Ajax-loader

'forradalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Köztársaság ​tér 1956
A ​fegyveres ellenforradalmi csoport 1956. októbert 30-án reggel támadást indítottak a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székháza ellen. A kora délutáni órákban elfoglalták a pártházat. A könyv e néhány óra történetével, a drámai és tragikus eseményekkel és azok jelentőségével foglalkozik. Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve sokrétű dokumentumanyag alapján bizonyítja, hogy a legjelentősebb ellenforradalmi csoportok és vezetőik tudatos és átgondolt, előre kitervelt támadást intéztek a pártház ellen azzal a céllal, hogy a rendszer védelmében fegyveres harcot szervező erők egyik központját felszámolják. A könyv sorra veszi és bemutatja a pártbizottság ostromában részt vett Corvin közi, Baross téri, Kilián-laktanyai, Széna téri csoportok létrejöttét, kialakulásuk történetét, szociális összetételüket, az ellenforradalomban játszott szerepüket. Külön foglalkoznak a szerzők a pártház alatti állítólagos börtönkazamatákról terjesztett provokatív hírekkel és a börtönök feltárására folytatott ásatásokkal. Dokumentumokkal bizonyítják, hogy az ellenforradalmárok e nagyarányú és átgondolt provokáció kibontakoztatását összekötötték a gátlástalan tömeghisztéria felkeltésével abból a célból, hogy országosan leszámolhassanak a népköztársaságot védő erőkkel. Mi történt a pártházban? Kik követtek el árulást? Milyen erőkkel, fegyverekkel rendelkeztek a védők? Milyen szerepet játszottak a segítségükre küldött harckocsizók? Mi történt a védőkkel a ház elfoglalása után? - A szerzők e kérdések mindegyikére részletes választ adnak. Az események tükrében tárgyalják Nagy Imre és a körülötte tömörülők szerepét. Feltárják a székház elfoglalása és az október 30-a után bekövetkezett további ellenforradalmi események közötti összefüggéseket, a fegyveres csoportok további erősödését, a különböző jobboldali és szélsőjobboldali pártok létrejöttét, a hatalmi szervként fellépő bizottságok megalakulását és tevékenységét. Krónika ez a könyv, s ugyanakkor emlékeztető is; felidézi a szennyes ellenforradalmi áradattal szembeszálló forradalmárok alakját, azoknak a hősi helytállását, akik életüket is hajlandók voltak a szocialista hazáért feláldozni.

Moldova György - Magányos ​pavilon / Az elbocsátott légió
Magányos ​pavilon 1956. október 26-án a hűvösvölgyi "Christián Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli egy katona elsősegélyes gyógykezelését. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd a viharkabátos férfival együtt a kapuhoz támogatja őt. Ezután - hirtelen támadt elhatározással - a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki ez a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Az elbocsátott légió Smidt Flórián, az egykori parasztfiúból lett katonatiszt megjárta a Rákosi-korszak börtöneit és internálótáborát. 1956. októberében könnyen megtalálja a jellemének megfelelő cselekvési formát - aki olvasta a Magányos pavilon című regényemet, ismeri életének ezt a szakaszát -, de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években? Útja fenyegetések és pusztulás között kanyarog, látja régi bajtársainak tönkrement életét, a rendszer megbúvó és nyílt ellenségeit, találkozik az Államvédelmi Hatóság egykori embereivel. Magánéletét látszólag rendbe hozza a szerelmével, Nagy Zsófiával kötött házasság, de itt sem kerülheti el a tragédiákat. Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az újországot, a nép hatalmát? "Hősnek azt az embert nevezzük, aki középpontjából kimozdíthatatlan" - mondja egy amerikai bölcselő, vagyis mindig jelleme alapvető előírásai szerint cselekszik. Jó volna hinni, hogy Smidt Flórián sorsa ugyanezt példázza. Moldova György

Sík Csaba - Művészet ​és forradalom
Képjegyzék: ​Kazimir Malevics: A vörös négyzet. Kazimir Malevics: Vörös ház. Kazimir Malevics: Női portré. Mihail Larionov: Évszakok. Tél. Mihail Larionov: Lucsista vonalak. Ljubov Popova: A filozófus portréja. Vlagyimir Tatlin: Sarok-kontrarelief. Vaszilij Kandinszkij: Kompozíció. Vlagyimir Tatlin: A III. Internacionálé emlékműve. Ivan Leonyidov: A Lenin Intézet terve. El Liszickij: Proun No. 48. Alekszandr Rodcsenko: Szuprematizmus. Alekszandr Vesznyin. Marc Chagall: Katonák. Marc Chagall: Múzsa.

