülek vidékének néprajzi vizsgálatát tűzte ki céljául. Fülek vidéke a felföldi magyar néprajzi tájak egyike, mégis, még a könyvtárnyi irodalommal bíró – csaknem kétszáz éves múltra visszatekintő – Palócföld-kutatás is alig érintette, így e tájegység mindmáig a magyar népi kultúra vizsgálatában egyfajta „fehér foltot” jelent. Főként e tudományos tartozás által motiválva, Magyar Zoltán és Varga Norbert legújabb munkájában, Fülek vidéke táj-történeti bemutatása, etnikai jellemzőinek és kutatástörténetének összegzése mellett, a mondák és hiedelmek széles repertoárját tárja az olvasó elé, mely tipológiai gazdagsága, a tájnyelvet hűen tükröző ízessége, valamint a vidék hitvilágának és hiedelemrendszerének számos archaizmusát megjelenítő narratívája kapcsán széles körben .gyelmet érdemlő olvasmánynak ígérkezik. A kötetben olvasható 775 folklóralkotás szövegét jegyzetek és mutatók teszik kézikönyvként is használhatóvá, míg a tájegységet illusztráló képmelléklet e sokszínű és imponálóan gazdag népköltészeti örökség őrzőinek állít emléket, hogy lehetőleg minél komplexebben érzékeltesse: milyen volt a Fülek vidéki magyar falvak szájhagyományozó népi műveltsége, akkor, amikor még szűk vót a világ.

Takács Viktória - Busó ​mese
Didergősen, ​unalmasan indult a februári nap. Ám Misi és a testvére, Dórika jó mókát eszeltek ki: mindenféle rémpofákat rajzoltak, s ezeket kitették az ablakba. Ekkor ért haza Apa, aki meglátva a rajzokat, rácsodálkozott: de hát ezek busó maszkok! Rögvest megszületett az ötlet: Misivel és a kisfiú kedvencével, Rókussal, utazzanak el Mohácsra, és vegyenek részt az épp esedékes busójáráson. A hazai szokások, jeles napok, különleges hagyományok megismertetése a gyerekekkel igen fontos feladat - Takács Viktória gyönyörűen illusztrált története e vállalás jegyében született meg.

Catherynne M. Valente - Marija ​Morevna és a Halhatatlan
Marija ​Morevna gyerekkorában tanúja lesz annak, ahogy madárból emberré változott jóképű fiatalemberek feleségül veszik a nővéreit. Amikor pedig lassan feltárul előtte az orosz mítoszok láthatatlan világa, érte is eljön Halhatatlan Koscsej - hogy nagy hatalmú mesebeli lények és törékeny emberek játszmájának, sodró lendületű történetének részese legyen.

Karacsony-regi-kepeslapokon_original_5750
23

Ismeretlen szerző - Karácsony ​régi képeslapokon
Ilyen ​gyűjteményt minden család összeállíthatott volna. Ha beléphetnénk dédanyáink lakásába, kedvünk szerint kutatgatva, mennyi iratot, feljegyzést, cédulát, fotográfiát, levelet és képeslapot találnánk a sublót mélyén, bőrmappás íróasztalok fiókjában, ruhaszekrények alján, pincében, padláson. A nippek, kancsók, vázák, poharak összetörtek, a ruhákat elajándékozták, kidobták, a megkopott huzatú kanapékatm fotelokat elvitte az ócskás, de a papírféle, ez a könnyen sérülő semmiség állta az idők viharát. Szolidan megsárgult, széle rojtos lett, a tintával rárótt sorok megfakultak, a papír megöregedett, de átélt generációkat, mert fontos volt. Mint mindennek, a karácsonyi képeslapnak is története van.

