Ajax-loader

'törökország' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jókai Mór - Az ​arany ember
Mikszáth ​Kálmán Jókairól írt könyvében a legpoétikusabb Jókai-műnek nevezi: "Oly szép, mint egy hajnali álom - mondja. - Valahányszor Komáromba megy témáért, mindig aranyat hoz. Komárom az ő Klondyke-ja." Aligha túlzás a kortárs és tanítvány elragadtatott megállapítása. Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, valódi remekmű. Az ifjú olvasókat talán erősebben vonzza A kőszívű ember fiainak hősi romantikája, más korosztályokat talán jobban lenyűgöz az Egy magyar nábob jellegzetes nemzeti koloritja, de Az arany ember olvasottsága sem életkorhoz, sem nemzetiséghez nem kötődik, ez a legtöbbször és legtöbb nyelven megjelent műve. Balatonfüreden írta, mégpedig összesen nyolc hét alatt. A komáromi gyermekkor élményei, férfikorának nagy érzése ötvöződik a teremtő fantáziával. Az örök életű mesén túl ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségét.

Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Ennek ​a műnek a vázlata 1929 márciusában készült az író damaszkuszi tartózkodása idején. A megcsonkított és kiéheztetett menekültek, a szőnyeggyári munkásgyermekek szívet tépő látványa adta a végső elhatározását, hogy az örmény nép felfoghatatlan sorsát el kell ragadni a mindent elnyelő múlt halotti birodalmából. A könyv megírására 1932 júliusa és 1933 márciusa között került sor. Közben, novemberben a szerző német városokban tett előadó körútja során az első könyv ötödik fejezetét választotta felolvasása tárgyául, mégpedig éppen a jelenlegi formájában, e fejezet az Enver pasa és Johannes Lepsius lelkész beszélgetésén alapszik, melyet a hagyomány megőrzött.

Leslie L. Lawrence - Hannahanna ​méhei
Tudósok ​utaznak Törökországba, egy hettita kultúrával foglalkozó konferenciára. Velük tart John C. Lendvay magánzsaru is, hogy egy kellemetlen feladatnak eleget tegyen. A repülőgépen megölik az egyik neves professzort, a halott arcát sárga porral kenik be - ahogy három és fél ezer évvel ezelőtt egy titkos társaság tagjai, Hannahanna méhei, az áldozataikét. A konferencia helyszínén tovább folytatódnak a gyilkosságok. Lendvay ekkor munkához lát. Aztán kis híján őt is megölik. Lendvay ekkor megelégeli az életveszélyt, összecsomagol, veszi a kalapját és... marad. Vajon sikerül-e megtalálnia Hannahanna elrejtett templomát és a gyilkos "méheket"? Fény derül-e az ősi titokra? Leslie L. Lawrence izgalmas regénye a "török Riviérára" kalauzol bennünket, ahol holdas éjszakákon még mindig felsejlenek az ősi istenek és birodalmak árnyai.

Elif Shafak - A ​város tükrei
"Azért ​jöttem a tükrök városába, mert egy olyan történet szereplője vagyok, mely jóval a születésem előtt íródott. Azért vagyok a tükrök városában, mert meg akarom tudni, ki vagyok valójában." A 16. század végén Spanyolországban az inkvizíció és a rettegés az úr, ezrek kerülnek máglyára ártatlanul és még többeket hurcolnak meg. Madrid városában Alonso Perez de Herrera dörgedelmes szónoklatai uszítják a keresztényeket a más vallásúak ellen. Alonsót a Hang irányítja, amelynek segítségével az egyszerű pék legkisebb fiából tanult ember lett: a Hang beszél a templomban és mondja ki a halálos ítéleteket, Alonso pedig engedelmeskedik neki, mert van egy szörnyű titka, amelyről csak a Hang tud. Madridban él egy testvérpár, Antonio és Miguel Pereira. Antonio a családi hagyományt folytatva orvos lett, és az egyetem filozófia tanszékének vezetője, szép felesége, Isabel és kisfia, Andres iránt azonban nem sok érdeklődést mutat. Velük egy fedél alatt él korhely, csélcsap öccse, Miguel, aki kibukott az egyetemről, és bár számtalan nőt ismert, csak egyet szeret, azt, akit nem szerethet. A regény főszereplői az inkvizíció elől menekülő ibériai zsidók, akiket az Oszmán Birodalom zsidó közösségei fogadtak be. Voltak köztük, akik korábban kikeresztelkedtek, de olyanok is, akik többé nem valamely vallási közösség tagjaként kívánták meghatározni magukat, mert szabadon akartak élni, és arra a kérdésre kerestek választ: "Ki vagyok én?" A török származású Elif Shafak nagyszerű mesélő, kiváló jellemábrázoló, és akárcsak Az isztambuli fattyú, valamint a Szerelem című regényeit, ezt a történetét is áthatja a misztikum: varázslás, dzsinnek, démonok, őrangyalok kísérik hősei útját.

