Ajax-loader

'törökország' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hatice Meryem - Csak ​egy hüvelyknyi férjem legyen...
"Csak ​egy hüvelyknyi férjed legyen akár, a fő, hogy melletted legyen!" Ha nem vagy asszony, akkor semmit sem érsz - így gondolja mindenki. A szomszédasszony is azt hajtogatja: "Csak egy hüvelyknyi férjed legyen, lányom!" Na de milyen lehet az a hüvelyknyi férj? Házmester vagy imám? Roma csávó vagy törpe? Az első szerelmem vagy egy piás? Hatice Meryem mindet elképzeli - sok fantáziával és humorral.

Ken Follett - On ​Wings of Eagles
Idő: ​1979-80 tele, a színhely Teherán, illetve Texas, aztán még Isztambul és Törökország isten háta mögötti vidékei. A téma egy nem mindennapi akció: egy amerikai milliomos, az EDS cég vezetője elhatározza, hogy ha kell, tűzön-vízen át hazahozatja két beosztottját, akiket minden elfogadható indok nélkül börtönbe zártak Iránban. Hiába kéri a hadsereg, az állam, az elnök segítségét, hiszen ők azzal vannak elfoglalva, hogyan küldjék haza több ezer más emberüket a forrongó ázsiai országból, ahol a sah napja leáldozott, s Khomeini készül átvenni a hatalmat. Az akcióra tucatnyi terv születik, végül mégis egy tizenharmadikat kell megvalósítani, mert a forradalmi helyzet napról napra változik. A mentőcsapat lázas sietséggel röpköd Iránból az Egyesült Államokba, onnan Törökországba és vissza, állandó feszültségben - amelyben persze az olvasó is részesül. Follett megannyi kitalált sztori után most azt bizonyítja, hogy a dokumentumregény műfaját is mesteri szinten műveli.

Ken Follett - Sasok ​szárnyán
Idő: ​1979-80 tele, a színhely Teherán, illetve Texas, aztán még Isztambul és Törökország isten háta mögötti vidékei. A téma egy nem mindennapi akció: egy amerikai milliomos, az EDS cég vezetője elhatározza, hogy ha kell, tűzön-vízen át hazahozatja két beosztottját, akiket minden elfogadható indok nélkül börtönbe zártak Iránban. Hiába kéri a hadsereg, az állam, az elnök segítségét, hiszen ők azzal vannak elfoglalva, hogyan küldjék haza több ezer más emberüket a forrongó ázsiai országból, ahol a sah napja leáldozott, s Khomeini készül átvenni a hatalmat. Az akcióra tucatnyi terv születik, végül mégis egy tizenharmadikat kell megvalósítani, mert a forradalmi helyzet napról napra változik. A mentőcsapat lázas sietséggel röpköd Iránból az Egyesült Államokba, onnan Törökországba és vissza, állandó feszültségben - amelyben persze az olvasó is részesül. Follett megannyi kitalált sztori után most azt bizonyítja, hogy a dokumentumregény műfaját is mesteri szinten műveli.

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Az ​első világháború idején az oszmán-török birodalom vezetői pusztulásra ítélték a keresztény örmény népet: a sivatagba, a semmibe száműzték őket otthonukból. Hét kis-ázsiai falu népe azonban a halálba vezető vándorút helyett a tengerparti Musza Daghra menekült. A mindössze ötezer lélek "Mózes hegyén" negyven napig tartotta magát, többször visszaverve a török ostromot, míg egy francia hadihajó ki nem szabadította őket. Franz Werfel regénye a céltudatos helytállás és a gyűlöletes népirtással való elszánt szembeszegülés története, amely úgy ábrázolja az örmény nép tragikus sorsát, hogy közben nem próbál ellenszenvet kelteni a török iránt.

