'folklór' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Mandel Róbert - Magyar ​népi hangszerek
Mandel ​Róbert "Magyar népi hangszerek" című kötetének legfőbb célja, hogy - a zeneszerszámok szakszerű leírása és a népi hangszereinket jellemzően említő magyar irodalmi részletek idézése mellett - tökéletes minőségű tárgyfotókkal, valamint eredeti minőségükben megtartott korabeli fotográfiákkal nemcsak a szűkebben vett szakmai és népzenei köröknek, hanem a zenekedvelőknek és a magyar zenetörténet iránt elkötelezett olvasóknak is bemutathassa, sőt megcsillogtathassa az Európában is páratlan magyarországi instrumentáriumot.

Ismeretlen szerző - Ház ​tetején egy fél lepény
Vajon ​van-e eleven egérfogó? Bizony van: a macska! Miféle nagyapa az, aki szakállt növeszt a hátán? Ez a nagyapa nem más, mint a gyalu. Mező közepén hússal teli tányér - mi az? Sokáig törhetnénk a fejünket, mire megfejtenénk, hogy - egérfészek. Találós kérdések gyűjteménye ez a kötet, melyet Mándoki László néprajzkutató állított össze rokon népeink rejtvényeiből. A finnek, lappok, vogulok, osztjákok mellett helyet kaptak a lív, mari, komi, mordvin, udmurt népek találósai is. A gyönyörű illusztrációk Vida Győző tehetségét dicsérik.

Varga Ferencné - 1111 ​találós kérdés
Kiadványunk ​a nyolc kiadást megért, közel félmilliós példányszámban megjelent "Sző, fon, nem takács" találós kérdés-gyűjtemény bővített kiadása.

Katherine Arden - A ​boszorkány éjszakája
Az _Északi ​erdő legendája_-trilógia lélegzetelállító végső felvonásában Vászja és Morozko halálos ellenségekkel küzd a látható és a láthatatlan Oroszország megmentéséért. A katasztrófa sújtotta Moszkva lakói válaszokat és felelőst keresnek. Vászja magára marad, minden oldalról ellenségek veszik körül. A tomboló nagyherceg szövetségesei háborúba és pusztulásba vezetik az országot, miközben egy gonosz démon káoszt és halált hint szerteszét. Vászja az események sűrűjében találja magát, és rá kell döbbennie, hogy mindkét világ sorsa az ő kezében van. A fiatal boszorkány kétségbeesetten próbálja megmenteni Oroszországot, Morozkót és a mágikus világot, de könnyen lehet, hogy választania kell.

Katherine Arden - A ​lány a toronyban
A ​Medve és a Csalogány varázslatos története tovább folytatódik. A rettenthetetlen fiatal nővé serdült Vászját választás elé állítják: vagy férjhez megy, vagy kolostorba vonul. Ő azonban inkább megszökik otthonról - ám hamarosan az ostrom alá kerülő Moszkva városának védelméhez kell segítséget nyújtania. Vászja számára nincs túl sok lehetőség, miután árvaságra jutott, és faluja boszorkánynak kiáltotta ki: vagy zárdába vonul, vagy hagyja, hogy a nővére összeboronálja egy moszkvai herceggel. Bármelyiket is választja, egy toronyba zárva éli majd le az életét, elzárva a tágas világtól, melyet annyira szeretne felfedezni. Így hát a kalandot választja: fiúnak álcázva magát lóháton nekivág az erdőnek. Miután a falvakat rettegésben tartó útonállókkal folytatott küzdelemben kivívja magának a moszkvai nagyherceg elismerését, gondosan meg kell őriznie a titkát, hogy valójában lány, nehogy elveszítse az uralkodó jóindulatát - még akkor is, amikor rájön, hogy a nagyhercegséget olyan titokzatos erők fenyegetik, melyeket csak ő, Vászja tud megállítani.