Gyarmathy László - Török ​földön
A ​magasból nézve mintha mozdulatlan redőkké dermedtek volna a hullámok, a parányi hajókat mintha gombostűvel tűzték volna a végtelen kék vizekre. A MALÉV-gép a tenger felől a szárazföld fölé kanyarodik. Landolunk. Elkapkodjuk a szállítószalagról alábukó bőröndöket. A tengerparton suhan, majd az autóáradat középen araszol a "Városba" tartó busz, elmarad a Héttorony, dzsámik és paloták, kupolák és minaretek sziluettje rajzolódik az alkonyi égre. A magyar turisták általában így érkeznek török földre, s legtöbbjük nem is jut tovább a földkerekség egyik legcsodálatosabb városánál, Isztambulnál. Holott ez az ezerarcú ország még annyi más élményt is kínálna. A következő képsor legyen kedvcsináló útikalauzunk.

Flesch István - Atatürk ​és kora
Musztafa ​Kemal Atatürk a XX. század első felének egyik legjelentősebb politikusa, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az Oszmán Birodalomból megszületett a modern Törökország. Életéről és munkásságáról magyarul eddig csak egy rövid összefoglalás látott napvilágot. Flesch István újságíró, a Magyar Távirati Iroda munkatársa - aki több ízben járt tudósítóként és kutatóként is Törökországban - hiteles források alapján, olvasmányos stílusban ismerteti Atatíirk pályáját. Megelevenedik előttünk a szülőváros, Szaloniki, majd az első világháborús évek korszaka. A szerző megvilágítja, miként vált főhősünk egyszerű oszmán katonatisztből hazája függetlenségéért harcoló török hazafivá, majd reformokat bevezető államférfivá, Törökország elnökévé.

Csapó György - Levantei ​utazás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemere István - Halj ​meg helyettem!
Megszületett ​Nemere István legcsavarosabb, legmegdöbbentőbb krimije. Szinte minden oldalon egy újabb fordulat szórakoztatja az olvasót. A mű középpontjában Gül, a ,,Rózsa" egy titokzatos török maffiavezér áll, akivel még senki sem találkozott személyesen, mindig csak alvezérein keresztül tárgyal. A sorozat első kötetében (Nincs idő meghalni) megismert Lakos Donát rendőrhadnagy, az Europol európai bűnüldöző szervezet magyar nyomozója most újabb bevetésre indul. Az ügy Magyarországon veszi kezdetét: egy eddig ismeretlen dizájnerdrogtól meghal valaki a szerb-magyar határon. Ekkor hoznak be egy török kamionban nagy mennyiséget a még ismeretlen összetételű anyagból, Európában egymást érik a túladagolásos halálesetek Donátnak pedig illegálisan kell eljutnia Törökországba, ahol a kábítószer-ellenes rohamosztag segíti őt.