A_naptest%c5%b1_pa'i
A ​naptestű Pa'i Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - A ​naptestű Pa'i
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_323145
Csallóközi ​tündérmesék Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Csallóközi ​tündérmesék
A ​Tejút a régi csallóköziek szerint - a tündérek útja, a tündérek járása s a tejút egy részének neve pedig a tündérek fordulója. Az egyik csallóközi mese szerint a Göncölszekér tulajdonképpen a tündérkirálynő szekere. Ma már csak az öregek mondogatják, hogy valamikor a Csallóközt tündérkertnek nevezték. Itt járt Tündér Ilona három, hét, olykor tizenkettő szépséges és jóságos társnőjével. A Csallóközben akkor még csak tündérek és meglehetősen kisszámú kegyeltjeik laktak. Hogy hogyan, erről szól a mese. A kötet másik nagy mesealakja Göncöl Táltos. Göncöl Táltos egyik legérdekesebb és igen sokarcú alakja a csallóközi mesevilágnak. Göncöl pásztorfejedelem volt életében és az maradt holta után is. Alakja egyre nőtt, s emberből félistenné lett. Hogy ki volt ő, megtudhatjuk e kötetből. A csallóköziek egyik fő foglalkozása a halászat volt. Csallóköz halgazdasága szinte már mesébe illő mértéket ütött meg. A gazdagság csodákat termett. Itt találkozott a halász a zöld emberrel. Ilyen és ehhez hasonló történeteket talál az olvasó ebben a kötetben. Megtudhatjuk a kötetből, milyen is volt a tündérkert (Csallóköz) régen a mesékben.

Mario Vargas Llosa - Halál ​az Andokban
Hegyi ​szellemek, istenek, ördögök, vámpírok népesítik be az Andok vidékeit, s arrafelé mindenki tudja: a jóindulatukat áldozatokkal kell megnyerni. Különben halálos veszedelemnek teszi ki magát az ember - lavinák jönnek... vagy a Fényes Ösvény terroristái. Lituma tizedes azonban, aki egy kis andokbeli településen, Naccosban teljesít szolgálatot, felügyelve az útépítésen dolgozó munkásokat, nem hisz a régi babonákban, s amikor eltûnik három ember a teleprõl, õ a Fényes Ösvényre gyanakszik: azokra a fiatal peruiakból verbuvált gerillacsapatokra, amelyek szakrális kegyetlenséggel kövezik halálra áldozataikat. S míg az eltûntek után nyomoz, Lituma lassacskán megérti, hogy a hegyvidéki emberek számára a hegyi szellemek, az apuk éppoly létezõk ma is, mint évszázadokkal korábban, amikor az inkák emberáldozatokkal békítették meg vérszomjas isteneiket. Vargas Llosa mesterien fûzi össze Lituma tizedes nyomozását, a perui hegylakók hitvilágának bemutatását és a Fényes Ösvény rémtetteit egy nagy szerelem történetével, olykor elandalítva az olvasót, hogy végül annál brutálisabban szembesítsen a bûnügy megoldásával.