S. Jae-Jones - Alvilági ​dal
Sötét, ​romantikus és felejthetetlen könyv a Szépség és szörnyeteg felnőtté vált rajongóinak. Az év utolsó éjszakája. Beköszönt a tél, és a Goblinkirály kilovagol, hogy feleséget keressen magának... Liesl a varázslatos és veszélyes Goblin királyról szóló legendákon nőtt fel, amelyek elragadták a lelkét, a szívét, és ihletet adtak, hogy zeneműveket komponáljon. Mára Liesl már tizennyolc éves, a családi fogadó körül segít, és a zene köré szőtt gyermekkori álmai és képzelgései semmivé lettek. Ám amikor a Goblin király elrabolja a húgát, Liesl számára nincs más út, mint utána menni az Alvilágba, hogy megmentse. Megérkezve e különös, magával ragadó világba, amelyet egy rejtélyes férfi ural, hamarosan lehetetlennek látszó döntést kell hoznia. Az idő és az ősi törvények ellene dolgoznak, és Lieslnek meg kell tudnia, ki ő valójában, mielőtt a sorsa beteljesedne. A zenével és varázslattal teli könyv egy olyan világba ragad magával, amit nem lehet könnyen elfelejteni.

Katherine Arden - A ​medve és a csalogány
Gyilkos ​szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát. Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges. "Ragyogó, sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket." _Library Journal_

Ismeretlen szerző - Kalevala
A ​finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.

Bari Károly - Az ​erdő anyja
Bari ​Károlynak ez a kötete a magyarországi és erdélyi cigány törzsek epikájának legérdekesebb darabjait tartalmazza; tündérmeséket, hiedelemtörténeteket, eredetmondákat, tenyérjóslási és kártyavetési formulákat, köszöntőket, könyörgéseket. Az 1985-ben kiadónknál megjelent Tűzpiros kígyócska c. kötettel ellentétben - amely elsősorban verses alkotásokat közöl - túlnyomórészt a prózai műfajokból válogat. Ezek a markánsan sajátos vonásokat mutató epikus hagyományok az európai folklór egyik legizgalmasabb, de eddig csak részleteiben feltárt területére viszik el az olvasót, és - a gyűjtő-fordító, vagyis a szóbeliségből írásbeliséget létrehozó szerző szándékának megfelelően - hozzájárulnak a cigányság hiteles szellemi-lelki arculatának a megrajzolásához. A könyvet cigány ékszerekről, amulettekről, ősi varázslási eljárások eszközeiről készült fényképek és a szerző színes festményei illusztrálják.

Fellinger Károly - Hajléktalan ​búzavirág
Ahogy ​a vallás és a természet törvényszerűségei nem voltak képesek teljes egészében elfeledtetni az emberekkel a mítoszokat, regéket, legendákat és hiedelmeket, úgy nem sikerült véglegesen a modern mezőgazdaságnak sem kiirtania mérgező gyomirtóival a búzatáblák királynőjét, a kék szemű, ártatlan, hajléktalanságra ítélt búzavirágot. Ebben a könyvben a szerző a búzavirág mellé a túlélést igazoló mátyusföldi meséket, mondákat, babonákat és kópéságokat szedi csokorba. Az ezerszálú történetek egyszerűen és tömören sok-sok szeretettel és humorral szólnak az olvasóhoz, akárcsak Fellinger Károly két előző verseskötete, a nagy népszerűségnek örvendő Fűhárfa és a Szélkergető, kerek köpeny. Kötetünk az 1997-ben megjelent Égig érő vadkörtefák egyenes folytatása. Fogadják a könyvet nyitottan, elfeledve a világ zaját és gazdagodjanak, nevessenek önfeledten. Mindegyik történet egyfajta íz, feledhetetlen illat. Az igazságé, a nemzetszereteté, a népi és gyermeki képzeleté. A kötetet a verseskötetekhez hasonlóan Béres Csilla kedves, hangulatos rajzai teszik még bájosabbá és teljesebbé.

Timaffy László - Táltosok, ​tudósok, boszorkányok
Dr. ​Timaffy László szedte csokorba ennek a tájnak ma is szájhagyományként őrzött mondáit. A hiedelem- és történelmi mondák tükrözik a Kisalföld - benne Burgenland és Csallóköz - területén élő magyarság értékes prózai népköltészetét. A hiedelem-mondák őseink hitvilágának maradványait mutatják, a történelmi mondák pedig azt, hogy mint élnek a múlt eseményei a nép emlékezetében. Határainkon kívül élő népünk híven őrzi hagyományait és azt is megláthatjuk, hogyan hat egymásra az itt élő népek kultúrája. Az iskolák, az ifjúság számára értékes anyagot nyújt a könyve, és azoknak is élvezetes olvasmány, akik érdeklődnek prózai népköltészetünk iránt.