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Pusztai bogáncsok
1921-ben, ​Nizza egyik sétányán öngyilkosságot kísérelt meg egy harminchat éves román fiatalember, kórházba szállították, zsebében egy Romain Rolland-nak címzett vastag borítékot találtak. A "nagy lélekhalász" - így nevezték az elesett, nehéz sorsú tehetségek iránt érdeklődő nagy francia írót - felfigyelt, s amikor a gyógyuló Panait Istrati (mert ő volt a fiatalember) elküldte hozzá a _Kyra Kyraliná_t, látta, hogy ezúttal valóban rendkívüli tehetségre bukkant. Válaszlevelének lelkes, szinte egzaltált kitételeit - "Nincs még egy ilyen erővel teli mű a mai irodalomban. Nincs még egy ilyen író - sem én, sem más -, aki ezt meg tudná írni" - hamarosan igazolta az olvasói fogadtatás, a szinte fantasztikus siker: a kritika a kor egyik legnagyobb íróját ünnepelte az imént még ismeretlen, Gorkijhoz hasonlóan hányatott életű Istratiban. A mindegy évtizedes diadalút tragikus, erkölcsi értelemben is tragikus akkordokkal zárult ugyan, de az érvényes életmű varázsa ma is változatlanul hat: főműveiben, a _Kyra Kyraliná_ban és a _Pusztai bogáncsok_ban az Ezeregyéjszaka parttalan meseáradása, a romantika színei s a modern proletárirodalom szabadságvágya s humanizmusa ötvöződnek egységes remekké.

Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, ​Szulejmán asszonya
A ​lebilincselő első kötet, Hürrem, Szulejmán ágyasa után végre itt van az izgalmas folytatás, melyben rendkívül felgyorsulnak az események. Ezúttal a visszaemlékezések helyett a cselekményekre helyeződik a hangsúly, s ahogyan az alcím is sugallja, valóban veszedelmes évek következnek. Hürrem, aki teljesen elcsavarta Szulejmán szultán fejét, továbbra sem nyugodhat meg, hiszen valaki mindig veszélyezteti a saját vagy családja életét, s még egy gyermekkori románc is a feje tetejére állítja a helyzetet. Családja pedig napról napra gyarapszik, több fiúnak és egy lánynak is életet ad időközben. Ezáltal is igyekszik megtartani és lehetőleg megerősíteni a befolyását a palotában. Ennek érdekében mindenre képes, a sejhüliszlám manipulálását is beleértve, amivel eléri, hogy muszlimmá válhasson. Így Szulejmánnak sem hagy más választást, minthogy feleségül vegye őt. Több korábbi szereplővel is újra találkozhatunk. Ibrahim, aki szadrazamként és a szultán húgának, Hatidzsének férjeként Szulejmán után a birodalom leghatalmasabb férfijává válik, nem adja fel a harcot egykönnyen. Hürrem eszén azonban még ő sem képes túljárni... Hürrem Iszkender pasával szövetkezik Ibrahim ellen, akit cselszövéseik révén sikeresen távol tudnak tartani a palotától. Gülbaharról sem szabad megfeledkezni, aki Hürremhez hasonlóan fiát igyekszik a trónra ültetni. Hürrem visszahívatja őt Isztambulba, hogy Szulejmán összes fiát körülmetéltesse, ez azonban váratlan gondokat zúdíthat még a fejére... Természetesen segítségből sincsen hiány. Tacsam Nojan ismét visszatér Hürrem mellé, ezúttal kémként. Dzsáfer, aki felnőve a rejtélyes Tacsam erejével is vetekszik már, Hürremért még az életét is feláldozná. Mindezek mellett tanúi lehetünk a következő generáció örökösödési harcainak, több külföldi hadjáratnak, számtalan tragédiának és örömteli eseménynek egyaránt. Hogyan végződik majd Hürrem sorsa, amit többen is megjósolni véltek? Eléri-e azt, amire mindennél, még az életénél is jobban vágyik? Ezekre választ kapva nem csupán a népszerű TV sorozat rajongóit, hanem minden olvasót biztosan elámít majd Hürrem küzdelme a hatalomért és a családja túléléséért.

Ayşe Kulin - Az ​utolsó vonat Isztambulba
Selva, ​a még élő ottomán pasák egyikének lánya szerelembe esik Rafaellel, egy fiatal zsidó férfival, ám családjaik ellenzik a házasságukat és kitagadják őket. A szerelmesek Franciaországba utaznak, hogy ott telepedjenek le, de a II. világháború kitörésekor fennakadnak Hitler rettenetes hálóján. A nácizmus markának szorításában együtt kell élniük a félelemmel, hogy begyűjtik és koncentrációs táborba küldik őket. Ugyanebben az időben Törökország kilátástalan harcot folytat, hogy elkerülje a háborúba sodródást, veszélyes kötéltáncot lejtve a Szövetségesek és a Tengelyhatalmak között. E regényében Ayse Kulin érzékletesen írja le az országában a II. világháború során történteket, párhuzamosan Selva és Rafael európai életének megörökítésével. A történet időben és térben ugrál Isztambul és Marseille, Ankara, Kairó és Párizs között, hogy aztán Berlinből visszatérjen Isztambulba. Teszi ezt úgy, hogy közben bemutatja a török diplomaták bátorságát, akik életüket kockáztatták, hogy Európában rekedt zsidók százait mentsék meg a náci lemészárlástól. Mint Ayse Kulin mindegyik regénye, ez is letehetetlen. Regény a szerelemről és menekülésről, összefonódva Európa történelmének legviharosabb időszakával.