Berkesi András - Októberi ​vihar
Nem ​könnyű 1956 októberéről írni, hiszen a fő kérdések tisztázása után még ma is számtalan nyugtalanító gondolatot kavar fel a tépelődő emberek agyában. Mi történt akkor Magyarországon? Mi történt és miért? S ami egy szépíró számára a legfontosabb, mi játszódott le az emberek agyában, szívében? Mennyi emberi tragédia zajlott le, mennyi könny hullott ezekben a napokban! S mindez miért? Diákok és ipari tanulók, orvosok és munkások, kommunisták és ellenforradalmárok, megtévedt fiatalok és tudatos árulók alakjai villannak fel szédítő kavargásban e kötet lapjain. Rendkívül izgalmas, megrendítő és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor egyszerre elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet. Költői áttételeken át a szocialista Magyarországért küzdő emberek igaza csendül ki belőle.

Ken Follett - Sasok ​szárnyán
Idő: ​1979-80 tele, a színhely Teherán, illetve Texas, aztán még Isztambul és Törökország isten háta mögötti vidékei. A téma egy nem mindennapi akció: egy amerikai milliomos, az EDS cég vezetője elhatározza, hogy ha kell, tűzön-vízen át hazahozatja két beosztottját, akiket minden elfogadható indok nélkül börtönbe zártak Iránban. Hiába kéri a hadsereg, az állam, az elnök segítségét, hiszen ők azzal vannak elfoglalva, hogyan küldjék haza több ezer más emberüket a forrongó ázsiai országból, ahol a sah napja leáldozott, s Khomeini készül átvenni a hatalmat. Az akcióra tucatnyi terv születik, végül mégis egy tizenharmadikat kell megvalósítani, mert a forradalmi helyzet napról napra változik. A mentőcsapat lázas sietséggel röpköd Iránból az Egyesült Államokba, onnan Törökországba és vissza, állandó feszültségben - amelyben persze az olvasó is részesül. Follett megannyi kitalált sztori után most azt bizonyítja, hogy a dokumentumregény műfaját is mesteri szinten műveli.

Alexandre Dumas - Egy ​orvos feljegyzései
- ​Herceg... -mondta a grófné réveteg pillantással. - Tessék. - Ki az a férfi ott, ott lejjebb, de Guéménée mellett? - Az a barna bőrű, fekete szemű, mozgékony arcú férfi? Az, grófné, alighanem valami főtiszt, akit őfelsége a porosz király küldött ide... Ez a párbeszéd Dubarry grófné, XV. Lajos francia király szeretője és Richelieu herceg, Franciaország marsallja között zajlott le. De valóban, ki is ez a rejtélyes férfiú, ez a Joseph Balsamo - mert hiszen róla van szó -, aki szerepeit állandóan cserélgetve jelenik meg az olvasó előtt? Ki ez a szabadkőműves, ez a kétezer esztendős, örökéltű Acharat, ez az alkimista, aranycsináló, magnetizőr, múltba látó és jövendőmondó lélekidomár, aki párizsi, Szent Kolozs utcai rejtekhelyéről igazgatja a francia forradalom előkészületeit, sakkban tartja Párizs félelmetes rendőrfőnökét, s látnoki képességű médiumai,a sápatag vidéki bárólányka, Andrée, és a forróvérű, szenvedélyes olasz Lorenza révén a háttérből irányítja a francia politikát? Dumas-nak a különös figura megformálásához valóságos történeti személy szolgált mintául: az a Cagliostro gróf néven ismert, palermói származású nemzetközi kalandor, aki Európa számos udvarában megfordult, és a legbefolyásosabb körökből szedte áldozatait. E nem mindennapi személy kalandos, olykor borzongató históriája jó alkalmat ad az írónak, hogy felrajzolja a nagy francia forradalmat megelőző korszak súlyos eseményekkel terhes, zaklatott hétköznapjait is.