Magyar Zoltán - Varga Norbert - Amikor ​még szűk vót a világ...
Magyar ​Zoltán és Varga Norbert munkája a palócföldi szövegfolklór első, egy adott tájegység teljes vonatkozó műfaji hagyományát bemutató mondakötete, mely a palóc régió egy eddig jóformán ismeretlen belső tájegységének, Fülek vidékének néprajzi vizsgálatát tűzte ki céljául. Fülek vidéke a felföldi magyar néprajzi tájak egyike, mégis, még a könyvtárnyi irodalommal bíró – csaknem kétszáz éves múltra visszatekintő – Palócföld-kutatás is alig érintette, így e tájegység mindmáig a magyar népi kultúra vizsgálatában egyfajta „fehér foltot” jelent. Főként e tudományos tartozás által motiválva, Magyar Zoltán és Varga Norbert legújabb munkájában, Fülek vidéke táj-történeti bemutatása, etnikai jellemzőinek és kutatástörténetének összegzése mellett, a mondák és hiedelmek széles repertoárját tárja az olvasó elé, mely tipológiai gazdagsága, a tájnyelvet hűen tükröző ízessége, valamint a vidék hitvilágának és hiedelemrendszerének számos archaizmusát megjelenítő narratívája kapcsán széles körben .gyelmet érdemlő olvasmánynak ígérkezik. A kötetben olvasható 775 folklóralkotás szövegét jegyzetek és mutatók teszik kézikönyvként is használhatóvá, míg a tájegységet illusztráló képmelléklet e sokszínű és imponálóan gazdag népköltészeti örökség őrzőinek állít emléket, hogy lehetőleg minél komplexebben érzékeltesse: milyen volt a Fülek vidéki magyar falvak szájhagyományozó népi műveltsége, akkor, amikor még szűk vót a világ.

Takács Viktória - Busó ​mese
Didergősen, ​unalmasan indult a februári nap. Ám Misi és a testvére, Dórika jó mókát eszeltek ki: mindenféle rémpofákat rajzoltak, s ezeket kitették az ablakba. Ekkor ért haza Apa, aki meglátva a rajzokat, rácsodálkozott: de hát ezek busó maszkok! Rögvest megszületett az ötlet: Misivel és a kisfiú kedvencével, Rókussal, utazzanak el Mohácsra, és vegyenek részt az épp esedékes busójáráson. A hazai szokások, jeles napok, különleges hagyományok megismertetése a gyerekekkel igen fontos feladat - Takács Viktória gyönyörűen illusztrált története e vállalás jegyében született meg.

Catherynne M. Valente - Marija ​Morevna és a Halhatatlan
Marija ​Morevna gyerekkorában tanúja lesz annak, ahogy madárból emberré változott jóképű fiatalemberek feleségül veszik a nővéreit. Amikor pedig lassan feltárul előtte az orosz mítoszok láthatatlan világa, érte is eljön Halhatatlan Koscsej - hogy nagy hatalmú mesebeli lények és törékeny emberek játszmájának, sodró lendületű történetének részese legyen.

Ismeretlen szerző - Karácsony ​régi képeslapokon
Ilyen ​gyűjteményt minden család összeállíthatott volna. Ha beléphetnénk dédanyáink lakásába, kedvünk szerint kutatgatva, mennyi iratot, feljegyzést, cédulát, fotográfiát, levelet és képeslapot találnánk a sublót mélyén, bőrmappás íróasztalok fiókjában, ruhaszekrények alján, pincében, padláson. A nippek, kancsók, vázák, poharak összetörtek, a ruhákat elajándékozták, kidobták, a megkopott huzatú kanapékatm fotelokat elvitte az ócskás, de a papírféle, ez a könnyen sérülő semmiség állta az idők viharát. Szolidan megsárgult, széle rojtos lett, a tintával rárótt sorok megfakultak, a papír megöregedett, de átélt generációkat, mert fontos volt. Mint mindennek, a karácsonyi képeslapnak is története van.