Peter Prange - Az ​utolsó hárem
A ​cserkesz Fatma és az örmény Elisa testi-lelki barátnők. Egy kurd robbantás következtében a kis török falu lakossága elpusztul, s a magukra maradt kislányokat a szultán háremébe viszik. Itt, a háremben válik felnőtté a két lány, miközben kiismerik a szeráj életének minden csínját-bínját. Megtanulják, hogyan kell viselkedni a szolgálatukra és őrzésükre kirendelt eunuchokkal, és hogyan kell túljárni társnőik eszén, hiszen ebben az aranyketrecben több száz szebbnél szebb ápolt nő csak azt várja, hogy a szultán rátekintsen, és éjszakára magához hívja. A gyönyörű Fatma hárembeli neve Fatima lesz; ügyes mesterkedésekkel sikerül felkeltenie a szultán érdeklődését. Ő lesz az uralkodó első számú kegyencnője. Elisának különös tehetsége van a zenéhez. Ő a szultán felolvasója, levélírója, nő létére az uralkodó egyik bizalmi embere. Ezzel ő is kivívja társnői irigykdését. A hárem zárt luxusvilágában kegyetlen harcok dúlnak. Amikor Fatima a szultán gyermekével terhes lesz, kegyvesztett társnője az anyaszultána hallgatólagos jóváhagyásával megmérgezi riválisát. A bátor Elisa becsempészi a hárembe Félixet, a német orvost, aki megmenti Fatimát és a születendő gyermeket is. 1918-ban Törökországban elűzik a szultánt, és szélnek eresztik a háremhölgyeket. Elisa és Fatima nehezen igazodik el a számukra ismeretlen, kinti világban, útjaik elválnak egymástól... Peter Prange regénye a nemzetközi és a németországi sikerlistákat vezeti.

Ian McDonald - A ​dervisház
Bomba ​robban egy isztambuli villamoson – egy átlagos nap, egy mindennapos merénylet a 2027-es év Törökországában, amely az Európai Unió legfiatalabb, legsokszínűbb, ugyanakkor legszegényebb tagja: Közép-Ázsia bazárja, a földgázkincsek kapuja, a nanotechnológiai fejlődés műhelye. Ez a robbanás azonban az Adem Dede téri dervisház minden lakójának életét felforgatja: a katasztrófákra fogadásokat kötő, nyugalmazott közgazdászprofesszorét, az országos földgázcsalással élete legnagyobb dobására készülő brókerét, a legendás, mézzé lett ember nyomába eredő régiségkereskedőét, a nanotechnológiai újítást eladni próbáló marketingesét, a szívbeteg kisfiúét és a házban bujkáló férfiét, aki a merényletet követően dzsinneket kezd el látni. Olyan veszély nyomára bukkannak, amely nem csak Törökországot, hanem Európa többi részét is fenyegeti...

Flesch István - A ​Török Köztársaság története
Az ​Oszmán Birodalom iránt a sokat emlegetett százötven év okán mindig nagy volt az érdeklődés Magyarországon. A későbbi korszakokra azonban mintha nem irányult volna megérdemelt figyelem. A hazai közvélemény még mindig viszonylag keveset tud a birodalom bukása utáni évtizedekről, a köztársasági Törökország küzdelmeiről, második világháborús szerepéről, vagy a XX. század második felének itteni eseményeiről. jelen könyv ezen időszak megismertetéséhez kíván hozzájárulni. Ez most kiváltképp időszerű: Ankara az Európai Unió kapujában várakozik. A Kelet és Nyugat hídján őrt álló, egyszerre európai és ázsiai ország fontosságát még inkább kidomborítja, hogy tevőleges szerepet vállal a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelemben, miközben meg kell küzdenie saját emésztő belső problémáival is. A könyv szerzője, Flesch István, az MTI felelős szerkesztője, aki külföldi tudósítóként többször járt Törökországban, Atatürk és kora című könyve pedig 2004-ben jelent meg.

