Ajax-loader

'forradalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Orczy Emma bárónő - A ​Vörös Pimpernel
A ​Vörös Pimpernellel egy világsikert kap a kezébe az olvasó, s egyúttal egy irodalmi legenda kulcsát. A magyar származású, gyermekkorában Angliába került, majd ott népszerű angol írónővé befutott Orczy Emma bárónő 1907-ben írta ezt a romantikus regényt a Vörös Pimpernel fedőnevet használó angol lordról, aki az 1792-es szeptemberi vérengzések idején, kalandos körülmények között sok francia arisztokratát ment át Angliába. Siker volt a regény már megjelenése idején is, és sikere újra meg újra megismétlődött, valahányszor filmre vitték: 1934-ben, Leslie Howard és Merle Oberon főszereplésével, majd 1941-ben ismét Leslie Howarddal, ezúttal egy jelképes erejű, modernizált filmváltozatban, olyan történelmi helyzetben, amikor Anglia újabb menekülteknek adott otthont. Mégis, a háború után másfajta nimbusz övezte nálunk A Vörös Pimpernelt. "Index"-re került (legalább is ez az, ami a köztudatba beszivárgott a többnyire csak címe alapján, hallomásból ismert könyvről) egy korlátolt történelemszemlélet jegyében, amely nem tűrhette el, hogy a francia forradalom megítélésében bárminő elítélő elemek fölmerülhessenek. Pedig hát mit vétett A Vörös Pimpernel? Ha politizál ez a romantikus kalandregény, akkor pusztán a terror véres túlkapásait ítéli el, s romantikus regényhez illően tisztán látja a józanság, a türelem, a segítőkészség emberi erényeit, s fest ma is hiteles portrét a karrieristákról, az átnyergelőkről és túllihegőkről.

Boston Teran - Kegyetlen ​kötelék
Mexikó, ​1910. A levegő vibrál a feszültségtől, teljes az anarchia: a forradalom kitörése elkerülhetetlen, az erőszak egy évtizedre mindent elsöpör. Az amerikai-mexikói határon a bűnöző, Csontésbőr megszerez egy rakomány fegyvert. Elfogják, és az amerikai kormány nyomozóhatóságának kezére kerül. Szabadságát úgy válthatja meg, ha részt vesz egy titkos kormányakcióban, amelynek során a fegyvereket a mexikói olajmezőkre szállítják. Veszélyes útjára a fiatal kormányügynök, John Lourdes kíséri, aki nem más, mint saját, évekkel ezelőtt elhagyott fia. Az ügynök azonban nem fedi fel származásának rejtélyét. Utazásuk célja, hogy lebuktassák a forradalom mögött álló bűnözői csoportot, ám a véres eseményekkel teli néhány nap egyben az utolsó lehetőség arra is, hogy apa és fia megismerje egymást...

Szilvási Lajos - Bujkál ​a hold
1956 ​novemberében a soproni erdőmérnöki akadémia hallgatóinak zöme elhagyja az országot, s Kanadába vetődik. Azt remélik, jó körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Néhányukat valóban fel is veszik az erdőmérnöki főiskolára, többségük azonban fakitermelő munkára kerül, ahol munkavezetőik szinte fegyencként kezelik őket. Közülük öt fiú a szökést választja, abban a reményben, hogy egy honfitársuk kanadai farmjára menekülhetnek. Ezt az emberfeletti vállalkozást, bujdosásukat a vadonban, az ismeretlen kanadai őserdőben, mondja el a drámai fordulatokban gazdag regény.

Louis Baldwin - Különös ​diadalok
A ​verség gyakran a bukás kezdete, de a bukás nem mindig jelent katasztrófát. Nem jelenti szükségszerűen a világ végét még az egyén életében sem. Néha - bizonyos értelemben - csak a kezdete valaminek. A Különös diadalok fejezetei mintegy harminc évszázadot ölelnek fel, bemutatnak sok sorsfordulót, a balsorson aratott számos győzelmet, azt hogy a sikertelenségből hogyan lett még is siker. A történetek felölelik az egész történelmet: az ókori Egyiptomtól kezdve - amikor Mózes lobbanékonysága miatt válságos helyzetbe került - Gallilei és az inkvizíció korán át egészen a modern időkig. Olvashatunk többek közt Abraham Lincolnról és az 1858-as választásokról, amikor elvesztette szenátusi küzdelmét, Rossiniről a Sevillai borbély lesújtó kritikájáról, Dosztojevszkijről, akit majdnem tönkretett a rulett, Mao Ce-tungról és a hosszú menetelésről.