Louis Baldwin - Különös ​diadalok
A ​verség gyakran a bukás kezdete, de a bukás nem mindig jelent katasztrófát. Nem jelenti szükségszerűen a világ végét még az egyén életében sem. Néha - bizonyos értelemben - csak a kezdete valaminek. A Különös diadalok fejezetei mintegy harminc évszázadot ölelnek fel, bemutatnak sok sorsfordulót, a balsorson aratott számos győzelmet, azt hogy a sikertelenségből hogyan lett még is siker. A történetek felölelik az egész történelmet: az ókori Egyiptomtól kezdve - amikor Mózes lobbanékonysága miatt válságos helyzetbe került - Gallilei és az inkvizíció korán át egészen a modern időkig. Olvashatunk többek közt Abraham Lincolnról és az 1858-as választásokról, amikor elvesztette szenátusi küzdelmét, Rossiniről a Sevillai borbély lesújtó kritikájáról, Dosztojevszkijről, akit majdnem tönkretett a rulett, Mao Ce-tungról és a hosszú menetelésről.

Moldova György - Sötét ​angyal
Moldova ​György ötvenhatos regénye a forradalom utáni éveket megrázó emberi sorsok tükrében ábrázolja, az utcai harcokban részt vevő Válent Csaba plasztikusan festett, árnyalt alakján keresztül. A forradalom leverése után diáktársaiból ellenálló csapatot szervező, egyébként viszonylag jó módú, középosztálybeli fiú (apja, egyetemi tanár, tipikus állását féltő kispolgár) egyre jobban elszigetelődik társaitól, családjától. Érzi: ötvenhatban minden visszavonhatatlanul megváltozott. Egy iskolai rendezvényen szórólapterjesztés közben lefülelik, kiderül, mindent tudnak róla, de vallatótisztje rokonszenvének, és az őt lebuktató Öry Éva mentő vallomásának köszönhetően csak két évi javító-nevelő intézeti munkára ítélik. Itt azonban a köztörvényes elítélt kamaszok durvasága elviselhetetlenné teszi rabságát, csupán a gondozónő, Vali szerelme jelent számára kiutat. Ám amikor az asszony elköltözik, Csaba végképp összetörik, kórházba, elmeosztályra kerül. Szabadulása után Öry Éva iránti vonzalma jelent látszólag megoldást, ám Éva szüleinek tilalma és a körülmények hatalma miatt ez a kapcsolat is zátonyra fut, és Csaba végül önként visszatér az időközben új várossá nőtt intézeti telepre, hogy múltjával leszámolva az újjáépítésbe vesse magát.

Lady_20l
elérhető
10

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Walter Matthias Diggelmann - A ​hagyaték
1956 ​novembere, Svájc. A rádió és a televízió egész nap a budapesti események híreit sugározza, az újságok szenzációs címek alatt közlik kiküldött tudósítóik többnyire Bécsben beszerzett tudósításait, a mozik hátborzongató híradófelvételeket mutatnak be. Zürich 3 perc néma csönddel emlékezik meg "a felkelés áldozatairól", megszólaltatja a harangokat... Ilyen hangulatban próbál a valóságnak megfelelő választ keresni az eseményekre egy kommunista társadalomtudós - és majdnem az életével fizet érte, mert bizonyos láthatatlan erők, a közhangulatot kihasználva, valóságos pogromot rendeznek ellene. A fiatal Davidnak azonban valóban az életébe kerül, hogy meg akarja írni az igazságot a becsületes kommunista elleni elvakult hajszáról, és arról, hogy ugyanazok, akik ma a kommunistákat pusztítanák el, hogyan küldték a halálba a háború alatt a nácizmus elől menekülők ezreit. Svájc úgy él az emberek tudatában, mint ahol mindig oltalmat találtak a zsarnokság üldözöttei. Találtak is - a vastag erszényűek, vagy a híresek, akik Svájc "nagylelkűségét" világraszólóan hirdethették -, de nem pénztelen, szerencsétlen kisemberek. David Boller "hagyatéka" ezeknek a sorsára derít fényt. A fiatal svájci író regénye voltaképpen keretül szolgál valóságos események hiteles krónikájához.