Emily Marsh Scott - Isztambul ​titka marad
Törökország ​a világ egyik legfantasztikusabb országa. mindezt kultúrájának, történelmi múltjának és annak köszönheti, ahogyan ötvöződnek benne a nyugati és a keleti tradíciók. Ebben a fantasztikus kavalkádban jelen van a nyugatias szellemiség és a szigorú tradíciók közé szorított életvitel is, és mindezt csupán néhány kilométer választja el egymástól. A történet a kurdok lakta Anatóliában kezdődik, megjárja Los Angelest - és kinek így, kinek úgy - de Isztambulban ér véget. Dilara szüleivel Törökországból települ át az Államokba, ahol nyugalmas életet éltek mindaddig, amíg a lány hozzá nem ment a dúsgazdag, szintén török Kerim Kahramanhoz. A fiatal férfi a szenvedély elmúltával méltatlan helyzetek sokaságába sodorja újságíróként dolgozó feleségét, aki belefáradva házasságába úgy dönt, hogy elválik férjétől. kerim sajátos eszközökkel harcol azért, hogy megtartsa látszatházasságát. A Los Angeles Times Dilarát kiküldi Törökországba egy interjú elkészítésére, ahol a nő megismerkedik egy festővel és az igazi szerelemmel. A művész egy furcsa kapcsolatban tengődik, és miután rátalál a számára tökéletes nőre - rossz döntései miatt - hamar el is veszíti őt. A regény nem szűkölködik a különleges karakterekben és hihetetlen sorsokban. találkozunk itt küldetéstudattal, mely merényletbe torkollik, igaz barátsággal, melyet a szerelem nevében árulnak el, és fanatikus vallásgyakorlóval, aki megkeseredett magányában. Fordulatos módon keresztezik egymást ezek a végletes életutak ahhoz, hogy a történet végére mindenki elnyerje azt, amit az életben kiharcolt magának.

Yaşar Kemal - Az ​Ararát legendája
Az ​egyik legnépszerűbb, Nobel-díjra is többször jelölt török író, Yasar Kemal tündéri szépségű könyve az örök szerelemnek állít emléket. A mitikus Araráton egy elkóborolt paripa a múlt ködébe vesző hagyományt éleszt újjá, mely miatt a dacos és büszke hegyi kurdok szembekerülnek az oszmán birodalmat képviselő pasával. A pásztor főhős balladisztikus románca a pasa lányával, és a sok szálon bonyolódó történet sajátságos varázst hordoz magában, betekintést nyújtva a kaukázusi népek világába is.

Rockenbauer Pál - Szívességből ​a mediterránban
"De ​mit számított mindez, amikor először készültünk tengerre. Ázsiába! Ha csak a felénk eső végébe is. És Afrikába! Ha csak az északi partjaira is. S hogy mégis - aránylag - oly sok mindent láthattunk, azt az emberek szívességének köszönhetjük. Ennek a szívességből, magyar tengerészek, török és arab tisztviselők támogatásával véghezvitt kéthónapos útnak és az első nagy utazás furcsa lázának krónikája ez a könyv."

Demet Altınyeleklioğlu - Ibrahim ​és Hatidzse
Egy ​sorscsapások után újjászülető hercegnő és egy nagyravágyástól elvakult szadrazam. A végzet egymás karjaiba sodorja őket. Egyikőjük az egyetlen leánya Javuz Szelim szultánnak, kinek haragja élesebb a kardnál s dühe felér ezer halállal; és Hafsza szultánának, kinek bölcs tanácsai segítik a túlélést a veszélyekkel teli palotában. Ő a leendő szultán, Szulejmán húga. Hatidzse szultána. Álmaiban azonban ő az ókori Iránt uraló Tomirisz királynő. Másikuk egy nagyra törő ábrándokat dédelgető rabszolga, akit gyermekkorában kalózok szakítottak el a családjától. Képességeinek és szerencséjének köszönhetően egy özvegy szeretőjéből és borászatának igazgatójából csakhamar Szulejmán legbizalmasabb barátjává válik. S egyúttal a szultán ágyasaként a trónra áhítozó Hürrem legádázabb riválisává lesz. Pargali Ibrahim. Képzeletében pedig ő a makedón hódító, Nagy Sándor. Az élet szörnyű megpróbáltatási csak az ellenszenv tüzét hagyják lángra lobbanni szívükben. Hatidzse a lelkében tátongó űrt igyekszik kitölteni, melyet egy sose volt boldog fiatalság és egy elveszett románc fájdalma okoz. Ibrahim egy rettenetes titkot hordozva egy csodáért fohászkodik, hogy beteljesíthesse bosszúját. S egy napon találkozott az ösvényük. Ám a szikra, melyről úgy hitték, hamar kialszik, hatalmas lángokkal égett, s bár szívüket hamuvá porlasztotta, megváltoztatták a birodalom történelmének menetét.

