Ajax-loader

'folklór' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kinai
Kínai ​közmondások Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Kínai ​közmondások
A ​leggazdagabb szóláskinccsel a világon alighanem a kínaiak rendelkeznek. A kínai írás nagyjából 3500 éve jelent meg, s az azóta született hihetetlenül gazdag kínai irodalom bizonyítja, hogy a kínaiak minden korban különleges vonzalmat éreztek és éreznek ma is az élet nagy igazságait vagy egy-egy élethelyzet lényegét megragadó velős mondások iránt. Ilyen lényegre törő mondásokat használt Konfuciusztól kezdve Mao Ce-tungig minden kínai, aki igyekezett meggyőzni a hallgatóságát. Kínában a bölcsmondások körül kultusz alakult ki: ünnepek idején az ablakokat, ajtófélfákat gyakran papírból kivágott vagy festett mondásokkal, szállóigékkel díszítik, s nem ritkák a szólásokkal feliratozott ajándéktárgyak sem. A bölcs ember száz nemzedéknek a tanítója - vallják. A hasznos tanítás pedig olyan viselkedési szabályok, minták bemutatását jelenti, amelyek alkalmazásával az emberek könnyebben boldogulnak a világban. Az ilyenféle útmutatásnak Kínában is leginkább a közmondások felelnek meg. A kínai szóláskincs ismerete azonban nemcsak a kínaiakat segíti eligazodni az életben.

Sárosi Bálint - Magyar ​népi hangszerek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Manga János - Magyar ​népdalok, népi hangszerek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Schmidtné dr. Holló Erzsébet - Babonások, ​kártyavetők kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Burány Béla - A ​legkisebb királylány kívánsága
88 ​erotikus vajdasági népmese

Béres András - Arra ​van egy kőhíd rakva...
Béres ​András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környéken élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjai egyik eredménye, amelyben egy elmúló - napjainkra megváltozott - sajátos életformáról ad képet. A csikósok,a gulyások, a juhászok, a disznópásztorok "személyesen mutatkoznak be", a valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről, az egymás megleckéztetésére kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról. Az Olvasót a történetmozaikok teljes képpé formálásában a gazdag illusztrációs anyag segíti.

Lengyel Györgyi - Kalocsa
A ​20. század elején a magyar népművészet országszerte kihalóban volt természetes következményeként annak, hogy a közlekedés fejlődésével jórészt megszűnt a falvak elszigeteltsége, és az olcsó gyári termékek behatoltak a falusi otthonokba. A népművészet barátai fájdalommal figyelmeztettek arra, hogy ne hagyjuk eltűnni, puszta múzeumi tárggyá válni azt a sok szépséget, amelyet a nép századokon át hozott létre. A népművészet újjáélesztésére csak a második világháború után került sor.

Ágh István - Hányat ​nézek a naptárban?
Hányat ​nézek a naptárban? Régi falusi ünnepek Hármat nézek a naptárban: farsangot, ünnepnapot, névnapot - tartja a régi közmondás. Hányat kell még aludni karácsonyig? - kérdezgeti a kicsi gyerek ma is a decemberi estéken. S hány ünnepnap piroslik fel a régi naptárban, amikor a költő álmodik gyerekkorának falusi ünnepeiről? Amikor vizesvödörrel öntözték meg a lányokat húsvéthétfőn, amikor a búcsúban Szarajevo-bicskát vett a gyerek vásárfiaként. Szalmán pörzsölődött a hízó disznótor reggelén, s lucaszékre állt, aki boszorkányt akart látni karácsony éjszakáján. Költő mesél dunántúli népszokásokról, és dunántúli faluban nőtt festő kelti életre a falu ünnepeit ebben a szép, második kiadásban megjelenő Bölcs Bagoly kötetben.

