Ajax-loader

'magyarság' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bodor Pál - Haldoklás ​anyanyelven
A ​regényben egy fizikailag teljesen elfogyott, de szellemében még ép és eleven öregember - fiának tett ígéretéhez híven - halálos ágyán magnetofonba mondja élete történetét. A választott elbeszélő forma jó ürügyet s széles terepet kínál az írónak arra, hogy gondolatai szinte regulázatlanul hömpölyögjenek. Bodor Pál e könyvében szabadjára engedi pszichologizálásra egyébként is hajló tollát, hol itt, hol ott villantja föl megkapó műveltségét, iróniától s öniróniától sem mentes bölcsességét, miközben szinte észrevétlenül csempészi el hozzánk Erdély legújabb kori történelmét, mely történelemben nem mindig az arra leghivatottabbak, legtisztességesebbek s legbölcsebbek voltak a legszerencsésebbek - ahogy ezt az öreg története is példázza.

Lipp Tamás - Árpád ​és Kurszán
A ​regény a néhány évvel ezelőtt megjelent _Medve nemzetség_nek és a _Levédi népé_nek folytatása; a trilógia harma­dik, befejező része. A mítoszok opálosan fénylő, tiszta forrásától eljutottunk a birodalmi külpoli­tika sötét, de lebilincselően izgal­mas, bonyolult útvesztőjébe. 894-ben, a honfoglalás előestéjén Bölcs Leó bizánci császár követe­ket küld a magyarokhoz, meg­próbálja rábeszélni őket, nyújtsa­nak segítséget a Birodalomnak a bolgárokkal vívott háborújához. A bizánci követséget Niketasz patrícius vezeti, akit Konstanti­nápolyban csak „Keménynek” hívnak. A magyarokat két főemberük: Árpád gyula és Kurszán kende képviseli. A találkozóra az Al-Dunánál kerül sor. A jelek szerint a magyarok hajlanak az egyezségre, pedig a leendő ellen­séggel, a bolgárokkal, szegről­végről rokonságban vannak: ko­rábban egyazon államszervezet­hez, az onogur birodalomhoz tar­toztak. Talán Árpád és Kurszán egy távolabbi cél érdekében szö­vetkezik Bizánccal? Vajon sike­res lesz-e az egyesség? Erről az időszakról sajnos egy­korú magyar írásos emlékek nin­csenek. Ám a bizánci források gazdagon tudósítanak a történ­tekről. Ez a könyv is a bizánci kró­nikák (egy nagyhatalom) nézőpontjából mutatja be az esemé­nyeket.

Száraz Miklós György - Lovak ​a ködben
Egy ​felvidéki kislány kalandjai napjaink, az ezredforduló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc évesen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalálkozik leendő szerelmével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerelmes évének krónikája ez a könyv. De akkor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Két család, két csonka család sorsa is kirajzolódik ebben a sodró, hömpölygő, napsütéses és zivataros könyvben. Az országé. A nemzeté. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját.

Sárosi Bálint - Magyar ​népi hangszerek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hefelle József - Gloetzer László - Megvilágításmérés ​- szenzitometria
A ​fényképezés lényegében a képátviteli technikák legrégebbi fajtája. Hogyan rögzítődik a szemünk elé táruló látvány egy bonyolult és soklépcsős folyamaton keresztül ezüstszemcsékből vagy színezékekből álló képpé és vetítéskor vagy a kép szemlélésekor a film vagy papírfelületen ezek az elszórt festék- és ezüstrészecskék hogyan hozzák létre, idézik fel bennünk a látvány élményét, ez átviteltechnikai kérdés, amellyel a szenziometria foglalkozik. Még az amatőr fotós is tudja, hogy a fotográfiai képátvitel egyik legkényesebb láncszeme a helyes expozíció, ill. az ennek megállapításár szolgáló különféle megvilágításmérési módszerek. Ezen a ponton függ össze a szenziometria a tudománnyal, a gyakorlati célú megvilágításméréssel. A szenziometria a képátvitel fizikája, amely mai fogalmaink szerint legalább olyan nagy jelentőségű a fényképezés szempontjából, mint a fotokémia. Szinte érthetetlen, hogy a hazai irodalomban erről az alapvetően fontos témáról önálló mű ez ideig nem jelent meg. A Műszaki Könyvkiadó a fotográfiai tudományok művelőinek, de gyakorlati szakembereinek is egy olyan monográfiát ad a kezébe, amely a legújabb kutatások és publikált irodalmi adatok alapján nyújt részletes, további elméleti vizsgálódásokhoz és a fényképezés gyakorlatához megfelelő magas színvonalú eligazítást.