Szilvási Lajos - Bujkál ​a hold
1956 ​novemberében a soproni erdőmérnöki akadémia hallgatóinak zöme elhagyja az országot, s Kanadába vetődik. Azt remélik, jó körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Néhányukat valóban fel is veszik az erdőmérnöki főiskolára, többségük azonban fakitermelő munkára kerül, ahol munkavezetőik szinte fegyencként kezelik őket. Közülük öt fiú a szökést választja, abban a reményben, hogy egy honfitársuk kanadai farmjára menekülhetnek. Ezt az emberfeletti vállalkozást, bujdosásukat a vadonban, az ismeretlen kanadai őserdőben, mondja el a drámai fordulatokban gazdag regény.

John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Földes Péter - A ​Margaréta-ügy
1918 ​őszén, az orosz hadifogságból hazaérkező Lányi Ádám századost a határon letartóztatják. - Dehát miért? Magyarázatot kérek! - tiltakozott később, már a fogház irodájában, de csak ennyit kapott válaszul: - Valami Margaréta-ügy... Ez szerepel a papírján... A százados zsebében egy szivaros doboz lapult, annak titkos rejtekében egy levél, a levélben pedig jeladás, a polgári forradalom megindításának jeladása volt. Ki ez a százados? Hogyan került hozzá ez a nagy jelentőségű levél? És hogyan jut el a címzetthez, Landler Jenőhöz? Földes Péter rendkívül fordulatos, izgalmasan megírt regényében nyomon követhetjük a százados titkos küldetését, kalandregénybe illő útját, de megismerkedünk a százados öccsének népligeti ˝vörös gárdájával˝, a gyermekhősök kedves csínytevéseivel is. A háttérben közben kibontakozik a polgári forradalom.

Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij - Az ​acélt megedzik
"A ​forradalom legnagyobb mesterművei az emberek, akiket megszül. A vonagló földet felszakító új áradatból mint az élet himnusza szökken fel a lelkek hitvallása, - és visszhangja egyre zeng, noha a hősök már holtak. A jövő époszainak és dalainak ihletőivé, héroszaivá növekednek - a gazdag nyarak aratása, melyeknek a forradalom kora volt nyers kora-tavasza. Ezek közül az emberek közül való Osztrovszkij - egy az élettől izzó, hősi himnuszok között. Gide nem értette meg őt, mikor meghatott csodálattal így írja le látogatását: "megszakadt szinte minden szál, amely a külvilághoz fűzné s lelkének nincs semerre útja. S mikor kezet nyújtott Osztrovszkijnak, Gide úgy érezte, hogy "az élettel fűzi össze". Hogyan lehet az, hogy Gide nem érezte ujjain a tett fáklyájának lángját. Osztrovszkij a tett és a küzdelem lobogó lángja - és ez a láng egyre növekedett és egyre hatalmasabb, míg körülötte egyre sötétebb az éj s egyre fojtogatóbb a halál."

Iván Fjodorovics Kuc - Évek ​nyeregben
Szovjet-Turkesztán ​az ellenség gyűrűjében. Nincs elég katona, fegyver, lőszer, fűtőanyag. Nincs kapcsolat Moszkvával... A közép-ázsiai bolsevikok mégis keményen védelmezik a forradalom ügyét, és a szovjethatalomért harcolók sorai nap mint nap gyarapodnak. Csatlakoznak a forradalom hatása alá került hadifoglyok is. Az internacionalista harcosok közt sok a magyar. Érzik és tudják, amikor a szovjetek ellenségei ellen küzdenek, küzdenek a dolgozók Magyarországáért is. A könyv szerzője nem átfogó történelmi áttekintést nyújt a közép-ázsiai harcokról. Az események résztvevőjeként beszéli el a hegyek között, az ingoványokban, pusztaságokban lefolyt kemény harcok eseményeit.

Balogh Béni - Csatára ​fel!
1848-49 ​tavaszán a vadregényes Bükk mögötti völgyekben megjelenik egy kóborló osztrák csapat. Parancsnokuk, báró KatzMatz nem harccal, hanem a nép sarcolásával foglalkozik... Egy 12 éves kisfiú, Kormos Lajcsi kisbárányát is elraboltatja. Lajcsi ezért bosszút esküszik, és titokban felkeresi a Tisza mentén táborozó Damjanich seregét, ahol a két testvérbátyja is szolgált. A tábornok - két felnőtt kíséretében - KatzMatz megfigyelésére küldi a Bükkbe. Kémkedésük alatt sok borsot törnek a generális orra alá. Később azonban a népfelkelőkből és a nemzetőrökből - a kisfiú és felnőtt társai segítségével - erős csapat szerveződik, akik végül több csatában legyőzik a generális seregét. A regény sok kalandja, izgalmas története 1848-49 hősi küzdelmeinek állít felejthetetlen emléket.