Földes Péter - A ​Margaréta-ügy
1918 ​őszén, az orosz hadifogságból hazaérkező Lányi Ádám századost a határon letartóztatják. - Dehát miért? Magyarázatot kérek! - tiltakozott később, már a fogház irodájában, de csak ennyit kapott válaszul: - Valami Margaréta-ügy... Ez szerepel a papírján... A százados zsebében egy szivaros doboz lapult, annak titkos rejtekében egy levél, a levélben pedig jeladás, a polgári forradalom megindításának jeladása volt. Ki ez a százados? Hogyan került hozzá ez a nagy jelentőségű levél? És hogyan jut el a címzetthez, Landler Jenőhöz? Földes Péter rendkívül fordulatos, izgalmasan megírt regényében nyomon követhetjük a százados titkos küldetését, kalandregénybe illő útját, de megismerkedünk a százados öccsének népligeti ˝vörös gárdájával˝, a gyermekhősök kedves csínytevéseivel is. A háttérben közben kibontakozik a polgári forradalom.

Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij - Az ​acélt megedzik
"A ​forradalom legnagyobb mesterművei az emberek, akiket megszül. A vonagló földet felszakító új áradatból mint az élet himnusza szökken fel a lelkek hitvallása, - és visszhangja egyre zeng, noha a hősök már holtak. A jövő époszainak és dalainak ihletőivé, héroszaivá növekednek - a gazdag nyarak aratása, melyeknek a forradalom kora volt nyers kora-tavasza. Ezek közül az emberek közül való Osztrovszkij - egy az élettől izzó, hősi himnuszok között. Gide nem értette meg őt, mikor meghatott csodálattal így írja le látogatását: "megszakadt szinte minden szál, amely a külvilághoz fűzné s lelkének nincs semerre útja. S mikor kezet nyújtott Osztrovszkijnak, Gide úgy érezte, hogy "az élettel fűzi össze". Hogyan lehet az, hogy Gide nem érezte ujjain a tett fáklyájának lángját. Osztrovszkij a tett és a küzdelem lobogó lángja - és ez a láng egyre növekedett és egyre hatalmasabb, míg körülötte egyre sötétebb az éj s egyre fojtogatóbb a halál."

Berkesi András - Októberi ​vihar
Nem ​könnyű 1956 októberéről írni, hiszen a fő kérdések tisztázása után még ma is számtalan nyugtalanító gondolatot kavar fel a tépelődő emberek agyában. Mi történt akkor Magyarországon? Mi történt és miért? S ami egy szépíró számára a legfontosabb, mi játszódott le az emberek agyában, szívében? Mennyi emberi tragédia zajlott le, mennyi könny hullott ezekben a napokban! S mindez miért? Diákok és ipari tanulók, orvosok és munkások, kommunisták és ellenforradalmárok, megtévedt fiatalok és tudatos árulók alakjai villannak fel szédítő kavargásban e kötet lapjain. Rendkívül izgalmas, megrendítő és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor egyszerre elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet. Költői áttételeken át a szocialista Magyarországért küzdő emberek igaza csendül ki belőle.

Iván Fjodorovics Kuc - Évek ​nyeregben
Szovjet-Turkesztán ​az ellenség gyűrűjében. Nincs elég katona, fegyver, lőszer, fűtőanyag. Nincs kapcsolat Moszkvával... A közép-ázsiai bolsevikok mégis keményen védelmezik a forradalom ügyét, és a szovjethatalomért harcolók sorai nap mint nap gyarapodnak. Csatlakoznak a forradalom hatása alá került hadifoglyok is. Az internacionalista harcosok közt sok a magyar. Érzik és tudják, amikor a szovjetek ellenségei ellen küzdenek, küzdenek a dolgozók Magyarországáért is. A könyv szerzője nem átfogó történelmi áttekintést nyújt a közép-ázsiai harcokról. Az események résztvevőjeként beszéli el a hegyek között, az ingoványokban, pusztaságokban lefolyt kemény harcok eseményeit.