Jánossy Gábor - Engesztelő ​imádságok
Hazánk ​erkölcsi romlásának láttán, a lelki-szellemi megújulás elősegítésére, az egyéni és közösségi imádságok támogatására készült ez az összeállítás. A könyvben a „hazánk" téma köré csoportosítható imákat és énekeket igyekeztünk összegyűjteni. Megtalálható benne 12 féle litánia, hazánkért könyörgő imák, egy óra szentségimádás és két keresztút. A magyar szentek és boldogok (62 fő) ismertetése általában néhány mondatra korlátozódik. Ebben a csokorban helyeztük el a boldoggá avatásra váró 18 fő bemutatását is. Ezt követően a szentekhez szóló imák és énekek, 5 féle rózsafüzér, valamint felajánló és röpimák kerültek összegyűjtésre. Az „Isten, hazánkért" című ének dallamára a szentekről 22 új versszakot kínálunk.

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Lackfi János - Milyenek ​MÉG a magyarok?
A ​magyar ember eltöprengett, vajon miből tudható, hogy ő éppen magyar. Lackfi János: A humor segít felröhögni a letapadt, évszázados lelki nyákokat. Aki nevetni tud magán, talán ritkábban jön indulatba, javul a kedélye, nem lesz olyan sérülékeny az önbecsülése. Van bennem egy csengő, amely manapság gyakorta jelez szellemi szmogriadót. Olykor fuldoklunk a politikai kipufogógázoktól. A nevetés viszont ózonbuborék. A nagy sikerű Milyenek a magyarok? folytatásában sem csalódunk. Kedvcsinálóként álljon itt néhány görbe tükör: Szadista bölcsődalok, Külmagyarok, Rokonok és rókázások, A kínaiak a golyóikkal számolnak, Jégkocka ingnyakba. A nevetés és/vagy sírás garantált ezúttal is.

Lackfi János - Milyenek ​a magyarok?
Milyenek ​is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Wass Albert - Magyar ​örökségünk
"A ​feladatok ma még nagyobbak, mint azelőtt. Először is nemzetté kell emeljük újra a fél évszázados kommunista diktatúra során megtört, hitét vesztett, néppé alázott magyarságot. Népünk nemzeti öntudatát kell visszaszereznünk, mert ezen a földön csak nemzetnek lehet hazája. Népnek mindössze otthona van. A Haza: lelki, szellemi, politikai és gazdagási egység. Az otthon mindössze födelet nyújt, védelmet nem. Feladatunk tehát, ha még van ilyen, kettős! Föl kell szabadítsuk Magyarország »fölszabadult« népét attól a félelemetes lehetőségtől, hogy a jelen idők irányzatát követve a nemzetközi tőke rabszolgájává váljon, nemzeti öntudatának végleges föladása árán. Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat s az igazság feltárása által vissza kell szereznünk szétszakított népünk önrendelkezési jogát."

Lackfi János - Három ​a magyar igazság
A ​,,magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Mit keresnek farkaskutyák egy mentőautóban? Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mennyi fagyállót képes meginni egy igaz magyar betyár? Miért mutogat valaki fotókat a nagyanyjáról? Hogyan leckéztessük meg a főnökünket? Mit keres a bolygó hollandi Hübinger Antal szobafestő lakásán? Hát Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe? Kérem, kapcsolják be biztonsági övüket, a hullámvasút nekilódul, és meg sem áll hazáig!