Kemény Zsófi - Rabok ​tovább
Kemény ​Zsófi sodró lendületű regénye egy szenvedélyes szerelem és egy spontán szerveződő forradalom története. A humorral, maró iróniával átszőtt könyv hősei és hősködői a jelen Budapestjén próbálják megváltani önmagukat és az országot. Ebben a regényben szinte semmi és senki nem az, mint aminek és akinek elsőre látszik. A Rabok tovább története rávilágít a forradalom és a szabadság eszméinek csillogására, de arra is, mi rejlik e csillogás mögött, s hogy egy politikai mozgalom könnyen vakvágányra tévedhet alkalmas vezetők és koncepció híján. A regény főszereplője egy öntudatos egyetemista lány, aki véletlenül bekerülvén a Forradalom2017 elnevezésű Facebook-csoportba, megismerkedik az éjszaka császárával, egy híres rapperrel. Szerelem szövődik a kifejezetten erőszakellenes Bora és az agresszív énekes között. Mindeközben forrong a város, felbolydul az ország, és a lány a fiú oldalán szinte akaratlanul sodródik a forradalmi történések kellős közepébe…

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Pusztai bogáncsok
1921-ben, ​Nizza egyik sétányán öngyilkosságot kísérelt meg egy harminchat éves román fiatalember, kórházba szállították, zsebében egy Romain Rolland-nak címzett vastag borítékot találtak. A "nagy lélekhalász" - így nevezték az elesett, nehéz sorsú tehetségek iránt érdeklődő nagy francia írót - felfigyelt, s amikor a gyógyuló Panait Istrati (mert ő volt a fiatalember) elküldte hozzá a _Kyra Kyraliná_t, látta, hogy ezúttal valóban rendkívüli tehetségre bukkant. Válaszlevelének lelkes, szinte egzaltált kitételeit - "Nincs még egy ilyen erővel teli mű a mai irodalomban. Nincs még egy ilyen író - sem én, sem más -, aki ezt meg tudná írni" - hamarosan igazolta az olvasói fogadtatás, a szinte fantasztikus siker: a kritika a kor egyik legnagyobb íróját ünnepelte az imént még ismeretlen, Gorkijhoz hasonlóan hányatott életű Istratiban. A mindegy évtizedes diadalút tragikus, erkölcsi értelemben is tragikus akkordokkal zárult ugyan, de az érvényes életmű varázsa ma is változatlanul hat: főműveiben, a _Kyra Kyraliná_ban és a _Pusztai bogáncsok_ban az Ezeregyéjszaka parttalan meseáradása, a romantika színei s a modern proletárirodalom szabadságvágya s humanizmusa ötvöződnek egységes remekké.

Darvasi László - Virágzabálók
Darvasi ​László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Somlay Szabó József - A ​státusfogoly
Ady ​úgy vélte, ha Petőfi nem hal meg Segesvárott, harcolt volna a Párizsi Kommün barikádjain; vele együtt még Vasvári futhatta volna be ugyanezt az életpályát, ha túléli a szabadságharc bukását. A forradalmár ifjak halálával az "öreg" Táncsicsra maradt az a feladat, hogy egy elpusztult, szétszóródott nemzedék helyett őrizze forradalmár elkötelezettségét az önkényuralomtól megbénult és a kiegyezéstől elkábult Magyarországon, s megtalálja az utat a jövő forradalmáraihoz, a szervezett munkásokhoz. Táncsics Mihály, a parasztból lett forradalmár vállalta az erejét meghaladó feladatot: tizenhat év börtönnel, bujdosással és öt gyermeke elvesztésével fizetett érte. Később Ady "kora lelkünknek", "szenvedő szerelmünknek" nevezte Táncsicsot, aki nem annyira műveivel, mint a kompromisszumokat elutasító következetes forradalmiságával lett egy új radikális nemzedék példaképévé.