Hollós Ervin - Kik ​voltak, mit akartak?
1956. ​október 23-án a déli órákban Budapesten valami váratlan és elképzelhetetlen kezdődött el. Az ellenforradalom nyugati krónikásai szerint "spontán", "ösztönös népmozgalom" bontakozott ki, a "nép fegyvert fogott", hogy "kivívja szabadságát". Valóban ösztönös volt? Valóban a nép mozgalma volt? A szerző erre a kérdésre ad választ. A könyvben megszólalnak a szereplők, ellenforradalmárok, az alvilág figurái, feltárulnak a dokumentumok, napvilágra kerül 1956 igazi háttere. A könyv nem elemzi az ellenforradalom összes okait és tényezőit. Mindenekelőtt a tudatos osztályellenség, a bukott reakciós pártok és egyházi szervezetek, hétpróbás fasiszták és bűnöző elemek készülődéséről, illegális szervezkedésről rántja le a leplet

Jászi Oszkár - Magyar ​kálvária - magyar föltámadás
"Ez ​a kis könyv sem nem emlékirat, sem nem történelem...Amit itt az olvasónak nyújtani merek, az egy sokkal szerényebb föladat: valami önleszámolás, valami per-féle, melyet magammal idestova két esztendeje folytatok...Hitem szerint, ezekben a katasztrofális időkben kötelessége mindazoknak, akik az eseményekben fontosabb szerepet játszottak, szigorú önvallomást tenni...azok számára, akik a magyar lelkiismeret fölszabadításának ügyét (mert nekem a forradalom legmélyebb gyökerében mindig ezt jelentette) folytatni fogják."

Balogh Béni - Csatára ​fel!
1848-49 ​tavaszán a vadregényes Bükk mögötti völgyekben megjelenik egy kóborló osztrák csapat. Parancsnokuk, báró KatzMatz nem harccal, hanem a nép sarcolásával foglalkozik... Egy 12 éves kisfiú, Kormos Lajcsi kisbárányát is elraboltatja. Lajcsi ezért bosszút esküszik, és titokban felkeresi a Tisza mentén táborozó Damjanich seregét, ahol a két testvérbátyja is szolgált. A tábornok - két felnőtt kíséretében - KatzMatz megfigyelésére küldi a Bükkbe. Kémkedésük alatt sok borsot törnek a generális orra alá. Később azonban a népfelkelőkből és a nemzetőrökből - a kisfiú és felnőtt társai segítségével - erős csapat szerveződik, akik végül több csatában legyőzik a generális seregét. A regény sok kalandja, izgalmas története 1848-49 hősi küzdelmeinek állít felejthetetlen emléket.

Huszár Tibor - Bibó ​István
Bibó ​István nem írt önéletrajzot. "1956. november 4. hajnala: Tildyvel is próbáltam egy kicsit szondírozni, hogy mi most a tennivaló, ha egyszer Nagy Imre nem cselekvõképes, és mind határozottabban kialakult bennem az a benyomás, hogy az itt jelenlévõ együttesben kollektíve csinálni semmit se lehet, reménytelen, és ha nagyon elkezdenék egyénieskedni, akkor egyszerûen engem õk lebénítanának. Úgyhogy azt mondtam, hogy kimegyek, körülnézek, sétálok egyet. És a zsebemben lévõ, az aznapi, tervbe vett minisztertanácsra szánt elõterjesztéssel átsétáltam a Szabadság téren lévõ amerikai követségre, ahová bementem..."

Kemény Zsófi - Rabok ​tovább
Kemény ​Zsófi sodró lendületű regénye egy szenvedélyes szerelem és egy spontán szerveződő forradalom története. A humorral, maró iróniával átszőtt könyv hősei és hősködői a jelen Budapestjén próbálják megváltani önmagukat és az országot. Ebben a regényben szinte semmi és senki nem az, mint aminek és akinek elsőre látszik. A Rabok tovább története rávilágít a forradalom és a szabadság eszméinek csillogására, de arra is, mi rejlik e csillogás mögött, s hogy egy politikai mozgalom könnyen vakvágányra tévedhet alkalmas vezetők és koncepció híján. A regény főszereplője egy öntudatos egyetemista lány, aki véletlenül bekerülvén a Forradalom2017 elnevezésű Facebook-csoportba, megismerkedik az éjszaka császárával, egy híres rapperrel. Szerelem szövődik a kifejezetten erőszakellenes Bora és az agresszív énekes között. Mindeközben forrong a város, felbolydul az ország, és a lány a fiú oldalán szinte akaratlanul sodródik a forradalmi történések kellős közepébe…