Mács József - Trianon ​harangjai
MÁCS ​JÓZSEF ezen regényének története a jól ismert helyszínen játszódik: egy, a régi-új államhatárhoz közel fekvő gömöri falucskában, amelyben a II. világháború után - csakúgy, mint Dél-Szlovákia más magyarlakta területein - ismét válaszút elé kerülnek az emberek. Kitelepítést, áttelepítést, lakosságcserét, kollektivizálást, az évezredes hit megtagadását hozta az új világrend, amelynek metamorfózisában úgy sodródnak a gömöri magyarok, mintha a sorsuk az örökös változás lenne. Családok esnek szét, templomok üresednek, nyomasztó súllyal nehezedik az emberek lelkére a számukra ismét megpróbáltatást jelentő helyzet: pedig csak nyugodt életet szeretnének, gyarapodni, boldogulni és megtalálni az olyan sokszor elveszett belső, lelki békét az őseik földjén.

Friedrich Klára - Rovásírás ​tankönyv és szakköri ötlettár
"A ​rovásírásról tartott előadások során folyamatosan felmerül az igény felnőttek, szülők, gyermekek részéről újabb gyakorlófüzet iránt. Cserkészvezetők, rovásírás oktatók is megkerestek, érdeklődtek, milyen ötletekkel lehetne színesebbé tenni a szakköri foglalkozásokat. Az első két gyakorló füzet kiadása óta szerzett tapasztalataim megerősítettek abban, hogy legkorábban a negyedik osztály elejétől kezdjük a rovásírás oktatását. Ennek oka nem a rovásírás nehézségében keresendő, hanem a nyelvünktől idegen elemeket tartalmazó, nehézkes, latin betűs írás kis- és nagybetűs, írott és nyomtatott változataiban. A rovásírás, mint a magyarok őseinek írása, nyelvünkkel együtt fejlődött, tehát minden hangjára volt és van benne jel. A 10-11. században át kellett térnünk a fejletlenebb latin betűs írásra, amellyel magyar nyelvünk 13 hangját nem lehetett lejegyezni (Ty, Gy, Ny, Ly, Sz, Zs, Cs, J, K, Á, É, Ö, Ü). Csak a 19. század közepére alakult ki úgy-ahogy ezen hangjaink leírása. A rovásírás szellemisége és oktatói nem vállalhatják fel, hogy a befolyásolható közvélemény őket okolja a latin betűs írás-olvasás zavaraiért. A harmadik osztály elvégzése után már a legrosszabb indulattal sem állíthatja senki, hogy a gyermek a rovásírás oktatása miatt nem sajátította el rendesen a latin betűs írás-olvasást. (Csak zárójelben szeretnék emlékeztetni arra, hogy amikor a nyelvünktől és lelkünktől teljesen idegen orosz, cirill betűket kellett negyven évig tanulnunk, senki sem aggódott az illetékesek közül, mennyire zavarja a latin betűs oktatást és milyen megterhelést jelent a kis gyermekek számára.) A rovásírás a világ legelső írásrendszerei közé tartozik, őseinkkel együtt itt a Kárpát-medencében született. Legalább 8.000 éves, mert ebből a korból már kialakult megjelenési formát igazoló leleteink vannak. Itt szeretném cáfolni azt a téves állítást, hogy az első könyveket a nyugati térítő papok hozták hazánkba. Jóval a növényi rostokból készült papír feltalálása előtt (Kína, i.e. 2. század), őseink már juhbőrből készült pergamenlapokból állították össze könyveiket, amelyek borítója az erősebb disznóbőrből készült. A pergamen a legnemesebb íráshordozók közé tartozik, fontos oklevelek, kódexek, Mátyás király Corvinái pergamenre íródtak. A pergamen feltalálói szkíta őseink voltak. A rovásbotokra csupán rövid üzeneteket, feljegyzéseket, emlékeztetőket róttak. A rovásírás ésszerű, egyszerű, 5-6 szakköri foglalkozás alatt megtanulható. Fejleszti az intelligenciát, azaz értelmességet, a képzelőerőt, gyermek és felnőtt ismereteit, személyiségét egyaránt gazdagítja. Tanári munkám során sajnálattal tapasztalom a magyar szókincs fogyását, az idegen szavak térnyerését. A füzet egyik célja ennek lehetőség szerint gátat vetni. Betűinket Forrai Sándor tanár, rovásírás kutató válogatta hiteles nyelvemlékekből. A betűtanulás sorrendjét jómagam állítottam össze több éves tanítási gyakorlat alapján.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák / Diagnózisok
„Megszólal ​az üzletvezető asztalán a telefon, s valaki, valahonnan, a rokonságból, az ismeretségi körből, a szakmából, innen vagy onnan, oldalról vagy fölülről kér valami szívességet. . . Szó sincs itt jattról, borravalóról, hálapénzről, megvesztegetésről s más effélékről. Itt már az umbuldáról, az érdekek összefonódásáról, az urambátyámvilág megújult változatáról, az összeköttetések rendszerének egy tranzakciójáról van szó." „A pesti Belvárosban, a Kossuth Lajos utcában egy kukát állítottak be az úttest középső sávjába, s aztán rejtett kamerájukkal figyelték. hogyan viselkednek az autósok. És hát úgy viselkedtek, ahogy a nagykönyvben meg van írva: pillanatokon belül hosszú autósor torlódott föl, egyenként kerülgették a kukát az autók, villogtatva-préselődve jobbra és balra, de senki se szánta rá magát arra, hogy amikor a kukához ér, kiugorjon az autóból. s félrehúzza az akadályt az útból: előtte végre megnyílt az út. hogyisne száguldott volna tovább. . . Negyven--ötven autós kerülte ki nagy üggyel- bajjal az akadályt, míg végre akadt valaki, aki vállalta, hogy kikászálódjék a vezetőülésbőI, elszalasszon egy zöld lámpát. csak azért. hogy valami olyasmit csináljon. amiből neki semmi. csak az utána jövőknek, a többieknek van hasznuk."