Covers_173981
Görgőszínpad Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Görgőszínpad
Az ​angol középkor egyházi drámájából kíván képet adni e gyűjtemény. Nyolc misztériumjátékot közöl, függelékül pedig verseket, melyek szintén az adott kor és stílusirány fragmentumai. A titokjátékok az üdvtörténet fontosabb eseményeit dolgozzák fel, értelmezésükben újszövetségi alapokra helyezve azokat. A születés, a kereszthalál, a pokoljárás, a feltámadás és az ítélet mint főbb témakörök jelennek meg itt, sajátos dramaturgiájukkal éppúgy szórakoztatva, mint tanítva az érdeklődőt. A játékok alapszövege többnyire a nép ajkán formálódott, nem mentes tehát az ő gondolatvilágukban gyökeret vert, gyakran szellemes hiedelmektől, a Biblia történeteit is sokban "túlhaladó" - de szelleméhez alapjaiban hű - értelmezésektől. Miként saját népköltészetünkben, a szent és profán "jószomszédi viszonya" itt is kimutatható. Határ Győzőt, e titokjátékok egybegyűjtőjét és átköltőjét, nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Hogy évtizedek óta Angliában él, szinte képtelenségnek tűnik könyve olvastán... Páratlan megjelenítő erőről, hitelesen archaizáló stílusában is nagy nyelvi frissességről tanúskodnak gyönyörű sorai. (A Kiadó) Amit ebben a kötetben összegyűjtöttem, ízelítő csupán és megint csak igen szontyologva gondolok arra, hogy e kiskevés alapján aligha alkothatni fogalma a roppant szöveganyag, a ciklusok és a változatok igazi terjedelméről. Valamennyi ciklus teljes lefordítása meghaladná erőmet, s amúgy sem az én feladatom. Bizonyára akad majd fiatal tehetség, akinek a képzeletét megragadják ezek a szemelvények, jobban győzi energiával, életidővel, s ezeknél szuggesztívebb és hívebb - mert költőibb tolmácsolásban nagyobbszerű képet ad majd arról, hogy az angol középkor egyházi drámája milyen egyetemes világábrázolás, mekkora közösségi élmény lehetett. (Határ Győző)

Feldmár András - Büky Dorottya - A ​barna tehén fia
A ​kötet egy székelyföldi népmese elolvasása után kialakult játék a gondolatokkal. Gyakorlatokkal tarkított, amelyek vezetik az olvasót, hogy elmélyülhessen egy-egy témában, és főként önmagában. „A belső mozgatóerő lényege az, hogy odataláljunk, ahol azt érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, hogy van egy valóságos együttlét. Ha elveszítjük a kapcsolatunkat ezzel az érzéssel, akkor nagyon egyedül vagyunk, és ez depresszióba visz.”

Horváth István - Magyarózdi ​toronyalja
Horváth ​István első verseskötete 1943-ban jelent meg. Szülőfalujáról írott könyve, a Magyarózdi toronyalja (Kriterion, 1971) című falurajz belülről ábrázolja egy kis közösség mindennapjait, évszázados szokásait és élő hagyományait. A szerző műve költői vallomás, önéletrajz, szociográfia és népköltészeti gyűjtemény. Napjainkig példaképe a falumonográfiáknak.

Sinkovits Ferenc - Bácskai ​magyar időjóslás
Sinkovits ​Ferenc munkája (...) a szóbeli és írásos kultúra népi hagyománya egy ágának, a népi időjóslásnak megörökítésére, összegyűjtésére vállalkozott egyetlen községben, az észak-bácskai Csantavér népének reális, megbízható tapasztalatain alapuló természetismerete alapján. Földműves, állattenyésztő, gazdálkodó közösségről lévén szó, ez a hiteles megfigyeléseken alapuló, nemzedékekről nemzedékekre öröklődő népi tudás napi gyakorlati célt szolgál: felkészülni a várható természeti jelenségekre, hogy biztosítsák a termést, egyáltalán a termelt javak mennyiségét, minőségét, azaz az ember életét, továbbélését, létfenntartását. (...) Sinkovits nagy számú adattal dolgozik (2087!), kategorizál, csoportosít, elemez, magyaráz, gazdag szempontú táblázatokkal szemléltet, bizonyít, támasztja alá helytálló végkövetkeztetéseit. Az egyetlen közösség, Csantavér népi meteorológiai tudásának összegyűjtése sokat jelent a népi tudás hagyományozásának, megmentésének fontos munkájában. Az egyre halványuló népi emlékezet felelevenítése igen hasznos, mert az újító, technikai újdonságokat alkalmazó, modern gondolkodású gazda is jól tudja, hogy az időjárás ki nem iktatható tényező a termelésben.