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Pusztai bogáncsok
1921-ben, ​Nizza egyik sétányán öngyilkosságot kísérelt meg egy harminchat éves román fiatalember, kórházba szállították, zsebében egy Romain Rolland-nak címzett vastag borítékot találtak. A "nagy lélekhalász" - így nevezték az elesett, nehéz sorsú tehetségek iránt érdeklődő nagy francia írót - felfigyelt, s amikor a gyógyuló Panait Istrati (mert ő volt a fiatalember) elküldte hozzá a _Kyra Kyraliná_t, látta, hogy ezúttal valóban rendkívüli tehetségre bukkant. Válaszlevelének lelkes, szinte egzaltált kitételeit - "Nincs még egy ilyen erővel teli mű a mai irodalomban. Nincs még egy ilyen író - sem én, sem más -, aki ezt meg tudná írni" - hamarosan igazolta az olvasói fogadtatás, a szinte fantasztikus siker: a kritika a kor egyik legnagyobb íróját ünnepelte az imént még ismeretlen, Gorkijhoz hasonlóan hányatott életű Istratiban. A mindegy évtizedes diadalút tragikus, erkölcsi értelemben is tragikus akkordokkal zárult ugyan, de az érvényes életmű varázsa ma is változatlanul hat: főműveiben, a _Kyra Kyraliná_ban és a _Pusztai bogáncsok_ban az Ezeregyéjszaka parttalan meseáradása, a romantika színei s a modern proletárirodalom szabadságvágya s humanizmusa ötvöződnek egységes remekké.

Feh_c3_a9r_20b_c3_a9la-kossuthkifli
elérhető
85

Fehér Béla - Kossuthkifli
Aki ​végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény. A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt? A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény. (Cserna-Szabó András)

Darvasi László - Virágzabálók
Darvasi ​László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Somlay Szabó József - A ​státusfogoly
Ady ​úgy vélte, ha Petőfi nem hal meg Segesvárott, harcolt volna a Párizsi Kommün barikádjain; vele együtt még Vasvári futhatta volna be ugyanezt az életpályát, ha túléli a szabadságharc bukását. A forradalmár ifjak halálával az "öreg" Táncsicsra maradt az a feladat, hogy egy elpusztult, szétszóródott nemzedék helyett őrizze forradalmár elkötelezettségét az önkényuralomtól megbénult és a kiegyezéstől elkábult Magyarországon, s megtalálja az utat a jövő forradalmáraihoz, a szervezett munkásokhoz. Táncsics Mihály, a parasztból lett forradalmár vállalta az erejét meghaladó feladatot: tizenhat év börtönnel, bujdosással és öt gyermeke elvesztésével fizetett érte. Később Ady "kora lelkünknek", "szenvedő szerelmünknek" nevezte Táncsicsot, aki nem annyira műveivel, mint a kompromisszumokat elutasító következetes forradalmiságával lett egy új radikális nemzedék példaképévé.

Ethel Lilian Voynich - Vihar ​Itália felett
"Szerettem ​magát, Gemma, már akkor, amikor maga még nyápic kislány volt, és két varkocsban hordta a haját. És szeretem ma is" - így búcsúzik szerelmétől egy nagyszerű ember, egy lenyűgözően érdekes egyéniség, romantikus regényhős: a múlt századi olasz forradalmár. Gemma és Arthur szerelmének történetében két, közös eszmékért lelkesedő ember megrázó kapcsolata bontakozik ki. Arthur, aki Bögöly álnevet használ szatirikus cikkeiben, annak a Marseille-ben alakult titkos forradalmi társaságnak a tagja, mely az Ifjú Itália néven került be a független olasz köztársaságét folyó harc történetébe. Jelszavuk volt: "Istennel a népért!" Ez a múlt századi történet nemzedékek - a mai tinédzserek szüleinek és az ő szüleiknek - kedvenc története s filmvásznon felejthetetlen élménye volt, a feledés pora valahogy sosem tudja belepni.