Jules Verne - A ​makacs Keraban
A ​Boszporusz regényes partján soha nem sétált még olyan makacs török, mint Keraban, a gazdag dohánykereskedő, Verne egyik legizgalmasabb regényének hőse. A makacs Keraban nem tűri, hogy ellenkezzenek vagy vitatkozzanak vele, soha sem hajlandó visszakozni, s minthogy egyszer kijelentette: nem fizeti meg az átkelés díját a Boszporuszon – inkább megkerüli az egész Fekete-tengert, hogy eljusson a Boszporusz túlsó partján álló házába. Negyven napig utazik, vadregényes, ijesztő és zord tájakat jár be, végigkocsizza a Fekete-tenger egész partvidékét, útja során izgalmas, mulatságos kalandokat él át, leányrablókkal keveredik gyilkos harcba – majd tanulságokban, élményekben gazdagon érkezik meg otthonába, s marad aki volt: a makacs Keraban, a földkerekség legkonokabb embere.

Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, ​Szulejmán ágyasa
Szulejmán, ​és a szépségéről, intrikáiról hírhedt Hürrem szultána szenvedélyes kapcsolatán keresztül megismerhetjük az Oszmán Birodalom fénykorát és a szultáni hárem birodalomformáló szerepét. Kettejük szerelme mellett bepillantást nyerünk a háremhölgyek, az agák és a nagyvezír hatalmi harcába, és a szultáni család szenvedéllyel, gyűlölettel és cselszövéssel átitatott mindennapjaiba.

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Codin / Pusztai bogáncsok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aczél Jolán - Lábamon ​Anatólia pora
Az ​ezerarcú Törökországot egy könyvben teljesen bemutatni nem lehet, nem is a célom. Csupán néhány dolgot szeretnék leírni, amit utazásaim során tapasztaltam, ami megragadott, ami tetszett és ami nem tetszett. Nem tagadom, szeretnék kedvet ébreszteni másokban is Törökország megismerésére. A törökök minket testvérként szeretnek. Mi pedig? Egyre több magyar jár Törökországban, egyre többen mondják el tapasztalataikat a vendégszeretetről... mégis még mindig mennyi idegenkedéssel, tévhittel és félreértéssel találkozhatunk, ha a törökökről van szó.

Gerry Crawshaw - Törökország
Tartalom: Történelmi ​áttekintés, természet és környezet, étkezési szokások és lehetőségek, vásárlás, szálláshelyek, szórakozás, időjárás, helyi szokások, olcsóbb lehetőségek, egyéb tudnivalók, színes képek, térképek