Ismeretlen szerző - A ​naptestű Pa'i
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Andrzej Sapkowski - Az ​utolsó kívánság
Geralt ​a vajákok közé tartozik: mágikus képességeinek köszönhetően, amelyeket hosszan tartó kiképzése és egy rejtélyes elixír csak még tovább csiszolt, zseniális és könyörtelen harcos hírében áll. Ugyanakkor nem hétköznapi gyilkos: célpontjai vérszomjas szörnyetegek és aljas fenevadak, amelyek mindenütt hatalmas pusztítást végeznek, és megtámadják az ártatlanokat. Hiába tűnik azonban valami gonosznak vagy jónak, nem biztos, hogy valóban az – és minden mesében van egy csipetnyi igazság. _Az utolsó kívánság_ novelláskötete tökéletes bevezető Andrzej Sapkowski egyedülálló fantasyvilágához. A World Fantasy Életműdíjjal kitüntetett szerző a _Vaják_-sorozatával nemcsak nemzetközi sikert aratott, könyvei alapján képregények és számítógépes játékok is készültek, 2019-ben pedig a Netflix forgatott belőlük sorozatot Henry Cavill (_Az acélember_) főszereplésével.

Ismeretlen szerző - Csallóközi ​tündérmesék
A ​Tejút a régi csallóköziek szerint - a tündérek útja, a tündérek járása s a tejút egy részének neve pedig a tündérek fordulója. Az egyik csallóközi mese szerint a Göncölszekér tulajdonképpen a tündérkirálynő szekere. Ma már csak az öregek mondogatják, hogy valamikor a Csallóközt tündérkertnek nevezték. Itt járt Tündér Ilona három, hét, olykor tizenkettő szépséges és jóságos társnőjével. A Csallóközben akkor még csak tündérek és meglehetősen kisszámú kegyeltjeik laktak. Hogy hogyan, erről szól a mese. A kötet másik nagy mesealakja Göncöl Táltos. Göncöl Táltos egyik legérdekesebb és igen sokarcú alakja a csallóközi mesevilágnak. Göncöl pásztorfejedelem volt életében és az maradt holta után is. Alakja egyre nőtt, s emberből félistenné lett. Hogy ki volt ő, megtudhatjuk e kötetből. A csallóköziek egyik fő foglalkozása a halászat volt. Csallóköz halgazdasága szinte már mesébe illő mértéket ütött meg. A gazdagság csodákat termett. Itt találkozott a halász a zöld emberrel. Ilyen és ehhez hasonló történeteket talál az olvasó ebben a kötetben. Megtudhatjuk a kötetből, milyen is volt a tündérkert (Csallóköz) régen a mesékben.

Mario Vargas Llosa - Halál ​az Andokban
Hegyi ​szellemek, istenek, ördögök, vámpírok népesítik be az Andok vidékeit, s arrafelé mindenki tudja: a jóindulatukat áldozatokkal kell megnyerni. Különben halálos veszedelemnek teszi ki magát az ember - lavinák jönnek... vagy a Fényes Ösvény terroristái. Lituma tizedes azonban, aki egy kis andokbeli településen, Naccosban teljesít szolgálatot, felügyelve az útépítésen dolgozó munkásokat, nem hisz a régi babonákban, s amikor eltûnik három ember a teleprõl, õ a Fényes Ösvényre gyanakszik: azokra a fiatal peruiakból verbuvált gerillacsapatokra, amelyek szakrális kegyetlenséggel kövezik halálra áldozataikat. S míg az eltûntek után nyomoz, Lituma lassacskán megérti, hogy a hegyvidéki emberek számára a hegyi szellemek, az apuk éppoly létezõk ma is, mint évszázadokkal korábban, amikor az inkák emberáldozatokkal békítették meg vérszomjas isteneiket. Vargas Llosa mesterien fûzi össze Lituma tizedes nyomozását, a perui hegylakók hitvilágának bemutatását és a Fényes Ösvény rémtetteit egy nagy szerelem történetével, olykor elandalítva az olvasót, hogy végül annál brutálisabban szembesítsen a bûnügy megoldásával.