Magyar_n%c3%a9pballad%c3%a1k
Magyar ​népballadák Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Magyar ​népballadák
A ​magyar népköltészetben a mesék mellett a legkiemelkedőbb alkotáscsoport a balladáké. Jelen kötetünkben csak a szövegek bemutatására vállalkozhattunk, noha szövegektől elválaszthatatlanok a dallamok. A nép ajkán mindig együtt él a kettő. A balladák szövege azonban önmagában is teljes, szép, gyönyörködtető. Kötetünk a Magyar Népballadák 1968-as kiadását vette alapul. Most is, mint akkor, az összes balladatípus bemutatására törekedtünk, s amik kimaradtak, elsősorban esztétikai fogyatékosságuk miatt nem kerülhettek együvé a klasszikus balladák legszebbjeivel. Jó egynéhány helyi balladáról tudunk, és még több ponyvaballadáról, vallásos balladáról, amelyek legújabbkori népköltészetünkben jelentős szerepet kaptak. Ezek művelődéstörténeti szerepe cseppet sem becsülendő alá, kötetünk összeállításakor azonban csak az esztétikailag értékesebbeket vehettük figyelembe. A jórészt klasszikus balladák mellé csak kis számban állítottuk kevésbé népszerűeket, a népi verselők helyi balladáit, valamint a ponyvaballadák közül is elsősorban a szájhagyomány csiszolta változatokat. Ezenkívül arra is törekedtünk, hogy az egész magyar nyelvterületről, annak minden tájcsoportjáról közreadjunk szövegeket, hogy bizonyítsuk a magyar balladaköltészet elterjedettségét. Természetesen egy-egy területről (Erdély, Moldva) lényegesen több balladát közlünk, mint más vidékekről, hiszen éppen itt maradtak fönn legtovább a legrégiesebb balladák, és - érthető módon - a szakemberek is ezen a területen búvárkodtak a legtöbbet, a legnagyobb eredménnyel, és az ezekről a területekről származó balladák hozták a mind esztétikailag, mind történetileg legváltozatosabb anyagot. A magyar balladák jelen rendszerezésekor arra törekedtünk, hogy népköltészetünk egyik jellemző sajátosságát - két történeti réteg egymásmellettiségét - adja vissza, és azt, hogy balladáink (elsősorban a régiesek) a tragikum-ábrázolás három fázisát mutatják. Emellett a jegyzetekben mindig utalunk arra, hogy a magyar balladák szervesen kapcsolódnak az egyetemes emberi kultúrához, motívumkészletük az európai és az Európán kívüli népek költészetével megannyi rokonságot mutat. Megítélésünk szerint a rendszerezés így jobban tükrözi a magyar balladakincs karakterét, mintha a nemzetközi kiadványok sémájához igazodna. Így is kiviláglik, hogy a magyar népballadák fő problémaköre a szerelmi, családi konfliktus. Ezt azonban olyan változatosan képes kifejezni, hogy bizony sokszor alig lehet elkülöníteni egymástól a rokon gondolatot tartalmazó, de más-más szövegű balladákat. A szöveg közreadásának módja is sok gondot jelentett. Gyűjteményünkben helyet kaptak a múlt század elején feljegyzett balladák, a század második felének gyűjtési lázában nagy számban publikált anyag és századunk csöppet sem egységes adatközlései, kéziratos feljegyzései. Tisztelettel és hálával forgattuk a régi és új gyűjteményeket, köszönetet mondunk minden gyűjtő fáradságos munkájának, de nem ragaszkodhattunk minden esetben nyelvjárási közlésükhöz. A különböző hangjelölési módokat egységesítettük, de ahol lehetett, megtartottuk a helyi sajátságokat, a nyelvi különbségeket, a tájszókat. Napjainkig az egész magyar nyelvterületről a változatok sokasága került elő. Némely esetben több száz variáns is van egyetlen balladatípushoz. Természetesen ilyen nagy mennyiségű anyagközlésről, a balladák teljes kiadásáról szó sem lehet, ezért a magyar balladakincset reprezentáló, átfogó, rendszerező munkát állítottunk össze.

Horváth István - Magyarózdi ​toronyalja
Horváth ​István első verseskötete 1943-ban jelent meg. Szülőfalujáról írott könyve, a Magyarózdi toronyalja (Kriterion, 1971) című falurajz belülről ábrázolja egy kis közösség mindennapjait, évszázados szokásait és élő hagyományait. A szerző műve költői vallomás, önéletrajz, szociográfia és népköltészeti gyűjtemény. Napjainkig példaképe a falumonográfiáknak.

Feldmár András - Büky Dorottya - A ​barna tehén fia
A ​kötet egy székelyföldi népmese elolvasása után kialakult játék a gondolatokkal. Gyakorlatokkal tarkított, amelyek vezetik az olvasót, hogy elmélyülhessen egy-egy témában, és főként önmagában. „A belső mozgatóerő lényege az, hogy odataláljunk, ahol azt érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, hogy van egy valóságos együttlét. Ha elveszítjük a kapcsolatunkat ezzel az érzéssel, akkor nagyon egyedül vagyunk, és ez depresszióba visz.”

Voigt Vilmos - Irodalom ​és nép északon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ágh István - Hányat ​nézek a naptárban?
Hányat ​nézek a naptárban? Régi falusi ünnepek Hármat nézek a naptárban: farsangot, ünnepnapot, névnapot - tartja a régi közmondás. Hányat kell még aludni karácsonyig? - kérdezgeti a kicsi gyerek ma is a decemberi estéken. S hány ünnepnap piroslik fel a régi naptárban, amikor a költő álmodik gyerekkorának falusi ünnepeiről? Amikor vizesvödörrel öntözték meg a lányokat húsvéthétfőn, amikor a búcsúban Szarajevo-bicskát vett a gyerek vásárfiaként. Szalmán pörzsölődött a hízó disznótor reggelén, s lucaszékre állt, aki boszorkányt akart látni karácsony éjszakáján. Költő mesél dunántúli népszokásokról, és dunántúli faluban nőtt festő kelti életre a falu ünnepeit ebben a szép, második kiadásban megjelenő Bölcs Bagoly kötetben.