Ethel Lilian Voynich - Vihar ​Itália felett
"Szerettem ​magát, Gemma, már akkor, amikor maga még nyápic kislány volt, és két varkocsban hordta a haját. És szeretem ma is" - így búcsúzik szerelmétől egy nagyszerű ember, egy lenyűgözően érdekes egyéniség, romantikus regényhős: a múlt századi olasz forradalmár. Gemma és Arthur szerelmének történetében két, közös eszmékért lelkesedő ember megrázó kapcsolata bontakozik ki. Arthur, aki Bögöly álnevet használ szatirikus cikkeiben, annak a Marseille-ben alakult titkos forradalmi társaságnak a tagja, mely az Ifjú Itália néven került be a független olasz köztársaságét folyó harc történetébe. Jelszavuk volt: "Istennel a népért!" Ez a múlt századi történet nemzedékek - a mai tinédzserek szüleinek és az ő szüleiknek - kedvenc története s filmvásznon felejthetetlen élménye volt, a feledés pora valahogy sosem tudja belepni.

Krausz Tamás - A ​cártól a komisszárokig
A ​könyv vérfagyasztó jelenettel indul: néhány előkelő származású férfi meggyilkolja Raszputyint, a züllött papot, aki befolyása alatt tartotta a cári családot, véleményük szerint a németekkel való kiegyezést szorgalmazta az udvarnál. Raszputyin mintegy szimbolizálta a régi cári Oroszország bomlását, amely már rég megérett a "tisztító viharra"... S a vihar bekövetkezett. Krausz Tamás korabeli források és visszaemlékezések alapján tárja elénk az 1917. évi februári forradalom fergeteges napjait, majd azt követően a nyári politikai harcokat. Bemutatja a korabeli pártokat, portrét rajzol a legizgalmasabb személyiségekről. A pártok képviselte tömegek mozgását nyomon követve jut el a végkifejletig, a proletárforradalom győzelméig, melyet a bolsevik vezérkar szervezett meg, irányított, s a munkás- és katonatömegek hajtottak végre forradalmi katonai bizottságaikkal, komisszárjaikkal az élen.

G%c3%a9pzongora
elérhető
86

Kurt Vonnegut - Gépzongora
Az ​Olvasó ezúttal Kurt Vonnegut legelső regényének új kiadását tartja a kezében. Az Egyesült Államok népének életét immár gépek irányítják, minden műveletet tökéletesen gépesítettek. Áttételek, fogaskerekek, robotok; emberi kéz munkájára már alig van szükség. A történet főhőse Paul Proteus mérnök. Paul azon kevés kivételezettek egyike, akiknek még van munkájuk, irodájuk, felelős beosztásuk, sőt: hatalmuk. És mire használja mindezt a jámbor Proteus doktor? Hogy fellázadjon saját osztálya ellen és helyreállítsa a humanista értékrend lassan feledésbe merülő örök normáit. Vonnegut üzenete ma talán még időszerűbb, mint műve születésekor. "Fekete logika. Nevethetünk is akár, de közben szívünkbe költözik a félelem. Vonnegut a végső emberi dilemma térképésze." The New York Times Book Review "Hahotánk is gépzaj: kattog, pattog, recseg, csikorog." Life

Jókai Mór - A ​tengerszemű hölgy
Egy ​nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgők, csábítók, kerítők prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az ő sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésű, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