Ismeretlen szerző - Magyar ​népballadák
A ​magyar népköltészetben a mesék mellett a legkiemelkedőbb alkotáscsoport a balladáké. Jelen kötetünkben csak a szövegek bemutatására vállalkozhattunk, noha szövegektől elválaszthatatlanok a dallamok. A nép ajkán mindig együtt él a kettő. A balladák szövege azonban önmagában is teljes, szép, gyönyörködtető. Kötetünk a Magyar Népballadák 1968-as kiadását vette alapul. Most is, mint akkor, az összes balladatípus bemutatására törekedtünk, s amik kimaradtak, elsősorban esztétikai fogyatékosságuk miatt nem kerülhettek együvé a klasszikus balladák legszebbjeivel. Jó egynéhány helyi balladáról tudunk, és még több ponyvaballadáról, vallásos balladáról, amelyek legújabbkori népköltészetünkben jelentős szerepet kaptak. Ezek művelődéstörténeti szerepe cseppet sem becsülendő alá, kötetünk összeállításakor azonban csak az esztétikailag értékesebbeket vehettük figyelembe. A jórészt klasszikus balladák mellé csak kis számban állítottuk kevésbé népszerűeket, a népi verselők helyi balladáit, valamint a ponyvaballadák közül is elsősorban a szájhagyomány csiszolta változatokat. Ezenkívül arra is törekedtünk, hogy az egész magyar nyelvterületről, annak minden tájcsoportjáról közreadjunk szövegeket, hogy bizonyítsuk a magyar balladaköltészet elterjedettségét. Természetesen egy-egy területről (Erdély, Moldva) lényegesen több balladát közlünk, mint más vidékekről, hiszen éppen itt maradtak fönn legtovább a legrégiesebb balladák, és - érthető módon - a szakemberek is ezen a területen búvárkodtak a legtöbbet, a legnagyobb eredménnyel, és az ezekről a területekről származó balladák hozták a mind esztétikailag, mind történetileg legváltozatosabb anyagot. A magyar balladák jelen rendszerezésekor arra törekedtünk, hogy népköltészetünk egyik jellemző sajátosságát - két történeti réteg egymásmellettiségét - adja vissza, és azt, hogy balladáink (elsősorban a régiesek) a tragikum-ábrázolás három fázisát mutatják. Emellett a jegyzetekben mindig utalunk arra, hogy a magyar balladák szervesen kapcsolódnak az egyetemes emberi kultúrához, motívumkészletük az európai és az Európán kívüli népek költészetével megannyi rokonságot mutat. Megítélésünk szerint a rendszerezés így jobban tükrözi a magyar balladakincs karakterét, mintha a nemzetközi kiadványok sémájához igazodna. Így is kiviláglik, hogy a magyar népballadák fő problémaköre a szerelmi, családi konfliktus. Ezt azonban olyan változatosan képes kifejezni, hogy bizony sokszor alig lehet elkülöníteni egymástól a rokon gondolatot tartalmazó, de más-más szövegű balladákat. A szöveg közreadásának módja is sok gondot jelentett. Gyűjteményünkben helyet kaptak a múlt század elején feljegyzett balladák, a század második felének gyűjtési lázában nagy számban publikált anyag és századunk csöppet sem egységes adatközlései, kéziratos feljegyzései. Tisztelettel és hálával forgattuk a régi és új gyűjteményeket, köszönetet mondunk minden gyűjtő fáradságos munkájának, de nem ragaszkodhattunk minden esetben nyelvjárási közlésükhöz. A különböző hangjelölési módokat egységesítettük, de ahol lehetett, megtartottuk a helyi sajátságokat, a nyelvi különbségeket, a tájszókat. Napjainkig az egész magyar nyelvterületről a változatok sokasága került elő. Némely esetben több száz variáns is van egyetlen balladatípushoz. Természetesen ilyen nagy mennyiségű anyagközlésről, a balladák teljes kiadásáról szó sem lehet, ezért a magyar balladakincset reprezentáló, átfogó, rendszerező munkát állítottunk össze.

Horváth István - Magyarózdi ​toronyalja
Horváth ​István első verseskötete 1943-ban jelent meg. Szülőfalujáról írott könyve, a Magyarózdi toronyalja (Kriterion, 1971) című falurajz belülről ábrázolja egy kis közösség mindennapjait, évszázados szokásait és élő hagyományait. A szerző műve költői vallomás, önéletrajz, szociográfia és népköltészeti gyűjtemény. Napjainkig példaképe a falumonográfiáknak.