Leslie L. Lawrence - Hannahanna ​méhei
Tudósok ​utaznak Törökországba, egy hettita kultúrával foglalkozó konferenciára. Velük tart John C. Lendvay magánzsaru is, hogy egy kellemetlen feladatnak eleget tegyen. A repülőgépen megölik az egyik neves professzort, a halott arcát sárga porral kenik be - ahogy három és fél ezer évvel ezelőtt egy titkos társaság tagjai, Hannahanna méhei, az áldozataikét. A konferencia helyszínén tovább folytatódnak a gyilkosságok. Lendvay ekkor munkához lát. Aztán kis híján őt is megölik. Lendvay ekkor megelégeli az életveszélyt, összecsomagol, veszi a kalapját és... marad. Vajon sikerül-e megtalálnia Hannahanna elrejtett templomát és a gyilkos "méheket"? Fény derül-e az ősi titokra? Leslie L. Lawrence izgalmas regénye a "török Riviérára" kalauzol bennünket, ahol holdas éjszakákon még mindig felsejlenek az ősi istenek és birodalmak árnyai.

Demet Altınyeleklioğlu - Hürrem, ​Szulejmán ágyasa
Szulejmán, ​és a szépségéről, intrikáiról hírhedt Hürrem szultána szenvedélyes kapcsolatán keresztül megismerhetjük az Oszmán Birodalom fénykorát és a szultáni hárem birodalomformáló szerepét. Kettejük szerelme mellett bepillantást nyerünk a háremhölgyek, az agák és a nagyvezír hatalmi harcába, és a szultáni család szenvedéllyel, gyűlölettel és cselszövéssel átitatott mindennapjaiba.

Anna Randol - Titkos ​csók
Az ​angol Bennett Prestwood őrnagy a waterlooi győzelem után már épp felszállna a hazafelé tartó hajóra, amikor parancsot kap, hogy az utolsó megbízatása teljesítéséig védelmezzen egy kémet, aki Angliának gyűjt információkat az ellenséges török erődökről. A jóképű őrnagy kelletlenül teljesíti a parancsot, Konstantinápolyba utazik, ahol meglepetten tapasztalja, hogy nemcsak a védencét kell megóvnia a bajtól, hanem önmagát is. Nagyobb veszélyben van, mint gondolta, ugyanis ellenállhatatlan vonzalom támad benne a nő iránt. A fiatal, csinos Mari Sinclair eleinte hallani sem akar sem testőrről, sem további, életveszélyes küldetésről, őt csak a titokban zajló görög függetlenségi mozgalom érdekli. Ügyködése azonban az akasztófa felé sodorja: azokat az embereket árulja el, akiket a legjobban szeret, és akik bármikor kivégeztethetik. A rákényszerített kémkedés sem alakul szerencsésen; a törökök elfogják Prestwood őrnaggyal együtt, börtönbe zárják őket, ahol kínvallatás vár rájuk. Van viszont valami, ami erőt ad Marinak a megpróbáltatások alatt, ami életben tartja a reményt arra, hogy még nincs veszve minden: a szerelem.

Jókai Mór - Az ​arany ember
A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Ian McDonald - A ​dervisház
Bomba ​robban egy isztambuli villamoson – egy átlagos nap, egy mindennapos merénylet a 2027-es év Törökországában, amely az Európai Unió legfiatalabb, legsokszínűbb, ugyanakkor legszegényebb tagja: Közép-Ázsia bazárja, a földgázkincsek kapuja, a nanotechnológiai fejlődés műhelye. Ez a robbanás azonban az Adem Dede téri dervisház minden lakójának életét felforgatja: a katasztrófákra fogadásokat kötő, nyugalmazott közgazdászprofesszorét, az országos földgázcsalással élete legnagyobb dobására készülő brókerét, a legendás, mézzé lett ember nyomába eredő régiségkereskedőét, a nanotechnológiai újítást eladni próbáló marketingesét, a szívbeteg kisfiúét és a házban bujkáló férfiét, aki a merényletet követően dzsinneket kezd el látni. Olyan veszély nyomára bukkannak, amely nem csak Törökországot, hanem Európa többi részét is fenyegeti...