Mikes Kelemen - Törökországi ​levelek
Sokat ​és sokfélét írt, főleg pedig fordított Mikes Kelemen. A magyar irodalom klasszikusává azonban a Törökországi levelek-kel vált, szerzőjének alakja általa lett jelkép és példa. A mű azonban sok szempontból más, mint legendája, érdemes és szükséges is vele közvetlenül megismerkedni. A mai olvasót elsősorban stílusával bűvölheti el a levélregény. Az egész régi magyar prózában egyedül áll Mikes moll hangneme, intellektuális-meditatív fogalmazásmódja, elégikus, derűsen szomorkás dikciója, bájos humora. A darabos, népies, pázmányi, zrínyis prózához képest Mikesé finoman urbánus, minden székely nyelvjárási, mondatfűzési sajátossága ellenére is nyugatos (példái is francia levélírók voltak). A stílus önmagában is érték Mikesnél, a levelek azonban korántsem csupán ezzel hatnak. Mikes -hasonló tónusban - igen sok misszilis (elküldött) levelet is írt, azok mégsem hasonlíthatók e levélciklusához. A Törökországi levelek ugyanis valóban regényszerű, két főszereplője a leveleket író rodostói száműzött (aki teljesen nem azonosítható Mikes életrajzi alakjával), valamint a teljesen fiktív címzett, P. E. grófné, akinek érdekes, rokokó figurája egészen különleges bravúrral van felépítve a hozzá írott levelek szövegében. Igen sok történelmi, kortörténeti érdekesség is van e levelekben, II. Rákóczi Ferencről, Bercsényiről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról, ám ezeknél sokkal fontosabb és regényszerűbb a két főszereplő egyszerre éteri és földies kapcsolata, amelynek sajátos villódzását, különös, rejtett erotikáját, szentimentális s mégis távolságtartó csevegését az előre- és visszautalások, a motívumismétlések és intenzív formaszerkezetek gazdag szövedékével varázsolja lebegővé, igazán irodalmivá a szerző.

Békési B. István - Törökország
A ​magyarok számára Törökország nevének puszta említése is elegendő ahhoz, hogy a fantázia szárnyalni kezdjen. Először minden bizonnyal a történelmi kapcsolatok ötlenek fel, amelyeket már a kisiskolások is könyv nélkül fújnak. Ezek az ismeretek azonban jobbára csak egy viszonylag rövid történelmi időszakhoz kapcsolódnak, holott a magyar-török kapcsolatok a messzi távolban gyökereznek. A másik nem mindennapi vonzereje Törökországnak sajátos fekvése. Európa és Ázsia találkozása, a Földközi-tenger medencéjének keleti vége minden időben mozgalmas események színtere volt. A mai Törökország területén szinte megszámlálhatatlan népcsoport, nemzet élt, küzdött és alkotott magas szintű, maradandó műveket. A tárgyi emlékek legalább nyolc-kilenc évezred távlatába vezetnek vissza, fényt vetve a gazdag múlt titkaira.

Kulcsár Ödön - Egy ​pesti örömlány kalandjai Isztambulban
"Tessék ​bennünket elképzelni: mint leendő milliomosok álltunk az isztambuli Galata híd korlátjának tá maszkodva, s bámultuk az olajos vizet, a hajókat, szagoltuk a sülő halak bűzét, hallgattuk az ütött-kopott autók állandó tülkölését. Öten voltunk. Elviselhetetlenül sütött a nap, izzadtunk, s káromkodtunk. De tűrtük a megpróbáltatásokat. A milliókért! Alig löktünk egy-egy szót egymásnak, hagytuk a másikat gondolkozni. De láttam az arcokon, hogy valójában csak Korbács töri a fejét, mi csak ábrándozunk. Így is illik. Ő a vezér, s mi hiába is javasolnánk akármit, Korbács szinte meg sem hallaná, s azonnal válaszolna. - Egy francot... Kelemen, aki még most, húszéves korában is csak úgy tud elaludni, ha mesélnek neki, igazolt engem, mert szemét az egyik fehér hajóra meresztve megszólalt. - Vitorlással végigbaszkurálhatnánk az egész micsodát.. . Korbács rá sem nézett."

Jókai Mór - A ​fehér rózsa
Halil ​Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

Kenneth Pearson - Patricia Connor - A ​doraki kincs
James ​Mellaart, a világhírű angol régész, Törökországban végez kutatásokat. A kisázsiai újkőkorral foglalkozik elsősorban. Számos sikeres feltárás van már mögötte, amikor egy váratlan esemény csaknem derékba töri pályáját. Gyanúba kerül egy értékes lelet eltűnésével kapcsolatban. Két angol újságíró véletlenül tudomást szerez a történtekről, elutazik Törökországba, és az események nyomába ered...