Babits Mihály - A ​magyar jellemről
Hogyan ​fogalmazható meg - s egyáltalán megfogalmazható-e? - a magyarság lényege? Ezen tépelődik az a művész, az a humanista gondolkodó ebben a tanulmányában, akit számtalanszor vádoltak a magyartalansággal, mert az európai kultúra eredményeit igyekezett meghonosítani hazánkban. Babits vitairatot ír. Ő, aki "rühellé a prófétaságot", most már érzi, tudja: szólni kell. Figyelmeztetni, inteni, amíg nem késő. Ekkor még talán úgy látja, elhárító, a vész. 1939-et írunk. "A víz simán gyűrűzött, mint a márvány."

Varga Domokos - Csaba József - Vér ​és arany
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csomor Lajos - Magyarország ​szent koronája
Aki ​a Szent Korona kutatásáról ad számot, az egyaránt tudósítója kell legyen új összefüggéseknek mind a magyar, mind az egyetemes történelemből. Az eseménytörténet helyett a jog, a politika és a kultúra történeti tényeinek színvonaláról és kapcsoltastruktúráiról ad hírt, hogy új következtetésekre sarkalljon a valószínűbb esemény(nap)tár összeállításában, valamint újabb szabályszerűségek, törvényszerűségek megállapításában. Könnyűvé tette ezen előszó készültét a könyvszerzőjének, CSomor Lajos aranyművesnek - aki a Népművészet Ifjú Mestere - eddigi pályafutása, amely mintha szükségszerűen oda vezetett volna, hogy a szent Koronáról szóló beszámolójátaz új történelmi híradás követelményei szerint építse fel.

Ujabb_paraszt_dekameron
Újabb ​paraszt dekameron Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Újabb ​paraszt dekameron
A ​világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig. Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. A tréfák, a mesék a paraszti gondolkodásmód, érzésvilág, erköcsi értékrend különös és sajátos jegyeit tárják fel. „Mi az, ami a házasságban megzavarja azt a mennyei boldogságot, amelyről a szerelmes levelek és vőfélyrigmusok szólnak. Bugyuta nők, makrancos asszonyok, csalfák, lusták, pórul járt szeretők, a szerelemben járatlan ügyefogyottak esetei mindazt a sokféle viszontagságot szemléltetik, ami a házaséletben előfordulhat.” A történetekben megnyilvánuló komikum, s bölcs és gyakran vaskos humor, a könnyed irónia, a mesékbe beleszőtt örök emberi kedély, a kacagtató abszurd helyzetek kellemes szórakoztató olvasmányt kínálnak a szerző korábbi köteteit ismerők és nem ismerők számára egyaránt.