Ernst Toller - Német ​voltam én is...
Szinte ​tiltja a szemérem, hogy Ernst Toller emlékezéseit briliáns könyvnek nevezzük, habozunk leírni a közhellyé koptatott szót: remekmű. Pedig Ernst Toller a weimari Németország nagy nemzedékének óriása volt, neve Brechté és a Mann-fivéreké mellett bukkant fel. Verseit szavalókórusok mennydörögték "jelzett" díszletek előtt. Ifjú férfiarc tekint ránk a régi fotográfiáról. S nehéz elhinnünk, hogy ez a szép és tehetséges férfi nyolcvan esztendős aggastyán lenne. És életműve? Amint csepp a tengert, ez a kis kötet tükrözi zsenijét. Szubjektív írás, témája alig elmondható, hiszen egybefonódik a század történelmével. A gyermeki eszmélés évei valahol a porosz ligetek alján, ahol német a lengyelre, luteránus a pápistára acsarkodik, az ifjúság érzelmekben gazdag, forrongó világa, azok "a régi szép békeidők", a többi pedig ismét csak "közhely": az első világháború harcmezői, a pusztulás, a vérrel gyúrt agyag a lövészárkokban... Toller memoárjai egy ponton kevéssé ismert és kavargó események világába röpítenek: forrong a "hazai front" német földön, tiltakozik az értelem, sokféleképpen, humanista párbeszédek formájában is, de kinn az utcán, a müncheni macskaköveken már menetel a sápadt tömeg. A Bajor Tanácsköztársaság, az üldöztetés, a börtönévek. Borzalmakhoz szokott századunk ezeket is közhelynek érzi. Ernst Toller azonban nem csupán hivatásos forradalmár, hanem hivatásos író. Szemünk láttára válik elevenné az akkori német világ - s a színes-véres valóság elfedi előlünk a szó-múmiákat, a szürke közhelyeket...

Kővágó László - A ​magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés
Az ​első magyar proletárállam nemzeti-nemzetiségi politikájának vizsgálata a Tanácsköztársaság történetének teljesebb megismerésén túl jelenünk számára is fontos tanulságokat tartalmaz. Kővágó László könyvének különös értéke, hogy az események tárgyszerű leírása – a Duna-medencében az első világháború végére kialakult helyzet elemzése, az új nemzeti államok kialakulásának bemutatása, a Tanácsköztársaság által örökölt viszonyok felvázolása, a proletárdiktatúra intézkedéseinek elemzése – mellett foglalkozik a téma kevésbé feldolgozott elméleti vonatkozásaival is, olyan kérdésekkel, mint nemzeti állam vagy államszövetség, proletár, illetve nemzeti önrendelkezés. De olvashatunk a Mura Köztársaság magyar nyelven még feldolgozatlan történetéről is. Az egyes kérdések tárgyalásakor a szerző a legmesszebbmenő tárgyilagosságra törekszik, szem előtt tartja a nemzeti-nemzetiségi politikát meghatározó magyarországi és nemzetközi viszonyokat. Hasonlóképpen jár el az elméleti kérdések elemzésénél, egyaránt figyelembe veszi a magyar munkásmozgalomban kialakult hagyományok meghatározó szerepét, valamint a nemzetközi munkásmozgalom korabeli állásfoglalásait, adott szintjét. Ezáltal teljesebb képet kapunk a Tanácsköztársaság elvi állásfoglalásairól, mindennapi gyakorlatáról. Kővágó László vállalkozik arra is, hogy a proletárdiktatúra nemzeti-nemzetiségi politikájának bemutatása mellett a mának szóló tanulságokat is megfogalmazzon.

Germán Guzmán Campos - Camilo ​Torres, a forradalmár pap
Camilo ​Torres, a partizánként hősi halált halt kolumbiai pap neve szimbólummá vált a katolikus keresztények részvételének a latin-amerikai kontinens forradalmi átalakulásának folyamatában és nevét Európában is jelentős tömegek megismerték. Úgyszólván nem is olvasható beszámoló Latin-Amerika helyzetéről általában, vagy katolikus mozgalmáról különösen, amelyben Torres szerepét így vagy úgy ne említenék meg. Harcostársának, Germán Guzmán Camposnak e róla írt életrajzában megismerhetjük Torres életútját, elsősorban azonban ideológiai fejlődését és politikai elkötelezettségének formáit. (A szerző öt éven keresztül Camilo Torres közvetlen környezetében élt.) Egyúttal bepillantunk a politikai és társadalmi problémák mélyére is. E könyvet különösen érdekessé teszi egy sor eddig ismeretlen dokumentum közzététele, amelyekből szinte modellként ismerhetjük meg a latin-amerikai szerkezeti változásokat és az egyház új irányzataival kapcsolatos problémákat. Camilo, bár ismerte az alapvető marxista tanításokat, nem volt marxista. Nála - akárcsak Guzmánnál - háttérbe szorul, vagy ha nem, igen sajátságos az osztályszemlélet. A forradalom okainak vizsgálatánál túlságosan egyszerűsít: kizárólag a nyomorral magyarázza. Nem mondhatjuk, hogy mindez mit sem von le forradalmi tevékenységének értékéből, ám őszinte forradalmi szándékai vitathatatlanok. Az olvasó, aki gondosan olvassa e könyvet, végül is megérti, hogy nem Camilo Torres, a forradalmár pap személye vált szimbólummá, a forradalmi harc ösztönzőjévé, hanem az a cél, amely felé tudatosan törekedett, s amerre törvényszerűen vitte őt az osztályharc logikája. Camilo Torres és Guzmán Campos akarva, akaratlanul azt bizonyítják, hogy a tőkés társadalom valamennyi szintjén, minden egyes intézményében osztályharc folyik, s ez alól nem kivétel az egyház sem.