Lena Belicosa - 2012 ​sodrásában
A ​spanyol Es Vedra szikla gyomrában talált kincsesláda egy régi pergament is tartalmazott, melynek egy részét régi magyar rovásírással írták. Hét ember sorsa találkozik össze, akik több országból indulnak egy közös feladatra az inkák földjére 2012-ben. Két idősíkban indul a történet a kincsesláda körül, a XVI. század elején, amikor a kalózok elrejtik a kincseikkel együtt az érdekes ládikót, és 2012 nyarán, amikor a szabadságát a hajóján töltő spanyol mérnök és mennyasszonya megtalálják a kalózok kincsét és a különös dolgokat rejtő kincses ládát. Csatlakozik hozzájuk egy perui író és egy spanyol nyelvész, majd Spanyolország után Magyarországra, Törökországba, Olaszországba az Egyesült Államokba visznek a szálak. Magyar férfi fejti meg a régi dokumentum rovásírásos részét. Közötte és a perui író floridai unokája között szerelem szövődik, ők is csatlakoznak az expedícióhoz, a perui író fiával együtt. 2012 decemberében hét szereplő találkozik Ecuadorban, s együtt utaznak föld alatt és föld felett Peruba, hogy bevégezzék feladatukat. A Magyarországon kívül élők megismerhetik a magyarok őstörténetének egy változatát, mely sok magyarnak is új, hiszen a magyarok történelmét meghamisították. Tudomást szereznek Móricz János ecuadori kutatásairól is, és végig kíséri az eseményeket 2012. december 21. misztikus dátuma is.

Aline Ohanesian - Orhan ​öröksége
Aline ​Ohanesian első regénye kiugró sikert hozott számára, több díjra jelölték, számos nyelvre lefordították, és a kritikusok szerint új, egyéni hangot hozott az amerikai irodalomba. Műve többrétegű: felfedezhető benne a manapság oly népszerű „privát történelem”, de egyben családtörténet is – egy generációkon átívelő tragédia és egy gyönyörű, szenvedélyes szerelem története. „Az emlékek száz év múlva is ott rejlenek az ételeink illatában, a gyermekeink mondókáiban, minden lélegzetvételünkben” – vallja az író. Mindkét főhőse felejthetetlen, erős karakter. A török Orhan, aki sokáig Németországban élt és dolgozott, nem foglalkozik a múlttal. Miután a nagyapja, Kemal meghal, rá száll a tarka szőnyegeket, kilimeket gyártó vállalkozása, az anatóliai házukat azonban egy ismeretlen nő örökli. Orhan repülőgépre ül, hogy felkeresse Amerikában a rejtélyes, kilencven éves Szedát, és kiderítse, milyen szerepet játszhatott Kemal életében. A kaliforniai idősek otthona, ahol az örmény származású asszony él, különös hely. Az öreg hölgy eleinte bizalmatlanul fogadja a török fiatalembert, de ahogy telik az idő, egyre több részletre derül fény a két család elfeledett és szövevényes kapcsolatáról. Feltárulnak előttünk a történelem sötét lapjai: az I. világháború és az örmény népirtás borzalmai. Orhan nap mint nap közelebb kerül egy mélyre temetett titokhoz, mely alapjaiban változtatja meg viszonyát a múlthoz, sőt mi több, befolyásolja az egész család jelenét és jövőjét is… Aline Ohanesian maga is örmény menekültek leszármazottja, nagyszülei – túlélve az I. világháborús népirtást – fiatalon találkoztak egy misszionáriusok által fenntartott árvaházban. Miután családot alapítottak, kivándoroltak az Egyesült Államokba, hogy egy szabad és demokratikus országban élhessenek. Az írónő beleszületett népének hagyományaiba, és már korán megismerkedett a 20. századi örmény történelemmel. Kilencéves volt, amikor nagymamája titokban elmesélte neki családja megrendítő történetét, melyet soha többé nem osztott meg senki mással. Ez az emlékeiben élő hang, ezek a mondatok késztették arra Ohanesiant, hogy megírja első regényét. Történelmi kutatásokat végzett, elolvasta és meghallgatta azoknak a túlélőknek a beszámolóját, akiknek sikerült megmenekülniük, amikor majd másfél millió honfitársukat elpusztították. „Nem én választottam ezt a történetet, hanem az választott engem” – mondta az írónő egyik interjújában, majd hozzátette: „Amit megosztottam az olvasóimmal, azt a saját fiaim elől sem fogom eltitkolni.”

Orhan Pamuk - A ​piros hajú nő
A ​Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952- ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem "úrfi" küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét... Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Kollekciók