'magyarság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Mandel Róbert - Magyar ​népi hangszerek
Mandel ​Róbert "Magyar népi hangszerek" című kötetének legfőbb célja, hogy - a zeneszerszámok szakszerű leírása és a népi hangszereinket jellemzően említő magyar irodalmi részletek idézése mellett - tökéletes minőségű tárgyfotókkal, valamint eredeti minőségükben megtartott korabeli fotográfiákkal nemcsak a szűkebben vett szakmai és népzenei köröknek, hanem a zenekedvelőknek és a magyar zenetörténet iránt elkötelezett olvasóknak is bemutathassa, sőt megcsillogtathassa az Európában is páratlan magyarországi instrumentáriumot.

Lackfi János - Milyenek ​a magyarok?
Milyenek ​is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Moldova György - Kádár ​János
Moldova ​György két kötetes történelmi olvasókönyve heves indulatokkal fűszerezett vitát váltott ki. Az emberek nagy része által nem ismert történelmi dokumentumok jelennek meg a könyvben, és ezek drámai megvilágításba helyeznek egy-egy eseményt. Ilyen dokumentum pl. Nagy Imre (Vologya) jelentése az orosz titkosszolgálatnak.

Köteles Pál - Magyar ​világ Amerikában
A ​romániai magyar író Magyarországra való áttelepülése után, esszéiben, publicisztikáiban az itthoni, a kisebbségi és a szórványmagyarság (főként a Nyugaton élők) együttműködésének, együttgondolkodásának esélyeit kutatta. A harmadik ágról gyűjtött ismereteiből és tapasztalataiból e máig kéziratban maradt munkája őrzi a legtöbbet. Amit az ország vesztett a kivándorlással, emigrációval, azon a nemzet nyerhet - az odakint élők jó hírünket öregbítik. Mégis szükség van az amerikai és a kanadai magyarságról alkotott képünk demitizálása. A kintieket, amint azt az úti napló hol komikus, hol tragikus fejezetei mutatják, megosztják az ideológiai, a generációs, a szociális különbségek, a vállalt - s eltérő - erkölcsi normáik, a nemzeti mítoszokról és a modernizáció szükségességéről alkotott képünk. Különféle magatartásformáik évtizedünkben itthon is meghonosodtak, energiájuk viszont több jel szerint is kárba vész. Ezek a tények is hitelesítik a napló időszerűségét.

Ismeretlen szerző - Tiszták, ​hősök, szentek
Ha ​valaki meg szeretné ismerni a magyar nemzet hitét és kereszténységben gyökerező gondolkodását, nem találna megfelelőbb kalauzt eleink imádságainál. Ez az imagyűjtemény nagyjaink szívének legbensőbb titkait tárja fel. Szent Imre ezeréves fohászát, a törökök nyilai ellen imádkozó magyar katona szavait, az ország sorsáért aggódó Bocskai István, Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter gondolatait, vagy a trianoni döntést követően a püspöki kar könyörgését olvasva nyomon követhetjük ezeréves történelmünk minden örömét, bánatát.

Badiny Jós Ferenc - A ​magyarság eredete és a boldogasszony / Szabadkőmíves volt Badini uram
Badiny ​Jós Ferenc 95. születésnapjára (2004. június 3.) jelent meg e kötet, mely két új írását tartalmazza a jeles tudósnak, akinek ezúttal is további alkotó éveket s jó egészséget kívánunk mindnyájunk érdekében, mindnyájunk örömére!

Fábry Zoltán - Vigyázó ​szemmel
Új ​könyvében Fábry Zoltán fontos dokumentumanyagot gyűjtött össze Európa, Közép-Európa és a csehszlovákiai magyarság öt évtizedes tapasztalatairól. Néhány fejezetcím: Magyar proletárdiktatúra, A cseh Tiszaeszlár regénye, Üzenet Kassán át, A Gólem pozsonyi legendája, A magyar nyelv szlovenszkói sorsa stb. Az olvasó így a csehszlovákiai magyarság apróbb-nagyobb képekben felvillantott rövid történetét éli át. A fiatalkori írások besorolása folytán ez a kötet tükrözi a legplasztikusabban Fábry fejlődését az ifjú rajongótól a kérlelhetetlen osztályharcosig, majd a vox humana elkötelezettjéig. Csakúgy, mint a számos előző Fábry-könyv, e gyűjtemény is egy gazdag életmű része. Olyan életműé, amelynek vannak időálló tényei, megállapításai, de ugyanúgy vannak tévedései is. A kötet írásaiból felsorolhatnánk tételeket, gondolatokat, amelyek visszamenően vagy akár a jelenben is vitathatók. Viszont az írások többségében Fábry gondolatai, diagnózisai ma is érvényesek, időállók. Időállóvá teszik őket azok az erkölcsi princípiumok, amelyekhez Fábry mindig visszatér - az antifasizmus, antiimperializmus és a vox humana hitvallása.