Ismeretlen szerző - Éjfél ​/ Kísértethistóriák
Két ​önálló kötet közös reprintjét kívánjuk az olvasó kezébe adni, a reprintek minden formai jegyét megőrizve, de korszerű, a témához illeszkedő védőborítóval. Az első kötet 16 történetét Bálint Aladár (1881-1924), a Nyugat főmunkatársa, a századelő vezető kritikusa válogatta, Kosztolányi Dezső írta hozzá az előszót. A reprint második felében található a Kísértethistóriák kötete, amely - Balázs Béla fordításában - a téma klasszikus szépségű gyöngyszemeit tartalmazza. Az első világháború borzalmai és felfoghatatlan szenvedései fellendítették, tömegélménnyé tették a miszticizmus, a szellemvilág, a természetfeletti iránti érdeklődést, e "közeg" elfogadását. Az "anyagelvű" beidegződések egyszeriben megrendültek, mert a józan ésszel "hihetetlen" nagyon is hihetővé vált. A családok zöme gyászolt, a jövő a jelennél is kilátástalanabbnak tűnt. Ma már tudjuk, hogy az ezredforduló tájékán is számos megmagyarázhatatlan rejtéllyel kell szembenéznünk. Szorongásaink a gyermekkorban kezdődnek, a kínzó álmok egyikünket sem kerülik el, a bolygónkat fenyegető nukleáris baleset lehetősége kézzelfogható valóság immár. A klasszikus szerzők misztikus történetei ma talán időszerűbb életérzést tükröznek, mint keletkezésük idején.

Feldmár András - Büky Dorottya - A ​barna tehén fia
A ​kötet egy székelyföldi népmese elolvasása után kialakult játék a gondolatokkal. Gyakorlatokkal tarkított, amelyek vezetik az olvasót, hogy elmélyülhessen egy-egy témában, és főként önmagában. „A belső mozgatóerő lényege az, hogy odataláljunk, ahol azt érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, hogy van egy valóságos együttlét. Ha elveszítjük a kapcsolatunkat ezzel az érzéssel, akkor nagyon egyedül vagyunk, és ez depresszióba visz.”

Voigt Vilmos - Irodalom ​és nép északon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Schmidtné dr. Holló Erzsébet - Babonások, ​kártyavetők kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Béres András - Arra ​van egy kőhíd rakva...
Béres ​András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környéken élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjai egyik eredménye, amelyben egy elmúló - napjainkra megváltozott - sajátos életformáról ad képet. A csikósok,a gulyások, a juhászok, a disznópásztorok "személyesen mutatkoznak be", a valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről, az egymás megleckéztetésére kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról. Az Olvasót a történetmozaikok teljes képpé formálásában a gazdag illusztrációs anyag segíti.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Susan Barker - Inkarnációk
A ​történet főszereplője Vang, a pekingi taxisofőr, aki egy nap különös levelet talál a kocsija szélvédőjén. Nyugtalanító sorok, melyek írója mintha egyre közelebbről figyelné meg őt és a családját. Vang nyomozni kezd a titokzatos, furcsa, de felkavaró levél nyomán, amelyet továbbiak is követnek. Mindegyikből a kínai történelem egy-egy meghatározó, ám véres, szenvedélyes és intrikákkal teli korszaka tárul fel, melyben az egyéni lét már-már kilátástalannak tűnő, folytonos küzdelem. Rokon lelkek találkoznak valami ellenállhatatlan erő hatására, majd törnek egymás életére. Vangot mágnesként vonzzák ezek a több száz éves történetek, és azon kapja magát, hogy nyakig ül egy rejtélyben, melyet ki kellene bogoznia – miközben az ismeretlen leskelődő által mozgatott szálak eltéphetetlen hálója egyre jobban befonja őt is és a családját is. Vajon mi köze lehet egy hétköznapi taxisofőrnek a kegyetlen Csia-csing császár elleni merénylethez, az ópiumháború idején ügyeskedő kisemberekhez, a maoista korszak félelemmel teli légkörében élő gimnazista lányokhoz? Lebilincselő és torokszorító lélekutazásra hív ez a regény még az után is, hogy a végén választ kapunk a kérdéseinkre. A szerzőről: Susan Barker Kelet-Londonban nőtt fel, filozófiát és kreatív írást tanult Anglia különböző egyetemein. Első két regényét Dylan Thomas-díjra jelölték, több hazai és külföldi ösztöndíjat is elnyert, többek között a Brit Királyi Művészeti Akadémia is támogatta. Hosszabb ideig élt a híres yaddói irodalmi művésztelepen Saratoga Springsben. Mélyen kötődik Kínához, mivel nagyapja a II. világháború elől menekült el onnan, ő maga pedig évekig élt Pekingben. Tanúja volt a mai rendszer ellentmondásosságának és az olimpiára való készülődés paranoiás, felfokozott légkörének. Érzékeny művészként, remek megfigyelőként szemlélte a város lakóit: az elnyomottakat és a kivételezetteket. Beszívta Peking szennyezett levegőjét, megismerkedett az emberi sorsokkal, a keleti orvoslással. Elvarázsolta a kínai történelem, méghozzá olyannyira, hogy hat éven át kutatott ehhez a regényhez. "Sokkal tovább tartott megírni, mint ahogy számítottam rá" - vallja be a honlapján. Angliába visszatérve "lelki archívumából" merítve dolgozott tovább, melyben minden képet és emléket megőrzött a pekingi évekből. A történelmi és a mai Kína ott vibrál, lüktet és rezonál ennek a könyvnek minden egyes lapján.