1529219
elérhető
68

Orhan Pamuk - Isztambul
Orhan ​Pamuk Isztambul szülötte. Amikor a városról beszél, valójában magáról ír, amikor pedig saját emlékeit idézi föl, igazából a város történetét meséli el. A gazdag, nagypolgári és kifejezetten világi gondolkodású családban felnövő író történetei elsősorban Isztambul európai részén játszódnak, de fontos szerepet kapnak a város elhagyott derviskolostorokkal tarkított „egzotikus” negyedei is, valamint a Boszporusz, amely a boldogság „egyedüli, kiapadhatatlan forrása”. Pamuk lenyűgöző fantáziával kelti életre gyönyörű szülővárosát, regényei visszatérő helyszínét, miközben Isztambul eddig ismeretlen arcát mutatja be, bölcsen, kellő rálátással, úgy, ahogy csak a távolba szakadt ember tud rácsodálkozni gyermekévei helyszínére.

Orhan Pamuk - A ​nevem Piros
Nevem ​Piros című regényével a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk akárha első szerelmét, a festészetet köszöntené. Ő maga "legszínesebb és legoptimistább" regényének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik.

Fehér Klára - Nemes László - Mecsetek, ​basák, efendik
A ​magyar turistának rendszerint kevés a pénze és kevés az ideje. Esetleg csak egy napja van Athénban, Jerevánban, Coventryben. Keresztülszalad a Louvre termein - éppen csak egy felvételt csinálhat a Ponte Vecchióról... Érdemes-e így utazni? Lehet-e látni valamit egy nap alatt? És hogyan kell felkészülni a turistaútra úgy, hogy a néhány órás kirándulásból egész életre szóló, feledhetetlen emlék maradjon? Olvasóink ismerik már Fehér Klára és Nemes László útikönyveit, a Gésák, pagodák, titkokat és az Irokézek és felhőkarcolókat. Új útikönyvük az egynapos törökországi utazás vidám titkait meséli el. Egyetlen napjuk volt Isztambulban - de jártak a Topkapi Szerájban, a Kék Mecsetben, az Aya Szófiában, bebarangolták a Nagy Bazárt, megnézték a Jedikulét, csavarogtak sikátorokban és modern bulvárokon, hajóztak a Boszporuszon, mulatságos kalandjaik voltak, láttak hastáncosnőt, és majdnem felszálltak az üszküdári kompra... fényképeztek, gyalogoltak, taxiztak, és közmondást ettek ebédre... Száz vidám turistaélményt és ezer jó tanácsot találhatnak Olvasóink ebben a könyvben.

Cehennem
elérhető
207

Dan Brown - Inferno
A ​történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel...

Orhan Pamuk - Az ​ártatlanság múzeuma
„Életem ​legboldogabb pillanata volt, de nem vettem észre.” Kemal, Isztambul egyik gazdag családjának sarja eljegyezni készül Sibelt, egy másik jómódú család szépséges leányát, amikor is egy véletlen találkozás egy húszéves lánnyal kizökkenti szépen elrendezett életéből. Füsun Kemalnak adja szüzességét, titkos szerelmi találkáik azonban veszélyesen távolítják őket attól az élettől, amit addig ismertek. Kemal kényszeresen gyűjti azokat a tárgyakat, amelyek Füsun szerelmére emlékeztetik, és „az ártatlanság múzeuma” így válik hiteles krónikásává Isztambul színes és változó világának, a törtetők és lemaradók köreinek és egy férfi soha nem múló szerelmének. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb írója. Munkásságát García Márquez, Umberto Eco, Franz Kafka és Marcel Proust írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő és a legrangosabb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző politikai nézeteinek is gyakran ad hangot, míg műveiben Európa és az iszlám Törökország találkozik.