Lipp Tamás - Árpád ​és Kurszán
A ​regény a néhány évvel ezelőtt megjelent _Medve nemzetség_nek és a _Levédi népé_nek folytatása; a trilógia harma­dik, befejező része. A mítoszok opálosan fénylő, tiszta forrásától eljutottunk a birodalmi külpoli­tika sötét, de lebilincselően izgal­mas, bonyolult útvesztőjébe. 894-ben, a honfoglalás előestéjén Bölcs Leó bizánci császár követe­ket küld a magyarokhoz, meg­próbálja rábeszélni őket, nyújtsa­nak segítséget a Birodalomnak a bolgárokkal vívott háborújához. A bizánci követséget Niketasz patrícius vezeti, akit Konstanti­nápolyban csak „Keménynek” hívnak. A magyarokat két főemberük: Árpád gyula és Kurszán kende képviseli. A találkozóra az Al-Dunánál kerül sor. A jelek szerint a magyarok hajlanak az egyezségre, pedig a leendő ellen­séggel, a bolgárokkal, szegről­végről rokonságban vannak: ko­rábban egyazon államszervezet­hez, az onogur birodalomhoz tar­toztak. Talán Árpád és Kurszán egy távolabbi cél érdekében szö­vetkezik Bizánccal? Vajon sike­res lesz-e az egyesség? Erről az időszakról sajnos egy­korú magyar írásos emlékek nin­csenek. Ám a bizánci források gazdagon tudósítanak a történ­tekről. Ez a könyv is a bizánci kró­nikák (egy nagyhatalom) nézőpontjából mutatja be az esemé­nyeket.

ifj. Fekete István - Amerika ​ez is
Ifj. ​Fekete István, Fekete István író fia a forradalomban való szerepe miatt 1956 decemberében hagyta el az országot. 1957-től 1963-ig Kanadában, 1963 óta pedig az USA-ban, Chicagóban él. Dolgozott, mint masszőr, fizikoterapeuta, sportklub-igazgató, üzleti közíró a milliós példányszámú Chicago Tribune c.napilapnál, s közben három diplomát is szerzett. Később laptulajdonos-főszerkesztője volt az 1905-ben alapított magyar hetilapnak. (Chicago és Környéke). Elbeszéléseit 1970-től európai, kanadai és amerikai magyar hetilapok közölték. 1985-óta állandó heti rovata van az emigráció legismertebb és a világ összes kontinensén olvasott Kanadai Magyarságban. Az Amerika ez is a tizedik könyve, melyben publicisztikája javát gyűjtötte egybe. Az írások témái szerteágazóak, egyéni élete apróbb eseményeit éppúgy megörökíti, mint az Államokbeli élet furcsaságait, visszásságait, a helyi politikai csatározásokat, az amerikai magyarság életét, humoros, tragikus vagy épp csak jellemző momentumokat. A kemény tollú újságíró sokszor leleplező erejű tárcáit olvasva képet kaphatunk az USA egy szeletének hétköznapjairól, a szerző világlátásáról és talán az amerikai magyar újságírás színvonaláról is.

Jókai Mór - Sárga ​rózsa
A ​történelmi regények kivételes egyéniségei helyett az író tekintete ezúttal a hortobágyi puszta hősei felé fordul: sorsukon, tragédiájukon keresztül egy eltűnőben levő világot örökít meg. A regény alapszövete hatalmas szenvedélyektől duzzadó szerelmi tragédia. A romantikus fordulatok mellett hiteles emberi arcok, a pusztai élet mindennapjainak izgalmasan szép rajza és felejthetetlen élményt nyújtó tájleírások teszik teljessé a Sárga rózsa világát.