007
11

Ismeretlen szerző - Szem ​meglátott, szív megvert
Az ​ember az ősidőktől egészen a közelmúltig hitt a szavak varázserejében. Nemcsak hitt benne, fel is akarta használni: ráolvasással és a velejáró mágikus cselekedetekkel akarta segíteni mindennapi munkáját, elhárítani a személyére, tárgyaira, környezetére leselkedő veszélyeket, elűzni a gonoszt, gyógyítani a betegségeket - vagy éppen beteljesíteni szerelmét. A ráolvasás a népköltészet legarchaikusabb műfaja. Máig őrzi a pogány hitvilág elemeit, bár a varázsigék a középkorban egyházi fordulatokkal telítődtek, imádsággá váltak, beépülve az egyház áldásosztó és ördögűző vallási formuláiba. Kötetünk anyagát több, mint nyolcezer ráolvasás közül válogatta Pócs Éva, akinek magvas utószava nemcsak a műfaj tematikai és történeti áttekintését segíti, hanem a tér- és időbeli kapcsolatait is elemzi. A bájolásra, gyógyításra, rontásra mondott szövegek - miközben kirajzolják a magyar hiedelemvilág egyik fővonulatát - költőiségükkel is elbűvölik az olvasót. Az újszülött látogatói a pólyába pénzt csúsztattak, arcát pedig friss tojással dörzsölték meg, ezt mondva: "ilyen kerek, ilyen szép, ilyen egészséges légy!" Szemmelverésre szenesvizet készítettek három szem parázzsal. Miközben mosták a beteget "nevetlen" (negyedik) ujjal, háromszor mondták: "Szem meglátott, szív megvert, Jézus vigasztaljon!" Bal kézzel fogta a gyógyító a kificamodott végtagot, jobb keze élével keresztezgetve: "ér helyre, bőr helyre, Jézus, Mária húzd helyre." A lány ásóval felszedte a legény lábnyomát, viaszba burkolta, és bevetette a kemencébe, ezt mondva: "Úgy égjen a te szíved értem, ahogy elolvad ez a viaszk itten."

Kinai
Kínai ​közmondások Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Kínai ​közmondások
A ​leggazdagabb szóláskinccsel a világon alighanem a kínaiak rendelkeznek. A kínai írás nagyjából 3500 éve jelent meg, s az azóta született hihetetlenül gazdag kínai irodalom bizonyítja, hogy a kínaiak minden korban különleges vonzalmat éreztek és éreznek ma is az élet nagy igazságait vagy egy-egy élethelyzet lényegét megragadó velős mondások iránt. Ilyen lényegre törő mondásokat használt Konfuciusztól kezdve Mao Ce-tungig minden kínai, aki igyekezett meggyőzni a hallgatóságát. Kínában a bölcsmondások körül kultusz alakult ki: ünnepek idején az ablakokat, ajtófélfákat gyakran papírból kivágott vagy festett mondásokkal, szállóigékkel díszítik, s nem ritkák a szólásokkal feliratozott ajándéktárgyak sem. A bölcs ember száz nemzedéknek a tanítója - vallják. A hasznos tanítás pedig olyan viselkedési szabályok, minták bemutatását jelenti, amelyek alkalmazásával az emberek könnyebben boldogulnak a világban. Az ilyenféle útmutatásnak Kínában is leginkább a közmondások felelnek meg. A kínai szóláskincs ismerete azonban nemcsak a kínaiakat segíti eligazodni az életben.

Sárosi Bálint - Magyar ​népi hangszerek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Manga János - Magyar ​népdalok, népi hangszerek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Schmidtné dr. Holló Erzsébet - Babonások, ​kártyavetők kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Burány Béla - A ​legkisebb királylány kívánsága
A ​66 – Szomjas a vakló – és a 77 – Piros a tromf! – erotikus magyar népmese után szíves örömmel tárjuk az olvasó elé a "88"-at – A legkisebb királylány kívánságát –, a vajdasági magyarság élő szellemi hagyatékából. E könyv anyaga ugyancsak válogatás, egy, az itt közölt mesék számától jóval gazdagabb gyűjtemény része.

Béres András - Arra ​van egy kőhíd rakva...
Béres ​András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környéken élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjai egyik eredménye, amelyben egy elmúló - napjainkra megváltozott - sajátos életformáról ad képet. A csikósok,a gulyások, a juhászok, a disznópásztorok "személyesen mutatkoznak be", a valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről, az egymás megleckéztetésére kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról. Az Olvasót a történetmozaikok teljes képpé formálásában a gazdag illusztrációs anyag segíti.