Orhan Pamuk - A ​piros hajú nő
A ​Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá. A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952- ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban - többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban - is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem "úrfi" küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét... Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Graham Greene - Utazások ​nagynénémmel
Groteszk ​helyzettel indul a regény: Henry Pulling bankigazgató friss nyugdíjas, amikor anyja halála után felbukkan hetvenöt éves nagynénje és gyanús fekete szeretője, megjelenik a rendőrség és kiderül, hogy feltehetően kábítószert rejtett a hamvakat tartalmazó urna. Az agglegény kiegyensúlyozott kispolgári élete határozott fordulatot vesz, amikor az élvezettel sztorizgató Augusta néni az Orient Expressz isztambuli útjára invitálja. Rejtélyes figurákkal találkoznak, és lehull a lepel a fifikás nagyvilági nő utazásairól, amik egy nagyszabású csempészet láncszemei. Útjaik és a családi titkok feltárása után Henrynek már nem nyújt örömöt a romantikus álmodozás, így lelkesen száll hajóra nagynénje hívására, akit Paraguayban talál meg régi szerelme oldalán. Greene bestsellerének eredeti atmoszférájú szatírája a dinamikus hölgy anekdotáin keresztül nem kisstílű csalásokról szól; nemzetközi és politikai kalandorok bűnügyeit, a vallást és szexualitást átértelmező világ különceinek életét teregeti ki. A zűrös, hedonista nagynéni Greene jelképe, aki eltévelyedései ellenére is megőrzi emberi tartását.

Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Terry Hayes - Nevem ​Pilgrim
A ​Pilgrim egy olyan ember fedőneve, aki nem létezik. Egy gazdag amerikai család fogadott gyermekeként valaha az amerikai titkosszolgálat kémtevékenységében működött közre. Mielőtt névtelen nyugdíjasként eltűnne, meghatározó könyvet ír a törvényszéki orvostanról. E könyv azonban kísértetként tér vissza hozzá. Ennek alapján akad a nyomára Ben Bradley, a New York-i detektív, aki elviszi egy lepusztult szállodai szobába. Ott egy kádnyi savban egy nő holtteste hever, akinek vonásai eltűntek, fogai hiányoznak, ujjlenyomatai sehol. Tankönyvi gyilkosság ez – és maga Pilgrim írta a könyvet. Ezt követően a szokatlan és emberpróbáló nyomozás nyaktörő versenyfutássá válik az idővel, hogy Amerika megmenekülhessen az összeomlástól. Pilgrim útja egy mekkai nyilvános lefejezéstől egy elzászi náci haláltáboron és a Hindukus pusztaságán át egy török tengerpart elhagyott romjaihoz vezet, hogy megtalálja azt az arctalan férfit, aki megdöbbentő tömeggyilkosságra készül Istene nevében. Terry Hayes újság- és forgatókönyvíró. Ő írta a Mad Max 2 forgatókönyvét. Társszerzőként részt vett a Halálos nyugalom történetének megírásában, és közreműködött a Mad Max 3, valamint számos TV-film elkészítésében. Összesen több mint húsz filmes és televíziós díjat kapott. A _Nevem Pilgrim_ az első regénye.

Csapó György - Levantei ​utazás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemere István - Halj ​meg helyettem!
Megszületett ​Nemere István legcsavarosabb, legmegdöbbentőbb krimije. Szinte minden oldalon egy újabb fordulat szórakoztatja az olvasót. A mű középpontjában Gül, a ,,Rózsa" egy titokzatos török maffiavezér áll, akivel még senki sem találkozott személyesen, mindig csak alvezérein keresztül tárgyal. A sorozat első kötetében (Nincs idő meghalni) megismert Lakos Donát rendőrhadnagy, az Europol európai bűnüldöző szervezet magyar nyomozója most újabb bevetésre indul. Az ügy Magyarországon veszi kezdetét: egy eddig ismeretlen dizájnerdrogtól meghal valaki a szerb-magyar határon. Ekkor hoznak be egy török kamionban nagy mennyiséget a még ismeretlen összetételű anyagból, Európában egymást érik a túladagolásos halálesetek Donátnak pedig illegálisan kell eljutnia Törökországba, ahol a kábítószer-ellenes rohamosztag segíti őt.