Dr. Bernáth Zoltán - Szárnyalj ​újra Turulmadár!
A ​rendszerváltáskor a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal címerébe elhelyezték a legősibb jelképeinket: a Turulmadarat és az árpádsávos pajzsot. Ennek ellenére a mai közéleti szereplők egy része rendszeresen támadja a nemzeti jelképeinket. Turul szobrokat akarnak lebontatni, a Szent Koronát el akarják távolítani a parlamentből, az árpádsávos zászlót száműzni akarják a nemzeti szimbólumaink közül és az ünnepségekről. - Magyarok ezek? Minden magyar felelőssége, hogy kiálljon a nemzeti jelképeink mellett, ne engedje elvenni történelmünket és önbecsülésünket. A SZÁRNYALJ ÚJRA TURULMADÁR című kötet ehhez adjon megfelelő muníciót! A „SZÁRNYALJ ÚJRA TURULMADÁR” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a nemzeti jelképeinkkel, azok szerepeltetésével és megítélésével kapcsolatos kérdésköröket ebből a kötetből mélyebb kontextusban is szeretnék tanulmányozni, az ezzel kapcsolatos minden magyar felelősségével kapcsolatos kérdéseket önmaguknak is feltenni és azokat érdemben meg is válaszolni.

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák / Diagnózisok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Újabb ​paraszt dekameron
A ​világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig. Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. A tréfák, a mesék a paraszti gondolkodásmód, érzésvilág, erköcsi értékrend különös és sajátos jegyeit tárják fel. „Mi az, ami a házasságban megzavarja azt a mennyei boldogságot, amelyről a szerelmes levelek és vőfélyrigmusok szólnak. Bugyuta nők, makrancos asszonyok, csalfák, lusták, pórul járt szeretők, a szerelemben járatlan ügyefogyottak esetei mindazt a sokféle viszontagságot szemléltetik, ami a házaséletben előfordulhat.” A történetekben megnyilvánuló komikum, s bölcs és gyakran vaskos humor, a könnyed irónia, a mesékbe beleszőtt örök emberi kedély, a kacagtató abszurd helyzetek kellemes szórakoztató olvasmányt kínálnak a szerző korábbi köteteit ismerők és nem ismerők számára egyaránt.

Dojcsák Győző - Amerikai ​magyar történetek
A ​felismerés, hogy történelmünk során sok magyar szóródott szét a nagyvilágban - már régen megszületett. A második világháború után ez egy ideig elfelejtődött, de az utóbbi időben gyakran hallunk a diaszpóráról. Ennek következtében sok százezer magyar került az Újvilágba - hosszabb-rövidebb időre vagy végleg, és "amerikai magyarok" lettek. Amerikai szociológusok már a századforduló táján megállapították, hogy egyetlen nép fiai sem ragaszkodnak annyira szülőhazájukhoz, mint a magyarok. Okait azóta is kutatják, igyekeznek magyarázatot találni erre, de eredményre ez idáig nem jutottak.

László-Bencsik Sándor - Nagy ​magyarok idegenben
Nemzetközi ​fórumokon gyakran elhangzik az a megállapítás, hogy Magyarország zenei nagyhatalom, hogy hazánk egyes tudományágak fellegvára, hogy a magyar matematikusképzés kivételesen magas színvonalú. Arra is utalnak a vélemények, hogy a nemzeti vagyonunk legidőtállóbb részét szellemi kincseink teszik ki. Ez a gyűjtemény azoknak a világhírű magyaroknak az emlékét idézi, akiknek életműve részben vagy teljes egészében idegen földön bontakozott ki. Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Teleki Sándor, Xantus János, Zágonyi Károly, Nopcsa Ferenc, Zalka Máté, Neumann János, Bartók Béla - néhány kiragadott név a könyv szereplőiből. Életművük felidézése régi adósságot is törleszt, hiszen ilyesfajta számvetés alig-alig volt. Az idegenben tudományos és művészeti csúcsteljesítményeket elért magyarok, az idegen népek szabadságáért harcoló magyar hősök névsora szinte végeláthatatlanul gazdag. Olyan hatalmas ez a gazdagság, hogy egyetlen könyv százak-ezrek helyett csak néhányról tud szólni, de valamennyiük iránt felkelti az érdeklődést.