Györffy István - Alföldi ​népélet
Györffy ​István a magyar népi műveltség jeles kutatója és az alföldi népélet legjobb ismerője volt. Településvizsgálatai és a paraszti gazdálkodás körében végzett kutatásai ösztönzően hatottak a kortárs etnográfusokra, különösen tanítványaira. A népi építkezést és viseletet leíró munkái, valamint a néprajzi csoportjainkról írott történeti megalapozottságú tanulmányai fontosak és maradandó értékűek. Kötetünk nagyobb lélegzetű munkáiból (Az ősi magyar földművelés, Az alföldi pásztorélet, A szilaj pásztorok, A magyar tanya, A hajdúk eredete, A nagykun viselet a XVIII. sz.-ban stb.) és kisebb tanulmányaiból vett szemelvényekkel igyekszik bemutatni a termékeny kutató és lelkes oktató munkásságát.

Er%c3%b3sz_a_folkl%c3%b3rban
Erósz ​a folklórban Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Erósz ​a folklórban
"A ​kötet a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportja által 1982 májusában rendezett konferencia anyagát tartalmazza"

Kósa László - Szemerkényi Ágnes - Apáról ​fiúra
A ​néprajz nem iskolai tantárgy. Nem is lesz azzá az esztendőről esztendőre gyarapodó tudnivalók sorában. Hiába keressük az általános iskolai vagy gimnáziumi órarendben. De mégis ott van az irodalomórán a népköltészetben, a népmesekincsben, a nagy magyar írók falu- és parasztábrázolásaiban, a történelemórán a magyar őstörténetben, a földrajzórán a szép formájú cserépedények és szőttesek tökéletes kompozícióiban, az énekórán, mikor felcsendül a népdal. A mai fiatalok mohón keresik a népművészet nagy és erős forrásait, mentik a feledés elől értékeit. Nekik szól ez a rendkívül friss hangú, dinamikus néprajz - kétszáznál több képével, hiteles fotóival és grafikáival. Ezt bizonyítja a könyv korábbi három kiadásának nagy sikere is.

Katona Lajos - Folklór-kalendárium
A ​századforduló magyar gondolkodástörténetében előkelő hely illeti meg Katona Lajost. És nemcsak hazai, hanem európai mértékkel vizsgálva munkásságát, s nemcsak az irodalomtörténet írásban elért eredményeiért, hanem néprajz-, nyelv- és történettudományi tanulmányaiért is. Tevékenysége számos tudományág területét fogta át, mégsem volt polihisztor, sem a szónak régebbi, sem mostani értelmében. Problémaérzékenysége és több szaktudományban megpróbált gondolkodásmódja, gazdag nyelvismerettel erősített filológusi ösztöne és egymásra épülő kutatási témái egyaránt elősegítették, hogy mindegyik szaktudományban maradandót hozzon létre, méghozzá úgy, hogy közben ezek összekapcsolására is példát adjon. Úgy vélte, "az ismertet tárgyainak egymással való sokszoros összefüggésénél fogva... mindegyik tudományág annyira összefonódik a többiekkel, hogy hol ez szorul amannak, hol meg amaz ennek a segítségére: bármelyik juthat a többivel szemben középponti helyzetbe, vagy lehet egy másiknak, mint középpontinak, a küllője". [...] Munkássága a benne rejlő lehetőségek felől szemlélve valóban töredékes maradt, így sem csekély értéket képviselő eredményei felől azonban meg kell kísérelnünk hiányzó részéinek "kibetűzését". Hiszen manapság, mikor szorosan összetartozó tudományágak egyre tehetetlenebbül szemlélik egymást, Katonának ismeretegységesítő - vagy, ahogy ő nevezte - "egyetemes" filológiája talán nyújthat némi útbaigazítást. Persze, nem könnyű recept formájában, hanem fáradságos egyeztetéseket, feszítő végiggondolásokat követelve.