Krausz Tamás - A ​cártól a komisszárokig
A ​könyv vérfagyasztó jelenettel indul: néhány előkelő származású férfi meggyilkolja Raszputyint, a züllött papot, aki befolyása alatt tartotta a cári családot, véleményük szerint a németekkel való kiegyezést szorgalmazta az udvarnál. Raszputyin mintegy szimbolizálta a régi cári Oroszország bomlását, amely már rég megérett a "tisztító viharra"... S a vihar bekövetkezett. Krausz Tamás korabeli források és visszaemlékezések alapján tárja elénk az 1917. évi februári forradalom fergeteges napjait, majd azt követően a nyári politikai harcokat. Bemutatja a korabeli pártokat, portrét rajzol a legizgalmasabb személyiségekről. A pártok képviselte tömegek mozgását nyomon követve jut el a végkifejletig, a proletárforradalom győzelméig, melyet a bolsevik vezérkar szervezett meg, irányított, s a munkás- és katonatömegek hajtottak végre forradalmi katonai bizottságaikkal, komisszárjaikkal az élen.

Gyurkó László - Négyszemközt ​a forradalommal
Ez ​a könyv azok számára készült, akik szeretnék testközelből megismerni a huszadik század történelmének alighanem legizgalmasabb évét, 1917-et. Célom nem annyira a tények ismertetése, mint a korszak érzékeltetése volt; aligha érthet meg egy kort igazán az, aki nem ismeri mindennapjait, apró-cseprő eseményeit, sajátos légkörét. A történelmi tények gyakran más dimenzióba kerülnek, ha megismerjük a hétköznapok atmoszféráját. A kötet elsősorban a résztvevők, a forradalom és ellenségeinek vezetői, avagy olyan emberek emlékezésére épül, akiknek a nevét ma már csak a történészek ismerik, de azokban a napokban formálói voltak a történelemnek. Dokumentumokat csak abban az esetben közöltem, ha azok többet mondanak a puszta tényeknél. Az emlékezések lényegéből következik, hogy mindig az emlékező szemszögéből tükrözik a tényeket, eseményeket. Fölöslegesnek véltem minden tévedés, torzítás, egyéni elfogultság kiigazítását. A forradalom óta eltelt fél évszázad alatt a történészek lényegében tisztázták a részletkérdéseket, melyeket azok, akik ezeket a napokat átélték, nem ismertek, nem ismerhettek. A magyarázó szöveg csak arra szolgál, hogy az óhatatlanul elfogult emlékezők ne tereljék hamis irányba a forradalom történetét

Kodolányi János - Futótűz
A ​regény egy nyár története a világháború utolsó évéből. Erre a nyárra a forradalom őszi vihara zúg le s ez a vihar sodorja el egymástól a regény szereplőit s szakítja el a gazdag történet fonalát. De a forradalom viharában ott zúg az első szerelem vihara is a fiatalság minden vágyával és érzelmi válságával. Ez a vihar tép bele két ifjú barát életébe. Barátságukat, amelyen a gyermekkori pajtásság pecsétje ég, csaknem széttépi egy mesteri tollal megrajzolt, ravasz kis falusi démon cselszövénye. Vergődő, ábrándos rajongás és egészséges férfiszerelem ütköznek itt össze. Az utóbbi győz, de józan életszemléletével ez segíti át barátját is az első csalódás nagy válságán. A kettős szerelem-feszültségnek drámai hátteret ad a forradalom felé érő helyzet izzása, amelynek villamos légkörében szinte monumentális körvonalakat kap Kodolányi többi mesterien megformált alakja is. A regény komoly, nagy értéke az újabb magyar szépirodalomnak.

Ryszard Kapuściński - A ​sahinsah
Az ​1932-ben született Kapuściński, a szocialista világ "repülő-riportere" mindig veszélyhelyzetből tudósít, sokszor ő az egyetlen európai újságíró a helyszínen. Pályája során négyszer állt kivégzőosztag előtt. Huszonhét forradalmat, háborút élt meg a harmadik világ különböző országaiban. Kapuściński a megismerés megszállottja, könyve mégsem pusztán riportkönyv. A beszélgetések, adatok mindig jelképes értékűek, úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az események mozgatórugóit világítsák meg. Az író nem ír le semmit, amit nem volt alkalma a saját bőrén kipróbálni. Ez a páratlanul szigorú, költői erejű próza hatalmas ismeretanyagot hömpölyögtet, s többet árul el nekünk Iránról, mint sok vaskos kézikönyv.