Veres Péter - Mit ​ér az ember, ha magyar
– ​E levelek célja az volt, hogy a hiányzó magyar közösségi, politikai gondolkodás kialakulásához élményeimmel, tapasztalataimmal én is hozzájáruljak. - írja Veres Péter több mint 60 évvel ezelőtt. – Ennek a könyvnek tulajdonképpen az lett volna a címe, hogy „mit ér az ember, ha paraszt?”. Magam is, mások is azt hirdetjük, hogy a parasztságban van az igazi jövő...

Elek István - Magyarnak ​lenni, most!
Az ​ismert közíró - a rendszerváltás utáni első országgyűlés képviselője, a polgári kormány miniszterelnökének főtanácsadója -, Elek István vitairatai és elemzései a közelmúlt éveiből. A tartalomból: A kuratóriumi cirkusz és a legfőbb ügyész A korona-ügy és az SZDSZ félelme a nemzeti múlttól Az "avítt" Fidesz és "korszerű" bírálói Politikailag korrekt élharcosok Nemzeti vagy nacionalista? Környezettudatosság, vagyis szellemi önvédelem Miért nem nevezhető Németh László antiszemitának? A baloldali indulat balga tanácsai Kis János és a népi mozgalom Magyarnak lenni, most! A 168 óra hazugságai A státusztörvény-hisztéria és a kampány Az ifjúszocik esete a katolikus egyházzal A választási fordulók üzenete Föld - vidék - politika Ne hagyd a politikát, de építkezz!

Szőts István - G. ​B. L.
„Az ​Uram, Szőts István 1985-ben fejezte be a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró peréről írt forgatókönyvét, melyet a fiatalok nemzeti tudatának erősítésére, és főként 'egy fellobbanó kis mécsesláng'-nak, 'néma főhajtás'-nak szánt az 'ártatlanul megölt első felelős magyar miniszterelnök emléke előtt.' Úgy érzem, az ő végakaratát is teljesítem azzal, hogy a Batthyány Emlékév keretében, ezt az 1987-ben a Magvetőnél megjelent irodalmi forgatókönyvet ismét eljuttatjuk az olvasókhoz.” _Szőtsné Gyenes Mária_

Ismeretlen szerző - Óhajtott ​szép kincsecském!
"Az ​a sok száz szerelmes levél, amely a válogatás során kezembe került - és még az a sok ezer meg ezer, amely nyilvánvalóan számomra ismeretlenül, de valamikor és valahol megíródott -, bizonyítja: a szerelem kortól és időtől függetlenül létezett és létezik, mióta ember él a Földön."

Lázár István - Kis ​magyar történelem
Lázár ​István a Kárpát-medence régmúltját, nemzetünk eredetét, a honfoglalás körülményeit, az azóta eltelt ezer év küzdelmeit vázolja személyes hangú művében. Az adatok közül szuverén módon válogat, az alakokhoz érzelmek is fűzik, előadása mégsem önkényes, hanem történetírásunk lehiggadt megállapításaira és tisztázó szándékú vitáira épül.

Claire Kenneth - Május ​Manhattanben
A ​világhírű magyar származású írónő regénye közel egymillió példányban jelent meg a nyugati világban. Méltán, mert a Május Manhattanban egyenes folytatása a Neonfény a Nílus felett című, ugyancsak világszerte ismert regényének. A lüktetően izgalmas történet főbb szereplői már az első kötetből ismerősek, életük e könyv lapjain tovább folytatódik. A történetmi háttér az 1950-60-as évek. Monte-Carlo, Athén, majd New York a helyszín, itt a magyar menekültek egy csoportja új hazára lel. A rokonszenves fiatal magyar mérnök, Kertay Tibor, ugyancsak New Yorkban telepedik le, és életében három nő játszik szerepet: Lin-Tsu-Ho, a szépséges keleti lány, Edit, a bájos magyar menekült és Cynthia, a ragyogó és gazdag fiatalasszony. Vajon melyik lesz az igazi? Szerelem, féltékenység, érdekházasság, váratlan fordulatok, s egy valószerűtlen, de annál valóságosabb gyilkosság tartja mindvégig feszültségben a regény olvasóit. A trilógia második kötete még tovább fokozza az olvasói várakozást a harmadik kötet iránt, melynek címe: Holdfény Hawaiiban.