Kalevala-e
Kalevala Ismeretlen szerző
elérhető
15

Ismeretlen szerző - Kalevala
A ​finn népi eposz, a Kalevala világa különös és gazdag világ. A tűz, a vas születésének eredetmondái keverednek benne ráolvasásokkal, más finnugor népek folklórjából ismert medveénekek menyasszonybúcsúztatókkal, ősi varázslatok későbbi keresztény elemekkel. Első változata 1835-ben látott napvilágot, s Reguly Antal már 1841-ben átültette magyarra néhány részletét. Több más, múlt századi próbálkozás után végül 1909-ben jelent meg az eredetihez valóban méltó, bravúros magyar Kalevala, Vikár Béla munkája, mely azóta csaknem tíz kiadást élt meg. Nagy Kálmánnak a Vikárénál hívebb, puritánabb, sugallatos, balladás hangvételű fordítása után, melyet legutóbb 1975-ben adtunk közre, most a Finnországban élő Rácz István tolmácsolásában jelentetjük meg ismét a Kalevalát. Rácz István nyelve természetes, könnyed, közel áll az élő beszédhez, formai újítása, mely az újabb finn gyakorlatot követi, tizenhat szótagos sorokba vonja össze az eddig nyolc szótagos sorpárokra tördelt szöveget. A Kalevala így látszólag rövidebb, valójában tömörebbé, gördülékenyebbé válik: az új fordítás mindenképpen hozzájárul ennek a világirodalomban páratlan műnek további népszerűsítéséhez.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Lakatos Menyhért - Hosszú ​éjszakák meséi
Lakatos ​Menyhért meséi gyermekekhez, felnőttekhez egyaránt szólnak. A népmesékhez és a klasszikusokhoz hasonlóan egyszerre ragadják meg képzeletünket és érzelmeinket, szórakoztatnak, gyönyörködtetnek. És tanítanak is, nem utolsósorban az olvasás örömére. Különleges világuk ablakot nyit a cigányság messziről hozott kultúrájára, átélt és átélhető történeteik bekapcsolják az olvasót maivá varázsolt, sajátos mítoszaikba.

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Ismeretlen szerző - 1200 ​találós kérdés a magyar folklór világából
"Fehér ​kislány áll a szobában, talpig fehér ruhában, arany haja lebben-lobban a szélben." Régebben alig volt olyan alkalom, amikor közösségben a fentihez hasonló találós kérdések ne hangzottak volna el. Bizony, ma már kevesen vannak azok akik tudják, hogy a gyertyáról van szó. Pedig a találós kérdések műfaja szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókorból számos forrás maradt ránk amelyek említik, de ez a nép ajkán terjedő műfaj ma is él, s szüntelenül változik, alakul Bőséges csokorral kínálunk most a főként Erdélyből gyűjtött népi találós kérdésekből azoknak, akik már ismerik, és azoknak, akik még nem ismerik ezt a szórakoztató, de tanulságos műfajt.

Ismeretlen szerző - Fénylő ​ölednek édes örömében
"Kötetünk ​az első vállalkozás, nemcsak itthon, de az egész világon is, amely hiteles fordításokban - s nem tartalmi kivonatokban - akar képet adni az egész sumer irodalomról. Összeállítója és fordítója, Komróczy Géza, nem pusztán tudományos feladatnak tekintette munkáját. Igazolni akarta - érzésünk szerint sikerrel -, hogy ennek az ismeretlen eredetű, rokontalan nyelvű, rég eltűnt mezopotámiai népnek a költészete erős, eleven, gazdag, sokoldalú, hogy nem véletlenül terelődött rá az elmúlt harminc esztendőben világszerte a tudósoknak és az irodalom rajongóinak figyelme. Mint ő maga írja előszavában: "A sumer irodalom az ember eszmélkedésének, világot megismerő és világot teremtő erejének kövülete. A sumer irodalom szavai csaknem ötezer éve, mai kultúránk hajnalán hangzottak fel. A gondolati absztrakció és a művészi utánzás, megjelenítés bennük épült először teljes, szuverén világgá. A múltját és tulajdon lényegét kutató ember a sumerok költészetében a világképek korszakos különbségei ellenére is felismerheti őseit."