Lengyel Györgyi - Kalocsa
A ​20. század elején a magyar népművészet országszerte kihalóban volt természetes következményeként annak, hogy a közlekedés fejlődésével jórészt megszűnt a falvak elszigeteltsége, és az olcsó gyári termékek behatoltak a falusi otthonokba. A népművészet barátai fájdalommal figyelmeztettek arra, hogy ne hagyjuk eltűnni, puszta múzeumi tárggyá válni azt a sok szépséget, amelyet a nép századokon át hozott létre. A népművészet újjáélesztésére csak a második világháború után került sor.

Covers_173981
Görgőszínpad Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Görgőszínpad
Az ​angol középkor egyházi drámájából kíván képet adni e gyűjtemény. Nyolc misztériumjátékot közöl, függelékül pedig verseket, melyek szintén az adott kor és stílusirány fragmentumai. A titokjátékok az üdvtörténet fontosabb eseményeit dolgozzák fel, értelmezésükben újszövetségi alapokra helyezve azokat. A születés, a kereszthalál, a pokoljárás, a feltámadás és az ítélet mint főbb témakörök jelennek meg itt, sajátos dramaturgiájukkal éppúgy szórakoztatva, mint tanítva az érdeklődőt. A játékok alapszövege többnyire a nép ajkán formálódott, nem mentes tehát az ő gondolatvilágukban gyökeret vert, gyakran szellemes hiedelmektől, a Biblia történeteit is sokban "túlhaladó" - de szelleméhez alapjaiban hű - értelmezésektől. Miként saját népköltészetünkben, a szent és profán "jószomszédi viszonya" itt is kimutatható. Határ Győzőt, e titokjátékok egybegyűjtőjét és átköltőjét, nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Hogy évtizedek óta Angliában él, szinte képtelenségnek tűnik könyve olvastán... Páratlan megjelenítő erőről, hitelesen archaizáló stílusában is nagy nyelvi frissességről tanúskodnak gyönyörű sorai. (A Kiadó) Amit ebben a kötetben összegyűjtöttem, ízelítő csupán és megint csak igen szontyologva gondolok arra, hogy e kiskevés alapján aligha alkothatni fogalma a roppant szöveganyag, a ciklusok és a változatok igazi terjedelméről. Valamennyi ciklus teljes lefordítása meghaladná erőmet, s amúgy sem az én feladatom. Bizonyára akad majd fiatal tehetség, akinek a képzeletét megragadják ezek a szemelvények, jobban győzi energiával, életidővel, s ezeknél szuggesztívebb és hívebb - mert költőibb tolmácsolásban nagyobbszerű képet ad majd arról, hogy az angol középkor egyházi drámája milyen egyetemes világábrázolás, mekkora közösségi élmény lehetett. (Határ Győző)