Victoria Holt - Ördög ​a lovon
Fontaine ​Delibes gróf szívdobogtatóan vonzó, s ijesztően határozott, parancsoláshoz szokott erőszakos, és engedelmességet követelő nagyúr volt, Minella Maddox, a gróf lányának tanítónője és barátnője viszont önálló, határozott egyéniség. Mit tehet egy tizennyolc éves lány, aki ellenállhatatlanul vonzódik egy férfihoz, de kilátástalan helyzetében is elfogadhatatlan számára a francia arisztokrata szeretőjének sokak által irigyelt szerepe? Képes-e még igaz szerelemre a cinikussá kopott, megszokott hatalmába belefáradt középkorú gróf, aki a francia forradalom előestéjén tisztán látja, hogyan dől romba körülötte megszokott világa? Eloszlatható-e a kétség, hogy Fontaine Delibes a gyilkosa feleségének, vagy a szörnyű bűn keltette iszonyatnál is erősebb a nem kívánt, de minden józan megfontolást elsöprő szerelem? A szerelem sötét oldalát is mesterien ábrázoló Victoria Holt lebilincselően izgalmas regényében ad választ ezekre a kérdésekre.

Marcjanna Fornalska - Porszem ​a viharban
Szokatlan, ​sőt minden bizonnyal az egész nemzetközi memoárirodalomban egyedülálló e könyv keletkezése. Egy írástudatlan, csak a nyomtatott betűket ismerő hatgyermekes lengyel parasztasszony úgy írta le - rozoga írógépén egy ujjal pötyögve - hosszú, küzdelmes életét, hogy abban visszatükröződnek egy egész történelmi korszak viharai, háborúi és forradalmai. Faluról falura, városból városba sodródott, elvetődött az orosz sztyeppékre, a Volgán túlra, életútjának tartós állomása volt Varsó, Moszkva. Tanúja volt az Októberi Szocialista Forradalomnak, s megértette annak lényegét. Fiai, lányai az ő segítségével indultak forradalmár útjukra, hogy azután elvtársukként is mindvégig támaszuk legyen. Amikor nyolcvanéves korában hozzálátott emlékei leírásához nem is sejtette, hogy munkája nyomtatásban meg fog jelenni, unokájának - aki egyszersmind Boleslaw Bierut gyermeke volt - akarta elmesélni korán meghalt édesanyja történetét. Műve azonban messze túlnőtt ezen a szándékon. Egyetérthetünk a kézirat első gondozójának e könyvben is közölt előszavával: Fornalska "rendkívüli, megindító, bámulatos" művet alkotott, remek, eredeti prózát, melyet a kristálytiszta gondolkodás mélysége és a keresetlen stílus emelt lenyűgözően hiteles életregénye. Több kiadásban, számos fordításban aratott eddig is megérdemelt könyvsikert.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

Ernst Toller - Német ​voltam én is...
Szinte ​tiltja a szemérem, hogy Ernst Toller emlékezéseit briliáns könyvnek nevezzük, habozunk leírni a közhellyé koptatott szót: remekmű. Pedig Ernst Toller a weimari Németország nagy nemzedékének óriása volt, neve Brechté és a Mann-fivéreké mellett bukkant fel. Verseit szavalókórusok mennydörögték "jelzett" díszletek előtt. Ifjú férfiarc tekint ránk a régi fotográfiáról. S nehéz elhinnünk, hogy ez a szép és tehetséges férfi nyolcvan esztendős aggastyán lenne. És életműve? Amint csepp a tengert, ez a kis kötet tükrözi zsenijét. Szubjektív írás, témája alig elmondható, hiszen egybefonódik a század történelmével. A gyermeki eszmélés évei valahol a porosz ligetek alján, ahol német a lengyelre, luteránus a pápistára acsarkodik, az ifjúság érzelmekben gazdag, forrongó világa, azok "a régi szép békeidők", a többi pedig ismét csak "közhely": az első világháború harcmezői, a pusztulás, a vérrel gyúrt agyag a lövészárkokban... Toller memoárjai egy ponton kevéssé ismert és kavargó események világába röpítenek: forrong a "hazai front" német földön, tiltakozik az értelem, sokféleképpen, humanista párbeszédek formájában is, de kinn az utcán, a müncheni macskaköveken már menetel a sápadt tömeg. A Bajor Tanácsköztársaság, az üldöztetés, a börtönévek. Borzalmakhoz szokott századunk ezeket is közhelynek érzi. Ernst Toller azonban nem csupán hivatásos forradalmár, hanem hivatásos író. Szemünk láttára válik elevenné az akkori német világ - s a színes-véres valóság elfedi előlünk a szó-múmiákat, a szürke közhelyeket...