Dojcsák Győző - Amerikai ​magyar történetek
A ​felismerés, hogy történelmünk során sok magyar szóródott szét a nagyvilágban - már régen megszületett. A második világháború után ez egy ideig elfelejtődött, de az utóbbi időben gyakran hallunk a diaszpóráról. Ennek következtében sok százezer magyar került az Újvilágba - hosszabb-rövidebb időre vagy végleg, és "amerikai magyarok" lettek. Amerikai szociológusok már a századforduló táján megállapították, hogy egyetlen nép fiai sem ragaszkodnak annyira szülőhazájukhoz, mint a magyarok. Okait azóta is kutatják, igyekeznek magyarázatot találni erre, de eredményre ez idáig nem jutottak.

László-Bencsik Sándor - Nagy ​magyarok idegenben
Nemzetközi ​fórumokon gyakran elhangzik az a megállapítás, hogy Magyarország zenei nagyhatalom, hogy hazánk egyes tudományágak fellegvára, hogy a magyar matematikusképzés kivételesen magas színvonalú. Arra is utalnak a vélemények, hogy a nemzeti vagyonunk legidőtállóbb részét szellemi kincseink teszik ki. Ez a gyűjtemény azoknak a világhírű magyaroknak az emlékét idézi, akiknek életműve részben vagy teljes egészében idegen földön bontakozott ki. Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Teleki Sándor, Xantus János, Zágonyi Károly, Nopcsa Ferenc, Zalka Máté, Neumann János, Bartók Béla - néhány kiragadott név a könyv szereplőiből. Életművük felidézése régi adósságot is törleszt, hiszen ilyesfajta számvetés alig-alig volt. Az idegenben tudományos és művészeti csúcsteljesítményeket elért magyarok, az idegen népek szabadságáért harcoló magyar hősök névsora szinte végeláthatatlanul gazdag. Olyan hatalmas ez a gazdagság, hogy egyetlen könyv százak-ezrek helyett csak néhányról tud szólni, de valamennyiük iránt felkelti az érdeklődést.

Veres Péter - Mit ​ér az ember, ha magyar
– ​E levelek célja az volt, hogy a hiányzó magyar közösségi, politikai gondolkodás kialakulásához élményeimmel, tapasztalataimmal én is hozzájáruljak. - írja Veres Péter több mint 60 évvel ezelőtt. – Ennek a könyvnek tulajdonképpen az lett volna a címe, hogy „mit ér az ember, ha paraszt?”. Magam is, mások is azt hirdetjük, hogy a parasztságban van az igazi jövő...

Elek István - Magyarnak ​lenni, most!
Az ​ismert közíró - a rendszerváltás utáni első országgyűlés képviselője, a polgári kormány miniszterelnökének főtanácsadója -, Elek István vitairatai és elemzései a közelmúlt éveiből. A tartalomból: A kuratóriumi cirkusz és a legfőbb ügyész A korona-ügy és az SZDSZ félelme a nemzeti múlttól Az "avítt" Fidesz és "korszerű" bírálói Politikailag korrekt élharcosok Nemzeti vagy nacionalista? Környezettudatosság, vagyis szellemi önvédelem Miért nem nevezhető Németh László antiszemitának? A baloldali indulat balga tanácsai Kis János és a népi mozgalom Magyarnak lenni, most! A 168 óra hazugságai A státusztörvény-hisztéria és a kampány Az ifjúszocik esete a katolikus egyházzal A választási fordulók üzenete Föld - vidék - politika Ne hagyd a politikát, de építkezz!

Jókai Mór - Sárga ​rózsa
A ​történelmi regények kivételes egyéniségei helyett az író tekintete ezúttal a hortobágyi puszta hősei felé fordul: sorsukon, tragédiájukon keresztül egy eltűnőben levő világot örökít meg. A regény alapszövete hatalmas szenvedélyektől duzzadó szerelmi tragédia. A romantikus fordulatok mellett hiteles emberi arcok, a pusztai élet mindennapjainak izgalmasan szép rajza és felejthetetlen élményt nyújtó tájleírások teszik teljessé a Sárga rózsa világát.

Schirilla György - A ​lélek patikája
Napjainkra ​három nemzedék életereje, testi és lelki harmóniája jutott veszélybe. Ezért a ma még rendelkezésre álló erőnkkel, Istenünkbe vetett hittel és meggyőződéssel kell ápolnunk az emberszeretet, az egészséget. Minden lehetőt, sőt a lehetetlennek látszót is el kell követnünk azért, hogy megmenthessük a társadalomnak még életrevaló részét. Meg kell mutatnunk a világnak, hogy a magyar nép lélekszámától függetlenül nagy és erős!