Sinkovits Ferenc - Bácskai ​magyar időjóslás
Sinkovits ​Ferenc munkája (...) a szóbeli és írásos kultúra népi hagyománya egy ágának, a népi időjóslásnak megörökítésére, összegyűjtésére vállalkozott egyetlen községben, az észak-bácskai Csantavér népének reális, megbízható tapasztalatain alapuló természetismerete alapján. Földműves, állattenyésztő, gazdálkodó közösségről lévén szó, ez a hiteles megfigyeléseken alapuló, nemzedékekről nemzedékekre öröklődő népi tudás napi gyakorlati célt szolgál: felkészülni a várható természeti jelenségekre, hogy biztosítsák a termést, egyáltalán a termelt javak mennyiségét, minőségét, azaz az ember életét, továbbélését, létfenntartását. (...) Sinkovits nagy számú adattal dolgozik (2087!), kategorizál, csoportosít, elemez, magyaráz, gazdag szempontú táblázatokkal szemléltet, bizonyít, támasztja alá helytálló végkövetkeztetéseit. Az egyetlen közösség, Csantavér népi meteorológiai tudásának összegyűjtése sokat jelent a népi tudás hagyományozásának, megmentésének fontos munkájában. Az egyre halványuló népi emlékezet felelevenítése igen hasznos, mert az újító, technikai újdonságokat alkalmazó, modern gondolkodású gazda is jól tudja, hogy az időjárás ki nem iktatható tényező a termelésben.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Susan Barker - Inkarnációk
A ​történet főszereplője Vang, a pekingi taxisofőr, aki egy nap különös levelet talál a kocsija szélvédőjén. Nyugtalanító sorok, melyek írója mintha egyre közelebbről figyelné meg őt és a családját. Vang nyomozni kezd a titokzatos, furcsa, de felkavaró levél nyomán, amelyet továbbiak is követnek. Mindegyikből a kínai történelem egy-egy meghatározó, ám véres, szenvedélyes és intrikákkal teli korszaka tárul fel, melyben az egyéni lét már-már kilátástalannak tűnő, folytonos küzdelem. Rokon lelkek találkoznak valami ellenállhatatlan erő hatására, majd törnek egymás életére. Vangot mágnesként vonzzák ezek a több száz éves történetek, és azon kapja magát, hogy nyakig ül egy rejtélyben, melyet ki kellene bogoznia – miközben az ismeretlen leskelődő által mozgatott szálak eltéphetetlen hálója egyre jobban befonja őt is és a családját is. Vajon mi köze lehet egy hétköznapi taxisofőrnek a kegyetlen Csia-csing császár elleni merénylethez, az ópiumháború idején ügyeskedő kisemberekhez, a maoista korszak félelemmel teli légkörében élő gimnazista lányokhoz? Lebilincselő és torokszorító lélekutazásra hív ez a regény még az után is, hogy a végén választ kapunk a kérdéseinkre. A szerzőről: Susan Barker Kelet-Londonban nőtt fel, filozófiát és kreatív írást tanult Anglia különböző egyetemein. Első két regényét Dylan Thomas-díjra jelölték, több hazai és külföldi ösztöndíjat is elnyert, többek között a Brit Királyi Művészeti Akadémia is támogatta. Hosszabb ideig élt a híres yaddói irodalmi művésztelepen Saratoga Springsben. Mélyen kötődik Kínához, mivel nagyapja a II. világháború elől menekült el onnan, ő maga pedig évekig élt Pekingben. Tanúja volt a mai rendszer ellentmondásosságának és az olimpiára való készülődés paranoiás, felfokozott légkörének. Érzékeny művészként, remek megfigyelőként szemlélte a város lakóit: az elnyomottakat és a kivételezetteket. Beszívta Peking szennyezett levegőjét, megismerkedett az emberi sorsokkal, a keleti orvoslással. Elvarázsolta a kínai történelem, méghozzá olyannyira, hogy hat éven át kutatott ehhez a regényhez. "Sokkal tovább tartott megírni, mint ahogy számítottam rá" - vallja be a honlapján. Angliába visszatérve "lelki archívumából" merítve dolgozott tovább, melyben minden képet és emléket megőrzött a pekingi évekből. A történelmi és a mai Kína ott vibrál, lüktet és rezonál ennek a könyvnek minden egyes lapján.

Theodora Kroeber - Ishi, ​az utolsó vadember
Hogyan ​viselkedik egy vadember, ha azt javasolják neki, vegye igénybe a sápadtarcúak fürdőszobáját? Fürdés után fölmossa a kőpadlót, a törülközőt pedig, csinosan összehajtogatva, a tartójára teszi. A vadember egyébként mérhetetlenül szelíd: tartózkodóan mosolyog, holmijait szép rendben tárolja egy ládában. Fizetésével takarékosan bánik...

Pál Sándor Attila - Düvő
A ​düvő egy népzenei szakkifejezés arra a jelenségre, amikor "a kontra, a brácsa és a bőgő ritmikailag egybevágóan működik". A Düvő című kötet ezt a világot: a folklórban és a szimmetriában rejlő erőt idézi meg. Pál Sándor Attila versei a népzene hangját imitálva népdalokat, balladákat, meséket írnak újra, virágénekeket, munkadalokat vagy épp legényeseket olvashatunk a kötet lapjain. Ennek a költészetnek van mondanivalója az országról, a versek olyan képét mutatják meg a magyar vidéknek, amely ritkán örökítődik meg ilyen modern, mégis a hagyományokat eredeti módon újrateremető nyelven. A kortárs fiatal költészetben különösen egyedülálló ez a szemlélet: egy radikálisan szelíd hang szólal meg ebben a friss, szomorú, mértéktartóan szenvedélyes könyvben.

Kollekciók