Theodora Kroeber - Ishi, ​az utolsó vadember
Hogyan ​viselkedik egy vadember, ha azt javasolják neki, vegye igénybe a sápadtarcúak fürdőszobáját? Fürdés után fölmossa a kőpadlót, a törülközőt pedig, csinosan összehajtogatva, a tartójára teszi. A vadember egyébként mérhetetlenül szelíd: tartózkodóan mosolyog, holmijait szép rendben tárolja egy ládában. Fizetésével takarékosan bánik...

Edward Rutherfurd - Ruszka
Kevés ​izgalmasabb ország van a hatalmas Oroszországnál, amely számtalan kultúra találkozásából alakult egy rendkívül sokrétű és lenyűgöző világgá. Edward Rutherfurd a tőle megszokott magával ragadó módon festi meg Oroszország nagyszabású freskóját. Egészen a második századig nyúl vissza, hogy egy kicsiny, a sztyeppén megbúvó falucskából, Ruszkából indítsa útjára regényét, amely négy család történetét követi nyomon generációról generációra. Az emberi sorsok hátterében mindeközben valós történelmi személyek és események sora követi egymást, erősödik és épül egy birodalom. Bár a családokat elválasztja egymástól, származásuk, sorsuk mégis összefonódik, ahogy e hatalmas ország jövőjét alakítják. Rutherfurd nagy ívű családregénye ugyanolyan sokrétű, mint maga Oroszország: durva és egzotikus, büszke, de ellenségeitől rettegő, ősi babonákba merült világ, amely szüntelen keresi a kibontakozás lehetőségét.

Pál Sándor Attila - Düvő
A ​düvő egy népzenei szakkifejezés arra a jelenségre, amikor "a kontra, a brácsa és a bőgő ritmikailag egybevágóan működik". A Düvő című kötet ezt a világot: a folklórban és a szimmetriában rejlő erőt idézi meg. Pál Sándor Attila versei a népzene hangját imitálva népdalokat, balladákat, meséket írnak újra, virágénekeket, munkadalokat vagy épp legényeseket olvashatunk a kötet lapjain. Ennek a költészetnek van mondanivalója az országról, a versek olyan képét mutatják meg a magyar vidéknek, amely ritkán örökítődik meg ilyen modern, mégis a hagyományokat eredeti módon újrateremető nyelven. A kortárs fiatal költészetben különösen egyedülálló ez a szemlélet: egy radikálisan szelíd hang szólal meg ebben a friss, szomorú, mértéktartóan szenvedélyes könyvben.

Julie Caplin - Az ​Északi Fény Panzió
Az ​összetört szívű, karrierjétől megfosztott Lucy romokban hever. Úgy érzi, nem bírja tovább, ki kell szabadulnia angliai életéből, még akkor is, ha ehhez Izlandig kell menekülnie. Amikor elindul, hogy elfoglalja szállodaigazgatói állását a semmi közepén, az Északi Fény Panzióban, sok mindenre számít, csak arra nem, hogy egy csodálatos világba csöppen. Bugyborékoló hőforrások, hófedte hegyoldalak és napfényben szikrázó gleccserek várják, és nem más szegődik kísérőjéül, mint a rendkívül jóképű skót csapos, Alex. Lucy szeretné visszakapni régi önmagát, ezért elszántan veti bele magát a munkába, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Izland legkeresettebb romantikus úti céljává varázsolja a panziót. És bár eredetileg nem románcot keresve érkezett erre a titokzatos helyre, Alex mellett, az aurora borealis táncoló fényei alatt ismét esélyt kap a szerelemre... Julie Caplin imád utazni és jókat enni. Utazási során rengeteg ötletet és tapasztalatot gyűjt, amelyeket aztán örömmel sző bele lebilincselő romantikus regényeibe. Magyarul megjelent művei: Egy csésze kávé Koppenhágában, 2018; Egy szelet torta Brooklynban, 2019; Egy krémes Párizsban, 2020