Szőts István - G. ​B. L.
„Az ​Uram, Szőts István 1985-ben fejezte be a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró peréről írt forgatókönyvét, melyet a fiatalok nemzeti tudatának erősítésére, és főként 'egy fellobbanó kis mécsesláng'-nak, 'néma főhajtás'-nak szánt az 'ártatlanul megölt első felelős magyar miniszterelnök emléke előtt.' Úgy érzem, az ő végakaratát is teljesítem azzal, hogy a Batthyány Emlékév keretében, ezt az 1987-ben a Magvetőnél megjelent irodalmi forgatókönyvet ismét eljuttatjuk az olvasókhoz.” _Szőtsné Gyenes Mária_

R. Várkonyi Ágnes - Két ​pogány közt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - "Emlékezzünk ​régiekről ..."
"Ez ​a könyv három feladatot vállal. Röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." Így summázza művét - a Képes Történelem sorozat eddigi egyik legsikeresebb kötetét - szerzője, a jeles régész-történész professzor, tudományágának lelkes népszerűsítője. Ezzel a kötettel indítja útjára a kiadó közkedvelt és az iskolákban hosszabb ideje hiányolt sorozatának újabb, felfrissített folyamát.

Lázár István - Kis ​magyar történelem
Lázár ​István a Kárpát-medence régmúltját, nemzetünk eredetét, a honfoglalás körülményeit, az azóta eltelt ezer év küzdelmeit vázolja személyes hangú művében. Az adatok közül szuverén módon válogat, az alakokhoz érzelmek is fűzik, előadása mégsem önkényes, hanem történetírásunk lehiggadt megállapításaira és tisztázó szándékú vitáira épül.

Dr. Bakos László - Szablya ​és kereszt
Bere, ​a fiatal megyeri vitéz útja a Tisza partjáról a kereszthez. "A másik hang, egy emberi kiáltás, majd a vele egy időben meginduló vágtató lovak robaja már sokkal ijesztőbben hangzik. A belém ivódott nevelés, reflexek azonnali cselekvésre ösztönöznek. Felugrom a lovam hátára és vágtatva indulok a csónakom felé. Látom, hogy három csoport vágtat felém. Az egyik oldalról tör rám, így irányt kell változtatnom a folyó egy közelebbi pontja felé. Hirtelen rádöbbentem, hogy nagy bajban vagyok, ott a part nagyon meredek. De nincs más esélyem, mint a folyó, így vágtatok tovább. Közben nyílvesszők tömege száll felém. Éles fájdalom hasít a bal combomba. Eltaláltak, de nem tudok vele foglalkozni, jó lenne kitörni a szárát, de ezzel sem akarok időt veszíteni. Lovam nyakára hajolva igyekszem minél kisebb célpontot mutatni. Hallom, hogy a lovamat is több vessző sebesíti meg, fájdalmas nyerítéseket hallok minden találatnál. Szerencsére nem halálosak a sérülései, és nem bukik fel. Elkeseredetten tovább vágtatok. Túl vagyok a baglyos fán, innét egy szabad mezőn száguldhatok a folyó felé. Alig érek túl a fán, amikor egy újabb éles fájdalmat érzek a jobb vállam alatt. Hirtelen azt hiszem, hogy még a bagoly is rám lövöldöz a fa tetejéről, hogy ne tudjak elmenekülni. Keserű felismerés számomra, hogy ott egy őr ül, aki régóta figyelhette a mozgásomat, ő lehetett az a bagoly, aki jelt adott a táborban lévőknek. Az üldöző és a kerítő lovasok ellenére elérem a partot. Ott délre fordulok, hogy kevésbé magas partra érjek. Tudom, hogy elém vágnak, de ha sikerül a folyóba ugratnom, talán úszva megmenekülök. Más esélyem nem lehet. Elfogni, meg bármi történik is, nem hagyom magam. Igaz, a fogság az életet jelentené számomra, de a nemzetségem kivetne magából. A szememmel már látom a megfelelő helyet, ahonnét a vízbe tudok ugratni. Az üldözők mind a két oldalról elég közel kerültek hozzám. Még néhány pillanat és körbevesznek, és akkor végem van. Még néhány lépés a lovon és ugrathatok, biztosan lőni fognak rám, de nagyrészt a víz alatt úszva, haladva bízhatok abban, hogy most már sikerül elmenekülnöm. Már készülök az ugratásra, amikor a siker kapujában a lovam hirtelen felbukik. Érzem, hogy átrepülök a feje felett. Igyekszem a víz felé gurulni. A sebesüléseim éles fájdalommal töltik el az egész testemet, hatalmasat kiáltok, majd érzem a testemet körülölelelő hideg vizet. Érzem, hogy egyre sötétebb van, majd eltűnik a külvilág, és én zuhanok egy ismeretlen világba."