R. Várkonyi Ágnes - Két ​pogány közt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​tükör
Az ​Amszterdami Egyetem Kelet-Európa Intézetében létrejött és mindmáig eredményesen működő hungarológiai programhoz segédletnek szánt mű középpontjába - az általános érdeklődésnek megfelelően - a rendszerváltás periódusa került, ami kiegészült a magyar irodalom reprezentatív alkotásainak válogatásával. ; A kötet a Történeti előzményekkel kezdődik, e címen Kiss Gy. Csabának 1993-ban először német nyelven megjelent tömör tárgyszerű írása került a kötetbe. A közel 30 szakirodalmi szemelvény gondos, körültekintő válogatást tükröz, Camus 1956-os írását kivéve (A magyarok vére) valamennyi magyar alkotóktól való. A könyv harmadik része - újságcikkekből, interjúkból, folyóiratokban publikált dolgozatokból összeállított válogatás - széles körű áttekintést nyújt a rendszerváltozást megelőző, azt kísérő átmenet publicisztikájából. A válogatás módja ez esetben is dicsérnivaló, hiszen felvázolja a hatalomátadás körüli huzavonát. Az ezt követő időszak szemelvényei azonban némi egyoldalúságot tükröznek. A múlt feldolgozása című fejezetben, ahol a magyarság fájdalmas veszteségeiről is szó esik, szívesen láttuk volna Für Lajos összefoglalóját a magyarság világháborús veszteségeiről, és legalábbis illő lett volna megemlékezni a magyar holocaust áldozatairól, a németek kitelepítésének nem éppen dicsőséges folyamatáról. A Nemzetiség, kisebbség, diaszpóra című fejezetben örömmel olvashatjuk Tabajdi Csaba - Szokai Imre a Kádár-korszakban megjelent figyelemfelhívó írását és a határon túli magyarok vesszőfutását illusztráló szemelvények mellett - Kiss Gy. Csaba bölcs szavait, valamint Gereben Ferenc elemzését a kisebbségi magyarok identitástudatáról. A Magyarország és Közép-Európa kapcsolatát tárgyaló fejezet kissé soványra sikerült. Ezt követően a kereszténység, a kereszténydemokrácia lehetőségeit elemző írások fejezik be a könyvet. - A rendszerváltó Magyarország képét alaposabban tanulmányozni kívánók olvasmánya.

Mór Jókai - The ​Yellow Rose
This ​happened when no train crossed the Hortobágy, when throughout the Alföld there was not a railway, and the water of the Hortobágy had not been regulated. The two-wheeled mill clattered gaily in the little river, and the otter lived happily among the reeds. At the first streak of dawn, a horseman came riding across the flat Zám puszta, which lies on the far side of the Hortobágy River (taking Debreczin as the centre of the world). Whence did he come? Whither was he going? Impossible to guess. The puszta has no pathway, grass grows over hoof-print and cart track. Up to the endless horizon there is nothing but grass, not a tree, a well pole, or a hut to break the majestic green plain. The horse went its way instinctively. Its rider dozing, nodded in the saddle, first on one side, then the other, but never let slip his foot from the stirrup.