Ethel Lilian Voynich - A ​Bögöly
1897-ben ​kezdte írói pályafutását ezzel a regénnyel az angol írónő: a könyv világszerte ismertté vált, számos nyelvre lefordították, s új kiadásai készülnek ma is, ami érthető, hiszen romantikus, forradalmi eszmeiségű, izgalmas olvasmány. A regény a múlt századi olasz forradalmi mozgalomból meríti tárgyát; Bögöly a forradalom egyik vezéralakjának fedőneve. A forradalom küzdelmeiben megedződött főhős szenvedélyes hite, a szabadság, és függetlenség eszméje, a jövő felé mutató lelkesítő tanítása meg nem törhető erő jelképévé magasztosul. Ezért nemes eszmeiségű, vonzó olvasmány "A Bögöly".

Rév Erika - A ​népbiztosok pere
1920-ban ​tíz volt népbiztos: Vántus Károly, Haubrich József, Bokányi Dezső, Bajáki Ferenc, Dovcsák Antal, Nyisztor György, Ágoston Péter, Kalmár Henrik, Kelemen József és Szabados Sándor állott az ellenforradalom bírósága előtt. Igazságszolgáltatásunk krónikájában ez volt az első eset, amikor megkísérelték, hogy Magyarország egyik történelmi korszakát, a Tanácsköztársaságot, a proletárdiktatúra minden intézkedését büntető eljárás tárgyává tegyék. A Horthy-rendszer úgynevezett gyorsított bírósági tanácsa 98 tárgyalási napon át, 1920. július 5-től december 28-ig tárgyalta ezt a monstre pert, amely már csaknem teljesen feledésbe merült. Régi hiányt pótol a szerző, aki mint a jogtudományok kandidátusa, és az egyik budai kerületi bíróság elnöke, már hivatásánál fogva is szakavatott kézzel nyúlt a bonyolult témához. A könyv lapjain megelevenednek e per izgalmas, drámai eseményei. Nemcsak hősöket, rettenthetetlen agitátorokat, hanem egyúttal tíz különböző embert ábrázol a könyv, akiknek a Tanácsköztársaságban játszott történelmi szerepük méltán megérdemli, hegy emlékezzünk, és emlékeztessünk...

Beke György - Világos ​árnyékában
Hová ​sodródtak szét a nagyvilágba az 1848/49-es magyar forradalmi sereg katonái? Hogyan kezdtek új életet a vereség után? Önpusztítás, árulás, elzüllés szakadékai között hol és merre vezetett az önmegőrzés és nemzeti megmaradás ösvénye? Miként támadt a Világos árnyékában megbénult nemzeti ellenállásból a székely vértanúk mozgalma, a magyar történelemnek ez a hősi epizódja Erdélyben? Akkor született meg bennem a Világost követő szabadságmozgalom regényes feldolgozásának terve, mikor sajtó alá rendeztem Koós Ferenc emlékiratainak és öregkori naplójának szemelvényes kiadását. Memoárok, vallomások és dokumentumok könnyítették meg munkámat, mivel bátran támaszkodhattam rájuk, nemegyszer eredeti szövegek hitelesíthették a szereplők cselekedeteit és szavait. Mindezek meg is nehezítették a regényíráskor szárnyaló fantáziát. A cselekmény szabad sodrása kedvéért néha a naptári időrendet meg kellett bontanom. Szeretném hinni, hogy a tényleges történelmi személyek és a fiktív hősök tetteinek üzenete egybecseng és egymást erősíti fel.

Kollekciók