Kővágó László - A ​magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés
Az ​első magyar proletárállam nemzeti-nemzetiségi politikájának vizsgálata a Tanácsköztársaság történetének teljesebb megismerésén túl jelenünk számára is fontos tanulságokat tartalmaz. Kővágó László könyvének különös értéke, hogy az események tárgyszerű leírása – a Duna-medencében az első világháború végére kialakult helyzet elemzése, az új nemzeti államok kialakulásának bemutatása, a Tanácsköztársaság által örökölt viszonyok felvázolása, a proletárdiktatúra intézkedéseinek elemzése – mellett foglalkozik a téma kevésbé feldolgozott elméleti vonatkozásaival is, olyan kérdésekkel, mint nemzeti állam vagy államszövetség, proletár, illetve nemzeti önrendelkezés. De olvashatunk a Mura Köztársaság magyar nyelven még feldolgozatlan történetéről is. Az egyes kérdések tárgyalásakor a szerző a legmesszebbmenő tárgyilagosságra törekszik, szem előtt tartja a nemzeti-nemzetiségi politikát meghatározó magyarországi és nemzetközi viszonyokat. Hasonlóképpen jár el az elméleti kérdések elemzésénél, egyaránt figyelembe veszi a magyar munkásmozgalomban kialakult hagyományok meghatározó szerepét, valamint a nemzetközi munkásmozgalom korabeli állásfoglalásait, adott szintjét. Ezáltal teljesebb képet kapunk a Tanácsköztársaság elvi állásfoglalásairól, mindennapi gyakorlatáról. Kővágó László vállalkozik arra is, hogy a proletárdiktatúra nemzeti-nemzetiségi politikájának bemutatása mellett a mának szóló tanulságokat is megfogalmazzon.

Germán Guzmán Campos - Camilo ​Torres, a forradalmár pap
Camilo ​Torres, a partizánként hősi halált halt kolumbiai pap neve szimbólummá vált a katolikus keresztények részvételének a latin-amerikai kontinens forradalmi átalakulásának folyamatában és nevét Európában is jelentős tömegek megismerték. Úgyszólván nem is olvasható beszámoló Latin-Amerika helyzetéről általában, vagy katolikus mozgalmáról különösen, amelyben Torres szerepét így vagy úgy ne említenék meg. Harcostársának, Germán Guzmán Camposnak e róla írt életrajzában megismerhetjük Torres életútját, elsősorban azonban ideológiai fejlődését és politikai elkötelezettségének formáit. (A szerző öt éven keresztül Camilo Torres közvetlen környezetében élt.) Egyúttal bepillantunk a politikai és társadalmi problémák mélyére is. E könyvet különösen érdekessé teszi egy sor eddig ismeretlen dokumentum közzététele, amelyekből szinte modellként ismerhetjük meg a latin-amerikai szerkezeti változásokat és az egyház új irányzataival kapcsolatos problémákat. Camilo, bár ismerte az alapvető marxista tanításokat, nem volt marxista. Nála - akárcsak Guzmánnál - háttérbe szorul, vagy ha nem, igen sajátságos az osztályszemlélet. A forradalom okainak vizsgálatánál túlságosan egyszerűsít: kizárólag a nyomorral magyarázza. Nem mondhatjuk, hogy mindez mit sem von le forradalmi tevékenységének értékéből, ám őszinte forradalmi szándékai vitathatatlanok. Az olvasó, aki gondosan olvassa e könyvet, végül is megérti, hogy nem Camilo Torres, a forradalmár pap személye vált szimbólummá, a forradalmi harc ösztönzőjévé, hanem az a cél, amely felé tudatosan törekedett, s amerre törvényszerűen vitte őt az osztályharc logikája. Camilo Torres és Guzmán Campos akarva, akaratlanul azt bizonyítják, hogy a tőkés társadalom valamennyi szintjén, minden egyes intézményében osztályharc folyik, s ez alól nem kivétel az egyház sem.