Dr. Bakos László - Szablya ​és kereszt
Bere, ​a fiatal megyeri vitéz útja a Tisza partjáról a kereszthez. "A másik hang, egy emberi kiáltás, majd a vele egy időben meginduló vágtató lovak robaja már sokkal ijesztőbben hangzik. A belém ivódott nevelés, reflexek azonnali cselekvésre ösztönöznek. Felugrom a lovam hátára és vágtatva indulok a csónakom felé. Látom, hogy három csoport vágtat felém. Az egyik oldalról tör rám, így irányt kell változtatnom a folyó egy közelebbi pontja felé. Hirtelen rádöbbentem, hogy nagy bajban vagyok, ott a part nagyon meredek. De nincs más esélyem, mint a folyó, így vágtatok tovább. Közben nyílvesszők tömege száll felém. Éles fájdalom hasít a bal combomba. Eltaláltak, de nem tudok vele foglalkozni, jó lenne kitörni a szárát, de ezzel sem akarok időt veszíteni. Lovam nyakára hajolva igyekszem minél kisebb célpontot mutatni. Hallom, hogy a lovamat is több vessző sebesíti meg, fájdalmas nyerítéseket hallok minden találatnál. Szerencsére nem halálosak a sérülései, és nem bukik fel. Elkeseredetten tovább vágtatok. Túl vagyok a baglyos fán, innét egy szabad mezőn száguldhatok a folyó felé. Alig érek túl a fán, amikor egy újabb éles fájdalmat érzek a jobb vállam alatt. Hirtelen azt hiszem, hogy még a bagoly is rám lövöldöz a fa tetejéről, hogy ne tudjak elmenekülni. Keserű felismerés számomra, hogy ott egy őr ül, aki régóta figyelhette a mozgásomat, ő lehetett az a bagoly, aki jelt adott a táborban lévőknek. Az üldöző és a kerítő lovasok ellenére elérem a partot. Ott délre fordulok, hogy kevésbé magas partra érjek. Tudom, hogy elém vágnak, de ha sikerül a folyóba ugratnom, talán úszva megmenekülök. Más esélyem nem lehet. Elfogni, meg bármi történik is, nem hagyom magam. Igaz, a fogság az életet jelentené számomra, de a nemzetségem kivetne magából. A szememmel már látom a megfelelő helyet, ahonnét a vízbe tudok ugratni. Az üldözők mind a két oldalról elég közel kerültek hozzám. Még néhány pillanat és körbevesznek, és akkor végem van. Még néhány lépés a lovon és ugrathatok, biztosan lőni fognak rám, de nagyrészt a víz alatt úszva, haladva bízhatok abban, hogy most már sikerül elmenekülnöm. Már készülök az ugratásra, amikor a siker kapujában a lovam hirtelen felbukik. Érzem, hogy átrepülök a feje felett. Igyekszem a víz felé gurulni. A sebesüléseim éles fájdalommal töltik el az egész testemet, hatalmasat kiáltok, majd érzem a testemet körülölelelő hideg vizet. Érzem, hogy egyre sötétebb van, majd eltűnik a külvilág, és én zuhanok egy ismeretlen világba."

Sándor Klára - Nyelvrokonság ​és hunhagyomány
"Sán­dor ​Klára jól ír. Stí­lu­sa könnyed és szel­le­mes, szö­ve­ge ol­vas­tat­ja magát. Bi­zo­nyít­ja, hogy ál­mo­do­zás­men­te­sen is hi­he­tet­le­nül iz­gal­mas az a tör­té­ne­ti tabló, amely az ol­va­só elé tárul." (Dr. Kin­cses-Nagy Éva, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ad­junk­tu­sa) Sokan nem szí­ve­sen mon­da­nak le az "At­ti­la-örök­ség­ről", bár el­fo­gad­ják a finn­ugor nyel­vé­sze­ti ér­ve­ket. Iga­zuk van: a nyel­vé­szet és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net té­nyei nem­hogy ki­zár­ják, sőt, ki­egé­szí­tik egy­mást. Egy nyelv tör­té­ne­te nem azo­nos a nép tör­té­ne­té­vel, s a nyelv csu­pán az egyik, de nem fel­tét­len a leg­fon­to­sabb is­mér­ve az et­ni­kum­nak. "Sán­dor Klára jól ír." – va­ló­ban. Tu­da­to­san ke­rü­li a tu­do­má­nyos pró­zá­ra jel­lem­ző ne­héz­kes­sé­get. Hoz­zá­ér­tés­sel és el­fo­gu­lat­lan­ság­gal vá­la­szol­ja meg a ké­nyes­sé vált kér­dé­se­ket és ebben bi­zo­nyo­san egye­dül­ál­ló. "Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra, de már más hang­sú­lyok­kal egésszé, ho­gyan szőt­ték bele a da­rab­ká­kat más tör­té­ne­tek­be. Úgy tűnik, a ma­gyar cso­da­szar­vas­mon­dák több mi­to­ló­gi­ai ré­te­get, több nép me­sé­it öt­vöz­ték ma­gyar­rá – aho­gyan sok nép ke­ve­re­dé­se hozta létre azt a né­pes­sé­get és azt a kul­tú­rát is, amit ma­gyar­nak ne­ve­zünk. E tör­té­ne­ti ré­teg­ző­dés­nek szin­tén meg­ta­lál­juk a nyo­mát a cso­da­szar­vas mon­dá­já­ban. Egész tör­té­nel­münk erről szólt: népek, kul­tú­rák sok­szí­nű egy­ség­be ol­vasz­tá­sá­ról. És azért is írtam ezt a köny­vet, mert nem sze­re­tem, hogy csín­be ke­rült a mi szar­va­sunk: az or­szág egyik fele áhí­tat­tal ki­tö­mött bál­vánnyá me­re­ví­ti, a másik meg nevet rajta – mind­két vi­sel­ke­dés képes ha­lá­los sebet ej­te­ni a hal­ha­tat­lan­nak hitt agan­cso­son. És túl­sá­go­san sze­re­tem én ezt a szar­vast ahhoz, hogy csönd­ben fi­gyel­jem, mi­ként válik a meg­osz­tott­ság pré­dá­já­vá." Sán­dor Klára Sán­dor Klára nyel­vész. A Jó­zsef At­ti­la Tu­do­mány­egye­te­men ma­gyar–tur­ko­ló­gia–ma­gyar nyelv­tör­té­net sza­kon vég­zett, azóta az egye­tem (2000 óta Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem) ok­ta­tó­ja. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te kez­det­ben a hon­fog­la­lás előt­ti tö­rök-ma­gyar kap­cso­la­tok volt, je­len­leg a nyel­vi vál­to­zá­sok el­mé­le­te (evo­lú­ci­ós nyel­vé­szet), a nyelv­szo­cio­ló­gia és a szé­kely írás tör­té­ne­te.