Sándor Klára - Nyelvrokonság ​és hunhagyomány
"Sán­dor ​Klára jól ír. Stí­lu­sa könnyed és szel­le­mes, szö­ve­ge ol­vas­tat­ja magát. Bi­zo­nyít­ja, hogy ál­mo­do­zás­men­te­sen is hi­he­tet­le­nül iz­gal­mas az a tör­té­ne­ti tabló, amely az ol­va­só elé tárul." (Dr. Kin­cses-Nagy Éva, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem ad­junk­tu­sa) Sokan nem szí­ve­sen mon­da­nak le az "At­ti­la-örök­ség­ről", bár el­fo­gad­ják a finn­ugor nyel­vé­sze­ti ér­ve­ket. Iga­zuk van: a nyel­vé­szet és a mű­ve­lő­dés­tör­té­net té­nyei nem­hogy ki­zár­ják, sőt, ki­egé­szí­tik egy­mást. Egy nyelv tör­té­ne­te nem azo­nos a nép tör­té­ne­té­vel, s a nyelv csu­pán az egyik, de nem fel­tét­len a leg­fon­to­sabb is­mér­ve az et­ni­kum­nak. "Sán­dor Klára jól ír." – va­ló­ban. Tu­da­to­san ke­rü­li a tu­do­má­nyos pró­zá­ra jel­lem­ző ne­héz­kes­sé­get. Hoz­zá­ér­tés­sel és el­fo­gu­lat­lan­ság­gal vá­la­szol­ja meg a ké­nyes­sé vált kér­dé­se­ket és ebben bi­zo­nyo­san egye­dül­ál­ló. "Ezt a köny­vet azért írtam, hogy meg­mu­tas­sam: a nyelv­tör­té­net va­ló­sá­ga és a mon­dák igaz­sá­ga meg­fér egy­más mel­lett. Össz­hang­ba hoz­ha­tó, hogy a ma­gyar nyelv az urá­li­nak (ezen belül finn­ugor­nak) ne­ve­zett nyel­vek­kel mu­tat­ja a leg­több közös vo­nást, hogy a ma­gya­rok »török nép­ként« ér­kez­tek a Kár­pát-me­den­cé­be, s hogy év­szá­za­dok óta hun ere­de­tű­nek tart­ják ma­gu­kat. Azért is írtam ezt a köny­vet, mert ér­de­kes meg­fi­gyel­ni, mi­lyen for­rás­ból szár­ma­zik egy-egy mo­tí­vum, gon­do­lat, ho­gyan ala­kult át, esett ré­szek­re, ala­kult újra, de már más hang­sú­lyok­kal egésszé, ho­gyan szőt­ték bele a da­rab­ká­kat más tör­té­ne­tek­be. Úgy tűnik, a ma­gyar cso­da­szar­vas­mon­dák több mi­to­ló­gi­ai ré­te­get, több nép me­sé­it öt­vöz­ték ma­gyar­rá – aho­gyan sok nép ke­ve­re­dé­se hozta létre azt a né­pes­sé­get és azt a kul­tú­rát is, amit ma­gyar­nak ne­ve­zünk. E tör­té­ne­ti ré­teg­ző­dés­nek szin­tén meg­ta­lál­juk a nyo­mát a cso­da­szar­vas mon­dá­já­ban. Egész tör­té­nel­münk erről szólt: népek, kul­tú­rák sok­szí­nű egy­ség­be ol­vasz­tá­sá­ról. És azért is írtam ezt a köny­vet, mert nem sze­re­tem, hogy csín­be ke­rült a mi szar­va­sunk: az or­szág egyik fele áhí­tat­tal ki­tö­mött bál­vánnyá me­re­ví­ti, a másik meg nevet rajta – mind­két vi­sel­ke­dés képes ha­lá­los sebet ej­te­ni a hal­ha­tat­lan­nak hitt agan­cso­son. És túl­sá­go­san sze­re­tem én ezt a szar­vast ahhoz, hogy csönd­ben fi­gyel­jem, mi­ként válik a meg­osz­tott­ság pré­dá­já­vá." Sán­dor Klára Sán­dor Klára nyel­vész. A Jó­zsef At­ti­la Tu­do­mány­egye­te­men ma­gyar–tur­ko­ló­gia–ma­gyar nyelv­tör­té­net sza­kon vég­zett, azóta az egye­tem (2000 óta Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem) ok­ta­tó­ja. Ku­ta­tá­si te­rü­le­te kez­det­ben a hon­fog­la­lás előt­ti tö­rök-ma­gyar kap­cso­la­tok volt, je­len­leg a nyel­vi vál­to­zá­sok el­mé­le­te (evo­lú­ci­ós nyel­vé­szet), a nyelv­szo­cio­ló­gia és a szé­kely írás tör­té­ne­te.