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Pusztai bogáncsok
1921-ben, ​Nizza egyik sétányán öngyilkosságot kísérelt meg egy harminchat éves román fiatalember, kórházba szállították, zsebében egy Romain Rolland-nak címzett vastag borítékot találtak. A "nagy lélekhalász" - így nevezték az elesett, nehéz sorsú tehetségek iránt érdeklődő nagy francia írót - felfigyelt, s amikor a gyógyuló Panait Istrati (mert ő volt a fiatalember) elküldte hozzá a _Kyra Kyraliná_t, látta, hogy ezúttal valóban rendkívüli tehetségre bukkant. Válaszlevelének lelkes, szinte egzaltált kitételeit - "Nincs még egy ilyen erővel teli mű a mai irodalomban. Nincs még egy ilyen író - sem én, sem más -, aki ezt meg tudná írni" - hamarosan igazolta az olvasói fogadtatás, a szinte fantasztikus siker: a kritika a kor egyik legnagyobb íróját ünnepelte az imént még ismeretlen, Gorkijhoz hasonlóan hányatott életű Istratiban. A mindegy évtizedes diadalút tragikus, erkölcsi értelemben is tragikus akkordokkal zárult ugyan, de az érvényes életmű varázsa ma is változatlanul hat: főműveiben, a _Kyra Kyraliná_ban és a _Pusztai bogáncsok_ban az Ezeregyéjszaka parttalan meseáradása, a romantika színei s a modern proletárirodalom szabadságvágya s humanizmusa ötvöződnek egységes remekké.

Pavel Vezsinov - A ​smaragdos szelence
Hány ​órakor állt be a halál? - kérdezte Dimov - Öt óra körül...Vagy egy kicsit később. A két felügyelő - a bolgár és a francia - összenézett. - Tehát rögtön azután, hogy eltávoztunk tőle - mondta Durand. - Az lehetetlen! Hacsak...hacsak a gyilkos végig itt nem volt a házban. - Ön azt gondolja, hogy gyilkosság történt? - pillantott rá meglepetten az orvos - Egyszerűen kötelesek vagyunk feltételezni - válaszolta szárazon Durand. - Nem tehetünk mást - bólintott Dimor is -, a játszmát most már végig kell játszanunk... Hajsza egy gyilkos és egy különös szelence után Szófián, Isztambulon, Párizson és Oránon keresztül - Egy bolgár és egy francia rendőrfelügyelő a rejtély nyitját kutatja.

Jókai Mór - A ​janicsárok végnapjai
Történelmi ​alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektől se mentes mese a tizenkilencedik század első két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok - a török hadsereg hírhedt gyalogos testőrsége - a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteső birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentős részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyőzése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti győzelemre, a megerősödött ország egységének megteremtésére. A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé. De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más regényeiben is, a hiteles történelmi esemény, a török világ, a török élet meglepően pontos ismerete.

Kulcsár Ödön - Egy ​pesti örömlány kalandjai Isztambulban
"Tessék ​bennünket elképzelni: mint leendő milliomosok álltunk az isztambuli Galata híd korlátjának tá maszkodva, s bámultuk az olajos vizet, a hajókat, szagoltuk a sülő halak bűzét, hallgattuk az ütött-kopott autók állandó tülkölését. Öten voltunk. Elviselhetetlenül sütött a nap, izzadtunk, s káromkodtunk. De tűrtük a megpróbáltatásokat. A milliókért! Alig löktünk egy-egy szót egymásnak, hagytuk a másikat gondolkozni. De láttam az arcokon, hogy valójában csak Korbács töri a fejét, mi csak ábrándozunk. Így is illik. Ő a vezér, s mi hiába is javasolnánk akármit, Korbács szinte meg sem hallaná, s azonnal válaszolna. - Egy francot... Kelemen, aki még most, húszéves korában is csak úgy tud elaludni, ha mesélnek neki, igazolt engem, mert szemét az egyik fehér hajóra meresztve megszólalt. - Vitorlással végigbaszkurálhatnánk az egész micsodát.. . Korbács rá sem nézett."