Fercsik Erzsébet - Keresztnevek
A ​munkafüzet a Keresztnevek enciklopédiája című kézikönyvre épül, amelyet a TINTA Könyvkiadó 2009-ben jelentetett meg Fercsik Erzsébet és Raátz Judit munkájaként. Ez a kiadvány sokoldalú tájékoztatást nyújt a 100 leggyakoribb magyar női és férfinévről. A nyelvi, névhasználati és néprajzi ismeretek mellett bepillantást kínál a keresztnevekhez kapcsolódó gazdag kulturális örökségbe. A munkafüzet elsődleges célja az információkeresés és az információ­feldolgozás készségének elmélyítése a kézikönyv használatával. Mindez hozzájárul a kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez, elsősorban a szövegértés és a szöveg­alkotás területén. Első olvasásra talán nem mindig tűnnek könnyűnek a feladatok, vagyis „fejből” nem lehet megoldani őket. De nem is kell, hiszen a cél a kézikönyv sokrétű használata. Ennek gyakorlását szolgálják a fejezetcímek után található utalások, amelyek az enciklopédia megfelelő részeihez irányítják az olvasót. A több mint száz feladatot tartalmazó kompetenciafüzet az általános névtudományi ismeretterjesztést is szolgálja, a kézikönyv tartalmának meg­felelően a keresztnevek csoportjához kapcsolva az egyéb tulajdonnév­fajtákat. Valamennyi feladat megoldása megtalálható a munkafüzet záró fejezetében, vagy kikereshető a Keresztnevek enciklopédiájából. A feladatok elsősorban a 12–16 éves korosztály számára készültek, de tanári segítséggel – vagy vegyes életkorú csoportokban – a fiatalabbak is sikeresen használhatják a munkafüzetet. A legtöbb feladattípus lehetővé teszi, hogy a diákok többféleképpen: egyéni munkával, párban vagy csoportban dolgozzanak. A fejezetcímek azt jelzik, hogy a feladatok csoportosítása a szócikkek belső rendjét követi. Az utolsó fejezet a családjuk névadásának megfigyelésére, valamint önálló kutatásra buzdítja a diákokat.

Andrásfalvi-Faragó Zoltán - Rigó Tibor - Világörökségek ​Magyarországon
Világörökség. ​Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UNESCO listájára. Az élő és élettelen természeti értékek, a nemzeti parkok, a különleges élőhelyek mellett az épített környezet alkotásai is szerepelnek világörökségi helyszíneink sorában. Megtalálható közöttük az egyszerű palóc vályogház éppúgy, mint a budavári királyi palota épülete, vagy az ókeresztény sírkamrák, a magyar kultúra egyik bölcsőjének tekinthető bencés főapátság, a pogány római legionáriusoknak épített szentély, valamint a világhírű tokaji bor termőterülete. Gazdagon illusztrált kötetünk ezt a kilenc értéket mutatja be, sokkal inkább a látványra helyezve a hangsúlyt, mint a szövegre: a képek ugyanis magukért beszélnek! Az olvasó megismerheti a kilenc helyszín természeti és kulturális kincseit, történetét, fotóinkon pedig bepillantást nyerhet azok csodáiba.

Nyáry Krisztián - Általad ​nyert szép hazát
Mitől ​vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai? Mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből? Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetét meséli el.