Fercsik Erzsébet - Keresztnevek
A ​munkafüzet a Keresztnevek enciklopédiája című kézikönyvre épül, amelyet a TINTA Könyvkiadó 2009-ben jelentetett meg Fercsik Erzsébet és Raátz Judit munkájaként. Ez a kiadvány sokoldalú tájékoztatást nyújt a 100 leggyakoribb magyar női és férfinévről. A nyelvi, névhasználati és néprajzi ismeretek mellett bepillantást kínál a keresztnevekhez kapcsolódó gazdag kulturális örökségbe. A munkafüzet elsődleges célja az információkeresés és az információ­feldolgozás készségének elmélyítése a kézikönyv használatával. Mindez hozzájárul a kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez, elsősorban a szövegértés és a szöveg­alkotás területén. Első olvasásra talán nem mindig tűnnek könnyűnek a feladatok, vagyis „fejből” nem lehet megoldani őket. De nem is kell, hiszen a cél a kézikönyv sokrétű használata. Ennek gyakorlását szolgálják a fejezetcímek után található utalások, amelyek az enciklopédia megfelelő részeihez irányítják az olvasót. A több mint száz feladatot tartalmazó kompetenciafüzet az általános névtudományi ismeretterjesztést is szolgálja, a kézikönyv tartalmának meg­felelően a keresztnevek csoportjához kapcsolva az egyéb tulajdonnév­fajtákat. Valamennyi feladat megoldása megtalálható a munkafüzet záró fejezetében, vagy kikereshető a Keresztnevek enciklopédiájából. A feladatok elsősorban a 12–16 éves korosztály számára készültek, de tanári segítséggel – vagy vegyes életkorú csoportokban – a fiatalabbak is sikeresen használhatják a munkafüzetet. A legtöbb feladattípus lehetővé teszi, hogy a diákok többféleképpen: egyéni munkával, párban vagy csoportban dolgozzanak. A fejezetcímek azt jelzik, hogy a feladatok csoportosítása a szócikkek belső rendjét követi. Az utolsó fejezet a családjuk névadásának megfigyelésére, valamint önálló kutatásra buzdítja a diákokat.

Nagykutasi Tibor - Ébredés
Határon ​innen, és határon túl, minden magyar szív egyet akar. Mind egyre vágyik: oda tartozni, ahová való. Megelégelték a világ jelenlegi helyzetét, és saját kiszolgáltatottságukat. Összefognak egy nagy, közös cél érdekében, hogy lerázzák magukról a globalizáció vaskos béklyóit, egy élhetőbb világot teremtve utódaiknak. Együtt, magyarként, egy egységes magyar nemzetért. Minket bábuként mozgató nagyhatalmi sakkmesterek félelme, ami hatalmi pozíciójuk bársonyszékét ingatja meg, és egy letűnt kultúra jóslata, ami alapjaiban változtatja meg a jövő történelematlaszait.

Kollekciók