Ethel Lilian Voynich - A ​Bögöly
1897-ben ​kezdte írói pályafutását ezzel a regénnyel az angol írónő: a könyv világszerte ismertté vált, számos nyelvre lefordították, s új kiadásai készülnek ma is, ami érthető, hiszen romantikus, forradalmi eszmeiségű, izgalmas olvasmány. A regény a múlt századi olasz forradalmi mozgalomból meríti tárgyát; Bögöly a forradalom egyik vezéralakjának fedőneve. A forradalom küzdelmeiben megedződött főhős szenvedélyes hite, a szabadság, és függetlenség eszméje, a jövő felé mutató lelkesítő tanítása meg nem törhető erő jelképévé magasztosul. Ezért nemes eszmeiségű, vonzó olvasmány "A Bögöly".

Rév Erika - A ​népbiztosok pere
1920-ban ​tíz volt népbiztos: Vántus Károly, Haubrich József, Bokányi Dezső, Bajáki Ferenc, Dovcsák Antal, Nyisztor György, Ágoston Péter, Kalmár Henrik, Kelemen József és Szabados Sándor állott az ellenforradalom bírósága előtt. Igazságszolgáltatásunk krónikájában ez volt az első eset, amikor megkísérelték, hogy Magyarország egyik történelmi korszakát, a Tanácsköztársaságot, a proletárdiktatúra minden intézkedését büntető eljárás tárgyává tegyék. A Horthy-rendszer úgynevezett gyorsított bírósági tanácsa 98 tárgyalási napon át, 1920. július 5-től december 28-ig tárgyalta ezt a monstre pert, amely már csaknem teljesen feledésbe merült. Régi hiányt pótol a szerző, aki mint a jogtudományok kandidátusa, és az egyik budai kerületi bíróság elnöke, már hivatásánál fogva is szakavatott kézzel nyúlt a bonyolult témához. A könyv lapjain megelevenednek e per izgalmas, drámai eseményei. Nemcsak hősöket, rettenthetetlen agitátorokat, hanem egyúttal tíz különböző embert ábrázol a könyv, akiknek a Tanácsköztársaságban játszott történelmi szerepük méltán megérdemli, hegy emlékezzünk, és emlékeztessünk...

Kovai Lőrinc - Fáklyatánc
A ​Fáklyatánc a magyar nép szabadságvágyának, nagy forradalmi harcának regénye. Voltaképpen háborús regény, a függetlenségért és belső szociális átalakulásért küzdő emberek története, akiket az író a fegyveres harc lendületében, honvédő szerepükben mutat be. Kovai a tőle megszokott nagyvonalú ecsetkezeléssel hatalmas tablóban, európai viszonylatban tárja elénk történelmünk e nagyszerű napjait. Az európai forradalmak fáklyái egy időben gyulladtak ki s a magyarországi szabadságharc fényei még akkor is világítottak, amikor Párizsban és Bécsben az abszolutizmus zsarnoksága hallgattatta el a tömegek forradalmi hangját. A cselekmény hatósíkja igen nagy. Egészében felöleli a magyar történelem 1848-as eseményeit, megeleveníti a párizsi és bécsi forradalmi napokat. A regény Kossuthnak a budai várbörtönből való kiszabadulásával kezdődik. Színes képekben ábrázolja a márciusi napok nagy felszabadulását, majd a kirobbanó harc tényeinek leírását kapjuk. Külföldi forradalmárok és magyar parasztkatonák - diákok és munkások találnak egymásra a közös harcban. Az aradi vértanúk kivégzésének drámai leírásával nem fejeződik be a regény cselekménye. Az abszolutizmus fojtó szorításából szabadulni vágyó emberek hitéből, erejéből érzi az olvasó, hogy a szabadság nem veszett el, mert szellemi, érzelmi és etikai ereje tovább él, és kizárja az elbukást. A tömegek szabadságvágya tovább izzik, s Garibaldi zászlaja alatt újra lángra lobban. A Fáklyatáncban a történelmi emlékanyag és a költött regényfigurák sorsának összeszövése áttekintést ad az akkori társadalom valamennyi rétegéről. A történelmet formáló nép, melyet Kossuth hívó szavára állt helyt, amíg csak az események alakulása ki nem ütötte kezéből a fegyvert.

Kollekciók