Dobai Péter - Csontmolnárok
Az ​író adta alcíme szerint "múlt századi magyar regény": párbeszédekből és egymást peregve váltogató jelentekből fölépített modern dráma vagy filmdráma is. Történik: 1849-50-ben Bulgáriában és Törökországban. Szereplők: magyar és lengyel emigránsok, tábornokok, tisztek, családtagok, kalandorok, diplomaták. De a Szabadságharc bukásának okait kereső, tényekre és dokumentumokra alapított történelmi tanulmány is ez a regény: igazát Kossuth Lajos önéletrajzi és politikai jegyzetei, kiáltványok, röplapok, adatok, forráskutatásból merített tények bizonyítják. A mű kettőssége egy célt szolgál: a forradalmárság típusvizsgálatát. Olyan szituációban, amely végletes próbára teszi a forradalmárt. A bukás utáni légűrben, a kilátástalan emigrációban vagy állforradalmárnak bizonyul az, aki a forradalom kavargásában és a győzelem reményében forradalmárnak látszott, vagy gyöngének bizonyul, és önmagát pusztító "csontmolnár" - rá válik, vagy - forradalmár marad, mert elkötelezte magát a forradalmi eszmének. Valamennyi típus fölvonul ebben a regényben, s az író a bukottakkal és bukásra ítéltekkel három igazi hőst szembesít: Bem tábornokot, Bem egyik józan, hű, kemény tisztjét, s harmadiknak azt, akinek amerikai sírján ez lesz a fejfa fölirata: "COMMUNISTA".

Jókai Mór - A ​fehér rózsa
Halil ​Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

Holly Lynn Payne - A ​damaszkuszi rózsa
A ​nagy tiszteletben álló tanítómester, Rúmí az anatóliai Konya utcáin a nyüzsgő karavánszeráj felé tart: egy súlyosan sebesült fiatal lány vár rá. A levegő rózsaillattól terhes, pedig kora tavasszal még egyetlen helyi kertésznek sem borultak virágba a rózsatövei... Rúmí, a családja és a tanítványai tiltakozása ellenére gondjaiba veszi a lányt, Damascenát, akit a damaszkuszi rózsáról neveztek el - és kettejük sorsa innentől örökre összekapcsolódik. A különleges örökséggel megáldott fiatal nő a tanító gondoskodásának köszönhetően lassan elindul a gyógyulás útján. És miközben próbál keserű, szeretetet és törődést nélkülöző múltjától szabadulni, nemcsak a rózsa titkát fedezi fel, de egy aranyhajú fiatalember személyében a szerelem is rátalál... A Magyarországon is élt szerzőnő regénye a régmúltba, a tizenharmadik századba repíti vissza az olvasót. A különleges mese egy fiatal lány és egy idős tanító közös útjáról szól, amelynek során mindketten megtapasztalják a szeretet hatalmas erejét.

Mór Jókai - Halil ​the Pedlar
On ​September 28th, 1730, a rebellion burst forth in Stambul against Sultan Achmed III., whose cowardly hesitation to take the field against the advancing hosts of the victorious Persians had revolted both the army and the people. The rebellion began in the camp of the Janissaries, and the ringleader was one Halil Patrona, a poor Albanian sailor-man, who after plying for a time the trade of a petty huckster had been compelled, by crime or accident, to seek a refuge among the mercenary soldiery of the Empire. The rebellion was unexpectedly, amazingly successful. The Sultan, after vainly sacrificing his chief councillors to the fury of the mob, was himself dethroned by Halil, and Mahmud I. appointed Sultan in his stead. For the next six weeks the ex-costermonger held the destiny of the Ottoman Empire in his hands till, on November 25th, he and his chief associates were treacherously assassinated in full Divan by the secret command, and actually in the presence of, the very monarch whom he had drawn from obscurity to set upon the throne.