László Lajos - A ​busók földjén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_194476
Édesanyám ​rózsafája Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Édesanyám ​rózsafája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_227461
A ​szerelem kertjében Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - A ​szerelem kertjében
Az ​Erósz a folklórban és A szerelem kertjében tanulmányai második alkalommal, ezúttal egy kötetben kerülnek kiadásra az Európai Folklór Intézet és az Osiris Kiadó gondozásában. A kötet tanulmányaiban a művészetek és a folklór hagyományokban fenntartott erószképének néhány részlete jelenik meg. Az írásokban az időben és térben egymástól távol eső kultúrák egyik közös kódja, az erotikus szimbólumrendszer egyetemessége rajzolódik ki. "Áttekintvén a magyar népi hagyomány és az irodalom emlékeit, elrugaszkodván az időben, vissza a múltba, egészen az i. e. 3. évezred mezopotámiai emlékeiig, az ókori görög és római erotikus irodalom alkotásaiig, középkori oszlopfőket, reneszánsz festményeket vizsgálva rádöbbentünk: az erotikus ábrázolások olyan egységes szimbólumrendszert tükröznek, amely szövegemlékekben és képi megfogalmazásokban egyaránt következetesen azonos motívumokat használ" - írják előszavukban a szerkesztők. A kötet szakemberekhez és érdeklődő laikusokhoz egyaránt szól.

Varga Ferencné - 1111 ​találós kérdés
Kiadványunk ​a nyolc kiadást megért, közel félmilliós példányszámban megjelent "Sző, fon, nem takács" találós kérdés-gyűjtemény bővített kiadása.

Covers_77958
Asszonyok ​könyve Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Asszonyok ​könyve
"E ​realista fogantatású történetek, melyeket parasztasszonyoktól magnószalagról jegyeztem le, megrázó vallomások a múltbeli parasztcsalád életéről. Drámák és konfliktusok, melyek férj-feleség, szülő-gyermek, öregek és fiatalok együttéléséből születik. Egyféle családszociográfia, melyet a belülről való láttatás, az élmény, az intimitás jellemez. Feltűnő jegyük az intenzív érzésvilág, mely minden asszonyi vallomásból árad; a szavak, a mondatok mögött indulatok lobognak, elfojtott vágyak sejlenek fel. Olyan vallomásfüzér ez, melyet az elbeszélők nem közösségnek szántak, s talán csak egy megrendült pillanatban avatnak be fájdalmas titkaikba egy-egy megbízható és együttérző személyt. Ezáltal az elbeszélések óhatatlanul is olyan mélylélektani indítékokról árulkodnak, melyeket az elbeszélő talán nem is sejt. Bár egyedisorsok villannak elénk, a történetekhez fűzött reflexiók és kommentárok, a közösségi gondolkodásmód, értékítélet jegyeit is magukon hordozzák.Egészében véve a sok egyéni sorstörténet, kaleidoszkópszerűen ugyan, az asszonyok szemével látott és láttatott egységes világot tár elénk. Egyben ismeretlen szellemi tájakról való híradással is szolgál arról: hogyan szerettek, szenvedtek, küzdöttek és vállalták az életet ezek az egyszerű, de erős asszonyok! A kötet még meglepetéssel is szolgál: a megélt történeteket népi elbeszélésekké avatja a kimondás belső kényszere, a paraszti gondolkodásmód epikus természete, valamint az egyéni tehetség. "

Susan Barker - Inkarnációk
A ​történet főszereplője Vang, a pekingi taxisofőr, aki egy nap különös levelet talál a kocsija szélvédőjén. Nyugtalanító sorok, melyek írója mintha egyre közelebbről figyelné meg őt és a családját. Vang nyomozni kezd a titokzatos, furcsa, de felkavaró levél nyomán, amelyet továbbiak is követnek. Mindegyikből a kínai történelem egy-egy meghatározó, ám véres, szenvedélyes és intrikákkal teli korszaka tárul fel, melyben az egyéni lét már-már kilátástalannak tűnő, folytonos küzdelem. Rokon lelkek találkoznak valami ellenállhatatlan erő hatására, majd törnek egymás életére. Vangot mágnesként vonzzák ezek a több száz éves történetek, és azon kapja magát, hogy nyakig ül egy rejtélyben, melyet ki kellene bogoznia – miközben az ismeretlen leskelődő által mozgatott szálak eltéphetetlen hálója egyre jobban befonja őt is és a családját is. Vajon mi köze lehet egy hétköznapi taxisofőrnek a kegyetlen Csia-csing császár elleni merénylethez, az ópiumháború idején ügyeskedő kisemberekhez, a maoista korszak félelemmel teli légkörében élő gimnazista lányokhoz? Lebilincselő és torokszorító lélekutazásra hív ez a regény még az után is, hogy a végén választ kapunk a kérdéseinkre. A szerzőről: Susan Barker Kelet-Londonban nőtt fel, filozófiát és kreatív írást tanult Anglia különböző egyetemein. Első két regényét Dylan Thomas-díjra jelölték, több hazai és külföldi ösztöndíjat is elnyert, többek között a Brit Királyi Művészeti Akadémia is támogatta. Hosszabb ideig élt a híres yaddói irodalmi művésztelepen Saratoga Springsben. Mélyen kötődik Kínához, mivel nagyapja a II. világháború elől menekült el onnan, ő maga pedig évekig élt Pekingben. Tanúja volt a mai rendszer ellentmondásosságának és az olimpiára való készülődés paranoiás, felfokozott légkörének. Érzékeny művészként, remek megfigyelőként szemlélte a város lakóit: az elnyomottakat és a kivételezetteket. Beszívta Peking szennyezett levegőjét, megismerkedett az emberi sorsokkal, a keleti orvoslással. Elvarázsolta a kínai történelem, méghozzá olyannyira, hogy hat éven át kutatott ehhez a regényhez. "Sokkal tovább tartott megírni, mint ahogy számítottam rá" - vallja be a honlapján. Angliába visszatérve "lelki archívumából" merítve dolgozott tovább, melyben minden képet és emléket megőrzött a pekingi évekből. A történelmi és a mai Kína ott vibrál, lüktet és rezonál ennek a könyvnek minden egyes lapján.

Beke György - Magyar ​gondok Erdélyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Theodora Kroeber - Ishi, ​az utolsó vadember
Hogyan ​viselkedik egy vadember, ha azt javasolják neki, vegye igénybe a sápadtarcúak fürdőszobáját? Fürdés után fölmossa a kőpadlót, a törülközőt pedig, csinosan összehajtogatva, a tartójára teszi. A vadember egyébként mérhetetlenül szelíd: tartózkodóan mosolyog, holmijait szép rendben tárolja egy ládában. Fizetésével takarékosan bánik...

Láng János - A ​mitológia kezdetei
A ​nemrég elhunyt szerző utolsó művében az archaikus népek meséinek, elbeszéléseinek és mítoszainak elemzésén keresztül a primitív gondolkodásmód rekonstrukciójára vállalkozik. Foglalkozik mindazokkal a motívumokkal, amelyek szinte valamennyi primitív nép elbeszéléseiben jelentkeznek, s megkísérli feltárni az ezek mögött húzódó alapvető pszichológiai törvényszerűségeket. Külön fejezetben tér ki arra, hogy a görög mitológiában és a klasszikus görög kultúrában hogyan élnek tovább ezek a témák és motívumok, s így egységes koncepcióba foglalja az írásbeliség szintjét el nem ért népek monda- és mesekincsét. Kritikailag tekinti át a különböző mítoszelméleteket, és ezekkel szemben meggyőzően fejti ki saját álláspontját.

Pál Sándor Attila - Düvő
A ​düvő egy népzenei szakkifejezés arra a jelenségre, amikor "a kontra, a brácsa és a bőgő ritmikailag egybevágóan működik". A Düvő című kötet ezt a világot: a folklórban és a szimmetriában rejlő erőt idézi meg. Pál Sándor Attila versei a népzene hangját imitálva népdalokat, balladákat, meséket írnak újra, virágénekeket, munkadalokat vagy épp legényeseket olvashatunk a kötet lapjain. Ennek a költészetnek van mondanivalója az országról, a versek olyan képét mutatják meg a magyar vidéknek, amely ritkán örökítődik meg ilyen modern, mégis a hagyományokat eredeti módon újrateremető nyelven. A kortárs fiatal költészetben különösen egyedülálló ez a szemlélet: egy radikálisan szelíd hang szólal meg ebben a friss, szomorú, mértéktartóan szenvedélyes könyvben.

Kollekciók