Lena Belicosa - 2012 ​sodrásában
A ​spanyol Es Vedra szikla gyomrában talált kincsesláda egy régi pergament is tartalmazott, melynek egy részét régi magyar rovásírással írták. Hét ember sorsa találkozik össze, akik több országból indulnak egy közös feladatra az inkák földjére 2012-ben. Két idősíkban indul a történet a kincsesláda körül, a XVI. század elején, amikor a kalózok elrejtik a kincseikkel együtt az érdekes ládikót, és 2012 nyarán, amikor a szabadságát a hajóján töltő spanyol mérnök és mennyasszonya megtalálják a kalózok kincsét és a különös dolgokat rejtő kincses ládát. Csatlakozik hozzájuk egy perui író és egy spanyol nyelvész, majd Spanyolország után Magyarországra, Törökországba, Olaszországba az Egyesült Államokba visznek a szálak. Magyar férfi fejti meg a régi dokumentum rovásírásos részét. Közötte és a perui író floridai unokája között szerelem szövődik, ők is csatlakoznak az expedícióhoz, a perui író fiával együtt. 2012 decemberében hét szereplő találkozik Ecuadorban, s együtt utaznak föld alatt és föld felett Peruba, hogy bevégezzék feladatukat. A Magyarországon kívül élők megismerhetik a magyarok őstörténetének egy változatát, mely sok magyarnak is új, hiszen a magyarok történelmét meghamisították. Tudomást szereznek Móricz János ecuadori kutatásairól is, és végig kíséri az eseményeket 2012. december 21. misztikus dátuma is.

Aline Ohanesian - Orhan ​öröksége
Aline ​Ohanesian első regénye kiugró sikert hozott számára, több díjra jelölték, számos nyelvre lefordították, és a kritikusok szerint új, egyéni hangot hozott az amerikai irodalomba. Műve többrétegű: felfedezhető benne a manapság oly népszerű „privát történelem”, de egyben családtörténet is – egy generációkon átívelő tragédia és egy gyönyörű, szenvedélyes szerelem története. „Az emlékek száz év múlva is ott rejlenek az ételeink illatában, a gyermekeink mondókáiban, minden lélegzetvételünkben” – vallja az író. Mindkét főhőse felejthetetlen, erős karakter. A török Orhan, aki sokáig Németországban élt és dolgozott, nem foglalkozik a múlttal. Miután a nagyapja, Kemal meghal, rá száll a tarka szőnyegeket, kilimeket gyártó vállalkozása, az anatóliai házukat azonban egy ismeretlen nő örökli. Orhan repülőgépre ül, hogy felkeresse Amerikában a rejtélyes, kilencven éves Szedát, és kiderítse, milyen szerepet játszhatott Kemal életében. A kaliforniai idősek otthona, ahol az örmény származású asszony él, különös hely. Az öreg hölgy eleinte bizalmatlanul fogadja a török fiatalembert, de ahogy telik az idő, egyre több részletre derül fény a két család elfeledett és szövevényes kapcsolatáról. Feltárulnak előttünk a történelem sötét lapjai: az I. világháború és az örmény népirtás borzalmai. Orhan nap mint nap közelebb kerül egy mélyre temetett titokhoz, mely alapjaiban változtatja meg viszonyát a múlthoz, sőt mi több, befolyásolja az egész család jelenét és jövőjét is… Aline Ohanesian maga is örmény menekültek leszármazottja, nagyszülei – túlélve az I. világháborús népirtást – fiatalon találkoztak egy misszionáriusok által fenntartott árvaházban. Miután családot alapítottak, kivándoroltak az Egyesült Államokba, hogy egy szabad és demokratikus országban élhessenek. Az írónő beleszületett népének hagyományaiba, és már korán megismerkedett a 20. századi örmény történelemmel. Kilencéves volt, amikor nagymamája titokban elmesélte neki családja megrendítő történetét, melyet soha többé nem osztott meg senki mással. Ez az emlékeiben élő hang, ezek a mondatok késztették arra Ohanesiant, hogy megírja első regényét. Történelmi kutatásokat végzett, elolvasta és meghallgatta azoknak a túlélőknek a beszámolóját, akiknek sikerült megmenekülniük, amikor majd másfél millió honfitársukat elpusztították. „Nem én választottam ezt a történetet, hanem az választott engem” – mondta az írónő egyik interjújában, majd hozzátette: „Amit megosztottam az olvasóimmal, azt a saját fiaim elől sem fogom eltitkolni.”

Tim Marshall - A ​földrajz hatalma
"Újabb ​kiváló kalauz a modern világhoz. Marshall mesterien foglalja össze, mit kell tudnunk, és miért." Peter Frankopan, a Selyemutak szerzője"A földrajz kulcsfontosságú: behatárolja, mit tehet és mit nem az emberiség." Tim Marshall új könyvében tíz olyan térséget térképez fel, amelyek ma, a nagyhatalmi versengés új korában befolyással lesznek a nemzetközi politikára. Ezek Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, Görögország, Törökország, a Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország és a világűr. Kiderül, hogy a Száhelben fennálló gondokból miért következik, hogy Európának belátható időn belül újabb menekültválsággal kell számolnia; hogy a 21. században miért a Földközi-tenger keleti medencéjét tartják a világ egyik leglobbanékonyabb térségének; és miért gondolják sokan úgy, hogy a világűr lesz a hatalmak összecsapásának következő színtere. A földrajz hatalma lebilincselő módon mutatja be, milyen módon formálta és formálja az emberiség múltját, jelenét és jövőjét a földrajz. "Szövetségek köttetnek, majd esnek szét. Lehetetlen megmondani, hogy a következő évek során pontosan merre billen a hatalmi egyensúly. Most még forog a kaleidoszkóp, darabkái nem állapodtak meg."

Terézia Mora - A ​szörnyeteg
A ​Darius Kopp-trilógia második kötetében Darius a munkája után a feleségét is elveszíti: az asszony öngyilkos lesz. A férfi Flora laptopjával és a hamvait tartalmazó urnával a kocsijában nekivág Kelet-Európának. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy valójában saját fájdalma elől menekül. Felkeresi felesége magyarországi szülővárosát, de továbbűzi a nyugtalanság: városról városra, országról országra, egészen a földrész keleti pereméig, ahol korábbi titokzatos örmény üzletfeleire is rábukkan. Mindeközben a laptopon Flora naplóbejegyzéseit olvassa, de egy szinte ismeretlen nő arcképe bontakozik ki előtte. Flora szövege és Darius bolyongásának krónikája meg-megszakadó, olykor szürreális dialógust alkot: túlvilági párbeszédet, Orpheusz és Eurüdiké modern történetét. "De jobb lett volna a testet eltemetni. Fekete föld, barna föld, vörös föld, fehér föld. Homok, üledék, agyag, sár. Flóra és fauna. Ezt kellett volna tennem. De figyelmetlen voltam. És most itt van nekem ez a maréknyi hamu. Csináltasson belőle gyémántot! Ültettesse be a metszőfogába. A nyelvbe, piercingként. Mintha nem rágódnánk mindannyian, egész életünkben valami totális őrületen. Ne haragudj. A mellette levő ülésre pillantott. Flora kinézett az ablakon, az alkonyati derengésben Kopp csak a sötét haját látta."

Kollekciók